Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
WtLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! >Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 305. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1959. december 30. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL A györökiek tanácstagja (3. oldalun) Gyorsuló léptekkel haladnak előre (5. oldalon) R Második Békekölcsön nyerőszámai (6. oldalon) HÍRADÁS SZÖVETKEZETI KÖZSÉGEKBŐL Ilácson megtartották az alakuló közgyűlést (Tudósítónktól.) A Balatonboglári ' Szőlőoltvárytermelő Állami Gazdaság népnévelőinek fHlVilágosító munkája nyomán Hács község, Béndekpuszta és Gárdonypuszta. dolgozó parasztjai valameny- riyien a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, s megalakították a hácsi Béke. Termelőszövetkezetet. A tsz alakuló közgyűlésén mintegy 380 fő vett részt. A közgyűlést Bogdán Ferenc, a, községi tanács v. b.-tit- kára nyitotta 'meg, és köszöntötte a termelőszövetkezet tagjait. Egyhangúlag Nagy. Lajost választották meg elnöknek. Az, elnök kérte a tagságot: a munkát azonnal kezdjék meg. A gyűlésen felszólalt Balassa Béla, a Fonyódi Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vezetője is. zítik a zárszámadást és a évi terveket Somogyjádon jovo Egyesültek a szuloki tss-ek (Tudósítónktól.) Csaknem négyszáz termelőszövetkezeti tag ült együtt karácsony másnapján 1 a szuloki -kultúrteremben. A Kossuth és a Dózsa Tsz tartotta egyesülési közgyűlését. Bódis László párttitkár megnyitó szavai után Pandurics István, a Barcsi Járási Párt- bizottság munkatársa szólt a tsz-ek egyesülésének előnyeiről. A közgyűlés elnöknek Szeitz Istvánt, a Kossuth Tsz eddigi vezetőjét választotta meg. A vezetőség többi tagja: Rivpel István, a volt Dózsa Tsz elnöke, Haris András, Czink János, Lempel Mátyás, Hajnal István, Orosz József, Héli György, Haris József, Potencz Antal, Belek István, Potencz János, Lebó József, Csuport József, Tóth ' István, Czink György, Szantner János és Dani Lajos. Szeitz István elnökké választása után ismertette a termelő- szövetkezet jövőjére vonatkozó elgondolásokat. A két termelőszövetkezet egyesülésével Szülök községnek csaknem háromnegyed része tömörült a Kossuth néven tovább működő közös gazdaságba. Az együttes munkát a zárszámadás után kezdik meg. A jövő évi tervet már közösen készítik el. Á község másik két termelőszövetkezete, a Béke és a Bűzakalász ugyancsak egyesült Rákóczi Tsz néven. Somogyjád szövetkezeti községgé alakult. Az Augusztus 20 Tsz 72 családja mellé a' közös gazdálkodás útjára lépett a falu 324 háza népe. A 442 tag 2480 hold földet vitt a közösbe. Az év utolsó napjai lázas munkában telnek. Most készítik a zárszámadást. Az új tagok felvétele után a nyilvántartások rendezése, a mézei leltár összesítése ad nehéz feladatot a vézetőségnek. Ebben segít. a megnagyobbodott szövetkezetnek a szakemberekből álló brigád. Vezetőjük Ürge Sándor, a Kaposvári Járási Pártbizottság munkatársa. Itt dolgozik Mucsi András a járási tanács mezőgazdasági osztályáról és Perusza László az Alsó- bogáti Állami Gazdaságból. A jövő évi nyomtatványok már megérkeztek. Varjú József könyvelő örömmel bontogatja a nagy csomagot. Az Augusztus 20 Tsz 1950- ben alakult. Az alapok meg-, vannak, így az új tagok bizakodva nézhetnek a jövőbe, hiszen jó példa van előttük: a régiek 50 forintos részesedést kapnak. A közgyűlésen ' j tagokat választottak a vezetőségbe. Az elnökhelyettes ifj. . Györek N. János lett. Az ellenőrző bizottság elnökének az újonnan belépett Bognár Gézát választották. Nagy gonddal alakították meg az öt növénytermesztési brigádot. Vezetőjük Járfás Tóth József, Molnár József, Csécsi István, Sámson Pál, Molnár József. Boszkovics János elnök a tervek közül az állattenyésztésben a szarvasmarha-hizlalást és a baromfiállomány növelését, a növénytermesztésben peáig tizholdas kertészet létrehozását emelte ki. A régi tagok szorgalmas, példamutató munkája az az alap, melyre építeni lehet, és amelyet remélhetőleg az újonnan belépők is követnek majd. Átszervezik néhány állami gazdaságunkat I960, január 1-ével a Somogy megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságához tartozó egyes gazdaságokban az ésszerű gazdálkodás, a nagyüzem jobb kialakítása céljából változások történnek., Ezzel kapcsolatban Abonyi Páltól, a megyei igazgatóság vezetőjétől kértünk tájékoztatást. . — Milyen átszervezéseket hajtanak végre? — Ismeretes az a párthatározat, mely célként azt jelöli meg, hogy az állami gazdaságok az ésszerűség határáig növekedjenek, és egységes irányítás alá kerüljenek. Ennek eredményeként már 1959 januárjában hozzánk került a Cukorgyári Célgazdaság Kapósvári Célgazdaság néven. Most január 1-ével azonban nagyobb horderejű összevonások, illetve változások lesznek: átvesszük a Kaposvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatot és a Keszthelyi Gyapjútermelő Vállalat pamuki, valamint pusztakovácsi üzemegységét. A Kaposvári Állami Gazdaság 1300 hold körüli kisebb gazdaság volt, ez most beleolvad a célgazdaságba. Szintén ehhez a gazdasághoz kapcsolódnak a Sertéstenyésztőnek azok az üzemegységei, melyek ebben a körzetben vannak. A háromfai gazdaság eddig rendkívül széttagolt volt, és távol esett a jó közlekedési útvonalaktól.' Most egy részét Nagybarátihoz, más részét Bábodhoz fogjuk csatolni. Ez a megváltozott helyzet úgy kívánja, hogy Böhönyén új állami gazdaságot hozzunk létre. — Mi tette szükségessé ezeket az intézkedéseket? — Mint már említettem, párthatározat alapján történik az összevonás. Ez azonban csák egjúk része az intézkedés szükségességének. Az üzemegysé-: gek specializálása, a tökéletesebb nagyüzemi forma kialakítása csak így viliik lehetővé. Ennek eredményeként a beruházások, a, gépek kihasználása is gazdaságosabb lesz. Szervezetileg is döntő jelentőségű ez a változás: például Kaposvár környékén ez ideig 5 gazdaság működött, mindannyian különféle elvek szerint dolgoztak, így érthető a köztük lévő állandó félreértés és súrlódás. Január 1-től mindössze három lesz: a Kaposvári Célgazdaság, a Mezőgazdasági Technikum mérvét forintösszegben még nem tudjuk megállapítani. Azt azonban összegszerűen tudjuk, hogy mennyi igazgatási költség-megtakarítást jelent az átszervezés: a háromfai gazdaságnál mintegy 300 ezer forintot, a kaposvárinál 450 ezer forintot, a Sertéstenyésztő Vállalatnál kb. egymillió forintot. Tehát több mint 1,75 millió forint megtakarítást érünk el az intézkedések végrehajtásával. Más változások is lesznek: a földeket rendezzük, összevonjuk, és a vetésszerkezetet Tangazdasága, valamint a termelőszövetkezet. — Milyen eredményeket várnak az átszervezéstől? — Terméseredményeinknek emelkedniük kell, bár ennek megváltoztatjuk. Mindezt úgy hajtjuk végre, hogy területünk nem csökken, ellenben megalapozzuk az állatállomány fejlesztését és a terméseredmények ’ növekedését. . Továbbfejlesztik a szerződéses Termeltetést Az eddigi tapasztalatok papján az illetékes szerveik úgy tervezik, hogy a szerződéses termeltetési rendszert a jövő évben továbbfejlesztik és további cikkekre terjesztik ki. A kenyérgabonára az értékesítési, az ipari növényekbe, a gazdasági .és kertészeti magvakra, az étkezési és konzervipari zöldségekre, stb. az úgynevezett növénytermelési, sertésre és vágómarhára a hizlalást a süldőre, üszőre és tinóra a nevelési szerződések kötése az elmúlt hónapokban megkezdődött. Rövidesen megindul a szerződéskötés a jövő évi termésű sörárpára, napraforgómagra, étkezési burgonyára, étkezési babra, valamint baromfira és tolira. Az eddigieknél sokkal szélesebb körben és kedvezőbb feltételekkel , szerződnek étkezési burgonyára, napraforgó- magra és étkezési babra. A szerződéskötéseket a szokásosnál korábban kezdték, illetve kezdik, s így a termelők idejekorán tájékozódhatnak az értékesítés lehetőségeiről és feltételeiről, s számolhatnak azokkal. A különböző szerződéseket — a termelőszövetkezetek elsőbbségének biztosítása mellett — változatlanul megkötik a háztáji és az egyéni gazdaságokkal is, elsősorban azokra a cikkekre (hízott sertés, üsző, tinó, baromfi stb.), amelyekből jelentős mennyiségű árut termelnek. (MTI) A Szovjetunió mezőgazdasága jó úton, igen jól fejlődik Hruscsov beszéde esz SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának, első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke december 25-én, pénteken az SZKP Központi Bizottságának plénumán beszédet mondott. A moszkvai lapok keddi számukban közük beszédének szövegét. » Hruscsov megállapította, a Szovjetuniónak kedvező lehetőségei vannak, hogy az 1939— 1965-ös hétéves tervidőszak végére utolérje az Egyesült Államokat az egy főre eső hústermelésben. Ehhez a Szovjetunióban 1965-ben 20—21 millió tonna húst kell termelni a hétéves tervben előirányzott 16 millió tonna helyett, vagyis évente körülbelül 16 százalékos növekedést kell elérni. Hruscsov megjegyezte, hogy »A Szovjetunió mezőgazdasága jó álon, igen jól fejlődik«. Az idén az állami szervek 2 845 000 000 púd kenyérgabonát vásároltak fel. Az elmúlt négy esztendő alatt a kenyérgabona felvásárlásának átlagos szintje 3 milliárd púd volt, szemben az azt megelőző négy esztendő 2 milliárd pudos átlagával. A Szovjetunióban az idén 8,6 .millió tonna húst termeltek. Az 1958-es esztendő első 11 hónapjában a kolhozok és a szovhozok hústermelése 32 százalékkal emelkedett, a felvásárlás pedig 36 százalékkal. Gyapotból 4 669 000 tonnát takarítottak be. »Ez több, mint a szovjet gyapottermelés egész történetének bármelyik esztendejében« — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hegy a kolhozok és a szovhozok az államilag felvás,árölt húsnak 33 százalékát, a tejnek pedig 92 százalékát adták. »Ez a szocialista mezőgazdaság nagy győzelme — mondotta.— A szocialista szektor lett a városok fő hús- és tejszállítója. A kolhozok és szovhozok kielégítik a hús- és . tejszükségletet.« Hruscsov megállapította, hogy az egy főre jutó vaj termelésben a Szovjetunió megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió az idén 845 000 tonna vajat termelt, vagyis fejenként átlag négy kilogrammot. Az amerikai földművelés- ügyi minisztérium becslése szerint az Egyesült Államokban az idén 658 000 tonna vajat termelnek, vagyis egy főre 3,7 kilogramm jut. Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének döntő feltétele a munkatermeléikenység további emelése. »A munkatermelékenység fokozása a gépesítés kérdése, a technika meghonosításának kérdése. Nekünk különös figyelmet kell fordítanunk erre« — mondotta. Most nemcsak a vetésterületeket kell bővítenünk — folytatta —, hanem jobb agrotechnikával növelnünk kell a terméshozamot is, nagyobb termelékenységre kell törekednünk, csökkentenUnk kell az önköltséget. >-A mi utunk nem a külterjes gazdálkodás, amely elsősorban a vetésterület növelésén alapszik, hanem a nagy szaktudást igénylő belterjes gazdálkodás, amely mindé» hektár földről minden befektetett munkaegységre maximális terméshozamot biztosit« — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov rámutatott, hogy a mezőgazdaság fejlődésében még sok komoly fogyatékosság mutatkozik. Így például Kazahsztáni az idén neon birkózott meg a kitűzött- feladatokkal, és nem végezte él kielégítően a legfontosabb mezőgazdasági munkákat. A kazahsztáni rossz munkaszervezés következtében az állam' súlyos kárt szenvedett — mondotta Hruscsov. — Ugyanakkor azonban Kazahsztán számos sikerrel dicsekedhet, különösen a termelés növelésében és az államarak éladott hús menn3Úségében. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára felhívta a figyelmet, hogy egyik halaszthatatlan feladat a kolhozok és a szovhozok számára több mezőgazdasági gépészmérnököt kiképezni: Elérkezett az ideje — mondotta —, hogy megoldjuk az olyan növényfajták, mint a gyapot, a cukorrépa, a burgonya, a szója, a bab stb. kézierő felhasználása nélkül történő megművelésének feladatát. Ez lehetővé teszi a munkatermelékenység nagyarányú - emelését és az önköltség csökkentését. Az SZKB Központi Bizottságának első titkára aláhúzta, hogy a falun első helyen áll a feladatok között a káderek helyes elosztása, nevelése és észszerű beállítása. Arról szólva, hogyan fizetik a kolhozokban a végzett munkát, Hruscsov kijelentette, ennek úgy kell történnie, hogy ösztönzőleg hasson a mezőgazdasági termelés növelésére. Hruscsov hangoztatta, hogy amilyen arányban növekszik a mezőgazdaság gépesítése, emelkedik a kolhozparasztok szak- képzettsége, javul a munka- szervezés, olyan arányban a kolhozokban rendszeresen felül kell vizsgálni a teljesítménynormákat és a munka-besorolást. prog- reeszívebb normákat és bérezési rendszert kelt megállapítani, ahhoz hasonlóan, miként az ipari vállalatoknál történik. Ez segíti fokozni a munka termelékenységét, növelni a közös gazdaság bővített újratermeléséhez szükséges felhalmozásokat és emelni a kolhozparasztok anyagi jólétét. Hruscsov elmondta, hogy a szovjet emberek lelkes munkával búcsúznak a hétéves ten? első esztendejétől. Az ipari termelés 11 hónap alatt 11,3 százalékkal emelkedett a tervben előirányzott 7,7 százalék helyett. Ez igen jó, biztató kezdet. A hétéves terv első esztendejében — mondotta Hruscsov — több mint ezer új . nagii- üzem kezdi meg a munkát. Sikeresen teljesítjük a jólét további emelésére kidolgozott terveinket — hangsúlyozta Hruscsov. 1959 első 11 hónapjában az előző év megfelelő időszakához viszonyítva 20 százalékkal több húskészítményt. 10 százalékkal több tejterméket, 9 százalékkal több tojást, 10 százalékkal több cukrot adtak el a lakosságnak, A- szovjet mezőgazdaság sikereiről szólva Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1953- ban és 1955-ben tartott plénumám hozott határozatokat követőem, amikor is a párt határozottan feltárta a szovjet mezőgazdaság- fejlődésének hiányosságait, a reakciós amerikai sajtó azt kürtölte világgá, hogy a kolhozok lejáratták magukat, válság van a szovjet mezőgazdaságban stb. stb. — Nos, a szovjet dolgozók megmutatták nekik, milyen »válság« van nálunk. És ez csak a kezdet. Az amerikaiak csak szokjanak hozzá ehhez. — Már megelőztük az Egyesült Államokat az egy főre jutó vaj termelésben — folytatta Hruscsov. — Tejből is többet termelünk, mint az Egyesült . Államok.. Nincs messze az idő, amikor a hústermelésben is megelőzzük. Azt hiszem, hogy az amerikaiak azért nem fognak megsértődni— jelentette ki a továbbiakban Hruscsov. — Hiszen attól, hogy mi utolérjük és megelőzzük őket az állattenyésztési termékek termelésé* ben, nem lesznek sem karmo- lásaik, sem kék foltjaik. Dolgozóink jobban élnek, ha országunkban több lesz a hús* a tej és a vaj. A Központi Bizottság mostani ülésének célja a mező- gazdasági tártaiéi mozgósítása — mondotta Hruscsov. — Ez a bővített plénum bizonyos mértékig pártértekezlet. Munkájában nagy számban vesznek részt a párt aktivistái,, tudósok, kolhozelnökök, újítók, sok pártonkívüli is van. itt, akik együtt dolgoznak a párttal. Éppen abban rejlik a mi erőnk, hogy a párt és az egész nép tettei összekapcsolódnak, hogy a párton kívüli dolgozók vállvetve dolgoznak a párttagokkal. — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov ezután elmondotta, hogy 1969 decemberében esetleg külön plénumot hívnak össze, hogy az összegezze, milyen eredményeket mutatott fel a szovjet mezőgazdaság fejlődése a hétéves terv második évében. Ez igen jó ösztönzés lesz. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fényes eredményeket mondhat magáénak. »A szocializmus ellenségeinek inukba szállt a bátorsá* guk a. sikerek miatt — mondotta.. — E sikerekre támaszkodva biztosan haladhatunk az újabb eredmények felé. Magasra jutottunk, és jól nekilendültünk. így most köny- n.yebb átkapcsolni a következői még nagyobb sebessége« és mé« "-•agas.abbra emelkedni.« (MTI)
