Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1939, október A Eredményes munkáról adott számot a Kaposvári Városi Pártbizottság Gondoljunk a hidegebb őszre Hullanak a falevelek, ritkul­nak a fák lombjai. Az árkok mélyedései ben csillogó deret csak nagy sokára tudja har­mattá enyhíteni a késón kelő nap. Üresedik a határ. Kin­cseit gazdagon megrakott sze­kerek és vontatók fosztogatják. Az utak két oldalán elterülő földeken serényen dolgoznak az emberek. Szántanak, vet­nek, burgonyát ásnak, kukori­cát törnek. Dél közeledtével még felmelegszik a levegő, s az erőre kapott napsugarak ki­gombol tátják az emberek ka­bátjait. A felszálló párától és fénytói még szivárványszínben játszik a határ, de ez már csa­lóka fény, amit könnyen meg­zavarhatnak a fagyok, szelek és hosszan tartó őszi esők. Jól tudják ezt a gazdák, a szántó- vető emberek, s ezért mielőbb igyekeznek végezni a mező­kön. De nemcsak a határira, a fal­vakra is rátelepedett az ősz hangulata. A házakról lehul­lott cserepeket pótolják a gaz­dák, a sertésólak oldalát csu- tas zár-kévékkel támogatják körül, hogy a csípős szelektől meg ne fázzanak majd álla­taik. De magukra is gondol­nak. A lengyeltóti ruházati boltban ilyenkor már csak át­meneti, télikabátok és egyéb meleg ruháik a keresett cik­kek. Erdei Lászióné kisbérén yi asszony is ezek között válogat. — Jó mefeg kendőt kérek — mondja a boltosnak — ezen­kívül három pár flórharisnyái és egy bundanadrágot. Gárbicz Ferenc elárusító készséggel rakja élébe a kí­vánt holmit. Van miből. Idejé­ben felkészültek az őszi forga­lomra. Tomik néni — a boltos csak így szólítja egyik helybeli vá­sárlóját — a pulóverek közt válogat. Ebből is bő a válasz­ték. Eddig 200—300 ezer forint értékű meleg ruhát adták el itt a helyi és környékbeli la­kosoknak. A cipész kitsz-ben a szandá­lok helyett javításra váró ba­kancsok, csizmák' sorakoznak. Dávid Gáspár a csizmáját hoz­ta talpaltatni. Erős, vastag talp kell rája. Sándor Antal rész­legvezető belepillant a min­dentudó könyvbe: — Jelenleg — mondja — 60 pár csizma és 50—60 pár bakancs vár javí­tásra. Itt van az ősz. Ma még eny­he, derűs, de holnap már bo­rult, hideg és esős lehet. Ezért a határban és a faluban egya­ránt készülni kell rá, hogy senkit se érhessen váratlanul. Hegymá»zó traktorista Canavib&n (Olaszország) Giorgio Ruo-Rui, egy kényelmes vagy ta­lán inkább feltűnésre vágyó gazda traktorában ülve vágott neki a környékben 1960 méter magas Sogue-hegy megmászásának. A hegyen a kocsiút 870 méteres ma­gasságban véget ér, innen a gazda »árkon-bőkron át« folytatta útját. Vállalkozása sikerrel járt, és a hírek szerint mind a traktor, mind pedig gazdája egészségesek. Szakbizottságokat alakított a Nagyatádi Járási Nőtanács (Tudósítónktól.) A közelmúltban tartott ülést a Nagyatádi Járási Nőt&nács. Az ülésen megjelent Torma István, a járási pártbizottság titkára is. Az őszi-téli mumka- iterv megvitatása és szakbi­zottságok alakítása szerepelt a programban. A munkaterv-javaslathoz Torma István elvtárs is hoz­zászólt. Megjegyezte, . hogy hasznos lenne baromfitenyész­tő szaktanfolyamot indítani, s bizonyára sokan örülnének egv játékkészítő vagy kézimunka szövetkezet létrehozásának is. Kérte a nőtanács vezetőit, for­dítsanak nagy gondot a ren­dezvények, tanfolyamok és szakkörök közönségének szer­vezésére is. Az ülés második részében megalakították a jogi, pedagó­giai, családvédelmi és kulturá­lis szakbizottságot. VÉGE A NAGYMOSÁSNAK Bálint Józsefné, a Tapsonyi Gépállomás egyik traktorosá­nak a -felesége a hófehérre mosott ruhákat teregeti. A „Lunyik III," hőstette nagyobb, mint gondolták? Amíg a Nouviles de Moscow október 7-i számában közölt »felhivatalos« rajz meg nem érkezett a Lunyhk III. pályá­járól, azt hittük, hogy az új holdrakéta a Földet és a Hol­dat összefogó »klasszikus« ellipszis pályán mozog. Ügy lát­szik azonban, hogy a szovjet tudósok nem elégedtek meg ezzel a megoldással. Hogyan érték el a jelenlegi eredményt? Arra vonatkozólag csak feltevésekre hivatkozhatunk. Va­lószínű, hogy azért küzdöttek meg a rájuk váró nehézségek­kel, mert előtanulmányokat akartak végezni a Hold boly­gójának kilövéséhez. Tudjuk, hogy ez nem könnyű dolog, és hogy elméletileg ilyen nagy kezdösebességü rakéta nem lassul le eléggé a Hold közelében ahhoz, hogy annak boly­gója legyen; elvileg tovább folytatja útját, és nem kerül bele a Hold vonzásának körébe. A szovjet tudósok több ízben állították, hogy már megol­dották ezt a kérdést. Vajon a legutóbbi rakéta a bizonyítás egyik előfutama volt? Rosenbert professzor nyilatkozatában értékes, új informá­ciókat közölt, amelyek szerint felül kell vizsgálnunk a föid- mágnesség alapelgondolását, valamint a sarki fény jelensé­gének magyarázatát. Zsebmentőkészülék bányászok részére A zsdanovi gépgyárban megkezdték zseb-mentókészü- lékek gyártását bányászok ré­szére. A készülék mindössze 800 gramm súlyú, és kényel­mesen elfér a munkaruha zse­bében. Hirtelen gázbetörések idején a készülék még a legfojtóbb légkörben is 20 perces szabad mozgást biztosít a bányásznak. Ez az idő teljesen elegendő ar­ra, hogy a bányász biztonságos helyre kerüljön, vagy elérje a nagyobb teljesítményű, huza­mosabb ideig működő mentő- készülékeket. Gyógyítja-e az ezüst a sebeket? Régi papíruszleletekből kide­rült, hogy az ősi Egyiptomban ezüstlemezeket helyeztek a se­bekre, s ezeknek gyógyító ha­tást tulajdonítottak. Hosszú időn át ezt baboná­nak tartatták, de most már tudjuk, hogy az ezüst elpusztít bizonyos kórokozókat. Ezüst- vegyületekkel átitatott kötöző­anyag számos esetben igen ha­tásosnak bizonyul. Harc az influenza ellen A párizsi Pasteur Intézet új szérumot állít elő, amely egyaránt alkalmazható a négy leggyakoribb influenza bakté­riumtörzs, az A/I, A/II, B és D ellen. Ezek közül az A/II a leg­veszélyesebb, mert az ázsiai influenza kórokozója. Az új szérum fiataloknál alkalmazva a leghatásosabb. Az oltást leg­helyesebb kora ősszel adni, de ellenjavállt azok részére, akik tojásfehérjétől allergikus bán- tálmákban szenvednék. A szer­vezet az oltástól számított tiz nap után válik védetté, a ha­tás egy évig tart. Vasárnap a Béke Szálló nagytermében tartották meg a városi pártértekezletet. Az ér­tekezlet elnöke, dr. Kerekes Andrásné megnyitó szavai után hangzott el a pártbizott­ság beszámolója, amelyben joggal állapította meg Csákvá- ri János, a pártbizottság titká­ra: Ismerjük helyzetünket, tudjuk feladatainkat, és érez­zük a felelősséget a további tennivalóink elvégzéséért. A jelenlegi helyzet ismerése azt jelenti, hogy a városi párt- bizottság gondosan számba vette az ellenforradalomtól napjainkig terjedő időszak he­lyi, részben megyei és orszá­gos politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális eseményeit. A soron következő legfőbb tennivalókat az értekezletem határozattá emelt javaslatok tartalmazzák. A további előre­haladásért érzett felelősség ab­ban nyilvánul meg, hogy a küldöttek tanácskozása határo­zottan kifejezésre juttatta: »Mi, Kaposvár kommunistái a kon­gresszus után minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy pártunk újabb célkitűzé­sei — melyek a három esz­tendő alatt kialakított politika folytatását jelentik — hiányta­lanul megvalósuljanak váro­sunkban, megyénkben.« A beszámoló is, a vita is, há­rom fő kérdést elemzett a legrészletesebben. Ezek: a pártegység, a tömegkapcsolait és a termelés kérdései. A vá­ros MSZMP tagsága egységes volt annak elismerésében, hogy 1956. október 23-a és no­vember 4-e között ellenforra­dalom zajlott le. Viták csupán az egyes személyek ellenforra­dalom alatt tanúsított magatar­tása elbírálásában támadtak. A Központi Bizottság és a me­gyei pártbizottság határozatait elfogadták a város kommunis­tái, és egységesen küzdöttek azok valóra váltásáért. A ta­vasszal például számos párt- aktivista ment falura a tsz- mozgaűom fejlesztését, majd az új termelőszövetkezetek meg­szilárdítását segíteni. Az elvi, Zalán, ebben a Tab szom­szédságában levő, félreeső kis faluban látta meg a napvilá­got 1827-ben a világ egyik leg­nagyobb festőzsenije: Zichy Mi­hály. Amilyen különleges volt tehetsége, olyan egyedülálló volt pályafutása is. Fél évszá­zadon át élt a »mindenható« orosz cárok udvari festőjeként, rajzkrónikásaként Oroszor­szágban, s ezzel oly kivételes pozíciót ért el, amely (járatlan a művészek történetében. Szülőföldje csak ritkán lát­ta. Alig 16 éves korában ke­rült el zalai otthonukból, s azután már csak kétszer volt huzamosabban ott. 1873—74- ben, midőn orosz földről ho­zott családját, orosz feleségét és gyermekeit a zalai családi fészekbe telepítette és 1880— 81-ben, midőn hatévi párizsi tartózkodás után — megcsalat- va — szülőotthonában kere­sett gyógyító írt sebzett lelké­re. Származására nézve birtokos nemes volt De demokratikus gondolkodású, sok tekintet­ben forradalmi beállítottságú ember, aki gondolkodás nélkül dobta el magától művészi hi­vatása érdekében a nemesi származás előnyeit már ifjúko­rában, s vált meg az otthoni földesúri élet kényelmessé­geitől. Apja Zicsen született, anyja Somögytúrról került a zalai szervezeti és cselekvési egy­ség további megőrzése végett több felszólaló — köztük So­mogyi Pál pártnyugdíjas és Baross Gyula, az 1-es területi alapszervezet titkára — ja­vaslata alapján úgy határozott a pártértekezlet, hogy nagyobb gondot fordít a párttagság ideológia), politikai nevelésére, a párttitkárok és aktivisták tá­jékoztatására. Varga István, a TRANSZVILL párttttkára felhívta a figyelmet a tagfel­vételre. a tagjelöltek taggá nevelésére, mint olyan kérdé­sekre. amelyeknek helyes meg­oldása szerves része a (Járt erősítésének, egysége és tiszta­sága megőrzésének. Dögéi Imre, a Központi Bi­zottság tagja, földművelésügyi miniszter elismerően szólt mindarról, ami eüihangzott a pártegységgel és a párt belső életével kapcsolatban: — Jó a beszámoló, értékesek, alaposan átgondolták a felszólalások is. Amit ma itt tapasztaltam, az biztatás a Központi Bizottság, az országos pártvezetés számá­ra: folytassuk tovább eddigi helyes politikánkat. A párt és a tömegek kapcso­latáról szólva Szirmai Jenő a megyei pártbizottság első tit­kára hangsúlyozta: — Kapos­vár nem munkásváros, hanem kispolgári jellegű város. A városi pártbizottságnak ezt fi­gyelembe kell vennie munká­jában. Elsősorban természe­tesen a m,unkásokra támasz­kodjék, de a jövőben nagyobb gondot ferdítsen a kispolgár­ságra, az értelmiségre. Kocsis László, a Hámán Kató Általános Iskola igazga­tója a pedagógusok munkájá­ról. politikai állásfoglalásáról adott részletes elemzést. Gali­na János, a nyomda párttitká­ra a lakóterületen végzendő pártmunkára irányította a fi­gyelmet,. Mikecz János, a vá­rosi tanács v. b.-elnöke a ta­nács tömegszervezett tevé­kenységéről, Járányi Gyulává, a városi nőtanács titkára a nömozgalomról, Simon László, a városi KlSZ-bizottság titká­birtokra. Haláluk után a va­gyon lassan kicsúszott a csa­lád kezéből, s csak az 1823-ban épült ház maradt meg némi belsőséggel. Ezt a házat szüle­tésének 100. évfordulóján — somogyi múvésztársa: Kunffy Lajos kezdeményezésére — 1927-ben emléktáblával jelölte meg a vármegye, 1951-ben pe­dig otthonát és hagyatékát emlékmúzeummá rendezte be a Művelődésügyi Minisztérium. A ház egyszerű vidéki kúria Zala község főutcájánali köze­pén. A tabi vasútállomástól egyórás sétával közelíthető meg. Az L alakú épület mai formáját 1879-ben kapta, mi­dőn Zichy úgy gondolta, itthon fog megtelepedni. Ekkor csa­tolták az utcával párhuzamo­san álló lakó épülethez a mű­termi részt képező szárnyat — amely eredetileg különálló épületben elhelyezett télikert volt —, s ekkor építettek a kö­zépső bejárat elé nyitott ve­randát is. A tágas épület hat szobáját vette igénybe az állam múze­um céljára, a többiben laká­sok és a községi tanács irodái vannak. Ez a hat helyiség azonban oly bőséges anyaggal van berendezve, hogy kiterül­het előttünk a nagy művész életének mind az öt, időben elhatárolható mozzanata. A ha­zai, illetve bécsi tahulóeszten- dők (1847-ig), az első orószor­ra az ifjúság neveléséről be» szélt felszólalásában. Dr* László István, a megyei ta­nács v. b.-elnöke a városfej­lesztés terveit ismertetve hang­súlyozta, hogy társadalmi munka szervezésével válhat­nak valóra a célkitűzések, s ezzel erősödik a párt, a tanács és népfront tömegkapcsolaita. Egy bíráló megjegyzés a város­ban lakó dolgozó parasztokkal váló foglalkozásra buzdította a pártbizottságot. Az ipari termelés növelése, az iparfejlesztés szorgalmazása lehetővé tette, hogy az egy munkásra jutó havi átlagkere­set az 1953. évi 813 forintról tavaly 1308 forintra emelke­dett és lényegében nincs mun­kanélküliség városunkban — mondotta a beszámoló. Az üze­mek alapszervezeteinek kül­döttei szóltak a kongresszusi versenyben elért eredményeik­ről. Erről beszélt Major György, a Cukorgyár, Németh Gyula, a Textümúvek, Miklós Ferenc, a Baromfifeldolgozó Vállalat és Bizvurm Antal, a Tatarozó és Építő Vállalat kommunistáinak, dolgozóinak képvisel etében. Kutas János, a megyei pártbizottság ipari osz­tályvezetője a termelékenység növelésének módjait és felada­tait vette számba. Mészáros Ferenc, az Élefimiszer Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatója a város élelmiszerellátásának alakulását ismertette. A színvonalas tanácskozás elérte célját, összegezte az el­múlt három esztendő eredmé­nyeit, feltárta a fogyatékossá­gokat és számba vette a ten­nivalókat. Éppen ezért el­mondhatjuk: az újjáválasztott bizottság — melynek élére is­mét Csákvári elvtárs került — hasznos útravatót kapott to­vábbi munkájához. A pártérte­kezlet hangsúlyozta: a város kommunistái tegyenek meg mindent a jövőben is a töme­gek cselekvő támogatásának, elnyeréséért éj képtárak (3 szági tartózkodás (1848—73), a párizsi (1874—79), majd a zalai évek (1880), végül a második oroszországi tartózkodás idő­szaka (1881—1906). Vágya mindig az volt, hogy mint festő legyen nagy. Mégis körülményei úgy hozták, hogy nem az olajban, hanem a gra­fikában vált világhíressé. A múvészettörtónelem. mint gra­fikust és akvarellistát tartja elsősorban számon és mint nagy eszmék ábrázolására tö­rekvő romantikus festőt. Talán a világ, legnagyobb festőszelle­mét! Szentpéterváron halt, meg 1906-ban, de hazai föld­ben, a Kerepesi temetőben alussza örök aknát. Az emlékére létesített mú­zeum megtekintése maradandó benyomást maga után hagyó élmény. A »Kaukázusi szoba« keleti bútorai, fegyverei, em­léktárgyai, az oroszországi fes­tett gerendákból alkotott mennyezet, a műterem egykori berendezésével, festőfelszerélé- sével, híressé vált bölcselkedő, tendenciózus olajfestményeivel, kompozícióival (Mentőcsónak, Modem Szirén, Auto da fé, A bor hatalma, Koparsóbezái \ s, A rombolás géniuszának dia­dala stb.) éppúgy elragadnak bennünket, mint az albumok­ban, könyvekben reprodukált rajzok és illusztrációk százai és százai, önkéntelen a felkiál­tás: hol van még egy művész, akinek rajzai oly nagyságok müveit díszítik, mint Arany, Madách. Petőfi, Gogol, Byron, Ruszitavelli, Puskin vagy Ler­montov? E múzeum anyaga oly pom­pás, Oly tanulságos, s gondno­kának — a nagy Mester fehér hajú unokájának — kalauzolá­sa oly lebilincselő, hógv az itt- tartózkodáshoz nem égy-két óra, de egy egész nap is rövid. — Folytatjuk. — Móricz Béla, á TÍT tagja. Az atomfizika térhódítása Üzbelcisztánban Az Üzbek Tudományos Akadémia magfizikai intézete ki­bővíti tevékenységét. A magkutatások e központjában, ahol a íő műszaki bázis az atomreaktor, most ciklotront, neutron­generátorokat és nagy teljesítményű gamma-berendezést építenek. Az intézet a rádióaktív izotópok alkalmazásában tevékeny segítséget nyújt az üzbekisztáni, tadzsikisztáni, klr- giziai és turkméniai tudományos és ipari szervezeteknek. Az üzbek fizikusok bebizonyították például, hogy a vető­mag besugárzása révén csökken a gyapötcserje vegetációs időszaka, növekszik a gubók súlya és a vetőmagvak zsírtar­talma. Gyógyítőolatj szőlőmagvakból Francia örvösök és gyógyszerészek még­állapították, hógy a borszőlőmagvakból pré­selt ólaj rendkívül hatásos vérkeringési meg­betegedések ellen. Mivel a többi növényi ét­olajakkal ellentétben jelentős mennyiségű te­lítetlen zsírsavat tartalmaz, feloldja a vér- edényekben lérakódott cholesterolt, amely a" érelmeszesedést okozza. A tóuloni tengerész-kórházban végrehajt- 1 hosszas kísérletek megmutatták, hogy az Olaj hatására a betegek vóredényeiben erősen csökken a cholesterol, és ennek megfelelően rugalmasabbak lesznek az erek. A dél-francia­országi szőlőtermelő vidékeken nagy mennyi­ségben készítik már ezt az olajat az edd’gi fel ■'em használt szőlőmagvakból. Az étolajnak r.yhé gyümölcsillata van, különösen halsü- úre kiválóan alkalma«. S&ntoyíj múzeumok A Zalai Múzeum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom