Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

Vasárnap. 1959. december 6.' 5 SOMOGYI NÉPLAP „Műszaki átadás" Barcson a 'Széchenyi utca 10. szám alatti felújított bér­házat átadják rendeltetésének. Az ünnepélyes aktus körül legalább tízen asszisztálnak (még egy titkárnő is, ő jegyzi gyorsírással a feljegyezni va­lókat, éppen hogy feketét nem szolgál- fel). A titkárnő jegy­zőkönyvbe rögzíti, hogy a többször meghosszabbított határ­idő után most utolsó, kétheti határidőt szabnak a jelen eset­ben kiderített hiányosságok felszámolására és az épület vég­ső átadására. Imponáló a körültekintés, amint most valósággal nagyí­tóüvegen át vizsgálnak meg mindent, hegy kifogástalan ál­lapotban vehessék birtokukba a dolgozok az új lakásokat. A felújított épület valóban csinos, és egy fikarcnyi eltérés nincs a tervdokumentáció- és a kivitelezés között. Hányszor vigasztaltak bennünket, barcsiakat ilyeténkép­pen: — A ti művelődési házatok már csak olyan, amilyen... majd nézzétek meg a tahit! , Most nézzük, és látjuk... Félő, hogy a tél közepén az is kiderül, hogy nem lehet fűteni, s hóolvadáskor éppen úgy leszakad a csatorna, mint a barcsiról. Valóban nincs kí­vánni való egy-egy műszaki átadás után? Barcson a Széchenyi utca 10-ben az új, összkomfortos lakások fürdőszobáinak kályháihoz csak két könyökcső jár;’ Az egyiktől, a másikig terjedő távolságon pedig valami szóé bai rakétarendszer szállítja a füstöt (s ez utóbbi, lehet, hogy nincs benn a tervdokumentációban, de az bizonyos, hogy két köriyökcsőnél nincs több!). Ezek csak apróságok. Nagyobb hiba, hogy a tízlakásos, üzlethelyiséges bérházhoz nincs szeméttároló. Nincs se a terv­ben, se a valóságban. Most a községi tanács törje a fejét, honnan szerezzen tízezer forintot és egy kivitelezőt (decem­berben), mert addig a közegészségügyi szervek nem járul­nak hozzá a beköltözéshez. És igazuk van! Hát ilyen egy műszaki átadás? • Vértes György. „Vándorkönyvtár" Szólódon ' 4.' Szólád tsz-község. Termelőszövetkezete a járás legjobb­jai közé tartozik; eredményei arra mutatnak, hogy a szóládiak munkaszerető, szorgalmas emberek, akik méltán elvárhatják,- hogy tanácsuk biztosítsa számukra a sokoldalú művelődést, például — a könyvtár működési feltételeit megteremtve — az olvasás lehetőségét. Ez annál is (természetesebb követel­mény, mert 1955-ben Szóládon épült a siófoki járás legszebb es legnagyobb művelődési otthona, ahol az éllenforradalomig megfelelő helyet kapott a könyvtár is. Ekkor azonban a községi tanács — a tanácsház épületét visszaadva tulajdonosának — beköltözött a művelődési ott­hon két helyiségébe, a könyvtár pedig kiszorult az egyik öl­tözőbe. melynek »biztonságosságára« utal, hogy a múlt évben ismeretlen tettesek nagy mennyiségű- könyvet loptak el on­nan. A községi tanács végrehajtó bizottsága belátva a könyv­tár elhelyezésének szükségességét,- a KISZ által fűtőanyag tárolására használt helyiséget jelölte ki könyvtárnak. Mielőtt azonban e helyiseget a könyvtár használatba vette volna, egy másik kéz a termelőszövetkezetnek adta át csávázás céljára. Talán még ma is ezt a célt szolgálná a helyiség, ha közbe nem jön egy nagyobb lakodalom, akkor ugyanis konyha cél­jára vették igénybe. A lakodalom után a szépen kimeszelt, kitakarított helyiségbe egy újabb tanácsi ígérettel éppen be­költözni készült a népkönyvtár, mikor kiderült, hogy .a köz­ségi tanács elnöke már átadta rendőrpihenőnek. Vajon a január elsejével községi kezelésbe kerülő könyv­tár hol tud kulturált körülmények között olvasómozgalmi munkát végezni? A másik kérd«; a művelődési otthon, amely most tanácsiroda, rendőrpihenő, s csávázási és lakodalmi cé­lokat is oly kitűnően szolgál, hogyan tudja kulturális fej^ida­lát teljesíteni? Zsllvölgyi József. siófoki könyvtáros. Sötét és hideg a Balatonszárszói .váróterem A balatonszárszói vasúti váróterem hideg, piszkos. Vil- , lányt nem gyújtanak benne, s hajnalonként 30—40 utas sö­tétben várja a vonatot. Nemegyszer terhes anyák, szakren­delésre beutalt csecsemők várnak itt szüleikkel a vonatra, és kénytelenek elviselni ezt a — joggal mondhatjuk — emberte­len helyzetet, csak azért, mert a vasútállomáson lélektelenül kezelik az utazók érdekeit.. Aligha hihető, hogy egy kis törő­déssel, emberséggel nem lehetne ez másként. Mód van rá, hogy a váróteremben meleg legyen, hogy villanyt gyújtsanak. Kérjük az illetékeseket, szüntessék meg ezt az állapotot. LACI, A TSZ — A Magyar Laci? !Az igen! írva, talán olyan hatvan körül. Belevaló gyerek, csoda kölyök! ^ a pénz & övé> ő el. — ezt kallóm a taranyi tanács- , ... , ,, _ , házán, a tsz-irodában minden- emtre kelt ~ Csak kitől, akinél felőle érdeklődöm. n{íQV nehezen lehet kiszedni Ismerik, mosolyogva, szeretet­tel ejtik ki a nevét. Csak őt. nem lehet látni sehol. Hol van? , — Jövök most délben, hogy kihajtsam a kocákat s látom, üres az ól, a Laci már kihaj­totta őket — mondja Fülöv Imréné sertésgondozó, akit a tsz-ben minden-ki csak Annus néninek szólít. — Menjen csak, Annus néni — szól Horváth Vendel raktá­ros —, hívja be azt a gyereket. Vendi bácsi nevetős szemmel ™™V*re szereti a közösseget, meg, s —- Jól beszél, Vendi bácsi... Aztán váratlanul a belépő brigádvezetőhöz fordul: — Czerján bácsi, Írja ’ be belőle, hogy mindössze egy ci- édesanyám munkakönyvébe, pőt szeretne magának. amit csináltam, a tegnapit is, — Hát a lányok? Szerets^-e mert még azt se mondtam be... velük dolgozni? Lacika sorolja, mit végzett, — Csak. eggyel — vágja rá s a brigádvezető ír. Űjabb egy rögtön —, a Marikával. Csak ségek kerülnek a kis szürke le­vele. delű könyvbe. Félig a foga Emberek jönnek az irodába, közt mormolja: »No, ezzel is hol ehhez fordul Laci, hol ah- segítek édesanyámnak.« De hoz, szavai nyomán egyre vilá- már izgatott, a lovakhoz sze- gosabb lesz: ez a gyerekember retns menni. Hiszen gyerek talán mégsem az ... hajtogatja: s hogy korát meghazudtoló ko- Lelkesedése, egész egyénisége — Fenegyerek ez a Laci! molysággal, józansággal tud még a felnőttek előtt is példa. Ilyet még nem láttam! Ez a hozzászólni a problémáidhoz. Az ott maradt »öregekkel« 14 eves kölyök a tsz lelke. Ha .... , . . ...... miamit rossznak talál, lehord- ~ Mtnden fiunkat szeretek meg sokáig beszélgetünk róla. ja az illetőt úgy igazából, ma- ~ mondja —, baronálni leg- Magyar Laciról, aki öntudatla- gyaros módra. Még az elnök- jobban Jóska bátyámmal tudok nyl annyi szint, annyi életei nek is megmondja a véleme- — mutat az időközben mellé nyét. Meg biz a’! örökké da- , , . ,, „ .... , telepedett Szabó Józsefre. — Mohád csak meg, Laci, nytlgodtan — vág közbe Vendi bácsi —, hogy az a te titkos vágyad, hogy kocsis legyél. A gyerek hallgat, bólogat, tol, fütyül, nem mondja neki senki, hogy mit csináljon, de mindig dolgozik. Messziről ostorpattogás hal­latszik, aztán feltűnik Laci, mellette Annus néni. Az el­mondottak után egy kicsit el­csodállcozva nézem vékony és alig hallhatóan jegyzi meg: alakját, hallom csendes, fátyo­______________________________ los hangját. Lehajtott fejjél ül az asztad mellé, láthatóan za­varban van, s mielőtt bárki megszólalhatott volna, hogy el­üsse a dolgot, Vendi bácsihoz fordul: — Vendi bátyám, azokat a lovakat megint rosszul poroz­ták össze... Halkan, kimérten folyik faj- káról a szó, név szerint emle­geti az állatokat, és csendesen fortyog, mérgelődik, de igaza van. — Mondd csak, Lacikám, mi mindent csináltál itt? Mesélj valamit arról, hogy is lettél te a tsz gyereke? — Csak bátran, bátran — biztatja Annus néni. Megvonja a vállát, kezében forgatja sapkáját. — Mindent csinálok én, ami jön: hol lovat vezetek, vagy kukoricát, krumplit hordok ha­za. Mindig itt csellengek, és akad is valami munka... — Hát a nyáron? — unszol­ja beszédre Vendi bácsi. — Kötelet terítettem, a csép­lőgépnél voltam, meg aztán nem is tudnám már elsorolni azt a sok apróságot, amit csi­náltam. — Végül is kiböki: — Szeretek itt lenni..; — Nemegyszer előfordult — mondja Annus néni —, hogy vasárnap hajnalban, amikor mentek a kocsisok a lovakat etetni, ott találták az istálló­ban a Lacit. »Hát te mit ke­resel itt?« »Nem tudtam alud­ni, aztán bejöttem megnézni, nem szabadult-e cl valamelyik tó« — mondta. — Hány munkaegységed van? — Az édesanyáméhoz van varázsol valahányuk hétköz­napjaiba, a szövetkezet min­dennapos munkájába. ... Az ajtóból látom, amint Laci fwtyörészve, kezét zsebre dugva az istálló felé iramo­dik .. i Vörös Márta Búlorfestő részlegei szervez a nagyatádi fmsz (Tudósítónktól.) * egyik helyisége a régi Jakla­Ä nagyatádi földmüv esszö- nya épületében felszabadult, és vetkezetnek nagy gondot okoz . - . i i .. A1 a lakosság egyre növekvő bú- lde hel-yezik d a szövetkezet térigényeinek kielégítése. A bútorfestő részlegét. Mar min- gyárakból a bútorok legna- dent beszereltek ahhoz, hogy gyobb része testetlenül, nyers a munka megindulhasson. Az állapotban érkezik. A nagy­atádi fmsz a bútorokat eddig kisiparosokkal festette meg, ez azonban túlzott terheket rótt a földművesszövekezetre. A számítások szerint a saját bú­torfestő részleg sokkal olcsób­ban tudja végezni ezt a mun­kát. A földművesszövetkezet új üzemben a szövetkezet egy év leforgása alatt mintegy 150 garnitúra hálószoba- és 200 garnitúra konyhabútor festését tudja elvégeíni. Ez az átszer­vezés évente mintegy 30 000 fo­rint megtakarítást jelent Túlteljesítette [ tervét a nagykorpáéi fmsz A tagszervezésben azonben lemaradt (Tudósítónktól.) Jól sikerült tagértekezletet tartottak a közelmúltban a nr.gykorpádi földművesszövet­kezetnél. Mintegy 150 szövet­kezeti tag hallgatta végig Si/- monka. Sándor beszámolóját a legutóbbi tagértekezlet óta el­ért eredményekről. Azóta 65 ezer forintos beruházással egy új épületben korszerű vegyes­boltot nyitottak, ezenkívül szikvízüzemet létesítették. Harmadik negyedéves ke­reskedelmi tervüket 10S száza­lékra, vendéglátó-tervüket 105 százalékra teljesítették. Tag­szervezési tervüket azonban csak 53 százalékra valósítot­ták meg az értekezletig. Befejezték idei szállítási tervüket a Gazdasági Vasútok dolgozói A Gazdasági Vasutak dolgo­zói a pártkongresszus tisztele­tére november 30-án befejező- lék az idei szállítási tervüket; W A tervtúl teljesítés. továbbá a fokozottabb takarékosság se­gítségével eddig 1,6 millió fo­rint többletnyereséget értek eL- A Gazdasági Vasutak dolgo­zói a vasútvonalak mentén ala­kult termelőszövetkezeteket sorra bekapcsolták a vasúthá­lózatba. építő- és talajjavító anyagok, szállításával közvet­len támogatást nyújtanak a mezőgazdaság szocialista ál> saervezéséhez. / A tsz-ekben is bevezetik a mező- gazdasági és ipari tanulóképzést A Földművelésügyi Minisz­tériumban széleskörű progra­mot dolgoztak ki a termelőszö­vetkezeti vezetőik és tagok szakmai képzésére. Az alapve­tő mezőgazdasági, valamint társadalmi. közgaz4g§á© isme­retek elsajátítására a tavalyi­nál több ezüstkalászos tanfo­lyam’ indul, legnagyobbrészt a termelőszövetkezetekben. A gazdálkodás fejlesztése és a parasztfiatalok pályaválasz­tása, jövője szempontjából egyaránt nagy jelentőségű, hogy az állami gazdaságokban már bevált mezőgazdasági ta­nulóképzést jövőre a termelő- szövetkezetekben is bevezetik. Nem kell nekem keresztvíz . ,7T.T „ j' i A jelenleginél lényegesen több Horváth LiClClnCL 1l6VCLClOmlLriTlGpSBg6Tl , ^tanulót képeznek maidba tér­a Kaposvári Cukorgyár szakszervezeti helyiségében t melőszövetkezetek gazdálkodá­jjsához szükséges kisipari szak­ifjú Horváth László Tamás vagyok. Eciy hónappal ezelőtt, 1959. október 30-án így írták be nevemet a hatalmas anya- könyvbe. Eddig nem vittek sehova, de ma november 29-én szépen felöltöztettek a pólyámba, kocsiba tettekés elhoztak ide a cúkorgyárhoz, a szakszervezet helyiségébe. Azt is mondják, hogy » én , még nem értem a világot, nem ismerek senkit körülöt­tem, pedig ha anyu azt mond­ja, »kiesi fiam«, én már abba­hagyom a sírást, tudom, hogy semmi baj nem"lehet. Most figyeljünk egy kicsit, az anyakönyvvezető beszél. Köszönti aput és anyut, a névadó szülőket és a vendé­geket. Beszédé végén ajándé­kot ad át a városi tanács vég­rehajtó bizottsága nevében. Tudom, hogy ez mind az enyém lesz, azok is, amelye­ket a többi néni, bácsi (a fel-’ nőttek azt mondják, hogy a párt-, a KISZ-, a szakszerve­zet, a nőbizottság,ma gyár igaz­gatója) adott, Igazán nagyon kedvesek valamennyien, Majd én is megköszönöm egyszer, ha be­szélni tudok már. Addig is apu, meg anyu mond a nej fémben köszönetét. Olyan jó itt, és olyan kedvesek az em­berek hozzám.. Tudom, az én tiszteletemre terítettek hosszú fehér abroszt az asztalra, me­lyen máskor tanácskozások feljegyzései, jegyzőkönyvek, sorakoztak és hivatalos ki­mutatások. Azt mondjak, velem azért is történt nagy jelentőségű ese­mény itt, mert regen (az öre­gebbek erről tényleg többet tudnának beszélni, mint én), szóval régen, a Tanácsköztár­saság leverése után a város ■ Urai, a papság elhatározták, hogy a Cukorm/ar környékét, ezt a murtkáslakta városrészt alaposan átformálják.' Igen, sikerült nekik. Sport- egyletet létesítettek, majd kM- tolikus legényegyletet. ' Testi, 'szellemi elfoglaltságot szerez­tek,, akinek csak tudtak. És a szoknyás bácsik, a monokUs urak (őket uraknak hívták) elérték, amit akartak. ^ ' Azt mondják, azok a kis- \ gyerekek, akik régen apjuk \ levetett, foltozott holmijában ^ jártak, ina már nem engedik f bolondítom magukat. Ha szól } - gyársziréna, nem görnyed- f mákban is. Várakozáson felüli felhozatal a pénteki piacon nek alázatosan a munkaveze- f Baromfiból még 11, ára kö­tő elé. A gyerekek néhány , J rül is annyi volt. mint máskor hete úttörő-otthont avattak itt az ÉDQSZ .művelődési házá­ban. Nemsokára majd odajár rok én is; van Ott egy szép trombitája, a csapatnak. Ez a bácsi azért vett. az ölé­be most, hogy ne sípjak. A néni is szeret; elkért tőle. Jól van, de már éhes vagyok. Ilyenkor mindig ettem otthon. Anyu szépen visszatesz a ko­csiba; hazamennek a többiek is, akik eljöttek engem ünne­pelni. Búcsúzkodnak és moso­lyognak: valami szép szeretet — emlék vagy remény, vagy valami mos talán — a szivük­be költözött. Ajándékaikért, jóságukért cserébe én ezt ad­tam nekik. V. P, t a reggeli órákban. Vásárló hí­ján a baromfi ára csökkent. A sovány liba 11 forint, a kövér 19—20. a sovány kacsa 20—21, a kövér 20 forintba került. A tyúk kilójáért 19—20. a csir­kéért 24—25 forintot, kértek. Almából kb. 65 mázsát, jó minőségű, elálló fajtákat 3— 5.50 forintért kínáltak. A zöld­ségfélék felhozatala kielégítet­te a keresletet. A terménypiacom mintegy 100 mázsa burgonyát lehetett találni (120—150 forint) és na­gyon sok fejes káposztát Ez ^ utóbbi ára visszaszállt 80 'fií- Hérre. A csöves kukoricát 170— ^ 180 forintért adták. Megkezdődtek a disznóölések Egyre hidegeb­bé válik az idő A falvakban reggelente itt V ott is disznovis ' tás hallatszik, c a disznóperzselé jellegzetes szag terjeng a levegő ben. Mernyé Földváriék is 1 szúrták a háztá kocát. Csak 140 150 kilós volt, ő már nem aka enni. Bármennyi re sajnálta is : gazda, le kelle vágni a cocát. M' közben Földvá Ferenc és Ho váth István húst benn ban készíti darabolj m a kony' ■ Földvári f a laci- t. Ilik Vk '»CBSL

Next

/
Oldalképek
Tartalom