Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
Vasárnap, 1959. november 15. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov születésnapi jókívánságai as indiai kormányfőnek Az Indiai Kommunista Párt határozata Dzsava.ha.rlal Nehru indiai miniszterelnök tegnap, november 14-én ünnepelte 70. születésnapját. Hírügynökségi jelentések szerint az indiai kormányfő a Himalája lábánál lévő Dehrad Dun helységben, szőkébb családi körben ünnepelte születésnapját. Ezen va napon az egész országban gyűléseken méltatták Nehru érdemeit. Moszkva. TASZSZ-jelentés szerint Nyikita Hruscsov levélben üdvözölte Nehru miniszterelnököt születésnapja alkalmából- A szovjet emberek — hangzik a levél — kimagasló államférfiként ismerik önt, aki sokat tett az India és a Szovjetunió baráti, jószomszédi viszonyának megteremtéséért és eredményes fejlesztéséért. Hruscsov azt a meggyőződését fejezi ki a levélben, hogy a Szovjetunió és India barátsága és kölcsönösen előnyös együttműködése még jobban elmélyül a két nép és a világbéke javára. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik azt á tevékenységet, amit Dzsavaharlal Nehru az indiai népnek a gyarmati járom alól való felszabadításáért és a békés együttműködés magasztos elvei alapján a békéért és a népek együttműködéséért kifejt. Űj Delhi, Eisenhower táviratban ücmözölte a születésnapját ünneplő indiai miniszterelnököt Az ADN jelentése szerint táviratban fejezte ki jókívánságait Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, továbbá Tito elnök és több más külföldi személyiség is. Szovjet jegyzik a bonni kormányhoz Moszkva (TASZSZ); Szem- jonoo szovjet külügymániszter- helyefctes pénteken jegyzéket nyújtott át Krollnak, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetének^ A jegyzek megállapítja, hogy a bonni kormány terve, amely szerint Nyugat-Berlinben létre akarja hozni a Deutschlandfunk rádióállomást, összeegyeztethetetlen a Nyugat-Berünre vonatkozó, jelenleg farmálló szabályokkal; A nyugat-berEm rádióállomás létesítésére irányuló bonni terv — hangoztatja a jegyzék — tulajdonképpen törekvés a Nyugat-Berldnről kiinduló aknamunka és ellenséges propaganda fokozására; A Német Szövetségi Köztársaság kftrmánya a jelek szerint a nyugat-berlini helyzet további honyoHbására törekszik olyan pillanatban, amikor kedvező feltételek mutatkoznak a megoldatlan kérdések rendezésére. A szovjet kormány elvárja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya taljo* felelősséggel mérlegelje a fentebb kifejtett szempontokat — mondja befejezésül a .jegyzék. (MTI) Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa most tartottülésén — TASZSZ-jelentés szerint — határozatban üdvözölte Hruscsov amerikai látogatásának eredményeit. A határozat' hangsúlyozza, hogy ez a látogatás új szakaszt nyitott a nemzetközi feszültség enyhülésében. A párt országos tanácsa támogatja Hruscsov és Eisenhower közös nyilatkozatát. A határozat elengedhetetlennek nyilvánítja a mielőbbi csúcsértekezletet, majd kiemeli, hogy »Indiának a tömböktől, katonai egyezményektől és szövetségektől tartózkodó politikája fontos szerepet töltött be az imperialista hatalmak háborús terveinek meghiúsításában és a békés tár- (gyalások,,a leszerelés és a nemzetközi együttműködés támogatásában«.' A párt országos tanácsa azt a meggyőződését fejezi ki, hogy India kormánya és népe továbbra is elősegíti a csúcsértekezlet összehívása és sikere céljából kifejtett erőfeszítéseket. (MTI) „Nyugat-európai szövetségeseinknek is sesíteniiik keli másokon“ — mondotta Nixon Appleton (MTI). Nixon amerikai alekiök pénteken előadást tartott a Wisconsin államban lévő Appleton főiskoláján. Fél- szói ítoti2. a nyugat-európai országokat: csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésében. Nixon azt is igyekezett megértetni a nyugat-európai szövetségesekkel, hogy a »segítség másokon« megköveteli, »szüntessék meg az Egyesült Államokból származó import ellen emelt akadályokat« is. Az amerikai—esangkajsekfsta ellentétek újabb fejleménye — Az JJj Kína kommentárja Peking CÖ§ Kim). Az Egyesült Államok: és a Csöng Kaj- s ele-klikk ellentétei legutóbb újabb eseményekben jutnak kifejezésre. A tajvani Kuomin- tang-hatóságok abbeli félelmükben, hogy az amerikaiak magukra hagyhatják őket, élénken reagálnak arra az új amerikai irányzatra, amelynek lényege »a két Kína« koncepció fokozott hirdetése. Az új amerikai kampány azzal kezdődött, hogy' visszautasították a csangkajsekisták által követelt két repülőtiszt kiadását. 1953-ban ugyanis a csangkajsekista légierők Amerikában tanuló két tisztje nem volt hajlandó visszatérni Tajvanra. A tisztek amerikai védelem álatt az Egyesült Államokban helyezkedtek el. 1959. október 6-án az Egyesült Államok szövetségi ^írósága váratlanul felújította az évek óta elfekvő ügyet, és nagy zajt csapott körülötte. A szövetségi bíróság ítéletében kimondta, hogy a két tisztet nem adják ki, mert Tajvan nem ország, hanem olyan terület, amelyet »a Kínai Köztársaság« megszállva tart vagy igazgat, s az amerikai bevándorlási törvények csak »országnak« való kiadatást tesznek lehetővé. Csang Kaj-sek fegyveres erőit pedig oszlassák fel. Az amerikai polgári sajtó az utóbbi időben többször követelte, hogy Tajvant helyezzék gyámság alá, illetve kiáltsák ki »Tajvan függetlenségét«. A New York Fost azt javasolta, hogy az Egyesült Államok új ázsiai politikája a Formoza feletti gyámságon alapuljon, A Washington Post And Times Herald sürgette, hogy a két Németország elismerésének logikáját a két Kínára, »vagy inkább egy független Formozá- ra« is ki kell terjeszteni. Ugyanez a lap ismertette azokat az ellentéteket, amelyek a formozai őslakosság és a Kínából menekült csangkajsekisták között fennállnak. Az említett amerikai sakkhúzások megannyi pörölycsapásként zúdulnak a tajvani hatóságokra. A Kuomintang tajvani lapja kifejtette, hogy az úgynevezett »két Kína«-po- litika nem más, mint annak a cselszövésnek első lépése, amáynek célja a »Kínai Köztársaság« kiküszöbölése. Több más tajvani lap is hevesen támadta az Egyesült Államokat. (MTI) Miközben Csang Kaj-sekék felháborodottan tiltakoztak, Eisenhower elnök október 21-i sajtóértekezletén tagadni pró- jálta, hqgy a tajvani kérdés Cína belügye. Hozzáfűzte, íogy már több mint negyven íemzet elismerte »Formoza függetlenségét«. Eisenhower negfogalmazására felbődült a ;ajvani sajtó. Ä lapok hangoz- atták, hogy a »Formoza függetlensége« kifejezés nem puszta nyelvbotlás, hanem Eisenhower tudatos szándékait fejezi ki. Egyes amerikai kongresszusi tagok legutóbbi nyilatkoza- ai is alátámasztják ezt, Chares Porter demokrata párti képviselő egy beszédében sürgette, hogy helyezzék nemzetközi ellenőrzés alá Tajvant és i partmenti Penghu-szigeteket, A TASZSZ szemleírója a szaharai atomrobbantásokról Moszkva (TASZSZ). Pjotr Jegorov, a TASZSZ kommentátora írja: Hivatalos francia körök azt állítják, hogy Franciaország szaharai atomrobbantása semmi veszélyt nem jelent az emberiségre. Couve de Murville az ENSZ közgyűlésén kijelentette, hogy a kísérletek végrehajtásakor olyan óvintézkedéseket tesznek, amelyek »min» denféle kockázatot kizárnak«. De miféle intézkedésekről lehet itt szó? Akárhogy ellenőrizzék is robbantást, a rádióaktivitás veszélye mindig fennáll. A Reynolds News című angol lap szerint a kísérleti hely közelében 175 falu van háromszázezer lakossal. Mi vár ezekre az emberekre, ha a fejük felett atombomba robban, még ha »kicsiny« is ez a bomba, ahogy azt a francia hivatalos személyiségek állítják. A rádióaktiv veszély nem csupán Afrika és a Közel-Kelet, hanem. Dél-Európa egyes országainak lakosságát is fenyegeti. Az Afrika és Európa közötti légáramlatok sajátságai folytán a rádióaktív hamu a szaharai robbanás színhelyétől tovaterjedhet Olaszország, Jugoszlávia, sőt Franciaország déK részei fölé is. A világ közvéleménye már régóta követeli a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A genfi háromhatalmi értekezlet, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, reményt ad arra, hogy sikerül megegyezni ebben a'kérdésben. Az emberiség érdeke azt kívánja, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek gátolhatnák a nukleáris kísérletek megtiltásáról szóló egyezmény megkötését. A világ közvéleménye nagy megelégedéssel fogadja az ENSZ-köz- gyűlés politikai bizottságának határozatát, amely kifejezésre juttatja azt az óhajt, hogy Franciaország tekintsen el a szaharai atomrobbantásoktól. Ez jelentősen hozzájárulna a nemzetközi helyzet javulásához. (MTI) NEMZETKÖZI SzEMLE He Gaulle halogató taktikája és ami mögötte Tan Eisenhower világikörüli útra készül, a nyugati fővárosokban lázas diplomáciai tevékenység folyik. Kölcsönös látogatások:, kulisszák mögötti megbeszélések zajlanak le, amelyeknek fő témája: a keleti-nyugati csúcs- értekezlet. Ez uralta de Gaulle legutóbbi sajtóértekezletét, s ez állt a napokban megtartott angol—francia tanácskozások középpontjában is. Mint de Gaulle sajtóértekezletén is kitűnt, Franciaország szeretné elodázni a kelet—nyugati csúcsértekezletet. De Gaulle szerint a sietség »felületessé, tehát eredménytelenné« teheti a tárgyalásokat, vagy ami még »szörnyűbb« — valamilyen »elsietett megegyezésekhez« vezethet, amelyeket »már másnap megbánnának«. De Gaulle a nemzetközi helyzet további lényeges javulását, a nyugati hatalmak vezetőinek előzetes megegyezését és Hruscsov franciaországi látogatását jelölte meg a pagy kelet—nyugati párbeszéd előfeltételének. De a francia államfő nyilvánosságnak szánt kijelentései mögött könnyen megtalálhatjuk azok indítékait is. ha kissé szemüigyre vesszük Francia- ország jelenlegi politikáját. Választ, méghozzá igen ésszerű és egyértelmű választ kaphatunk arra a kérdésre, miért akarja de Gaulle az angolokkal, sőt az amerikaiakkal is ellentétben elodázni a négy nagy találkozóját. De Gaulle erőfeszítéseit, a megegyezés szellemének oly sokszor ellentmondó francia hivatalos politikát elsősorban a kormánykörök nagyhatalmi ábrándja sugallja. Ez a nagyhatalmi ábránd ugyanakikor a gyengeség érzetével párosul. De Gaulle-ék tisztában vannak vele, hogy pillanatnyilag Franciaország a leggyengébb a nyugati..nagyhatalmak köSjtt. Éppen ezért erőnek . erejével szeretnék bebizonyítani, hogy országuk nem a másod- vagy harmadhegedűs szerepére hivatott a Nyugat zenekarában, hanem méltó arra. hogy annak egyenrangú vagy legalábbis Angliával egyenrangú tagja legyen. Franciaország — nyilvánvaló gyengesége ellenére — tehát az »erő« helyzetéből szeretne tárgyalni a csúcsértekezleten, és az ezt megelőző nyugati kormányfői találkozón is. Mi másra vezethetnénk vissza azt a lázas igyekezetét, amellyel az afrikai népek jogos felháborodása ellenére fel akarja robbantani a szaharai atombombát? Igaz, hogy ennek a bombának a hatásfoka »csak« tízszerese a hirosimai atombombáénak. s eltörpül a sokkal pusz- títóbb erejű hidrogénbombák mellett, de az atombomba birtoklásától. az »atomikluib«-tag- ságtól de Gaulle mégis Franciaország nagyhatalmi presztízsének növekedését reméli. . A másik dolog, ami miatt a francia államfő a csúcstalálkozót halogatja: Algéria. De Gaulle ugyanis megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy egy éven balül rendezi az algériai kérdést. Nos. ez a határidő ugyan már lejárt, de mostanában mégis történtek pozitív lépések a megegyezés irányában. Ilyen pozitív lépésnek tekinthetjük azt, hogy de Gaulle elismerte az algériaiak önrendelkezési jogát. De Gaulle álláspontjának ezt a megváltozását a Francia Kommunista Párt legutóbb szántén haladó vonatkozásúnak értékelte. Az algériai ügyben elfoglalt álláspont módosulását elsősorban a francia burzsoázián belül uralkodó érdekellentétek határozI zák meg. A burzsoázia uralmon levő része szeretné valamilyen formában lerázni a nyakáról azt a kölöncöt, amelyet az algériai háború jelent; Ennek érdekében hajlandó engedményekre is. Az algériai francia tőkés csoport ugyanakkor Algéria teljes franciásítása mellett van, még akkor i^, ha ez a vérontásnak a végletekig való elhúzódásával járna. Az algériai kérdés esetleges megoldása még a csúcstalálkozó előtt — így véli de Gaulle — növelheti tekintélyét a nyugati táborban, és erősítheti helyzetét a csúcstalálkozón is. A harmadik ok. ami miatt de Gaulle a csúcsértekezlet elhalasztását kérte: Hruscsov franciaországi látogatása Nem is olyan régen a francia államfő még a közeli Hruscsov—Eisenhower-taiálkozó lehetőségét is kétségbevonta, ma viszont már meleghangú meghívást intézett a szovjet kormányfőhöz. A megváltozott erőviszonyok reálisabb értékelése mellett ebben megint csak szerepel az a törekvése, hogy Anglia és az Egyesült Államok mögött ő se maradjon le a szovjet miniszterelnökkel folytatandó előzetes eszmecseréről. Franciaország tehát a csúcsértekezlet elhalasztása mellett tört lándzsát, de miért sürgette ugyanakkor Anglia a kormányfők mielőbbi találkozóját? Ebben a kérdésben komoly nézetkülönbség és érdekellentét van Franciaország és Nagy- Britannia között. Anglia a »csúcsértekezlet bajnokának« szerepében tetszeleg. Macmillan választási ígéretei között igen előkelő helyet, foglalt el a legmagasabb szintű találkozó nyélbeütése. Az angol miniszterelnök előszeretettel emlegeti, hogy a nagy párbeszédek sorozatát az ő moszkvai látogatása indította el. De nemcsak a választási ígéret teljesítése miatt sürgette Nagy-Britannia a négy nagy találkozóját, szerepe van ebben annak a félelemnek is, hogy Anglia az idők múltával elveszítheti eddig szilárdan tartott második helyét a nyugati nagyhatalmak sorában, elsősorban a NATO szervezetében Franciaországgal és újabban Nyúgat-Németor- szággal szemben. Most Selwyn Lloyd párizsi tanácskozásainak eredményeként úgy tűnik, közeledett egymáshoz a francia és az angol álláspont. Francia- ország több rokonszenvet mutatott a csúcsértekezlet iránt, Anglia pedig beleegyezett a találkozó időpontjának kitolásába. A legújabb értesülések szerint áprilisban várható a kormányfők összeülése. Ezt a találkozót el lehetett és el lehet halasztani, de kitérni előle a jelenlegi nemzetközi helyzetben semmiképpen sem lehet; Ezért kezdődtek gőzérővel a többoldalú tanácskozások, hogy valamiféle összehangolt tervvel üljenek le a nyugati kormányfők a tárgyalóasztalhoz Hruscsowal. Nem vitás, igen nehéz dolguk lesz. Egyik fő szövetségesük. Adenauer például mindenáron rá akarja venni őket, hogy főleg a leszerelésről beszélgessenek a szovjet miniszterelnökkel. a német kérdésben, főleg Nyugat-Berlin ügyében pedig ne vállaljanak semmiféle olyan kötelezettséget, ami »csorbíthatná a Nyugat« — azaz a bonni kormány — »jogait«. A szovjet álláspont világos — csúcstalálkozót kell tartani miinél előbb. Ezen meg kell tárgyalni az égető nemzetközi kérdéseket. ' elsősorban a leszerelés problémáját és a német kérdést. A Szovjetunió komoly könnyítéseket, engedményeket tett már eddig is mind a leszerelés, mind ipedig a német és á nyugat-berlini probléma tekintetében. Elég itt utalni az atomfegyverkísérletek egyoldalú felfüggesztésére, a részleges leszerelési intézkedésekre. az általános és teljes leszerelési javaslatra, a nyugat-berlini státus módosítására adott határidő meghosszabbítására stb. Most a nyugati kormányokon a sor. A tavasszal újból vizsgázniuk kell a népek előtt, valóban akarják-e a békés együttélést, valóban éreznek-e felelősséget az emberiség sorsáért, jövőjéért. Nem elegendőek a szép szavaik. Tettekre, elsősorban az ő részükről is engedményekre van szükség, így egyengethetik az utat,, ha nem teljes és átfogó is, de legalább egyes kérdésekben létrejövő részleges megállapodások felé. A kormányfők legmaga- sabbszintű tanácskozásának már ez is igen nagy pozitívuma lenne. Kubai jegyzék az Egyesült Államokhoz Havanna (Reuter). A kubai kormány jegyzéket jVittatott el Botosainak, az Egyesült Államok havannai nagykövetének kormányához való továbbítás végett. A jegyzék válasz az Egyesült Államok legutóbbi két tiltakozó .jegyzékére. A kubai kormány kifejti, hogy súlyosan aggasztják a két ország kapcsolatai. Elutasítja az Egyesült Államoknak azt az állítását, hogy Kuba ellenséges érzéssel és bizalmatlanságga1 akarja helyettesíteni a kubai és az észak-amerikai nép barátságát. A jegyzék végül hangoztatja, Kuba őszintén reméli, hogy a mostani sajnálatos helyzet meg fog szűnni, mivel az mind a két ország javát szolgálná. (MTI) A nemzetközi geofizikai év kutatásainak érdekes megállapításai A nemzetközi geofizikai év adatait világszerte most dolgozzák feT a tudósok. A kutatásokról és az eddigi megállapításokról Bartha Lajos geofizikus csillagász többek között elmondotta, hogy a múlt század közepe óta a meteorológiai megfigyelések egybehangzóan azt mutatták, hogy a Föld éghajlata felmelegedőben van. Erre vállalt az. hogy például a jéghegyek fokozatosan visszahúzódtak. Ahol még száz évvel ezelőtt hatalmas jégtakaró fedte a tengert, napjainkban víz hullámzik. A mostani geofizikai megfigyelésekből kitűnik, hogy ez a folyamat megszűnt. A sarkvidékek környékén a jéghegyek és a hótakaró ismét előnyomult, és most a sarkvidéki expedíciók kutatják ennek hatását. A nemzetközi geofizikai év második érdekes megállapí- , tása, hogy a Föld súlya évente körülbelül 14 millió tonnával növekszik. Ez a súlygyarapodás onnan adódik, hogy a meteoritokkal ellentétben, az aránylag lassan mozgó kozmikus por nem ég el, r-kot a Föld légkörébe bekerül, hanem állandóan lerakódik a Föld felszínén. A kutatások megállapították azt is, h'-gy lassabban forog a Föld. Kiszámították, hogy a napok hossza évente százezred másodperccel növekszik. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a Föld forgása fokozatosan lassul A forgás lassúságát az ír—apály következtében előálló energia» veszteséggel magyarázzák* (MTI)