Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

riLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XVI. évfolyam, 262. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1959. november 7, P MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA £ ....a*««* M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Ottmaradt egy vasaló... (3. oldalon) Egy művelődési otthon igazgatójának leváltása kapcsán (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) Október eszméi megfogantak, és dús gyümölcsöt érleltek a magyar talajon is A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmáéból pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár Ja­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kedves élvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! Negyvenkét évvel ezelőtt az egykori cári Oroszország vá­rosaiban és falvaiban az embe­riség történetében minden elő­zőnél mélyebb forradalmi vál­tozás vette kezdetét. A 'Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme új hajnal hasa­dását jelentette a földöd. Meg­alkotta a világ első szociális éa államát, létrehozta a szocia­lista viíágforradalom központ­ját, a. XX. század hatalmas szülöttét: a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetségét. Időben minél távolabb ke­rülünk a Világ első győztes szocialista forradalmának nap­jaitól, annál világosabbá vá­lik a legszélesebb tömegek előtt is annak világtörténelmi jelentősége. Ma olyan korban élünk, amikor a népek küzdelmét újabb és újabb diadal koronáz­za, mert a néptömegek sza­badságvágya erősebb a tőkés és gyarmati rabság rendszeré­nél. Világméretekben valósul meg az emberiség évszázados törekvése, hogy felszabaduljon a kizsákmányolás alól, s meg­teremtse a szabad élet feltéte­leit A mi időnk a győztes pro­letárforradalomnak, s a győz­tes nemzeti felszabadító har­cok kora. A marxizmus—leni- nizmus ma már száz- és száz­milliók uralkodó ideológiája, mind újabb milliók válnak hír veivé, a marxizmus—leniniz- musnak a szocialista orszá­gokban való gyakorlati alkal­mazása pedig mindinkább kö­vetendő példa a még tőkés rendben élő emberiség számá­ra is. Nem kétséges, hogy az a század, amelyben élünk, mint az emberi fel- szabadulás, a szocializmus, s a kommunizmus építésé­nek dicső évszázada vonul be az emberiség történe­tébe. Kállai Gyula ezután rámu­tatott: az elmúlt — küzdelmek­kel és véres harcokkal telített — 42 esztendőt a szocializmus erőinek, a kommunizmus esz­méinek új és új győzelmei jel­zik. A Szovjetunióban felépült szocializmus döntő gazdasági, katonai és politikai sikerei, valamint a tőkés uralom alól felszabadult népek erőfeszítései nyomán kialakult és megerősö­dött a szocialista világrend- szer, amely a kapitalizmussal folytatott gazdasági és kultu­rális versenyben nagyszerű eredményeket ért és ér el, s döntő tényezővé vált az em­beriség sorsának alakulásában. Korunkban egymilliárd em­ber él, dolgozik és harcol a Nagy Októberi Szocialista For­radalom zászlaja alatt. A szo­cialista tábor országai rövid történeti létük alatt nagy si­kereket értek el. Egyesek kö­lt *■ *■ dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Komócsin Zoltán és Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttagjai. Az elnökségben foglalt he­lyet F. Stikov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség résztvevőinek zülük, mint a testvéri bolgár és csehszlovák nép, már közel van a szocializmus felépítésé­hez. A többi népi demokra­tikus ország a szocializmus alapjai lerakásának befejezése előtt áll. Napjainkban ünne­pelte fennállásának 15. évfor­dulóját a 650 milliós Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság: a szocialista, világrendszer ke­leti és nyugati erődje Törté­nelmi ünnepet ülnek ezekben a hónapokban a szocialista tá­bor többi országai — közöttük nemsokára hazánk is: felsza­badulásunk tizenötödik évfor­dulóját. Ezek az ünnepek ed- választhatatlan kapcsolatban vannak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepével: mérföldkövek kprunk fő or­szágúján, amelyen az embe­riség a szocializmus felé ha­lad. A szocializmus ma le­győzhetetlen — nincs a vi­lágon olyan erő, amely feltartóztathatná további sikeres előrenyomulását, A hős szovjet nép ■ lenini pártja vezetésével felépítette hazájában a szocializmus tár­sadalmi rendszerét, és a kom­munizmus építésének szaka­szába lépett. A szocialista tár­sadalmi rend magasabbrendű- ségére, korunk fejlődésének alapvető törvényszerűségére, október eszméinek világfor­máló hatására támaszkodva Hruscsov elvtárs nyugod­tan és magabiztosan mond­hatta az amerikai mono­póliumok vezéreinek, akik magukat a világ urainak képzelik: »Kapita'ista urak, mi elérjük és túlszárnyal­juk önöket!« Két évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulóját a szovjet ipar és tudomány a világon az első szputnyik felröpítésével ünnepelte. Ma a szocializmus felségjelvénye ott kering a nap­rendszer bolygói között: a sarló és kalapácsos ötágú csil­lag ott tündököl a Holdon, s a világot bejárta a Holdnak a Földről nem látható részéről készült fénykép, hirdetve a szocializmus, a kommunizmus örök diadalát. A Szovjetunió vitathatatlan katonai, technikai és tudomá­nyos fölényét ma már józa­nabb amerikai körök is elis­merik. A szocializmus fölényé­nek további erősödését ered­ményezi a Szovjetunió hétéves népgazdasági tervének végre­hajtása. A szocializmus nagy sike­reit látva, lassan a kapi­talista világ is leszokik arról, hogy ócsárolja és kétségbe vonja az elért eredményeket. soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a Miniszterta­nács számos tagja, a politi­kai, a gazdasági és a kulturá­lis élet sok vezető személyi­sége. Részt vett az ünnepsé­gen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Do­bi István nyitotta meg az ün­nepséget, majd Kállai Gyula elvtárs emelkedett szólásra. Ma bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a Szovjetunió eléri és túlhaladja — sőt hamarabb haladja túl — az Amerikai Egyesült Államokat a terme­lés minden területén, mint azt, az amerikai tudósok gondol-^ ják. Ez ma már csak idő kér­dése, s az idő — mivel mi is így akarjuk — a szocializmus javára dolgozik. Ezután arról beszélt Kállai Gyula, hogy 42 esztendő har­cainak eredményeként elér­tük azt, hogy a béke biztosí­tása többé nem ábránd, ha­nem reális lehetőség. A szo­cializmus és a béke ügye egy­mással elválaszthatatlanul összeforrt. A Szovjetunió az a nagyhatalom, amelynek vilá­gos, egyértelmű, mindenre ki­terjedő és megvalósítható bé- kep’rogramja van, és amely kitartóan küzd e program vég­rehajtásáért. A nemzetközi helyzetben beállott kedvező változást az erőviszonyok eltolódása idézte elő. A történelmi helyzet ma' merőben más, mint húsz év­vel ezelőtt, a második világ­háború kitörésekor volt. A szocializmus világrend- szere, a gyarmati sorból felszabadult népek aktív, antiimperialista és háború­ellenes fellépése, a népek világszerte kibontakozó bé­kemozgalma — mindez együttvéve azt jelenti, hogy a béke erői nagyob­bak, mint a háború erői. Ez kényszeríti a kapitalista vi­lágot arra, hogy valamiféle ki­vezető utat találjon abból a zsákutcából, ahová a hideghá­ború külpolitikája juttatta. A népek nagy örömmel és megelégedéssel fogadják, hogy a szocialista tábor vezető ere­je, a Szovjetunió bátor és kez­deményező külpolitikát foly­tat a hidegháború maradvá­nyainak felszámolásáért, a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a békés egymás mellett élés politikájának ér­vényre juttatásáért, s ezen ke­resztül a szocializmus nemzet­közi pozícióinak további erő­sítéséért. Hruscsov elvtárs látogatása az Amerikai Egyesült Álla­mokban a béke és a szocializ­mus erőinek nagyszerű meg­nyilatkozása volt. Azt bizonyí­totta, hogy a világ legnagyobb imperialista hatalmának ve­zető körei a kialakult nemzet­közi erőviszonyok hatására, és engedve a néptömegek — köz­tük saját népük — egyre erő­södő akaratának, kénytelenek felülvizsgálni külpolitikai irányvonalu­kat és elindulni azon az úton, amit a Szovjetunió ajánl: a békés egymás­melleit élés útján. Hogy lássuk, milyen nagy lépéssel haladtunk előre ezen az úton, elegendő emlékeztet­ni arra, hogy három évvel ez­előtt, 1956 őszén az amerikai hidegháborús körök, a francia és angol imperialisták — és nem kis mértékben az ellen­forradalmi magyar burzsoázia és a vele szövetséges revan- sisták jóvoltából közvetlenül a harmadik világháború kitö­résének küszöbén álltunk. Ma­gyarországot az ellenforrada­lom időleges sikerei következ­tében az a veszély fenyegette, hogy új háború frontja lesz. A francia és az angol gyarmato­sítók ugyanakkor háborút in­dítottak Egyiptom ellen, ami az egész Közel-Kelet lángra- lobbantásával fenyegetett Ma pedig a szocializmus erejének gyors növekedése azt eredményezte, hogy a tar­tós béke megvalósítása el­érhető közelségbe került Csak néhány napja, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Politikai Bizottsága egy­hangúan elfogadta a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közös határozati javasla^-t az általános és teljes leszerelés­ről. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tárgyalásaival egy időben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa is felhívással fordult a világ valamennyi országá­nak parlamentjéhez. Ez a fel­hívás a Szovjetunió békepoli­tikájának újabb ragyogó meg­nyilvánulása, amely arra szó­lítja fel minden ország legfel­ső államhatalmi és törvényho­zó szervét, hogy lépjen fel a béke megőrzése érdekében az általános és teljes leszerelés megvalósításáért. A népek bé­két akarnak. Mi, a magyar nép nevében támogatjuk az általános és teljes leszerelés gondola­tát, és kifejezzük ama re­ményünket, hogy a világ minden parlamentje, né­pük érdekét képviselve, csatlakozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának fel­hívásához. A békéért vívott harcunkat annak tudatában folytátjuk, hogy erőfeszítéseinket siker koronázza, s a szocializmus, a kommunizmus felépítése ha­zánkban és világszerte nem háborús fonfliktusokon keresz­tül, hanem a béke fenntartásá­val történik. íme, az Októberi Szocialista Forradalom dekrétuma a békéről korunk valóságá­vá válik! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom által teremtett új kor az elnyomott gyarmati né­pek felszabadulásának kora is. A második világháború után kialakult új nemzetközi hely­zetben, amelyet a szocializmus térhódítása jellemez, ezerhá­romszázmillió ember szabadult fel a gyarmati rabság jármá­ból, és kezdte meg önálló, független nemzeti életét. Kedves elvtársak, tisztelt ünneplő közönség! A magyar dolgozó nép ko­rán megértette a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tanulságait. Büszkék vagyunk arra, hogy elsőnek követtük Október példáját. A jogos nemzeti büszkeség érzése tolt el bennünket, amikor felidéz­zük a dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság emlékét, amelynek 40. évfordulóját a nemzetközi munkásosztállyal, a szocialista tábor népeivel együtt ebben az évben ünne­Kállai Gyula beszéde az operaházi dísziinnepségen Díszünnepséget tartottak e Csiky Gergely Színházban a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista, Forradalom 42. évfordulója1 alkalmából tegnap este dísz-1 ünnepséget tartottak Kaposvá­rott, a Csiky Gergely Színház­ban. Az ünnepségen megjelen­tek és az elnökségben foglaltak helyet: Szirmai Jenő, a. megyei pártbizottság első titkára, He­vesi János, a megyei pártbi­zottság titkára, Bogó László, Csákvári János, Illés Dezső, Kisdeák József, dr. László István, Takács István, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagjai, valamint Bálint István­ná, Bógyin János, Dezső Jó­zsef, dr. Csiszár János, Dolgos Gyula, Fenyvesi János, Hor­váth János, Horváth Sándor­rá, Járányi Gyulává, Kálozi József, Kerekes Andrásné dr, Kiss Józsefné, Kovács István, Kovács Mátyásné, Körtés Gá-> ' bor, Kutas János, Laki László, j Márton János, Mikecz János, Németh Gyula, Oravecz Fe­renc, R utikay Ottó, Sólyom Gábor, Szántó József, Szi-kszai Lászlói. Szőke Istvánná és Ve- nicz Józsefné. Ünnepi beszédet Kisdeák József .mondott. Ezt követően műsort adtak a Csiky Gergely Színház művészei. A műsorban — amelyet Hortobágyi Margit rendezett .— felléptek: Mihá­lyi Vilcsi, Körmendi .Éva. Ko- hári Magda, Fálfy Ali*. Csi­llák László, Krémer József, Ruttkay Ottó, Szigeti László, Dani Lajos, Kamarás Gyula, valamint a zenekar Tárnán György vezényletével. Jaczkó Gyula gordonkaszólót adott elő. Somogyi pártmunkások kormánykitüntotése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója al­kalmából az ipar és a mező- gazdaság fejlesztésében végzett munkája elismeréséül 11 So­mogy megyei pártmunkás ré­szesült kormánykitüntetésben. A Szocialista Munkáért Ér­demérmet Nagy Lajos, a me- miegyei pártbizottság osztály- vezetője, és Nagy Antal, a Sió­foki Járási Pártbizottság tit­kára tegnap az Országházban vette át. Szirmai Jenő, a megyei párt- bizottság első titkára tegnap a megyei pártbizottságon rende­zett ünnepségen kilenc párt­munkásnak adott át kormány­kitüntetést. A Szocialista Mun­káért Érdemérmet kapták: Kutas János, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Né­meth Ferenc, a megyei pártbi­zottság titkárságának vezetője, Nemes János, a Fonyódi Járási Pártbizottság titkára, Bertalan József, a Kaposvári Járási Pártbizottság osztályvezetője és Daru János, a Csokonyavi- sontai Gépállomás .párttitkára. A Munka Érdemérem kitün­tetést kapták:- özv. Tóth Ven­déivé, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkárhelyettese, Szabó István, a Marcali Járási Pártbizottság munkatársa, Né­zet Nándor, a Tahi Járási Pártbizottság osztályvezetője és Balogh József-, a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet párttitkára. A kitüntetések átadásánál jelen voltak a megyei párt­végrehajtó bizottság tagjai. . peltük. A magyar nép és az Októberi Szocialista Forrada­lom kapcsolatai, a magyar és a szovjet nép barátsága régi keletűek. Százezernyi magyar munkás és paraszt együtt har­colt, együtt vérzett orosz test­véreivel a forradalom győzel­méért. A Tanácsköztársaság megalakításával elsőnek követ­tük orosz testvéreink példáját, ezer veszéllyel küzdve, bitó­val, börtönnel dacolva ápoltuk és óvtuk népünk kapcsolatait a Szovjetunióval a véres Hor- thy-fasízmus évtizedei alatt is. 1945-ben a szovjet katonák százezreinek önfeláldozá­sa teremtette meg a ma­gyar szabadságot, s 1956- ban ismét szovjet testvé­reink siettek segítségünk­re, s hullatták vérüket a magyar munkásosztály ha­talmáért. Népeink barátsá­gát vérrel pecsételtük meg. A közös eszmék mellett a közös célért kiontott vér köti össze népeinket. Jóban és rosszban kitartott mellettünk az egész szocialis­ta tábor, és segítségünkre sie­tett akkor, amikor kockán fo­rogtak szocialista építómun- kánk eredményei, és veszélybe került szocialista jövőnk. Ma már nyugodtan elmondhatjuk: a dolgozó magyar nép előtt világos, hogy népünk történel­mi érdekei, nemzeti függet­lenségünk védelme és szocia­lista építőmunkánk szempont- ; jából ezt a barátságot óvni, \ őrizni és továbbfejleszteni | egyik legszebb kötelességünk. ' Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom vetése szárba szökkent ha­zánkban is. Megteremtettük és . megvéd,tűk hazánkban a mun­kásosztály politikai hatalmát — a szocializmus felépítésének legfontosabb eszközét. A fel­szabadulás előttinek több mint háromszorosára emeltük ipar runk termelését, és növeltük a mezőgazdasági termelést is. Bár hazánkban a szocializmus még nincs felépítve, a magyar dolgozó nép a felszabadulás után eltelt 15 év alatt soha nem látott anyagi és szellemi felvi­rágzást ért el, s közel ju­tott a szocializmus alapjai lerakásának befejezéséhez. Örökre vége annak a sanya­rú időszaknak, amikor Móricz Zsigmond szavai szerint a régi urak a dolgozó népet éhezte- téssel szelídítették, mert csak így tudták úgy-ahogy kordá­ban tartani. Nálunk nincsenek éhező és rongyos emberek, nincsenek beteg és csenevész gyermekek, nincsenek ellátat­lan betegek. Ellenkezőleg: munkát, kenyeret, kultúrát adunk minden embernek. És a munka a szocialista rendszer­ben mind szebb, mind kóny- nyebb, a kenyér pedig mind nagyobb lesz. Felhasználva a kedvező nem­zetközi és hazai lehetőségeket, szeretnénk előrehaladásunk ütemét meggyorsítani. A Magyar Szocialista Munkáspárt november 30-án megnyíló VII. kongresszusán a dolgozó nép legjobbjait képviselő küldöttekkel elsősorban írről fogunk tanácskozni, hogyan tudjuk viszonylag rövid idő alatt felépíteni hazánkban a szocializmust. Minden lehetőségünk meg­van ahhoz, hogy ezt a tör­ténelmi feladatot viszony­lag rövid idő alatt meg­oldjuk. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom