Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

*v fTLÍG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A Z MS Z M P MEGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 270. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1959. november 17. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Őszi munkák a szövetkezetekben (3. oldalon) Nagybajom novembere (3. oldalon) A vasárnap sportja (4. oldalon) TUDOMÁNY — TECHNIKA (5. oldalon) IMI! önállósággal, löbb saját erővel a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításáért Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról A termelőszövetkezetek szám­szerű növekedésében, szerve­zeti és gazdasági megszilárdí­tásában az idén jelentős ered­ményeket értünk el. Különö­sen régi termelőszövetkeze­teink növelték tovább ebben az évben gazdálkodásuk szín­vonalát és a tagság jövedel­mét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004 1958. számú, valamint a 3004 1 1959. számú kormányhatározat is. 1 cél: belterjesen gazdálkodó, jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megteremtése A termelőszövetkezetek fej­lődésében bekövetkezett ör­vendetes változás, a Ids- és középparasztok tömeges belé­pése és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése új helyzetet teremtett. Ennek kö­vetkezteben szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőfor­rásokkal rendelkeznek, ame­lyeknek az eddiginél fokozat-, tabb és ésszerűbb felhasználá­sát az állam sokoldalú gazda­sági segítséggel egészíti ki. A kormány támogatása arra irá­nyul, hogy a termelőszövetke­zetek minéi előbb belterjesen gazdálkodó és jól jövedelmező ' szociali Aa mezőgazdasági nagy­üzemekké váljanak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent 3004 2-1959. számú határozata a termelőszövetkezetek gazda­sági megerősítéséhez és fej­lesztéséhez nyújtott állami támogatásról. A legnagyobb se­gítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövet­kezetek kapják. Hagy segítség a talajerő- gazdálkodás fejlesztésére Jelentős támogatást nyújt az ■ állam a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának ki- . alakításához. Különösen nagy súlyt helyez a határozat a szö­vetkezetek talajerő-gazdálko­dásának fejlesztésére: kedvez­mény esen kapják a zöldtrá­gyázásra szükséges vetőmagot, s nyűtrágyaigényüket az álla­mi gazdaságok mellett az egyé­ni termelőket megelőzve elégí­tik ki. Az ez évben alakult, vagy jelentős területtel megnö­vekedett terme] őszövetkezetek - nek az alakulást, illetve terü­letnövekedést, követő két éven át továbbra is a nitrogén- műtrágya vételárából 35, a foszfor ^műtrágyáéból 50, a ká­li-műtrágya vételárából pedig 75 százalékot engednsk el. A talajjavításhoz szükséges anya­gokat a rendeltetési állomásra szállítva az állam továbbra is térítés nélkül, biztosítja a ter­melőszövetkezeteknek, s viseli a gépi tatai javítás költségeinek 50 százalékát. Kedvpzm^nyek a nagyüzemek gyiimoíc!- és szőlőtermelése kialakításinak elősegítésére Igen számottevő a nagyüze­mi gyümölcs- és szőlőtermesz­tés kialakítását elősegítő ked­vezmény. Hitelelengsdésbcn ré­szesülnek többek között azok a termelőszövetkezetek, ame­lyik rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösüket felújít­ják, illetve amelyek parlagte­rületeken legalább 10 kataszt- rAlis-hold nagy ságú gyümöl­csöst vagy szőlőt telepítenek. A megállapított feltételek ttel- jesiítéife esetén a telepítésre fordítod összes költség S0 szá­zalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntözött területek növe­lését elsősorban a meglevő cn- tözőrends-’-erek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Gondoskodni kell az egyszerű vízszerzési lehető­ségek megfelelő hasznosításá­ról. Ennek elősegítésére a ter­melőszövetkezetek ugyanazo­kat a hitelelengedési- kedvez­ményeket kaphatják, mint , az új öntözötelepek építésénél. 1 növényvédelem hatékonyabbá télele érdekében a termelőszövetkezeteket' ellát­ják nagyüzemi növényvédő gé­pekkel.. és a gépvásárlást hitel­nyújtással is előmozdítják. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőktől mentes terményt, illetve termékeit állí­tanak elő, a feltételek teljesí­tése eseten — a rézgálic kivé­telével — a növényvédőszerek árából 30 százalékos vissza­térítést kapnak. Intézkedések a tsz-ek állatállományának fejlesztéséről Fontos intézkedést tartalmaz a határozat a termelőszövetke­zet állatállományának . fejlesz­téséről is. Legfőbb feladatként a saját tenyésztői munka foko­zását és a háztáji állatállo­mány szaporulatainak megvá­sárlását jelöli meg. A közös szarvasmarha-állói nány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövet­kezetek hitelt kaphatnak, és hitelelengedésben részesülhet­nek. A közös állomány növe­lése érdekéiben a termelőszö­vetkezetek kössenek szerződést tagjaikkal a háztáji gazdaság­ban tartott jó minőségű borjak felnevelésére. A termelőszövet­kezetek a tenyésztési célokra nem megfelelő, de szaporításra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer bar- jáztassák le, s utálna hizlalják meg az anyát is, a borját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfiállo­mány fejlesztésének állami támogatásáról. Továbbra, is középlejáratú hitelt nyújtanak a termelőszövetkezetekbe bevitt jószág ellenértékének kifizeté­séhez. valamint az új és a te­rületileg megnövekedett ter­melőszövetkezetek részére ; te­nyészállat-állományuk kiala­kításához. Ösztönző szerződési feltéíeJek a !sz-eS?ben termeit gyiimölcs- és zöldségfélék átvételére A hatái ozat hangsúlyozottan rámutat arra, hogy a szövetke­zetekben termelt gyümölcs- és zöldségfélék átvételére ösztön­ző szerződési feltételeket kell megállapítani, és . gondoskodni kell arról, hogy a szerződésre lekötött egész területről szár­mazó árumennyiséget — am Kinyiben az a minőségi kö­vetelményeknek . — átvegyék. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásá­nak javítása érdekében mód van arra, hogy a1 termelőszö­vetkezetek közvetlenül kösse­nek szerződést kiskereskedelmi vállalatokkal, földművesszö­vetkezetekkel, intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek az évi kiadásokhoz szükséges pénzügyi alapot az áru szerződéses lekötésével szerezhetik meg. Szerződés esetén a régi termelőszövetke­zetek a várható bevételek 60 százalékának, az új és megnö­vekedett termelőszövetkezetek pedig a szerződéses fedezet 80 százalékának erejéig rövidle­járatú hitelt kaphatnak. Ez a hitel lehetőséget nyújt a mun­kaegység-előleg fizetésére is. ' Amennyiben a tenmélőszö- veíkezet teljesíti, illetve túltel­jesíti a száz holdra jutó áru- termelési mutatót, hitelelenge­dést kap. Ha esedékes hitele nincs, a kedvezményként ka­pott összeget a szövetkezet be­ruházási számláján kell jóvá­írni. Ezt az összeget a szövet­kezet csak állóeszközeinek bő­vítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek­ben végzendő gépi munka to­vábbra is a gépállomások fel­adata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvásárlást. A termelőszövetkezetek csép­lőgép és gabonakombájn ki­vételével a korábbi megköté­sek nélkül megvásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági erő­gépet munkagépekkel együtt. A termelőszövetkezetek a trak­torokat elsősorban saját erő­ből szerezhetik be. Azok a ter­melőszövetkezetek. amelyek a gépeket nem tudják teljesen saját erőből megvásárolni, anyag) erejükhöz mérten a vételár 75 százalékáig terjedő, hat—nyolcéves beruházási hi­telt vehetnek igénybe. A gép­állomások kötelesek a termelő­szövetkezetek részére a szük­séges gépjavításokat a kedvez­ményesen megállapított díjért elvégezni, és üzemanyaggal, illetve alkatrészekkel is segí­teni. A gépi munka díjtételei A határozat intézkedik a gé­pi munka díjtételedről, amelye­ket a régi, az új és a terüle­tileg jelentősen megnöveke­dett termelőszövetkezet éknél i különböző mértékben állapit I meg. A szántás dija normál- holdanként az ú j — és terület- i növekedésük mértékéig — je­lentős területtel megnöveke­dett szövetkezetek részére gaz- j dálkodásuk első évében 60 fo- I rint, a második évben 80 fo- ! rint, a régi termelőszövetkezé- | tek részére 1 pedig 100 forint. 1 .42 ekével végzett tarlóhántás : dija holdanként az első évben 30 fórint, a második éltben 40 forint, a régi termelőszövetke­zeteknek pedig 50 forint. A tárcsás tarlóhántás díját ennek megfelelő arányban ál­lapít ják' meg. A traktorral végzett szállítási munkák díja óránként az új és — terület- növekedésük méi-tékéig — a megnövekedőit termelőszövet­kezetek részére az első évben 16, a második évben 24, a ré-. gi termelőszövetkezetek részé­re pedig 32,forint. A kombájn- aratás dija egységesen holdan­ként 180 forint, az aratógép- pel. történő aratás dija hol­danként 130 forint. A gabona- cséplés díja változatlan ma­rad. A gépállomási dolgozók a termelőszövetkezetek termés- eredményeinek növelésében és a, gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fokozottabban ér­dekeltté válnak azzal, hogy a termelőszövetkezetek a náluk dolgpsp traktorvezetőket — a tervek túlteljesítése esetén — jutalomban részesíthetők. Beruházási kedvezmények A saját erőből történő beru­házások elősegítése érdekében az új .kormányhatározat . I960-, tói kezdve beruházási kedvez­ményeket biztosít. Kimondja többek között, hogy a, három­éves vagy annál régebben mű­ködő termelőszövetkezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelem 10 százalékát meg­haladó mértékben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját erőből beruházott összeg mér- télcéíg hitelelengedésben része­sülnek a beruházás esztende­jében. Az első- és másodéves termelőszövetkezeteknél a ked­vezmény a saját erőből eszkö­zölt beruházásaik teljes ösz- szeg'éig terjedhet. A hitelelen­gedés mértéke sem a régi, siem az új termelőszövetkezeteknél nem haladhatja meg az év fo­lyamán megvalósított összes beruházások értékének 50 szá­zalékát. A nagyüzemi szocialista gaz­daság kialakításához szükséges beruházási feltételek megte­remtése, valamint a ten*nelo- szövetkeaetek állóalapjainak növelésé érdekében a határozat előírja: továbbra is szemi előtt kell tartani, hogy az építési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt á jö­vőben is túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló istállók építésére for­dítsák. A határozat hangsú­lyozza, hogy a növendékálta- tok, továbbá a sertések és ba­romfiak elhelyezésére egyszerű épületeket emeljenek saját erő­forrásaik legteljesebb kihasz­nálásával. Azokban a megyék­ben, ahol kiemelkedő jelentő­ségű a seri éshús-áru terra elés, a keretek elosztásánál a sertés- tartással kapcsolatos beruhá­zásokat előnyben kell részesí­teni. Hí állam támogalja a tsz-ek szervezeti megerősítését: a vezetés megjavítását Az állam továbbra is haté­kony támogatást nyújt a ter­melőszövetkezetek szervezeti megerősítéséi! ez, a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló vagy egyébként arra rászoruló termelőszövetkezetek —ameny- nyiben a vezetést saját ere­jükből nem tudják megoldani — az elnöki feladatok ellátá­sára felkérhetnek és elnökké választhatnak olyan dolgozó­kat, akik politikai képzettsé­güknél, rátermettségüknél és gyaltorlati ismereteiknél fogva a szövetkezei irányítására al­kalmasak. A felkért és meg­választott elnököt a közgyűlés által megállapított munkaegy­ség-részesedés és egyéb járan­dóság illeti< meg, és ezt a ja­vadalmazást az állam támoga­tásaként három éven át ki­egészíti. Nagy súlyt helyez a határozat a közös gazdaságok szakszerű irányítására, s ki­mondja, hoey az 500 katasztrá- lis holdnál nagyobb, továbbá a nagyüzemi kertészettel gyü­mölcstermeléssel, illetve öntö­zéses gazdálkodással foglalko­zó kisebb termelőszövetkeze­tekben agráregyetemi vagy főiskolai végzettségű, de leg­alább technikumot végzett me­zőgazdasági szakembert kall állandó jelleggel foglalkoztatni. E szakemberek munkaegység- részesedését és egyéb járaadó­TANÁCSA1INK ÉLETÉBŐL fiz állategészségügy helyzetéről, a' munkájáról, a szövetkezeti vagyon védelméről tárgyalt a balatonőszödi tanácsülés Tanácsülést tartottak Bala- tonőszödöru Az állategészség­ügy helyzetéről dr. Rácz Sán­dor állatorvos mondott be­számolót. Megállapította, hogy nagyobbmérvü állatelhullás, il­letőleg megbeteged es az elmúlt időben nem történt. Mindössze egy-fcét esetben fordult elő bél- és gyomerfertőzés. Ismer­tette a betegségek megelőzé­sére teendő intézkedéseket, és figyelmeztetett a helyes takar­mányozás fontosságára. A tűzoltóteS'tület munkájáról Cs. Kovács János beszélt. El­mondta,'hogy az önkéntes tűz­oltók létszáma nem teljes. Ja­vasolta, hogy a fiatalok sorai­ból pótolják a hiányzókat; Kérte a tanácstagokat, hogy támogassák a tűzoltóság mun­káját'. A társadalmi'tulajdon védel­mével kapcsolatban Darázs Jó­zsef v. b.-elnök mondott be­számolót. Kérte a tanácstago­kat, hogy a lakosság körében tudatosítsák a társadalmi és szövetkezeti vagyon védelmé­nek fontosságát, mivel csak így lehet megszüntetni a szabály­talanságokat. A község érdeke azt’ követeli, hogy a szabályta­lanságot elkövetők ellen a leg­szigorúbban lépjenek fel. A kaposvári bölcsődék helyzete A Kaposvári Városi Tanács kezelésében és gondozásában álló kőt bölcsődében — a v, b. megállapítása szerint — általá­ban jó az elhelyezés és a gyer­mekekkel való bánásmód. Jíi- sebb hiányosságok adódnak, de komoly kifogás egyik bölcsőde edlan sem hangzott el. Javaslat született, hogy nyárra építse­nek mindkét épület, udvarára elkerített járókát a kicsinyek, nek. A városi tanács anyagot ad. a szülői ‘munkaközösségek vállalták az elkészítést. A | Rippl-Rónai utcai bölcsőde le- ' vegőztető terasza — megvalósí­tását szintén javasolták — már nagyobb összeget igényel, de ! remélhetőleg a jövő évben az is elkészül. II tsz-járás mepöveHlt feladatait tárgyalta meg a Csergél Járási Tanács élése (Tudós Hónktól.) Király Ferenc, a Csurgói Já­rási Tanács V. B. elnöke tar­tott beszámolót a járási tanács­ülésen, A termelőszövetkezeti járás tanácsainak az új tsz-ek megszilárdítása jelenleg is fon­tos feladata. A megváltozott viszonyok részben ismeretlen kérdések elé állították tanácsi vezetőinket, és sokak tovább­tanulását követelik meg. A járás lakossága kereske­delmi ellátottságának értékelé­se után az elnök a községfej- lesztéssel foglalkozott. Beszá­molója további részében a ta­nács jövő évi munkáját és fel­adatait jelölte meg. Az ötéves terv célkitűzéseit szem előtt tartva emelni kell a mezőgaz­dasági termelést. Javítani kell az állattenyésztés, különösen a szarvasmarhalenyésztés színvo­nalát. Rendezettebbé kell ten­ni Csurgó utcáit, s a cél: egyes' ipari üzemek fejlesztésé. Svetidá István v. b. elnökhe­lyettes a járás egészségügyi helyzetéről számolt be. Ezen a téren lényeges változás történt: szép eredményt értek el a cse­csem őhalandóság csökkentésé­ben. A megnövekedett tsz- tagság a jövőben még nagyobb feladatok elé állítja egészség- ügyi dolgozóinkat. A beszámolót követően Hor­tobágyi István, a járási párt­bizottság titkára új ' egészség­ház. valamint Csurgón orvosi állás létesítését javasolta. ságát az. érvényben levő gya­korlat alapján az állam támo­gatásként, két éven át. kiegészí­ti. A felkért és rrj'választott elnököt, az alkalmazott mező- gazdasági szakembert (agronó- must, könyvelőt) ezenkívül egyéb kedvezmények Is meg­illetik. Termelőszövetkezeteink nö­vekedésével fokozódik az az igény, hogy a szövetkezetek a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek üzemszervezési és üzem,rendezés i tapasztal a’tai­nak felhasználóéval gazdál­kodjanak. Ennek elősegítésére a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett — tanács­adó szervként — tizenöt tagú termelőszövetkezeti üzemszer­vezési szákbizottságot alakíta­nak- A bizottság elnöke a me­gyei tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhe­lyettese, tagjai a mezőgazdasá­gi intézetek és intézmények, állami, kísérleti, tan- és cél- gazdasások üzemszervezési képzettséggel és • gyakorlattal rendelkező dolgozói, továbbá tapasztalt, szakképzett terme­lőszövetkezeti vezetők. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésében és megszi­lárdításában elért, sikerekben különös érdeme van ipari munkásságunk, az állami, kí- bérteU, tan- és celgazdaságok, a mezőgazdasági kutató és szakoktatási intézetek, továbbá az erdészeti, vízügyi és e -téb szervek patronázs munkájá­nak. Ezt a tevékenységet a kormány továbbra is igen fon­tosnak tartja, és határozatában megállapítja, hogy a patronáld!; lo feladata: a tsrfneiöszövetkezetsk vezetésének támogatása. A patronázs-mozgalom a ter­melés és az árutermelés lé­nyeges fokozására, a beruhá­zások támogatása révén az állóeszközök növelésére, a veze­tés, a belső szervezeti élet és a i szocialista törvényesség fej­lesztésije terjedjék ki. A 3004 2-es kormányhatáro­zat az eddigieknél nagyobb mér­tékben ösztönzi a termelőszö­vetkezetek tagságát arra, hogy az állam gazdasági segítségét, a rendelkezésükre bocsátott kedvezményeket a helyi adott­ságoknak megfelelően okosan kihasználják saját anyagi esz­közeiknek kiegészítésére, a korszerű követelményeknek megfelelő jól jövedelmező szo­cialista mezőgazdasági üze­mekké fejlesszék gazdaságu­kat:, s így mind nagyobb vonz­erőt gyakoroljanak a még egyénileg gazdálkodó paraszti Ságra. ü-VITI) 01486572

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom