Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

Kedd. 1959. december 81 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY 50 ÉVES A MAGYAR REPÜLÉS A ma embere természetes­nek tartja, hogy feje felett ha­talmas sebességgel repülőgé­pek száguldanak, hogy teljes kényelemben órák alatt ezer kilométereket hagy maga mö­gött, s nem is gondol arra a gigászi küzdelemre, melynek eredményeként a repülőgép az ember kényelmi eszközévé vált. Nem gondol a repülés úttörői­re, akik vagyonukat, munkáju­kat és sokszor életüket áldoz­ták a repülés megteremtéséért. A repülés az ember ősi vá­gya. Erről tanúskodnak a mondák, melyek közül legis­mertebb a görög Daedalus és Ikarus története, akik Kréta szigetéről viasszal összeragasz­tott, madártollakból készült szárnyakkal akartak fogságuk­ból Görögországba repülni. A magyar mondákban szereplő griffmadarak, sárkányok, lo­vak, melyek a hátukon hord­ják gazdájukat, ugyancsak a repülés vágyának megtestesítői. Az ember azonban nemcsak ábrándozik, nemcsak vágyódik a repülés után, hanem megfi­gyel, ellesi a természet törvé­nyeit, s felhasználja azokat. Az első felfedezést a mada­rak repülésének vizsgálata alapján Leonardo da Vinci ír­ta le 1505-bem „A domb hátáról fog felrepülni a nagy madár“ — jósolta. Jóslata bevált, bár négy évszázadnak kellett el­telni, míg — a léggömb és a léghajók kísérlete gyenge ered­ményei után — Lilienthal Ot­tó mérnöknek sikerült felrö­pülni »a dombok hátáról«. Lilienthal 1891-ben végzi az első rendszeres siklórepülése­ket Németországban. Kevesen tudják azonban, hogy néhány évvel azelőtt a cári Oroszor­szág földjén Mozsajszkij már megelőzte ót. Lilienthal kísér­letei után 1900-ban a Wright- tesvérek folytattak vitorlázó repülést saját tervezésű és sa­ját építésű gépeikkel. A kuta­tó emberek érdeklődése azon­ban a gépekkel hajtott repülő felé fordult, s ez az érdeklő­dés a gőzgépek fejlődésével egyre fokozódik. A gőzgépek­kel történt sok és eredményte­len kísérlet nem csüggeszti el a repülés rajongóit. A robba­nómotor feltalálása aztán meg­szüli az első nagy pillanatot, amikor az ember a saját ké­szítésű motorjával és repülő­jével elhagyja a földet. 1903. december 17-én szállt fel a Wright-testvérek első motoros gépe, és 260 méter távot re­pült. A repülés ezután roha­mosan tolódik át a motorok területére, a vitorlázó repülés pedig sporttá válik. Magyarországon is megvoltak a repülés rajongói. Nem sokan tudják, hogy a világon legelő­ször a magyar Martin Lajos­nak, a kolozsvári egyetem ma­tematika-fizika szakos tanárá­nak agyában született meg a mai repülőgépek kormányzá­si elve. Repülőgépet is szer­kesztett, mely »lebegő kerék« nevű szerkezete 1896. augusz­tus 30-án 2—3 méter magasra emelkedett. A magyar repülés tulajdon­képpeni előhírnöke mégis Blé­riot volt. Blériot átrepülte ugyanis a La Manche csator­nát, és ez késztette dr. Kutasi Ágostont arra, hogy a reimsi Farman-Veisin Művek repülő­terére utazzon, megvásároljon egy Farman-gépet, és leckéket vegyen. A »leckék« sajnos so­káig eltartottak, s közben Blé­riot megelőzve őt. Budapesten learatta az elsőség sikereit a, 200 ezer koronával együtt. Ez időben francia tanulmányútja alapján Adorján János (egyike a legelső automobilis­táknak) megtervezi és megépí­ti az első magyar repülőgépet magyar motorral. Levegőbe emelkednek az első magyar gépek 1909. december 9-én van a wsngyar repülés születésnapja. Ekkor emelkedik a magasba az első teljesen magyar építésű gép. A leszálláskor azonban megsérült a »Libelle«, s míg ezt javítják, megjelenik Ráko­son Zsélyi Aladár új gépe. 1910-ben megindul a ver­sengés, és ezzel megkezdődik a rendszeres magyar repülés. Csakhamar új lakók költöznek a rákosi repülőtérre, Horváth Ernő polgári iskolai matema­tika-fizika szakos tanár, majd pedig Székely Mihály sze­mélyében. Meg kell még em­lítenünk Kvasz András és Mi­ner Gyula nevét is, akik elő­ször csak a fentiek gépei kö­rül segédkeztek, később pedig mint önálló tervezők és piló­ták írták be nevüket a magyar repülés történetébe. Később Svachulay Sándor is csatlako­zott a csoporthoz saját gépé­vel. Így lesznek ők Adorján János mellett a magyar repü­lés úttörői. A legkülönbözőbb foglalkozású emberek ezek, akik saját filléreikkel építge­tik gépeiket. Találmányaik, szerkezeti megoldásaik és re­pülési eredményeik kiválóak voltak, pedig pártfogást sen­kitől sem kaptak, sőt első pró­bálkozásaikat a közönség meg nem értése és az állami szer­vek rosszakaratú gáncsoskodá- sa kísérte. Találmányaik kö­zül — a pártfogás hiánya miatt — igen sok külföldön látott napvilágot kufár utánzók ke­zéből. Svachulay találmányát pl., az acélcsőből készült repü­lőgéptörzset a holland Fokker- nek tulajdonítják. A hallatlan gáncsoskodások miatt iparszerű repülőgép­gyártásról az első világhábo­rúig nem is beszélhetünk. Csu­pán 1916-ban kezdik meg a gépek gyártását Albertfalván. Annál hathatósabban fejlő­dött azonban Németország és Franciaország repülőgépipara. A repülőgépek háborús célok­ra való felhasználásának felis­merése a repülőgép-ipar óriási fellendülését eredményezte. Az első világháború végére öt­tízszeresére növekedett a re­pülőgépek száma a háború kezdetéhez viszonyítva. Hazánkban az első világhá­ború utáni motoros repülés be­tiltásának hatására igen nagy fejlődésnek indult a vitorlázó repülés. 1922-ben Hosszú István világ- háborús pilóta megkezdte egy háromfedelű vitorlázógép épí­tését. 1924-ben a gép autóvon­tatással 10 méter magasságban 5 kilométert repült. A leszál­láskor azonban ez is megsérült, s mert anyagi nehézségek miatt a sérült gépet nem tud­ta megjavítani, abbahagyta kí­sérleteit. A vitorlázó repülés területén 1927-ig nem is tud­tak nagyobb eredményeket fel­mutatni. 1927-ben a német vi­torlázók törnek az élre, s a külföldi eredmények hatására 1929 nyarán nálunk is megin­dul a rendszeres vitorlázó re­pülés. Megalakul az első repü­lőklub MOVERO néven. Az induláshoz a németországi Pop- penhausenből két gépet vásá­roltak. Az itthoni gyártást a Weiss Manfréd-gyár egy rész­lege 1929—30-ban kezdi meg. A 30-as évek után egyre nagyobb teret kap a repülés, de ahogy közeledik a második világhá­ború, úgy tolódik el a gyártás ismét a katonai vadászgépek és bombázók konstruálása felé. A világháború óriási károkat okozott hazánknak a repülés területén is. Nemcsak a moto­ros repülőgép-parkunk ment teljesen tönkre, de vitorlázó gépeinkből sem maradt egyet­lenegy sem használható álla­potban. Urak passziójából — tömegsport A felszabadulás után ifjúsá­gunk valósággal csodákat mű­velt. A romokból új hangárok, a roncsokból új gépek épültek. Hatalmas társadalmi és állami segítséggel újraéledt a magyar repülés. Bár hazánkban később kezdődött meg a rendszeres repülés, eredményei nem ma­radnak el a külföldiek mögött. Az alapvető változást a fel- szabadulás hozta. A felszaba­dulás előtt a repülés nem vál­hatott tömegsporttá, hisz csak azok repülhettek, akik vagyo­nokat áldozhattak a gépek vá­sárlására vagy az igen magas tanfolyamok díjaira. Egy tan­folyam 600 pengőbe került, ami 10 öltöny árának felelt meg. Ezzel szemben ma min­den egészséges fiatal teljesen ingyen repülhet, ha kedvet, bá­torságot és tehetséget érez ma­gában. A múlt és jelen közötti óriá­si különbség tükröződik Ka­posvár repülésének történeté­ben is. 1930 tavaszán alakult meg városunkban az első repülő­klub SACERO néven. A mai hangárdombról indítják egyet­len gépüket, a »Zögl inget«. A kaposvári klub mecénása a drogériatulajdonos Abaffy volt. Saját pénzén hozatja le a bu­dapesti oktatókat, s leánya, Genovéva teszi le az első vizs­gát Kaposvárott, s lesz az első magyar női pilóta. Két év múl­va a pilótanö elszakad Kapos­vártól, s ezzel a repülés is megszűnik. Meg kellett szűn­nie. mert tömegméretűvé tenni nem lehetett, hisz egyetlen gaz­dag család úri passziója volt csupán. A felszabadulás után 1947- ben a MADISZ keretében is­mét szerveződik városunkban egy klub, ennek azonban még nem volt ereje tömegsporttá tenni a repülést, 1957 áprilisá­ban a MÖHOSZ szervezésében éled újjá a kaposvári repülés. A klub tagjai diákok és mun­kásfiatalok, akiknek nem je­lent semmiféle anyagi megter­helést a repülés. A gépeket, az 5 eszközöket, a kiképző személy- J zetet államunk teljes egészében i díjmentesen biztosítja szá-^ mukra. Rövid idő alatt tö- i megsporttá vált, hisz azok re­pülhetnek, akik a múltban er­ről álmodni sem mertek. A ma ifjú pilótái a repülés múltjára gondolva mindig el- fogódott szívvel emlékesnek a magyar repülés megteremtőire. S mi, utasok, ha az alattunk elsuhanó tájat nézzük elgondol­kozva, 50 év távlatából is gon­doljunk szintén vissza azokra a fáradságot nem ismerő és életüket nem kímélő emberek­re, akik megalapozták a ma­gyar repülést. Hetesi LászJó' tanár. Mode!! kísérletek a Hold és a Föld gyiris kenések összehasonlítására és vizsgálatára A földtan kutatói is több hasznos tanulságot merítettek az eddigi Hold-vizsgálatokból. A magyar tudósok e téren kifejtett munkájukról a Ma­gyar Földtani Társulat előadó ülésén szá.m,oltak be. Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, a Nemzetközi Holdszövetség tagja a Hold-vizsgálatok geológiai szempont­jaival foglalkozott. — Különösen jelentős — hangsúlyozta —, hogy a Hol­don nincsen víz és légkör, ezért nem alakulhattak ki olyan­fajta üledékes kőzetek, mint a Földön. Ez jelentős eltérés a Hold és a Föld felszíne közölt. Lehetséges azonban, hogy a Hold felülete hasonlít a Föld több évmilliárddal ezelőtti ar­culatához, és így o. Hold-kutatás jelentős mértékben segíti a Föld-fejlődéssel foglalkozó geológusok munkáját. Mint érdekességet megemlítette, hogy a Hold hegyvidé­kei főleg az északi és déli sarka körül alkotnak nagyobb, összefüggő tömböt, míg a síkságok es medencék az egyenlí­tővel párhuzamos sávon húzóinak. A Lunyik III. megfigye­léseiből megállapítható, hogy a Hold túlsó oldalán is hason­ló a helyzet. Ponori Aurél a Hold-hegyek keletkezésével és az erről alkotott elméletekkel' f ágin1 kozott. Elképzelésének igazolásá­ra modell-kísérleteket is végez. Az általa készített kráter- modellek sok szempontból nagy hasonlatosságot mutatnak a Hold gyűrűshegyeihez. Az előadásokból és a hozzászólásokból kitűnt, áogt/ a magyar kutatók megfigyelései és elképzelései külföldön is nagy visszhangra találnak. Számos hires külföldi csillagász és geológus áll kapcsolatban a hazai Hold-kutatókkal. Elektromechanikus diszpécser A leningrádi optikai művek­ben üzembehelyeztek egy disz­pécser automatát, amely a fényképezőgépek gyártására szolgáló négy futószalag mun­káját ellenőrzi és nyilvántart­ja. A diszpécser automata ösz- szeköttetésben áll valamennyi termelési részleggel. Amikor a futószalagok megindulnak, a műszerek szünet nélkül jelzik a diszpécser automatának, ho­gyan folyik a szerelés. Bár­mely pillanatban megtudható, Ahol egy évben csak száz órát süt a nap Messze fenn Északon, j Hammerfest városában az j emberek január 22-e előtt j nem látják többé a napot, J es kénytelenek megelégedni | a villanyfénnyel. Néhány j nappal ezelőtt volt a ham- | merf est ieknek utol iára egy ! kis napfényben részűk. Az idén egyébként össze- j sen száz órai napfényt szá- J moltak Hammerfestben, ami j negatív csúcsteljesítmény: a legöregebb emberek is csak J egyetlen évre emlékeznek { vissza, amikor még ennél is J kevesebbet sütött a nap. A ! legnaposabb év 1953-ban 1 volt, akkoriban összesen 400 • órányi napfényben sütkérez- I hetlek Hammerfestben. hány fényképezőgépet szerel­tek össze, hogyan áll a napi műszaki norma és a havi terv teljesítése. Egy különleges táb­lázat azt is megmutatja, van-e elegendő alkatrész a futószala­gok zavartalan munkájához. Ha a készlet kevesebb, mint amennyi két napra szükséges, a diszpécser automata ezt azonnal jelzi. A diszpécser automatával az optikai művek munkaterme­lékenysége 11 százalékkal emelkedett. „ Video-telefon“ a Szovjetunióban A Szovjetunióban elkészült a televíziós távbeszélő készülék* amelynek segítségével a beszél­gető felek láthatják egymást. Zaharov mérnök 1930 óta dolgo­zott találmányán, de kutatásai a háború miatt félbeszakadtak. Az első berendezések Moszk­vát és Leningrádot kötik össze. A kutatók most azon dolgoznak, hogy olcsóbbá tegyék az egye­lőre még igen drága készüléke­ket. Tartósítás a kaposvári hűtőházban Az embereket a termelési időszakok utáni idők élelmi­szerrel való ellátásának gon­dolata már évezredek ótá fog­lalkoztatja. Így született meg előbb a hideg tartósító hatása felhasználásának, maid a me­leg és a magas hőfok sterilizá­ló hatása fölhasználásának, vagy a só. cukor, esetleg sav hozzáadásával történő tartósí­tások gondolata. A fejlődés fo­lyamán mindinkább a hideg tartósító hatása kerül előtérbe, mert a cél az élelmiszerek na­turális értékét átvinni a fo­gyasztók asztalára. Régen a tartósítandó élelmiszert egysze­rűen jég közé tették, és így tá­rolták. Ez a tartósítási mód azonban csak t>ár napig (eset­leg hétig) biztosította az élel­miszer élvezhetősését. Ma az élelmiszert korszerű és higié­nikus hűtőházakban tárolják. Ilyen a kaposvári hűtőház is. Miben rejlik a hideg tartósító hatása ? A legfontosabb tényezők a következők: 1. Az enzámalktivirtás csök­kentése : 2. a mikroflőra megszünteté­se és 3. az életben maradt mikro­bák működésének minimálisra való csökkentése. A tartósítandó élelmiszerek­ben lévő enzimek aktivitása annál kisebb, minél alacso­nyabb hőfokon tároliuk. Az enzimek, mint a szervezet bu> katalizátorai az élet megszűné­se után is fejtenek ki kisebb mérvű hatást. Kémiai szabály, hogy a hó'iméirEéklet 10 fokkal való emelése a reakció sebes­ségének kétszeres, háromszo­ros növekedését vonia maga után. Fagyasztásnál a kémiai szabály fordítottját- alkalmaz­zuk. A hőmérséklet csökkené­sével a kémiai reakciók sebes­ségét lelassítjuk. Tehát az en- zimaktivitás annál kisebb, mi­nél alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk az élelmiszert. Nem közömbös, hogy a fa­gyasztás után az élelmiszer mekkora milkroflórával rendel­kezik. Fagyasztáskor a sejtfe­hérjék. a protoplazma anyagai denaturálódnak. és a mikroba­sejtek elhalását okozzák. Van­nak azonban hidegtűrő. ún. pszihrofil mikrobák, melyek a fagyasztást túlélik, és —6. —10 fokon is fejtenek ki észreve­hető káros hatást. E mikrobák életműködést gyakorlatilag —20 fokon már nem mutatnak. és e célt szolgálja az élelmi­szer —20 fokon való tárolása. A fagyasztás típusai A fagyasztott élelmiszer mi­nőségét legdöntőbben a fa­gyasztás típusa határozza meg. Ezek a típusok: »A« típus: gyors fagyasztás: —35—45 C fokig. »B« típus: csendes fagyasz­tás: —20 C fokon. »C« típus: lassú fagyas7,tás: —6—12 C fokon. A gyorsfagyásztás 12—15 m/ sec. sebességű, —35. —45 C fok hőmérséklető mesterségesen hűtött levegővel történik. E fagvasztási típus előnye az utóbbi két típussal szemben az, hogy a seitnedvek a sejtfalon belül apró homokszerű kristá­lyokká fagynak, nem követke­zik be a nagy kristályok okoz­ta rost- és seitfal-roncsolás. Így felengedés után a naturá­lis seitnedvek az ép szövetű (rostú) anyagban maradnak. A »B« fagyasztás! típust rit­kán, a »C« fagyasztási típust pedig nem használjuk a kapos­vári hütőházban. Hogyan keli visszasngedtetni ? A fagyasztott élelmiszer visszaengedtetés után semmitJ< sem veszít tápértékéből, telje- f sen élvezhető. Az emberek J azonban mégis idegenkednek aj fagyasztott élelmiszer fogyasz-i fásától, mert az a visszaengedte- f tés után »folyik, vizet ereszt«.? Ez a »vízeresztés« abból adó- J dik, hogy az élelmiszert hirte-^ len engedjük vissza, és a sej- $ tek óriás molekulái a vizet J nem tudják megkötni, az aj sejtfalon átdiffundál. és a sejt t közötti ikrátokon a felszínre! vándorol. Ha az „ élelmiszert úgy en­gedtetjük vissza, hogy a mag- j hőmérséklethez viszonyítva ( mindig egy fokkal emeljük a J hőmérsékletet, akkor annyi 4 jégkristály álakul át folyékony halmazállapotú vízzé, a meny­nyit a sejtfehérjék meg tudnak kötni. Ennél a visszaenged tetős­nél nem áll férni a »folyás és csöpögés«. Ezt a módszert háztartások­ban alkalmazni nasvon körül­ményes és nehézkes. A gyakor­latban legjobban bevált visz- szaengedtetési mód. hogy az élelmiszert jégszekrénybe tesz- szük. és ott engedtetjük vissza 0 fokra. Az így kezelt élelmi­szer teljes táoártékű. és ugyan­úgy élvezhető, miint a friss. Miklai Lajos technikus. Tükrös teleszkóp a nukleáris folyamotok tanulmányozására • A leningrádi optikai művekben befejezték a világ egyik legna­gyobb tükrös teleszkópjának sze­relését. Tükrének átmérője 2600 milliméter. Az új teleszkóp a szovjet opti­ka nagy vívmánya: a krimi aszt­rofizikai obszervatórium részére készült, és főleg a csillagok at­moszférájában végbemenő nukleá­ris folyamatokat, a Hold és a boly­gók szerkezeti felépítését fogják vizsgálni vele. ____ S ok a fogfájós gyerek Angliában Angliában mindeu száz gyer­mek közül 98 fogkezelésrc szo­rul, amit azonban az orvoshiány miatt nem mindig kap meg. A végzett fiatalok közül sokan, minthogy nem kapnak kellő fog- kezelést, néhány éven belül kénytelenek hamis fogsort visel­ni. Az angol fogorvosi szaklap adatai szerint 6 700 000 iskolás­korú gyermek van az országban, viszont 1957 végén az iskolai fo­gászatokban mindössze 1014 fog­orvos működött, azaz minden 6600 gyermekre jutott egy. Műszaki ellenőrzés a magasfeszültségű vezetékek felelt A dél-svédországi elektromosművek megbízta Laroy Mannson svéd pilótát, hogy egy műszaki ellenőr társaságá­ban közvetlenül a magasfeszültségű vezetékek felett elre­pülve ellenőrizzék a drótok es szigetelők állapotát. A ve­zetékek legcsekélyebb lazulását azonnal jelenteniük kell, a komolyabb hibákat a helyszínen leszállva kijavítják, és ha szükséges, rádión segédcsapatokat rendelnek. Az új módszerrel két ember másfél óra alatt nagyobb részét el­lenőrzi a hálózatnak, mint 12 ember egy teljes munkanap alatt. Az áramszolgáltató ipar felmérhetetlen nyeresége, hogy műszaki hibák miatt nincsen többé órákig tartó áram­szünet. Kétségtelen azonban, hogy a pilóta és a szerelő vállalkozása rendkívül veszedelmes, hiszen a gépet repülés közben alig választja el néhány centiméter a magasfeszült­ségű huzaloktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom