Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-17 / 296. szám
Csütörtök. 1959. december 17. s SöMOGÍJ NÉPLAP KOCA VADÁSZA T Közösen dolgoznak a Kapssijlakiak émeth Vilmos igazgató pálinkával kínálja a vendégeket. Neki náthaűzőnek kell ez a reggeli ital, az avatatlan vadászok meg bátorságot hörpintenek a kupicákból. Mert félelmetes állat ám az agyaras nyúl! Megker.geti az embert. Sőt, ha méregbe hozzák, a fára is felmászik a vadász után. Hát a vaddisznó? Jámbor állat az, nem kell tőle tartani. Ügy látszik, se a célzó víz, se a megnyugtató szó nem használt a kocavadászoknak. Amint beértünk a ropolyi erdőbe, társaságunk egyik tagját alig tudjuk elindítani a. magaslesről. — Mégis jobb volna itt maradnom, a létrán nem mászik fel a megsebesített disznó... —* mondja. Tizenöt puskát osztanak ki. Jó tanácsból ennél többet. Például ilyent: a hajtóvadászat nem azt jelenti, hogy a haj- tókra, hanem hogy a vadakra kell célozni. Barangolunk a lénián. Egyik társunk — apró termetű, zöld lódenes fiatalember — könyörögve kéri a fővadászt: — Ne a Ferivel küldjétek egy helyre, mert az a galamblövő elijeszt engem is. Fegyverem csodálatos jószág. Szabó Pista bátyám, a kardosfai erdész ezzel remekelt a múltkor: átlőtt vele egy vastag fát, s a disznó is ott maradt. (Legalábbis igy mondja.) A tizenötös számú lőállás jut nekem. Földim, Huszár Lajos hivatásos vadász velem marad: egyéb elfoglaltság híján meg- hányjuk-vetjük az otthoni dolgokat. Egy hosszút fúj kürtjébe — ezzel ad jelet a hajtók- nak az indulásra. — Te lősz először, s ha elhibáztad, majd én leterítem a disznót -~ mondja nagy előzékenyen. Csend honol a kéttölgyű cseresben. Szellő csak néha suhan át az ágak között, és megzörgeti a száraz levelet, amit a fán felejtett az ősz. De most balról, a bokrok mögül nesz hallatszik: Nem mondhatom a nóta szavaival, hogy se nem róka, se nem nyúl, mert igenis róka oson felém. Rám néz, s felismer: nincs tartanivalója tőlem. Mégis úgy dönt, hogy biztos, ami biztos: éles kanyart vesz, messze elkerüli lő- állásunkat. Fölöslegesen fáradozott, hiszen én sem voltam biztos a dolgomban. Am a 14-esben dörren a fegyver. Később megtudom, hogy Geleta Ferenc megsebesítette a vörös bundást: megijedt a ravasz és sebesen futott tovább. Közép-Somogyi Erdőgazdaság vaddisznókilövési tervének teljesítésébe nem szólt bele az első hajtás. Pedig hangoskodtak a puskák, jelezvén, hogy itt vagyunk, kerüljetek el bennünket, vaddisznók, mert ugye, nekünk is kedves az életünk. Később az enyezdi nyiladéknál azonban félig élő zsákmány lapul a fa tövéhez: megsebzett róka ké- retőzik át a másvilágra. Jól célzott Antal János, de a kegyelemlövésre nem szánja rá magát. Akkor is tétovázik az új rókavadász, amikor avatása kerül napirendre. — Ne aka- ratoskodj, avattam én már minisztert is vadásszá — mondja az egyik erdész, aki azon nyomban saját kezűleg elvégzi a szertartást... Kétszer visszhangozza az erdő a bús kürtszót. Vége a vadászatnak. Az erdészek felé ballagunk földimmel. — Ma nem sokat láthattál, írd meg hát a legutóbbi kalandornat — javasolja, aztán magyarázni kezdi: — A vaddisznó kiismerhetetlen állat. Ma itt tanyázik, holnap a kislaki erdőben lapul. Látása, hallása korlátozott, 'de szaglása olyan éles, mint a borotva. Hajtással' nehéz cső végére venni. Megesik, hogy nem előre, a löállispk felé tör ki, hanem visszafelé menekül. A múltkor három puskával, három hajtóval jöttünk ki. Két disznót láttunk, mindkettőt lelőttük. Az egyiket én ejtettem el. Ez volt a negyvenedik disznóm, s a legemlékezetesebb is.... Rálövök. A »hosz- szú-x golyó az első lapockáját éri. Nem terül el, hanem rohan felém. Célzok újra. »Gömbölyűvel« eltalálom a gerincét. Ismét csak üldözőbe vesz. A puskám meg nem akart üríteni. Nem volt más választásom: f utásnak eredtem. — A koca — szerencsémre — összerogyott. Sikerült megint betöltenem a puskát. Odamegyek a disznóhoz, néz velem szembe. Durr még egyet bele: olyan kemény a feje, hogy nem veszi be a reposztot. A negyedik lövés aztán elég volt neki... Nem ereszti búnak a fejét a társaság. Marton Tibor egyre csak azt hajtogatja, hogy: »Lám, megmondtam, te kislány, ne menj az erdőbe ...« Mások meg biztatják az erdészt: kutricába, ólba terelje a vaddisznókat, hogy láthasson ilyen állatot az a kocavadász is, aki most vett először fegyvert a kezébe. Vágvölgyi József mintha magát vigasztalná, halkan mondja: — Forgan- dó a vadászszerencse. Ma nincs zsákmány, holnap viszont bővek lehet. C aki ezt hallja, feledi a ^ kürt bús szavát. Vagy pedig arra gondol: milyen állhatatos és bizakodó ember a vadász. Napokig, hetekig fáradozik hiába, és reménykedik: ma ki sem lőhettem a puskámat, de holnap bizonyosan gazdag zsákmánnyal térek haza. Kutas József Kaposújlaik mindössze 5 kilométerre van Kaposvártól. Lakói törekvő emberek: minden percüket a gazdasás gyarapítására használták fel. s erre is költötték pénzüket az utolsó fillérig. A falu — ahol évek óta egyre több és több szó esett a tsz-ről — a közelmúltban szövetkezeti község lett. A földműveléssel foglalkozó 110 család 200 taggal megalakította a 866 holdon gazdálkodó Hetedik Pártkongresszus Termelőszövetkezetet. A megalakulás óta még csak két hét telt el. s a tsz-tagok már az első naptól kezdve szorgalmasan dolgoznak a mezon. Húsz fogat szántja a földeket, tíz pedig trágyát hord. Szinte versengenek egymással a gazdák, hogy ki menjen szántani, és kinek az udvarából hordják a trágyát. Mi a titka a nagy szorgosságnak? Mi késztette arra a pár héttel előbb még magángazdaként dolgozó tagokat hogy ilyen lendületesen, egy akarattal közös munkához lássanak? S milyen térveket állítottak össze a jövőre? Ezekről a kérdéseikről beszélgettem Nagy Gyula növénytermelési brigádvezetővel. — A belépés előtt tíz holdon gazdálkodtam, és mondhatom, eredményesen. Mint a többi gazda, én is sokat tűnődtem és számolgattam a múlt években. Gondjaimat és bizonytalanságomat nem hagytam otthon akkor sem. amikor aláírtam a belépési nyilatkozatot. Arra gondoltam. sokat kell küszködnöm, amíg mindent megértek. Ám itt a közösben mintha gyökere szakadt volna bennem a régi gondoknak. Hamar rájöttem arra, hogy nemcsak a földjeink kellenek a szövetkezetbe. A népnevelők azt tartják a legfontosabbnak, hogy szót értsenek velem és a többi gazdával is. Ez jelenti számomra a legtöbbet. Az őszinte meggyőződés hatja át Kovács József (Kozári) szavait is. 16 hold földjét és szép jószágállományát viszi a tsz-be. Tekintélyes gazda volt mindig, az ő példájára csaknem száz ember lépett be a tsz-be. Érthetően jólesett neki és erősítette meggyőződését, hogy a szövetkezetben is számon tartották korábbi érdemeit. Az alakuló közgyűlésen volt gazdatár- sal egyhangúlag megválasztották elnöknek. Részt vesz a termelési tervek elkészítésében, és hallgatnak rá akkor Is, amikor a brigádok közötti földelosztás- ról beszél. A munka, a tervezés és vezetés ezernyi gondjának kellős közepébe csöppent, s magával ragadta az eleven élet egészséges ritmusa. A bizalom és megbecsülés szinte szárnyakat adott neki. Mintha régen szunnyadó erők szabadulták volna fel benne. Amikor a jelenről és a tsz jövőjéről érdeklődtem tőle, elmondta. hogy a leltározást a napokban már befejezik. Felmérik a tagoknál levő takarmánykészletet, és összeadják a közös állománynak szükséges takarmányt. A sertés törzsállomány kialakítása céljából rövidesen vásárolnak 30 sertést. Ki akarják alakítani a szarvasmarha törzsállományt is. Hatvan törzskönyvezésre alkalmas növendéket szándékoznak venni. Megbeszélések folynak a ka- posújlakd «-probléma« megoldásáról is. A közeljövőben a tsz a legeltetési bizottságtól átvett pénzen egy 12 kalapácsos darálót szerez be. Nem kell többé Kaposmérőbe szállítani a darálni valót, a vám pedig jól jön a tsz-nek is. A tavaszra istállójuk is les* Megváltozott a gondolkodás a gépekkel kapcsolatban is. Jelenleg 70 pár lova van a szövetkezeti községnek. A tava.sz- szal csökkentik a lóállományt, és ahol a talajadottságok megfelelőek, géppel végzik el a munkát. A napokban szerződést kötnek 20 hold cukorrépára és 30 hold sörárpára. A jövő őszszel pedig eey Zetort szeretnének vásárolni. Sok emberrel beszélgettem új életükről, egyebek között Mai'ity Imre bácsival, a volt 10 holdas gazdával. Imre bácsi —< deres hajú. 59 éves, zömök termetű. kissé köpcös ember — 21 évig volt cseléd a múltban, Somssich gróf birtokán. — Másképpen van már a szövetkezetben, mint néhány évvel ezelőtt — magyarázta. —* Itt úgy fogadtak bennünket, mintha egy nagy családba jöttünk volna. Azt mondták a község vezetői, hogy magunk határoztuk el a társulást, magunknak kell a további dolgokról is döntenünk. Nem próbál itt senki sem parancsolgatni vagy a tagság véleménye nélkül vezetni. Tudjuk valamennyiem, hogy csak jó munkával lehet eredményesen gazdálkodni. A tervezgetés és bizakodás pedig jó munkán alapszik. Ennyi, amit Kaoosújlak szövetkezeti község két hét óta megtett útjáról él lehet mondani. Ebből világosan kitűnik, hogy okosan és eredményesen akarnak gazdálkodni. S ez biztosan így lesz, mert ők olyanok, ha belekezdenek valamibe, azt végigcsinálják. Ennek elsősorban saját maguk látják hasznát. Németh Sándor ű T T Ö RÖHÍMAD Ó PORTRÉ (Az Üttörőház rajz-szakkörének munkájából. Horváth Anna ceruzarajza.) Nehéz, feladatót vállaltak azok a középiskolás és akadémásta diákok, dolgozó fiatalok, akik egy héttel ezelőtt másodszor gyűltek össze az Üttörőház társalgójában, Már vidáman folyt a beszélgetés a kis asztalok körül, és itt-ott harsány nevetés hallatszott, amikor elfoglalta helyét Csapó Sándor, az Üttörőház igazgatója, és a névsorolvasás után üdvözölte a kaposvári ifi-vezetőket. Ismertette az összejövetel célját, elmondta, miként kívánnak segítséget nyújtani az úttörőszervezetnek. Ezen a gyűlésen még szervezési problémákat oldottak meg. de az elkövetkező. havonkénti foglál- ■kozásokon már komolyan foglalkoznak a fiatalokkal. A «Csillebérci induló« vidám hangjai után Kovács István, a KISZ városi bizottságának h. titkára ismertette az ifi-vezetők feladatait. Az úttörőszervezetet a KISZ irányítja. és az ifi-vezetők révén is segíti. Ez a munka sokat kíván az úttörővezetőktől. Ismertette a harmadik próba anyagát, ezzel is bizonyítva, hogy kemény feladatuk lesz. Éppen ezért forduljanak bizalommal ötleteikkel és problémáikkal a KISZ vezetőihez, tőlük mindig megkapják a kért támogatást. Ezután a megbízólevelek kiosztása következett. Az «ifivezető őrsök« vezetői képzett, rajvezetői próbát tett fiatalok lettek, ők sokat segíthetnek j társaiknak. Hat leány- és há- i ■tn fiúőrs alakult nyolc-—tíz de szép taggal a letett próbák alapján, Ezek a fiatalok, akik legnagyobb részben kiszisták. nagy lelkesedéssel fognak neki a munkának. Sok sikert, és szép eredményeket kívánunk! Jegessy Andrea, az újságíró szakkör titkára. . Rejtvényünkben egy csatakiáltást rejtettünk el a vízszintes 1., 58., va- 1 amint a függőleges 19.-ben. Beküldendő ez a csata kiáltás 1959. december 27-ig az Üttörő Híradó, Kaposvár, Bajcsy-Zsiiinszky u. 1/C. címre. Zárt betűk a jobb felső sarokban S. E. R. Vízszintes: 11. Bács-Kiskun megyei község. j2. Cl asz pénzegység. 13. Mássalhangzó kiejtve. 15. Éneklő madár. 16. Vivő ellentéte. 17. Családba nősült férfi. 18. Rahó mássalhangzói. 20. Igekötő. 22. Garázs széle. 23. Kelyhatározórag. 24. Visz- sza: névéi ős tejtermék. 26. Partösz- szekötő. 28. Formai. 31. Vissza: megdöbben. 32. Somogy megyei község. 34. Elektronok vándorlása. 35. Lenkei Róza. 36. Üttörőpróba anyaga. 38. Érték. 40. Kevert «-rámát«. 42. Kiabál. 45. Indulatszó. 47. Vérvivő edénye. 49. Munkavégző Az Üttörőház jövő heti programja: December 19-én. S2»mbato!n délután 3—5 óráig könyvtárszolgálat. könyvkölcsönzés. 3—6 óráig játékdélután úttörők részére. December 20-án. vasárnap, délelőtt 9-.kor mesedélelőtt kisdobosok részére. Utána a Fanyűvó Vasgyúró című film vetítése. eszköz. 50. Helyhatározórag. 51. Szúró eszköz. 53. Növényápolás. 57. Emelő is lehet. Függőleges: l. Metsz. 2. Azonos mássalhangzók. 3. Végtag. 4. Női név. 5. Kövér, becézve. 6. Folyadék. 7. Vissza: sportjáték, nálunk eléggé ritka. 8. Körítés, népiesen. 9. Könyvszerző. 10. SA. 14. Indokol. 17. Bőrt kapar. 21. Rossz dolog. 23. Baj- társ. 24. Vissza: hangnem. 25. Téli sporteszköz. 26. Aludt. 27. Némely kisgyermeket hívnak így. 29. Énekhang. 30. Mutató szó. 32. Lefelé haladó. 33. Vissza: Jugoszláv város. 36. Felderítő, figyelő katonacsoport. 37. Dés betűi keverve. 39. Szorító. 41. Hely határozórag. 43. Fél ipar! 44. Takaró. 46. Meleget. 48. Érkezik. 50. Hívás németül. 52. Részvény Társaság. 54. Telek széle! 54/a. Mássalhangzó kiejtve. 56. Tiltószó. 57. Helyhatározórag. Az angolok ezrei tanulnak oroszul Angliában szakadatlanul növekszik az érdeklődés az orosz nyelv tanulás iránt. A rádió orosz nyelvtanfolyamait ezrek Hálígatják. A legutóbbi négy hónapban kétszer annyi orosz nyelvkönyvet adtak el, mint régebben négy esztendő alatt. London grófság tanácsa 14 középiskolában bevezette az orosz nyelv oktatását. Middlesex és Buckinghamshire grófság iskoláiban csupán a nyelvtanárok hiánya gátolja az orosz nyelvoktatás kiterjesztését. flz ÍJltöröIiáz háztartási szakkörének csatakiáltásai: Süssünk, főzzünk, süssünk, főzzünk! Jaj, de finom, Hamm! * * * Ég a tűz, lobog a láng, Sürög-forog a sok pajtás. Sütünk, főzünk és megesszük, Jaj, de finom, Hamm! Pajtások! Legyen minden csapatnak, rajnak, őrsnek csatakiáltása! Jól sikerült csatakiáltásaitokat küldjétek be az Üttörő Híradónak. Ki a barát? A tanító az ellenség fogalmát magyarázza az iskolában. A magyarázat végeztével Ka- tángi Jancsit szólította fel, hogy mondja el most már ő, ki a barát, ki az ellenség. Jancsi meg se mukka'at. A tanító iparkodott rávezetni: — Idehallgass, fiacskám, te a patak mellett játszol, valaki a hátad mögé settenkedik, s belelök a vízbe. Ki az? — Az az én ellenségem! — vágta rá Jancsika. — Most talán azt is meg tudnád mondani, hogy ki a barátod? — A barátom az, aki elölről lök bele a patakba — mondta Jancsika hasonló biztonsággal. KlubdéJután az Szombaton dfélután pajtások gyülekeztek aß Üttörőház előtt. Minduntalan órájukra néztek: mikor lesz már három óra? Végre-valálltára az óra nagymutatója a, tizenkettes számhoz ért A pajtások vígan vonultak a klubszobába. A klub- déiutánop Bojtár Béla, a Gyógy,pedagógiai Intézet igazgatója tartott előadást. Az igazgató bácsi arról beszélt, hogyan keletkezett a Földön az élet. Miből fejlődtek ki a kezdeti. alacsonyrendű élőlények, ezekből a fejlettebb állatok, végül az ember. Elmondotta, hogy mit/tanít erről a v;>r,-h. s nr* hitnek róla az ókori tudósok. Űttörőházban Előadása után felszólította a pajtásokat, ha valamit nem értenek. vagy valamire kíváncsiak, kérdezzék meg. ő szívesen válaszol rá. Miután már nem akadt kérdés, f ilmet vetítettek. Címe: «Egyiptomi útijegyzetek«. Gyönyörű fellegvárak. a kék Nílus, a Szuezi-csa- tórna, zajos, tarka utcák és csendes. ünnepi hangulatú templomok váltották egymást* A pajtások észre sem vették az idő múlását. Élményeikben, tapasztalatokban gazdagon, tudásban gyarapodva indultak haza. Na das Mária. az újságíró szakkör tagjai 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10i sHisSIll ::::::1 12 V 13 14 15 16 t iiiiií 17 19 20 llíill 21 11 22 | 23 ül 24 ! I25 1 :::::: 26 27 28 29 30 31 | IUI 32 33 34 ;:ijj!|35 37 :::::: 38 Ijjjj: 39 m 40 41 Üli; 42 43 44 43 44 jp:|47 48 49 ijijií 50 U | 52 II 53 54 154/« 5b :::::: 57 | 58 1 FEJTSD MEG!
