Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat. 1959. december & Felszólalások a kongresszus csütörtöki ülésén Rérés» Géza s Néphadseregünk katonái rendíthetetlenül védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét, hazánk biztonságát Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, a 'Köz­ponti Bizottság tagja csütörtök délutáni felszólalásában hang­súlyozta: Dolgozó népünkkel együtt a magyar néphadsereg személyi állománya is lelkesen. nagy várakozással készült pártunk e nagy jelentőségű kongresszusá­ra. Néphadseregünkben a kom­munisták és oártonkívüliek széles körben megvitatták a kongresszusi irányelveket, egy­ségesen állást foglaltak céljai mellett, mert ezekben hazánk felvirágoztatásának további nagyszerű programját látják. Néphadseregünk az ellenfor­radalmi lázadás, leverése óta pártunk irányításával jelentő­sen fejlődött. Az ellenforrada­lom elleni harcban a testvéri fegyveres testületekkel együtt megedződött. újjászületett. Tisztikarunk ma politikailag egységesebb és szilárdabb, hi­vatástudata maeasabbfokú. mint az ellenforradalmat meg­előző években volt. Néphadse­regünk katonái — dolgozó né­pünk fiai. munkás- és dolgozó paraszt fiatalok, s ez kifejezi azt, hogy hadseregünk valóban a népé. valóban a munkásosz­tály és a vele szövetséges dol­gozó parasztság érdekeinek fegyveres védelmezőié. Ezer­nyi szál fűzi össze dolgozó né­pünkkel. s mi azon fáradozunk, hogy ezek a szálak mind erő­sebbek, eltéphetetlenebbek le­gyenek. Ezért legfontosabb felada­tunknak tartottuk és tartjuk néphadseregünk erkölcsi, poli­tikai szilárdságának megerő­sítését, a harckészültség és a proletárhat.alom iránti felelős­ségérzet magas fokra emelé­sét. Révész elvtárs a továbbiak­ban hangoztatta, hogy népünk abban a tudatban végezheti építő munkáját: hadserege szoros egységben a Szovjet­unió és a szocialista tábor or­szágainak hadseregeivel — megbízhatóan őrködik békés életén, készen áll a béke és a szocializmús ellenségei támadó kísérleteinek visszaverésére. Ez az erő nem az agresszió céljait szolgálja. A szocialista tábor országai nem fenyeget­nek, nem veszélyeztetnek sen­kit. Mi nem akarunk háborút, sőt készen állunk a legmesz- szebbmenő leszerelésre, de ter­mészetesen nem egyoldalúan. Amíg a revansista nyugat­német hadsereg erőltetett üte­mű felfegyverzése folyik, amíg atomfegyvert adnak Hitler volt tábornokai kezébe, amíg katonai támaszpontok hálóza­ta épül hazánk és a szocialista tábor köré, addig nem mond­hatunk le békéinknek és füg­getlenségünknek arról a biz­tosítékáról, amelyet a magyar néphadsereg jelent. Néphadseregünk katonái minden erejükkel arra töre­kednek, hogy pártunk vezeté­sével kivegyék részüket né­pünk építő munkájából, szi­lárdan együtt haladjanak a szocialista országok Varsói Szerződésben egyesült fegyve­res erőivel, rendíthetetlenül védelmezzék szocialista vívmá­nyainkat, népünk békéjét, ha­zánk biztonságát: hiss Árpáét B technikai haladás általánas feltétele annak, hogy megvalásítsuk a második ötéves terv , valamennyi célkitűzését Kiss Árpád, a Központi Bi­zottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, ugyancsak csütörtökön délután szólalt fel. Elöljáróban a két világrend- szer békés gazdasági versenyé­ről szólt, majd így folytatta: A társadalmi munka terme­lékenységének emelkedése szo­rosan összefügg a technikai kultúrával. Ebben rejlik a mű­szaki fejlesztés alapvető politi­kai jelentősége. A szocialista tábor e téren el­ért eredményeit az egész világ előtt kézzelfoghatóan bizonyí­tották be a Szovjetunió törté­nelmet alakító sikerei a világ­űr meghódításában. Ezután hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás­paraszt kormány megalakulása óta a népgazdaság tervezésével és irányításával összhangban munkálkodunk az ipar techni­kai színvonalának emeléséért. Ez szerves része a népgazdasá­gi tervekben foglalt szocialis­ta építésének. Az utóbbi évek­ben születtek iugyan komoly eredmények, de ezek még ko­ránt sem kielégítőek. Az év első tíz hónapjában az ipari termelés napi átlagban 11 százalékban emelkedett a megelőző évhez képest, a ter­melékenység viszont csak 4 százalékkal. Hazánk körülmé­nyei között azért is különösen fontos a termelés magas tech­nikai kultúrába, .mert enélkül állandóan gátolná a népgazda­ság fejlesztését az ország nyersanyag- és energiahelyze­tének korlátja. A világ­piacon is hátrányos helyzetbe kerülnénk, ha a népgazdaság számára hiányzó nyersanyago­kat korszerűtlenül készterrné- * kék exportjával kísérelnénk megszerezni. Teljesen indokolt volt tehát, hogy már a három­éves tervben megfelelő minő­ségű anyagok gyártásával és felhasználásával ipart termelő berendezéseink technikai fej­lesztésével javítsuk a fajlagos anyagfelhasználást és az ener­gia hasznosítási fokát Az eredményék már mu­tatkoznak. Az ipart termelés a számítások szerint jövőre mint­egy nyolc százalékkal lesz ma­gasabb a hároméves terv ese­dékes fljőírásánál, ugyanakkor a széntermelést körülbelül néev százalékkal lehet majd csökkenteni a hároméves terv­hez képest, mert ez is fedezi az inar tovább növekvő terme­lését. A gépiparban a három év alatt körülbelül 55 száza­lékos emelkedést érünk el, vi­szont a hozzávaló acél felhasz­nálását csak mintegy 30 szá­zalékkal kell növelni. Ez azt jelenti, hogy a hároméves terv végén gépiparunk ugyanannyi nyersanyagból csaknem 20 szá­zalékkal több értéket állít majd élő, mint 1957-ben. A párt és a kormány az el­múlt években egyre nagyobb gondot fordított az alapanyag- és az energiatermelés korsze­rűsítésére, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az el­múlt két évben egyenletes, lé­nyegében zavartalan volt az anyag- és energiaellátásunk. Ezután rámutatott arra. hogy a második ötéves terv idősza­kában a műszaki színvonal fejlesztésének három alapvető fontosságú területe van. Az el­ső: ésszerűbben kell gazdál­kodni az energiahordozókkal. A második: az egész iparban, különösen az átlagosnál na­gyobb mértékben, fejlesztendő iparágakban új technológiai el­járásokat kell alkalmazni. A harmadik feladat pedig az, hogy növeljük a vegyipar, kü­lönösen a Jüűanyagipar súlyát a termelésben es a vegyipar termékeit fokozottan használ­juk az ipar többi ágazatában, elsősorban a könnyűiparban és a gépiparban. Az első feladattal kapcsolat­ban rá kell mutatni arra, hogy az energiagazdálkodás­ban a hároméves' terv idején eredményes munkát végeztünk. Korszerűsítettük és gazdaságo­sabba tettük' az energiaterme­lő és átalakító berendezéseket, növeltük azok hatásfokát. Ezt a munkát folytatnunk kell. Ezenkívül a második ötéves térv időszakában kedvező vál­tozásokat is előirányozhatunk az energiaforrások összetéte­lén; A Szovjetunió ugyanis túlnyomórészben saját költsé­gén kiépítette az európai népi demokratikus országok felé a kőolaj-távvezetéket. így mi is nagy mennyiségben importál­hatunk nyersolajat. Energia­mérlegünkben tehát a szénfel­használást csökkenthetjük, mert különösen a vasúti von­tatásban és a mezőgazdaság­ban sokkal több dieselolajat használhatunk fel. Az ipart technológiai folya­matok korszerűsítésének alap­vető módszere, hogy nem el­szigetelten egy-agy iparágban vagy egy-egy gyártmány előál­lításánál kél] csökkenteni a munkaráfordítást, hanem az egész termelési folyamatot kell nézni, az össztársadalmi munkaráfordítást kell csök­kenteni, nem törődve azzal sem, hogy az össztársadalmi munkaráfordítás csökkenése közben egy-egy iparágban vagy egy-egy m u n ka föl varrtát - nál látszólag csökken a terme­lékenység és nő az önköltség. Az előttünk álló műszáki fel­adatok megoldásában igen ko­moly és jelentős pártszerveze­teink feladata. Pártszerveze­teinknek be kell avatkozniuk az ezért folyó harcba, fel kell lépni a megszokottság, a ké­nyelmesség ellen, az új szem­Befejezésül hangsúlyozta, hogy a technikai haladás nem egyszerűen a terv egyik célkitűzése, hanem általános feltétele valamennyi célkitűzés sikeres megvalósításának; Nagy József né: <? , A könnyűipar nemcsak mennyiségileg, hanem a minőségben és az áruválasztékban is ki akarja elégíteni a meinSvekeBett igényeket Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter csütörtök délutáni fel­szólalásában a fogyasztási ipa­rok fejlődésével, a lakosság ellátásával foglalkozott. A párt politikája és ennek alapján a gazdasági vezetés munkája az utóbbi három év­ben abban is következetes volt, hogy necsak mennyiségi­leg elégítsd!/ ki a megnöveke­dett igényeket, hanem a mi­nőségben, főként pedig áruvá­lasztékban. Sokkal jobb és többféle árut bocsátunk a dolgozók rendelkezésére, mint ko­rábban. Ma már alig emlékszünk az 1950—53-as évek könnyűipari termelésének uniformizáló jel­legére. Ma a pamu tápár éven­ként mintegy ezer, a gyapjú­ipar több mint kétezer szövet­mintát, a cipőipar 600—800 fajta cipőt mutat be a keres­kedelemnek. Ilyen széles vá­laszték persze nincs az üzle­tekben és nem is tudnánk mind legyártani, de az áruel­látás választékosságában vitat­hatatlanul óriási a haladás. A párt irányelveiből következik, s a könnyűiparban dolgozó minden munkásnak, vállalati és minisztériumi dolgozónak is eltökélt szándéka, hogy az elért színvonalait továbbra is tartjuk. Anyagilag és fegyelmi úton is felelőssé tesszük azo­kat, akik minőségrontással vagy a választékok szűkítésé­vel akarnák saját vállalatuk iermelését gazdaságosabbá ten­ni, egyéni nyereségrészesedé­süket növelni. Azt az utat sem akarjuk járni többé, amit például 1952- ben jártunk, amikor úgyszól­ván minden harmadik ember­nek egyforma volt a lódenka- bátja, mert csak két-hárOm fajtát gyártottunk, hatalmas sorozatokban. Ezt nem akar­juk, sőt vállalataink továbbra is ezernyi új cikket adnak majd a kevésbé keresett, divatját múlt áruk he­lyett. Igen1 helyes a párt és a kormány részéről az a több­ször elhangzott figyelmezte­tés, amely szerint a második ötéves terv végrehajtását már most elő kell készíteni, s a tervet elsősorban az idei és a jövő évi feladatok jó végre­hajtásával kell megalapozni. A kongresszusi munkaver­seny eredményeként a köny- nyűiparban máris felülvizs­gálhattunk néhány olyan ala­csony termelési előirányzatot, amelyet sajátjjíötéves tervja­vaslatunkba eredetileg felvet­tünk. A dolgozók versenye le­hetővé tette, hogy az év má­sodik felében már nemcsak a lemaradásokat pótolták, ha­nem jelentős túlteljesítést is elértek. Az üzemek mintegy 400 millió forintos tervtúltel­jesítést vállaltak a kongresz- szus tiszteletére. Felajánlásu­kat eddig mintegy 580 millió forint értékben teljesítették, és előreláthatólag az év vé­géig ez az összeg 650—700 millió forintra emelkedik. A verseny segítségével teljesí­teni fogjuk a márciusi határo­zatban ajánlott 2,5 százalékos költségszintcsökkentést is. Ugyanakkor el kell ismer­nünk — s ez a szép eredmé­nyek értékét nagymértékben csökkenti —, hogy a munka termelékenységének emelésé­ben nem tudtuk elérni a párthatározatban ajánlott szintet. Ezt csak részben in­dokolhatjuk azzal, hogy ap­rózni kellett szériákat, és hogy ’fokozódott termékeink munkaigényessége. A hiba in­kább az volt, hogy a terme­lői .árrendezés után és általá­ban az önállóbb üzemi gaz­dálkodási rendszer bevezetése után könnyebben vettük a létszámkérdést, és nem hasz­náltuk ki . eléggé azokat a tartalékokat sem, amelyeket a tudományosan megalapo­zott, tervszerűbb üzemszerve­zés nyújt. A jövőben igyek­szünk a hiányosságokat meg­szüntetni, és már 1960. évi terveink összeállításánál ész­szerűbben eljárni. A jövő évre már olyan tervjavaslatot dolgoztunk ki, amely a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott szintet 403 millió forinttal meghaladja. Beruházási lehetőségeink 1960-ban magasabbak lesznek, mint 1959-ben voltak. Az ősz - szegek nagy részét új gépek beszerzésére, teljes vagy rész­leges rekonstrukciók végre­hajtására fordítjuk. A román és a Venezuelai pártküldöttség vezetői Pavnutipar gyártelepén. Magyar 110 millió forintot irány sott elő a Somogy megyei Tanács 1960-ra kulturális célokra 55 millió forinttal több a jövő évi költségvetési összeg az ideinél Au Albán Munkapárt küldötte! a KISTEXT-baa. Tegnap, péntekien délelőtt kezdődött meg a Somogy me­gyei Tanács kétnapos ülése Kaposvárott. Az ülésen a vég­rehajtó bizottság munkáját, az 1960. évi költségvetést, továb­bá a megye munkásosztályá­nak helyzetét tárgyalják meg. Tegnap az 1960. évi költség- vetés feletti vita megkezdése előtt Homvák Mihály, a me­gyei tanács v. b.-elnökhelyet- tese rövid bevezetőben a parte kongresszus jelentőségéről be­szélt Majd elmondotta, hogy a megye jövő évi költségvetési előirányzatának 55 millió fo­rinttal való emelését népgaz­daságunk teherbíró képességé­nek növekedése tette lehetővé. Óvodákra, napközi otthonokra '9 és fél millió forint helyett 12 és fél milliót, az általános is­I kólákra az idei 50 millióval szemben 57 milliót, a gimná­ziumokra csaknem ötmillió fo­rintot fordítanak & jövő esz­tendőben. A kulturális feladatókra elő­irányzott kiadás aránya azt mutatja, hogy az az összes ki­adás 34 százahska. 110 millió forint.' A szociális és egészség­ügyi ellátottság megjavítását tükrözi az a tény. hogy erre az ágazatra az idei 79 millió fo­rinttal szemben jövőre kb. 96 millió forintot használnak fel. Említésre méltó a bölcsődei férőhelyek számának* 359-ről 419-re történt emelése is. Len­gyeltótiban, Nagybajomban és Szülőkön állandó bölcsődét lé­tesíthetnek A kórházak beru­házásaira az idei 40 millióval szemben csaknem 48 millió fo­rintot terveztek. Ebből az ösz- szegből egyedül a megyei kór­ház fenntartásának költségei több mint 40 millió forintra rúgnak. Nagy gondot fordítanak a ta­nácsok kezelésében lévő utak. hidak karbantartására és fel-. újítására. Az 1959. évi 8 és fél millióval szemben 13 millió fo­rint költségigei hozzák rendbe a javításra szoruló utakat, hi­dakat. Kaposvár sűrű útháló­zatának karbantartási és fel­újítási költségei majdnem el­érik a 6 millió forintot. A köz- világításra az ideinél 20 száza­lékkal többet, a belvízkárok el­hárítását célzó vízgazdálkodási feladatokra, valamint közkutak felújítására 3 és fél milliót terveztek. A költségvetési vitában töb­ben felszólaltak. A tanácsülés egyhangúlag jóváhagyta a me- '•••e 1960-ra tervezett kiadásait A tanácsülés résztvevői a délutáni órákban ellátogattak a Textilművekbe. s az ott dol­gozók munkakörülményeivel, a , gyár életével ismerkedtek meg A tanácsülés ma délelőtti ülésén a megye munkásosztá­lyának helyzetét tárgyalják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom