Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

Redd, 1959. november 24, t SOMOGYI NÉPLAP iA miti*x.íxeiium—leuiuiziuiiM dicső zászluju alatt** A Pravda szerkesztőségi cikke az MSZMP Vll. kongresszusáról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da hétfői száma »A marxizmus • Icuinizmus dicső zászlaja alatt» Címmé! szerkesztőségi cikket közöl, amelyben a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő VII. kongresszusával foglalko­zik. A magyar nép, a kommunis­ták és a pártonkívüliek töme­gei a szocializmusért vívott harc újabb kiemelkedő sike­reivel köszöntik a kongresz- szust — írja a Pravda, majd megállapítja: A megyei és városi pártér- tefcezletek nagy fellendülést hoztak a politikai munkában. A küldöttek behatóan megvi­tatták a szocializmus építésé­nek legfontosabb feladatait. A pártértekezletek kidomborítot­ták a párt és a nép megbont­hatatlan egységét, megmutat­ták, hogy Magyarországon a szocia­lizmus erői egyre jobban gyarapodnak és izmosod­nak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megnövekedett erővel, a kemény ősz fcé 1 y harcokban megedződve, a néptomegeíklkel szarosán összeforrva érkezett el hetedik kongresszusához. Az MSZMP a Magyar Kommunis­ta Pártnak és a Magyar Dol­gozók Pártjának örököse, azé a párté, amely a két munkás» párt egyesülése alapján kelet­kezett. Marxista—leninista tí­pusú párt, a nemzetközi kom­munista és mukásmozgalom egyik harcos csapata. Mint a munkásosztály élcsapata, a dolgozók pártja, a szocializ­must sikerésear építő ország vezető és irányító erejévé vált. Magyarország dolgozói párt­juk vezetésével nagyszerű eredményeket értek el a szo­cializmus építésében. Az or­szágban évről évre erősödik a népi demokratikus rendszer, amely szabadságot, hozott. a népnek, felszabadította a nép alkotó erőit. Magyarország bel­politikai és gazdasági helyzete egyre szilárdabbá válik. Az or­szág sikeresen leküzdötte a nemzetközi és a belső reakció által 1956-ban megszervezett ellenforradalmi lázadás követ­kezményeit Állandóan emel­kedik a nép életszínvonala, Hruscsov ettvtárs 1958 tava­szán a budapesti ünnepi ülé­sen így jellemezte az MSZMP szerepét: ». ..A magyar nép min­den eredményét elsősorban a Magyar Szocialista Mun­káspárt és Központi Bi­zottsága kiváló vezetésé­nek köszönheti.* Nem véletlen, hogy az ellen­ség a legnagyobb erővel min­dig a munkásosztály pártját támadta és támadja. A reakció célja világos: me» kell foszta­ni élcsapatától a magyar mun­kásosztályt, Magyarország dol­gozóit. De a párt újjáalakult, és megingathatatlan szilárd­sággal vezeti a népet. Magyar- országon a Magyar Szocialista Munkáspárt hozzáértő vezetése a szocializmus sikeres építésé­nek záloga. A cikk ezután a kongresszusi irányelvek célkitűzéseivel fog­lalkozók, majd így folytatja: A magyar dolgozó nép túl­nyomó többsége a kapitalisták és földesurak nélküli 14 esz­tendő alatt a párt vezetésével meggyőződött a szocializmus előnyeiről. , A szocializmus építése Magyarországon a becsület dolgává vált minden dol­gozó számára. Nem kétséges, hogy a szo­cialista rendszer előnyeit ki­használva a magyar munkás­osztály, minden magyar dolgozó a közeljövőben újabb nagysze­rű sikereket ér el a politikai gazdasági és kulturális élet minden területén. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nagy munkát végzett, hogy a magyar nép összeforr­jon a nagy szocialista tábor többi népével. Határozottá.ji visszaverte Nagy Imre revizio­nista csoportját, amely a hibák kijavításának ürügyével egyez­séget próbált kötni az osztály- ellenséggel, el akarta szakítani Magyarországot a szocializmus táborától. Az MSZMP a népek barátságának, a proletár nem­zetköziségnek a szellemében neveli a magyar népet. A szocialista tábor népei­nek egységes családjában a dicső MSZMP vezette magyar dolgozók méltókép­pen segítik, hogy a szo­cializmus világtörténelmi jelentőségű győzelmet aras­son a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A magyar nép saját történel­mi tapasztalataiból ismerte meg a burzsoá reakció álnok­ságát és terrorját, éberen őr­ködik nagy szocialista vívmá­nyai fölött, és senkinek sem engedi meg, hogy merényletet kövessen el szabadsága és bol­dogsága ellen. A szocializmus ellenséglei ar­ra számítottak, hogy szét tud­ják zülleszteni vagy meg tud­ják gyengíteni a szocialista országok népeit összefűző szo­ros, testvéri barátságot. Ala­posan el&zámították magukat. A magyar és a szovjet nép barátsága, a szocialista tá­borhoz tartozó országok összes népeinek barátsága szilárdabb, mint valaha. Ebben nagy érdemei vannak a Magyar Szocialista Munkás­pártnak is. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára a salgótarjáni dolgozók gyűlésén nemrég ki­jelentette: »Külpolitikánkat az határozza meg, hogy a. ma­gyar—szovjet barátság hívei vagyunk. Büszkék vagyunk er­re a barátságra. A szocialista tábor egységét kívánjuk. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a ma­gyar nép a szocialista népek családjának tagja, és tudjuk, hogy amíg a. Föld forog, mi nem válunk ki ebből a család­ból.« A Magyar Szocialista Mun­káspárt következetes bókepoli- takát folytat, síkraszálll minden ország békés együttéléséért, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Az MSZMP tevékenyen támogatja a Szov­jetunió általános és teljes le­szerelési javaslatát, az atom- és hidrogénfegwer eltiltására vonatkozó indítványait. A ma­gyar munkások és parasztok nagy lelkesedéssel üdvözölték Hruscsov! elvtárs amerikai lá- toeatásának és Eisenhower el­nökkel folytáért tárgyalásai­nak eredményét. Az MSZMP erejének teljé­ben érkezik el hetedik kongresszusához. Szilárd és megingathatatlan marxista-leninista alapon, ha- tärpzottan és következetesein harcol a revizionizmus ellen, amely a jelenlegi szakaszban a fő veszély a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban. Ugyanakkor az MSZMP küzd a dogmatikus és szektás hibák kiküszöböléséért is. A marxizmus—leninizmus le­győzhetetlen zászlaja alatt az MSZMP biztosan vezeti a ma­gyar népet az új élet ragyogó útján. A kongresszus még jobban összeforrasztja majd a pártot és a népet, világos programmal fegyverzi fel a magyar dolgozókat abban a harcban, amelyet a szocializ­mus alapjai építésének befeje­zéséért vírmak. (MTI) Az ENSZ-ben működő szovjet küldöttség nyilatkozata a „magyar kérdés“ napirendre erőszakolásának kísérleteiről New York (TASZSZ). Az LiNSZ-bözgy ülésben működő szovjet küldöttség szombaton nyilatkozatot juttatott el a saj­tóhoz azzal kapcsolatban, hogy a közgyűlésre rá akarják erő­szakolni az úgynevezett ma­gyar kérdés vitáját. A nyilatkozat a következő­képpen hangzik: M. Munro, aki a »magyar kérdéssel kapcsolatos ENSZ- küiönmegbízottnak“ nevezi ma­gát, november 16-án azzal a provokációs javaslattal for­dult az ENSZ főtitkárához, hogy a közgyűlés vitassa meg az úgynevezett magyar kér­dést M. Munro javaslatának támogatására az ENSZ-ben működő amerikai küldöttség november 20-án hivatalos in­dítványt tett, hogy tűzzék a »ínagyar kérdést« a közgyűlés most folyó ülésszakának napi­rendjére. Ezzel kapcsolatban a szov­jet küldöttség szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az amerikai küldöttségnek ezt a hidegháború leggyá­szosabb időszakára emlé­keztető lépését nem lehet másként felfogni. mint olyan cse'ekménynek, ami ellenkezik azzal az együtt­működési szellemmel, amely a nemzetközi fe­szültségnek az utóbbi idő­ben történt enyhülése alap­ján kezd kialakulni az ál­lamok között. Ez a cselekmény közvetlenül aláássa ezt az együttműködési szellemet. Olyan sajnálatos helyzet ala­kult ki, hogy az Egyesült Ál­lamok képviselői egyfelől olyan kijelentéseket hangoztatnak, hogy a nemzetközi kapcsola­tok normalizálására töreksze­nek, másfelől viszont olyan lépéseket tesznek, amelyek a nemzetközi helyzet megrontá­sára irányulnak. Ebben az összefüggésben figyelmet kelt az a tény, hogy az amerikai küldöttség szóban forgó ja­vaslatát, amely — mint emlí­tettük — a »magyar kérdés­nek- a közgyűlés napirendjé­re tűzését szorgalmazza, ugyanazon a napon küldték cl az ENSZ-nek, amelyen a köz­gyűlés egyhangúlag jóváhagy la az általános és teljes lesz» relés oly annyira fontos kér“ désében hozott határozatot. Az úgynevezett magyar kérdés kiagyalt és provo­kációs kérdés. Megvitatása a szovjet küldött* ség véleménye szerint csalt azoknak az érdekét szolgálná, akik ellenzik a nemzetközi kapcsolatok javulását, és a hi' degháború folytatását kíván* jók. Ennélfogva a szovjet kül­döttség reméli, hogy az ENSZ tagjai között akadnak kellő számban olyan egészséges erők, amelyek meg tudják akadá­lyozni, hogy a szervezetet ilyen alávaló és a béke ügyére káros célokra használják fel. (MTI) Laonx risftxa akarja vonni Esxak-Vietnam elleni panaszát New York (MTI). ENSZ-kö- rökben az a hír terjedt el, hogy Laosz visszavonja Észak- Vietnam ellen az ENSZ-ben beterjesztett panaszát, hogy »csökkentse az Észak-Vietnam- mal és a népi Kínával való kapcsolatában beállott feszült­séget« — jelenti az AP. Vita az ENSZ rendkíiüli fegyveres erőiről Nehru nyilatkozata a csúcsértekezletről és India katonai erejéről Üj-Delhi (MTI). Az Üj-Del- hiben működő külföldi sajtó­tudósítók egyesülete vasárnap ebédet adott Nehru indiai mi­niszterelnök tiszteletére. Az in­diai kormányfő a díszebéden beszédet mondott. Azt a remé­nyét fejezte ki, hogy a hideg­háború megszüntetéséra, a konfliktusok és a nézeteltéré­sek felszámolására kifejtett erőfeszítések eredménnyel jár­nak. Hangsúlyozta, hogy a né­peknek már elegük van a hi­degháborús életből, és örömmel fogadják a határozott próbál­kozásokat. Hozzáfűzte, hogy a nagy országok vezetői nyilván­valóan hasonló következtetés­re jutottak, és támogatják a legújabb fejlődési irányzato­kat. Nehru szerint a legfonto­sabb tény az, hogy minden je­lenlegi lépés — a csúcsértekez­let összehívása céljából folyó tárgyalások, Hruscsov ameri­kai látogatása, Eisenhower kö­zelgő moszkvai útja — előké­szíti a talajt a kölcsönös meg­egyezésre. Az indiai miniszterelnök be­szédet mondott az indiai kong­resszus párt bombay-i szerveze­tének vasárnapi gyűlésén is. Reuter-jelentés szerint kije­lentette, India nagy hibát kö­vetett el azzal, hogy az első ötéves terv idején nem épített egy vagy két acélgyárat, mert fegyverbeszerzés terén függet­lenítenie kell magát a külföl­di ágyúkirályoktól. Felszólalt Krisna Menőn hadügyminiszter is. Felhívta India népét, hogy készüljön fel a katonai kiadások növelésére, de hangsúlyozta, hogy ezzel nem akar háborús hangulatot kelteni. Menőn »merő ostoba­ságnak« minősítette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint közte és Nehru között nézetel­térések támadtak a határviták­kal kapcsolatban. New York (TASZSZ). Szom­baton az ENSZ-közgyűlésen beterjesztették a főtitkár je­lentését az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli fegy­veres erőiről. Mint ismeretes, a fegyveres erőket három év­vel ezelőtt az Egyiptom elleni angol—francia—izraeli agresz- szió idején hozták létre, még­pedig az alapokmány megsér­tésével. A főtitkár jelentése nagy figyelmet szentel a fegy­veres erők finanszírozásának, és megállapítja, hogy a hely­zet kritikus, mert a tagállamok nem fizetnek be elég pénzt fenntartásukra. A jelentésből kitűnik, hogy 1957-ben 27 ország nem támo­gatta a fegyveres erők fenn­tartását, 1958-ban már 39, az idén pedig 61 ország nem já­rult hozzá a költségek viselé­séhez. A szovjet küldöttség több­ször hangoztatta, hogy a fegyveres erőket csak azoknak az országoknak kell támogatniuk, amelyek erkölcsileg és anyagilag felelősek az Egyiptom el­leni agresszióért. Szoboljev szovjet delegátus felszólalásában elmondotta, hogy az ENSZ rendkívüli fegyveres erői veszélyeztetik az egyes szuverén országok érde­keit. Szaud-Arábiában például nyíltan hangoztatják, hogy az ENSZ-erők lényegében annek- tálják az A kaba-öböl területét. A Szovjetunió továbbra sem hajlandó részt venni az ENSZ fegyveres erők pénzelésében. A közgyűlés ezután szó­többséggel tudomásul vfette a főtitkár jelentését. A szocialis­ta országok ellene szavaztak. (MTI) Illetékes diplomáciai forráa szerint az elhatározás India és Hammarskjöld javaslatára szü­letett. A hírt még nem erősí­tették meg. Elutasították Glezosz és társai fellebbezését Athén (Reuter). Az athéni: katonai fellebbviteli bíróság hétfőn elutasította Glezosz és a többi elítélt görög hazafi fellebbezését. Reuter-jelentés szerint a Glezosz. védelmére alakult. bi­zottságok hamarosan a legfel­ső bírósághoz fordulnak, hogy semmisítse meg az illetéktelen katonai bíróság ítéletét. (MTI) Sajtófogadás a budapesti albán nagykövetségen Edip Cuci, az Albán Nép- is létezett. A gazdasági élet köztársaság magyarországi ■ legfontosabb területein az rendkívüli és meghatalmazott! olasz tőke fészkelte be magát. nagykövete Albánia közelgő nemzeti ünnepe, a felszabadu­lás 15. évfordulója alkalmából hétfőn sajtófogadást adott. A nagykövet részletesen be­számolt Albániának a szabad­ság másfél évtizede alatt meg­tett fejlődéséről, .majd vála­szolt az újságírók kérdéseire. Elmondotta, hogy á felszaba­dulás előtti Albánia Európa legelmaradottabb országa volt: a. föld 40 százalékát a nagy- birtokosok tartották kezükben, a parasztok tízezrei pedig egyáltalán nem rendelkeztek földdel. Ipar úgyszólván nem Mikojan mexikói látogatásai Egy amerikai rakéta-szakértő szerint a Szovjetunió a jövő évben már embert tud küldeni a Holdba Washington (MTI). A. Ehricke német származású ameri­kai rakéta-szakértő vasárnap nyilatkozott az amerikai tele­vízióban. Kijelentette, hogy a Szovjetunió jövőre már em­bert tud kilőni a világűrbe, és talán szovjet űrkutatók lép­hetnek majd a Hold felületére is. Megállapította, hogy az Egyesült Államok nagyon elma­radt a Szovjetunió mögött. Legalább két-három évre van szükség ahhoz csupán, hagy űrrakétát lőjön ki holdkörüli pályára. Akkorra azonban az oroszok »valószínűleg készíte­nek fényképeket a Vénuszról és a Marsról is, és sokkal jobb fényképfelvételeik lesznek a Holdról*. Mexikó (TASZSZ). Szomba­ton a feldolgozó ipar nemzeti kamarájában villásreggelit rendeztek Mikojan tiszteletére. A jelenlévő több száz gyáros és üzletember előtt Mikojan mondott beszédet. A hallgató­ság feszült figyelemmel hall­gatta és többször nagy tapssal szakította félbe Mikojan sza­vait. Este Lazaro Cardenna, Me­xikó volt köztársasági elnöke 1 *a szovjet nagykövetség épüle­tiében meglátogatta Mikojant. ■ Mexikóban ünnepélyesen ■ megnyitották a szovjet kiállí- * tást. A meghívottak ezután ■ villásreggelin vettek részt — J jelenti az AFP. ■ A villásreggelin Raul Sali- mnas mexikói iparügyi-kereske­■ Jel mi miniszter a kiállításról ■szerzett első benyomásait így «összegezte: ■ »E kiállítás, amely szemünk Jelé tárja a Szovjetunió ipari és ■ technikai erőforrásait, "nyújt, hogy lemérjük azt a íej-, lődést, amelyet a szovjet nép elért. A kiállítás nagymérték­ben hozzájárul majd a Szov­jetunió és Mexikó közötti kap­csolatok megerősítéséhez.« Vasárnap reggel — mint a TASZSZ jelenti — Mikojan négynapos körútra indult Me­xikó északi és északkeleti ré­szébe. Útja során megtekinti az ország ipari és olajközpont­jait. (MTI) Újabb kommunista sikerek a francia községtanácsi választásokon Párizs (MTI). A Franciaor­szágban vasárnap megtartott időközi községtanácsi és járási választásokat ismét a Francia Kommunista Párt térhódítása jellemezte. Montlucon-ban a két meg­üresedett községtanácsi helyre d a párt jelöltjeit választották meg. Senez járási tanácstagi pótválasztásán szintén kom­munista jelölt nyerte el az el­hunyt szocialista tanácstag mandátumát, A Francia Kom­munista Pártra leadott szava­zatok aránya itt meghaladja az 53 százalékot. Felszólalás a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlésben az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-közgyülés napirendjére tűzése ellen Belgrád (MTI). A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés Szö­vetségi Tanácsának elnöke fel­szólalásában érintette az úgy­nevezett magyar kérdésnek az ENSZ-küzgyűlés napirendjére tűzését célzó kísérleteket. — Ismét kísérletek történ­nek. hogy az Egyesült Nemze- '•V s.-/Pr - r'.Hvm újból vitát indítsanak az úgynevezett ma­gyar kérdésben — mondotta a többi között Ivekovics. — Vé­leményünk szerint’ ezek a lé­pések nem segítik elő a nem­zetközi helyzet általános javu­lását, és ellentétesek az együtt­működés irányában tett erő­feszítésekkel. Ez a javaslat senki számára sem járhat po­zitív hatással Európában Albánia volt a fa­sizmus első áldozata: 1939 áp­rilisában megszállták a fasisz­ta Olaszország csapatai, A nemzeti felszabadulásért vívott harcot a nép már a megszállás első napján megkezdte. A par­tizán-mozgalomnak több mint 70 000 résztvevője volt. 1944. november 29-én fel­szabadult egész Albánia, ez a nap a népi hatalom megterem­tésének dátuma. 1946 január­jában kiáltották ki az Albán N épköztársaságot. A nagykövet ezután méltat­ta az országépítés páratlan si- ■ kesreit. Az iparban a szocialis- Ita szektor aránya már megha- |ladja a 98 százalékot. A Szov­Í jetunió és a szocialista orszá­gok segítségével a legkorsze­rűbb technikával felszerelt új iparágak kezdtek meg a ter- ynelést. A mezőgazdaság 1958- ban csaknem 80 százalékkal termelt többet, mint a háború előtt. A múltban a lakosság több mint 80 százaléka Írástudatlan volt, ma már ezt az évszáza- os fájó sebet 40 éves korig úgyszólván teljesen begyógyí­tották. 1957-ben alakult meg ja Tiranai Állami Egyetem. jFzer és ezer fiatal szakember fejezte be tanulmányait a Szovjetunió és a többi népi de­mokrácia egyetemein és főis­koláin. Az albán színművészetet úgyszólván a semmiből te- '■emtették meg: ma már több színház, néni egvüttes és tu­catnyi egyéb művészeti kol­lektíva működik. Egyszer s mindenkorra eltűnt Albániá­ból a nyomor és a munkanél­küliség, évről érre emelkedik a nemzeti iorp'^'em, a lakos­ság életszínvonala. A nagykövet issen elismerően méltatta a magyar és az albán néo kapcsolatait, azt a sokol­dalú segítséget. amellyel a Ma­gvar ’'ra-i-ö-ttársasáff a szocia- segíti Albániá­ban. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom