Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

SOMOGYI NÉPLAP

6

Szerda, 1959. december 2.

' II lull« III■——IIM— M«HI»I« Il«—— IIMI—I

N. Sz. Hruscsov beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán

(Folytatás az 5. oldalról.)

Államok a mi aláírásiunk nélkül kötött békeszerződést Japánnal. Nem szabad azonban úgy vélekedni, hogy az egyik fél egyoldalúan aláírhatja, a másik pedig nem írhatja alá a szerződést, éppen az a másik, amelyiknek rovására eev esetben már aláírták a békeszerződést Japánnal.

Megvan tehát az erkölcsi jogunk, a jogi értelemben vett jogunk, végül a mi oldalunkon van az ésszerűség joga, mivel javaslataink nem károsítanak meg ' egyetlen államot, egyetlen embert sem. mivel javaslataink a békés együttélést, a más államok ügyeibe való be nem avatkozást képviselő álláspontunkból indulnak ki.

A Szovjetunió aláírhatna ilyen szerződést, de mi mindent meg akarunk tenni, hogy ne élezzük ki a viszonyt. A nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetése feltétlenül elő fogja ezt mozdítani. Megegyezést akarunk egykori szövetségeseinkkel. Ezért nem tűzünk ki semmilve-n időbeli feltételt, azt akarjuk, hogy ennek a kérdésnek a megoldása ne rontsa, hanem javítsa viszonyunkat. A szovjet korvinán v kész kipróbálni minden lehetséges békés *zközt. hogy megvalósítsa a német probléma békés megoldását, előmozdítsa a nemzetközi légkör megi avulását. megteremtse a feltételeket — az egész emberiség boldogsága érdekében — a leszereléshez és az örök béke megteremtéséhez.

Ha azonban nem találunk megértésre, ha azok az erők. amelyek Adenauer kancellár álláspontjára helyezkednek, tovább makacskodnak, tovább ragaszkodnak az eröpolitiká- hoz. akkor számunkra nem marad más hátra, minthogy aláírjuk a békés zecződést a Német Demokratikus Köztársasággal. A Szovjetunió nem szándékozik azok kezére játszani. akik az erőpolitika hívei. Mi szívesen aláírnánk a szerződést Nvugat-Németor- száagal is. szövetségeseinkkel együtt, de ha ezt nem tudjuk megvalósítani, kénytelenek leszünk belemenni egv egyoldalú szerződés aláírásába a Német Demokratikus Köztársasággal.

Adenauer kancellár úgv véli. hogy a német kérdés megoldása evTÉrtelmű Németország egyesítésével. Érthetők a német nép egyesülési érdekei és törekvései, az egységes német állam megteremtésére iránvuló igyekezete. Németország most két különböző . társadalmi és, politikai berendezésű államból tevődik össze. Az egyesítés kérdése e helyzet reális értékelése kapcsán különös ielentő- ségre tesz szert. Ezt a kérdést c<nk maguk a németek oldhatják meg, mert minden attól fü—', milyen támadalimi és politikai rendszer lesz az egységes Németországban.

Kinek kell ezt eldöntenie? Valamelyik más országnak? A szövetségeseknek? Nem, ez mainknak a németeknek a joga. ön pedig, kancellár úr. még találkozni sem akar a Német Demokratikus Köztársaság képviselőivel, ön azt akarja, hogy mi, vagyis a volt szövetségesek egyesítsük Németországot, akik Hitlef1 ellen harcoltunk. Nekünk viszont, akik szövetségesek voltunk a hitleri Németország ellen viselt háborúban. eltér a véleményünk ebben a kérdésben: egyeseknek a kapitalista Németország vagyis Nvugat-Németország tetszik, másoknak a szocialista Németország, azaz a Német Demokratikus Köztársaság. Hogyan oldhatjuk meg tehát mi. szövetségesek ezt a kérdést? :

Azt mondták, hogy teljesíteni kell a szerződéses kötelezettségeket. A szövetségeseknek az adott kérdésben semmiféle szerződése, semmiféle kötelezettségvállalása nem volt. Németország a leverés és a fegyverletétel után négy övezetre oszlott.' Későbh három övezetet egyesítettek, és kapitalista alapon k°zötai< fejleszteni.. Kelet-Németország

pedig — ahogy akkor nevezték — a mostani Német Demokratikus Köztársaság a szocialista utat választotta, és mi üdvözöljük a 'Német Demokratikus Köztársaságot, amely lendületesen fejlődik.

Igv hát Németország útjának kérdésében csakis maguk a németek dönthetnek. Adenauer úr. ön nem térhet ki ez- elől. Előbb vagy utóbb ön vagy más. aki a nyugatnémet kormány élén fog állni, ha reálisan gondolkozik, eljut erre az elvedül helyes következtetésre.

A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság reálisan akarja tekintetbe venni a kialakult feltéte'eket. Nyu- ga^-Németorsgágban megmaradtok a kapitalista felté'elek. és mi nem akarunk törést okozni, nem akarunk erőszakot elkövetni a nyugat-berlini tokosság akaratán és óhaién a társadalmi és politikai rend«z°r megválasztásakor, megadtok azt a jogot, hogy mindenben saját maga döntsön.

De más megoldásra törekszik Adenauer. Ez azonban annyit iei'ent, rrtint a kp-s-rt vei amelyik ország vagy valamelyik crs z ágcsoport érdekében megoldani, valamelyik or- r7k vagv az om^ágok vajgrne- toik esooortia ellenére. Vz va?« nyereség, vagy veszteség egy 'gén fontos politikai kérdésben, valakinek a javára és valakinek a kárára. Ebbe azonban nem megy bele sem az egvik. sem a másik fél. Abban csak az örii'tek remén yk ed kertiek, hogy ezt a kérdést erőszak alkalmazásával. bábon jvai old- iák meg. Az éoelméiű emberek tud i ák, mi az a háború és mindent megtesznek, hogy háború ne legyen.

Egyesek art. mondhatják: miért veti fel Hruscsov ezt a kérdést, amikor már majdnem ’étreiött a megegyezés a kormányfői értekez'e'hen. ahol maid meg+áravalják ezt, a kérdést. Egyetértek ezzel a véle- ménnvel. és én nem is vetném fel ezt a kérdést, ha nem kellene tekintettel lennem Adenauer úr megnyilatkozás aira

Nem hagyhatom válasz nélkül azokat a kérdéseket, amelyeket Adenauer kancellár felvetett. Tehát nem én vagyok a kezdeményező ebben, én csupán kénytelen vagyok válaszolni a nyugatnémet kancellár meg-, jegyzéseire.

A Szovjetunió politikáiéban mindig a békés együttélés nagy elveihez fog ragaszkodni. Mi azonban nem' könyörgünk a békéért. A béketörekvés távolról sem gyengeségünk jele. A Szovjetunió és az eigész szocialista tábor ereje napról- napra növekszik. Minden szük- téges adottsággal rendelkezünk ahhoz. hogy elháríthassunk bármilyen csapást. De mi nem akarunk áldozatokat, nem akarunk rombolást és nem akarjuk embermilliók pusztulását.

Nemrégiben egyik beszédemben »’mondottam. hogy olyan m ennui sédben halmoztunk fel rakétákat, atom. és hidrogén- tölteteket, hogy ha megtámadnák bennünlcet, elsöpörhetjük a Föld színéről összes valószínű ellenfeleinket. (Taps.) Nerp gyengeségből, hanem a békés .együttélés elvi. lenini politikájából. a földkerekség legszélesebb néctcmegeinek érdekeivel összhangban álló politikából kiindulva

készek vae-vunk azonnal

megsemmisíteni mindezeket a készleteket, ha elfogadásba tatai az er vet "nies leszerelési program.

Hadd fecsegjenek az imperializmus nronagandistái a kommunisták titkos terveiről, nv bizonyosak vagyunk abban, bo°y békeszerető politikánk következetessége és világossága minden nap minden óráiéval újabb és újabb híveket szerez számára.

Kedves Flvtérsak!

A szocialista tábor országai magabirtosan és . fel tartóztat- tudsWany.l haladnak nagyszerű célunk, a kommunizmus fe'é, A Szovjetunió kommunistái

T7 «/nvip* njn c—r,i pg fáradságot nem kímélve munkálkodik, hogy végrehajtsa pártunk XXI. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, valóra váltsa országunkban a kommunista építés nagyszerű programját.

Évről évre fokozódik és szilárdul országaink gazdasági ereje, emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szocialista tudomány és kultúra mind újabb és .újabb magaslatokat vesz be. Egyre szilárdabb és megbontható!’anabb lesz a szocialista táborban' tömörülő országok egysége. Ez erősíti a világ minden egyszerű emberének azt a meggyőződését, hogy a béke erői győzedelmeskednek a háború erői felett.

Kádár elytárs beszámolójában meggyőzően és sokoldalúan ismertette a magyar nép történelmi vívmányait és nagyszerű sikereit. Pártunk és az egész szovjet nép őszintén örül ezeknek a sikereknek. Igaz szívvel kívánom önöknek és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a népi demokratikus Magyarország munkásainak, parasztságának és értelmiségének újabb sikereket abban a nemes harcban, amelyet hazájuk derűs jövőjéért, a magyar nép boldogulásáért, a szocializmusért folytatnak. (Nagy taps.)

Most pedig engedjék meg, hogy- felolvassam az SZKP Központi Bizottságának a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusához intézett üdvözlő üzenetét: «A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongiesszusának.

Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt

VII. kongresszusának küldöttei!

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága országunk minden kommunistája és minden dolgozója nevében forró testvéri üdvözletét küldi önöknek és önökön keresztül az MSZMP minden tagjának, a Magyar Népköz- társaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének, egyszersmind őszinte szívvel sikeres munkát kíván a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának. (Taps.)

A Szovjetunió Kommunista Pártja forrón üdvözli testvérét és elvtársát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely bölcs hozzáértéssel vezeti a magyar munkásosztályt és Magyarország minden dolgozóját a jobb jövő megteremtésének. a szocialista és a kommunista társadalom felépítő-, sénsk útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt letéteményese és hűséges folytatója annak az ügynök, amelyet a magyar kommunisták 41 esztendővel ezelőtt kezdtek meg. Egész tevékenységében a marxizmus—leninizmus halhatatlan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szellemben alkalmazza országának konkrét adottságai szerint.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikeresen visszaverte a belföldi és a nemzetközi reakció támadását,

tinid idő alatt begyógyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebeket,, és újabb nagyszerű eredményeket ért el. a szocializmus alapjainak építésében. A revizionistáknak, valamint a szektánsoknak é3 a dogmatikusoknak semmiféle próbálkozásukkal sem sikerült letéri tér iük a Magyar Szocialista Munkáspártot erről az útról, és ma a Magyar Szocialista Munkáspárt lömegkapcsolatai további erősítésének utján haladva elismert vezére a do'gozó magyar népnek a szocializmus és' a kommunizmus nagy ügye diadaláért folytatott harcban.

Az önök nagyszerű sikerei büszke örömmel töltik meg a szovjet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható barátai a magyar népnek.

A magyar kommunisták a testvéri kommunista és munkáspártokkal vállvetve a rzoc'cltotá táborhoz tartozó országok népeinek össze fórról; c a’őőj'kan az első sorokban harcolnak a békéért és a n rczef özi feszültség enyhítéséért, a földkerekség valamennyi népét egy befűző barátság erősítéséért. és fejlesztéséért.

Űjabb nagy sikereket kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagjának, az egész dolgozó magyar népnek a politikai, gazdasági és a kulturális építésben, a dolgozók jólétének további fokozásában/, a hatalmas szocialista tábor Valamennyi országának erősítését és tömörítését célzó harcban. (Taps.)

Éljen a szociclizmuct építő testvéri magyar nép! (Taps.) Éjjen a Magyar Szocialista Munkáspárt! (Nagy taps.)

Erősödjék és virágozzák a megbonthatatlan szovjet— magyar barátság! (Nagy taps.)

Éljen és erősödjék a szocialista tábor országai és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! (Nagy taps.)

Éljen a marxizmus—leninizmus! (Hosszan tartó, ütemessé váló taps. A jelenlevők helyükről felállva tapsolnak.)

N. Sz. Hruscsov beszéde után az MSZMP VII. kongresz- szusának keddi tanácskozásán felszólaltak: Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek Pártbizottságának titkára, Németh Károly, a Csijngrád megyei Pártbizottság első titkára, Tatár Kiss hajós, , a Hajdú-Biti ar megyei Tanács VB-elnöke, Hidasi István, a Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Kiss Dezső, a Budapesti Pártbizottság másodtitkára; Darabos Iván, az. MSZMP Zala megyei Bizott- I Ságénak első titkára, majd dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra.

A dolgozták bevonása as ügyek intéséséhe sikereink egyik fő fénycsője

Dr. Müsmieh Ferenc elvtárs felszólalása

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk, hogy a kormány minden tagja -a szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve össznépi, nép- gazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanácskozásain bizonyos eredményeket értünk el. Amellett, hegy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egves kormánytagok szakismerete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé. vitáinkra nem nvomta rá bélyegét szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatunk. hogy a »-tárca-sovi- n izmus« maradványait is megszüntessük — mondotta bevezetőbe^ Münnich Ferenc.

A kormánv feladata a törvények és törvényerejű .rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes.

létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddi? is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány rendelkezései végrehajtásának biztosításában.

A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormánv erre rendkívül nagy súlvt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően, amelyekkel adott kérdésekben a szocialista törvényesség- telies érvényesülését elősegítettük; olvan szervezeti intézkedéseket is te+t. a-melvek a korábbinál nagyobb .mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység törvényességét.

A kormánv feladatai közé tartozik a nér>“'azdasá-i taT- vek v-ágrohgi+á«án'olk biztosítág. A Gazdasági Bízottá? a

’rGTTT^HV g

Vprrpóriv

'vet*?0“, és mto'toz bSof'™ ‘eszi. hogv a Gazdasági Bízott- q t g o +u + a1t cűiVKon . Vnirm^:nv

a kuTiánv tekintélyével i ártón el.

\ C. a-íifoíí <yi Tíi'rtHc/fl to1- -a-t-ut <t‘«i.:i---, ií' -1

m

ár megalakítása után rövid

idővel a gazdasági élet fontos tényezője lett. - -- * A forradalmi munkás-paraszt kormány nagyon fontosnak tarttó. hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. Elért eredményeink alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy kormányunk munkáiénak iránya h,elyes volt. a párt politikájának - megvaíó’ításá- ban a1 apjában jól tölti be a reá háruló feladatokat.

De mindezzel nem lehetünk megelégedve, és tovább Jcéll javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok tevékenységének iráp vitásában.

Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati p-ob- lémákhoz még közelebb hozzuk.

helyes, ha a. kormány és az országgyűlés szervei között az eddi? kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozunk.

E tekintetben elsősorban az orszá"—ülés állandó bizottságára hárul véleményünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk abban is. ha az országgyűlési . képviselők fogadónapjaikon. választóikkal való szoros kapcsolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az őrs zá e gvűl ési bi zott sá gokban.

A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az 'élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági tervek megalakításának, végrehajtásuk biztosításának olyan úi módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlfeliesfté- se helvett biztosíthatjuk a tervtúltejiesítés és ^z egé=z népgazdaság tényleges igényeinek összhangiát. A vállfátok részire ir^rn ts'véiks'nvsértik minden ágára kiterjedő tervutasításokat.. han°m lehetővé tettük, hogy ömáűóan kez- deménvégzonek. tö'tóík meg fartalomirtoi t°ru==k9t. F’t •veó,r + óiVberí pegfío'fo . fl Hi —

telfinanszírozás úi rendszere:

a Magvar Nemzeti Bank csak megkötött áruértékesítési szerződésekre nyújtott hitelt.

Dr. Münnich Ferenc rámutatott arra. how bevált a nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértéleramel. körül tekintöbben vezetik a rátok bízott vállalatokat. és munkájukhoz jelentős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi -tanácsok is.

Az úi ötéves tervben előttünk álló feladatok m-gvalósí- tá'ához azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a vezetést.

Sokat javult igazgatóink munkája a vezetődik alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is. de a javulás még íey s°m kielégítő. Még réi-ndig wakor! az emberi problémákkal számban! rideg magatartás, a büntetés ott. ahol a reszelés iobban segítene — folytatta.

I—zgató toknak a jövőben többet k“!l építeniük a vállalat köllekt'vslán-k erejére, javaslataikat jobban k»Il felhasználniuk a termelés szervezetének megjavítására és a vállalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek. a munkát gátló b'bák kiküszöbölésére.

Ezután a tanácsok jelentőségéről szólt a Minisztertanács elnöke.

A tanácsok útián maga a dotóozó né” közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik saját üdveiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 10" 000 'tanác'- tag 41 százaléka munkás, 4? százaléka dolgozó oaraszt. s közöttük jelentős <-gámb=n foglalnak helvet a termelőszövetkezeti tagúk, kifejezve azt a • jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocia-. lista átszervezése során ez- ide’« hazánkban végbement.

A tanác'uk népi Wieget. ° m"nkáso«z*á'v vezető kifejezi az is. hew a tgnács- funkcionáriusnk.rpk. a végrehajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada m”nk.á"s- bHI rvar?,?zi+'bó! volt e1v?fr,o,T’t

In ~1Vi tto7oiőyói p élet megbecsült munkásává.

Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cáfolhatatlanul bebizonyították, hogy

a munkások és az egyszerű dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tudják, sőt sokkal jobban tudják az államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok tagjai.

Nem tekinthetjük véletlennek. hogy az 1956. évi ellen- forradalom. amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit' attól, hogv tovább _ is maguk irányítsák életüket, éppen a proletárdiktatúra legfontosabb szervei, a párt- és az állami szervek, köztük a tanácsok ellen irányította fő ereiét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hoev ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az eHen- forradalom leverése után rövid idő alatt talpraántak. és nagy részük van az elVnforradalom gazdasági és ideológiai pusztításainak páratlanul gyors felszámolásában.

A tanácsok kilencéves működésük során a szocialista énhés sok feladatát eredménves-n oldották meg. mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Általában helyesen gazdálkodnak a rátok bízott gazdasági i eszközükkel. Az e'ismerés hangién kell szülni átokról az erőfesz’té"'’'—il, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenőt tfntow'á- sával k'toitottek az\á"0'u: Iviipar létrehozáséban és íej- lesztésében.

A do’gozó tömegek é’-'*- körülmányeipek á’'a"dó javíttoát szolgálj’ » tanácsok beruVtart tez c- kenysége is.

A rendelkezésükre bocsátóit á'lami beruházási pW-'~--aVbjl uhb'n az évben a--\ -en- apiWéséwk 6?1á to’-á't. 7277 lakás énítését ped'g mi «kezdik. Villamosítanak 171 községet, üzembe helyez-vk kenyérgyárakat. Növe1 ik a víztermelést, sok ember ré=zé’-c gondoskodnak egészs?éges ivóvízről. Az orvosi körzet-’'á’1'ál (Folytatás a 7. oldalon.)