Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

SOMOGY? NÉPLAP 2 Kedd, 1939. december Is Kádár János elvtárs előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) szón elvéből indul ki, hanem — mint az idősebb és erősebb szocialista ország — önzetlenül és áldozatkészen testvéri segít­séget nyújt. A Szovjetunióból a tavalyi kereskedelmi forga­lomban Magyarországra hozott áruk több mint 82 százaléka nyersanyag és félkésztermék, ugyanakkor a Szovjetuniónak szállított magyar áruk több mint 58 százaléka gépipari és finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelen­tős behozatalra Szorul fontos nyersanyagokból, nevezetesen vasércből, olajból, fából. A szovjet Szállítások a magyar népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb ré­szét fedezik. íme, így kereske­dik egy szocialista nagyhata­lom, a Szovjetunió egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapítot­ta meg Kádár János, majd így folytatta: Nincs és soha nem is volt a világon olyan kapitalista nagyhatalom, amelyik ke­reskedelmi forgalmát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak ked­vező módon túlnyomóan nyersanyagot számtana, és tőle nagyobbrészt kész ipa­ri terméket vásároljon. De ez ellenkezne is 'a kapita­lizmus lényegével: a kapitaliz­mus saját népének kiz&ákmá-, nyolásán kívül mát népeket is kizsákmányol. Az előbbit a ^kezdeményezés és vállalkozás szabadságának«, az utóbbit a »kereskedelem szabadságának«, az egészet pedig »szabad vi- lág«-nak nevezi. A magyar—szovjet barátság ma erős. Ez a barátság a ma­gyar nép erőforrása, nagy tá­masza és boldogulásának zálo­ga, A magyar—szovjet barátsá­got szüntelenül erősíteni, örök és megbonthatatlan barátság­ként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpo­litikai feladata. Valamennyi sxomsxédos országgal és néppel a jó viszony kiépítésére törekszünk Elvtársak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor vala­mennyi országával, a Szovjet» unióval, a Kínai Népköztársa­sággal, az Albán Népköztársa­sággal, a Bolgár Népköztársa­sággal, a Csehszlovák Köztár­sasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztár­sasággal, a Román Népköztár­sasággal, a Vietnami Demokra­tikus Köztársasággal. örülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szocializmus útján, új és új nagyszerű eredményeket ér el. A szocialista tábor egysé­gének szilárd és megbont­hatatlan alapja a közös tár­sadalmi-politikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világné­zet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszí­tés. Együttműködésünket e táboron belül nemcsak az egyenjogú­ság, a területi integritás, az ál­lami függetlenség és szuveje- pítás tiszteletben tartása, a bél- ügyökbe való be nem avatko­zás szabályozza, hanem ezeken túlmenően a kölcsönös segít­ségnyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: tábo­runkban az »egy mindenkiért — mindenki egyért« elv ural­kodik. A szocialista tábor, amely­nek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke főereje a _ világon. A Magyar Népköztár­saság a szocialista tálbor egyen­jogú és megbecsült tagja. Né­pünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli: külpolitikánk emríik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét, és ha­tározottan visszaverjünk min­den kísérletet, amely ezellen irányul. Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos országsai és néppel a jó vi­szony kiépítésére törekszünk. A Szovjetunióhoz fűződő jó, ba­ráti kapcsolatainkról már rész­letesen beszéltem; Közvetlen szomszédunk a testvéri Cseh­szlovák Köztársaság és a Ro­mán Népköztársaság, örven­dünk o\ szocializmus építésé­ben elért nagyszerű sikereik- vek, s annak, hogy e ikét néni állammal állandóan fejlődik barátságunk a legbensőbb egyetértés és a proletár imter- nacionalizmus szilárd alapjain. Szomszédunk továbbá Ju­goszlávia. Jugoszláviával az államközi kancsolatok 1953 augusztus, óta fokozatosan nor­ma!'zálóötak. A viszony 1956— 58-ig erősen romlott, majd a lasst) 'avulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, Miami. gnrá/ts^H s néhány tá.r- sadnlmí krmcsolot — rmot pél­dául a sport — területén nor­málisnak nevezhető. Vélemé­nyünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a lehetősége annak, hogy a két állam között nor­mális jószomszédi viszony áll­jon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyaror­szág népeinek közös érdeke. A jószomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszott az, hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják ba­rátainkat — mint a legutóbbi időszakban — a Kínai Népköz­társaságot és az Albán Nép- köztársaságot; Másik szomszédunkkal. Ausztriával ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerin­tünk nincs elvi akadálya an­nak, hogy a két szomszéd ál­lam közt — az eltérő belső, társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előreha­ladást, hogy az osztrák kor­mány a 'két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztár­sasággal szemben ellenséges nyugati körök mesterkedései­től engedi befolyásoltatni po­litikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Népköz- társaság ellen aknamunkát folytató kémügynökségek és magyar fasiszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdál­kodjanak. Ez is számot tévőén zavarja viszonyunkat, Mi a kölcsönös előnyökkel járó tényleges jó viszony kialakítá­sára törkeszünk, mert meggyő­ződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke. Semmiféle tényleges érdek- ellentét nincs a Magyar Nép- köztársaság és az európai sem­leges államok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc között. Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egy- més mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk. hogy viszonyunkat javítsuk velük. Véleményünk szerint a semle- ges országok bizonyos pozitív szerepet ma is betöltenek és a jövőben még inkább betölthet- nek az országok és népek bé­kés egymás mellett élésének előmozdításában. Szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért küzdő gyarmati népekkel Elvtársiak! Korunk legfonto­sabb eseményei között tartja számon az emberiség, hogy az utóbbi 10—T5 esztendő alatt a népek egész sora — közöttük India, Indonézia, Irák, az Egyesült Arab Köztársaság rázta le magáról az imperia­listák igáját és lépett az önálló már 48 országgal államköz! szerződések alapján fej­lesztjük gazdasági kapcso­latainkat, nemzeti fejlődés útjára. Velük jó a viszonyunk, s arra törekszünk, hogy tovább ja­vuljon. Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal szemben; szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Bizonyos mér­tékig a Magyar Népköztársa­ság is hozzájárulhat a gyarma­ti sorból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhez. Teljesen szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért most küz­dő gyarmati népekkel. Meggyő­ződésünk, hogy az imperializ­mus nem tudja többé megál­lítani a felszabadulásért és függetlenségért' vívott harc folyamatát, s győzedelmeske­Véleményünk szerint ezen az alapom nem nehéz a magyar— amerikai viszony normalizálá­sának útját és módozatait megtalálni. Kormányunk en­nek érdekében kész minden célszerűnek látszó lépés meg­tételére. Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kül­politikáját.- Adenauer ikancel- iár színleg a békéről beszél, ugyanakkor — mint az egész világon — itt Magyarországon is mindenki tudja, hogy a bé­kéről hangoztatott szólamok mögött Nyugat-Németország- ban erőltetett fegyverkezés fo­lyik, és mindenáron a hideg­háború fenntartására törek­dik a gyarmati népek igazsá­gos harca; Normális viszony kialakítását óhajtjuk az Egyesült Államokkal Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető . országaihoz, illetve kormányaihoz nem ki­elégítő. Közülük is leginkább az Amerikai. Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink. Az amerikai szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósíta­nak. a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar disszidenst fel­vettek az USA hadseregébe. Fenntartják az úgynevezett Szabad Európa rádióállomást, amely uszító hadjáratot foly­tat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a példátlan gyakor­latot folytatják, hogy miköz­ben diplomáciai kapcsolat áll fenn országain k között, az amerikai kormány hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos kül­dötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében és más nemzetközi szer­vezetekben. Mindezek ellenéire őszintéin óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egye­sült Államok és a M agyar Népköztársaság között, mert ez megfelel a két ország népe ér­dekeinek. Mi tiszteljük a te­hetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük azoknak az ameri­kai közéleti tényezőknek lépé­seit, akik az utóbbi időben va­lamelyest hozzájárultak a vi­tás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzet­közi helyzet bizonyos enyhíté­séhez. A két ország közötti vi­szony normalizálása .megkí­vánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korri­gálják a hamis presztízs okok­ból mindmáig fenntartott, ide­jétmúlt, barátságtalan és cél­ra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szemben; Lényegében arra ván szük­ség, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya tartsa tisz­teletben az egyenjogúság elvét, és mondjon le hiába­való kísérleteiről, amelyek­kel be akar avatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. A marxista—leninista pártra, a szak- szervezetekre, a Hazafias Népfrontra, és a többi tömegszervezetre építjük politikai rendszerünket A belpolitikai helyzet fejlő­dése — hangsúlyozta — az el­múlt három évben egészséges irányú volt. és rendszerünk megszilárdulásához vezetett. Az ellenforradalom elleni harc a szocializmus erőit megedzet- eszméi alapján erősödött né. te és tömörítetté. A tömegek pün,k nemzeti egysége: ez a politikailag sokat fejlődtek. ... . . , . , _ nagy tapasztalatokra tettek tori^el™ haladás legyében szert az osztálvharcban. A született és feilődő úi nemz®» harc menetében a szocializmus I (Folytatás a 3. oldalon.) részben már a múlté. Ami a legfontosabb: népünk tömegei előtt lelepleződtek és a magyar közvélemény előtt hitelüket vesztették. Még ellenségeink is kénytelenek tudomásul ven­ni, hogy Népköztársaságunk konszolidálódott és ,megerősö­dött. A Magyar Népköztársa­ság barátai pedig, akik a leg­súlyosabb helyzetben is szoli­dárisak voltak velünk, ma ér­tékelik eredményeinket, és becsülik népünket, Nemzetközi helyzetünk megszilárdulását annak kö­szönhetjük, hogy követke­zetesen szembeszálltunk minden imperialista be­avatkozási kísérlettel és annak, hogy népünk he­lyesli és támogatja külpoli­tikánkat. Ez kötelez bennünket, hogy nemzetközi helyzetünket a jö­vőben is az eddigi politika alapján erősítsük további; A békés egymás mellett élés elve előbb vagy utóbb győxedelmeskedik Elvtársak! A nemzetközi I Támogatjuk az atomfegyver- helyzetben az elmúlt két-há- kísérletek megszüntetését az atomfegyvermantes zónák lét­rehozását. az atomfegyverek használatának megtiltását, megsemmisítését. Támogatjuk a berlini -kérdés rendezésére, a német békeszerződés megköté­sére vonatkozó javaslatokat» Támogatjuk a teljes leszerelés­re vonatkozó szovjet javaslato­kat. és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvalósul­hat. közbeeső intézikadések történjenek a hadseregek lét­számának csökkentése, a kül­földi támaszpontok megszünte­tése. a külföldön állomásozó csapatok kölcsönös visszavoná­sa; Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nem­zetközi kapcsolatok formájá­ban képzeltük el. Jelenleg szenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának ellenséges magatar­tása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben; A magyar nép a nyugatné­met agresszív szellemmel szemben teljes mértékben szo­lidáris a Német Demokratikus Köztársaság békepol i ti káj áva 1. Üdvözöljük a szocializmus épí­tésében elért nagy sikereiket, örülünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szö­vetségi Köztársaságot. Kíván­juk: a Német Demokratikus Köztársaság dolgozód érjenek el új sikereket a szocializmus építésében, államuk erősítésé­ben, a béke megőrzésében és a két német állam közeledésé­re irányuló politikájukban. Nemzetközi helyze­tünk megszilárdult Három évvel ezelőtt, az átme­neti súlyos nehézségek idején népköztársaságunk nemzetközi helyzete is bonyolulttá, nehéz­zé vált. Rágalmazó hadjáratot indítottak ellenünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetben. Az ENSZ ellenünk hozott ha­tározataival a reakciós ame­rikai körök Ki akarták erősza­kolni, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe. Mi az ENSZ alapokmányával is ellentétben álló törvény­telen határozatokat nem is­mertük el, és nem fogjuk elismerni a jövőben sem. A határozatok körül évenként felmelegített hecckampány mindenkor szovjetellenes és hidegháborús célt szolgált. Népköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamo­san megerősödött nemzetközi helyzetünk is. A kapitalisták bojkottja és rágalomhadjárata rom esztendő alatt bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás döntően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzet­közi munkásmozgalom és a vi­lág békemozgalma erői növe­kedésének. a béke politikának köszönhető. Kiemelkedő és je­lentős eredmény volt Hruscsov elvtárs amerikai útja, amelyet a világon mindenütt üdvözöl­tek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommuniz­mustól távol eső emberek is úgy tekintik, mint aki­nek a legnagyobb szemé­lyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik, örülünk, hogy közöttünk van, és szívből gratulálunk amerikai útja sikeréhez. Kiemelkedő esemény volt .a Szovjetunió teljes leszerelésre vonatkozó javaslatának be­nyújtása az Egyesült Nemzetek Szervezetéiben. örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének nagy többsége ezt a javaslatot he­lyesléssel fogadta; és közös amerikai—szovjet indítványra — egyhangú szavazattal — a tízes leszerelési bizottság ha­táskörébe utalta. Nagy hord­erejű az a megegyezés, amely­ben Hruscsov elvtáns és Ei­senhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kér­déseket tárgyalások útján kell rendezni. Tennivalónkat abban lát­juk, hogy a Magyar Nép- köztársaság — egyetértés­ben a Szovjetunióval, a szocialista tábor valameny- nyi országával — hatéko­nyan segítse elő békés cél­jaink megvalósítását. Támogatjuk az országok és a népek egymás közötti viszo­nyában a békés egymás mellett élés elvének teljes érvényesíté­sét; és arra törekszünk, hogy ha«; sonló farméban fejlesszük to­vábbi országokkal as. Közis­mert. hogy mi a nemzetközi gazdasági munkamegosztás, a. specializálódás és kooneráció elvét valósítjuk meg a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsában a szocialista ál- lamokkaL Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a nemzetközi kooperáció el­képzelhető és megvalósítható szocialista és kapitalista orszá­gok közötti gazdasági kapcso­latban is. Vannak olvan ipari és mezőgazdasági termékeink, amelyeket a kapitalista orszá­gok vásárolnak és még jelen­tősebb mértékben vásárolhat­nak a jövőben. Ugyanakkor ér­telmetlennek találnánk, hogy idehaza gyártsunk — kis soro­zatban és nagy költséggel —< olyan termékeket, amelyeket a kapitalista országok állítanak elő olcsóbban és megfelelő mi­nőségben. Az ilyen értelmű gazdasági kapcsolat kibonta­kozásának természetesen felté­tele, hogy a szocialista és a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiból eltűnjenek a hidegháborús, korlátozó és za­varó tényezők. Véleményünk szerint a né­peknek békében kell egymás mellett élniük, és ezen túlme­nően fejlesztem kell a gazda­sági kapcsolatokat, a kereske­delmet. a kulturális cserét, a tudományos körök kölcsönös tapasztalatcseréiét és minden kapcsolatot, amely az országok és népek egymás mellett élé­sét előmozdíthatja. Meggyőző­désünk. hosv a békés egymás mellett élés — amelv máris az emberiség nagy többség® által elfogadott elv — előbb vagy utóbb legyőz minden akadályt és győzedelmeskedik. Kádár János ezután a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai hely­zetéről beszélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom