Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. október KULTURÁLIS INTÉZMÉ­NYEINK az elmúlt őszi-téli évadban tovább javították a népművelési tevékenységet. Nőtt a mozilátogatók és szín­házba járók száma, szélesedett az alvasómozgalom, rendszere­sebb lett az ismeretterjesztés, javult az öntevékeny művésze­ti csoportok műsorpolitikája. Észre kell vennünk azonban azt is, hogy a népművelési munika hatásosságát számos negatív jelenség csökkenti. Hi­ányzik a céltudatosság. Nem arról van szó, hogy az eddigi népművelési munka egyáltalán nem volt célirányos, hanem ar­ról, hogy ez a célirányosság falvainkban a népművelés egy bizonyos területére korlátozó­dik, és sokszor a közvetlen események szorító hatására születik meg. Az ismeretter­jesztés — mint a tudatátalakí­tás egyik fontos eszköze — hát­térbe szorul, s a falusi nép­művelés nagyrészt műsorszol­gáltatásból áll. Sokan csak a színjátszó csoportok, az ének­karok és a népi tánccsoportok működését értik népművelésen. Sok helyen hiányzik a népmű­velés vonzó színessége. Pedig a népművelési munka fogalma sokkal szélesebb körű, és sa­játossága megköveteli, hogy a gazdag tartalom sokrétű, szí­nes formában öltsön testet. Ezek szabják meg az őszi-té­li évad legfontosabb népműve­lési feladatait; csak ezek alapos ismerete és elemzése útján le­hetséges úgy ki jelölni egy-egy község kulturális programját, hogy az eredményesebben szol­gálja a dolgozók művelődésé­nek ügyét Ezért javasoljuk, hogy a helyi népművelési bi­zottságok ennek szellemében mérjék fel saját községük kulturális helyréiét, és az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján, a lehetősé­geknek és szükségleteknek megfelelően állítsák össze munkatervüket. KÖZPONTILAG NEHÉZ LENNE minden községnek munkaterv-sémát adni, mégis szükségesnek tartjuk összefog­lalva ráirányítani a figyelmet a legfontosabb tennivalókra. Mindenekelőtt az ismeretter­Céltudatosabb és színesebb népművelést jesztö tevékenységet kell elő­térbe helyezni és még általá- ! ncsabbá tenni. Tanfolyamokon és előadássorozatokon lehet a legtartósabb ismereteket ínyúj - ■ tani. Természetesen nem len- ; ne helyes, ha ezzel kiszoríta­nánk az egyéb előadásokat az ismeretterjesztésből, mert a jövőben is szükséges és hasz- : nos, hogy a különböző évfor­dulókról, nagy eseményekről megemlékezzünk. Az ismeretterjesztést a ko­rábbi években jól bevált Sza­bad Föld Téli Esték felújításá­val lehetne rendszeressé tenni. A tsz-községekben szervezze­nek munkaegységszámítási tan­folyamokat, s ahol lehet, in­dítsanak mezőgazdasági népkö­zépiskolát. Helyes lenne fel­újítani a >*Kérdezz—felelek« esteket, ezeken mód nyílik ar­ra, hogy a dolgozók választ kapjanak az őket leginkább ér­deklő kérdésekre. így népmű­velőink jobban megismerhetik a dolgozók érdeklődési körét, és ennek birtokában élőbb kulturális programot állíthat­nak össze. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN háttérbe szorult a természettu­dományos ismeretterjesztő pro­paganda, pedig a tudomány és a technika olyan felfedezések­kel és találmányokkal gazda­godott, amihez fogható nincs a történelemben. Sokkal több természettudományos előadás­ra lenne szükség, s erre min­den feltétel megvan, mert a TIT előadói készségesen tar­tanak előadást a természettu­dományok bármely területért. Ugyanígy fokozni kéne a bio­lógiai és művészettörténeti elő­adások számát. Természetesen ezek az előadások ne menje­nek az irodalmi és történelmi előadások rovására. A témavá­lasztás megkönnyítésére elő­adásokat ajánló katalógust adunk k.i a TIT-tel közösen, ez részletes felvilágosítást és tám­pontot tartalmaz az ismeretter­jesztő program összeállításá­hoz. Az előadások megkönnyí­tésére előadás-vázlatokat is adunk. Bár az elmúlt években mini­málisra csökkent az analfabé­ták száma, de még nem szün­tettük meg az analfabétizmust. Ezért továbbra is szükség van alapismereti tanfolyamunk szer­vezésére. Népművelőink kutas­sák fel a részleges analfabétá­kat is, mert a mi rendszerünk­ben nem elegendő, ha valaki le tudja írni a nevét, vagy csak a nagybetűket ismeri. A részle­ges analfabéták részére olyan alapismereti tanfolyamokat le­het szervezni, amelyek módot adnak az olvasás elsajátítására. Ismeretterjesztő előadóink fordítsanak nagy gondot az elő­adások színességére, élénksé­gére, és minden esetben hasz­náljanak szemléltető eszközö- ket. Vegyék igénybe a Barcsi Járási Művelődési Ház filmtá­rát is. Az ismeretszerzés egyik leg­fontosabb módja az olvasás. Üzemeinkben, falvainkban megvan a feltétele a rendsze­res olvasásnak- Az olvasómoz- gaikxm mégis nagyrészt az isiko- láskorúakra, az értelmiségi cs alkalmazotti dolgozókra terjed ki. Kevés a munkás- és pa- rasztodvasók száma. Az olvasó- mozgalom kiszélesítésében el­sősorban a KISZ-szervezetekre számítunk. Kérjük, hogy a rö­videsen megkezdődő »József Attila-« olvasómozgalomba von­ják be a KISZ- és a KISZ-en kívüli fiatalokat, s fiatalos len­dülettel segítsenek népkönyv- tárosiainknak az idősebb dolgo­zók bevonásában is. Népkönyv­tárosaink törekedjenek az ol- vasómozgalmi propaganda, a kölcsönzési módszerek megja­vítására, és ne sajnállják a fá­radságot a könyv, az olvasás megszerettetésére. Rendezze­nek minél több könyvankétot, könyvismertetést, és működje­nek közre a különböző isme­retterjesztő előadások megtar­tásában könyvajánlással, eset­leg könyvkiállítással. Az öntevékeny művészeti csoportok munkájának megja­vításához jó alkalom lesz a rö­videsen megrendezésre kerülő Felszabadulási Kulturális Szemle, amely a téli és a ta­vaszi népművelési idény idő­tartamára is kiterjed. Használ­ják fel népművelési szerveink és a tömegszervezetek ezt a lehetőséget az öntevékeny mű­vészeti mozgalom műsorpoliti- kájának és minőségi színvona­lának javítására. Jó lenne, ha ennek kapcsán szaporodna a felnőtt énekkarok, népi tánc- csoportok és bábcsoportok szá­ma is. Bár a Felszabadulási Szemle megrendezéséről részle­tes tájékoztatót adunk ki a KlSZ-blzottsággal közösen, kérjük csoportjainkat, hogy éves műsortervük összeállítá­sában fordítsanak nagy gondot a nemzeti és nemzetközi ünne­pek müsoréllátására. Már most kezdjenek hozzá felszabadulá­sunk 15. évfordulója méltó megünneplésének előlcészítésé- hez, s ne feledkezzenek meg pártunk IVII. kongresszusáról sem. A színház művészeitől azt kérjük, hogy szereplésükkel se­gítsék a kaposvári Munkás- színjátszó Stúdió által megin­dított Irodalmi Színpad műkö­dését. Menjenek gyakrabban az üzemekbe, és beszélgetésekkel, rövid szereplésekkel segítsék közelebb hozni a munkásakat a színházkultúrához. Bár elég magas a megye mo- zilátogatóinak száma, mégis sok a tennivaló. Különöse»' a faltisi keskenymozik látoga­tottságát kell megjavítani. He­lyi szerveink fordítsanak na­gyobb gondot á filmpropagan- dára, ha lehetséges, valósítsák meg a bérletrendszert, és ren­dezzenek fUmankétokat. Köz­ségi tanácsainktól pedig köp­jük, hogy a községfejlesztési alapból segítsék a mozik kor­szerűsítését, csinosítását. E FELADATOKAT a leg­több községben művelődési ott­honokban valósíthatják meg. Erre való a művelődési otthon* ezért mondjuk, hogy a falvaik kulturális életének központjai a művelődési otthonok. Azon­ban nem mondhatjuk el min­den művelődési otthonról, hogy egyesíti magában az egész év népművelési programját. Sok helyen csak a műsoros rendez­vényeket tartják ott, az egyéb népművelési tevékenységet más helyiségekben bonyolítják le. Művelődési otthonaink csak akkor töltik be szerepüket, ha előre elkészített terv szerint összefogják az egész népműve­lési tevékenységet, és hatásuk kiterjed az egész falura. A falusi művelődési otthonok munkájának megjavításában nagy szerep vár a járási mű­velődési házakra. Dolgozzák ki a falusi művelődési otthonok módszertani útmutatóját, és adjanak nagyobb szakmai se­gítséget a falusi népművelési munka színvonalának emelésé­hez. Segítsék a klubélet kiala­kulását, a szakkörök megerősö­dését és a művészeti tömeg- mozgalom fellendülését. Ren­dezzenek kiállításokat a falusi művelődési otthonok képzőmű­vészeti és népművészeti szak­köreinek munkáiból. Szervez­zék meg, illetőleg folytassák az öntevékeny jn íj részeli csopor­tok vezetői részére a rendsze­res szakmai továbbképzést. Hozzák létre járási művelődési házaink az irodalmi színpado­kat, s ezek kebelében ismertes­sék meg és szerettessék meg dolgozóinkkal a szépirodalmat. A FELSOROLT JAVASLA­TOKON KÍVÜL természetesen tervbe lehet venni és meg le­het valósítani más elképzelése­ket is, amelyek hozzájárulnak népünk politikai és általános műveltségének emeléséhez. A fejlődés követelte gazdag kul­turális program megvalósításá­hoz kérjük az értelmiség: a pe­dagógusok, orvosok, agronómu- sok és más értelmiségiek se­gítségét, hogy a következő őszi-téli évadban még eredmé­nyesebben haladjon a kultu­rális forradalom megvalósulá­sa. Honfi István. a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának h. vezetője ÚTTÖRŐ HÍRADÓ x EDVES PAJTÁSOK! Most ismét megindul az Úttörő Híradó, amelynek megje­lenését sokfelé sürgettétek is már. íme, itt van, szűkebb ter­jedelemben, de reméljük, hogy tartalmában annál színvona­lasabban. Persze ez tőletek függ. Az Úttörő Híradó szeretné széleskörű kapcsolatot kiépíteni a megye pajtásaival. Ezért arra kérünk bernieteket, legyelek munkatársaink, levelezőink, írjatok tudósításokat csapatotok, rajotok, őrsötök életéről a Híradó számára. A jó írásokat megjelentetjük. A Híradót az idén is az újságíró szakkör állítja össze. Az újságíró szakkör Kaposváron működik, tagjai úttörök. Foglalkozásait minden hétfőn délután 3—5-ig tartja az Űttö- röházban. Ha Kaposváron jártok, látogassátok meg, szívesen látunk benneteket. Az Úttörő Híradó kéthetenként csütörtö­kön jelenik meg a Somogyi Néplapban. Vegyétek meg mi­nél többen, és szorgalmasan terjesszétek pajtásaitok között. Minden pajtásnak jó tanulást, kellemes úttörő-életet ki­várnunk. Várjuk leveleiteket. Címünk: Kaposvár, Bajcsy-Zsi- linszky u. 1/C. Minden úttörőt szeretettel köszönt az ÜJSÁGlRÖ SZAKKÖR Beszéljünk helyesen magyarul! A biztos és bizonyos szót, bár teljesen eltérnek, mégis igen gyakran összekeverik, nemcsal? a közönséges élőbeszédben, ha­nem a sajtóban is. Számtalanszor olvastunk ilyen mondatot: »Biztos, hogy nemsokára beköszönt a jó idő.« A mondat jól érthető, de a biz­tos szót a bizonyos szóval cse­rélte fel szerzője. A biztos szó erélyt, szilárdsá­got jelent. Pl- »A kicsi erdész­ház biztos menedéket nyújt a vihar ellen.« A bizonyos szó azt fejezi ki, ami valódi, igaz. Ha azt mon­dom valakinek, hogy bizonyo­san elmegyek vele moziba, ez­zel minden kétséget kizárok. Nem biztosan, azaz erélyesen cipelem el a moziba, hanem bizonyosan, vagyis igazán, csakugyan vele megyek. Jegesy Andrea, az újságíró szakikor tagja. Hírek az 589-esek életéből Az 589-es Zrínyi Ilona Úttö­rőcsapat I. raja szombaton akadályversenyt rendezett raj- gyűlés keretében. Az akadály­versenyen minden őrsből 5—5 versenyző vett részt. Az ered­ményeket őrsi gyűléseken fog­ják közölni. * * * A csapat a télen előadásokat rendez, .melyeknek bevételét a nyári táborozásra fordítják. Pajtásoknak üzenünk Nagy Gyula csapatvezető, Csokonyavisonta: Köszönjük a tudósítást, de későn kaptuk meg, ezért nem közölhetjük. Várjuk újabb levelét. Kolics Pál raj vezető, Bolhó: Megkaptuk leveled, a jövőben egyes részeinek közlésére sort kerítünk. Üdvözlünk. Szabó Ilona őrsvezető, So­mogyiad: Tudósításodat sajnos, már későn kaptuk meg. Kíván­csian várjuk friss beszámoló­dat csapatotok életéről. Addig is sok szeretettel köszöntünk. Pusztai Anna. Nagyberki: Közlésedet helyszűke miaitt hagytuk ki. írj máskor is. Üd­Talevdek BALATONI ETELKA VERSE Tarka színű a fák koronája, Gyönyörködve tekingetek rája. Hull a levél, hull a csípős szélben, Ostor pattog őszanyó kezében. Sárga, piros, barna a fák alja, Zizgésüket, aki figyel, hallja. Mesélnek a régen elmúlt nyárról Es a hűvös őszi éjszakákról. Sorvadnak és sötétbarnák lesznek, Korán reggel nyirkos ködöt esznek. Meghúzódnak egymás mellett szépen, Hogy majd friss hó fedje őket télen. DIÁKHUMOR ÁLLATTAN ÓRÁN — Erzsi, mondj egy csúszó­mászó állatot. — Kukac. — Most mondj cm olyan ál­latot, amelyik nem csúszómá­szó! — Döglött kuikac. A RAVASZ KÖLYÖK Jancsika egy ház előtt áll, és a csengő felé kapaszkodik, de nem éri el. Arra megy egy bá­csi és kérdezi: — Csengetni akarsz, kisfiam? — és máris megnyomja a gye­rek helyett a csengőt. Ekkor megszólal Jancsika: — Bácsi, most aztán fussunk ám! Beküldte: Solti Judit* FEJTSD MEG! Tábortűz az 588-asoknál Esteledik. A Tóth Lajos’ is-j kola környéke megelevenedik. Úttörők és kisdobosok sietnek1 az iskola udvara felé. A fél­nőttek [kíváncsian tekingetnek, kérdezgetnék: — Vajon, mi lesz itt? vözlünk. M. Rosinská: A FÉNYKÉP ilüiT 1 2 3 |4 5 í6 7 TT 8 9 1U |U 12 Hllll 13 :::::: 14 ül 15 16 17 :::::: 18 :::::: 19 ;;;;;; 20 jjjjj I21 22 liiilj 23 24 Üiii 25 iiiiii 26 27 Iliin 28 :::::: |29 30 iiiiÜ Üiii: 31 ül 32 32/a iiiii: 33 1 líii 34 35 36 üiiH 37 ifi 38 üiii 39 40 41 iiijlj 42 43 44 :::::: 45 11 46 ::::: 47 48 I Üli A IV/C piCmirőrsének cím­zett borítékból kiesett egy fénykép. — Hát ez mi? ■— érdeklőd­itek a lányok. — Rejtőzik! — ismételte Er- — Várjatok csak, várjatok../ zsike. — kiáltott Vera. — Az őrsveze-l — Hosszú copfot hord, nagy lőnek van fényképezőgépe. Eközben az udvarra már sok1? — A m-t fakinkba/n — ölvas- úttörő érkezett. Az igazgatós^1 Erzsiké a levelet — reitőz- bácsi meggyúj tóttá a gúlábay ködük ez a személy, akit a ki­rakott fát. s elkezdődött azoí>en láttok. Meg kell tudni a ünnepélyes műsor. A műsort;yttéwéí és a lakáscímét. az 588-as számú József Attilag — Ki lehet ez? — kérdezték Úttörőcsapat tagjai adták elő.^a gyerekek. 2?ok tréfa. ének. vére hangzottig _ olyan, mint Vízszintes: 1. Kívánságunk az új j tanévben. (Folytatása: vízsz. 33, • függ. 16 és függ. 13.) 13. Fekete t István gólyaregénye. 14. Az úttö­masnikkal. Akárcsak Mariska... olykor-olykor észrevétlenül fltinév N*3* Ezt énekelünk. 21. Leánynév. 22. Igenév-képző. 23. Iszik igéből kép­zett folyamatos melléknévi ige­név. 23. Fűszer. 26. öreg. 28. Sze­rmélyes névmás. 29. Régi Iskolafaj — mondta Vera. — És vászonblúzt, mint Mariska ... — Hiányzik egy gomb is a blúzáról — mondták sorban a többiek. kap bennünket és . Olyan, Világossá vált, hogy a fény képen igazán Mariska volt. — Egy hete annak, hogy le- 'ta. 31. Jól futó állat, névelővel. 32. „ fényképeztelek a házatok előtti S^Féí’ ÍZfa — Ml.. . hogy az en vagyok? — magyarázta az őrsvezető, —“^villanykörte. 38. A hét vezér egyi- — fortyant fel Mariska. — Még Te néni vettél észre, mert ép-c ^e- 39- vissza: hajtása hogy én hasonlítok ahhoz a bo- pen a kis testvéreddel vesze-f~ * * szorkányhoz? kedtél. hogy elvette a játéko-$ . ,, t . H-•• vív iMÁiPkpl ^ány!— állapította meg Ma- — Amikor mérges vagy. bi- dat. Nos, ismered ezt a méreg-fa az uttöioiK 'íralía. A fénykép egy csúnya, zony hasonlítasz rá — hosszan- zsákot? Különben szép mosoly-* a esi) le Derei inciu.ot. íeltorzult arcú kislányt ábrá- tóttá őt Erzsiké. gós arc alatt rejtőzik. Csak hát )zólt. — A mi falunkban ilyen — Akkor nem hagyom, ma- az én fényképezőgépem ezt a *nem éL gam lefényképezni mérges arcot is megörökítette. el ezen az estén. Az ünnepély2 Heilerer Erzsébet. 1 *z újságíró szakikor tagja. 40. 24 órai. 42. Bűzakazal. 45. Hegy Miskolc mellett. 46. Vonatkozó névmás. 47. Távirati bél. 48. Kergető. Függőleges: 1. Nem igaz törté­net. 2. Becézett női név. 3. Tiltó szó. 4. Félig esik. 5. Vízi növény. 6. Utazó. 7. T. T. O. L. O. 8. »Tőr« betűi keverve. 9. Részvénytársa­Izgató ital. 13. A függ. 16 folytatá­sa. 16. A vízszintes 33 folytatása. 18. Harmadik személyben ütötte régen. 20. Fürge. 23. Román pénz betűi keverve. 24. Óramárka. 26. Minden, ami létezik. 27. Vissza: halkan beszél. 30. öregebb. 31. Fér­finév. 32/A. Női név. 34. Török rang. 36. Vissza: nagyapa, idősebb ember. 39. Lányom férje, névelő­vel. 41. Mutatószó. 43. Visszamuta­tószó! 44. Személyes névmás. 45. Névelő. Beküldendő: Folytatólagosan a vízszintes 1, 33, függőleges 16 és 13. Beküldési határidő: 1959. októ­ber 24. A későn érkező megfejté­seket nem vesszük figyelembe. Csak általános iskolai tanulók megfejtéseit jutalmazzuk. A meg­fejtők között értékes könyvekei sorsolunk ki a legtöbb pontszámot elérőknek. Minden rejtvény meg­ság. io. Leány. ii. Elébe vágni. 12. j fejtése egy jó pontot jelent.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom