Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat. 1959. november 29. ÜNNEP AZ ISKOLASZANATÓRIUMBAN Nam most jártam először Mosdóson, a szép park övezte kastély fehér ágyacskái között. Akkor is — két éve lehetett — vidám csacsogást, kacajt hal­lottam a kis óvodások ajkáról; a földrajz órán szépen, szaba­tosan felelgettek a gyerekek, s a kórtermekben halovány arcú betegek — nagyobbacskák és csecsemők — pihentek gyógyu­lásra várón. Megnyugtató volt ez a kép, a légkör, a hangu­lat .. ; És még inkább az most, ami­kor az orvosok, pedagógusok, technikai személyzet és sok­nak gyermek ünnepelte az is­kolaszanatórium fennállásának tizedik évfordulóját. Amikor, beléptem a szép kastélyépület kapuján, úgy éreztem, mint ré­gen: lábujjhegyen kell járnom, hisz kórházban vagyok, bete­gek csendes otthonában. Tisz­teletet parancsol a hófehér kö­peny. a csend. S ez a tisztelet megjár az intézménynek ék­kor is, ha a csoszogás nem za­varná a beteget, s ha később jólesően énekszót hall az ide­gen beteg gyermekek kórusától vagy éppen táncraperdülmek a rögtönzött színpadon ;. Sok vendég érkezett együtt Örülni a gyerekekkel, elismerni a szanatórium sikereit. Hevesi János, a megyei pártbizottság másod-titkára és dr. László Ist­ván, a megyei tanács elnöke ült az első sorban, mögöttük sok orvos, szakember, vendég s a megyei egészségügy legte­kintélyesebb vezetői. A füg­göny mögül két úttörő vörös nyakkendője villant elő. Itt lesznek hát a gyermekek’ is. Nekik a legnagyobb öröm, hogy nyilvánosság előtt szerepelhet­nek ... Megnyitó hangzott: dr. Berend Ernő. a megyei tanács egészségügyi osztályának veze­tője szólt a tbc. elleni küzde­lem eredményeiről, az intézet sikereiről, s kívánta, hogy az orvosok és nevelők a rájuk bí­zott kis emberkéket a tudo­mány mai lehetőségeinek fel­használásával mielőbb gyógyít­sák egészséges, életvidám gyer­mekekké. Aztán felgördült a függöny, s azok a gyerekek léptek pó­diumra. akiknek nemcsak be­tegségük. hanem a családi élet­től, édesanyjuktól való elszaka­dás is törést jelent életükben, azaz, hogy törést jelentene, ha oly sok áldozatos szívű ember nem fogná kézen az apróságo­kat szeretettel, gondoskodón, feledtetvén a gyermekéveikre nehezedő betegséget. A benti zárt és mégis széppé varázsolt intézeti élet mozaik­jait láttuk a hangulatos műsor­ban is. Énekkar szerepelt nagy taps kíséretében; óvodásak lej­tettek táncot, s arcukról öröm­teli kíváncsiság sugárzott a kinti élet képviselői felé; rik­kancs érkezett a nézőtérre a »Mosdós! Hírlap«-pal karján, s szétosztotta köszöntvén a ven­dégeket. Aztán mesealakok vo­nultak fel: a törpe, a török pa­sa, Hófehérke a hét törpével; huszár, kéményseprő, kukta és varázsló mondott egy-egy ked­ves verset. Az intézet kis köl­tői: Dombi Jutka és Koncz Má­ria verse is szerepelt; megele­LEVÉL ÉRKEZETT özv. Takács Mihályné bonnyai postakézbesítő naponta 7—8 kilométeres körzetet jár be, hogy a levelet, pénzt és újsá­got a címzettekhez juttassa. Képünkön Egri Dezsőné öröm­mel veszi át tőle a régen várt levelet. venedtek az évszakok, vidám úttörőjeleneten kacagtak a né­zők. s Bozóki Ilonka szép, szo­morú hangjában, lengyel nép­dalában gyönyörködtek. S aki ott ült. érezte társadal­munk igyekvését kisgyerme­keink felgyógyulásáért, elis­merően bólintott az orvosra, a nevelőre, akik oly sok széppel gazdagítják a betegek életét... A szép műsor után dr. And- rásofszky Barna főorvos vezet­te végig hallgatóságát a tíz esztendő történetén, s örömmé] jelentette: újabb 25 ággyal bő­vül az intézet. A tíz év alatt összesen 3230 beteget vettek fel, s most vizsgálják, hány ezernél hatott életreszólóan a gyógyítás és gondoskodás. A gyógyító és megelőző munka, a nevelés összhangjáról beszélt s az intézet dolgozóinak törekvé­séről. a megyei kórház és sz il­letékes szervek odaadó támo­gatásáról. Értékelése, ünnepi beszámolója végeztével jutal­makat adott át a legjobb dol­gozóknak ... A gyermekek már ágyban fekve várták látogatóikat. Or­vosok és pedagógusok, megyei vezetők és más vendégek meg­tekintették az intézetet, s ked­vesen elbeszélgettek a gyere­kekkel. S ők — valahány szo­bából kijöttünk — kórusban mondták: — Viszontlátásra, köszönjük a látogatást..: És ebben a köszönetben ben­ne éreztem a hálát, az oda­adást. a szeret etet és rajongást, mit csak olyan gyermekektől kaphat az ember, akik tudják, érzik, milyen féltő szeretettel és erőfeszítések közepette óvja őket a felnőtt társadalom ..; Jávori Béla Drága jő nagyapám — Tcepés, takács, majd lócsiszár — öcsémre hagyta utolsó girhes lovát, reám pedig erkölcsi végrendeletét — a feltétlen boldogító igazmondást — és hatnak. Hagyaték Igali vagyok, de kifizetem a jegy árát Szentgáloskérig, vagy ameddig akarja, nagy jó uram, csak egyszer engedjen fel. hatalmas emberfő- szemeim előtt megjelent bol- Én akkor nagyon büszke elköltözött. meg először megdőlt, aztán dogv.lt nagyapám intő keze. lettem volna, ha nagyapám Ha most élne — de már rég jóbbra, balra hintáit, akár egy A ritka titulus nem hatott ép- látja hősi tettemet. A kéri tár­meghalt szegény — büszkeség- lomha, nagy balatoni hullám, pen ielke.íítöleg érzelmeimre, sadalom is a falhoz préselt, s gél jelenteném neki, hogy éle- ha vihar közeleg. Mindenki hát elhatároztam, hogy azért az őszinteségért kijáró boldog- tem legnagyobb próbatételén szili volt akkor ott, még a to- sem hazvdok. Egyébként is súg egyáltalán nem érződött családunk hagyományaihoz hí- ponáriak is, csak én voltam büszke igali lakos vagyok, megtaszigált szívemen. Onnan ven — becsülettel megálltam a igali. Végre az ajtó közelébe nem lehetek: falumhoz hűtlen, láttam, hogy lányom állt a helyemet, gyűrödtem, s megcsillant a le- Kimondtam az igazat őszintén, lépcsőre, és máris elhangzott * * * hetősége előttem, hogy kislá- gerincesen úgy, ahog-y a bátra': a legfélelmetesebb kérdés: Ki mondhatná, hogy nem tő- nyommal még aznap hazaér- beszélnek életük döntő pilltt­megmozgalom volt az, amely hetek. Amikor a kalauz ész- nótában: kibontakozott a Széchenyi té- revette, hogy kalapom meg- — Igali vagyok, de kifizetem ren, amikor a kalauz nem ép- mentésével foglalkozom, mint a jegy grát Szilig. pen bizalomkeltő ábrázattal vadorzóra rám kiáltott: kikiáltotta a busz felső lépcső- — Hova utazik uraságod? jéről, hogy a sziliek felszáll A vezér tapintatosan hátra­nyomott, s engem a hullámok A döbbenetes kérdésre lelki a falig sodortak. Most sajnál­tam igazán, hogy nem ebben Fente i közlemény @ Kert vesménye* suldőnevelési uhuié! Tsz-tagpk, egyéni termelők 8—20 kg-os malacaikat ked­vező feltételek és árak mellett az Állatforgalmi Vállalat­tal, a süldőnevelési akcióban szerződésileg leköthetik. A lekötött ál’atckat két hónapi tartási idő után, de öt hónapon belül 40—60 kg-os stflyban adhatják át. Fehér hússüldőért 15.50 Ft/kg. Húsjellegű és mangalica süldőért 1-4.50 Ft/kg. átvételi árat fizet a vállalat. Ha a termelő magásabb súly "tán nagyobb jövedelmet akar elérni, akkor a süldőnevelési akcióban lekötött sül­dőit átszerződtetheti az 1960. évi sertéshizlalási akcióba Ezen akcióban az átvételi árak a következők: 106—125 kg-os súlyú fehér hús tőkesertésért 15.50 Ft kg. 160 kg-o-i fe'üli súlyú hús és hús jellegű sertés 14,80 Ft kg. 126—165 kg súlyú zsír és zsír jellegű sertésért 14.50 Ft kg. 165 kg-on felüli .. .. H-80 Ft kg. átvételi árat fizet az Allatforgalmi Vállalat. Sertésneveléssel és hizlalással a termelő takarmánvát jól hasznosítja és magasabb jövedelmet biztosít. A SÜLDŐNEVELÉS BIZTOS JÖVEDELEM! Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat. (10133) ■ — Hova utazik, kisasszony? — Szentgáloskérre — feleli a világ legtermé-zetesebb hangján, s máris bes-állt a ko­csiba. Éreztem, hogy forró lett az arcom, s lalami olyasfélét is, hogy a családi hagyatéknak fuccs, lányomat igazán nem a faluban ringatták szilfából- érdekHk ő^im haladó hagyó, csőmet, most jogom lenne ha- mányai. Sőt, engem is kineve- zamenni szeretett otthonomba. 2Gtt szentgáloskirinek, és han- De arra is gondoltam, hogy kiabáló hívogatására a alapjában semmi okom sincs hirteien megragadta a sértődöttségre: a sziliek ot karomat és szewrehá kilométerrel távolabb laknak, kinMttel fellódított a így az elsőség az övék. Elba- ernberek közé. tároztam, hogy védett helyemen _ . ’ .. ___ b uszokra Toponaron heten Magyar- atadon nyolcán, Raksiban ■ne­tz és szemrehányó te- boldog szebb időkre, más várok. . , . „ gyen szálltak ki Igáiban pedig Negyed ötkor befutott a so- négy szatyros szentgáloskéri mogygeszti busz. Nem történt meríyecske terpeszkedett a ko- semmi — gondoltam —, kar csiha7l lett volna eladni becsületemet egy autóbuszjegyért. Most a szentgáloskériek szánhattak fel előbb. A Széchenyi tér beton­ján ismét közelharcba bocsát­koztak a magyarok, mint haj­danában a tatárokkal Mohi­Otthon szemrehányást tettem lányomnak az elkövetett bű­nért, s felhívtam figyelmét a családi hagyományok fokozot­tabb tisz feleletére. Zsuzsikám bársonyos kis kezével végigs’ mította áhítattól átszellemült pusztán. Az egyik igali harcos ... , . , . éppen azt bizonygatta az au- borostás arcomat, es megbocsa tőbusz nagyhatalmú urának, tolag' ds élőnek kijáró hogy ő született szentgáloskéri, ezt igazán elhiheti, ö sohasem volt hazudós ember. — Hova utazik papám? — kérdi most ez a kalauz, mi­kor a legalsó fokra léptem. tisztelettel duruzsolta: — Tisztelem dédapámat és összes ősömet, de nem akarok mindig gyalog járni, kedves, őszinte apukám. Szolga Tamás Meghívó A Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1959. november 29-én az Irányi Dániel utca 13. sz. alatt lévő MÁV-székházban tarja taggyűlését, melvre a szövetkezet tagjait meghívja. A taggyűlés de. 9 órakor kezdődik, napirendi pont: az igazgatóság beszámolója az 1959. év három negyedévéről. A tagság teljes számban való megjelenését várja az (24982) Igazgatóság. Még egyszer a külön műsora filmelőadásról „Nyílt levél“-re nyílt válasz Szerkesztőségünknek kissé szerénytelen című válaszleve­let kézbesített nemrégiben a postás. Küldője a Táncsics Mihály Gimnázium KISZ- szervezetének titkára és az iskola Hangos Újságjának fő- szerkesztője. Levelükben a lapunk 18-i számában megje­lent »Filmelőadás külön mű­sorral« című cikkel szállnak vitába, illetve helyezik vád alá a *»névtelen szerzőt« mondván: a szóban forgó cikk bűnösen általánosít, rossz hírnevét kelti a fiúgimnázium hatszáz növendékének, E megállapítás enyhén szólva is túlzás. Arra enged következ­tetni, hogy a válaszírók if­jonti indulatukban elfelejtet­tek jól olvasni. Bár nem szí­vesen feltételeznénk, hogy nem tudnak újságot olvasni. Miről van szó a »nád alá helyezett« cikkben? Arról, hogy középiskolás fia­taljainknak, kööttük pedig a Táncsics Mihály Gimnázium növendékeinek a mozielöadá- sokon tanúsított viselkedését nem néztiik jó szemmel. A cikkíró tehát nem a gimná­zium hatszáz diákját bírálta kulturátlan magatartásért (ennyi néző talán be sem fér a Szabad Ifjúság Filmszín­házba, ennek is az erkélyére — a fiú gimnazisták kedvelt helyére —■), hanem azokat a keveseket, akiket a levél írói védelmükbe vesznek azzal a megnyugtatással, hogy ha ki­létüket sikerül kideríteni, majd etnyerik megérdemelt »jutalmukat«„ Érvel még a két diák azzal is, hogy a filmelőadásokat tanáraik rendszeresen látogatják, s gyakran ellenőriz az Ifjú Gárda is. Ha így igaz, miért akadnak mégis diákfiatalok, akik megfeledkezhetnek ma­gukról ? Tudomásunk szerint az ifjúgárdisták a későbbi előadásokat — nem az elsőt — ellenőrzik, ezeket pedig azért, hogy leszoktassák a fiatalokat a késői mozielö- adások látogatásáról. No, de nem is ez a lénye* ges itt. Meglepetésünkre szol­gált a bírálatot követő felhá­borodás és tiltakozás. Annál is inkább, mivel egy-egy is­kola KISZszervezeténekt Hangos Újságjának feladatát nem abban látjuk, hagy tilta­kozva igyekezzék vissza­verni a megérdemelt bírálatot, hanem abban, hogy megvizsgálta, kik azok, akik névtelen hősei egy egész iskola jóhírneve rontásának! Az utóbbi időszakban sokat olvashattunk arról a vitáról, mely ifjúságunk filmesztéti­kái nevelésének bevezetését sürgeti mind az általános is­kolák felső tagozatán, mini középiskoláinkban. N s, amíg az ifjúság iskolán és szülői házon kívüli magatartását bí­ráló cikkek tiltakozással talál­koznak, következésképpen a tiltakozók bűntársaivá válnak a kiderítetlen kilétű hírnév* rontóknak, addig fölösleges a filmesztétikai nevelés szük­ségességéről beszélni Mert azokat a fiatalokat, akik könnyedén megfeledkeznek magukról, ha nem érzik ma­gukon a szülők vagy a peda­gógusok szemét, fölösleges időtöltés lenne ugya úgy megtanítani egy-egy filmalko­tás elemzésére, mint ahogy irodalmi, képzőművészeti al­kotások értékelésére megta­nítják őket iskoláinkban. összegezve e választ — mely ismét csak jelzése annak, hogy megengedhetetlennek tartjuk egyes diákfiatalok rendbontó magatartását a filmelöadásakon csakúgy, mint bárhol másutt — a szó­ban forgó cikk nem a Tán­csics Mihály Gimnázium 600 növendékéről szólt, hanem az intézetnek néhány tanulójá­ról. A vád tehát, amely úgy szól, hogy cikkírónk - fiú­gimnázium hatszáz diákját kompromittálta, hamis bele­magy arázás! Csiky Gergely Színház Ma, szombaton este 7 órakor, holnap, vasárnap dé'után 3 órakor BBÚDY SAVDOB: A TANÍTÓNŐ Színmű 3 felvonásban November 29-én, vasárnap este 7 órakor T. Wiliams: Üvegfigurák Színmű 2 részben Jegyek előre válthatók a színházi jegyirodában — Május 1 u. 23., tel.: 11-03. _______________________________________________________________ (12097) I **<*•*: . * 3 KAPHATÓI MINDEN POSTAHIVATALBAN. VpostAs kézbesítőnél i iíAZ tjSÁGÁlUJSOKN ilU ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom