Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-12 / 266. szám
kJ TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 266. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. november 12. MAI SZÁMUNK T ART ALM ABÓL: A somogy meggyesi KfSZ-ldubban <3. oldalon) Félreértés ?ic essék ... (3. oldalon) Úttörő Híradó (5. oldalon) Filmszínházaink műsorából (6. oldalon) I Faiperi Vállalat is csatlakozott a kongresszusi hetek versenymozgaiomhoz Csak néhány napja, hogy elhangzott a TRANSZVILL kaposvári telepe és a Finommechanikai Vállalat dolgozásinak a kongresszusi heteket kezdeményező versenyfelhívása^ s máris több üzem, ktsz csatlakozott a kezdeményezéshez. A Somogy megyei Faipari Vállalat dolgozói jó munkájukkal már régen felhívták magukra a figyelmet. A vállalat szép eredményeket ért el a VII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésében, most pedig újabb vállalással csatlakoztak a kongresszusi hetek versenymozgaiomhoz. Ezzel még nagyobb mértékben kívánnak hozzájárulni a kongresszus célkitűzéseinek valóra- váltásahoz: A Somogy megyei Faipari Vállalat versenyfelajánlása A Somogy megyei Faipari Vállalat párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetősége felülvizsgálta a VII. pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny eredményeit, s elhatározta, hogy az eddigi vállalásokon felül a kongresz- szusi hetek mozgalomra az alábbi felajánlást teszik: 1 A többtermelésre tett A* felajánlások teljesítése a termelékenység emelkedésének eredményeként 5 garnitúra »Körmend« nyershálót és 25 ezer forint értékű egyéb bútort készítünk el. . 2 Eddigi felajánlásunkon * túlmenően az önköltség további 0,5 százalékos csök- klntését ajánljuk feL Vörös József ij Dolgos Gyula párttitkár, Sziget Ferenc sz. b.-titkár Megalakult a Somogy megyei Ifjúmunkás és Iparitanuló Bizottság Kedden délelőtt fiatal műszakiak, ifjúmunkások és az iparitanuló-képzés saakembe1 Haiyatádi Sütőipari Vállalat munkáját tárgyalták meg a járási tanács v. b. legutóbbi ülésén (TuxUxnbCxnJitál.) A Nagyatádi Járási Tanács V. B. legutóbbi ülésén megtárgyalta a Nagyatádi Sütőipari Vállalat munkáját. Suri István igazgató beszámolójában elmondta, hogy a vállalat 111 százalékra ’teljesitette termelési tervét A tervezett 3 millió ISO ezer forintos termelési értékkel szemben 9 millió 5 ezer .forintot érték el. A vállalatnál 81 dolgozót foglalkoztatnak, az egy fizikai munkásra eső havi átlagbér 1510 forint 1 A vállalat nagy területet lát el termékeivel, azokat saját gépkocsijain szállítja a boltokba. A választék bővítésével kapcsolatban a vállalat igazgatója kijelentette, hogy az főként a kereskedelemtől függ. Többször előfordult, hogy a vállalat rendelés nélkül készített briósféleségeiket, de a kereskedelem a kereslet hiányára hivatkozva nem vette át. A beszámoló után a sütőipari üzemek műszaki állapotává/, foglalkozott, és megállapította, hogy sürgős felújításokra van szükség. Az üzemek gépesítése megfelelő. Öltöző, mosdó, fürdő azonban nem minden üzemben található. Süni István végül elmondotta, hogy új üzem létesítése vált szükségessé Nagyatádon és Csurgón. Korszerűsíteni kell a berzencei, a zákány!. a seges- di, a kutas! és a nagyhajóim üzemeket. Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága Kies Károly elnöklésével szerdán ülést tartott és foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez intézett felhívásával. Az ülésein jelen volt ár. Sik Étidre külügyminiszter is. Több felszólalás után az üjés határozatot fogadott el, amely leszögezi: . A külügyi' bizottság úgy látja, ! hogy a szovjet kormánynak az ENSZ elé terjesztett javaslatai megjelölik az általános és teljes leszerelés reális módozatait. Éppen ezért népünk nevében a . leghatározottabban támogatjuk e javaslatokat, s kívánjuk, hogy az örök béke javára, a népek boldogulásának javára mielőbb megvaló- súljárssk. (MTI) rei, valamint a megyei KISZ V. B. képviselői megbeszélték a Somogy megyei Ifjúmunkás és Iparitanuló Bizottság létrehozásának kérdéseit. Kubacska András, a megyei KISZ V. B. tagija tájékoztatta a megjelenteket a bizottság feladatairól. Elmondotta, hogy a megye ugyan mezőgazdasági jellegű, de nem hanyagolható el az ifjúmunkások és az ipart tanulóik, ügye sem. A létrehozandó bizottság feladata lenne, hogy foglalkozzék ezekkel a problémákkal, miind a termelési, mind pedig az érdekvédelmi kérdésekkel. A bizottság az érdekvédelmi, az ipari tanuló és a fiatal műszakiak albizottságát foglalná magába. A megbeszélés résztvevői szükségesnek találták a bizottság létrehozását, s megállapodtak abban, hogy a meghatározott feladatokat tartalmazó munkatervet december közepéig elkészítik az albizottságok. Igen. sok értékes terv kerül majd megvalósításra. Az érdekvédelmi albizottság —- melynek munkájában fiatal jogászok is részt vesznek — rendszeresen tart fogadóórákat, s hasznos útmutatásokkal látja el a tanácsra váró fiatalokat. A fiatal műszakiak albizotteá-r ga továbbképző' összejöveteleket rendez a technikusoknak és egyéb műszaki beosztásúaknaik. A bizottság a legfontosabb feladatként a széles aktívahálózajt kiépítését tűzte maga elé. Támogatják a . Szakma Ifjú Mestere, valamint a Szocialista Ifjúsági Munkabrtgád-mozgal- mat. Az utóbbiaknál versenyt hirdetnek, s a megyei KISZ V. B. vándorzászlót ajándékoz majd a győzteseknek. A Termelőszövetkezeti Tsmáes ülése Egyre többen tanulják az orosz nyelvet — Társasutazás Kaposvárról Moszkvába A Magyar—Szovjet Baráti Társaság az elmúlt évekhez hasonlóan az idén ismét több orosz nyelvtanfolyamot indított. Nagy az érdeklődés az orosz nyelv iránt. Csak Kaposváron négy alapfokú tanfolyam indult. Egy a Baráti Társasáig helyiségében 24 taggal; a Ruhaüzem orosz nyelvtanfolyamára 14 dolgozó jár. A Textil- mű Vekben két alapfokú nyelvtanfolyamot indítottak, erre 35 —40 .tanulni szándékozó jelentkezett. Az MSZBT helyiségében folyó haladó fokú nyelvoktatásra 26 hallgató jár rendszeresen. a felső fokú tanfolyamra M. Azok, akik már kellően elsajátították az orosz nyelvet, kéthetenként orosz nyelvű társalgásra jönnek össze. A diákság soraiban is nagy az érdeklődés az orosz nyelv tanulása iránt, úgyhogy az MSZBT több iskolában kiegészítő orosz nyelvtanfolyamot indított, a többi között a Petőfi utcai, a Vöröshadsereg úti és a Szabadság parki iskolában. A Sétatér' utcai iskola két osztályában 70 tanuló jelentkezett a kiegészítő tanfolyamra. Sok ember vágya, hogy eljusson a Szovjetunióba, megismerje Moszkvát, a Kremlt,' megnézze a Vörös teret, a I min— Sztálin. « azt, hogy hogyan é) a szovjet ember. Ezért a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elhatározta — a megyei pártbizottság javaslatára —, hogy társas utazást szervez a Szovjetunióba. A társas utazásra előreláthatólag 1960 márciusában kerül sor. A tíznapos utazás és a teljes ellátás 1600—1700 forintba kerül. A társas titazás iránya: Lemberg—Kijev—Moszkva. Elegendő számú jelentkező (300 fő) esetén ikülönvonat indul Kaposvárról. Az utazásra november 25-ig lehet jelentkezni az MSZBT megyei titkárságán (Ifjúsági Ház). Az utazási költséget később kell befizetni a megadott csekikszáírűárft. SzercÉLi Budapesten ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. Megjelent az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Biszku Béla belügyminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter. Az ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobi István emelkedett szólásra. Bevezetőjében beszámolt a Kínai Népköztársaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekről, amelyen részt vett a magyar párt- ás kormányküldöttség is. Majd így folytatta: — Láttuk Kínában a nép hatalmas erőfeszítéseit, hogy megszüntesse a kizsákmányoló rendszert, a félgyarmati elnyomás következtében évszázadokon át meghonosodott nyomorúságos szociális és kulturális viszonyok maradványait. Kínában a gazdasági építést nem lehetett valamennyire is előrehaladott ipari vagy technikai fejlődésre, alapozni, mert ilyen a felszabadulás előtt ott nem volt. Ezért követik — ahogyan ott mondani szokás — a »két lábon járás« politikáját, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló gépek kihasználása mellett bevetik teljes fizikai, kért munkaerejüket is. Az ott látottak és tapasztaltak alapján én is velük együtt hiszem, hogy több évszázados elmaradottságukat aránylag rövid idő alatt felszámolják. Dobi István a továbbiakban a kínai falvak életéről, a mezőgazdasági termelésről és a népi kommunákban szerzett tapasztalatokról számolt be. . — Kínában a parasztság mérhetetlen nyomorának, s általában a mezőgazdasági termelés elmaradottságának legfőbb oka a félgyarmati társadalom volt. Még a hivatalos adatok szerint is 1927-ben a mezőgazdasági népességnek csupán 10 százalékát kitevő földbirtokos és kulákréteg a művelhető föld 70—SO százalékát, a mezőgazdasági lakosság 90 százalékát kitevő szegény- és középparasztság pedig csupán 20—30 százalékát birtokolta. Ez a földbirtok- megoszlás és a vele összefüggő társadalmi viszonyok egészen 1953-ig, a földreform megvalósulásáig fennállottak. A földreform során 300 millió paraszt között mintegy 80 millió katasztrális hóid földet osztottak szét, tehát egy-egy földhözjuttatottnak átlagosan 500—500 négyszögölnyi terület jutott. A továbbiakban Dobi István a népi kommunák tevékenységéről. szervezetéről tájékoztatott. Egy kommunában átlagosan ötezer parasztcsalád dolgozik. A népi kommuna egyesíti magában a mezőgazdasági és a kezdetleges, főleg kézzel végzett ipari termelést, valamint különböző melléküzem- ágakat. Foglalkoznak még a kereskedelemmel, az oktatás, az államigazgatás és a honvédelem helyi jellegű feladataival is. A népi kommuna szervezeti felépítése különbözik a mi szövetkezeteinkétől. A régi szövetkezeti keretek bizonyos fokú önállósággal, termelőcsoport elnevezéssel megmaradtak. mint a kommuna mező- gazdasági termelést folytató egységei. A kommuna másik részét az ipari részlegek alkotják. A kommunákban három 'vuf.jdonforma létezik. A leg- [ fontosabb, az alapvető, a ter- * meló-csoport tulajdona, van továbbá kommunális tulajdon, s a tulajdon egy része a termelői brigádokat illeti meg. A kommuna közös szükségleteihez a termelőcsoport is hozzá/ járul a maga tulajdonából, üy módon a kommunák — állami támogatással — nagyobb vállalkozásokra is képesek. Dobi István ezután a kínai mezőgazdaságot az idén ért súlyos természeti csapásokról, s azok leküzdéséről emlékezett meg. — Ebben az évben Kína az utóbbi félévszázad legsúlyosabb árvizét szenvedte el. A folyók mintegy 60 millió hold- nyi termőföldet árasztottak el, más vidékeket pedig szárazság és sáskajárás pusztított. A rendkívüli elemi erők azonban nem okoztak olyan katasztrofális károkat A szárazság leküzdésére tavaly hatvan 100— 100 millió köbméteres, ezerkétszáz egyenként 10—100 millió köbméteres és néhány ezer kisebb \ íztárolót építettek. Az öntözött terület 1949 óta négy és félszeresére növekedett, s a teljes szántóterületnek több mint 60 százalékára terjed ki. Nagy küzdelem folyik a kínai mezőgazdság technikai színvonalának emeléséért is. A gépek kapacitása az év végére meg fogja haladni az ötmillió lóerőt és ez a szántási munkák négy, az öntözés tíz százalékának gépesítését teszi lehetővé. A kínai mezőgazdaság az utóbbi másfél évben hatalmasat fejlődött. 1958-ban a mezőgazdaság teljes termelése 25 százalékkal növekedett s az idei emelkedést — az elemi csapások által okozott veszteségek ellenére is — 10—20 százalék közöttire becsülik. Dobi István beszámolója után 'Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára ismertette a termelőszövetkezeti mozgalom év eleji nagyarányú fejlődésének. több vonásait. Ezeket elemezve rámutatott: Az új szövetkezeti gazdaságok megnyugtatóan fejlődnek, sőt kifejezetten jó helyzetben vanmalk. Mind politikai' mind pedig szervezeti és gazdasági vonatkozásban tovább erősödtek a korábbam alakult termelőszövetkezetek is. A fejlesztéssel egyidőbem nem csökkent, sőt ellenkezőleg — , gabonafélékből és kapásokból egyaránt — emelkedett a szövetkezeti gazdaságok átlagtermése: búzából 31, őszi árpából 33, tavaszi árpából 47, zabból 37, kukoricából 29, cukorrépából 10 százalékkal termelték többet az elmúlt évinél. Egy katasztrális hold területre vonatkoztatva országos átlagban minden növényféléből többet termeltek az egyénileg gazdálkodóknál. Az eredmények ellenére termelőszövetkezeti gazdaságaink még távolról sem érték el, illetve hasznosították a nagyüzem minden lehetőségét. A lehetőségek további, az- eddiginél nagyobbmérvű kihasználása érdekében számszerűleg és minőségileg tovább kell növelni a közös állatállományt, hiszen csak így biztosíthatjuk a kívánt mérvű talajerővisszapótlást. Sok helyütt hiányos még a nagyüzemek gépesítése, nincs elegendő jól képzett szakember, nem megfelelő a tagság és a vezetők együttműködése, s végül nincsenek kihasználva az öntözési és talaj- javítási lehetőségek. Az időszerű őszi munkákról szólva megállapította, hogy a kedvezőtlenül száraz időjárás kétségtelenül nehezítette a szántást, vetést, de ezzel önmagában még nem indokolható meg az e téren tapasztalható lemaradás. A kukoricaszár még sok helyütt a földben van, noha ennek betakarításához kifejezetten kedvezett az időjárás. Ezen túlmenően megállapítható, hogy egyes termelőszövetkezetekben eluralkodott az a nézet, hogy most már. mindent a gépeknek kell elvégezniük. Befejezésül hangsúlyozottan mutatott rá, hogy a téli időszakot valamennyi termeäß- szövetkezetban ki kell használni arra, hogy a tagsággal megismertessél^ az őket érdeklő és érintő fontos rendeleteket, így az alapszabálymintát, a nyugdíjtörvényt. Egy közelmúltban megjelent rendelkezés szerint a termelőszövetkezetek; a jövőben naptári évre készítik termelési terveiket A téli időszakban tehát lehetőség van arra is, hogy alaposan megvitassák a következő évi terv- feladatokat. A tagság — különösen a rendelkezések ismeretében — minden bizonnyal igen sok hasznos javaslattal tudja elősegíteni a közösség boldogulását. Helyes, ha mindazokon a helyeképp, ahol mód és (tehetőség van rá, a termelő- szövetkezetek vezetői megszervezik a tagság téli foglalkoztatásét; — tanfolyamokat indítanak, vagy .lehet%!éget adnak a háziipari tevékenység szervezésére. Tisza József beszámolója fölött széleskörű vita indult. . A felszólalók többsége részletesen foglalkozott a naptári év szerinti elszámolással és tervezéssel kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémákkal. Jámbor István, a Jólctesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke például elmondottá, hogy a termelőszövetkezetükben a november 1-i állapotnak megfelelően részleges zárszámadást készítenek. Ennek alapján már most nagyobb összegű előleget osztanak, a végleges elszámolásra pedig majd az év végén kerül sor. Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője felszólalásában bejelentette, hogy a földművelésügyi és a pénzügyminiszter napokban megjelenő együttes utasítása lehetőséget nyújt majd a naptári év szerinti elszámolásra és tervezésre való áttérés többfajta, a helyi lehetőségekhez igazítható megoldására. Radosza Miklós, a ceglédi Dózsa népe Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában elmondotta, termelőszövetkezetükben a. gyümölcstermelő bri- I gád tagjainak a szedés után —■ a mennyiséghez és a minőséghez viszonyítva — írják jóvá a munkaegységet. A módszer bevált: a mintaszerűen gondozott fákról olyan termést takarítottak be, amilyent egyetlen megelőző évben sem. Ennek megfelelően magasabb volt a brigád tagjainak jövedelme is. Felszólalt a vitában Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Javasolta, hogy a tanácsülés jegyzőkönyvét juttassák el mindazokhoz a párt-, állami és szövetkezeti szervekhez, amelyekkel a termelőszövetkezetek 1 kapcsolatban állnak. As ülést Tisza József zárta h®, (MTI)
