Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

Szerda, 1959. október U. SOMOGYI NÉPLAP iitnttcsho^asok a c»úc§- érteke^let megtartásáról Washington (DP A). Caccia, Anglia washingtoni nagyköve­te hétfőn délután megbeszélést folytatott Herter külügymi­niszterrel. Ezt a megbeszélést úgy tekintik, mint a csúcsérte­kezlettel kapcsolatos nyugati tanácskozások kezdetét. Ha a nyugati hatalmak hozzájárulnak. akkor a kelet—nyugati csúcstalál­kozót még ebben az év­ben, valószínűleg decem­ber elején megtartják Genfben. Jól értesült helyről szárma­zó közlés szerint az Egyesült Államok kérte Párizs. London és Bonn állásfoglalását, és ez­zel egyidejűleg javaslatokat is terjesztett eléjük a csúcsérte­kezletről. Mint legfontosabb kérdést, azt kell tisztázni, hogy a nyu­gati hatalmak a csúcstalálko­zó előtt tartanak-e még meg­beszélést egymás között kor­mányfői vagy külügyminiszte­risíkon. Washingtoni hivatalos körökben úgy vélik, hogy a' csúcsértekezlet diplomáciai I Német Demokratikus előkészítése valőszínűleg nem saságban tartózkodó A szovjet port­ás kormányküldöttség látogatása Magdeburgban Magdeburg Ferhat Ahhass hajlandó tárgyalni de Gaullé-lal lesz elegendő. A nyugä i hatal­mak előzetes találkozójáról azonban eddig még homályo­sak az elképzelések. A tervezett csúcsértekezlet napirendjén előreláthatólag nemcsak Berlin kérdése sze­repel majd. Washingtonban úgy látják, elkerülhetetlen, hogy a né­met kérdés és a leszerelés is szóba kerüljön. Az értekezlettől sem a berlini kérdést, sem a leszerelést il­letően nem várnáik végleges döntést. Lehetséges, hogy a kormányfők biztató ösztönzést adnak majd a külügyminiszte­reknek vagy az új tíztagú le­szerelési bizottságnak újabb részletes tárgyalásokra. (MTI) Nyugati lapok a csúcsértekezletről Landern (AFP). A Daily Ex­press kedd reggeli számában azt írja, igen valószínű, hogy a három nyugati vezető, Mac­millan, Eisenhower és de Gaulle találkozik majd egy­mással Washingtonban körül­belül egy hónappal a csúcsér­tekezlet megtartása előtt, hogy kidolgozza a napirendet. A lap szerint három akadá­lya van, amely még késlelteti a döntést a csúcsértekezlet időpontjáról. Ezek a követke­zők : 1. De Gaulle tábornok habozása, aki eddig még sem­mit sem tett az együttműkö­désért, a találkozó helyének és időpontjának keresésében; 2. december közepére tervezik Párizsban a NATO külügymi­niszterednek ülését; 3. Ade­nauer londoni utazásának ter­ve. Ezt az utazást szintén de­cemberre akarják kitűzni. Ép­pen arra a hónapra, amely a legmegfelelőbb lenne a csúcs- értekezlet számára — írja Daily Express. PÁRIZS A Figaro francia diplomaták kijelentéseire hivatkozva azt írja, Franciaország &gm eleve ellenzi a csúcsértekezletet, Csak az a véleménye, hogy an­nak hasznosnak keli lennie, s ezért gondosan elő kell készí­teni. (MTI) Francia köztársasági lap a szovjet leszerelési javaslatról (TASZSZ). A Köztár- szóvjet kormányküldöttség a hétfői na­pot is Magdeburgban töltötte. A küldöttség egyik része Fml Kozlov vezetésével ellátogatott a nehézipari gépgyárba, s ott Kozlov, az SZKP központi Bi­zottsága elnökségének tagja és a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese be­szédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy az NDK, a szocializmus nyugati előretolt bástyája, nincs egyedül. Mellette áll a nágy szovjet nép, a szocialista tábor minden országa. Gon­doljanak erre azok a nyugati, különösen nyugatnémet politi­kusok, akik még mindig nem szakítottak azzal a gondolattal, hogy »elnyelik« a Német De­mokratikus Köztársaságot. A hatalmas szocialista tábor meg­bízható eszközökkel rendelke­zik minden olyan őrült meg- zabolázására, aki merényletet követne el valamelyik szocia­lista állam ellen. A Magdeburgban tartózkodó szovjet küldöttség másik cso­portja a mérőműszerek és be­rendezések gyárát tekintette meg. (MTI) Összeesküvést lepleztek le Venezuelában Párizs (MTI). A szovjet le­szerelési javaslatnak -mind-na­gyobb visszhangja van Nyuga­ton a legkülönbözőbb körök­ben. Beszédes jele ennek, hogy az Echos című tekintélyes pá­rizsi közgazdasági lap, a fran­cia tőkés körök lapja vezér­cikkében — amelyben a fran­cia dolgozók nehéz helyzetével foglalkozik — íg-- ír: A megoldás nyilvánvalóan az, hogy vagy emelik a bére- lap. két, vagy csökkentik az adókat, » hogy az árak ne emelkedjenek. Lehetséges ez? Igen. mondja az angol közgazdász. Bernal, aki ezt írta: a világon 1950-től 1957-ig évente 90 milliárd dol­lárt költöttek átlagban hadiki­adásokra. Egy kitűnő hírmagyarázó felsorolja, ml minden haszno­sat lehetne e mesébe ülő ősz- szegekkel teremteni: gyára­kat, lakásokat, kórházakat és iskolákat, s természetesen nö­velni lőhetne az elmaradott országok dolgozóinak, lakosai­nak vásárlóerejét. Ez a hírma­gyarázó nem más. mint Hrus­csov. aki az angol közgazdász idézésével az amerikai folyó­iratban, a Foreign Affairs ha­sábjain kimutatja, hogy a vi­lág fegyverkezési hajszája tiszta őrület. Igaza van. Senki sem hiszi Hruscsovot olyan na­ivnak, hogv azt gondolja, mindezt a 45 000 müliárd fran­kot egy csapással más célokra lehetne fordítani az általános és teljes leszerelés után. De mekkora haladás mutatkoznék, ha ezt az összeget fokozatosan jobban használnák fel! Amikor Franciaországban is békeszelek kezdenek fújdogál- ni, ezen az úton kell új anya­gi erőforrásokat keresni, hogy javítsanak a franciaországi szociális helyzeten — írja a te­kintélyes párizsi közgazdasági Caracas (AP). Caracasban hétfőn összeesküvést lepleztek le, amely Romulo Betancourt köztársasági elnök ellen irá­nyult. 40 személyt letartóztat­tak, s még további letartózta­tások várhatók. Az elnök tit­kára közölte, hogy a leleple­zett összeesküvők Jimeneznek, Venezuela száműzött diktáto­rának hívei, akik a köztársa­sági elnökön • kívül az alelnök, a hadseregfőparancsnok és a nemzetőrség főparancsnoká­nak meggyilkolását is tervez­ték. Egyes letartóztatottak el­mondották, ígéretet kaptak Trujillo dominikai diktátortól is, hogy Venezuela színleges megtámadásával támogatni fogja az összeesküvőket. (MTI) Párizs (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszter- elnöke Tuniszban nyilatkoza­tot adott a Jours de France című hetilapnak. Közölte, hogy kormánya hajlandó lenne kül­döttséget indítani Párizsba, ha előzőleg tisztáznák, hogy ez semmi esetre sem jelent fegy­verletételt, és a küldöttség ak­kor is szabadon távozhat a francia fővárosból, ha nem ér­nek el megegyezést. Ferhat Abbasz kijelentette: »De Gaul­le békét akar hosszútávon, én azonnal«. Hozzátette, hogy ha az algériai népszavazáson a lakosság 51 százaléka »a fran- ciásítás« mellett foglalna ál­lást, az ideiglenes kormány tu­domásul venné ezt az elhatá­rozást. Ferhat Abbasz egyébként hétfőn Rómából Madridba ér­kezett, és kedden valószínűleg tovább utazott Tangerbe. Szenzációként hatott Párizsban Ferhat Abbasz nyilatkozata A Jöurs de France szenzá­ciós tálalásban közli Ferhat Abbasznak, az algériai ideig­lenes kormány elnökének a hetilap tudósítójának adott nyilatkozatát. Szí Busszuf, a nemzeti fel­szabadító hadsereg főparancs­noka venne részt a küldött­ségben a fegyverszünet feltéte­leinek megvitatására. Ezenkí­vül súg Ferhat Abbasz a küldött­tagjaiként jelölte meg a franciák fogságéban lévő Ben Bella államminisztert és há­rom társát, Budiaf, Ait Ahmed és Kider minisztereket. Feltűnő á degaulleista heti­lap hasábjain megjelent inter­jú »időzítése«. A nemzetgyű­lés algériai vitája előtt alkal­mas lehet arra, hogy a kor­mánytöbbség jobboldalát de Gaulle tábornok algériai po­litikája ellen hangolja. Massu ejtőernyős tábornok nyugalomra, hidegvérre bitó kommünikét adott ki. Mint is­meretes, az Algériában meg­szaporodott merényleteken fel­bőszülve vasárnap este kime- nős ejtőernyősök »büntető ex­pedíciót" szerveztek Algír arab óvárosában, a Kasbah- b&n. összeverték a járókelő­ket, feldúlták az üzleteket és kávéházakat. A United Press jelentése szerint lövöldözés is volt sebesülésekkel. A rend fenntartására Algírban tar­tott fegyveres alakulatok ve­tettek véget a verekedésnek. Az áldozatok számáról a fran­cia közlések hallgatnak. A Figaro jelentése szerint Algírban csendőrséget vontak össze. Ezenkívül az algériai »ultráknál" végzett házkuta­tások, a röplap-elkobzások jel­zik: a hatóságok nem engedik, hogy nyakukra nőjenek a rendbontó elemek. A kormány főmegbízottjának hivatala a vasárnapi ejtőernyős-vereke­déssel kapcsolatban nyilatko­zatot adott ki, amely bejelen­ti, hogy példásan megbüntetik a rendzavarókát. (MTI) Lodge felszólalása ós Kuznyecov válasza az ENSZ-közgyűlós hétföl ülésén New York (MTI). Miután a közgyűlés megszavazta a »ti­beti kérdés« napirendre tűzé­sét, Henry Cabot Lodge ame­rikai megbízott kért szót — jelenti a TASZSZ. Azt állítot­ta, hogy a Szovjetunió 'ellent- mondásíba került saját békepo­litikájával, amikor bírálja az amerikai küldöttségnek a »ti­beti kérdéssel" kapcsolatos ál­láspontját. V. V. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője válaszában kijelentette: Lodge beszéde azt mutatja, hogy az amerikai de­legáció nyilván izzásig akarja hevíteni a közgyűlés légkörét. Hruscsov amerikai látogatása óta érezhetően megjavult a nemzetközi helyzet — folytat­ta. — Az Egyesült Államokban is változik a politika, egyre inkább felülkerekedik az út­keresés, a vitás kérdések meg­oldását szolgáló álláspont. Nyilvánvaló azonban, hogy az Egyesült Államokban még meglévő bizonyos csoportok a hidegháború folytatása mellett kardoskodnak, éppen ezek a csoportok kényszerítették rá a közgyűlésre a »tibeti kérdés« megvitatását, mert így akar­ják megakadályozni a feszült­ség enyhülését. A Szovjetunió minden állammal barátságra és együttműködésre törekszik, így az Egyesült Államokkal is — mondotta Kuznyecov. — Ha bennünket a hidegháború fenntartásának útjára akarnak taszítani, teljes határozottság­gal megmondjuk, és meg is fogjuk mondani, hogy ez nem fog sikerülni, mert úgy vél­jük, hogy a közgyűlésnek nem szabad ezen az úton haladnia. A bolygóközi állomások szerepe az űrhajózásban Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ munkatársa azt a kérdést intézte Arij Stern- féld szovjet tudóshoz, hogyan képzeli el a bolygóközi állo­mások szerepét az űrhajózás­ban. Sternfeld válaszában kifej­tette, hogy a jelenlegihez ha­sonló, de annál sokszorta na­gyobb bolygóközi állomások rendszeres utakat tesznek majd a világmindenség mélyébe. Ezek a mesterséges égitestek »átszállással« bonyolítják le a A SZAHARAI KÍSÉRLETI ATOMROBBANTÁS 550 éves a lipcsei egyetem Berlin (MTI). Lipcse ősi egyeteme, amely a német nép nagy fiának, Kari Marxnak a nevét viseli, most ünnepelte alapításának 550. évfordulóját. Az ünnepségeken és az év­forduló alkalmából rendezett tudományos napok előadásain a nemzetközi tudományos élet számos képviselője vett részt. Vasárnap Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára üdvözlő táviratban fejezte ki jókíván­ságait az egyetemnek, ahol egykor Leibnitz, Lessing, Goethe és Liebknecht tanult. Üdvözlő táviratot küldött W. Pieck köztársasági elnök és O. Grotewohl miniszterelnök is. Óriási felháborodást és til­takozást váltott ki a francia kormánynak az a bejelentése, hogy a Szahara déli részén, Reggan közelében kísérleti atombombát robbant fel. A robbantás végrehajtására ez ideig nem került sor, töb­bek között azért sem, mert az afrikai országok népeivel tek betiltásáért folytatott küz­delem valamennyi résztvevője hallatta tiltakozó szavát. A robbantás következtében ugyanis, több száz kilométeres körzetben első osztályú veszé­lyességi övezet alakulhat ki, a rádióaktivítás káros hatása pedig az afrikai kontinensen túlterjedhet, s a Földközi-ten­együtt az atomfegyver-kísérle- ger partján fekvő dél-európai országokat is veszélyeztetheti. Köztudomású, hogy a kísér­leti atombombát nem kizáró­lagosan a francia hadiipari monopóliumok állították elő, hanem gyártásában a Német Szövetségi Köztársaság is se­gítséget nyújtott. A közös fran­cia—nyugatnémet atombomba segítségével kísérlik meg ugyanis « francia imperialis­ták a Német Szövetségi Köz­társaságot az atomnagyhatal­mak sorába becsempészni. JEUM AGY ARÁZAT: 1. A közvetlen atomveszély zó­nája. 2. A radioaktivitás valószínűle­ges kiterjedési határa. 3. A kísérleti atombomba-rob- bantás ellen hivatalosan tiltakozó független afrikai országok. forgalmat bolygónk és a Hold között. Az űrhajósok kisebb rakétán közelítik meg az állo­mást, majd átszállnak rá, és ezen mértnek tovább. Amikor a Hold közelébe jutnak, ismét átszállnak egy kisebb rakétá­ra, s úgy érik el a Hold fel­színét. Megfelelő pályán közlekedő bolygóközi állomásról az űr­hajósok évente 13—14-szer re­pülhetnek a Holdba, amely mindannyiszor más és más fá­zisban lesz. Az űrhajósok min­den két hétben leereszkedhet­nek a bolygóközi állomásról a Földre. Ugyanakkor a Földről különböző cikkeket, egyebek között élelmiszert lehet szállí­tani a bolygóközi állomásra. Nyilván előnyös lesz olyan bolygóközi állomást rendsze­resíteni — mutatott rá Stern- feld —, amelynek pályája mindössze néhány ezer kilo­méter magasan halad el a Hold felszíne fölött. Ebben az eset­ben sebessége viszonylag ki­csiny lesz, és az űrhajósok könnyen elérhetik a Holdról. Igaz, hogy az állomás kétha­vonta egyszer kerüli meg a Holdat, viszont a Földet öt íz­ben közelíti meg. Sternfeld utal arra a lehe­tőségre, hogy a bolygóközi ál­lomás pályáját stabilizálhat­ják, s az nem ütközik majd össze a Holddal, ha a H\ld vonzása vagy más tényező kö­vetkeztében elliptikus pályája torzulást szenvedne. A pálya­korrekciót végezhetné egy kis rakéta-meghajtómű. amelynek ereje alig néhány századrésze a korszerű repülőgépeknél al­kalmazott rakéta-hajtóművek erejének. A szovjet tudós szerint nem előnyös olyan bolygóközi ál­lomás használata, amely kör­alakú pályán, nagy magasság­ban halad a Föld felett, ahogy azt néhány külföldi szakember elképzeli. A köralakú pálya nehezebbé tenné az állomás megközelítését a Földről, és minden kilogramm hasznos te­her átjuttatásához lényegesen nagyobb sebességre kellene ízért tenni, mint ellipszis pálya esq Sternfeld szerirt hetőség megvan efi katlan« automatikus közi állomás létesítésére, ame­lyen a távoli utakra kiinduló rakéták emberi közreműködés nélkül üzemanyagot vehetné» nek fel. (MTI) nyújtott

Next

/
Oldalképek
Tartalom