Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

Amit a magyar nyelv feje% ki a legszebben FELESÉG... A házasságkötő terem ka­puján milyen sugárzó boldo­gan, virággal a karjukon lép7 nek ki az új asszonyok. Va­jon az öröm káprázatában gondolnak-e arra. hogy mit vállaltak? Átérzik-e, mit je­lent elindulni az életbe egy másik emberrel? Lehet, hogy férjük karriert fog befutni, sikerek kísérik útját, de előfordulhat, hogy kudarc kudarc után éri majd. Lehet, hogy megtéved, lehet, hogy el is bukik. Lehet, hogy gyengének bizonyul majd a küzdelemben, elveszíti önbizal­mát, és összeroppan. Az is le­het, högy az életküzdeiem ko­rán kiégeti leikéből az ifjúsá­got, és a csalódások letörlik ar­cáról a mosolyt. Lelke elfósul, szokásai eldurvulnak, káros szenvedélyek rabja lesz, és az együttlét vele már nem örö­met, hanem önmegtagadást je­lent — de ő még mindig, ak­kor is a felesége lesz. A világnak egyetlen nyelve se fejezi ki az asszonyi hiva­tást ilyen tökéletesen, mint a magyar: fele-ség. Benne van, hogy fele egy tökéletes egész­nek. Ketten együtt jelentenek csak egyet, nemcsak ha töké­letesen összeillenek. hanem akkor is. ha hibák vannak, ha önmegtagadásba, lemondásba. ÜJ UTAKON a szülői munkaközösségek Az MSZMP művelődéspoli­tikai irányelvei alapján foko­zottabban kell törekedni az ifjúság szocialista szellemben való nevelésének •megvalósítá­sara. Ebben nagy feladat há­rul a szülőkre és az egész tár­sadalomra. Ezt a feladatot az iskola és a család csak együt­tesen tudja megoldani. Az is­kola és a család együttműkö­dése megteremtésének haté­kony eszköze a szülői munka- közösség. Ez sokat segíthet a nevelői kölcsönhatás létrejöt­tében és erősödésében a peda­gógusok és a szülők között. Ma már elmondhatjuk, hogy a szülői munkaközösségek szép és jelentős eredményeket ér­tek el az iskolák, óvodák rend- behozatalában. a dolgozok gyermekei támogatásában. Gyermekeink szocialista szellemben való nevelése cél­jából el kell érnünk, hogy a szülői munkaközösségek az ed­dig főleg gazdasági jellegű trendezvényes) tevékenységről áttérjenek a családi es iskolai nevelés egységére irányuló feladatok végrehajtására. A szülői munkaközösségek sok­rétű feladataik mellett rés2t vállalnak az ifjúság materia­lista szellemű nevelésében, s a nevelőtestület támogatásával a szülők pedagógiai kultúrájá­nak emelésében is. Nagy gon­dot kell fordítani a gyermek iskolán kívüli életének tarta­lommal való megtöltésére is. Tám.gatni kell az általános és középiskolákban az egy ön tét" iskolai viselet bevezetését. Segíteni kell, hogy a szülői műnk^közösségek munkájában a Szülök többsége és minden pedagógus tevékenyen részi vegyen. A szülői munkaközösségi munka új tartalmának megva­lósítása céljából fordulat kö­vetkezett be a munka megszer­vezésében is. Tudjuk, hogy a szülői munkaközösségek mun­kájának állami és társadalmi irányítása a művelődésügyi szervek és a nőtanácsok együttműködésében nyilvánul meg. A szü’ői munkaközösségi munka az oktatás- és nevelés­ügy szérvts része, így a nő­mozgalom munkájának is szer­ves részévé vált. A nőtanácsoknak az a tö­rekvésük, hogy ébren turtsák társadalmunk közgondolkodá­sában az érdeklődést az ifjú­ság nevelője iránt, kifejezzék a társadalom igényeit mind az iskolával, mind az óvodával szemben, és a szülőket az is­kola seg> léséie szervezzék. erőfeszítésbe kerül az együtt­élés. Feleségnek lenhi ősi hi­vatás. Szerzett jóg, de rang és hatalom is. Rangot azonban csak a hiánytalanul betöltött hivatás adhat, hatalmat a böl­csesség, akaraterő és helytál­lás. Azt mondtuk, feleségnek len­ni szerzett jog, tehát nem ad­hatja fel a nő akkor se, ha az életben más hivatást is tölt be, ha munkája révén ki tudja Vívni helyét a társadalomban. Az egyenjogúság adott vala­mit a nőnek, ami a múlt asz- szonyainak nem volt meg, de ez nem csökkentheti a mai nő ősi hivatástudatát. Együtt ke­resi a kenyeret a férfival, akiben tóbbé-kevésbé támaszt is talál, de az otthont mégis­csak ő teremti meg. Ö az a biztos pont, akitől elindul, s akihez visszatér a család, ő teremti meg azt a légkört, amelyben jól vagy rosszul ér­zik magukat a családtagok. Az ő feladata, hogy mindent meg­értsen, vigasztaljon, irányít­son, és feloldja a feszültsége­ket. Tudnia kell, hogy mérhe­tetlen felelősség nyugszik a vállán, hiszen a család boldog­sága elsősorban tőle függ. A mosolya, a megértése, a türel­me, mind-mind erőforrás, ami­ből egész környezete merít. Nem lankadhat el, nem lehet­nék szeszélyei, nem únhat be­le, hiszen feleségnek lenni nem állás, nem ideiglenes megbízatás, amit könnyedén ott lehet hagyni, amelyből nyugdíjba lehet vonulni. Nem­csak az ifjúság verőfényes éveire szóló kötelezettség, ha­nem jón, rosszon, sikeren és elbukáson keresztül tartó hiva­tás — a sírig. A talajmenü fagyok és a virágok A Meteorológiai intézet most már mind gyakrabban jelez talajmenti fagyokat, időszerűvé vált hát a tavasz végén a szabadba, a kertbe kihelyezett szobanövények behordása. A meleg iránt igényes cserepes szobanövé­wzwvmvwuwwwwuwwvwvyvwwvwwwv. A NŐK ÉRDEKÉBEN A dolgozó nő részére járó szülési szabadság rendellenes szülés miatt legfeljebb 28 nappal meghosszabbítható. A szü­lési szabadságnak a szülést követő tíz hét utáni időre rend­ellenes szülés címén való meghosszabbítása orvosilag indo­kolatlan. Ezért a szülési szabadságnak a szülést követő idő­re eső részét rendellenes szülés niatt tíz hétnél hosszabb idő­re meghosszabbítani nem lehet. Annak a dolgozó nőnek te­hát, akinek a szülés után egyébként is jár tízheti vagy ennél hosszabb szabadság, a szabadságot rendellenes szülés címén meghosszabbítani nem lehet. A szülési szabadság rendellenes szülés címén általában a következő esetekben hosszabbítható meg: nagyobb vérveszte­ség utáni vérszegénység; a terhesség mérgezés súlyos alakjai: ikerszülés, ha mindkét újszülött 42 nap után is életben van, koraszülés, ha a koraszülött a szüléskor 2500 g alatti súlyú, és 42 nap után is életben van — ez esetben a meghosszab­bításnak csak akkor van helye, ha a gyermeket nem ápol­ják koraszülött-otthonban (osztályon) —, ha a gyermekágy­ban hosszabb ideig tartó lázas állapot következett be; ha a szülés kapcsán sipoly keletkezett, vagy a gyermekágyban trombózis vagy embólia lépett fel; ha a szülő nő a szüléssel kapcsolatban súlyosbodott idült (szív, tüdő, vese, súlyosabb anyagcsere) betegségben szenved. Rendellenes szülés miatt a szabadság a rendellenesség következményeinek súlyosságához mérten 1—28 napig terjedő idővel hosszabbítható meg. A szabadság meghosszabbítását a szülést ellátó gyógyintézet, szülőotthon, illetőleg a szülő nőt (gyermekágyast) ellátó orvos igazolása alapján az állami egészségügyi szolgálatnak keresőképtelen állományba vétel jogával felruházott orvosa javasolja. A javaslatot a szülést kö­vető hatodik héten írásban kell megtenni. A szülő nőt alkalmazó vállalat (üzem, hivatal, intézmény, szövetkezet stb.) vezetője a javasolt szabadságot engedélyezni köteles. A dolgozó nőt a szülési szabadság lejárta után, ha bármi­lyen okból munkaképtelen, keresőképtelen állományba kell helyezni (8100—5/1953. EÜM. ut. 2. §). nyékét, így a begóniát, a clí- viát, a peperomiát, a sanse- vierát, a dracenát, a ficust, a pálmaféléket a cserepek ala­pos meg tisztogatása után ha­ladéktalanul védett helyre kell vinni, majd pedig a szo­bába behordani. A hideg iránt kevésbé érzékeny no- vények, így a fuchsia, a mus- S kátli, a hoitensia, a primu- 2 la, a szegfű, a kaktuszfélék, v továbbá a narancs- és a cit- 2 romfácskák, a babér, az % oleander még kint hagyha­tók a szabadban, és csak éj­jelre gondoskodjunk védel­mükről. A szabad földbe ki­ültetett szoba növényeket sürgősen cserepekbe kell ül­tetni. Túl mélyen ne ültes­sünk, mert a mély ültetés következtében a növények elsorvadnak. A növény föld­labdája és a cserép közötti űrt töltsük ki jó kerti, de trágyamentes földdel. Túl magasra se ültessük a növé­nyeket, mert az öntöző víz a gyökerekről könnyen le­mossa a földet, tehát a gyö­kerek a levegőre kerülnek, s ez a növény elszáradását vonhatja maga után. Ültes­sük a növényt a cserép köze­pére, mert ennek ellenkező­je nemcsak szépséghiba, de a növény fejlődésére is ká­ros lehet. A cserép széléhez közel eső gyökerek eltorzul­nak, feladatukat nem telje­síthetik, emiatt a növény szá­rán és levelein hamarosan mutatkozik is a száradás. A cserépbe ültetett növényeket egy ideig nappalra kint hagyhatjuk még a szabad­ban, de éjjelre már védett helyre kell állítanunk. DCii^iíknak—kulátuf altnak Düftin öl­töny kunok­nak újszerű csuklyával, mely lehajt­va és kifor­dítva gallér! képez. Ballon mac­kó fehér paszpóllal, kétsoros gombolás­sal, kisfiúk­nak — kis­lányoknak. JELLEGZETESEN FÉRFI-, ILLETVE NŐI BETEGSÉGEK A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy azonos szervek fér­fiaknál és nőknél nem beteg­szenek meg azonos módon. így például tipikusan »női« beteg­ség az epekő és más epebán- talmak. A férfiak viszont a nőknél jóval magasabb száza­lékban szenvednek szívgyen­geségben. Nemrégiben a würzburgi egyetemi klinika két tanára statisztikai vizsgálatokat vég­zett a két nemnél előforduló betegségek megoszlására vo­natkozóan. Járóbetegekről lé­vén szó, a megvizsgált 9473 beteg között az idősebb kor­osztály csak igen kevéssé volt képviselve. A két nem kor sze­rinti megoszlása kb. egyenlő volt. Noha Nyugat-Németor- szágban több a nő, mint a fér­fi (a lakosság 52 százaléka), mégis a betegeknek csupán 48 százaléka nő. Ebből többek kö­zött azt a következtetést lehet­ne levonni, hogy a férfiak ké­nyesebbek a »gyenge« nemnél, de a kutatást végző orvosok szerint a »teremtés koronája« valóban hajlamosabb is a be­tegségekre. A statisztikai meg­állapítások azt mutatják, hogy nőknél az epebántalmak mel­lett legáltalánosabbak a pajzs­mirigy megbetegedések és a vashiányból eredő vérszegény­ség, a férfiaknál az említett szívbajon kívül gyakoribb a tüdőbaj, gyomorbaj, vesekő és vesegyulladás. Megállapították azt is, hogy a férfiaknak álta­lában több gyomorsavuk van, mint a nőknek, és valószínű­leg ez is hozzájárul a gyakran előforduló gyomorbajokhoz. Egész sereg olyan betegség van még, amelynél nem lehet felderíteni az okokat, hogy miért mutatnak jellegzetes megoszlást a két nem között. A két würzburgi tanár sze­rint ezeknek az okoknak fel­kutatása lehetővé tenné szá­mos betegségi folyamat megér­tését és gyógyítását. Estélyi ruha Ez a szó az első bál romomé tikájával, a táncestély könnyű szédületével, az opera, a szín­ház, a hangverseny ünnepé­lyességét, a színpad forró iz­galmát idézi. Az estélyi ruha esti jettegéi elsősorban az anyag adja meg, A brokát, a kínai selyem, cl ripsz, a düsessz, a fémmel át­szőtt tiszta selyem, a csipke, d bársony, a nylon, s mint új­donság az organza, selyem­muszlin vagy tüll a legdivato­sabb, a színek közül pedig a szürke, éjkék, a levendulakék, a lila, a pasztell-rózsaszín és örökké a fekete és a fehér. Az anyagokat gyakran kombinál­ják is. Bársonyt düsesszel, rip- szet bársonnyal, muszlint taft- tal. A fiatal lány estélyi ruhája tüllből, taftból vagy organzá- ból készüljön, és mindig fiata­los legyen. A kivágás diszkrét, a szabásvonal főleg princesz, a szoknya mindig bő. A fiatal lány számára jó megoldás a bő estélyi szoknya. Szép, mu­tatós, és nem is drága. A dú­san húzott, harangosan szabott vagy széles hajtásokba rakott brokát, taft vagy düsessz szok­nyához selyem, bársony, or­ganza vagy nylon felsőrész va­ló. Természetesen kivágott és természetesen diszkréten ki­vágott. Ha estélyi ruháról beszélünk, legtöbbször a kisestélyi ruhá­ra gondolunk. A kisestélyi ru­ha néhány évvel ezelőtt -tánc­ruha-« néven kezdte pályáját Párizsban. Azóta egyenrangú lett a nagyestélyivel, sőt kissé háttérbe is szorította. Különö­sen kacérkodik a nagyestélyi­vel ötletes és változatos dekol­tázsa, kerek, ovális, négyszög­letes, szív alakú, hosszúkás, a váll felé szélesedő és gyakran váll nélküli. Az új vonalú ki­vágások közül talán a legér­dekesebb a hátul majdnem de­rékvonalig érő, a dekoltázsban masni-, virág- vagy ékszer- disszel. A kisestélyi szoknyája akár bő, akár szűk — mindig rö­vid­Az esti kiskosztüm helyett feltűnt a divatban a kisestélyi »ruhakosztüm«. Ez annyiban tér el a kosztümtől, hogy a ki­vágott rövidujjú vagy ujjatlan ruhához a ruha anyagából kis kabát is készül. VENDÉGLÁTÁS RUMERÉM POHÁRBAN Személyenként egy tojássárgá­ját, egy evőkanál vaníliás cukrot és egy deci tejszínt számítunk. A tojássárgáját a Cukorral jól kike­verjük, ízlés szerint rumot adunk bele, és végül a felvert tejszínt, poharakba töltjük, és jégre állít­juk. Tálaláskor egy szem rumba áztatott meggyet vagy cseresznyét rakunk a tetejére, és piskótát adunk hozzá. MAKRÓN 3 tojásfehérjéből habot verünk, ehhez 15 deka cukrot, 15 deka re­szelt -mandulát adunk. Papírral be­borított bádoglapon kis rakásokat formálunk belőle, és lassan sütjük. MOGYORÓS BONBON Hozzávalók: 10 deka vaj, 15 de­ka porcukor, 15 deka őrölt mogyo­ró, egy tojás, 2—3 evőkanál rum, egy rúd csokoládé reszelve. A va­jat a cukorral és a tojással ha­bosra keverjük, s amikor jó ha­bos, beletesszük a mogyorót, a csokoládét és a rumot. Kis göm­böket formálunk belőle, és papir- tányérkákba tesszük. indiAnfank 5 deka cukrot fél evőkanál víz­zel és 4 tojássárgájával fél óra alatt habosra keverünk, azután fél csomag sütőporral kevert 10 deka finom lisztet és a 4 tojás kemény habját adjuk hozzá. A sütőlemez­re tett fehér papirosra papírtöl­csérből kis tojásnyi halmokat nyomunk. A fánkokat lassú tűznél sütjük meg, kihűlés után csokolá­démázzal vonjuk be. Ha a máz megkeményedett, a fánkokat ket­tévágjuk, belsejüket kissé kivájva* cukros tejszínhabbal töltjük meg< és papírcsészékbe helyezzük. G YERMEKEKJSEK három aranyszobrocska i A Élt egyszer egy nagyhatalmú király. Egyszer arra gondolt, megnézi, okosak-e a szomszédos király fiai. Előkelő küldött­séget menesztett hát hozzájuk a következő üzenettel: — Itt kül­dök három teljesen egyforma aranyszob­rot. Aki fiaid közül megmondja, mi kö­zöttük a különbség, annak feleségül adom a lányom, s ráauás- nak a fél királysá­gom. Először a legidő­sebb királyfi nézte meg a szobrokat, de semmi különbséget nem látott közöttük. Mérlegre tette, le­mérte őket, de a sú­lyuk is egyezett. Vé­gül is abbahagyta a fejtörést, s tovább ad­ta a szobrokat a kö­zépső fiúnak. De az sem járt jobban. A legifjabb fiú kézbe vette a szob­rocskákat, s először ő is azt csinálta, amit két bátyja. így ő sem jutott ered­ményre. Szemügyre vette hát alaposab­ban a szobrocskákat. Tökéletes emberi for­májuk volt. Megnéz­te a kezeket, szeme­ket, szájakat, orrokat és füleket. Észrevet­te, hogy a füleken és a szájon egy ici-pici lyuk van. Qyorsan té­pett egy fűszálat, s bedugta az egyik szo­bor fülébe. A fűszál a másik fülön jött ki. Gyorsan kipróbálta a másikat is, ott a fű­szál a szobor száján bújt ki. A harmadik szobornál a fűszál sehol sem jött ki. Felujjongott a. fiú, és boldogan szaladt apjához: — Menjünk, apám, megfejtettem a titkot! — Előbb mondd meg, hadd halljam, nehogy valami bo­londságot mondj, és szégyent vallják, ve­led — jelentette ki óvatosan az apa. — Amelyik szobor­nak a másik fülén jön ki a fűszál, az olyan ember lehet, akinek egyik fülén be, a másikon kijön az igazság. Az ilyen ember értéktelen. A másik szobor a fecse- gőket jelenti, mert annak a száján jött ki a fűszál. Az ilyen emberek veszélyesek, nem tudnak titkot tartani. A harmadik szobor a legértéke­sebb, mert nem jön ki sehol a fűszál, te­hát a hallottakat megőrzi. — Gratulálok, fiam! — mondotta a király elragadtatva. Befogtak a legszebb hintóba, s még aznap megérkeztek a szom­széd királyhoz. A királyfi elmond­ta a megfejtést, a nagyhatalmú király magához ölelte, s így szólt: — Bölcs ember vagy, bár éveidnek száma még kevés. Boldogan adom ne­ked leányomat fele­ségül. Remélem, most már fogod tudni, mi­lyen emberekkel vedd magad körül. Mivel a királyfi nemcsak okos és bölcs volt, hanem de­li és szép is, a ki­rálykisasszony bol­dogan lett a felesege. Csaptak is olyan la­kodalmat, hogy arról bizony mindenki be­szélt, ezt azonban még a király sem bánta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom