Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-15 / 242. szám
Csütörtök, 1859. október 15. 2 SOMOGYI NÉPLAP Sok még a tennivaló, hogy megolvadjon a hidegháború jege N. Sz. Hruscsov novoszibirszki beszéde Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov október 10-én Novo- szibirszkben beszédet mondott a város dolgozói előtt. A szovjet kormányfő amerikai látogatásáról kijelentette: az amerikai találkozók és megbeszélések azt mutatták, hogy az amerikai nép többsége nem kíván háborút, hanem a békés együttműködés fejlesztésére törekszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A Szovjetunió sikerei, a szocialista világrendszer fejlődése olyan tények, amelyeket nem lehet számításon kívül hagyni, amikor nemzetközi kérdések eldöntéséről van szó — jelentette ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Ezért — hangsúlyozta — a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének kérdése korunk döntő problémája. Világosan kell látnunk — mondotta Hruscsov —, hogy a béke megszilárdításáért vívott harc hosszú lesz. A békés együttélést helyesen kell értelmezni. Az együttélés a két társadalmi rendszer harcának, de békés eszközökkel, háború nélki'í, egymás belügyeibe való beavatkozás nélkül vívott harcának folytatása. Véleményünk szerint ez a harc gazdasági, politikai és ideológiai, de nem katonai harc. Ahhoz — folytatta Hruscsov —, hogy győzzünk a két rendszer békés versenyében, minder erőfeszítésünket a hétéves terv teljesítésére és túlteljesítésére, a Szovjetunió gazdasági életének és kultúrájának felvirágoztatására, hazánk erejének gyarapítására kell összpontosítanunk. Hruscsov megjegyezte, hogy a szovjet embereknek mindenük megvan, ami szükséges: az eszük, a kezük, a természeti gazdagságuk. Ki állítja, hogy a szovjet embernek, felannyit kell ennie, mint .az amerikai- afcnak? Úgy gondolom — fűzte hozzá Hruscsov —, hogy ha kell, minden szovjet embernek akár öt amerikai fejadagot is biztosíthatunk! Hruscsov kitért a szovjet gazdasági élet sikeres fejlődésére. Utalt egyebek között arra, hogy a Szovjetunióban a hétéves tervet a belső tartalékok és lehetőségek figyelem- bevételével dolgozták ki, s hogy ezt a tervet teljesítik, sőt túlteljesítik. Amerikai találkozóink és az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszéléseink — folytatta Hruscsov — nagy je-| lentőségűek lesznek a két ál- 5 lám álláspontjának jobb meg- j értése, országaink viszonyának ♦ megjavítása szempontjából.! lendö letrendet kapott. A nyában. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt — mondotta —, hogy az Egyesült Államokban és több más nyugati államban egyes politikusokat annyira megrendítette a nemzetköz légkörben beállott hőmérséklet-változás, hogy sürgős intézkedéseket foganatosítanak az országaink közötti viszony javulásának lefékezésére. Félnek az igazi felmelegedéstől, pánikba esnek, és mindent elkövetnek, hogy befagyasztott állapotban tartsák a nemzetközi kapcsolatokat. Aki nem ismeri el a békés együttélést — mutatott rá Hruscsov —, akarva, nem akarva a hidegháború és a fegyverkezési hajsza híveinek táborába csúszik, s ebben a táborban a nemzetközi kérdéseket nem békés tárgyalásokon, hanem a fegyverek erejével szokás megoldani. Hruscsov kitért arra a kérdésre, hogy az imperialista államok különféle paktumokat és szövetségeket létesítenek »védekezésképpen a kommunizmus veszélye ellen«. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a történelem tanúsága szerint ez a veszély nem kívülről, nem valamely más országból ered, hanem ott van a kapitalista államok szervezetének belsejében. A jelenlegi katonai szövetségek és tömbök megalkotóit, a kapitalista államokat ugyanaz a cél vezeti, mint ami valamikor a cárokat, a császárokat és királyokat vezérelte a szentszövetség létrehozásánál — a forradalmi mozgalom elleni harc, hatalmuk megvédése. Az imperialisták katonai szövetségei és tömbjei — mondotta Hruscsov — egyfelől a szocialista országok ellen, másfelől az életük demokratizálásáért és jobb berendezéséért küzdő népek ellen irányulnak. A mai NATO-k, SEATO-k és CENTO-k a múltba tűnnek és csupán rossz emlékük marad meg, mert a népek nem tűrnek béklyót a kezükön, harcolni fognak jobb jövőjükért. A kapitalista államok támadó körei — folytatta a szovjet kormányfő — nagyon félnek a nemzetközi feszültség enyhülésétől. Félnek attól, hogy országuk népei megtudják az igazságot a szocialista államok békeszerető politikájáról; ha felismerik, hogy senki sem fenyegeti őket, szembehelyezkednek majd a fegyverkezési hajszával és a hidegháborúval. A tömbök összeomolhatnak, mert a rettegés adott életet nekik. Az a rettegés, amelyet mesterségesen szítottak annak hangoztatásával, hogy a szocialista országok el akarják foglalni a kapitalista országokat. A Szovjetuniót, a szocialista országokat — jelentette ki a szovjet kormányfő — soha nem Vezérelték és nem vezérlik agresszív célok. Ellenkezőleg. Mi mindig a békének és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikáját folytattuk és fogjuk folytatni. Pontosan ezt a célt szolgálják azok az általános és -teljes leszerelési javaslatok, amelyeket a szovjet kormány az ENSZ közgyűlése elé terjesztett. A béke- szerető népek lelkes fogadtatásban részesítették ezeket a javaslatokat A német kérdésben és a német békeszerződés kérdésében elfoglalt szovjet álláspontot jellemezve Hruscsov ezeket mondotta: — Mi a tárgyalások hívei vagyunk, és be szeretnénk bizonyítani, hogy ha a nyugati hatalmak valóban egyengetni akarják államaink baráti viszonyának útját, közös erőfeszítésekkel kell eltakarítanunk a kavicsokat erről az útról. Ezek a kavicsok a második világháború maradványai — mondotta Hruscsov. Alá kell írni a békeszerződést. Kijelentettük, és ismételten kijelentjük, hogy készek vagyunk újból találkozni, készek vagyunk tárgyalni. (MTI) Nyugati vélemények a csúcsértekezletről New York (AP—Reuter). A Columbia Broadcasting System párizsi rádióadása arról ad hírt, hogy de Gaulle és Eisenhower között levélváltás folyt a csúcsértekezletről. De Gaulle-nak az a véleménye, hogy a kormányfői találkozót lassan és óvatosan kell megközelíteni, hogy esetleges sikertelenség esetén is elkerüljék a közvélemény kiábrándulását. De Gaulle szerint ezért nagyon óvatosan kell összeállítani a napirendet, úgyhogy az már önmagában is a megegyezés reményével kecsegtessen. A francia elnök elsősorban a leszerelés és az elmaradott országok megsegítése kérdésében lát ilyen lehetőséget. Eisenhower — hír szerint — általában egyetért ezzel a meggondolással, de valamivel közelebb áll az angol véleményhez, amely szerint a csúcsértekezletet már önmagáért is érdemes megtartani, és rendszeresen kell csúcstalálkozókat rendezni. A Reuter beszámol a New York Timesnek arról az értesüléséről, hogy az Egyesült Államok kormánya semmiképpen nem számít arra, hogy a csúcsértekezletet január előtt megtartják. Korábbi időpont esetén a nyugati szövetségeseknek nem lenne elég idejük a tanácskozásokra és előkészületekre. A New York Times egyébként londoni jelentésre hivatkozva közli, hogy az angol kormány véleménye szerint a csúcsértekezleten esetleg megvitathatnának egy átmeneti megállapodást a nyugati hatalmak berlini »jogainak« elismeréséről. (MTI) Eisenhower elnök 69 éves Washington (AP). Eisenhower elnök szerdán töltötte be 69. évét. Andrew Jackson és James Buchanan hajdani amerikai elnökök után ő a legidősebb elnöke az Egyesült Államoknak. Ha egészségi állapota továbbra is jó lesz, ami a róla alkotott orvosi vélemény alapján remélhető, egy év múlva ő lesz a legöregebb az összes amerikai elnökök közül, mert Jackson elnöki megbízatása 70. életévének betöltése előtt 11 nappal, Buchanané 50 nappal előbb járt le. Eisenhower három hónappal lesz több 70 évesnél, amikor megbízatása 1961. január 20-án véget ér. Az elnök kedden a Fehér Házban bensőséges ünnepség keretében születésnapi tortát kapott a pártok vezetőitől Ugyancsak kedden ellátogatott szülővárosába, Abilenebe, ahol részt vett a róla elnevezett elnöki könyvtár alapkőletételén Moszkvába utazott azjlasz külkereskedelmi miniszter Róma (TASZSZ). Kedden Moszkvába utazott Del Bo olasz külkereskedelmi miniszter. Elutazása előtt nyilatkoza tot adott. Kijelentette, szeretné, ha utazása elősegítené Olaszország és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatainak fejlesz tését. Debré miniszterelnök kormánynyilatkozata a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Kedden össze ült a francia nemzetgyűlés, hogy meghallgassa Michel Debré miniszterelnök beharangozott kormány-nyilatkozatát. Debré előbb a külpolitikai Amikor Eisenhower úr viszo-f helyzettel foglalkozott. A csúcskcaferenciáról kénytelen volt elismerni — s ez a francia közvélemény hatása , —, hogy az jelentős esélyt ad az enyhülésre. A berlini status quo fenntartását emelte ki egy ♦ esetleges megegyezés előfelté- i teleként, majd megvédelmezte í Adenauer Németországát. Fel- A 71 éves Michel tiszte- f tűnést keltett viszont, hogy -J' úr nemrégiben becsű- ♦ Régi érdemekért francia nozza majd látogatásomat —} pap azzal érdemelte meg ezt mondotta Hruscsov —, itt a* Szovjetunióban folytatjuk megbeszéléseinket. A közeljövőben nyilván sor kerül a a késői kitüntetést, hogy 42 évvel ezelőtt, az első világháborúban francia katonáknak segített megszökni nékormányfői találkozóra. Mind-J met hadifogolytáborokból ez kedvező feltételeket teremt: Többek között egy Charles a nemzetközi feszültség mérsékléséhez. f Hruscsov azonban rámuta-1 tott: sok még a tennivaló, hogy | megolvadjon a hidegháború I jege, és valóban enyhülés je-f lentkezzék az államok viszo-f de Gaulle nevű századosnak is! Vajon azért került csak ilyen későn sor erre az elismerésre, mert az akkori százados szökési kísérlete nem sikerült? Debré nyomatékosan aláI húzta az Odera—Neisse ♦ : határ tiszteletben tartásáf nak szükségességét. ♦ ♦ ! E kijelentése ismét tápot ad- jhat a francia—nyugatnémet vi- } szony új alakulásáról szóló találgatásoknak. Burkolt formáiban ismét felvetette a francia; ♦ köztársasági elnök emlékezetes | követeléseit a NATO-t illetően, fés szót emelt Franciaország ♦ szövetségeseinek az algériai ! kérdésben tanúsított »bizonyos fokú semlegessége« ellen. Az algériai kérdésről azt állította,1 hogy a pacifikálás és Algéria átalakítása sikerrel járt. Sőt, kijelentette: Franciaország megszeretteti magát Algériában. Bejelentette, hogy a pacifikálásra irányuló erőfeszítések nem csökkennek (azaz folytatják a háborút), az 1960-as költségvetés számot vet a legmagasabb létszámú katonaság fegyverben tartásával. R Scotsman elismerő cikke a Kínai Népköztársaság eredményeiről London (MTI). A konzervatív Scotsman hosszú tanulmányban ismerteti a Kínai Népköztársaság szédítő haladását rövid fennállása alatt. A régi Kína — írja a lap — a leírhatatlan szenny, a tömegnyomor, a betegségek, az éhínség és a Icorrupdó országa volt. A nők, a gyermekek napi 10—11 órát dolgozták. Az átlagos élettartamot csak a legvér- mesebb optimizmus becsülhette 35 évre. Pestis, dögvész és más ragályok söpörték végigaz országot. A több százmilliós népet alig tízezer orvos gyógykezelte. A megművelhető föld 70 százaléka a földesúrak tulajdona volt. A parasztok, a földesúrak, az uzsorások, a rablók, a titkos társaságok és a hadárak tehetetlen áldozatai voltak. Termésük 80 százalékát a földesúr vitte el haszonbér címén, a maradék zömét pedig a legfantasztikusabb adók és sarcok. Ebből a leírhatatlan zűrzavarból és nyomorúságból teremtettek a kommunisták rendet. A megfigyelőket most bámulatba ejti a tisztaság és a rend, amit mindenütt látnak. A cikk ezután számadatokkal ismerteti Kína fejlődését, majd így folytatja: Ma Kína 20 000 tonnásnál nagyobb hajókat és dieselmozdonyokat épít. Futószalagon gyártja a lökhajtásos repülőgépeket, elektronikus ipara van, s a vuhani nehézsxerszamgépgyárban 1959-re tervezett termelése meg fogja közelíteni Anglia egész nehézszerszám- gépiparának termelését. Kína több termelési ágban egy-két év alatt érte el azt, amihez Angliának évtizedekre volt szüksége. Ez a szédítő szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazda- sági, műszaki és tudományos fejlődés nem utolsósorban a Szovjetuniónak köszönhető. A Szovjetunió ugyanis tudósokat és szakembereket ad kölcsön, legújabb rendszerű beruházási' cikkeket ad el Kínának, rendelkezésre bocsátja felbecsülhetetlen értékű tudományos, műszaki, gazdasági és szervezési tapasztalatait — Írja a lap. Hol becsülik meg igazán Joliot-Curie emlékét ? Párizs (MTI). A párizsi Combat írja »Joliot-Curie tér és Joliot-Curie emlékbélyeg« című cikkében: A Nobel-díjas Frederic Joliot-Curie olyan tudós volt, akire büszke lehet hazánk, Franciaország. Arcképével emlékbélyeget adnak ki, tisztelettel adózva azoknak a szolgálatoknak, amelyeket a tudománynak, különösen pedig a nukleáris fizikának és kémiának tett. Ezt az emlékbélyeget —gondolhatná valaki — Franciaországban bocsátják forgalomba, abban az országban, amely fiai közé számította. Nem így van. Kínában emlékeznek meg Joliot-Curie-ről, és Magyarországon, Budapesten viseli nevét egy tér, amely megörökíti emlékét az eljövendő nemzedékek számára. Igaz, hogy Frederic Joliot- Curie-nek életében voltak olyan nézetei, amelyeket nem bocsátanak meg. Azt sem bocsátják meg, hogy a béke védelmezője volt... Nagy zavar a Ferhat Abbasznak tulajdonított nyilatkozat miatt Párizs (MTI). A Jour de France párizsi degauüeista képeslap állítólagos Ferhat Abbasz-intérjúja nagy vihart kavart fel párizsi politikai körökben. Általános az a vélemény, hogy a hetilap a nyilatkozat közlésével az algíri »ultrák« és a francia szélsőjobboldal egyes elemeit akarta de Gaulle tábornok algériai politikája ellen hangolni. Még nem derült ki. hogy valóban adott-e nyilatkozatot Ferhat Abbasz, az ideiglenes algériai kormány elnöke a párizsi hetilap munkatársának. A Jour de France igazgatója elismerte, hogy munkatársa csak fényképfelvételek készítésére kapott engedélyt Ferhat Abbasztól, eközben elbeszélgettek, és az elhangzottakat »emlékezetből« írta le az algériai kormány elnökének nyilatkozataként. A párizsi, baloldali sajtó megállapítja, hogy legalábbis durva hamisítások fordulnak elő a Jour de France hasábjain közölt »nyilatkozatban«, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mozgósítsák Algír »ultráit« az önrendelkezési jog elismerése ellen. Adjunk szebb nevet a gyermeknek! W. Averell Harriman többszörös milliomos, New York állam volt kormányzója október 4-én megtartott beszédében felhívta az amerikaiakat, hogy töröljék szótárukból a kapitalizmus megjelölést. Harriman beszédében hivatkozóit arra, hogy »az ázsiai népek képzetei szerint a kapitalizmus szinte azonossá vált a kolonializ- mus fogalmával«. Ennek a kétségtelenül kellemetlen eszmetársításnak kiküszöbölésére a többszörös milliomos azt javasolta, hogy »hagyjuk el ezt a szót, és ne tűrjük, hogy a kommunisták a kapitalizmus zászlóvivőinek bélyegezzenek minket«. Schärf beszédet mondott a moszkvai televízióban Moszkva (TASZSZ). Dr. pAdolf Schärf, az Osztrák Köztársaság elnöke kedden este a {moszkvai televízióban beszá- 'molt szovjetunióbeli élmé- Jnyeiről; A háború befejezése 'után eltelt 14 év során — {mondotta — a Szovjetunió 'olyan eredményeket ért el, {amelyek az egész világ cso- 'dálatát vívják ki. Minden em- Jber, aki objektív véleményt »tud mondani arról, miként él» Jnek a szovjet emberek, meg- »írti, hogy ez az ország tovább Jakarja folytatni a békés alkotómunkát. J Nyikita Hruscsov amerikai {utazásáról szólva Schärf ki jelentette, hogy az osztrákok na- {gyon örülnének, ha a nagyha- (talmaknak sikerülne enyhitetniük a nemzetközi feszültséget. (MTI) Újai disszidens dráma Franciaországban Párizs (MTI). Sipőcz Jenő 21 éves disszidens munkás szeptember 2-a óta a Moselle megyei Lorquin elmegyógyintézet lakója volt. A rendőrségi fogdából szállították át elmeállapotának megvizsgálására. Rendőrkézre munkáltatójának, egy építkezési vállalkozónak a feljelentésére került, aki azt állította, hogy késsel fenyegette meg őt a disszidens munkás. Sipőcz a napokban megszökött az elmegyógyintézetből. Habcuville erdejében bolyongott, amikor egy csendőr rátalált. Megadásra szólította fel, Sipőcz azonban egy követ dobott feléje. A csendőr géppisztolyából több lövést adott le. A golyók a disszidens magyar munkást halálra sebezték. Előkészületek a nagy magasságok meghódítására Moszkva (MTI). A harmadik szovjet űrrakéta sikeres felbocsátása még közelebb hozta az ember űrrepülésének megvalósulását. Az űrrepülés és a sztratoszférarepülés szempontjából rendkívül nagy fontosságú olyan védőöltözet szerkesztése, a/mely megfelelő biztonságot nyújt az embernek nagy magasságokban, biztosítja a megfelelő légnyomást, véd a gyorsulás káros hatásai ellen. A szovjet tudósok évek óta sikeresen kísérleteznek alkalmas védööltözet kidolgozásával. Az Ogonyok című szovjet folyóirat képes riportban számol be az egyik tudományos kutatóintézet munkájáról. A folyóirat tudósítója megírja, hogy az intézet munkatársai állat- és emberkisérletek egész sorozatán sikerrel próbáltak ki olyan védőöltözeteket, amelyek nagy magasságokban is biztosítják az emberi test számára szükséges légnyomást. A tudósok az önkéntes kísérleti személyek segítségével igyekeznek megfelelő védelmi intézkedéseket kidolgozni a hirtelen gyorsulásnál fellépő nagyarányú túlterhelés ellen. A kísérletek bebizonyították, hogy az emberi szervezet rendszeres edzéssel képes elviselni nagyszabásúi gyorsulást is. A túlterhelés ellen olyan különleges ötözetet készítenek, amely megkönnyíti a szívműködést, elősegíti a vérkeringés viszonylagos normális működését a hirtelen gyorsulás közepette. Mint az intézet egyik tudományos munkatársa a lap tudósítójának kijelentette: a kísérletsorozatok eredményeként megállapítható, az ember képes elviselni a rendkívül nagy sebességű repülés következtében fellépő gyorsulást.
