Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

ITLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '^POSS* XVI. évfolyam, 280. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat. 1959. november 28. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Döntöttek a Vaskombinát átadása ügyében (3. oldalon) Jotő heti rádióműsor (5. oldalon) Ünnep az iskolaszanatóriumban (6. oldalon) Folytatják a kongresszusi versenyt a Közép-Somogyi Erdőgazdaság dolgozói Termelési értekezletet tartott a gazdaság üzemi tanácsa Az erdőgazdaságoknál októ­ber 1-én kezdődik, szeptember 30-án fejeződik be a gazdasá­gi év. Az 1958—59-es gazdasá­gi évben végzett munkák ér­tékelése és az új feladatok megvitatása céljából pénteken Kaposvárott termelési értekez­letet tartott a Közép-Somogyi Állami Erdőgazdaság üzemi ta­nácsa. A beszámolót Marton Tibor főmérnök mondta el. Marton élvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a gazdaság túlteljesí­tette éves tervét. A termelési érték 7,1 százalékkal haladta meg a tervezettet. Ebben, a leg: nagyobb része a felhasználati ágazatnak van. A többi főága­zat is megoldotta tervfeladatát. Az eredmények elérését nagyban segítette a verseny- mozgalom. A harmadik ne­gyedévben a nagybajomi, a negyedikben pedig a kardosfai erdészet bizonyult a legjobb­nak. Vándorzászlót és 4—4 ezer forint jutalmat kapott az erdé­szetek versenyének győztese. A munkaverseny különösen a gazdasági év második felében lendült fel. A dolgozók a párt- kongresszus tiszteletére 600 ezer forint eredményjavulást vállaltak, s felajánlásukat túl­teljesítve, 705 ezer forintos eredményjavulást értek el. A gazdaság e siker alapján megpályázta az élüzem címet. A beszámolóból kitűnt, hogy a versenyt nem zárták le szép tember 30-án, hanem újabb vállalásokat tettek az 1959— 60-as gazdasági évre. Az üzemi tanács ülésén a beszámoló után felszólalások hangzottak el, majd 84 ezer forintot osztottak ki a terme­lésben kitűnt dolgozók között. Kiváló dolgozó oklevelet és je’vényt 28-an kaptak. ~ TERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL A harmadik istállót építik Kányán Még zúgnak a traktorék kányái határban, még tart őszi mélyszántás, de minden egyéb munkával már végeztek, összeforrtak, összekovácsolód- tak a tagok. Ennek köszönhető a munkák kellő időben való el­végzése és a jó termés, Buzá­A Balatonújhelyi Állami Gazdaság befejezte az őszi mélyszántást is Gépeivel a balatonendrédi termelőszövetkezetnek segít A Balatcmújhelyi Állami Gazdaságban az őszi kalászo­sok vetése és a kapások beta­karítása már két héttel ezelőtt befejeződött. . 900 kát- holdon végeztek mélyszántást, s ezzel november 27-én be is fejezték az összes őszi mezei munkákat. A gazdaság vezetősége úgy határozott, hogy amíg az idő­járás engedi, tovább üzemelte­ti a gépeket, s ezárt a szom­szédos termelőszövetkezetekhez irányították őket. Péntek óta öt erőgép a balatonendrédi Zöldmező Termelő-.zöve1 kezet határában végzi az őszi, mély­szántást. A traktorosok vállal­ták, hogy a kongresszusig ebben a szövetkezetben a mélyszántásra váró összes területen befejezik a mun­kát. Á pártkongresszus megnyitására teljesítik éves tervüket a Kefeüzem dolgozói Tavaly a Kaposvári Kefe­üzem dolgozói december 15-re fejezték be éves tervüket. Az idén a pártkongresszus tisztele­tére indított munkaverseny va­lamennyi munkafolyamatnál meggyorsította a tervteljesí­tést. Fellendítette a munkát a rendszeres anyaggazdálkodás és ellátás is. Jó munkára ösz­tönözte őket az exportterv is. A minap az egyik értekezle­ten úgy határoztak, hogy a párt hetedik kongresszusa tisz­teletére november 30-ig teljesí­tik a mintegy 14 millió 92 ezer forintos éves tervüket. Az év végéig hátralévő időt ered­ményeik továbbnövelésére és a jövő évre való alapos felké­szülésre használják fel. Tessék választani! Télapó és karácsony közeled­tével egyre többen térnek be a Kiskereskedelmi Vállalat Má­jus 1. utcai játékboltjába aján­dékot vásárolni. Tavaly no­vemberben 190—200 ezer. ez év novemberében 300 ezer forint volt a bolt forgalma. A bolt különböző játékárukat kapott külföldről. Klemha.itású vona­tot 190. baby házat- 80 forintért lehet itt vásárolni. Nagyon szép az 55 forintos babaháló, a 17,50 forintos műanyagpisztoly, a 20 forintos szakszofon és a 220 forintba kerülő elemmeg­hajtású fel- és leszálló repülő­gép. Nem gond tehát az aján­dék kiválasztása, özv. Miha- licskó Károlvné eladó is hamar talált megfelelő játékot Balogh Jóaseíné kislányának. Szép ajándék lesz ez a 208 forintos baba a * am a! ból 10,6 mázsát takarítottak be az holdanként, a rozs 8.8, az árpa L5 mázsás átlaggal fizetett. Kukoricájuk már az idén sa­ját erőből elkészült hatvagonos góréban van. Negyven forintot terveztek a munkaeevségrészesedésre, de a jó gazdálkodás megadja a re­ményt, hogy felülmúlják ezt az összeget. Ha befejeződött is a betaka­rítás és a vetés, nem pihennek a munkáskezek. A jövő eszten­dőre eondoLva igyekeznek to­vább fejleszteni szövetkezőtö­ket. A két közös tehénszáll 's mellé mé;r fnittäfca harmadikat, egy- 50 férőhelyes szarvasmar­ha-istái! ót. Áll attenvészt.ésüket szeretnék fejleszteni. tenvé'.z- •il!a*ok, nevelésére akarnak, át­térni, Arra törekednek, hogy még nagyobb iövédelmet biz­tosítsanak a szövetkezetnek. Készülődnek a zárszámadás­ra. F?y emberként várták azt az időt. amikor a számok tük­rében mérhetik le. hotvan dol­goztak. gazdálkodtak ebben az esztendőben. Gon-lncVorfi-nk az Öregekről Községünkben termelőszö­vetkezeti gazdálkodás folyik. A Győzelem Tsz vezetősége és tagsága igyekszik minél job­ban megalapozni a közös gaz­daságot, és állandóan keresi a jövedelem növelésének újabb módjait. Júniusban 50 süldőt állított hízóba, ezeket a ser­téseket azóta átadta az Állat­forgalmi Vállalatnak, majd 200 süldő meghizlalására kö­tött szerződést. A novemberi közgyűlésen szóba került a jövő esztendő gazdálkodási terve. Elhatároz­ták, hogy 3000 csibe nevelésé­re szerződnek, és 5 holdon ker­tészetet létesítenek. A jövedelem növekedésének kedvező hatását nemcsak a munkaképes tagság, hanem a szövetkezet néhány öreg tagja is érezni fogja. A közgyűlés ugyanis határozatba foglalta, hogy a földjáradék megfizeté­se mellett is segíti az időseb­beket: háztáji földjüket a kö­zösség műveli meg, és pénz­beli segélyt is juttatnak nekik. Herényi István v. b.-titkár, Somogymeggyes M'nrien eddiginél nagyobb iramú fej odes körvonalai! jelzik a második ötéves terv állattenyésztési előirányzatai Mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlődésének legfonto­sabb tényezője a mindinkább korszerűsödő állattenyésztés. Az állattenyésztés továbbfej­lesztéséhez is megteremtették a feltételeket, s a második öt­éves terv előirányzatai most új, minden eddiginél nagyobb iramú fejlődés körvonalait jel­zik. 1964- ig az állattenyésztés brut­tó termelési értéke az 1954— 1958. évek átlagához képest mintegy 46—48 százalékkal emelkedik. A szarvasmarha-állományt 1965- ig körülijeiül tíz szá­zalékkal, ia sertéskoca-állo- mányt húsz százalékkal, a juhállományt csaknem 45, a baromfiállománvt pedig több mint 15 százalékkal növelik. Ugyanakkor — a mezőgazda­ság fokozott gépesítése révén — lehetővé válik a lóállomány mintegy 40 százaléknyi csök­kentése. Egyidejűleg gondos­kodnak az állomány minősé­gének további javításáról. Az elkövetkező években tovább növelik az állattenyésztőben foglalkoztatott dolgozók szak­tudását, gondoskodnak az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szilárd t-akar- mánybázis megteremtéséről. A szarvasmarha-állomány fejlesztése, a szakszerű sze­lekció végrehajtása, továbbá a borjúszaporulat növelése cél­jából 1960-tól kezdve csupán a tenyésztésre alkalmatlan üszőket lehet hízóba állíta­ni. a többit be kell fedeztetni. Mi­vel a céltudatos tenyésztői munka megköveteli a tenyész­tési és termelési adatok pon­tos nyilvántartását, 1965-re a tehénállomány 15 százalékára terjesztik ki az állami ellenőr­zést. A szocialista nagyüzemek egész állományára kiterjedő alapvető termelési nyilvántar­táson kívül — a termelőszö­vetkezetek tenyészállat-ellátá­sa végett — évente körülbelül 70 000— 80 000 üszőre kötnek neve­lési szerződést. Az előirányzat szerint a 100 tehénre eső borjúszaporulatot a jelenlegi 73-ról 80-ra növe­lik. E célból a mesterségfes termékenyítésbe vont tehenek számát az 1959. évi 50 száza­lékról már a jövő évben 63 százalékra, 1985-ig pedig 75 százalékra növelik. Ügy ter­vezik, hogy az egy tehénre eső tejtermelés az 1954—1958-as évek átlagához képest 50—55 százalékkal, a marhahús-terme­lés pedig 44—46 százalékkal emelkedik 1965-re. A következő években széles körben térnek rá a szabadtar- tásos növendékállat-nevelésre. Ez lehetőségeket ad az állat­tartás egyes munkafolyamatai­nak gépesítésére és automati­zálására is. 1960-ban megyénként leg­alább 2—2 szabadtartásos rendszerű tehénistállót épí­tenek, ahol a dolgozó pa­rasztok megismerhetik a korszerű nagyüzemi szarvasmarha-elhelyezés előnyeit. Az ország hústermelésének több mint felét a sertés szol­gáltatja. 1958-ban csalinem egymillióval emelkedett a ser­tésállomány, s ez év júniusá­ban elérte a 7,4 milliót. Az el­következő években tovább nö­velik a vágósertések számát. Az előirányzat szerint 1965- ben már körülbelül 40 száza­lékkal több sertés kerül vágás­ra, mint amennyi az 1954— 1958-as évek átlaga volt. A ma­lacszaporulat a tervidőszak végére mintegy 20—28 száza­lékkal lesz magasabb a jelen­leginél. A sertésállomány minőségi javítását elsősorban a hússer­tések arányának további növe­lésévéi segítik elő. Mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlesztésével mód nyí­lik az eddiginél termeléke­nyebb nagyüzemi juhászatok kialakítására. A leghatéko­nyabb módszernek ígérkezik e tekintetben a nemesítő keresz­tezés és a mesterséges termé­kenyítéssel egybekapcsolt iva­dékvizsgálat. Baromfitenyésztésünk fejlő­dését szemléltetően mutatja, hogy míg 1957-ben 1955 vagon, 1958-ban már 2569 és 1959-ben pedig körülbelül 3000 vagon baromfit vásárolt fel az álla­mi kereskedelem. Az ország baromfi-törzsállománya jelen­leg meghaladja a 26 milliót, a nyári állomány pedig a 100 milliót. A keltetőállomások az idén több mint 30 millió csi­bét keltettek ki mestersége­sen. ami a két év előttihez ké­pest 11 és a múlt évihez ké­pest 3 millió emelkedést je­lent. Az árutermelés növekedé­sében igen jelentős szerepe van annak, hogy az állami gazda­ságok és a termelőszövetkeze­tek baromfiállománya és áru­termelése erőteljesen növek­szik. A termelőszövetkezetek törzs-baromfiállománya 230 ezerrel több a tavalyinál, s körülbelül másfél millióval több pecsenyecsirkét adtak közfogyasztásra, mint a múlt évben. Az előirányzat szerint 1960-ban a termelőszövetkeze­tek közös baromfiállománya eléri a 700 000-et, és mintegy három és fél millió csirkét ne­velnek eladásra. A fejlesztési tervek végre­hajtását — a saját erőből végzett beruházások mel­lett — 1959-ben 33 mi'lió, 1960-ban pedig mint°trv 83 millió forinttal segíti az állam. A nagyüzemi baromfihús- és tojástermelés fejlesztése cél­jából 1960-ban több mint 30 százalékkal növelik az erőta- karmány-gyártást, amit 1965-ig megkétszereznek. (MTI) A Szovjetunió bármikor kész a csúcstalálkozóra Párizs (MTI). A párizsi an­gol—amerikai sajtószövetség pénteken ebéden látta vendé­gül Vinogradov szovjet nagy­követet. Vinogradov az ebéden mondott beszédében békés gyüttélésre szólított fel a Ke­let és a Nyugat között és hangsúlyozta, a Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet a tervezett csúcsértekezlet sike­réért. A Keletnek és a Nyugat­nak — mondotta — békés versengésre van szüksége, fenyegetések, háború és mások belügyeibe való be­avatkozás nélkül. Kérdésekre válaszolva a szovjet nagykövet kijelentette, hogy a Szovjetunió bármikor kész részt venni a csúcsérte­kezleten, még Hruscsov mi­niszterelnök franciaországi lá­togatása előtt is. Ez teljesen a Nyugattól függ — tette hoz­zá —, mi bármely időben készen állunk a kormányfői érte­kezletre, akár holnap is. Vinogradov rámutatott, hogy a Szovjetunió nem törekszik semmiféle előnyre, de fel kí­vánja számolni a második vi­lágháború maradványait. A vi­lág tudja, hogy két Németor­szág létezik. Javasoltuk a bé­kekötést mindkét német ál­lammal. Ebben az esetben megoldódnék a berlini kérdés. | Megkérdezték Vinogradovot, ' mi a véleménye de Gaulle- | nak november 10-i sajtóérte- 1 kezietén tett ama utalásáról, hogy Oroszország »fehér nem­zet«, Kínában pedig »sárga tö­megek élnek«. Vinogradov így válaszolt: »Mi nem folytatunk faji politikát. Nézetünk szerint a világ összes népei egyen­lők. Nem lehet a világot fajokra osztani. Nem tu­dok ssmilyen nézete’térés- ről köztünk és Kína, e két nagy ország között. Mind­ketten ugyanazt az ideoló­giát valljuk és kapcsola­taink igen jók. Mi segíteni akarjuk Kínát.« Újabb franciaországi meghívás Hruscsovhoz Ülést tartott a Nagyatádi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács november 24-én ülést tartott, Sasvári Ferenc elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnöke be­számolt a v. b. kétévi munká­járól, és elmondotta, hogy milyen szervek munkáját ér­tékelték. Ezután a v. b.-elnök részletesen beszámolt a szak­osztályok munkájáról. A ta­nácsülés második napirendi pontjaként Molnár József, a járási NFB elnöke tett jelen­tést a Népi Ellenőrzési Bizott­ság ez évi tevékenységéről. A tanácstagok közül többen szólaltak fel mindkét napiren- I di ponttal kapcsolatban. Párizs (TASZSZ). A legna­gyobb francia autógyár, a Re- nault-művek igazgatóságának és munkásainak közös bizott­sága meghívta N. Sz. Hruscso­vot, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökét, hogy fran­ciaországi útja során látogassa meg a gyárat. A VII. pártkongresszusra hazánkba érkezett küldöttek látogatása Sztálinvárosban A VII. pártkongresszusra ha­zánkba érkezett külföldi kül­döttségek közül pénteken Sztálinvárospa látogatott L. Ced, Zs. Goncsogdorzs, a mon- Tárt küldöttei. (MTI) goi, Bruce Magnuson a kana­dai és Mohamed Husszein Al- F.isz. az Iraki Kommunista

Next

/
Oldalképek
Tartalom