Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

Serdülőkorú gyermek a családban Serdülőkorú gyermekeikre j vagy már gyerek gyakran panaszkodnak a: szü­lők. »Olyanok — mondják —, mintha kicserélték volna őket.. Kicsi korukban nem volt velük semmi baj, de egy id 5 óta tűr­hetetlenek, nem lehet velük bírni.« A serdülés biológiai folyamat. A szervezeten belüli és a szer­vezeten mutatkozó külső válto­zások szellemi átalakuláshoz vezetnek. A változás nagyobb energiát követel, ezért a serdü­lő fáradékony, több alvásra, pihenésre van szüksége. A benne végbemenő átalakulás türelmetlenné teszi. Nem ta­lálja önmagát, még kevésbé ta­lálja helyét a családban, a kö­zösségben. Nem játékos gyer­mek többé, de nem kiforrott felnőtt még, sem külsejében, sem jellemében. Hol kicsatta- nóan jókedvű, s ilyenkor elég egy tekintet vagy egy mozdu­lat ahhoz, hogy kirobbanjon belőle a nevetés. A legtöbb fel­nőtt ilyenkor megsértődik, mert azt hiszi, hogy rajta nevetnek, pedig ez a nevetési inger tőle függetlenül is fellépett volna, 6 legfeljebb csak kiváltotta. Más­kor fáradt és szomorú a ser­dülőkorú gyermek, életét cél­talannak látja, s ilyenkor egy kis sikertelenség is elég ahhoz, hogy magát szerencsétlennek érezze, s néhány percre élet- únt legyen. A serdülő önmagát keresi akkor is, amikor környezete előtt más-más formában mu­tatkozik. Szokásokat »vesz fel«, olyanokat, melyek eddig nem voltak fellelhetők nála. Más hanglejtésekkel beszél, mint eddig, kipróbálja arcizmainak mozgását, fintorokat vág. Já­rását megváltoztatja. Szögletes mozgását túlzott gesztikuláld s- sal igyekszik palástolni. Külö­nösen a fiúk nem tudják, mit kezdjenek ebben a korban ke­zükkel. Ha eddig nem törődtek külsejükkel, most hiúvá vál­nak. A lányok felfedezik ma­gukban a nőt, tetszeni vágy­nak, a fiúk férfiaknak érzik magukat, hódítani akarnak. Feltűnőbb ruhadarabokat vá­lasztanak maguknak, hogy ez­zel is felhívják magukra a fi­gyelmet. Szórakozni vágynak olyan módon, hogy ezáltal fel­nőttnek tűnjenek. Viselkedé­sükkel mindenütt a központ­ban kivannak lenni, mindenki figyelmét magukra akarják vonni, s éppen ebben rejlik gyerekességük. Néha előfordul ennek ellenkezője is, mikor át­menetileg kisebbségi érzések támadnak fel bennük. Belső vívódás Ebben a korban minden gyer­mek igyekszik külső ember szemével nézni magát. Igyek­szik valakihez hasonlítani. Vagy egy filmszínészért, vagy sportemberért rajong, utánoz­ni akarja annak külső jellem­vonásait. Regényekben él, sze­retné, ha vele is hasonló ese­mények történnének. Nagy tet­tek végrehajtására érez magá­ban erőt, az apró cselekedete­ket pedig lebecsüli. Kisebb testvérein uralkodni akar, na­gyobb testvérei egyéni életébe kíván beleszólni. Ügy viselke­dik, mintha sok tapasztalata volna, mindenről véleményt nyilvánít, mindent bírál. Lelke sedik, tervez, de semmit se vé géz. Nagy elhatározásai van­nak — holnaptól, amikor új életet kezd. Szeret mindent elölről kezdm’. Kapkod. A tett helyett rendszerint .új elhatá­rozásra j't. A '-ea is ápolja gyere­alakult kettősséget: •rbr a „ hi­nein mondják, ha felnőttnek való feladattal akarják megbízni;.» ... te még ahhoz kicsi vagy« — mondják, ha a serdülő felnőttnek való elfoglaltságot talált magának. A serdülő belső vívódásainak következménye az is, hogy nem találja meg a megfelelő hangot a család tagjaival szem­ben. Az intelmekre vállrándí­tással felel, vagy felcsattanó hanggal válaszol. Minden til­takozásban személyes szabad­ságának, egyéni életének korlá­táit érzi. Ha mindent tiltanak neki, akkor titkolódzni kezd. Komolyan kell venni őket Ebben a korban van legin­kább szüksége a gyermeknek a megfelelő barátra, a megértő szülőkre. Igyekezzenek a szü­lők beilleszkedni gyermekük lelkivilágába, próbáljanak részt venni apró gondjaikban. Ha a szülőknek vannak em­lékeik a maguk serdülőkori problémájukról, mondják el azokat. Ha a serdülő látja, hogy a felnőttek megértik, -bi­zalommal van hozzájuk. Észrevétlenül kell megfelelő irányba terelni érdeklődésüket. Bármilyen komolytalannak látszanak is, komolyan kell venni őket. így sikerül lassan átsegíteni őket a felnőtt kor­ba. Keressünk számukra meg­felelő elfoglaltságot, adjunk nekik megbízást, amiből úgy érzik, hogy csak ők képesek végrehajtani Igyekezzünk lekötni a ser­dülőknek minden idejét, de úgy, hogy előzőleg a terveket vele beszéljük meg, s látszólag az ö kívánságai érvényesülje­nek. Ha elképzelései túlzottak, türelemmel magyarázzuk meg annak esetleges helytelen ha­tását. Adjunk neki szabadsá­got, de záros határidővel, s ha a szülők megértőek, beszámol az eltöltött időről. Ha úgy lát­zott mértékben, nem igyekszik a hámból mindenáron kisza­badulni, s akkor nem kell fél­nünk, hogy meggondolatlanul cselekszik. Ezek a módszerek azonban csak akkor válnak be, amikor a gyermek már elérte a serdülés időszakát. Azokban a családokban, ahoi már kezdettől fogva ésszerűen nevelték a gyermekeket, meg­felelő felvilágosítást nyújtottak minden területen, a gyermeket is könnyebben segítik át a ser­dülés válságos időszakán. JÓ TANÁCSOK AZ ÖLTÖZKÖDÉSHEZ A szoknya meg a blúz, erről sokat lehetne beszélni. Azok, akiknek ízlése még nem egészen határozott, kiforrott, a szoknya-blúz viselésnél köve­tik el a legtöbb hibát. A szok­nya-blúz kedves viselet, célsze­rű és csinos, ezért mindenki szívesen viseli. A szoknya-blúz viseletnek megvannak a maga szabályai, ismerkedjünk meg velük: Legelsőnek szögezzük le: senki sem viselhet kockás szoknyához babos blúzt vagy csíkos szoknyához virágosat, esetleg fordítva. Az sem szép, ha nagyvirágos, bő szoknyához sportpulóvert hordunk. Kockás szoknyához egyszínű blúzt, pulóvert viseljünk. Egy­színű szoknyához bármilyen mintás blúzt viselhetünk. Csí­kos szoknyához is az egyszínű blúz ízlésesebb, de itt már megengedhető a következő ösz- szeállít.ás Is: fekete, hajszálvé­kony fehér csíkozású szoknya, fehér hajszálvékony fekete csí­kozású blúz. vagy sötétkék, fe­hér csíkos kartonszoknya, ugyanolyan szélességű piros csíkos blúz. Nagyon elegáns a fekete vagy sötétkék szoknya fehér blúzzal. Barna szoknyá­hoz viselhetünk sárga, drapp, világoskék blúzt vagy puló­vert. Szürke szoknyához ve­gyünk fehér, sárga, kék színű blúzt. Fehér szoknyához söté- tebb színű blúzok szépek. A szoknya- vagy blúzmodell választásánál döntő szerepe van annak, hogy milyen a; alakunk. Kevés olyan termet van. amely nem szorul kis kor­rigálásra. Kinek itt. kinek ott van hibája, amit az öltözködés atxró bűvészmutatványaival el­tüntethetünk. A mellben erő­sebb nők sötétebb blúzt, vilá­gosabb szoknyát viseljenek. Akinek az erősebb részét lej­jebb helyezte a természet, sö­tét szoknyát viseljen. Ha az anyag mintás, úgy feltétlenül apró mintás legyen. A csípő­ben széles nők lehetőleg egye­nes szabású szoknyát viselje­nek. alul nem szabad elszűkí­teni. Arról már beszéltünk, hogy a mellben erős nők sötétebb o’ilóvereket hordjanak. Igen előnyös fazon a most divatos h-sszított oulóver vagy blúz. A válltól a felsőrész aljáig ter­jedő táxnlságot. kell minél job­ban meghosszabbítani. Az erősen molett nőknek szoknyeblúz helyett a kötény­ruhát ajánljuk. Ugyanolyan célszerű, mint a szoknya-blúz, csak számukra sokkal előnyö­sebb. A kalap c/t bt íul mindig, eiin&s h eéts< év fi 1. Csíkos férfi-inganyagból készült hosszú ujjú blúz, fehér púp lm gallérral. A kézelő, a gallér és a hólpánt ferde pántozással. — 2. Fehér nylon blúz, elején szegőzéssel. Nyaknál keskeny fekete bársonyszalag^imsnival. — 3. Kockás szövetből vagy flanellből készült ingblúz egy­színű szövetből vagy flanellből készült paszpolozással. — 4. Egyszínű puplin. blúz több soros tűzés díszítéssel. Érdemes elmondani, hogy I pekat láttunk, melyek a hideg praktikus lesz a kalapdivat. Az | ellen is védenek. idei őszön és télen már mele-l , Hordanak Ramienikat Ér- , , , , ....... . dekessege a legtöbbnek, hogy get rs ad. A legutóbbi divat- j a kabátszövet anyagából ké- bemutatókon csupa olyan kala- szül. Szőrmével is bélelik, hogy minél melegebb legyen. Ez a divatos kapucni párizsi modell. A sálkapucnik nem egyformák, igen változatosak, mert nemcsak a kabát anyagá­ból készülnek, hanem a kabát anyagától elütő színű szövetből is. A sál több mint egy méter hosszú és 35—40 cm széles. A sálkapucni bélése is többféle anyagból és többféle színben is készülhet. Kétségtelen, hogy a sálka­pucni igen jó hatású. ízlésesen hordható, de tudni kell horda­ni. A téli kalapdivatban többfé­le formában lehet látni még szőrmesapkákat is. Érdekes forma a szorosan fejre simu­ló szőrme. A haj nem is látszik alatta, olyan szorosan simul a fejre a szőrme. Divatba kerül­nek a szőnmekucsmák. A kucs­máknál a színek gazdag válto­zatát lehet látni. Kedvelik a fehér és fekete színeket, de ál­talában a világos színek domi­nálnak a csinos kis kucsmák­nál. Divatosak a tok formák. Ké­szülnek szövetből, teddyből, szőrméből. Igen kedvesek ezek a formák visszahaitott széleik­kel. A fejhez simuló tok for­májú kalapok mellett megje­lentek a doboz formáiúak. Jel­lemzőjük, hogy a homlokra húzva viselik, de még Buda­pesten is csak kevesen hordják ezt a párizsi kreációt. A szögletes kendő praktikus, divatja is hódít. Kackiásan kö­tik meg. és határozottan fiata­los, menyecskés megjelenést ad még a korosabbaknak is. Bársonysapkát is hordanak, de csak a fiatalok. ja, hogy nem korlátozzuk túl­Az egészséges ember élelme­zési igényét az anyagi lehető­ségeken kívül az éhség és ét­vágy szabja meg; a beteg em­ber életérek irányítását és éte­lének elkészítését az orvos ren­deli el. A diétás ételkészítési technikának az a feladata, hogy egy-egy élelmezési anyag valamely alkatrészét csökken­tett vagy fokozott mértékben vigye be az elkészítendő étel­be aszerint, hogy annak hatá­sát a szervezetben fokoznia vagy1 csökkentenie szükséges. Tehát nem az élelmiszeren, hanem a technikán kell változ­tatni. Ha az étkezés egyhangú­vá válik, akkor attól a beteg idegenkedik. Ha azonban meg­felelő diétás elkészítési tech­nika segítségével az ismert élelmezési anyagokból olyan ételeket készítünk, melyek íz­ben és megjelenési formában hasonlatosak a beteg megszo­kott ételeihez, akkor az élel­mezést valóban a gyógyítás szolgálatába állítjuk. A legtöbb élelmezési anyagból tudunk diétás ételt készíteni, ha az ártalmas alkatrészeket megfe­lelő technikával egészben vagy részben eltávolítjuk. Még a rétest és a száraz hüvelyeseket is beiktathatjuk a diétás ét­rendbe. ha például a rétesnél habos (ol. tojássárga) tölteléket használunk. Igen változatossá tehetjük a beteg étrendjét, ha a rétest magas fehérjetartalmú, darált anyagokkal töltjük (pl. h g!ni‘ vé. boriúhi1" s7A rnyas­BETEGÉLELMEZÉS módon, hanem csökkentett mértékben olajat vagy vajat használunk. Még a cukorbeteg étrendjét is változatossá te­hetjük a megfelelő cukorpótló- val édesített töltelékkel. Ha a hüvelyeseket sűrű szövésű szitán törjük át és zsíros, hagymás rántás helyett tejszín­nel, tejjel vagy túróval köt­jük, a legtöbb diétás élelme­zésnél ártalom nélkül felhasz­nálhatjuk. A diétás ételkészítési techni­1. kában a következő szempontok érvényesek: Gyógyélelmezés céljai­ra csak kifogástalan, friss anyagot használ­hatunk fel. A beteg szervezet ellenállóképessége csökkent, és nem tud ellenállni a fertőző, már romlásnak indult anyagok károsító hatásának. A diétás ételek hely­telen fűszerezése vagy fűszertelensége egy­hangúvá teszi az élelmezést, 2. ezért a fűszerezést ne hanya­goljuk el, ha a beteg étvágyát fenn akarjuk tartani. Egyes fűszernövények illő olaja sok betegségnél nem alkalmazható. JO TUDIM Függöny és ágyierítö mosása függönyt. ágyterítőt Ha a fűszert mégis felhasználhat- ! va°T íinomabb ruhaneműt trió­juk, pl.: ha a hagymát előszörj sunk. lrajtSuk ^sze többszoró- kifőzzük, és úgy pároljuk meg, i s.eTl; es í^rcaUúk össze nagy akkor nem okoz gyomorpana- í öltésekkel, úgy tegyük a víz­szokat, amellett az étel fo-1:5®;^ P°r_és a Piszok könnyen gyasztása a betegnél elégedett-1 kijön belőlük, így elkerülhet- séget kelt. I luk> ho&y a függöny, ágyten­’ . , . . tő akadozzék, elszakadjon. Ne Q Az, . eros^ ! mulasszuk el a függönyöket O. nehezítő cellulóz rosl-,mosás előtt portalanban!. A .... ^7! £il nrat lehetőileg j £ ínotnajjij ruhaneműt nem sza­csokkentjuk, ha az anyagot fo- bad mogás utájl kicsavarni> ••«odn’éVr. test nem zsírozzuk-«■-n " re & esskott MIT SÜSSÜNK? BETEGES TÖPÖRTYÜS POGÁCSA Hozzávalók: fél kg liszt, 2 dkg élesztő, 1 dl tejföl, 2-3 evőkanál bor, 33 dkg darált töpörtyű, 5 dkg zsír, langyos tej. Az élesztőt 1 dl langyos tejben megfuttatjuk, liszt­tel, sóval, 5 dkg zsírral és a szük­séges mennyiségű tejjel rétestész­tát gyúrunk. Jól kidolgozzuk, és vékonyra kinyújtjuk. Rákenjük a darált töpörtyüt, es az egeszet fel­csavarjuk, mint egy tekercset, nyújtófával kissé ellapitjuk, felébe egymásra hajtva fél óráig langyos helyen pihentetjük. Akkor ismét kinyújtjuk, és az előbbi módon felcsavarjuk, összesen háromszor nyújtjuk ki fél órai pihentetéssel. Végül 2 cm vastagra kinyújtva teteiét megrácsozzuk, középnagy­ságú szaggatóval kiszúrjuk, tete­iét tolással megkenjük, és egyen­letes jó tűznél 15 percig sütjük. íA pogácsákat nem szabad lassan süt­ni. mert kiszáradnak.! ementáli sajt, só. Ügy dolgozzuk ki mint a burgonyapogácsát, csak egyórai pihenés elegendő. Vékony­ra kinyújtjuk, és derelyemetszővel ujjnyi széles csíkokra vágjuk, tep­sibe téve tojással megkenjük, re­szelt sajttal meghintjük, és piros­ra sütjük. Ugyanebből a tésztából készít­hetünk sajtos lapocskákat Is. Lisz­tezett deszkán a lehető legvéko- nvabbra nyújtjuk ki a tésztát, vágjunk belőle ferde négyszöge­ket, tetejét tojással kenjük meg. és sajttal vagy sós köménymaggal szórjuk meg. Süssük világos ró­zsaszínűre. SOS KEKSZ Sony a. Hozzávalók: 25 dkg liszt, 8 dkg vaj vagy margarin. 2 tojássárga, késhegyni . szódabikarbóna, t dl tejföl, só. A megadott anyagokból félkemény tésztát készítünk, 3 mm vékonyságúra kinyújtjuk, cakkos szélű kekszvágóval kiszaggatjuk, SAJTOS R CD vagy derelyemetszővel négyszöge­ket vágunk, tetejét tojással meg- • n dkg liszt. 14 dkg kentük, sós köménymaggal meg­. '»••• fsít. áttört búr- n-vumc, e* világos rózsaszínűre u dkü p arm szán vagy sütjük. zés előtt felaprítjuk, áttörjük, vagy daráljuk. De a rostos főzelékfajtákat sem szabad egészen kizárni az élelmezés­ből, mert ezáltal megfoszta­nánk a beteget olyan emész­tést szabályozó anyagoktól, amelyekre a szervezetnek szüksége van. Ne felejtsük el, hogy a beteg és az ételek külső tulajdonságaihoz — az étel színéhez, ízéhez — ra­gaszkodik és ha azt nem ta­lálja meg, az étel elfogyasztá­sát megtagadja. 4 Az ételek eljuttatására # különös gondot fordít­sunk, a tálalás mindig tetszetős, étvágygerjesztő le­gyen. 3. a beteg egyéniségének figyelembevételével irányítják: nem a betegség, hanem a beteg szervezet meg­változott működései állanak előtérben a fogyasztott meny- és minőség megállapítá­sában. hanem inkább könnyű nyomás­sal távolítsuk el belőle a vi­zet. Búiorszövet tisztítása Szalmiákszeszből ■— 1 decit 8—10 liter vízhez számítva —, készítünk oldatot kemény mo­sószappan hozzáadásával. Eb­be tiszta ruhafélét mártunk, és szálmentén végigkeféljük a párnázott bútort. Rögtön utána tiszta vászonruhával szárazra dörzsöljük. Srönyeg felfrissítse A szőnyeget a következő­képpen frissíthetjük fe): ala­pos porolás és kefélés után a szőnyegeiket a padlóra terű­jük, és langyos szalmiákos vízbe (3 liter vízbe 4 evő- A mai betegélelmezést kanál szalmiákszeszt tesziin1-) mártott vászonruhával, ame­lyet előbb ,iól kicsavarunk, ör­könként végigdörzsöHük. Ez­után hideg, tiszta vízbe már­tott ruhával még egyszer at- dürz«öliük a szőni egeket. így «rínben ismét friss, tetszetős lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom