Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1959. november 28* Törődjenek a fiatalokkal! A porrogszentkirálvi KISZ- fiatalok esti Sidfndarab-próbá­jára csakúgy véletlenül téved­tem be. mint az általános is­kola igazgatója. Talán éppen ezért is adódott néhány olyan tapasztalat, melyet kár lenne elhallgatni. A fiatalok Heltai Néma le­vente című verses színművét kezdték próbálni. Tavaly is be- lekezdtek a nagy munkába, de valahogy nem jutottak el a bemutatóig. Az idén újra csak ezt vették elő. — Ki rendezd a darabot? — Senki.,. illetve.;. mi. —■ Mindannyian? — Igen. Alig pergett le ez a párbeszéd, amikor az iskola idős igazgató­ja arra intette a fiatalokat, hogy most aztán ne hagyják ám abba. amibe belekezdenek. Szóljanak az egyik fiatal taní­tónőnek, hogy néha jöjjön el és segítsen nekik. Már az iménti párbeszédnél csodálkoztam, most másodszor leesett az ál­lam. 1. Egy már-már klasszikus számba menő verses színmű­IFJÚ FIGYELŐ Ezzel a címmel látott nap­világot a Munkácsy Mihály Leánygimnázium KlSZ-szerve- zetének és tanulóinak, sokszo­rosított lapja. »Megígérjük. hogy az Ifjú Figyelő iskolánk színes életének hűséges hír­mondója lesz« — írja Kédner Judit a »Köszöntjük az olva­sót« című cikkben. A lap szerkesztői sok gond­dal állították össze az első számot. Érdekes írást olvas­hatunk a gimnazista úttörőve­zető lányokról, a politechnikai oktatásról, az űrrakétákról. »Diáktollal« címmel irodalmi rovata is van a lapnak. Komá­romi Gabriella Radnóti Mik­lósról ír, Erős Mariann vers­ben emlékezik meg háborúban elpusztult édesapjáról. »Nehéz, de érdekes« a. feltett 13 kér­dés. Az »Egy kis illemtan« hasznos olvasnivaló. Sportro­vat zárja a lapot, melyben a tudósító beszámol a Közgazda­sági Technikum kézilabda-csa­pata felett aratott győzelemről. Az első szám megjelenésekor további jó munkát kívánunk az Ifjú Figyelő szerkesztőinek. vet »mindannyian« rendeznek és csodálkoznak azon, hogy nem jutnak semmire. 2. A falu pedagógusai közül majd valaki »-benéz néha«, hogy segítségére legyen a jó szándékú, de önmagában véve tájékozatlan ifjúságnak. Az első porit alatt lévő »óik a csodálkozásra« a porrog- szentkirálvi KISZ-fiatalok el- árvultságára vall! A második úgyszintén, kibővítve azzal, hogy a falu pedagógusai itt csak néha érzik kötelességük­nek, hogy gondoljanak a kis falu kulturális igényeinek' ki­elégítésére. Elegendőnek talál­ják, ha »néha« segítenek. Ha nem lett volna folytatá­sa a váratlan találkozásnak és tapasztalásnak, talán nem szü­letik meg e cikk sem. De a kellemetlen meglepeté­sek után ért egy kellemes is, ! mégpedig az, hogy a község I fiataljai még így, a felnőttek j érdeklődésének. támogatásá- I nak hiányában is képesek ter­vezgetek Felvetődött ugyanis az előbbi témáról folytatott be­fejezetlen beszélgetés után, hogy jó lenne vennie a falunak egy televíziós készüléket. Sok faluban van már. nem egy he­lyütt a községi tanács vásárol­ta a községfejlesztési alapból. Itt is elkelne egy. S miért ne indíthatnának akciót a fiata­lok. rendezhetnének előadáso­kat a művelődési 'háziban, hogy a bevételt kibővítve a közada­kozás forintjaival és a tanács hozzájárulásával megvásárol­hassák azt a televíziós készü­léket! A fiatalok lelkesedtek az öt­letért. Hasonlóképpen az Aranymező Tsz vezetői is, akik a szomszédos teremben tartott értekezletük végén ide tértek be a fiatalok közé kíváncsi­ságból. A hirtelen összeverődött köz­ségi parlament lelkesedett a televízióvásárlás gondolatáért. A porrogszentkiTályi KISZ-fia- talok megérdemelnék azt, hogy a felnőttek, a község ve­zetői. tömegszervezetei s első­sorban a pedagógusok többet törődjenek velük, segítsék, irá­nyítsák munkájukat. Mert régi tapasztalat, hogy nemcsak a sok bába között vész el a gyer­mek. elvész akkor is. ha csak néha nézik meg a növekedésé­ért, fejlődéséért felelősek. L. I. ALL4Í1I FEIjIIOTTOKTATÁ§ROL FORDÍTOTTA:BARANDI KOMOR VILMA ^ _________ _ 'ihl 8 8 A z ősz esték beköszönté- 'r'~ sével a városban és sok faluban világosak az iskolák ablakai. Ez a világosság a szó mindkét értelmében fényt áraszt. Akad, ahol még csak petróleumlámpa világít, de fé­nye hirdeti a falu dolgozóinak tudásvágyát, a tudomány várá­nak megostromlását. Munká­sok és parasztok ülnek a pa­dokban, ismerkednek a tudo­mány különböző ágaival. Lá­tunk közöttük munkást, aki a korai műszakban dolgozott, parasztot, aki reggel öt óta talpon van. Este tíz órakor már küszködnek a szemükre nehe­zedő álmossággal. Mégis meg­jelennek. Hetente V egyszer vagy többször is. Siófoktól Tót- újfaluig megyénk 101 iskolájá­ban folyik az esti és levelező oktatás. Az MSZMP művélődéspplliti- kájának irányelvei és a mun­kásosztály helvzetéről szóló párthatározat megjelenése óta nagymértékben nőtt az általá­nos és középiskolai felnőtt ok­tatásban részt vevők száma. Néhány számadat a fejlődés­ről: 1953-ban az általános is­kola esti és levelező tagozatai­ra 526, a középiskolai esti és levelező tagozatokra 916 dolgo­zót veitek fel. 1959-ben az ál­talános iskolai tagozatokra 1815, a középiskolai tagozatok­ra 1465 dolgozó iratkozott be. Csak az általános iskolai esti és levelező tagozatok VII. osz­tályaiban 1260, többségükben 6 elemit végzett dolgozó foly­tatja tanulmányait Államunk csaknem egymillió forintot for­dít megyénkben az esti és leve­lező oktatásra ebben a tanév­ben. A felnőtt oktatás szervezése már a nyáron megkezdődött. Üzemek, termelőszövetkezetek, tanácsok és főleg pedagógusok ismertették a jelentkezés felté­teleit Egyéni beszélgetéseken bátorították a dolgozókat a jelentkezésre. Sok iskolához maguk a dolgozók mentek, és kérték tanfolyam indítását, így adódott, hogy számos kis községben (Bodrog, Horvátkút), A hátsó lépcsőházon keresz­tül felmentünk az emeletre; a fiú minden kopogás és csön­getés nélkül benyitott, és a la­kás konyhájába vezetett, ahol az ablaknál, háttal fordulva felénk, egy férfi állt. Ügyet sem vetett ránk. A Icamasz egy lezárt ajtó előtt állt meg: »Ko­pogjon« — mondta, és már el is tűnt. Az ajtó kinyílt, és egy kék­szemű leány tekintett ki rajta. — Kit keres? — kérdezte. — »Ha jobbra indul — dalt dalolgat...« — mondtam. Nem is ért rá felelni. — »Ha bal felé — mesét re­gél .. .«* — folytatta az ajtó mögül egy ismerős hang. A leó.ny kisurrant az elő­szó'ából, én pedig beléptem a szobába, ahol Pronyin várt rám. Mellette Zseleznovat pillan­tottam meg. — Jó napot — köszöntött Pronyin. Rigai találkozásaink alkalmával sohasem szólított a nevemen. — Parancsára megjelentem — mondottam. — N is, mi újság? — kérdez­te. — Beszél1 en. — Zszlez'ov elvtárs már valószínűleg beszámolt önnek. Azt hiszem, jól haladnak a dolgok. A tizenkilencedik sze­méllyel is megismerkedtünk, hárman ismeretlen helyre tá­voztak, néggyel pedig még nem találkoztunk. — Ezek szerint hazatérhet? •— kérdezte Pronyin. — Ez öntől függ, őrnagy elv- társ — feleltem %-irtózkodóan, bár a szivem valósággal majd kiugrott a boldog elvérzettől. — Igen, hazatérhet — ismé­telte Pronyin. — Szép munkát végeztek, azonkívül... — Zseléznem nélkül semmire sem jutottam volna — jelen­tettem ki meggyőződéssel. — Igen sokat tanultam tőle. — Valóságos szakember, ért a munkájához — nevette el ma­gát P-rcmyin, Zseleznov felé intve. — Tud'a, mit kért tőlem? — Gondolom. — ön mit szól hozzá? — Támogatom Zseleznov ka­pitány kérését. Ha volna rá mód... Pronyin összevonta szemöl­dökét. — Igen — mondta rosszal­lóan. — önök mindketten szakemberek... Egy másodpercnyi csönd tá­madt. — Jöjjenek közelebb — szó­lalt meg Pronyin. — Vitassuk meg ezt a dolgot. Ügy tudom, ez volt az egyet­len értekezlet, amelyen rigai tartózkodásom alatt részt vet­tem. — A gyermekeket megmen­teni ... — mondta elgondol­kodva Pronyin. — Kihozni egri olyan vi'Iából, amelyet valósá­gos erődítménnyé változtat­tak ... Szinte lehetetlen! Ki­hozni csaknem eoy egész óvo­dát egy németek megszállta városból... Pronyin idegesen dobolt uj­jaival az asztalon. Mi hallgat­tunk. Végtére is Pronyfné volt a döntés joga. sőt pusztán (Rácegres) önálló esti tagozatot szerveztek 14—16 hallgató részvételével. [VI iért jelentkeztek a dol- gozók ilyen nagy szám­ban esti és levelező tagozatra? Csak a kisebbik rész az, aki­nek a munkaköre megkövetel bizonyos iskolai végzettséget. A nagyobbik rész minden kötele­zettség nélkül érzi a tanulás fontosságát. Tudják, hogy az űrrakéták korában nagy szük­ség van ismereteik bővítésére. A legtalálóbban egyik hetesi parasztember így fejezte ki : »Olvasom az újságot, hallgatom a rádiót, és sok mindent más­tól kell megkérdeznem. A he­tedikes kislányomnak néha nem tudok választ adni. Nem akarok a kislányom előtt szé­gyenben maradni, nem akarok lemaradni.« A munkásosztály kulturális helyzetéről szóló párt- határozat megjelenése óta mind több munkás kapcsolódik be a felnőttoktatásba. Az el­múlt évben Kaposvárott 130 dolgozó vett részt szervezett általános iskolai felnőttoktatás­ban. Ebből csak 45 volt mun­kás, a többi alkalmazott A folyó tanévben a 327 hallgató közül már 185 munkáshallgató. Az üzemi vezetőségek ered­ményes szervező munkát vé­geztek. Az elmúlt években a Kaposvári Textilművekben egyetlen tanfolyam sem zárul­hatott eredménnyel, mert a három műszakos váltás miatt nem jelenhettek meg a dol­gozók egyszerre a fog­lalkozásokon. A folyó tan­évben biztosították, hegy a 38 továbbtanuló munkás (főleg nő) egy műszakban dolgozik, így pontosan megjelenhet az órákon. A kaposvári Tóth Lajos Ál­talános Iskola nevelőtestületé­nek vezetésével 82 vasutas végzi két csoportban az általá­nos iskola VII. osztályát 10 hónapos tanfolyamon. A MÁV fűtött helyiséggel biztosítja a dolgozók zavartalan tanulását. A kaposvári Vöröshadsereg úti iskolában 37 munkás tanul le­velező tagozaton. Ezek főleg a Cukorgyár és BAR.NEVÄL munkásai. A járási székhelyek iskolái­ban — Nagyatád kivételével — még mindig kevés a mun­káshallgató. A kisebb vidéki üzemek vezetőinek nagyobb gondot leéli fordítani a dolgo­zók általános műveltségének emelésére. Elvétve még előfor­dul, hogy egyes üzemek nem biztosítják a kötelező foglalko­zásokhoz szükséges szabad időt. Balatonfenyvesen. a Gazdasági Vasutak néhány dolgozója nem tud rendszeresen járni az esti tagozat foglalkozásaira, mert a kötelező 220 óra helyett 320 órát dolgozik. Megyénk parasztsága köré­ben is megnőtt a tanulási kedv. Igái, Nemesvid, Kölese tsz- községek példája mutatja, hogy szövetkezeti parasztságunk ala­posabb ismeretek birtokában akar dolgozni a jobb termés­eredményekért. a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvé­nyesítéséért. A mezőgazdasági technikum levelező tagozatán is emelkedett a létszám. A ka­posvári járás három községé­ben indul meg termelőszövet­kezeti tagok részvételével a mezőgazdasági technikum I. osztályénak vidéki levelező ta­gozata 1960-ba.n. A jelentkezők főként tsz-ednökök és brigád­vezetők, akik a technikumi is­meretekkel felvértezve való­ban a termelőszövetkezetek hi­vatott és hozzáértő vezetői lesznek. Akadnak községek, ahol komoly eredményeiket értek el az analfabétizmus felszámolá­séban. Lengyeltóti, Pálmajor, Somogyjéd pedagógusai fárad­ságot nem ismerve, foglalkoz­nak az analfabétákkal. Sorozá­sokon derül ki, hogy sajnos, a fiatalabb generációnál is akad olyan, aki éppen hogy csak tud'írni, olvasni. |7’ Isősorban a pedagógusok, de a társadalmi szervek is kötelesek elősegíteni a fel­nőttek továbbtanulását. Azok a dolgozók, akik beosztásuknál fogva nem vehetnek részt szer­vezett oktatásiban, vagy mert előbb szeretnének bizonyít­ványt szerezni, magánúton, osztályozó vizsga formájában szerzik meg az általános isko­lai bizonyítványt. A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya 1959. szeptember 1-e óta 92 osztályozó dolgosának adott vizsgaengedélyt. A felnőttoktatás a pedagó­gusoktól lelkiismeretes és oda­adó munkát követel. Pedagó­gusaink lelkesen és alapos fel­készüléssel végzik munkájukat; Jó néhányan (Bálint Ferenc Somogyváron, Pandur István Barcsen) már évek óta jó eredménnyel vezetik az esti és levelező tagozatokat. A folyó tanévben sok olyan nevelő kapcsolódott a felnőttoktatás­ba, akiknek a felnőttek tanítá­sa új dolog. Más módszerek­kel kell tanítani, a csökkentett óraszámnak megfelelően kell a tanítási anyagot kiválaszta­ni. Az első órák izgalmai után a pedagógusok megtalálták azt a hangot és módszert, amely a legmegfelőbb a közösen vég­zett eredményes munkához. Az egyes iskolákban létre­hozott esti és levelező tagoza­toknak nagy jelentőségük van az iskola és családi ház, az is- kóla !*s falu kapcsolatának elmélyítésében is. A tagozatok hallgatói két év alatt közös­séggé, egységes kollektívává forrnak össze. Ezek a hallga­tók — akik a legtöbb esetben szülők — megértik az iskola nevelési célkitűzéseit, és min­den erejükkel támogatják azok megvalósítását. A pedagógusok is közelebb kerülnek a szülők­höz, a falu problémáihoz. Az elmúlt években az egyes tagozatokra beiratkozott hall­gatók 15—20 százaléka lemor­zsolódott. A kialakult kollek­tívák akadályozzák meg ennek megismétlődését. Közösen lép­jenek fel a vizsgáktól való fé­lelem vagy esetleges nemtö­rődömség ellen! A z iskolákba esténként felgyűlő lámpafény mu­tatja, milyen nagy lépést tet­tünk élőre népünk kulturális felemelkedése útján. Ez a lám­pafény hív is: még többen ve­gyenek részt a felnőttoktatás­ban, mert szocialista társadal­munk hatalmas célkitűzéseinek megvalósításához kiművelt em­berfőikre van szükség. Bongor János megyei tanulmányi felügyelő Jól sikerült falugyűlést tartottak Balatonlellén — Szólj hozzá! — fordult *"eleznovhoz. — Mit .taná­■Isz? — Repülőgépre gondolok — zdte Zseleznov. — Tervem a ">vetkező: a repülőgép Gröner illájában száll le. Hiszen ott berendezett repülőtér áll ren­delkezésünkre! Egy titkos, kü­lönleges rendeltetésű repülőtér. Van néhány olyan pilótánk, aki megtenné és végre is tud­ná hajtani ezt. Prohovov, Sztöljaircsik... Makarov elv­társ végrehajtotta feladatát, őt úgyis át kell dobni szovjet te­rületre. A Gestapo már na­gyon feni rá a fogát. Vele együtt össze kell szedni a gyermekeket is. Ezután... ön is tudja már, hogy lesz. Az egészet éjszaka hajtanánk vég­re, úgy félóra alatt lebonyolí­tanánk . . ; Pronyin mereven nézte az asztal lapját, mintha térkép, vagy valamiféle rajz feküdne rajta. Aggódva figyeltük, beleegye­zik-e vagy sem. — Nagyon kockázatos vál­lalkozás — mondta. A repülő­teret, illetve a villát őr~ik. Na­gyon is éberen őrzik. Eszre fogiák venni a gép leszállását. Ezek a gyalázatosak egy pil­lámat alatt ott teremhetnek... — Elhallgatott, mi vsszafoj- tottuk >lélegzetünket. — De ■megkockáztatjuk ... Megkönnyebbülten sóhajtot­tunk. — Olyan dologért kockázta­tunk, amely ebben az esetben különösen megéri a kockáza­tot, annál is inkább, mert.. Ránk pillantott, és szemé­ben apró lángocska lobbant fel. Egy mozdulattal közelebb in­tett bennünket magához. — Olyan pontosan kell min­dent mérlegelnünk, fiúk. mint egy gyógyszertárban. A leg»a- ayobb önuralomra és t»«uelem­r? -n., w;>■rn Makaróninak meg kell tudnia, milyen őrség védi a villát. Zseleznov még ma kapcsolatba lép a leadón a parancsnoksággal. Én a követ­kezőket javaslom: amikor a mi bombavetőink az épület fö­lé érnek, egyik közülük, mi­után bombáit már ledobta, visszatér a villához. Erre az időpontra már ott kell lenni önöknek. Haschke őrmester se­gítségére nemigen számítha­tunk. Andrej Szemjonovics ké­szüljön fel a hazatérésre. Ve­gye magához az iratokat, kar­totékokat, képeslapokat, a lis­tát. A névsor másolatát adja át nekem. Azzal is kevesebb lesz a gondja. Az akció pa­rancsnoka Zseleznov kapitány. — Pronyin szigorúan nézett rám. — Megértette, Andrej Szemjonovics? Zseleznov sza­va az ön számára törvény. Fölállt, kezet szorított ve­lünk. — Menjen — mondta nekem. — Egyenesen le az udvarra, azután ki az utcára. Viktor majd később megy, de még ma viszontlátja. Újra keresztülmentem a konyhán, az előbbi férfi most is ugyanúgy állt az ablaknál, kezét zsebre dugva. Csák ak­kor jöttem rá, hogy valószínű­leg Pronyint fedezi. A ház kapumban is állt egy ember, nem tudtam, hogy a mieink közül való-e, vagy más. Elmentem mellette, de nem követett. Otthon összekerestem a szük­séges képeslapokat, egyeztet­tem őket a névsorral, lemásol­tam a listát, és a safe-ba rej­tettem. Estére megérkezett Zselez­nov. — No, mi újság? — kérdez­tem. — Minden rendben — mond­ta. mintha mi sem történt v-l- na. — Megpróbálok kapcsola­tot teremteni azokkal, akikhe; egyszer elvittem. — Folytatjuk Balatonlellén a Hazafias Népfront helyi hizottsága nagy érdeklődéssel kisért falugyű­lést szervezett. Az összejövete­len a falu lakói közül több mint 400-an vettek részt és .zsúfolásig megtöltötték a köz­ségi kultúrtermet. Béri Imre, a Hazafias Népfront-bizottság el­nökének megnyitó szavai után Parti Ferenc, a községi párt- szervezet titkára tartott részle­tes beszámolót Foglalkozott — a többi kö­pött — a felszabadulás óta lért legfontosabb politikai és gazdasági eredményekkel. Ki- íemelte a helvi lakosságot köz­vetlenül érdeklő kérdéseket. Számszerű adatokkal bizonyí­totta, hogy Balatonllelén is alapvetően megváltozott a helyzet, jelentősen emelkedett a lakosság zömének életszínvo­nala. Rámutatott a kulturális munkában elért feilődésre, a dolgozók művelődésére, tanulá­sára. Balatonlellén a felszaba- 5 dúl,ás előtt mindössze 5, jelen- íleg 18 pedagógus tanít. A múlt- Sban napközi otthonról, óvodá­iról szó sem lehetett. Ma vi- 5 szent a napközi otthonban több iszáz gyermekről gondoskodnak, íés több mint 80 gyermekre ^ügyelnek fel az óvodában. Szólott az előadó a családi- ház-ápítke zésekről is. A felsza­badulást megelőzően az építke­zések szinte kizárólag az úg­ynevezett villasorra korlátozód­tak. Itt építették a kizsákmá­nyoló osztályok tagjai luxus­villáikat és penzióikat. A köz­ségben viszont — egyes kivé­telektől eltekintve — csak né- jhány vályog-, vagy dönigöltfalú 5ház épült. Ma pedig szinte egombamódra szaporodnak a A tégi s- ós (cő-s-.ító-ű két-hárcm- ? szobás családi házak, sok közü- , Vük állami h!M igénybevété’é- '5vél. F-zért ­víz\ szel j’.-: i l -...i bővít .sere fordítják. A beszámolóból Vt. tűnt, hogy pL a Máj-us 1. utcá­ban 900 folyóméter vízvezeték­csövet fektettek le részben a községfejlesztési alapból, rész­ben a lakosság társadalmi munkájával. Ez utóbbinak az értéke meghaladja a 7000 fo­rintot. Ugyancsak jelentős tánsadát- mi munkát végeztek a közel­múltban megépített és a közsé­gen átvezető Balatonlelle—Ka­posvár közötti úi műút létesí­tésekor. A kerítéseket főként társadalmi munkában helyez­ték él. Kevés viszont a társa­dalmi hozzájárulás a Szabad­ság utcai járdaépítésnél, és bi­zony a községfejlesztési hozzá­járulás mértéke is alacsony Balatonlellén. Az állam nagy összegeket juttat a község fej­lesztésére. A piac áthelyezése és a balatoni műút melletti park kialakítása több mint fél millió forintba került. A költ­ségeket részben az állam fe­dezte. illetve a fürdőhelyi dí­jak nyújtottak rá fedezetet; Természetesen az állami támo­gatás mellett a tervek teljesí­tését az is biztosítja, hogy a lakosság eleget tesz állampol­gári kötelességének, és — né­hány kivételtől eltekintve —• adóját rendten befizeti. A beszámoló második felé­ben részletesen foglalkozott Parti elvtárs mezőgazdaságunk I helyzetével, a nagyüzemi ter- j melésre való áttérés le.gfonto- j sab-b általános és helyi kérde- ; seivel. j Az előadás után több felszó- I lalás hangzott, el a vízellátás bővítésével, az óvoda és nap­közi otthon működésével és az adófizetéssel kapcsolatban. Említést érdeme! a falugyű­lés szervezettsége é= az. hogy a gyűlést a meghii'd','oit idő­pontban ponte«-"’-* is Káld;>-l Rudolf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom