Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

SOMOGVJ NÉPLAP

i

Swrda, 1959, november 18*

Somogtjédi ítipa^/ia latok

Ha szórakozni kell, a somogy - jádi fiatalok mindig az elsők között vannak. Csak dicsérendő az a tény, hogy színjátszó- körük — Bogdán Etelka, tanító vezetésével — rendszere-' sen tartja próbáit. A próbákon a Légy jó mindhalálig tanulásé mellett mozgás- és beszédtechnikával, a jó színiefőadás megannyi problémájával foglalkoznak. Dicsérendő, hogy közös színi iá z- és mozilátopatéscn vesznek részt, hogy a látottakat rendszeresen megbeszélik, hogy verseket olvasnak és elemeznek. Jólesik hallani, hogy a falu énekkarában túlnyomórészt kiszósek énekelnek. Jó dolog, hogy táncolni is szeretnek. De az már nem szép, hogy mikor csárdást .látsz* k a zenekar, a fiatal párok félre állnak. No, nem azért, hogy helyet adjanak az öregeknek, egyszerűen .irtóznak a csárdásnak még csak a gondolatától is. Gúnvolódtak az idősebbek a legutóbbi bálon eleget: »Hol az a híres virtus, miért nem jöttök csárdásc-zni?" És c-ak egyetlen pár akadt. amely úgymond megmentette a fiatalok becsületét. Két KlSZ-veze- tőségi tag.

Tehát ha kultúráról esik szó, a somogyjádi fiatalok mindig egvütt vannak, de másfajta te vékenységükről nem lehet beszélni. A tagság mindent a vezetőségtől vár. Ha kultúrtermet kell dekorálni, takarítani: hol vám Tarr Erzsi, ha könyvet kell eladni: maid Tarr Erzsi. Mindent s mindenütt a titkár: Tarr Erzsi.

— Én is hibás vagyok, hogy eddig fajult a helyzet — mondja Erzsi.

— Mindent elvégeztem helyettük. De ha nem csinálom, akkor senki sem csinálja. Taggyűlés elé viszem az ügyet. Megkövetelem mindenkitől, hogy dolgozzék. S ha nem . .. altko-r lemondok.

Látom, nehezére esik ezt így kiejteni, de úgy érzi, betelt a pohár. Ha a többiek nem segí fenek, összeroppan. Nem valószínű. hogy ezt akarják a só- mosyjádi fiatalok.

Nehéz a titkár helyzete, hiszen az alapszervezet fíútagjai közül igen sokan bevonultak. .Aki k meg itt maradtak, azokra a lányok panaszkodnak, hogy nem lehet velük értelmesen beszélni, mert még -'kicsik«. nem veszik figyelembe az idősebbek véleményét.

Mit lehetne tenni? Ezen töri a fejét a tanácselnök, az iskola- igE-Zgató, a KlSZ-titkár. Nagyon nehéz a helyzet, mert el sősorban a fiataloknak ke’le- re 6n.mayv.kat megvizsgálni. Még mindig nem látják be. hogy a bál, a lánc nem minden. Hogy a KlSZ-‘agnak politizálni szinte kötelessége. Nehéz a helyzet azért is.. mert Somosyj.ídcn még igen erős az egyház befolyása, az emberek makacsul ragaszkodnak a régihez, s a fiatalok akarva- akaratlar. ennek a cmHolko- dásmódnaik uszályába kerülhetnek.

Nem hinnénk, hogy a so- mogviádi fiatalok végképp elveszítik lábuk alól a talajt; nem gondoljuk, hogy még hosszabb ideig ilyen áldatlan állapot uralkodik az a'apszer- vezetben. Rá kell jönniük, hogy közös erővel sok 6zép eredményt lehet eléírni, S akkor megszűnik a panaszkodás. mindenki szíves-örömest kiveszi részét a feladatok végzéséből.

(Polesz)

Megalakult a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nyugdíjas szakbizottsága

Néhány napja nyílt meg Kaposvárott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szépen berendezett klubja, ahol a munkából kiöregedett dolgozók is meghitt otthonra találhatnak, s szórakozással tölthetik el idejüket.

A napokban újabb esemény zajlott le a székházban: mintegy száz kaposvári nyugdíjas gyűlt össze, hogy megalakítsa a nyugdíjas szakbizottságot. Varga György, a SZMT elnökségének tagja ismertette a bizottság célkitűzéseit és feladatait. A nyugdíjasok összes problémáival foglalkozik majd a szakbizottság, és feladata lesz valamennyi szakma nyugdíjas csoportjának összefogása. Célul tűzték azt is, hogy az idősek segítségét kérik különösein a fiatalok szocialista szellemű neveléséhez. Gazdag tapasztalataik áitadásával részit vesznek a szakmunkás-gárda kialakításában. Nagy teret, szentelnek a fiatalok körében végzendő »Ne felejtsük a múltat« című élménybeszámolóknak is. Ezekben ismertetik majd a múlt embertelenségeit. Ellátogatnak az üzemekbe és más munkaterületekre, s a fiatalok nevelésén kívül segítséget nyújtanak a termelőmunkához tapasztalataik átadásával. A nyugdíjas szakbizottság tagjai családlátogatásokat is tartanak, hogy minél több segítséget adhassanak a rászorulóknak.

A beszámoló után nyolctagú vezetőséget alakítottak. Elnökéül Link Jakabot, titkárául pedig Tóth Istvánt választották meg.

A tehenek téli takarmányozásáról

A mezőgazdasági nagyüzemekben igen fontos ágazat á tejtermelés. Mint ismeretes, nagyüzemeink tejtermelése örvendetesen javult, de akadnak gazdaságok, ahol még sok a tennivaló.

Legtöbb nagyüzemünk biztosította az őszre és télre a jó minőségű silótakarmányt, a gyökgumós és vizenyős takarmányt. valamint a szénát. Ennek birtokában kell a tehenek alaptakarmányát úgy összeállítani. hogy az jó étrendi hatású legyen. Az ízletes takarmányt az állat szívesen fogyasztja, és a benne lévő tápanyagokat magasabb százalékban használja fel te-melésre. Törekedjünk arra. hogy az alaptakarmányt abrak felhasználása nélkül úgy állítsuk ö"sze, hogy az életfenntartó tápanyagmennyl- ségen túl legalább 8 kg. tej terme'esőre is elegendő legyen. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy csali a szükséges mennyiségben adagoljunk keményítőértéket, és abban megfelelő arányban emészthető fehérjét. A pótabrakót többféle abrakta- karmánvból állítsuk Össze, és c& abrakkeverék aránya olyan legyen, hosv 25 dkg. keményítőérték tartalmazzon 50 gramm emészthető fehérjét.

Célszerű nagyüzemeinkben havonta. megállapítani, hogy a

tehenek a hónap folyamán mennyi takarmányt fogyasztanak el. Az elfogyasztott takarmány keményítőértékét és emészthető fehérjetartalmát állandóan ismer ni kell. A hó folyamán termelt tej és a felhasznált takarmány mennyiségének összehasonlításából ki tűnik, hogy gazdaságosan ta- karmányoztunk-e vagy sem. Ha hiba van, látjuk, hol kell segíteni, és idejében megtehetjük a szükséges intézkedéseket.

Horváth István

törzsállattenyésztő

Gyógyhatású melegvizet takar az igali tölti

Az Igái község határában évekkel ezelőtt végzett olajkutatás alkalmával több mint 70 fokos vízre bukkantak. A termelőszövetkezeti falu vezetősége most azon fáradozik, hogy az értékes kincset feltárják. Pénteken Pécsről és Kaposvárról szakemberek szálltak ki, hogy a szükséges előkészületeket megtegyék. A jelek szerint majdnem 80 fokos, kénes gyógyhatású meleg vizet takar az igali1 föld. A gyógyvíz feltárásával fürdőt kívánnak létesíteni.

Megalapozta közös gazdaságát a csökölyi Május 1 Termelőszövetkezet

A szélesre szabott csökölyi határ magasabb pontjairól szabad kilátás nyílik mind a négy égtáj felé. Faggyas János, a Május 1 Tsz elnöke nagyokat lépve kalauzol bennünket dűlőről dűlőre. 210 család birodalmát jártuk be egyetlen délután.

Ez a közös gazdaság is az é tavaszán alakult termelősző vetkezetek közé tartozik» Mindössze kilenc hónap múlt el alakulása óta. A 270 nap alatt sok-sok megoldandó probléma, száz és száz igazán néhéz kérdés vetődött fel, úgyhogy minden találékonyságra szükség volt. Az akadályokon azonban sikerűit túljutniuk. S talán azért is. mert a csökölyi parasztokat nemcsak 1959 tavasán, s nemcsak akkor foglal- k'-ztaita első ízben a szövetkezés gondolata: sok tagót számlált a burgonya-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakcsoport, többen tagjai voltak a hegyközségnek, s a vízgazdálkodás5 társulat — a tsz-en belül — még most is működik. Tudták, hogy kevesebb gond esik egy- re-egyre, ha többen lesznek, s nagyobb a haszon, ha összefogják az erőket, s együtt fáradoznak, a mindennapi előterem, léséért.

Mái* az alakulás utáni első napokban minden zárhoz megtalálták a megfelelő kulcsot. Legfontosabbnak a munkaszervezetek kialakítását tartották. Számiba vették a bevethető erőket, kijelölték a kőművesek, lakatosok, bognárok, kovácsok, asztalosok helyét, s az adott helyzetnek megfelelően négy brigádot hoztak létre. S az első, rügyet bontó tavaszi napon munkába lendült a hatalmas gépezet.

Az elnök az egyik dombtetőn állva ezt mondta: -Kialakulómég négy brigád volt. Most csak három van, s nem is a brigád, hanem az üzemegység elnevezést viselik. A földterületet három részre osztották, s az üzemegység vezetők önállóan gazdálkodnak. Az elnök meg a

Horváth Zsigmond, az építő brigád vezetője munka közben.

pékét, ö tudja legpontosabban hol és hány gép dolgozik. Az esti eligazításon, ha feléje fór- dúlnak a, tekintetek, János bácsi már sorolja is, melyik határiészben rr.üyik géppel történt baj, vagy hogy hány gép szabadult fel. Egy percig sérti dohognák kihasználatlanul a traktorok. A tsz vezetői megegyeztek a gépállomással, s a megállapodás értelmében * Május 1 Termelőszövetkezetben a gépek irányítását Kispál János tsz-tag végzi.

Minden kis hiba miatt nem futkoznak a gépállomáshoz segítségért, a kisebb javításokat — főleg a munkagépeken — elvégzi a lakatos—kovács részleg.

A tagok munkába hívása sajátos módon történik. Még a látszatát is kerülik a parancsolgatásnak. Nincs reggeli gyülekező, lótás-futás az iroda előtt. Minden üaemegységvezetőnek van "mindenes« embere, aki továbbítja a rendelkezéseket a munkacsapatokhoz. A tsz-ta- otthonukban értesülnek

Faggyas János tsz-elnök a szépen kikelt őszi vetés magasságát méri. Nemsokára elbújhat benne a nyúl.

ezzel a "joggal«. Viszont ha adódik tértmivaló a háztáji földbén, akkor azt az említett napok valamelyikén végzik él* 259 tagót tart nyilván a termelőszövetkezet. Azonban a sürgős vagy nagyon sok erőt igénylő munkák idején 350—380 ember dolgozik a határban. Krumpliválogatáskor annyi

mezőgazdász naphosszat járják a határt.

— Nem menekültünk a problémák elől — mondja Faggyas János. — Ha a szükség úgy kívánta, akkor mindjárt a mezőn vagy a cséplőgép mellett orvosoltuk a hibát.

Esténként — nyári időszakban — valóságos kisgyűlések voltak az utcán. 15—20 ember is összeverődött a központi beszélgetőbe! veken, s az égető kérdéseikről a közöst magukénak érző tagok heves vitákat rendeztek. De nem fordult eüő, hogy a nagy munkák dandárja idején embercsoportok arról tanakodtak volna utcasarkon vagy a szövetkezet udvaT an útnak a fez-tagok, A cél az általános Iskolai végzettség megszer*

zése.

beosztásukról. Az embereknek

jólesik, ha felkeresik őket, s asztaluknál mondják meg, miről lévén szó.

A határ nagy, s a munkába indulókait gépekkel vagy fogatokkal szállítják kifelé, s ha vége a napnak, jármű megy értük. Ez időmegtakarítást és megbecsülést is jelent.

Háztáji napok! A csökölyi Május 1 Termelőszövetkezetben találkoztunk ezzel a kifejezéssel.

— Ez bizonyul a legjobb megoldásnak — állították a vezetők. A háztáji föld is ad dollány és asszony gyűlt össze a prizmáikhoz, hogy szinte akadályozták egymást a mozgásban. A csökölyi föld szereti a burgonyát, s a gondos munkáért jő terméssel fizet. Az idén is nagy területet ültetett be, jövőre is sok burgonyái termel a szövetkezet. Kiszámították, hogy ha a 90—100 méter hosszú prizmák egyetlen sort képeznének, az óriási prizma elejétől a végéig 3000 métert gyalogolhatna a kíváncsi.

Miközben a szántóföldeken a növénytermesztési brigádok térték a soron következőt, az

Burgonyát válogatnak Ragyogó-pusztán a lányok és az asszonyok.

ban van itt is az igazi nagyüzemi gazdaság. Igaz, még sok minden kell, de a ránk váró feladatok megoldása korántsem lesz olyan nehéz, mint a kezdetieké.« Nem túlzás ez a megállapítás. Az 1800 hold szántó az irodában készült és papírra fektetett terveknek megfelelően nagy táblákra oszlik. Dűlőtől dűlőig gondosan megművelt, őázi árpával, búzával, rozzsal bevetett földek húzódnak.

önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hogyan, miképpen

szervezték, sorakoztatták föl itt az erőket? A vetési, betakarod ás i munkákkal hogyan tudtak idejében végezni?

Tervszerűség, szorgalom, kezdeményező készség — s nem utolsósorban abban rejlik a válasz, hogy a vezetőség megtalálta az embereikhez vezető utat, minden tag elmondhatta véleményét, fontosabb kérdésről együttesen döntöttek.

Közvetlenül az alakulás után

rán, hogy hova menjenek dolgozni. Ki, hova, milyen munkára megy, arról idején dönt a vezetőség. Esténként Kovács József, Gudina János, Farluis Imre üzemegységvezetők ott gyülekeznek az irodában, s beszámolnak az aznap végzettekről. Jelentésükben pontról pontra megvan minden. Például hány asszony válogatott burgonyát, hány tagra van még szükség a prizmáknál, végeztek-e a vetéssel stb.

A beszámolók után a soron következő feladat kerül szóba. Mind a hárman számi tgatnak, végül is rögzítik: Gudina János üzemegységében ez és ez a legfontosabb munka, oda ennyi és ennyi ember kell.;: És így tovább. A másnapi jelentésekből pedig pontosan ellenőrizhető, hogy elvégezték-e a munkát.

Az -értekezleteken« mindig megjelenik Kispál János gépcsoportvezető is. Ö dirigálja a gépállomásról idevezényelt géAz uzemegységvezetök esti eligazítása.

got, s leköti a tagokat. A vezetők úgy döntöttek, hogy csütörtökön, pénteken és szombaton

— aszerint, hogy a tagok melyik üzemegységhez tartoznak

— a háztáji földben dolgozhatnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha a szövetkezetben szőrit a kapca, akkor is elmaradhatnak. Égető munkák idején a tagok nem is élnek

iparos gárda tagjai — a lakatosok, ácsok, kőművesek — az épületek átalakításán dolgoztak. Éhnél a munkánál mintegy 80 000 forintot takarítottak meg. Augusztusra például száznál több szarvasmarha részére biztosítottak férőhelyet. Júliusban már működött a gattar s mellette egy másik feldolgozó üzem. Ez utóbbi is szép hasznot hoz a szövetkezetnek. Itt a MÁV részére készítenek -fa- ékeket«. Kocsi, vetőgép vagy bármi más, ha megrongálódik, van szakember, aki nyomban kijavítja a hibát.

A háromnegyed év szakadatlan munkában telt el. Vezetők és vezetettek egyaránt erejük 'egjavát adták. Akinek valami- ven tisztsége van a szóvetke- etben, annak napi munkája -ellett tanulnia is kell. Ez inte törvény. Pótplni kell az '.mulasztottakat, s esténként húszán is szorongnak az iskolapadokban, hogy folytassák, ahol évtizedekkel előbb abbahagyták.

A traktorok után omlik a barázda. A tavasszal krumplit vetnek ide.

G.—Q»