Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-24 / 302. szám

flLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KAPösS Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L APÓ A XVI. évfolyam, 302. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. december 2L MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Kinek van itt szava? (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) Felszabadulási Kulturális Szemle, 1960 (6. oldalún) átadták a városi KlSZ-bizottság vándorzászlafát a Fütőház ás az áramszolgáltató Vállalat ifjúsági brigádjainak Visszatérő javítás nem volt, sikerült biztosítani a menet­rendszerű közlekedést, baleset sem fordult elő — íme csak néhány tény, mely hozzájárult, hogy a kaposvári MÁV Fűtő- ház ifjúsági brigádja megkap­ta a városi KISZ-bizottság egyik vándorzászlaját. — Első ízben értékeltük az ifjúsági munkabrigádok ered­ményeit — mondotta a zászló átadásakor Kovács István, a városi KISZ-titkár helyettese. — Nehéz volt eldönteni, me­lyik brigád legyen első az 55 közül, s igen nehéz volt kü­lönbséget tenni a Fűtőház és az Áramszolgáltató ifjúsági brigádjai között Mert igaz, Nem lesz fennakadás a kenyér- és süteményellátásban A megyei tanács kereskedel­mi osztálya együttműködve a Sütőipari Vállalattal, kellő idő­ben gondoskodott Kaposvár és a megye ünnepek alatti kenyér- ellátásáról. A szakszervezettel történt megállapodás értelmé­ben engedélyezték, hogy a sü­tőipar dolgozói karácsony és Szilveszter előtt egy-két éjsza­ka is dolgozzanak, hogy az el­látás zavartalanságát bizrt06ít­Kaposvárott átlag 150 mázsa kenyeret sütnek naponta. De­cember 23-ra, szerdára 200 má­zsa kenyeret, 24-re pedig 250 mázsa kenyeret készítettek a sütödéik. Zsúrkenyérből és fo­nott kalácsból 20—30 százalék­kal többet sütnek a szokásos­nál karácsonyra és Szilveszter­re. A megyei tanács intézkedé­sére csak azok a vállalatok vásárolhatnak nagyobb meny- nyiségű kenyeret és süteményt, amelyek megrendelései két elő­re, kellő időben leadták. hogy a fűtőháziak forintösz- szegben szép eredményt értek el, szervezeti téren azonban még sok a tennivalójuk. Ezért úgy döntöttünk, hogy az első­nek járó zászlót az Áramszol­gáltató Vállalat ifjúsági bri­gádja kapja, a Fűtőház a má­sodikat Itt két olyan brigád akad, mely fej' fej mellett ha­lad a versenyben: Amcsi Jó­zsef mozdony lakatos és Hifner Ferenc mozdonyvezető brigád­ja, tehát együttesen kapják, a zászlót A zászló átvétele után Hifner Ferenc a következőket mondot­ta: — Megértjük, hogy az Áram­szolgáltató fiataljai kapják I. zászlót, hiszen a neonvilágí­tás bevezetésével a kiszesek ki­tettek magukért, s minden di­cséretet megérdemelnek. Min­denesetre azon leszünk, hogy a következő értékeléskor a MÁV kerüljön az első helyre. — Persze abba nekünk is lesz beleszólásunk — vélekedik ! Bene Jenő, az' Áramszolgáltató 10 tagú ifjúsági brigádjának vezetője, aztán sajnálkozását fejezte ki, hogy az ünnepélyes zászlóátadást nem lehet meg­tartani, hiszen a brigád vala­mennyi tagja munkában áll. A rendkívüli időjárás miatt sok helyen lépett fel üzemzavar, veszélyben a város vízellátása az' — újra helyt kell állniuk. Nagy a forgalom az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 120. számú csemegeboltjában. Az üzlet azonban nemcsak vevők­kel, de áruval is tömve van. Naponta mintegy 50—60 ezer forint a bevétel. Gazdag eredményekkel zárja az évet az andocsi Kossuth Tsz Az andocsi Kossuth Terme­lőszövetkezet még csak három­éves múltra tekinthet vissza. Tagjai azonban elégedettek, mert szorgalmas munkájuk nyomán évről évre emelkedik jövedelmük. Pedig a termelő- szövetkezet 42 tagja csak 425 holdon gazdálkodik. Az idei év eredményei azt bizonyítják, hogy az első két évben közö­sen lerakott alapok bőven ka­matoztak. A termelőszövetke­zet ez évi tiszta jövedelme 855 ezer forint. Saját erőből építettek az idén egy 30 férőhelyes szarvasmar­ha-istállót, egy 70 férőhelyes sertésszállást és egy 15 férő- helyés sertésfiaztatót. Állami kölcsönből pedig kutat építet­tek az istállóhoz. A sertés törzsállományt már az icjén kialakították. A 15 törzskönyvezett anyakoca szaporulatából júniusban 50, novemberben pedig 90 szerző­dött bacorsertést adtak le, amiért csaknem 300 ezer fo­rintot kaptak. Kialakították a szarvasmarha törzsállományt is. 20 törzskönyvezett növendé­ket vásároltak már tavaly. Öt törzskönyvezett növendék pe­dig saját nevelés. A tavasszal vettek 50 növendéket hizlalás­ra. Ebből 35-öt leadtak 225 ezer forint ellenében. A többit ja­nuár elején veszi át az Allat- lorgalmi Vállalat. A termelőszövetkezet istálló- jóban mindössze 5 pár ló van. Vörös János, a tsz könyvelője elmondta, hogy a talajmunkák jelentős részét a gépállomás gépei végzik. Amikor a legutóbbi közgyű­lésen a gépekről beszélgettek, egyhangúlag döntöttek arról, hogy a tavasszal saját erőből Zeto t vásárolnak s vesznek tejszeparátort is. Az idén növénytermelésből 300 ezer forintot vett be a tsz. Nagy figyelmet fordítottak a szerződött növénytermelésre. A jövő évben is ki akarják hasz­nálni a szerződéses állatte­nyésztésben és növényterme­lésben rejlő lehetőségeket. Az állattenyésztéshez a takarmány bőven biztosítva van, s eddig mintegy 100 hold ipari növény­re kötöttek szerződést. A rö­vid- és középlejáratú hiteleket ebben az évben már visszafi­zették. Az andocsi Kossuth Terme­lőszövetkezetben az idén egy munkaegység értéke az előze­tes számítások szerint 55 fo­rint lesz. Ennek a szép ered­ménynek a titka mindössze az, hogy az emberek bíztak a kö­zös gazdálkodásban, és szívvel-lélekkel dolgoztak, s npm csalódtak, mert a közös munka szépen gyümölcsözött. Tóth János családjának ez évi jövedelme mintegy 40 ezer fo­rint. A 60 éves Kétszeri hajós és fia pedig 49 500 forint ér­tékű részesedést kap. A község egyéni gazdái nem titkolt érdeklődéssel figyelik a termelőszövetkezet eredmé­nyes gazdálkodását. Azt mond­ták ezek a gazdák pár évvel ezelőtt, hogy csak azt . hiszik el, amit látnak. A Kossuth Tsz eredményéi pedig láthatók. S ezek az eredmények vitathatat­lanul bizonyítják a nagyüzem fölényét a kisparcellás gazdál­kodással szemben. (Németh) Vita as indiai parlamentben a kínai—indiai határvissályról Vj-Delhi (Reuter—AP). Neh­ru miniszterelnök kedden a parlamentben ismét nyilatko­zott a kínai—indiai határvi- száflyróL Kijelentette, hogy a vélekedik, hogy az igazság az ő oüdalán van. A kínaiak vi­szont az ellenkezőjét állítják és ezért nem szabad kereken elutasítani a kínai igényeket, határkérdést csak tárgyalások-1 hanem szembe kell nézni vé­kái lehet rendezni. Kínának és Indiának béké­sen kell rendezni a határkér­dést, mert bármilyen háborús fejlemény beláthatatlan követ­kezményekkel járhat — mon­dotta Nehru. »Semmi olyasmit nem szabad tenni, ami elide­geníti egymástól Kínát és In­diát, mert ebből szörnyű és bizonytalan viszály támad, amely átterjedhet más orszá­gokra, sőt talán az egész vi­lágra is«. Indiának ki kell építeni ka­tonai és ipari erejét, de töre­kednie kell a problémák ba­ráti rendezésére — hangoz­tatta. Ismét kifejtette, hogy alkal­mas időben találkozni kíván Csu En-laj miniszterelnökkel, üdvözölte Csu En-laj tárgya­lási szándékát, de hozzátette, hogy a kínai miniszterelnök nem számíthat a találkozóra — egy harmadik országban — egy héten belül. A beszédet félbeszakította egy eElenzókj képviselő, aki felszólította Nehrat, kereken jelenítse ki, hogy Indiának van igaza a határviszályban. Neh­ru erre azit válaszolta, hogy a kérdést minden oldalról meg kell vizsgálni, noha India ügy lük. Az indiai parlament ellenzé­ki tagjai követelték, hogy kezdjenek »rendőri akcióba«, kergevék el a kínai katona­ságot a határvidékről. Kripa- lana szocialista képviselő ta­gadta, hogy az összetűzésből általános világháború törne ki; mert a nagyhatalmak biztosí­tanák, hogy India védelmi ak­ciói elszigeteltek maradjanak. A lokalizált konfliktusokra példa a koreai és az indokínai háború. Nehru válaszában megálla­pította, tévednek azok, akik helyesnek tartanák a »rendőri szorgalmazó javaslatoknak akciót«. A korlátozott háborút semmi közük a valósághoz —■ mondotta. (MTI) II Szovjetunió Kommunista Párfia Központi Bizottságának plénuma Moszkva (TASZSZ). Turzsun- baj Uldzsabajev, Tádzsikisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára az SZKP Központi Bizottságának plénumán elhangzott beszámo­lójában elmondotta, hogy Tád­zsikisztán gyappttermesztői túl­teljesítették szocialista vállalá­saikat: 475 000 tonna gyapotot adtak el az államnak, 25 000 tonnával többet, mint ameny- nyit a terv megállapított. Rátérve az állattenyésztés fejlesztésére közölte, hogy a kolhozokban és a szovhozok- ban a finomgyapjas és fél- finomgyapjas juhállomány el­érte a 300 ezret. De Gaulle 1960 második felében Ázsiában tesz körutat Párizs (MTI). A Combat ve­zető -helyen közli: most már több mint valószínű, hogy egyesült államokbeli útja és az első csúcsértekezlet után de Gaulle tábornok 1960 második felében Ázsiában tesz körutat. Az ázsiai semlegeseket, első­sorban Nehmt, majd Sukar- nót látogatja meg, utána pe-. dig Japánba is elmenne. A lap megjegyzi, hogy a tervezett körút egybeesnék azzal az idő­ponttal, amelyet de Gaulle tá­bornok egyik legutóbbi beszé­dében az algériai harcok befe­jezésére adott meg. Ha az al­gériai viszály megoldódik, egy­szersmind eltűnik az egyetlen érezhető ellentét, amely Fran­ciaország és Ázsia országai kö­zött fennáll. A népi Kína és Franciaország kapcsolatában a Combat szerint meglepetések születhetnek. Tádzsikisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszámolt a pami- ri kukoricatermesztés sikerei­ről. A Pamiron, »a világ tete­jén«, 2500 méterre a tenger szintje felett, nemcsak zöld kukoricát, hanem beérett ku­koricatermést takarítottak be. A köztársaság 1960-as kilá­tásairól szólva Uldzsabajev el­mondotta: Tádzsikisztán elha­tározta, hogy 480 000 tonna gyapotot takarít be, s 1959-hez viszonyítva 1,2-szeresére emeli hús- és gyapjútermelését. Tádzsikisztán gyapottermesz­tői 1964-re elérik az 1965. év­re megszabott tervet: az 560 000 tonnás gyapottermést. Véli Juszuf Ogli Ahundov, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy Azer­bajdzsánban 87 százalékkal több szemesterményt, 2,1-szer több teát és másfélszer annyi dohányt termelnek, mint 1953- ban. A hústermelés 51 száza­lékkal, a gyapjútermelés 48 lékkai, a tejtermelés 80 száza- százalékkal növekedett ezek­ben az években. A hétéves terv idején 110 ezer hektárnyi területen léte­sítenek új gyümölcsösöket és szőlőskerteket (MTI) Hogyan bonyolítják le a népszámlálást, milyen kérdésekre kell válaszolni? Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke szerdán sajtótájékoztatón szá­molt be a január 2—10. közötti általános népszámlálás előké­születeiről, és a szükséges tud­nivalókról. Elmondotta, hogy a nép- számláláskor nemcsak azt ál­lapítják meg, hány személy él országunkban, hány a lakás és a lakóház, hanem azt is, hogy a lakosságból mennyi a férfi Három termelőszövetkezet egyesült Kutason (Tudósitónktól.) Kutas tsz-községben a ta­vasz óta négy termelőszövetke­zet működött összesen 1900 kát. hold területen. Az év vé­ge táján a Szabadság, a Rákó­czi és a Haladás Tsz-ben fel­ismerték, hogy együtt többre vihetik. Ezért döntöttek az egyesülés mellett. A múlt hé­ten megtartották az egyesülé­si közgyűlést. A közös gazda­ságnak a Második ötéves Terv nevet adták. Elnöknek Bán Im­rét, a, Szabadság Tsz volt, ve­zetőjét, helyettesének és állat­tenyésztési brigádvezetőnek pecíig Váradi Imrét, a Rákóczi Termelőszövetkezet yolt elnö­két választották meg. A nö­vénytermesztési brigádok irá­nyítását Héjjas Ferenc, Papp József és Horváth Ferenc gya­korlott tsz-vezetőkre bízták. Az egyesült szövetkezetnek van egy Zetorja, s két traktor vásárlására bejelentette igé­nyét. Szerződést kötöttek az Állatforgalmi Vállalattal 100 szarvasmarha és 200 sertés hizlalására. A jövő évet tehát nem négy, hanem két közös gazdaság kez­di meg Kutason: a Második Ötéves Terv és az Alkotmány Tsz. és a nő, mennyi a magyar es a külföldi állampolgár, hányán végeztek alsó-, közép- és felső­iskolát, hány a fizikai, hány a szellemi dolgozó stb, Megálla­pítják, hogy hány egy-, kettő-, háromszobás, összkomfortos, félkomfortos lakás van, hol van. víz, villany, gáz stb. A számbavétel úgynevezett esz­mei időpontja 1959. december 31. és 1960. január 1. között 0 óra. Mindenkit összeírnak te­hát, aki ebben az időpontban életben volt, de nem kerül fel az összeíró ívekre az a csecse­mő, aki éjfél után született. Január 2—10. között csak­nem 40 000 számlálóbiztos ke­resi fel körzetének lakóit. A számlálóbiztosok házról házra, lakásról lakásra járnak majd és elsősorban a családfőtől, vagy ha nincs otthon, valame­lyik nagykorú családtagtól kérdezik meg hozzátartozóinak és a lakásnak adatait. Előfor­dulhat, hogy senki nincs ott­hon a számlálóbiztos látogatá­sakor, ebben az esetben a számlálóbiztos cédulán értesí­tést hagy arról, mikor megy legközelebb. A meghagyott idő­pontban valakinek már feltét­lenül otthon kell tartózkodnia. A kérdőíveket úgy állították össze, hogy a kérdések száma minél kevesebb legyen, s való­ban csak a le-gíontOE."1 bakra kelljen választ adni. A nép­számlálás adatai titkosak és a törvény előírásai szerint csak statisztikai célokra használha­tók fel. Az összeírások január 10-én lezárulnak, s a munka dan­dárja — az adatok feldolgozá­sa — ezután következik. A fel­dolgozásban egyébként mifttegy kétezren vesznek részt, az ösz- szesítéseket a legkorszerűbb elektro-mechanikus gépekkel végzik, s az eredményeket fo­lyamatosan teszik közzé. Az előzetes számítások szerint kö­rülbelül egymilliárd adatot kell majd összegezni, értékelni, kü­lönböző szempontokból cso­portosítani. Ez a munka négy évig tart, s az eredmények 35 kötetet töltenek majd meg. A népesség számát már január végén közli a Statisztikai Hi­vatal, s előreláthatólag az év végén nyilvánosságra kerülnek a községi és a megyei adatok. Péter György végül hangoz­tatta: Az általános népszámlálás zavartalan lebonyolításához feltétlenül, szükséges, hogy a lakosság megértéssel fogadja az összeíró biztosokat, támo­gassa munkájukat. Különösen fontos, hogy ahol arra lehető­ség van, január 2—10. között az összeírásig mindig tartóz­kodjék valaki a lakásban, aki - ‘"zökséges adatokat meg tud- "1ni a számlálóbiztosoknak. uvíTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom