Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

Kedd, 1959. december 15. 3 SOMOGYI néplap „ÜBEROKOS" T smerek két műszakit a A Kábelgyárban. Az egyik Pohner László, a másik vala­mivel idősebb, az üzem mű­szaki vezetője: Magyar József. Mindkettőjüket egyformán be­csületes embernek tartom. A különbség mégis nagy közöt­tük. Egyik nap Pohnerral beszél­gettem. Nem titkolta, hogy Bu­dapest felé kacsintgat. Oda akar menni dolgozni. Hogy miért? — Először is — mond­ta — itt van például a vidéki iparfejlesztés. Kaposváron TRANSZVILL-t és kábelgyá­rat létesítettek kezdetben. Nemrég elhatározták, hogy egyesítik a két telepet. Nem tudták volna ezt megtenni mindjárt az elején? Hol itt az ésszerűség? Másodszor: itt vi­déken — úgymond — semmi se megy előre. Olyan kevés a jó szakember, hogy képtelen­ség valamit is eredményesen megoldani. Kérem, ebben a városban egy sereg mérnök be- kövesedik a szakmájába. Pe- dik higgye el, nekünk szorosan együtt kell haladnunk a tudo­mánnyal. A műegyetem csak arra veit jó, hogy rájöjjek: mi­lyen keveset tudok. Tanulná akarok... Pesten. És végül: hiába akarok itt valami jó el­gondolást megvalósítani, nem egy munkás meg mások is fejemhez vágják: »No, nézd csak, az überokos okoskodik.« Pohner minden szavából az csendül ki: gyerünk el innen. Pesten jobb szocializmust épí­teni, meg szebb is! Y itatkoztunik. Saját életét nem akartam példának erődíteni, ezért nem kérdeztem meg, hogy amikor a Kábel­gyár elődjénél, a Mezőgazdasá­gi Gépjavítónál segédmunkás­ként dolgozott, hitte-e, hogy mérnök lesz belőle. Tudom, keményen dolgozott e célért. De azt megkérdeztem, gondol­ta-e, hogy a Mezőgazdasági Gépjavítóból, ahol akkor csu­pán néhány rozzant traktort szeretettek, kábelgyár lesz, ahol műanyag szaga terjeng, s bowdent, fémtömlőt gyártanak. Dehogy gondolta! — mondta. Hát ezt a bowdent vajon kik csinálják? Ugye, hogy somo­gyi munkások! Igaz, hogy meg kellett mutatni nekik először, de most már jól csinálják. Minden műszaki azt szereti, ha üzeme meghatározott úton indul el, és ettől nem tér el. A vidéki iparfejlesztés azon­ban korántsem egyszerű. A ta­pogatózást, puhatolózást nehéz elkerülni. Mennyi gondot oko­zott, hogy helyet csináljunk a Kábel- és Sodronykötélgyár­nak! Amikor az első gépek megérkeztek Pestről, úgy lát­tuk, megfelelő telep is lesz. A legnagyobb erőfeszítés ellenére sem sikerült ez. Szegeden vi­szont kapott helyet a kábel­gyár. És vajon nem éssze­rű bb-e megmondani most, hogy így a kaposvári telep előtt nincs perspektíva? Ezért jobb, ha egyesül a TRANSZ- VILL-M. Vajon mit szóltak volna a kábelgyáriak, ha ezt évekig titkoljuk, és csak aztán mondjuk meg. Mert két helyen úgysem fejleszthetnék kábel­gyárat. Fj e hát ok-e ez arra, hogy egy fiatal műszaki ne­kikeseredjék, és azt mondja, nem megy a vidéki ipartelepí­tés. Távolról sem! Ez éppen azt bizonyítja, hogy nagyon is cél­szerűen fejlesztik a vidéki ipart. Figyelembe veszik a le­hetőségeket. Ennek természetes velejárója a szakmunkás­hiány. S bár ezt nem szabad könnyen venni, de helytelen arra következtetni belőle, hogy emiatt csőd fenyegeti a vidéki ipart. A szakmunkás-hiányt Kaposvárott is felszámoljuk. Itt is megvan annak a lehető­sége, hogy mint Pécsett, Győr­ben, Debrecenben, jóhírű ipar­telepek legyenek. Ez a cél előbb megvalósul akkor, ha a mérnökök, műszakiak az első átszervezéstől nem riadnak meg — még az epés megjegy­zések ellenére sem. Pohner azt mondta: Segéd­munkás korában ő is fejéhez vágta a műszakinak: »Mit ma­gyaráz, jöjjön és csinálja.« Persze, nem gondolta ezt ko­molyan. Hát most éppen ő vonulna vissza mimózakén t a megjegyzések elől, amikor biz­tos a dolgában? Ő a szakem­ber; utasítását mindenki kö­teles megtartani. Ami pedig a »fogd meg«-et illeti, sem kell szégyenkeznie. Amikor a ká­belgyárat kezdték idetelepíteni, ő is azok között volt, akik éjjesl is pakolták ki a vagonokat, mert az idő sürgetett. Vajon elcsüg­gedhet-e, akiben az induláskor annyi bizalom volt? Elszalad­hat-e Pestre »problémamentes« életet keresni? Ki mások ne­veljenek itt szakembert, ha nem a Pohner Lászlók? Poh- nerból azért lehetett mérnök, mert a párt mögötte állt, segí­tette. Az iparfejlesztést is a párt vezeti. És ez is sikerülni fog! Közben Magyar Józsefre, az üzem műszaki vezetőjére gon­doltam. Pohnernak meg kell csodálnia ennek az embernek akaraterejét, céltudatosságát, elvtársi szigorát. Magyar nem Bíznak a jövőből® Az első zárszámadás előtt a drávagárdonyi Kossuth Tsz-hen A TAVASZ ELEJÉN, amikor tőmag mindenhez biztosítva kap. Kihasználták'a téli hóna- Somogybán megkezdődött a van. j pokat is. A tsz-nek 40 hold er* nagy földmozgás, s alakultak NAGY GONDOT FORDÍT A- öeje van, a télen bányafat ter- egymásután az új közös gazda- NAK az állattenyésztésre. Eb- melnck ki a tagok, ságok, Drávagárdony is terme- ben a gazdasági évben is szépj A drávagárdonyi határban lőszövetkezeti község lett. Kos- jövedelmet jelentettek a szer- egvüvé tartozik már mindem suth nevét választották szövet- zödött állatok. Az 50 darab ba-! Ameddig a szem ellát, szinte kezetülk nevének. Recményked-j consertésből és a 10 darab hí- fogva tartják a termőföldeiket a tek, hegy együtt, közösen szép zott bikából csaknem 200 ezer végtelenbe futó. barnán nyúj­eredményeket érnek el De az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak reménykedtek, hanem tettrekészek is voltak. Mert ók nem azt kérdezték, amikor megalakultak, hogy ho­gyan lesz, és mennyi jövedel­met kapnak, hanem: mit lehet dolgozni. Az alakulás óta kilenc hónap telt el. Vajon a nagy szorgos­fa­•>szívba.jos«. Határozottan kiáll ágból, a^gazdaság^gyarapítását amellett, ami- jó, de kiostorozza az üzemtói, ami rossz, vissza­húzó, akárkiről van is szó. Bí­zik az emberekben, a sikerben. Nagy dolgok sose kényelmes karosszékekben, hanem har­cokban születnek. De a har­cot nem csüggeteg emberek vezetik. Pobnerban az önbizal­mon, az erélyen kívül minden megtalálható, amire egy jó műszakinak szüksége van. De a hiányzó tulajdonságokat is megszerezheti, ha a kicsit pu- hányabbra sikerült mérnök mellé az egykori segédmunkás céltudata is felzárkózik. N emrég az üzemben járt O Filmhíradó A ritx»r­a Filmhíradó. A ripor­ter azt kérte, vigye valaki a gyár kicsinyített mását a te­nyerén. Ezt ’lefényképezik, és aláírják: »Nem ilyen könnyű Kaposvárott ipart telepíteni.« Eltalálta. És ha többször gon­dolnak erre a fiatal műsza­kiak, lesz erejük ahhoz, hogy megoldják az útjukba került problémákat Minden legyűrt akadály újabb siker, minden újabb siker pedig — több ön­bizalom . ; s Szegedi Nándor Ülést tartott a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A napokban tartotta meg de­cemberi rendes ülését a So­mogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen a Tabi Járási NEB munkáját tárgyal­ták meg. Több fontos határo­zat született a munka megja­vítására. Elfogadták a dolgo­zók szociális ellátásának tár­gyában lefolytatott országos vizsgálat megyei jelentését. A NEB munkájának megjavítása céljától tovább szélesítették az ellenőrző hálózatot, újabb 11 'lépi ellenőrt vontak be a mun­kába. Az ülésen felszólalt ár. László István, a megyei tanács v. b.-elnöke, dr. Csiszár János megyei főügyész és Szabó Ká­roly, a Tahi Járási Tanács VB- elnökhelyettese. solsáló törekvésekből mi kadt? Az elnök. iLásizló (szavaitól kf tűnik: a megalakulás óta sok nehézsé­get küzdött le a termelőszövet­kezet. A tavasszal még külön- külön voltak a földek, s nem sikerült a tervet megtartani. 60 hold burgonyát akartak ül­tetni, ami szép jövedelmet ho­zott volna, de vetőburgonya hiánya miatt csak 23 holdon termelhették ezt a növényt. A Terményforgalmi Vállalattól szereztek 85 hold kukoricave­tőmagot Az alapos tervezés során már forint tiszta haszon származott.; tózó szántások. A föld azonban Vásároltak 15 növendókbikát csak engedelmes eszköz az ern­es 50 sertést hizlalásra. Ügy l bér kezében. Néhánv traktor tervezik, hogy márciusban le-j és borona elegendő volt, hogy adják, s a pénzből 20 forint munkaegység-előleget oszta­nak. A szarvasma rlia-törzsállo­mány kialakításához vásárol­tak még 20 továbbtenyésztésre' az évszázados paraszti életfor­ma jelképes határait leomlasz- sza. De vajon az emberek ér­zései és gondolatai követik-e a határ változásait? A szívekben úkalmas tehenet. S ami a fon- j halványodik-e a mezsgyék em- tos. a rövidlejáratú hiteleket j léke? Nem lesz-e tétova a szó. visszafizették, és az állatié- | nem halkul-e el a hang, ha er- nyésztéshez a takarmányuk bő- j ről beszélgetünk a Kossuth . ségesen biztosítva van. A ta- i vasszal hozzákezdenek egy épület átalakításához — ebből 50 férőhelyes szarvasmarha-is­tálló lesz. Földjük nagyon megfelelő kertészet létesítésére. Az ősz- [ séget teljesített szel már elültettek 30 ezer tő | valamint Dombi télisalátát, de addig, amíg meg nem győződnek arról, hogy ki­fizetődő. csak kis területen kertészkednek. Szorgalmas munka folyik most is a Kossuth Tsz-ben. A tagság egyik része trágyát hord a földekre, a többiek pe­dig egy három km hosszú víz­a megalakuláskor tudták, hogy j leeresztő csatornát ásnak. A az idei évben nem számíthat-' munkáért a tsz 32 ezer forintot nak nagy jövedelemre. De •__________________________ azért szorgalmasan dolgoztak egész évben. S most. az év vé­gén nem okoz csalódást a ter­vezett 30 forintos munkaegy­ség. A TERMELŐSZÖVETKE­ZET egész évi jövedelme 543 ezer forint. Ebből a pénzből 200 ezer forint a szövetkezetben marad, hogy még jobban meg­alapozzák a közös életet. S ez a tervek alapján bizonyosan si­kerülni fog. Mert szép és meg­valósítható terveket állítottak össze. A tervek megvalósításá­nak alapjait már ebben az év­ben lerakták. Az ősszel elve­tettek 63 hold szerződött vö­rösherét. ebből szerényen szá­molva 120 ezer forint jövedel­met várhatnak. Szerződtek 10 hold újiburgonyára is, ebből, ha közepes termést veszünk ala­pul, 100 ezer forint jön be, s májusban már előleget oszthat­nak belőle. De szód pénzt hoz maid az 50 hold őszi szedésű burgonya, a 13 hold szerződött cukorrépa és az 5 hold szerző­dött magkender is. A három hold lucernához vetnek még 7 holdat. S ami a lényeges, a ve­Tsz tagjaival? Ahogy Tóth György mondja, »bízunk a jö­vőben«. S EGYETÉRT EZZEL Cso­kona József is. aki 16 holdon gazdálkodott és 520 munkaegy- családjávali Sándor és Iharoei Mihály is. De a tsz mind a 148 taaia ebben a szel­lemben él és dolgozik. S ahol megvan az összefogás és a kö­zös akarat, ott az eredmények nem maradnak eL S az embe­rek. ha küzdelmek árán is, de elérik céljukat, a közösben va­ló boldogulást, a nyugodt, de­rűs életet. Németh Sándor LEV OVALÓV REZGOMB A fiatalok nevelője Nagyon szeretik a fiatalok. Egyszerűségéért, kedvessé­géért és — erélyéért is. Nem kérhet olyat tőlük, amit meg ne tennének. "A tanító néni« — mondják róla, hiszen ami­óta titkára lett a községi alapszervezetnek, megannyi szé­pet és jót tanulnak tőle. Mert ő mindig köztük van. Együtt játszik és tanul velük. Ahogy olt ül a kályha mellett, és ön­feledten nevet egy-egy tréfán, viccen, senki sem mondaná meg, hogy már édesanya. Kétéves kislánya, Katica bizony minden este marasztalja: »Ne menj el, anyu.« De ő vállalta, hogy életet visz a KISZ munkájába, s ezt teljesíti is. Télje« síti, ha sokszor éjfélig is fenn kell maradnia, hogy a szín­játszók jól tudják szerepüket. Oroszlánrésze volt A tanítónő és a Nyolc hold föld sikerében is. Igaz, akadt néhány régi­módi felfogású ember, aki tücsköt-bogarat összehordott a darabról, de ez nem keserítette, nem keseríthette el, ugyan­is mindig hisz abban, amit csinál, örült, hogy a kiszesek megértették a darab eszmei mondanivalóját, s nem törte le őket a rájuk zúduló szitok orkán, hogy továbbra is épp oly lelkesedéssel jártak, járnak a próbákra, mint eddig. Módszerek? Nincsenek különösebb módszerei. Szereti az embereket, ennyi az egész. Szereti a közösséget, a fiatalo­kat, hiszen ö is olyan fiatal. Ismeri gondjaikat, mert nagy bizalommal vannak iránta. Nem panaszkodik, pedig talán volna miért. Hangja ugyan icipicit szomorúan cseng, amikor mondja, hogy még színházban sem volt az idén, sőt a moziba sem tud eljárni. Többnyire a vasárnapokat is feláldozza a kiszesekért. Férje megérti őt. És segít. Segít az énekkarban, az oktatásban, mindenütt. »Tanító néni.« Milyen szépen cseng ez a két szó, ha igaz értelme van. Rozina Zoltánné, a fiatal szabást pedagó­P. Gy, FORDÍTOTTA:barandi KOMOR VILMA 103. Az a feszült légkör, amely- Intelligence Service részéről ben a kapitalista hatalmak ki- fenyegetett baljós következmé­üzenetet, hagy este a »Róma«- az ismerkedésre. A körűimé szálló éttermében várják. Nem nyék azonban, amelyek bonyo- J gus valóban a község ifjúinak tanító nénije lett. 'okkal ezután értesítette lult ügyei következtében egyre Smith-t, hogy el kell tennie fenyegetőbbé váltóik, arra kény- áb alól Blake-et. Este Jan- szeritették, hogy megkérjen, ki- í kowska felment Blake-hez, és sérjem végig a folyóparton. 5 lezajlott közöttük az a kelle- Ha összetalálkoztunk volna", metlen beszélgetés, ami után Handshammel, odament volna 5 az asszony megölte az angolt, hozzá, és azt a magyarázatot j, Ebben a pillanatban szólalt adta volna, hogy engem figyel- { meg a telefon. Jankowska azt nek. Handsham, aki alig látott mondta, hogy Berziny úr most engem, és Jankowskától meq- nem ér rá, és kéri, hogy neki kapta volna a névsort, egy pil­Á talajjavítás eredményei a Labodi Állami Gazdaságban sebt. és nagyobb ügynökei dől- nyekkel. Az asszony jobbnak ^jik át az üzenetet. A telefo- lantig sem kételkedhetett voi goztak, még feszültebbé vált, látta, ha tengeren túli főnökei- amikor egy bizonyos Hands- vei jó viszonyt tart fenn. ham úr bukkant föl Rigában. náló nem nevezte meg magát, na Blake személyének valódisá- és azt mondta, hogy a találko- gában. és A növénytermesztés. de' {egyáltalán mindennemű gaz­dálkodás alapja a jó termőké- íoesrégű talaj. Sok gondot oko- ijzott a Lábcdi ÁUsmi Gazda­gságnak, hegy 6000 holdas szán­A talajjavításhoz 60 cm. mé­lyen — a mészen és műtrá­gyán kívül — holdanként 420 mázsa istái ló trágyát kellett az altalajba juttatni. A gazdaság ilyen nagy mennyiségű szer­p ........ Segítségül Smith-t vette zó helyét megváltoztatják, és Alighogy azonban megjelent Ez az ur a nagy-oraannmiut- igénybe, akit egyes feladatok Berziny úrral az előbb megne- az autó,''az asszony nyomban tCOS szolgálót egyik Tezidense vp.nrph.nAtn sár n. nrf.t.nlr m.p.U.pAp á rí ,, ______7_________ s zolgálat egyik reziaense végrehajtására adtak melléje, _____ _____... „„ v olt, és feleségével együtt gaz- és akinek nyíltan megmondta, partján találkoznak. Az asz dog kereskedőként utazott a hogy Blake-et el kell tennie Szovjetunióba. Visszatérőben vezeti időpontban a Daugava felismerte, hogy a találkozó he­lyének megváltoztatása a né- 3; . szony nem ismerte föl Hand- metek műve volt, akik megsz lab al°l- Uven dolgokban nem sham hangját, de az is lehet, matolták az akciót. Az autó nek feltétlenül találíoznia Z- SLÄ1Ä.Ä52 repatriálok egyik meg­lett Blake-kel, de úgy, hogy ez sebben egyezett belT mivel ö nemetek bízottjának tulajdona volt. A utóbbit gyanúba na keverje, féltékenykedelt Blake-re, mint ^ ' nemetek biztosak voltak abban. tóterületének mintegy 20 szá- vestrágyával nem rendelkezett, aléka humuszt an é- mészben Ezért a kísérleteket módosítot- zegény futóhomok. Csak ták. Tőzeggel helyettesítették igénytelen, másodrendű nővé- az istállótrágya egy részét. 200 nyék termeszthetők az ilyen mázsa tőzeget és 100 mázsa on. A lucerna, a búza istállótrágyát, műtrágyát és lápimeszet juttattak a talaj . was lzl~ {talaj j a tégy ál talán nem él meg rajta. Jankowskán keresztül találko- mindenkire^aktóeí Jankowska ,EzFtáy} Blake lakd- hogy Blake bizonyos tóm hívta ecu pendéalőbe: ’ Jankowska sarol eiment ahhoz a házhoz, akar atadv.i Handshamm zóra hívta egy vendéglőbe: érintkezett, hogy a megbeszélés után még r,. , , , . az éjjeli járattal Stockholmba . Blake ^ekenyseget azon- revüijön ban u9Vanolyan figyelemmel Jankoivskának csak egyetlen kísérték a németek is. Amikor lehetősége volt Blake-től meg- ? baltl államok a Szovjetunió- . , .. -.7 • hoz csatlakoztak, az ott elő nekTnévZát, alllyíüazln- németeknek szabad lehetőségük goi ügyvivő összeállított. Ezt a Wlt « repatriálásra. Ezzel névsort makacsul követelte tő- kapcsolatban Németországból le a tengeren túli A gazdaságok ma be-'terjes- őségre, a termelés biztonságára ^törekszenek. Hozzálátott a ve- ira o,„a„ ■ zetgSgg> hogy ezt a gyenge ter­gondolta UlvU, f i n ek. v Itak, 5 amelyben a mi törzsünk szék- Miután Blake-nek helye volt, és megvárta, mig vagy el akartak kijövök. megölni. Már első Ízben feltűnt neki Jankowska ezért igyekezett hasonlatosságom Blake-kel, és azon, hogy szerelmespárnak ezen az estén elhatározta, hogy látsszunk. Miután a . németek" mőképességű talajt jó minősé­gűvé változtassa. A lucernát fogú., tonyjj,— Ernelynek frányát állatt­enyésztésük érezte meg — ed­cezefi\óig írnak. . Hírs^er^ö SZ(^mos »repairiúlási megbí­Iroda, amellyel abban az idő- zott« Lettországba érkezett, kö­, v v , ^ í' st£n"’,0s öS'S-Zfc'flet saját hasznára fordítja a vétet- továbbroboytak, nyomban a ta-l, ,. , , lent. lálkozó valódi színhelyére sie-■ Rólam különben már rövid del Rigába érkezésem után ér­teti Blaike«nek hitt engem Smithi ti, K.U- xc/fvc£«0’C//t UrWi-h C.I- • J . - 7 _ It-crbb CUCACUUI. hoíT”™TrT“kTvr<T,Ínthnn zöttük számos kém is. A német telítették. Az egyik szerelő, aki ’ 9°,u 0 an j, ^ futóhomok állott kapcsolatban hirszerzök vaiósággal „párt_ abban a házban dolgozott, ahol kowskanak nem sikerült a me ív^o-ayd^kodá-át é. fogásukba« vették Blake-et, a mi katonai pürancsnoksá- rényletet elkövetnie. Mivel elő- ' mert gunk székelt, minden új tiszt- zoleg abban egyeztek meg, hygy > no- rnl hpspAmrkl.t n&ki n ki runk n „ ^ ~ ^ .. Smith lelövi Blake-et, ha az te^noreteg lép az utcára, füttyszóval jelez­Jankowska tisztában volt az- természetesen azért, zal, hogy a parancs, amely a messzemenő terveik voltak ve- ről beszámolt neki, aki csak a névsor megszerzését követeli tőle, egyet jelent Blake meg­ölésével. Teljesen reménytelen helyzetbe került. Ha nem tel­jesíti a parrnesot — megbün­tetik, cz~i i :égölik. Ugyanak­kor Blake meggyilkolása az le, és minden módon meg altarták »kímélni« a tengeren túli kémszervezet beavatkozá­sától. törzsben felbukkant. Azért, hogy katonai titkokat csaljon ki belőlem, nemcsak, meg akart ismerkedni velem, Az események sorrendje a harem ha lehet, varába <<t akart bolopditavi, dh epy í n nem talált megfelelő ürügyet következőképpen alakult: Jan kowska átadta Blake-nek az te jelenlétét. Jankowska azon­ban megakadályozta a már-■ziikségtcl— merényletet, — Folytatjuk — drága pénzen vásároTák melvre prints« adtek ki k, K-vO'-l ak, s mire az állatok olá ke­rült a takarmány, sokat vesz­tett értékéből. kedvezőt len es tápanyag- viszonyait úgy kellett megvál­toztatni, hogy együtt járjon mélyítésével. íNé.-y éve láttak hozzá az 'ÍEgerszegi-fé'e aU-lajtrágyázás- ynoz. Kísérleteket végeztek, Jhovy megt”dják: az ő sajátos ,* 7 ' ! ’ r" előbb adagok, mó ^dozalok. ÍV mélyebb rétegeibe. Szerves anyaggal látták el a feltalajt is. Ä befektetett költségek megtérülnek. Legalább 10—15 évig érezteti hatását a réteges homok javítása: 1958-ba? a javított talajba lucernát ve­tettek. Az altalaj-trágyázás költségét leszámítva 900 forint hold.ankénti nyeresége' köny­velhettek el — a vásáré' t lu­cernával szemben — sz_* ítás nélkül. A legnagyobb eredmény, hogy a lucerna, mint minden pillangós növény, tovább ja­vította a talaj szerkezetét, s eresen gazdagította nitrogén- tartalmát. A tudomány és az emberek "'•ara'a megváltoztatta a lábo- diak semmit érő futóh^-mok- és már ott tartanak, hogy ”' ''ridon -- szilvát Iciepilhetnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom