Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ^ÁPfíSN' r 9 'MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 218. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. november 26. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az állami felnőttoktatásról (3. oldalon) Zalai traktorosok somogyi földeken (5. oldalon) Megfenyegettek (6. oldalon) Hagy mennyiségű tenyészállatot, több ezer vagon vetőmagot adnak át 1360-ban a tsz-eknek az állami gazdaságok Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatóságán elkészülteik a tervek arra vonatkozóan, hogy 1960-ban milyen mennyiségű tenyészállatot és minőségi ve­tőmagot bocsátónak á termelő- szövetkezetek rendelkezésére. A segítés mértékéről Petőházá Gábor miniszterhelyettes tájé­koztatta az MTI munkatársát: — Az új 3004/2-es kormány­határozat az .állami gazdaságok feladatává teszi, hogy á koráb­binál is jelentősebb mértékben támogassák a termelőszövetke­zeteket Növeljük a központi készletre termelt vetőmag- mennyiséget, s így lehetőség nyílik arra, hogy a termelőszö­vetkezeteknek elegendő vető­magot juttassunk. A tavaszi hibridkukorica-veféshez már 2300 vagon hibridmagot adunk át. Cukorrépából és takar­mányrépából 500 vagonnal, lu­cernából, lóheréből és egyéb aprómagvakból pedig 120 va­gonnal adunk át. Kenyérgabo­nából 4005 vagon, takarmány­gabonából pedig 1789 vagon ve­tőmag átadását tervezzük. 1960-ban 3500 tény észüszőt és bikát adunk át a közös gaz­daságoknak. Sertés-tenyésztör- zsek átadásával előmozdítjuk a közös gazdaságok tenyésze­teinek mielőbbi kialakítását Összesen 565 000 tenyészkant, kocát és kocasüldőt biztosí­tunk a termelőszövetkezetek számára. A közös juhászatok állományának megjavítása céljából 34 000 tenyészkost, anyát, jerkét adunk át. A ba­romfitenyésztésben különösen nagy támogatásra számíthatnak a közös tenyészeteket kialakí­tó term elősző vetkezetek. Azon­kívül, hogy 78 000 tenyészba- romfit szállítunk, még csak­nem egymillió naposcsibét is a termelőszövetkezetek rendel­kezésére bocsátunk. A felsorolt vetőmag- és ál­latmennyiségen felül a helyi kívánságoknak megfelelően to­vábbi vetőmagcserével, gép- kölcsönzéssel és egyéb módon támogatják az állami gazdasá­gok a fiatal termelőszövetke­zeteket. (MTI) Az észak-somogyi erdészek állták szavukat Annak idején, amikor me- gyeszente megindult a kong­resszusi munkaverseny, a Za- márdiiban székelő Észak-Somo­gyi Állami Erdőgazdaság dol­gozói is nagy számban jelen­tették be csatlakozásukat. Vál­lalásaikban összesen 600 000 forintos eredményjavulást ígér­tek. Az észak-somogyi erdészek állták szavukat. A versenybi­zottság értékelő jelentése fi­gyelmet érdemlő eredmények­ről ad számot. A Zamárdihoz tartozó erdé­J61 indult a közös munka Pogányszentpéteren (TvAösitöyktöl.) Ez év tavaszán a pogány- szentpéteri dolgoz» parasztok egy akarattal őszi keadésű kö­zös gazdaságot alapítottak Zöldmező Termelőszövetkezet néven. Az elmúlt hónapokban együttes erővel, megértéssel lendültek munkába. 160 hold búzát. 38 hold rozsot. 104 hold árpát és szöszösbükkönyt ve­tettek el. Az állatállomány is a közös­be került. 68 szarvasmarhájuk, 58 lovuk és 32 sertésük van. Az állatállomány elhelyezéséhez építési hitelt vettek föl. Saját erőből építettek egy négyvago- iios kukoricagórét. Az állatok ellátásáról is gondoskodtak, 100 köbméter takarmányt sá­lóztak. tíz köbméterrel többet, mint tervezték. Állami hitel igényibevételével üzembe helyeztek egy darálót, villafiymeghajfcású répa- és szecskavágót és tejfölözőt. Még az idén megkezdik a halasta­vak építési munkáját. Követ­kező esztendei terveikben sze­repel a szarvasmarha- és a sertésállomány növelése, vala­mint len és cukorrépa termesz­tése. szék jelentősen túlteljesítették vállalásukat. A kongresszusi munkaverseny 780 ezer forin­tos eredményjavulást biztosát a gazdaságnak. Valamennyi termelési ág­ban szép eredmények szület­tek. A vadaskerti csemetekert (marcali erdészet) a kiadott termelési értéken felül 42 743 forint értékű csemetét ter­melt. A vándorcsemete-kertek között a magyaikeszi (tabi er­dészet) bizonyult a legjobbnak: 1000 darab lomb. magásyi cse­metét 56 forintért iskolázott csemetét pedig 19 forintért ter­melt meg. Az erdőápolási ver­senyben a somogyfajszi É-kerü- let (újvárfalvi erdészet) bizo­nyult a legjobbnak: erdősítési eredménye 50 hektáron 90 szá­zalék. A fa wártmáM V-termelésben a szántóéi fűrészüzem, a vas­úti rakodók versenyéiben a ba- lajonboglári MÁV-rakodó, a fogatgazd ásások vetélkedésé­ben a somogyvári fogatgazda­ság végzett az első helyen. Az egyéni versenyben a fogatosok közül Dömötör János, a vonta­tóvezetők közül Vass János bi­zonyult a legjobbnak. Az erdészet igazgatósága megjutalmazta a kongresszusi verseny élenjáróit. 171 dolgo­zó 64 300 forintos céljutalom­ban részesült. A bnnnyai nőfanács színes programot készített a téli hónapokra A bonnyai nőfanács elkészí­tette munkatervét. Az összeál­lításkor figyelembe vették az elmúlt év eredményeit, tapasz­talatait. Általános feladatul tűzték ki, hogy ez évben még több asszonyt vonnák be a nő- taná.cs munkájába. Hogy ez si­kerüljön. színes, gazdag prog­ramot állítottak össze. öt előadást rendeznek a szü­lői munkaközösség segítségé­vel. Az előadások gyermekne­velési problémákkal foglalkoz­nak. Ezzel párhuzamosan egészségügyi előadásokat és könyvankétot tartanak. Az ok­tatásra is nagy gondot fordíta­nak. A dolgozók esti iskolája már megnyílt, s a tavalyi ta­pasztalatok alapján megindít­ják a szabó-varró tanfolyamot. Mivel Bonnya termelőszövet­kezeti közrég, az asszonyok ré­szére munkaegység-számító kört szerveznek. Elsősegély­nyújtó iskolát indítanak a Vö­röskereszt segítségével. Egváb összejöveteleik a kul­turális élet fellendítését : szol­gálják. Két színdarabot adnak elő a télen. A mozilátogatás fellendítése céljából rendszere­sen ismertetik a havi műsort, és megbeszélik a filmek neve­lő értékét. / Tapasztalatcsere céljából ellátogatnak más köz­ség tenne1 őszövetkezetébe. ’ Az iskolai munkát — mint eddig is — a szülői munkaközösség­gel karöltve támogatják. Miért maradt le a III. negyedévben a Csurgói Faipari Vállalat? Kissé megkésve tartotta meg a Csurgód Faipari Vállalat szakszervezeti bizottsága a har­madik negyedévi mérlegbeszá­molót. A számok nem mutat­nak jó eredményt. Pedig a si­keres első és második negyed­év után mindenki joggal gon­dolhatta, hogy a harmadik ne­gyedévben sem lesz visszaesés. Sajnos azonban, nem így tör­tént. A tervezett 144 ezer forin­tos többleteredménnyel szem­ben 225 ezer forint lemaradás mutatkozik. A vállalat munka­bérmegtakarítás helyett túl­lépték a béralapot. A 'szakszervezeti bizottság megvizsgálta, hogy minek tu­lajdonítható a harmadik ne­gyedévi lemaradás. Megállapí­tottá, how baj van a gyárt­mányok minőségével. A festett bútorokat leértékelve — 10 szá­zalékkal csökkentett áron — veszi át a kereskedelem. Rá­adásul gyakran meg is kötbé- rezik a vállalatot. A bútorok ugyan haszriálhatóság szem­pontjából tökéletesek, de kül­sőre hibásak. Ez azt bizonyít­ja, hogy nem minden dolgozó végez gondos, lelkiismeretes munkát. Az is baj. hogy az üzemnek nincs mérnöke vagy technikusa. Egves részlegeknél feltűnően emelkedett az anyagköltség. A vállalat a tervezett anyagkölt­séget 7.1 százalékkal. lépte túl. Ok: nincs állandó anvagátyevő és -kiadó a vállalatnál. Kény­telenek megfelelő vizsgálat nél­kül elfogadni az érkező anya­got Az előző. negyedéveikhez vi­szonyítva csökkent az egy fő­re eső termelési érték is. En­nek oka a munka szervezetlen­sége és a laza munkafegyelem. A dolgozók némelyike nem használja 3d a munkaidő min­den percét. A vezetőség több­ször tartott az egyes részlegek­nél röpgyűléseket ezzel kapcso­latban, de úgy látszik, nem tudtak megfelelő eredményt el­érni. Az év hátralevő részében mindent meg kél! tenniük, how a munka jobb megszer­vezésével. a munkafegyelem megszilárdításával pótolják a mulasztottakat. A tavalyihoz hasonló összegű nyereségrészesedésre lehet számítani az idén A Pénzügyminisztérium az első háromnegyedév eredmé­nyei alapján a többi között ér­tékelte, hogy a különböző Iparágak mit tettek eddig az évvégi nyereségrészesedésért Kitűnt, hogy a kongresz- szusi versenyben negyed­évről negyedévre javult a munka, s ha a termelés gazdaságossága továbbra is az eddigi ütemben fejlődik, úgy a tavalyihoz hasonló, vagy annál valamivel na­gyobb összegű nyereségré­szesedést érhetnek el a vállalatok. Nyereségrészesedést csak a múlt évinél jobb, s a tényle­gesen elért gazdasági eredmé­nyekért fizetnek, a papíron ki­mutatott, de a valóságban el nem ért fejlődésért sehol sem kaphatnak jutalmat. Számos iparágban szinte szemmellátható a fejlődés, s ezeken a helyeken természete­sen a nyereségrészesedés sem marad el. Az építőanyagipar­ban például jelentősen növeke­dett a termelékenység, szigorú pénzügyi fegyelmet vezettek be, s a régebbinél jobban ki­használják az üzemek teljesítő- képességét. A bányászatban javult a minőség, ezzel együtt a munka gazdaságossága. A kohászatban javultak a mű­szaki mutatók, ami tükröződik a nyereség összegében is. A gépipar néhány ágában az elő­ző évhez viszonyítva szintén jelentős fejlődés tapasztalható. Az eddigi gyakorlathoz ha­sonlóan iparágon belül sem egyforma a vállalatok nyere­ségrészesedése, a jobb mun­káért nagyobb összeg jár. A kongresszusi verseny hatására az idén kevesebb a rosszul dol­gozó üzem. Tavaly háromnem gyed év alatt 155, most ugyan­ez idő alatt mindössze 63 vál­lalat nem teljesítette a nyere­ségrészesedés feltételeit. A ne­gyedik negyedév eredményei a korábbi évek tapasztalatai sze­rint általában kedvezőbbek az előző negyedéveknél. Tavaly a gyengén dolgozó üzemek szá­ma az év végére 155-ről 44-re olvadt le, ezért most is mód van arra, hogy az év hátralévő szakaszában vállalataink ja­vítsák munkájukat. A nyereségrészesedés végső összege az évi mérlegbeszámo­lók felülvizsgálása után dől el, ezért a részesedés kiosztására körülbelül a jövő év áprilisá­ban kerül sor. A felülvizsgála­tok a termelői árak rendezése miatt az eddiginél is nagyobb feladatot jelentenek. Az évvégi leltározások már megkezdőd­tek. (MTI) A kongresszusi versenyben 343 000 pár cipő készült terven felül A megnövekedőit kereslet kielégítéséért a nyár elején a belkereskedelem azzal a kér­déssel fordult a cipőgyárakhoz, hogv készítsenek a tervezettnél több cipőt. A gyárak dolgozói a kongresszusi versenyben vál­lalkoztak arra. Hogy a belke­reskedelemnek az év végéig 317 000 pár terven felüli cinőt adnak át. Fz a felajánlás már teljesült. Eddig1 a 317 090 pár helyett 343 000 pár, cipő készült a kötelező mennyiségen felül. (MTI» •• Ülést tartott a Kosponti Népi Ellenőrzési Bizottság A Központi Nét>i Ellenőrzési Bizottság szerdai ülésén elfo­gadta az elnökségnek a befeje­zett központi vizsgálatokat: kö­vető intézkedéseikről szóló beszámolóját. A népi ellenőrzés széleskörű vizsgálata is hozzájárult ahhoz, hogy a napokban törvényerejű rendelet született a szabálysér­tési eljárásokról. A gazdasági bizottság és a Minisztertanács legutóbb elfogadta a KNEB több — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek fejlesztésé­vel kapcsolatos — fontos ja­vaslatát. Az elmúlt időszakban jelen- ; tős vizsgálatokat folytattak a megyei népi ellenőrzési bizott­ságok. Hét megyében ellenőriz­ték az állami tartalékföldek hasznosítását. Megállapították, hogy gyakran illetéktelenek használják a földeket, s áltálá- j ban jelentős a hátralék, kilenc megyében a községfejlesztési alap felhasználását ellenőriz-1 ték a bizottságok, más megyék­ben az állami gépkocsik üze- j meltetését. A felvásárlást el­lenőrizték valamennyi megyé- oen. és vizsgálták a tanácsi felügyelet alá tartozó vállala­tok és intézmények gazdálko­dását. E vállalatok általában késztermékek gyártására ren­dezkedtek be, és gyakran az egész ország területére szállí­tanak. Több kifogás merült fel a tanácsi javítóipar munkájá­nak minősége ellen, ezért he­lyenként nem szívesen veszik igénybe szolgáltatásaikat. A felügyeleti szervek ellenőrzése igen hiányos ezeknél a válla­latoknál. Több száz népi ellenőr vizs­gálja jelenleg a dolgozók szo­ciális ellátásának kérdéseit, valamint az idegenforgalom helyzetét és a külkereskedelmi vállalatok szerződéskötési te­vékenységét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezután megvitatta és elfogadta a következő orszá­gos vizsgálat programját. (MTI) Uj talajjavítói módszerre! ReMiiromszorosára növelik í Magyarországon a 12 millió holdnyi termőterületből körül­belül 3,5 millió hold a gyengén termő, sovány savanyú talaj és további egymillió holdra te­hető a szikesek területe. Mind­ezekből nyilvánvaló, hogy a második ötéves tervben . igen hangsúlyozottan szerepelnek a talajjavítási feladatok. A talajjavításban rejlő nagy lehetőségekről, valamint az egyes vidékeken máris elért eredményekről és a jövő ter­veiről a Budapesti Talajjavító Vállalat vezető szakemberei tá­jékoztatták az MTI munkatár­sát. Elmondották többek kö­zött, hogy az 1947-től 1958-ig megjavított terület 376 500 hold, s ez több mint tizenötszöröse az 1928-tól 1937-ig megjavított területnek. 1960-ban már 100 ezer ho’dat, a második ötéves terv időszakában pedig évi átlagban 120 000 holdnyi gyen- géntermő talajt jaioitanak meg országosan. Az utóbbi években új talaj­Á Földművelésügyi Minisztériumban szerdán értekezletet tartottak a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályvezetői. Tömpe István, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese ismer­tette a 3004/2-es kormányhatá­rozattal kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. A megyei taná­csok mezőgazdasági osztályve­zetői beszámoltak a termelő­szövetkezetek idei eredményei­ről, a gazdasági megerősítés további lehetőségeiről. (MTI) javítási módszer a humuszos lápi mész kísérletei és nagy* üzemi alkalmazását kezdték meg a sovány, savanyú ho­moktalajokon. Gazdaságosságára jellem­zőek az elmúlt években végzett kísérte1 eredményei; A Somogy megyei Taszár köz­ség határában az Új Barázda Tsz-nek 100 holdnyi területet javítottak meg 1959 tavaszán humuszos lápi mésszel. Ko­rábban ezen a területen mind­össze 8 mázsa csöves kukorica termett holdanként, á javítás után a holdankénti átlagtermés 35—40 mázsára növekedett. Az új talaj javítási módszer; rendkívül gazdaságos. A szá­mítások szerint ugyanis évente csaknem ezer forinttal növek­szik a megjavított területek egy-egy holdjának jövedelme. A termelőszövetkezetek föld­jein a javítás még ennél is nagyobb jövedelmet hoz, rriivel a javításhoz szükséges humuszos lápi meszet a legkö­zelebbi vasútállomásra szállít­va az állam ingyen bocsátja rendelkezésükre, sőt ha nincs megfelelő munkaerő a közös- gazdaságokban, a talajjavító vállalat hordatja ki a lápime- szet a földekre és dolgoztatja be a talajba. A munkaköltsé- gekrq a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú kedvezményes hitelt kaphatnak az államtól. (MTI) Bonn újabb katonai pozíciókat akar megkaparintani a NATOban London (ADN). A Times szerdai száma arról ír, hogy Bonn újabb katonai kulcspozí­ciókat akar merrV"~"rintaini a NATO-ban. A lap közli, hogy Strauss nyugatnémet hadügy­miniszter december 2-án tár­gyal az angol hadügyminiszter­rel és e tárgyalásain követelni fogja a nyugat-németországi második hadseregcsoport pa­rancsnokságát, amely eddig Sir Dudley Ward angol tábor- |nok alá tartozott. A lap rámutat: nagyok az Fentétek Bonn é& London kö- Saött a nyugateurópai katonai vezetés kérdésében. A bonni kormány még azt sem hajlan­dó figyelembe venni, hogy az ál­tala követelt főparancsnokság alá tartozó angol csapatok atomfegyverekkel vannak fel­szerelve. Strauss bonni had­ügyminiszter már régóta köve­tek a NATO szerkezetének »újjárendezését.« ... Strauss fasiszta mintára »-nagy élettér — megoldást« kíván, a NATO-t szeretné Norvégiától az Alpo­kig egy tömbbe kovácsolni a szocialista országok ellen. (MTI) Májusig megtartják a csúcsértekezletet? New York. Egy vezető nyu­gati politikus — aki nem óhaj­totta magát megnevezni — kedden kijelentette, hogy a kormányfői értekezletet »leg­később« májusban megtartják. (MTI) Meghalt Gerard Philippe Párizs (AP). Gerard Philip* pe, a világhírű francia filmszí­nész szerdán 37 éves korában szívroham következtében hiy» leien elhunyt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom