Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Péntek, 1959. december 23. o SOMOGYI ÜÉPLAF MIHÁLYI MARQIT: Ruisz György: Simonjai utca. (A somogyi képzőművészek őszi tárlatának képeiből.) CÁ HARMADIK hogy azonnal elejtette. Csodál-» kozva nézte egy darabig, aztán J először könyökre dűlt, majd a", feje előrebukott, és elnyúlt aj veder mellett. J Távoli kiáltozásra tért ma-» gához. A rekamién feküdt, és* a két gyerek eltorzult arcaj alakult ki a ködből. A lánya aj A MOSDÓBAN FELVET- nem tudta volna megmondani, r®™ülettől fulladozva, jajgatva^ TE A KALAPJÁT hogy miért ilyen határozatlan. Slr’'> ^ ““ dorzsolgette, hol» evorsan beeombolta ka- °dáig eliutott> hogy semmi- csókolgatta a homlokát. A fiai . , gy 1C° , képpen nem lehet, de tovább éppen akkor tett vizesboroga-, batjat Közben elhatározta, ma nem. Leginkább talán a gye- ^ a EZÍvére Ahogy meglát-J megveszi az ajándékokat rekek miatt, túl nagyok mar , . _, ,, ,, , . * nvmnniw mw a-z+án ták kinyíló szemet, a lány ka-j Nincs idő több ácsorgásra a az ilyesmihez, meg aztan... .. J Hát igen', igaz, hogy nincs itt- cagott meg sírt, a fiú kirakatok előtt, mert hol van hon semmi baj, jó az ura, megvonaglott. még a nagytakarítás, meg a szépen keresnek, van tágas, _ Marna! Mama! Látsz m-! irok- Versekkel kezdtem, és mo sás, sütni is kéne valamit kedves lakásuk, csak a gyere szaja» < en-J Gyermekkoromtól kezd've J tizennégy éves voltam, mikor Pedig a kirakatnézegetés a kék. Azt volna jó tudni, mikor gern? Ugye, igen? Nézz rám,, e;ső verset megírtam. Az csúsztak ki a kezéből. A fia mama! A TÉLI KÖNYVVÁSÁR KÖNYVEIBŐL .. --------------- - ----------- -- — J első keserűség is ezzel ért, w ^AőWJ,.w^^w«vjsvjvvvuwvvwv\,vAWA’j|.szenvedelye, különösen most, alig van itthon, mindig inge- — Uralkodj magadon. Csak» mert édesanyám sokáig nem ímikor ragyognak, csillognak a rült, nem tud egy pár év óta jzgatod vele _ hallotta a fia» volt hajlandó elhinni, hogy én f'hatalmas üvegtáblák, fénylik semmit sem róla. Nem tudja, . . . ... * írtam, meg volt győződve ar~ >' , kik a barátai, mit csinál, hol taV0i1’ komoly hangját. * ról, hogy kimásoltam valahon­í / , ’ jár. Nem volt vele eddig sem- Most mór magához tér, ne félj.J nan, és próbált jó útra tértté­ki siet, vásárol és fenyőillata mi baj, még az iskolában sem, nem lesz semmi baj, most te-' ni> nehogy megrögzött hazudó­van a levegőnek. de ijesztő a zárkózottsága, egy- lefonálok az orvosnak Var-« 2° ^eűVer^ belőlem. Diákkoro­Ahogy kiiépett az üzemből, re gorombább és idegesebb, gáéktól, mindjárt itt leszek. 5 ^kéteuT^’n^soká^ ^meglódult vele a világ. Meg- olyan jó volna néha megsimo- Szerette volna kiáltani, hogyj tartott, míg .végkép felhagytam /markolta a havas rácsot, kap- gatni vagy szóra bírni, mint ne, nem kell, felesleges, nincs' vele. Most csak prózát írok. Jkodva, nyitott szájjal nagyokat régen. A lánya hasonlóképpen már semmi baja, de akárhogy« ^e^aáógus vagyok, általános (lélegzett az éles levegőből, az- kezdi. Pedig sokat segíthetne erőlködött, nem'tudta kinyit-! ta£?‘eSő‘halÄ íav^M A kiváló iró olyan termesze- ítán elszántán megindult a vil- már. De semmit. Még a legap- ni a száját. J furcsa a próza meg a matema­tes és ősi hangon szál hozzánk J^arnosmegálló felé. Ügy érezte, róbb mosásokat is elvárja, ko- * * * J tika-kémia egymás mellett, pe­e kötetben, mint mesélő apa aShogy rohan, de valójában alig vetelőző. Minden rávár, ha ha- • v rvRvrv1 TVTFr*vFPF *dig jól megférnek egymással. “““• E1Mci““ min«en*. zstér. A hfmu kiszedése, tűz- A Ä25 rámosolygott, aztán fel-J témám a gyerek. ADY ÖSSZES PRÓZAI MÜVEI Széppróza Füst Milán: KISREGÉNYEK A kétkötetes, mintegy ezer oldalas gyűjtemény magában foglalja Ady Endre összes új­ságcikkeit, tanulmányait, pró­zai írásait. A gazdag jegyzet­anyag is hozzásegíti az olvasót halhatatlan költőnk tökéletes megismeréséhez. Flaubert: BOVARYNÉ Flaubert e népszerű regé­nyét a Világirodalom Klasszi­kusai sorozatban olvashatjuk. A falusi orvos felesége há­zasságának csődjéről és ön- gyilkosságwról szól ez a törté­net, mely más író kezében szokványos »erkölcsdrámáuá« süllyedt volna. Flaubertnél egy egész kor, egy élet költői tü­körképévé emelkedik. gyermekéhez. A hasonló valahogy. Mert ezek- Jósak egy gondolata volt, akar- gyújtás, gyors vacsora, még ben a kisregényekben már (hogy is, de hazajutni. benne van Füst Milán bölcse­leti vüágftépe, etikai rendsze­re. Solohov: EMBERI SORS A világhírű szovjet író két novelláját, a »Béresek«-et és gyorsabb takarítás, éjfélekig ^ Az nem ro„ kimondhatatlanul fájt* Gmk azt a fát érje el, na un tó mosás, vasalás. Sok min- la ievennj a szemét, nézett rá meg, tovább, a másikát, mmd- denben könnyíthetnének rajta. rémülten, tágra nyitott sze_ ^ a fia nem jött te ,jart ott van Jaj, össze ne es- De nem, eszébe sem jut egyik- mekkel) mint egy gyerek, sen, hazáig fa kell bírni. Mi nek, sem, elnézik, hogy min- _ Nem> nem_ ^ le_ jjvan ővele. Mi az? A szive ki- dent csináljon, néha még a sze- het nem tudom neldk meg- /ugrani készül, a gyomra a tor- net, fát is ő cipeli fel, ha a fér- mondani _ suttogta riadtan a jtoban, valami rettenetes nyo- je reggel már nem ér rá. Hogy bizonyosságtól) & Uonüottek a 5más az egesz belsejében. Min- hol rontotta el a dolgokat, nem könnyei idén pillanatban azt érzi, már tudja. Talán, hogy keveset van . , , , , »iTrnhvri f/irtalmaz- “I ,. . , , , , . . ... J ’ s,y Az orvos nezte egy darabig, az »-Emberi s<ms«-ot tartalmaz %egy lepest sem tud tenni tob- itthon. És most hozzon a vi- .. ....... za a kötet. Mmdket elbeszeles?., . ________..... ___ aztan megfordult, határozott K m esteri jeUemrajzban ábrázol . ja egy ember sorsának meg-%ho feketedm változását. bet. A szürkület, a sok fény, a lúgra egy gyereket? Biztosan léptekkel átment a másik szo­kezd * * * I LEPETT AZ ÜZEM­BŐL. Egy férfi sietett el mellette karácsony­fával a hóna alatt, és a fenyő végigsúrolta a kabátját. A fér­fi azonnal visszafordult. — Bocsánatot kérek, csak nem ütöttem meg? — kérdezte szeme felháborodnának, szégyellnék bába> ahol a két gyerek kari- igen jóleső hangon. A költészet szerelmeseinek ,elűtt. Ismét nagy és kétségbe- nagyon, és még nem tudja a nyltott szemekkel állt az - Nem, nem tesz semmit — i,esett lélegzés. Megint kony- férje sem. Talán még nem ké- ajtó közeiében. Megfogta vál- felelte neki mosolyogva. Radnóti Miklós: ÖSSZES VERSEI ÉS MŰFOR­DÍTÁSAI A mártírhalált halt költő összes versét és műfordítását tartalmazza a népszerű Ma­gyar Pamasszus-sorozat új kö­tete. Radnóti lírája az indulás­kor nagy indulataival, fom-a- dalmi mondanivalójával és for­mai újításaival tűnt fel: a fa­sizmus tobzódásainak éveiben egyre mélyebb és tökéletesebb költemények hirdették az em­beri haladásba, egy szabadabb világ megszületésébe vetett hi­tét. jjnyebb egy kis ideig. Még egy ső> holnap bemegy a kórház­ira, és ott a megálló. Csak ba> megmondja Németh főor­A posthumus Tajtékos ég a Jodáig érjen el, az kéne, az ut- vos úrnak, hogy mégis, hiába, magyar költészet halhatatlan jcán összesni, Csődület, mentők, nem lehet. Majd megcsóválja remekeihez tartozik. A kötetet a költő műfordítá­sai egészítik ki. Vass István: HÉT TENGER A nettes műfordító végigve­zeti az olvasót a világirodalom korszakain. Villon, Shakespea­re, Möllere, Racine, Bürüs, Go­ethe, Schiller, Keats, Heine, Browning, Lermontov, Whit man, Nyekraszov, Gorkij és a többi klasszikus mellett helyet kaptak a kötetben a jelenkor neves költői is. lukat, és egyszerű, csendes szavakkal csak ennyit mondott nekik. — Nyugalom kell neki, pi­henés és kímélet és nagyon sok szeretet Gyereket vár. Az asszonyhoz behallatszott Az idegen kalapot emelt, és gyors léptekkel sietett tovább a hulló hóban. Ekkor az egyik fától elvált egy árnyék, és már melléje is állt. — Kezedet csókolom, mama — mondta a fia, és le kellett hajoljon, hogy meg tudja csó­kolni az anyja feje tetejét Művészi élmény a szép művészeti könyv-jaj, nem, még egy kis erő. az is a fejét. Mikor idáig eljut örökkévalóságnak tűnt, míg a gondolataival, hirtelen rá- jelérte a megállót. Szerencsére döbben, hogy sajnálja, szeret- jjött is a villamos. Ahogy leült, né a gyereket, ezért volt eddig máris jobban érezte magát hyen határozatlan. De nem én- niinden szó. A kezét a szívére kapaszkodj belém mama, mind- Hátradűlt az ülésen, és egy ki- gedj erőt venni magán a gon- szorította, és nem tudta, mit o(;thon leszünk. Ne indulj lesit szégyenkezett az előbbi doiatot, nincs tovább, holnap csináljon. Ekkor berohant a e] máskOTi minden' este érted rémüldözésén, és nagyon bán- megy. lánya jövök tóttá, hogy a bevásárlásból ma Elszántan felállt, kötényt kő- — Agyban maradsz, mama! _ Nem kell ez, fiacskám, sem lett semmi. tött, fogta a vedret, a lapátot, Meg se mozdulj. Mindjárt tü- felesleges __ tiltakozott szé­Azo nban mikor leszállt, is- a sepröt, és bement a szobába, zet csinálunk. Mit ennél? Főz- gyenkezve. mét rosszul lett. A szomszéd A nagy lány most hanyatt fe- zek tojást? Meg citromos teát, _Nem tudnék nyugodni, s£­Í Jház kerítését végigkapaszkodta, küdt a rekamjén. Keresztbetett jó? Mit kívánnál mama? Ne kos az üt, tolongás a villamo- £míg végre befordult a kapujuk lúbát ütemre rázta, törődj semmivel, elintézünk son> meglöknek, elesel... Vi­alá. A lépcsőkön szintén így ^ ebben az ütemben szavakat mi mindent, nem vagyunk már gyá’zz, mama! Itt le kell lépni, .ment fel, két kézzel markolta magolt gyerekek... Csak te légy jól, Az KSS7Z>py R7PmP előtt szí­’-i Genthon István: RIPPL-RÓNAI JÓZSEF A szerző tanulmányában egyrészt sok olyan adatot mó­dosít, amely eddig tévesen sze­repelt a művészeti irodalom­ban, másrészt meghatározza a vagy mester helyét a magyar piktúrában. A kötetet 48 színes tábla illusztrálja. Ljaszkovszkaja: REPIN Ljaszkovszkaja elsőként ad az olvasó kezébe Repinről, az orosz festészet legnagyobb alakjáról olyan tanulmányt, amely a mester egész életmű­vét — művészetének minden problémáját felvetve — Ismer­teti. A kötetet gazdag kép­anyag díszíti. Vayer Lajos: A RAJZMÜVÉSZET MESTEREI A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik Európa egyik legszebb grafikai gyűjte­ményét. Ennek a hatalmas anyagnak — közöttük az olasz Mantegna, Leonardo da Vinci, Raffael, Tizian, Tiepolo, a né­met Dürer, Altdorfer, a német­alföldi Van Dyck, Rembrandt és mások — 108 legkiválóbb remelcművét mutatja be az al­bum. Zenebarátoknak Berlioz: EMLÉKIRATAI Nincs írói képzelet, mely ér­dekesebb regényt tudna alkot­ni, mint ahogy Berlioz önélet­rajza idézi élénk életét, művé­szetének megszületését, harca­it, győzelmeit, öregkora ha­nyatlásának keserű napjait. Jemnitz: SCHUMANN Schumann sokoldalú és von­zó egyénisége a nyilvánosság előtt megjelent művein kívül leginkább kiterjedt levelezésé­ben tükröződik. A levelekből plasztikusan kidomborodik a . nagy komponista és publicistái' életének minden fontos mozza- nata. a korlátot A házmestemé cső- Szeretett volna neki monda- mama! Ne légy beteg, mama! várványosan kifényesedett a dálkozva nézett utána. ni valamit, aztán szó nélkül a — aztán a feloldódó rémület sok karácsonyi kirakat Ügy Az előszobában a falnak cserépkályha elé térdelt, kinyi- sírásban tört ki rajta, ráborult érezte> hogy hangosan felsír* dőlt, és ^nézte az elgyötört, totta az ajtaját, hogy kiszedje az anyjára, ölelte, csókolta, és de ek^or megmozdult a harma- íviaszszínű arcát a tükörben. A a hamut Felemelte a lapátot úgy dadogta: és én... én... djk_ szabad tenyerét odaszorí­hogy összekaparja az éledező, igazán... de nagyon örülök. totta, és megindultál! figyelt szíve lassan megcsendesedett, letörölte a verítéket az arcáról, hunyorgó parazsakat, de a la- Magához szorította a kedves rá, észre sem vette, hogy mái ■ii I 'lerakta kalapját, kabátját, benyitott a szobába. A fia, a negyedikes gimna­zista hosszú, jól fejlett fiú, a sezlonon hasalt. Valami színes folyóiratot nézegetett. Fel sem nézett, úgy dünnyögte az ajtó- nyilásra. — Cs ... klóm. A hálóban a lánya, a máso­dikos gimnazista, a fotelben kuporgott, és halkan tanult, ö is hasonlóképpen köszönt, mint Ibátyja. — Cs ... klóm — nyújtotta el az utolsó betűket éneklő hangon. Az asszony bement a kony­hába, szétnézett tétován és [leült. Nézett maga elé fárad- itan, kimerültén, tanácstalanul. Meggörbült a háta, előre esett a két válla. Utánaszámolt ma­gában az időnek. Hát addig halogatta, addig, hogy most le­ihet körülbelül félidős. Pedig kétszer is bent járt a kórház­iban, már vártak rá, és mindig [visszarettent. Figyelmeztették lis, hogy nagyon eltelik az idő. De csak tovább halogatta, félt is, meg gondolkozott. Azért pát hirtelen olyan nehéz lett, kerek fejet, simogatta, de a mosolyog. Raksányi Lajos Tatai piac: (a somogyi képző • művészek őszi tár­latának képeiből.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom