Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

SOMOGYI NÉPLAP t Vasárnap, 1959, december B mandátumvizsgáló bizottság javaslata a hidegháború folytatóit bélyegzi meg Dr. Ustor Endre felszólalása a magyar ENSZ-küldöttség mandátumának kérdéséről Az ENSZ-tközgyűlés csütör­töki ülésén megvitatta a man­dátumvizsgáló bizottságnak a magyar küldöttség megbízóle­vele kérdésében előterjesztett javaslatát. A javaslat beter­jesztése után dr. Ustor Endre iökonzúl. a Külügyminiszté­rium Nemzetközi Jogi és Kon­zuli Osztályának vezetője fel­szólalásában a többi között a következőket mondta: — Negyedik alkalommal ke­rül a közgyűlés elé olyan je­lentés a mandátumvizsgáló bizottságtól, amelyik nem ha­tároz a magyar küldöttség mandátuma tárgyában. Azt hi­szem, enyhe kifejezést hasznú­tok. ha anomáliának nevezem 'ezt a rendszeres visszaélésit az eljárási szabályokkal, ezt a kö­vetkezetes diszkriminációt az ENSZ egyik - tagállamával szemben. Jogellenes és disakrirnrnáló, mert a magyar delegáció man­dátuma rendelkezik mind- . azokkal a kritériumokkal, amelyek a (mandátum jogszerűségéhez megköve- telhetők. Jogellenes és disakrimináló a mandátumvizsgáló bizottság ja­vaslata. mért a magyar dele-1 gáoló mandátuma a Magyar ^Népköztársaság államfőjétől, az Elnöki Tanácstól származik, amely a magyar alkotmányos előírásoknak megfelelően, állí- < tolta ki. a megbízólevelet Jogellenes és disakrimináló. mert Magyarország tagja az < LNSZ-nek. mert a magyar kor- < mány Magyarország jogszerű kormánya és egyetlen kormá­nya. Jogellenes, mert az ENSZ« és a mandátumvizsgáló bizott­ság nem avatkozhat be Ma­gyarország belügyeiibe; Sem a bizottság, sem, az ENSZ nérn vizsgálhatta Ma-< gyarország szuverenitásának < megsértésével „a, magyar kor­mány törvén yéssejsének. kérdé­sét, A magyar kormány, amint ezt az 1958. évi általános titkos választások eredmé­nyei mutatják, élvezi a magyar nép óriási többsé­gének bizalmát, akár tet­szik ez a State Department-' nek. akár nem. Különösen sértő ez az eljárás a mandátumvizsgáló bizottság ama tagállamainak részéről, amelyek diplomáciai kapcsola­tot tartanak fenn Magyaror­szággal. A mandátumvizseáió bizott­ság javaslata a magyar dele­gáció mandátumára vonatkozó­lag nemcsak jogellenes, hanem teljességgel ésszerűtlen is. Nem titok, hogy a magyar delegáció mandátumának el­ismerése elleni akciót az Egye­sült Államok irányítja. A helyzet azt a látszatot kelti, mintha a közgyűlés mandátu­mainak elnyeréséhez az Egye­sült Államok jóváhagyása len­A magyar delegáció igazának tudatában emelt fővel áll szemben a mandátumvizsgáló bizottság javaslatával, .amely nem Magyarországot és a ma­gyar kormányt bélyegzi meg. hanem azpkat. akik évről évre ezzel a jogtalan és diszkrimi­natív eljárással a hideghábo­rút folytatják, és aláássák a közgyűlés tekintélyét. A közgyűlés tudomásul vet­te a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését, de 18 delegáció vetette jegyzőkönyvbe, hogy nem ért egyet a jelentésnek az­zal a részével, amely elismeri Csang Kaj-sek-Kína mandátu­mát. viszont' nem hoz döntést a magyar mandátum kérdésé­ben. (MTI) NEMZETKÖZI Szemle Átértékelt4* körutazás he szükséges. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA fel tartott a Boifár lauróta Párt Közpestí Legalább tízezer ember vá­rakozott szerdán délután Üj- Delhi repülőterén, s további százezrek helyezkedtek el az indiai fővárost a repülőtérrel összekötő útvonalon, hogy ta­núi legyenek Eisenhower ame­rikai elnök Indiába érkezésé­nek. S amikor az elnök külön- repülőgépe begördült a repülő­tér betonkifutójára, majd pe­dig Eisenhower Nehru minisz­terelnök társaságában nyitott gépkocsin megindult a fővá­rosba, a 18 kilométeres útvo­nalon a. hatalmas tömeg min­denütt lelkesen üdvözölte. Nyugati lapok és hírügynöksé­gek különösen azt emelik ki, hogy az üdvözlő tömegek so­raiból nem hiányoztak a kom­munisták scm„ akik már az elnök világkörüli útjának ko­rábbi állomásain is, különöse* Olaszországban, tevékenyen közreműködtek Eisenhower fo­gadásának és üdvözlésének megszervezésében. Érdekes ese­tek is adódtak. Az Olasz Kom­munista Párt nagyszabású elő­készületeket tett az elnök fo­gadtatására, plakátokat is nyomtatott, amelyeken üdvözli Eisenhower. Rómába érkezé­sét. Ciocetti, az olasz főváros kereszténydemokrata polgár­mestere viszont minden baráti gesztust kerülni igyekezett, s még hivatalos fogadást sem rendezett a városházán az el­nök tiszteletére. Az Uniténak, az Olasz Kommunista Párt lapjának egyik cikke némi ma­gyarázatot ad e különös ma­gatartásra, amikor megállapít­ja: »A polgármester kerül min­den olyan gesztust — még a legegyszerűbb udvariasságot is —, amely a Camp David-i szel­lem ■ helyeslésének látszatát keltené.« Miért „fickózta le44 Adenauer az egyik miniszterét? A nyugat-berlini és nyugat-németországi lapok veze­tő helyen számolnak be az Adenauer—Lemmer-aflér fej­leményeiről. Lemrner, az »össznémet ügyek minisztere« ugyanis nemrég Nyugat-Berlinben úgy nyilatkozott, hogy _ _ ... helyes, ha á két Nérrfetország sportolói közösen, közös’ « semmiképp sem szolgálják a l Az elmúlt időszak követői- ; nek, az erőpolitika híveinek ;már magában véve az állam- \ fok baráti utazásának ténye sem tetszik. Hiszen nyilvánvaló, ! hogy ezek a látogatások már 1 valami újnak a kifejezői, .és zászló alatt vesznek majd részt a jövő évi olimpiai já­tékokon. Ez nem egyezett Adenauemnek a véleményével. Adenauer csak akkor értesült Lemrner kijelentéséről, amikor visszatért párizsi útjáról. Erről a kérdésről egy ráöióbesziéde előtt tárgyalt Eckhardt sajtófőnökkel. A rá­dió technikusa korábban indította meg a magnetofont, mint kellett volna, s így a bizalmas beszélgetést . is hangszalagra rögzítette. Ennek a bizalmas beszélgetésnek a szövegét most hozta nyilvánosságra a szociáldemokrata sajtó. A párbeszéd a következőiképpen zajlott le: Eckhardt: Tegnap dührohamot,kapfam. Csak magunk között valamit Lemrner úrról, Ezért nem lehet felelőssé­get. :: Adenauer: Épp az Imént diktáltam részere egy leve­let, nem teszi majd ki az ablakba. Eckhardt: Most vége az ügynek::: Az a • benyomá­som, hogy ezen az ülésen (Utalás a nyugat-németfr- szági• olimpiai bizottság múlt vasárnapi teljes ülésére, amelyen arról döntöttek, hogy, a két Németország spor­tolói a bonni kormány akarata ellenére közös zászló alatt vesznek részt az olimpiai játékokon. A szerk. megjegy­zésed Új „formulák" keresése hidegháború híveinek elképze­léseit. Különösen fájdalmasan érinti a dullesi politika köve- > tőit, hogy ennek az új »fqi-mu- ; Iának« kezdeményezője a szov­jet kormányfő,. Hsuscsov mi- j niszterelnök volt, aki az el­eműit években számos országba ; ellátogatott, s ezzel személyes [ példát mutatott a békés egy- Jmás mellett élés gyakorlati ; megvalósítására. De problémát I okoz e köröknek az is, hogy 1 az amerikai elnököt a »Camp I David-i szellem« küldöttének ! tekintik, és az egyes orszá­gokban úgy köszöntik, mint a hidegháborúval szembehelyez- ’■ kedő, a . békés . tárgyalásokat helyeslő politikust. A - békés tárgyalások: ez az, ami nem tetszik az adenaueri elveket követő Ciocettinek és még sok más társának Nyugaton, ez az Adenauer: Hallatlan, amit ez a fickó művel (ti. Lem- ► viszont, amit a népek, helyesel wmtWnnuf f /> mer. — A szerk.). Eckhardt: Valóban hallatlan; Adenauer: Ha ez az ember nem lenne berlini, fsor ;, de így most nem dobhatom ki. ak­Szofia (MTI). A Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának december 8-án és 9- én megtartott ülésén megvitat­ták és jóváhagyták az 1960, évi költségvetési tervezetet. A Központi Bizottság és a Bolgár Minisztertanács szemé­lyi változásokat hajtott végre, illetve Ilyen változásokat ja­vasolt a nemzetgyűlésnek. Sztankó Tadorovot, a Köz­ponti Bizottság titkárát fel­mentették eddig betöltött tiszt­sége alól, és a Politikai Bizott­ság póttagjává választották. Ugyanakkor két új titkárt vá­lasztottak Borisz Velcsev és Tcinö Colov személyében. A Központi Bizottság java­solja továbbá több miniszter felmentését és új beosztásba helyezését.. Ha mást nem is, de azt elárulta a magnetofonszalag, hogy Adenauer már kegyenceitől is igyekszik megsza­badulni, ha nincsenek vele minden kérdésben egy véle­ményen. (MTI) Közős közlemény a francia—szovjet kulturális kapcsolatok vegyes bizottságának ülésén tnek mindenütt a világon. Eisenhower világkörüli uta- í zasa azonban nem tekinthető ► csupán valamiféle béke- demonstrációnak. A nemzet­közi erőviszonyok alapvető ►megváltozása indította el Nyu­> gáton azt a folyamatot, amely > »gyötrelmet átértékelések« ► után új utat keres a csődbe ju­tott régi politika helyett. A »dullest koncepció« vál­sága már 1957-ben nyilvánva­lóvá vált. Hiszen ennék alap­pillére éppen az az elképzelés volt, hogy a Ny ugar katonailag fölényben van a Szovjetunió­val szemben. A szputnyikok megjelenése az égbolton azon­ban .ennek a vágyálomnak a leglényegesebb motívumát semmisítette meg: a Nyugat katonai fölényéről alkotott el­képzeléseket. A reális tényeket elfogadó nyugati vezetőknek' tudomásul kellett venniük: az a régi elképzelés, hogy »aki nincs velünk, az ellenünk van«, a volt gyarmati és függő or­szágok nagy részét szembefor­dította az imperialista hatal­makkal. Az e tételekből fakadó gazdasági »segélyprográm« pe­dig, amelynek lényege úgy fog­lalható össze, hogy bármiféle segélyt csak politikai feltéte­lekkel adunk, s a »segélyezett« köteles, nagy mennyiségű ame­rikai hadianyagot is elfogadni, óriási visszatetszést szült az újonnan felszabadult, függet­len országokban. • A nemzetközi kapcsolaté>- ban jelentkező új tényezők azonban nem azt fejezik ki, hogy a nyugati hatalmak le­mondtak hódító törekvései k- ről. Eisenhower gondosan ösz- szeállitott útiprogramja is azt bizonyítja, hogy a látogatás alapvető célkitűzése az volt, hogy ».Afrikában megőrizzék, Ázsiában pedig visszaszerezzék elvesztett pozícióikat«. Válto­zás tehát nem a célkitűzések­ben, hanem a módszerekben van. Párizs (MTI). Péntekén ért véget Párizsban a francia- szovjet kulturális kapcsolatok vegyes bizottságának üléssza­ka. A szovjet és a francia kül­döttség vezetői közös közle­ményt írtak alá. Ez megálla­pítja, hogy 1959-ben a két or­szág kulturális kapcsolatai a terveknek megfelelően alakul­tak. Különösen kibővült a tudo­mányos és technikai csere. Az 1960-ra szóló kulturális csere­programot a tavasszal Moszk­vában összeülő albizottság dol­gozza ki. Megkönnyítik az orosz nyelv franciaországi és a francia nyelv szovjetunióbeli tanítását, A jövő év első hónapjaiban szovjet művészeti kiállítást rendeznek Párizsban. Tervezik a rádió- és a televíziós műso­rok cseréjét, növelni fogják a francia könyvek eladását a Szovjetunióban, s több szov­jet könyv kerül Franciaország­ba. Megvitatták a spqrtikapcsola- tok szélesítését is, és könnyíté­seket terveznek az idegenfor­galom kölcsönös növelésében. A Tribune a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségében folyó marakodásról London (MTI). A Tribune ír­ja: A Szabad' Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének ti isszeli értekezletén á köl- c “önös gyanakvás torlasza emelkedett a Szövetség két fő Imtalma, az Egyesült Államok és Anglia közé. A fő-fő csel- s: ovo George Meany, az ame­rikai munkásszövetség makacs, durva, indulatos elnöke, az r meri kai antikommunizmus si- v :r meddőségének megszemé­lyesítője. Ő rendelkezik a sza­vazatokkal és a dollárokkal, amelyektől a Szövetség, léte f •«. A Szövetség két évvel ez­előtt gyűjtést indított az úgy­nevezett. nemzetközi szolidari­tási alapra. Kétmillió fontot akartak gyűjteni az elmaradott országok szakszervezeteinek megsegítésére, de eddig csak 500 000 font gyűlt össze. Nyílt titok, hogy az amerikaiak nem adakoznak, mert nem tetszik nekik sem a Szövetség tiszti­karának összetétele, sem pedig politikája. Az amerikaiak sa­ját afrikai, politikájukat igye­keznek a Szövetségre erőltetni az angolok ellenállásával szem­ben. A lap rámutat, hogy az Egyesült Államok harsogó rek­lámhadjáratot akar indítani a f rugati életmód dicsőítésére zsiában m Afrikában, így akarván ott ellensúlyozni az egyre növekvő szovjet befo­lyást, s ezért javasolja, bo­csássanak nagy pénzösszegeket az antikommunista beállított­ságú bennszülött politikai ve­zérek rendelkezésére. Az an­golok ezt ellenzik, mert saját gyarmati érdekeiket látják ve­szélyeztetve. A lap végezetül megjegyzi: Ez a kicsinyes civódás eme kérdés körül ijesztően szomo­rú világot vet a nyugati szak- szervezeti vezérek politikai ké­pességeire olyan időben, mi­dőn sokat kellene mondani és tenni az emberiség jövője ér­dekében. Célok és valóság Általános vélemény, hogy Eisenhower világkörüli utalá­sának legjelentősebb állomása India.. Az amerikai elnök in­diai látogatása már önmagá­ban is nagy jelentőségű ese­mény. India hatalmas ország. Politikai vezetői pedig a bé­kés egymás mellett élés hirde­tői. Eisenhower látogatása en­nek a semlegességi politikának elismerését jelenti. Nem való­színű azonban, högy az Egye­sült Államok elnökének indiai látogatása csupán'ezt az egyet­len célt szolgálta. Közismert tény, hogy India gazdasági éle­te számos problémával küszkö­dik. Az-ország a harmadik öt­éves tervében nagyszabású fel­adatokat kíván megoldani. Eh­hez azonban jelentős külföldi kölcsönökre van szüksége. Sú­lyos problémát okoz az ország iparának és mezőgazdaságának elmaradottsága is. Az új ame­rikai irányzat pedig, úgy lát­szik. nem zárkózik el a semle­ges országoknak nyújtandó se­gítség elől abban a remény­ben, hogy az amerikai dollá­rok behatolása megnövelheti az amerikai politikai befolyást is. Az indiai burzsoázia jobbszár­nya pedig valamiféle »fordu­latban« is reménykedik, amely változást idéz elő India eddigi politikájában. Ezek az elkép­zelések azonban csupán bizo­nyos körök vágyálmának te­kinthetők. India kormánya már számtalan tanújelét adta an- , nak, hogy kitart a pozitív sem­legesség eddig’ folytatott poli­tikája mellett. Ezt olyan té­nyék is bizonyítják, mint hogy röviddel Eisenhower látogatá­sa után vezető szovjet poli­tikusok — Vorosiloé és Fur- ceva — tesznek eleget Indiába szóló meghívásnak. De bizo­nyítják olyan gesztusok is, mint az, hogy éppen a közelmúlt­ban — amikor a nyugati, ha­talmak az úgynevezett magyar kérdés . ENSZ«-beli r felvetésével kampányt indítottak. , hazánk ellen — emelték nagykövetségi rangra India budapesti és Ma­gyarország új-delhi követségét. Eisenhower világkörüli uta­zásának kétségtelenül vannak pozitív és negatív motívumai. Mindenesetre az a körülmény hogy az Egyesült Államok el­nöke — legalábbis . a módsze­reket tekintve — új utakat ke­res, örvendetes tény.­Ha nem csupán nyilatkoza­taiban, hanem politikai dönté­seiben is Camp David szelle­mében fejezi be körútját, ak­kor a december 19-én kezdődő nyugati kormányfői különta- nácskozás nem szakíthatja meg ' a kelet—nyugati közeledés ör­vendetes folyamatát. Szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett Londonba London (TASZSZ). Pénteken Nyesztemovnak, a Szovjet. Or­szágos Kereskedelmi Kamara elnökének vezetésével kereske­delmi küldöttség érkezett Lon­donba., hogy tárgyaljon az 1961-ben Moszkvában megren­dezendő angol és Londonban megrendezendő szovjet kiállí­tásról. (MTI) I Össxeesk űréit lepleztek le Brazíliában Rio de Janeiro (AP). A bra­zíliai kormány közölte, hogy összeesküvést lepleztek le, amelynek a rendszer megbuk­tatása és katonai diktatúra lé­tesítése volt a célja. A képviselőház ülésén pénte­ken este bejelentették, hogy az összeesküvők 30 000 fegyveres katonával december 31-én Bra­zília északi és északkeleti terü­letein akarták a felkelést ld- robbaataoL. (MTI) Magyarország is tagja les2 a világűr-bizottságnak , New York (MTI). Pénteken heteken át tartó bizalmas meg­beszélések után az ENSZ-ben megállapodás jött létre a Szov­jetunió és a nyugati hatalmak között közös határozati javas­lat beterjesztéséről. A határozati javaslat fel­kéri a világszervezetet, hogy 1960-ban vagy 1961- ben hívjon össze nemzet­közi tudományos értekez­letet a kozmikus térség bé­kés felhasználása kérdésé­nek tanulmányozására, és hozzon létre világűr-bizott­ságot. A Reuter szerint a 12 or­szág — köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, 'Nagy- Britannia. Franciaország — áli tál benyújtott határozati iái vaslat felszólítja a közgyűlést, hogy hozzon létre 24 tagú bi­zottságot az együttműködés ta­nulmányozására. A közösen javasolt 24 tagú bizottság 12 nyugati. 7 szocia­lista és 5 semleges ország kép­viselőiből álakul meg. A bizott­ságban a javaslat szerint Ma­gyarom' 'g képviselői is részt vennének. Ugyan mák a Reuter j elenti, hogy elhala-ztotfák a közgyű­lésnek péntek délutánra terve­zett algériai vitáját. NATO iYo *f«f/ \igytn 'ebitr«i h s á l Otü Párizs (DPA). A NATO Jgű atomi -s's« tirtoz­fegyveres erőinek európai fő- ur.*k, .... . < kó.- /Leletet h adiszállása köz tétette Norst d -ap a X . 15 tar:-ilari tábornoknak azt a javaslatát, j .Kijelentette, hogy a NA . hogy legyen a NATO a negye- védelmi ereje az atomfegyver dik atomhatalom. A tfparancsj nyussz«k. „Európa nők azt javasolta, hogy az Európában elhc lyezett atom- !rie ezektől a fegyvere 1 öl fegyverek ríva« -sok nemzeti- függ«. jtMTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom