Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

Csütörtök, 1859. október 15. 2 SOMOGYI NÉPLAP Sok még a tennivaló, hogy megolvadjon a hidegháború jege N. Sz. Hruscsov novoszibirszki beszéde Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov október 10-én Novo- szibirszkben beszédet mondott a város dolgozói előtt. A szov­jet kormányfő amerikai láto­gatásáról kijelentette: az ame­rikai találkozók és megbeszé­lések azt mutatták, hogy az amerikai nép többsége nem kíván háborút, hanem a bé­kés együttműködés fejleszté­sére törekszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A Szovjetunió sikerei, a szo­cialista világrendszer fejlődése olyan tények, amelyeket nem lehet számításon kívül hagyni, amikor nemzetközi kérdések eldöntéséről van szó — jelen­tette ki a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. Ezért — hangsúlyozta — a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének kérdése korunk döntő problémája. Világosan kell látnunk — mondotta Hruscsov —, hogy a béke megszilárdításáért vívott harc hosszú lesz. A békés együttélést helyesen kell ér­telmezni. Az együttélés a két társa­dalmi rendszer harcának, de békés eszközökkel, háború nélki'í, egymás belügyeibe való beavatko­zás nélkül vívott harcá­nak folytatása. Véleményünk szerint ez a harc gazdasági, politikai és ideoló­giai, de nem katonai harc. Ahhoz — folytatta Hruscsov —, hogy győzzünk a két rend­szer békés versenyében, min­der erőfeszítésünket a hétéves terv teljesítésére és túlteljesí­tésére, a Szovjetunió gazdasági életének és kultúrájának fel­virágoztatására, hazánk erejé­nek gyarapítására kell összpon­tosítanunk. Hruscsov megjegyezte, hogy a szovjet embereknek minde­nük megvan, ami szükséges: az eszük, a kezük, a természeti gazdagságuk. Ki állítja, hogy a szovjet embernek, felannyit kell ennie, mint .az amerikai- afcnak? Úgy gondolom — fűzte hozzá Hruscsov —, hogy ha kell, minden szovjet embernek akár öt amerikai fejadagot is biztosíthatunk! Hruscsov kitért a szovjet gazdasági élet sikeres fejlődé­sére. Utalt egyebek között ar­ra, hogy a Szovjetunióban a hétéves tervet a belső tartalé­kok és lehetőségek figyelem- bevételével dolgozták ki, s hogy ezt a tervet teljesítik, sőt túlteljesítik. Amerikai találkozóink és az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszéléseink — folytatta Hruscsov — nagy je-| lentőségűek lesznek a két ál- 5 lám álláspontjának jobb meg- j értése, országaink viszonyának ♦ megjavítása szempontjából.! lendö letrendet kapott. A nyában. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt a tényt — mondotta —, hogy az Egyesült Államokban és több más nyugati állam­ban egyes politikusokat annyira megrendítette a nemzetköz légkörben be­állott hőmérséklet-változás, hogy sürgős intézkedéseket foganatosítanak az orszá­gaink közötti viszony ja­vulásának lefékezésére. Félnek az igazi felmelegedés­től, pánikba esnek, és mindent elkövetnek, hogy befagyasztott állapotban tartsák a nemzet­közi kapcsolatokat. Aki nem ismeri el a békés együttélést — mutatott rá Hruscsov —, akarva, nem akarva a hideg­háború és a fegyverkezési haj­sza híveinek táborába csúszik, s ebben a táborban a nemzet­közi kérdéseket nem békés tárgyalásokon, hanem a fegy­verek erejével szokás megol­dani. Hruscsov kitért arra a kér­désre, hogy az imperialista ál­lamok különféle paktumokat és szövetségeket létesítenek »védekezésképpen a kommu­nizmus veszélye ellen«. Hrus­csov hangsúlyozta, hogy a tör­ténelem tanúsága szerint ez a veszély nem kívülről, nem va­lamely más országból ered, hanem ott van a kapitalista ál­lamok szervezetének belsejé­ben. A jelenlegi katonai szö­vetségek és tömbök megalko­tóit, a kapitalista államokat ugyanaz a cél vezeti, mint ami valamikor a cárokat, a császá­rokat és királyokat vezérelte a szentszövetség létrehozásá­nál — a forradalmi mozgalom elleni harc, hatalmuk megvé­dése. Az imperialisták katonai szö­vetségei és tömbjei — mon­dotta Hruscsov — egyfelől a szocialista országok ellen, más­felől az életük demokratizálá­sáért és jobb berendezéséért küzdő népek ellen irányulnak. A mai NATO-k, SEATO-k és CENTO-k a múltba tűnnek és csupán rossz em­lékük marad meg, mert a népek nem tűrnek béklyót a kezükön, harcolni fog­nak jobb jövőjükért. A kapitalista államok táma­dó körei — folytatta a szovjet kormányfő — nagyon félnek a nemzetközi feszültség enyhülé­sétől. Félnek attól, hogy or­száguk népei megtudják az igazságot a szocialista államok békeszerető politikájáról; ha felismerik, hogy senki sem fenyegeti őket, szembehelyez­kednek majd a fegyverkezési hajszával és a hidegháborúval. A tömbök összeomolhatnak, mert a rettegés adott életet nekik. Az a rettegés, amelyet mesterségesen szítottak annak hangoztatásával, hogy a szo­cialista országok el akarják foglalni a kapitalista országo­kat. A Szovjetuniót, a szocialis­ta országokat — jelentette ki a szovjet kormányfő — soha nem Vezérelték és nem vezér­lik agresszív célok. Ellenkező­leg. Mi mindig a békének és a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés együttélésé­nek lenini politikáját folytat­tuk és fogjuk folytatni. Ponto­san ezt a célt szolgálják azok az általános és -teljes leszerelé­si javaslatok, amelyeket a szovjet kormány az ENSZ köz­gyűlése elé terjesztett. A béke- szerető népek lelkes fogadta­tásban részesítették ezeket a javaslatokat A német kérdésben és a né­met békeszerződés kérdésében elfoglalt szovjet álláspontot jellemezve Hruscsov ezeket mondotta: — Mi a tárgyalások hívei vagyunk, és be szeret­nénk bizonyítani, hogy ha a nyugati hatalmak valóban egyengetni akarják államaink baráti viszonyának útját, közös erőfeszítésekkel kell eltakarí­tanunk a kavicsokat erről az útról. Ezek a kavicsok a második világháború maradványai — mondotta Hruscsov. Alá kell írni a békeszerződést. Kijelen­tettük, és ismételten kijelent­jük, hogy készek vagyunk új­ból találkozni, készek vagyunk tárgyalni. (MTI) Nyugati vélemények a csúcsértekezletről New York (AP—Reuter). A Columbia Broadcasting Sys­tem párizsi rádióadása arról ad hírt, hogy de Gaulle és Eisenhower között levélváltás folyt a csúcsértekezletről. De Gaulle-nak az a vélemé­nye, hogy a kormányfői talál­kozót lassan és óvatosan kell megközelíteni, hogy esetleges sikertelenség esetén is elke­rüljék a közvélemény kiábrán­dulását. De Gaulle szerint ezért nagyon óvatosan kell összeál­lítani a napirendet, úgyhogy az már önmagában is a meg­egyezés reményével kecsegtes­sen. A francia elnök elsősor­ban a leszerelés és az elmara­dott országok megsegítése kér­désében lát ilyen lehetőséget. Eisenhower — hír szerint — általában egyetért ezzel a meggondolással, de valamivel közelebb áll az angol véle­ményhez, amely szerint a csúcsértekezletet már önma­gáért is érdemes megtartani, és rendszeresen kell csúcsta­lálkozókat rendezni. A Reuter beszámol a New York Timesnek arról az érte­süléséről, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya semmiképpen nem számít arra, hogy a csúcsértekezletet január előtt megtartják. Korábbi időpont esetén a nyugati szövetsége­seknek nem lenne elég idejük a tanácskozásokra és előkészü­letekre. A New York Times egyébként londoni jelentésre hivatkozva közli, hogy az an­gol kormány véleménye sze­rint a csúcsértekezleten eset­leg megvitathatnának egy át­meneti megállapodást a nyu­gati hatalmak berlini »jogai­nak« elismeréséről. (MTI) Eisenhower elnök 69 éves Washington (AP). Eisenho­wer elnök szerdán töltötte be 69. évét. Andrew Jackson és James Buchanan hajdani ame­rikai elnökök után ő a legidő­sebb elnöke az Egyesült Álla­moknak. Ha egészségi állapota továbbra is jó lesz, ami a róla alkotott orvosi vélemény alap­ján remélhető, egy év múlva ő lesz a legöregebb az összes amerikai elnökök közül, mert Jackson elnöki megbízatása 70. életévének betöltése előtt 11 nappal, Buchanané 50 nappal előbb járt le. Eisenhower há­rom hónappal lesz több 70 évesnél, amikor megbízatása 1961. január 20-án véget ér. Az elnök kedden a Fehér Házban bensőséges ünnepség keretében születésnapi tortát kapott a pártok vezetőitől Ugyancsak kedden ellátogatott szülővárosába, Abilenebe, ahol részt vett a róla elnevezett el­nöki könyvtár alapkőletételén Moszkvába utazott azjlasz külkereskedelmi miniszter Róma (TASZSZ). Kedden Moszkvába utazott Del Bo olasz külkereskedelmi minisz­ter. Elutazása előtt nyilatkoza tot adott. Kijelentette, szeret­né, ha utazása elősegítené Olaszország és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös kereske­delmi kapcsolatainak fejlesz tését. Debré miniszterelnök kormánynyilatkozata a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Kedden össze ­ült a francia nemzetgyűlés, hogy meghallgassa Michel Deb­ré miniszterelnök beharango­zott kormány-nyilatkozatát. Debré előbb a külpolitikai Amikor Eisenhower úr viszo-f helyzettel foglalkozott. A csúcskcaferenciáról kénytelen volt elismerni — s ez a fran­cia közvélemény hatása , —, hogy az jelentős esélyt ad az enyhülésre. A berlini status quo fenntartását emelte ki egy ♦ esetleges megegyezés előfelté- i teleként, majd megvédelmezte í Adenauer Németországát. Fel- A 71 éves Michel tiszte- f tűnést keltett viszont, hogy -J' úr nemrégiben becsű- ♦ Régi érdemekért francia nozza majd látogatásomat —} pap azzal érdemelte meg ezt mondotta Hruscsov —, itt a* Szovjetunióban folytatjuk megbeszéléseinket. A közeljö­vőben nyilván sor kerül a a késői kitüntetést, hogy 42 évvel ezelőtt, az első világ­háborúban francia katonák­nak segített megszökni né­kormányfői találkozóra. Mind-J met hadifogolytáborokból ez kedvező feltételeket teremt: Többek között egy Charles a nemzetközi feszültség mér­sékléséhez. f Hruscsov azonban rámuta-1 tott: sok még a tennivaló, hogy | megolvadjon a hidegháború I jege, és valóban enyhülés je-f lentkezzék az államok viszo-f de Gaulle nevű századosnak is! Vajon azért került csak ilyen későn sor erre az el­ismerésre, mert az akkori százados szökési kísérlete nem sikerült? Debré nyomatékosan alá­I húzta az Odera—Neisse ♦ : határ tiszteletben tartásá­f nak szükségességét. ♦ ♦ ! E kijelentése ismét tápot ad- jhat a francia—nyugatnémet vi- } szony új alakulásáról szóló ta­lálgatásoknak. Burkolt formá­iban ismét felvetette a francia; ♦ köztársasági elnök emlékezetes | követeléseit a NATO-t illetően, fés szót emelt Franciaország ♦ szövetségeseinek az algériai ! kérdésben tanúsított »bizonyos fokú semlegessége« ellen. Az algériai kérdésről azt állította,1 hogy a pacifikálás és Algéria átalakítása sikerrel járt. Sőt, kijelentette: Franciaország megszeretteti magát Algériá­ban. Bejelentette, hogy a paci­fikálásra irányuló erőfeszítések nem csökkennek (azaz folytat­ják a háborút), az 1960-as költségvetés szá­mot vet a legmagasabb lét­számú katonaság fegyver­ben tartásával. R Scotsman elismerő cikke a Kínai Népköztársaság eredményeiről London (MTI). A konzerva­tív Scotsman hosszú tanul­mányban ismerteti a Kínai Népköztársaság szédítő hala­dását rövid fennállása alatt. A régi Kína — írja a lap — a leírhatatlan szenny, a tö­megnyomor, a betegségek, az éhínség és a Icorrupdó országa volt. A nők, a gyermekek napi 10—11 órát dolgozták. Az átla­gos élettartamot csak a legvér- mesebb optimizmus becsülhet­te 35 évre. Pestis, dögvész és más ragályok söpörték végigaz országot. A több százmilliós népet alig tízezer orvos gyógy­kezelte. A megművelhető föld 70 százaléka a földesúrak tu­lajdona volt. A parasztok, a földesúrak, az uzsorások, a rablók, a titkos társaságok és a hadárak tehetetlen áldozatai voltak. Termésük 80 százalékát a földesúr vitte el haszonbér címén, a maradék zömét pedig a legfantasztikusabb adók és sarcok. Ebből a leírhatatlan zűrzavarból és nyomorúságból teremtettek a kommunisták rendet. A megfigyelőket most bámulatba ejti a tisztaság és a rend, amit mindenütt látnak. A cikk ezután számadatok­kal ismerteti Kína fejlődését, majd így folytatja: Ma Kína 20 000 tonnásnál nagyobb hajókat és dieselmoz­donyokat épít. Futószalagon gyártja a lökhajtásos repülőgé­peket, elektronikus ipara van, s a vuhani nehézsxerszamgép­gyárban 1959-re tervezett ter­melése meg fogja közelíteni Anglia egész nehézszerszám- gépiparának termelését. Kína több termelési ágban egy-két év alatt érte el azt, amihez Angliának évtizedekre volt szüksége. Ez a szédítő szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazda- sági, műszaki és tudományos fejlődés nem utolsósorban a Szovjetuniónak köszönhető. A Szovjetunió ugyanis tudósokat és szakembereket ad kölcsön, legújabb rendszerű beruházási' cikkeket ad el Kínának, ren­delkezésre bocsátja felbecsül­hetetlen értékű tudományos, műszaki, gazdasági és szerve­zési tapasztalatait — Írja a lap. Hol becsülik meg igazán Joliot-Curie emlékét ? Párizs (MTI). A párizsi Com­bat írja »Joliot-Curie tér és Joliot-Curie emlékbélyeg« cí­mű cikkében: A Nobel-díjas Frederic Jo­liot-Curie olyan tudós volt, akire büszke lehet hazánk, Franciaország. Arcképével em­lékbélyeget adnak ki, tisztelet­tel adózva azoknak a szolgá­latoknak, amelyeket a tudo­mánynak, különösen pedig a nukleáris fizikának és kémiá­nak tett. Ezt az emlékbélyeget —gon­dolhatná valaki — Franciaor­szágban bocsátják forgalomba, abban az országban, amely fiai közé számította. Nem így van. Kínában emlékeznek meg Joliot-Curie-ről, és Magyaror­szágon, Budapesten viseli ne­vét egy tér, amely megörökíti emlékét az eljövendő nemzedé­kek számára. Igaz, hogy Frederic Joliot- Curie-nek életében voltak olyan nézetei, amelyeket nem bocsátanak meg. Azt sem bo­csátják meg, hogy a béke vé­delmezője volt... Nagy zavar a Ferhat Abbasznak tulajdonított nyilatkozat miatt Párizs (MTI). A Jour de France párizsi degauüeista ké­peslap állítólagos Ferhat Abbasz-intérjúja nagy vihart kavart fel párizsi politikai kö­rökben. Általános az a vélemény, hogy a hetilap a nyilatko­zat közlésével az algíri »ultrák« és a francia szél­sőjobboldal egyes elemeit akarta de Gaulle tábornok algériai politikája ellen hangolni. Még nem derült ki. hogy va­lóban adott-e nyilatkozatot Ferhat Abbasz, az ideiglenes algériai kormány elnöke a pá­rizsi hetilap munkatársának. A Jour de France igazgatója el­ismerte, hogy munkatársa csak fényképfelvételek készítésére kapott engedélyt Ferhat Abbasztól, eközben elbeszélget­tek, és az elhangzottakat »em­lékezetből« írta le az algériai kormány elnökének nyilatko­zataként. A párizsi, baloldali sajtó megállapítja, hogy legalábbis durva hamisítások fordul­nak elő a Jour de France hasábjain közölt »nyilat­kozatban«, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mozgósítsák Algír »ult­ráit« az önrendelkezési jog el­ismerése ellen. Adjunk szebb nevet a gyermeknek! W. Averell Harriman több­szörös milliomos, New York állam volt kormányzója ok­tóber 4-én megtartott beszé­dében felhívta az ameri­kaiakat, hogy töröljék szótá­rukból a kapitalizmus meg­jelölést. Harriman beszédében hi­vatkozóit arra, hogy »az ázsiai népek képzetei sze­rint a kapitalizmus szinte azonossá vált a kolonializ- mus fogalmával«. Ennek a kétségtelenül kellemetlen esz­metársításnak kiküszöbölésé­re a többszörös milliomos azt javasolta, hogy »hagyjuk el ezt a szót, és ne tűrjük, hogy a kommunisták a ka­pitalizmus zászlóvivőinek bélyegezzenek minket«. Schärf beszédet mondott a moszkvai televízióban Moszkva (TASZSZ). Dr. pAdolf Schärf, az Osztrák Köz­társaság elnöke kedden este a {moszkvai televízióban beszá- 'molt szovjetunióbeli élmé- Jnyeiről; A háború befejezése 'után eltelt 14 év során — {mondotta — a Szovjetunió 'olyan eredményeket ért el, {amelyek az egész világ cso- 'dálatát vívják ki. Minden em- Jber, aki objektív véleményt »tud mondani arról, miként él» Jnek a szovjet emberek, meg- »írti, hogy ez az ország tovább Jakarja folytatni a békés alko­tómunkát. J Nyikita Hruscsov amerikai {utazásáról szólva Schärf ki je­lentette, hogy az osztrákok na- {gyon örülnének, ha a nagyha- (talmaknak sikerülne enyhite­tniük a nemzetközi feszültsé­get. (MTI) Újai disszidens dráma Franciaországban Párizs (MTI). Sipőcz Jenő 21 éves disszidens munkás szeptember 2-a óta a Moselle megyei Lorquin elmegyógyin­tézet lakója volt. A rendőrsé­gi fogdából szállították át el­meállapotának megvizsgálásá­ra. Rendőrkézre munkáltató­jának, egy építkezési vállalko­zónak a feljelentésére került, aki azt állította, hogy késsel fenyegette meg őt a disszidens munkás. Sipőcz a napokban megszö­kött az elmegyógyintézetből. Habcuville erdejében bolyon­gott, amikor egy csendőr rá­talált. Megadásra szólította fel, Sipőcz azonban egy követ do­bott feléje. A csendőr gép­pisztolyából több lövést adott le. A golyók a disszidens ma­gyar munkást halálra sebez­ték. Előkészületek a nagy magasságok meghódítására Moszkva (MTI). A harmadik szovjet űrrakéta sikeres felbocsátása még közelebb hozta az ember űrrepülésének megvalósulását. Az űrrepülés és a sztratoszférarepülés szem­pontjából rendkívül nagy fontosságú olyan védőöltözet szer­kesztése, a/mely megfelelő biztonságot nyújt az embernek nagy magasságokban, biztosítja a megfelelő légnyomást, véd a gyorsulás káros hatásai ellen. A szovjet tudósok évek óta sikeresen kísérleteznek al­kalmas védööltözet kidolgozásával. Az Ogonyok című szovjet folyóirat képes riportban számol be az egyik tudományos kutatóintézet munkájáról. A folyóirat tudósítója megírja, hogy az intézet munkatársai állat- és emberkisérletek egész sorozatán sikerrel próbáltak ki olyan védőöltözeteket, ame­lyek nagy magasságokban is biztosítják az emberi test szá­mára szükséges légnyomást. A tudósok az önkéntes kísérleti személyek segítségével igyekeznek megfelelő védelmi intézkedéseket kidolgozni a hirtelen gyorsulásnál fellépő nagyarányú túlterhelés ellen. A kísérletek bebizonyították, hogy az emberi szervezet rend­szeres edzéssel képes elviselni nagyszabásúi gyorsulást is. A túlterhelés ellen olyan különleges ötözetet készítenek, amely megkönnyíti a szívműködést, elősegíti a vérkeringés vi­szonylagos normális működését a hirtelen gyorsulás közepet­te. Mint az intézet egyik tudományos munkatársa a lap tu­dósítójának kijelentette: a kísérletsorozatok eredményeként megállapítható, az ember képes elviselni a rendkívül nagy sebességű repülés következtében fellépő gyorsulást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom