Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. »«éber «• UTOLSÓ PERCEK Mosolygós arcú kis ember­kék tekintgetnek az utcára. Jön-e már anyuku vagy a nagymama? Mert lassan vége a foglalkozásnak s lehet ha­zamenni. Pedig itt is jó. Sze­retnek óvodába járni a bö- hönyei kisgyerekek. Somogyvári Dodika hirtelen futásnak ered. Most jött át az úttesten édesanyja. Nyakába ugrik, és máris meséli, hogy mi mindent csináltak délelőtt. Mindössze három napja jár ide, és -már nem is sír. Előző reggel még bizony nem akar­ta elengedni édesanyja szok­nyáját, mindenáron haza akart menni. — Ma őszi levelet ragasz­tottunk, meg játszottunk — mondja lelkesedve. A többiek még mosakod­nak. Szívós Évike, Tímár Gi­zella. feltúrt ingujjban nagy­ban szappanozzák apró kis kezüket. Horváth Margitka még az arcát is megmossa, persze csak az orrocskáját szappanozza úgy óvatosan. A többiek mind-mind ott tolon­ganak a vízcsap körül. Köz­ben nagyokat kacagnak. Tet­szik a csillogó vízsugár. Az óvónéni, Kiss Lászlóvá boldogan nézi őket. (Tudósítónktól.) A csurgói járásban átlag — Hadd legyek én a napos* — kérleli az óvónénit egy fcisj pöttömnyi gyermek. * — Ma már nem lehetsz, La-J clka! Mindjárt megyünk haza,* | és tudod, hogy Heresznyei* 14,43 százalékos a megszava- Marika volt a napos. a zott községfejlesztési hozzájá­— Igen, de olyan jó lenne ...* rulás. A tervek teljesítéséről — És révedező tekintetet veti Kiss János, a járási tanács a sárga napos karszalagra. * községfejlesztési csoportvezető­Közben mindenki kezet mo~l ,ie a következőket mondotta: sott. Párba állnak a gyere-» — A tavasszal nehezen in- kek. Mindenki... Vagy talárig dúltak meg a munkák. Most mégsem? Valaki hiányzik. * meg a cement hiánya okoz Ignácz Marika. Benn üldögéli gondot. Néhány nappal ezelőtt a szobában, kezében egym kaptuk csak meg az első ce- megtépázott barna mackó." mentszállítmányt, pedig taná- Azt simogatja, babusgatja. 2 csalnk több mint 5020 négy- Nem akarja elengedni. Végül* zetméter betonjárda építését aztán szépen leteszi egy kis* tervezték. ápyacskára, s nagy szomorúan* A járás székhelyén több kiballag a többiekhez. J mint 260 ezer forintot használ. A teremben csak a csend* fel községfejlesztésre. marad. A falak mellett körbeíM°st készül 700 méteres sza­kított székek és játékok« faszon az út makadámburko- most pihennek. Reggelig sen-!lata- Még az idén megépül a ki sem háborgatja őket. A* vaí>f:' nagy piros labda nagyokat -tonhid. Elkészült a yizmuepi- • - ......................... - ■ tes terve (ezer fm fővezeték). A megvalósulás útján a csurgói járás községfejlesztési tervei NYUGDÍJBA VONULT Régóta vezette Ecseny köz­ség szövetkezeti boltját Enner János. A mindig mosolygó és igen udvarias embert szerették az ecsenyiek, mert nemcsak a bevásárlásoknál látta el jó ta­nácsokkal a falu apraját-nagy- ját, hanem ügyes-bajos dol­gaikban is segítségükre sie­tett. Enner János az utóbbi években a felsőmocsoládi fmsz kisker üzemágvezetője volt, s most nyugdíjba ment. Enner János élen járt az fmsz megalakításának nagy pislog pöttyeivel, mikor be-* . . „„„ „ . .. , csukódik az ajtó. A kapuban* A™u 600 ezer forintba ke­Berki néni kézen fogja négyig A fudges anya,got, szé­ki, eleven unokáját, s vezeti* "^envt mar a helyszínre szel­ek,et hazafelé. Útközben el-\ ltottak- A a ^ mondják, hogy ma mi min-P«*?* vé««; H2°00 me. ,,, a »meghosszabbítottak a villany­dent csinálták az otodaban. ,há]ózatot Erre 81 ezer forin­’ '"*tot költöttek. ■■■■■»»■■n»»»»»»»»»»»* Iharosberényben a művelő­dési otthonban öltözőt építet­tek. Elkészült a tűzoltószertár. A helyszínen van 1 km hosszú betonjárda anyaga, építéséhez nemsokára hozzákezdenek. Az idén elkezdik a tanácsadóház és a szülésznői lakás építését. A sportpályán öltözőt és vécét létesítettek. In ke és örtilos villanyt ka­pott. Az előbbi község 500 000, az utóbbi 100 000 forinttal já­rult hozzá. Örtilosban gyűjtik az anya­got az új tanácsház építéséhez. 2,7 km-re bővült a villany- hálózat Gyékényesen — a transzformátor felállításával munkájában, s boltvezető lett. A körzeti fmsz-ek létrehozása idején mintáz egyik legkiválóbb kiskereskedelmi szakembert megbízták az összes földmű­vesszövetkezeti bolt irányitásá- val. Üzemágvezetőként jól munkálkodott. Néhány nappal ezelőtt bú­csúzott, Enner János szövetke­zeti munkatársaitól. 34 szor­galmas munkában eltöltött év után most élvezheti a megér­demelt pihenést. D. Z. együtt 220 ezer forintba ke­rült. A berzenceiek 29 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a belterületi és dülő- utak javításában. 66 ezer forin­tot fordítottak hidiavításra. Be­tonjárdát építenek társadalmi munkában. Somogycsácsón és Porrogszentkirályon megkezd­ték a betonjárda építését. Ez utóbbi községben csak az anyag kerül pénzbe, a járdát a lakos­ság készíti el társadalmi mun­kával. Kiss elvtárs megemlítette azt is, hogy a tanácsok számottevő segítséget adtak a könyvtárak­nak, sportköröknek és tűzoltó testületeknek is. Marietta-pusztai kísérletek Mikor műtrágyásxunk a burgonya alá? A burgonya alá a szuperfosz­fát és kálisó műtrágyákat ál­talában az őszi szántás alkal­mával dolgozzák be a talajba. Figyeltük viszonyaink között e módszer eredményeit. Mivel a műtrágyák ily módon való al­kalmazása a terméseredmé­nyekben észrevehetően nem mutatkozott, sőt több esetben depressziót eredményezett, kí­sérletekben vizsgáltuk az őszi és tavaszi bemunkálás módsze­reit, kutatva a legmegfelelőbb műtrágya-adagokat is. Előző kísérleteinkből tudjuk, hogy a szerkezet nélküli, laza homoktalajokon a bőséges csa­Mit szól a férjem? Az Ékszerbolt üveges pultján bizony sok szép, csillogó mondta csak úgy magának a fiatal szőke hölgy, amint a holmi incselkedik a betérőkkel. —De mit szól a férjem? — nyakláncok, dísztűk stb. felé indult. Hát bizony! Reméljük., a kedves férj majd bizonyára örül, és mosolyog, amikor megjegyzi: — Jól áll neked, szivem. padék és ennek megfelelően a talajvíz gyors ingadozása kö­vetkeztében a műtrágyák le* mosódása gyors és nagymérté­kű. így az elméleti feltételezés szerint is az ősszel adagolt műtrágyák tavaszra, illetve a tenyészidő kezdetéig már nagy­részt lemosódtak, és nem áll­nak tápanyagként a növény rendelkezésére. így tehát az ősszel bemunkált műtrágyák — mivel hatásuk nean érvénye­sül — felesleges kiadásként jelentkeznek. Természetesen más az eset, ha ősszel zöld­trágyát szántunk le a burgo­nya alá. Ilyenkor igenis első- - Sorban a szupérfoszfáitot, de a kálisót is a zöldtrágya-növény- nyel együtt szántsuk le, azok beépülve a nagy mennyiségű zöldtömegbe, értékes tápanya­got szolgáltatnak. Ugyanez az eset áll fenn ak­kor is. ha nyers szalmával trágyázunk. A kísérlet eredmé­nyei igazolják elméleti meg­gondolásainkat. A tavasszal adott szuperfoszfát és kálisó minden esetben 20—30 százalé­kos terméstöbbletet eredmé­nyezett. az ősszel azonos rneny- nyiségben adott műtrágyákkal szemben. A kísérletek alapján a leggazdaságosabb műtrágya- mennyiséget kát. holdra szá­mítva 180 kg szuperfoszfát és 120 kg 40 százalékos kálisó. Tekintettel a dél-somogyi homoktalajok igen jelentős burgonya-vetésterületére, en­nek az eljárásnak széleskörű alkalmazása jelentős mennyi­ségű műtrágya megtakarítását eredményezi. A tavaszi műtrá­gyázás következtében több ezer vagon terméstöbblet érhető el. Várad! Gyula , tudományos kutató ÚJ IPARI KÖZPONT ÉPÜL A VIETNAMI ŐSERDŐBEN Őserdő közepén, 800 méter magas fennsíkon van a Cho Dien-i bányákutatási övezet, amely több mint 160 kilométerre északra fekszik Hanoitól, s mintegy erődítmény Észak-Vietnam szocialista építésében. Cho Dien egyik fő központja lesz a geológusoknak, akiknek az a szerepük, hogy minél több érclelőhelyet kutassanak fel az országban. A geológusoknak amúgy is igen nehéz munkáját még inkább megnehezítik a sűrű erdőkkel és magas hegyvonula- tokkal szegett vidékek. Az élelmiszer- utánpótlásért 2 napi szakadatlan menetelésre van szükség. Az éghajlat Viszon­tagságos, az idő gyorsan változik és rendkívül szeszélyes. Ködös reggeleken 10 méterre sem lehet látni, olyan sűrű a köd, hogy szinte késsel lehet vágni. Télen a hőmérő mí­nusz 3 fokig süllyed. Ez túl sok egy olyan trópusi országban, mint Vietnam. Ezek az akadályok azonban nem törik meg a fiatal geológusok lelkesedését és elszántságát. A hegyek a villanymotorok vagy. gőzgépek zajától visszhangzanak. A geológusok csoportjai szétszélednek minden irányba a talaj tanulmányozására. Mióta megjelentek itt a geológusok, ez a magasan fekvő, bizonyos mértékig kietlen vidék élni kez­dett, és új arculatot öltött. Cho Dien vidékének igen szomo­rú híre volt a gyarmatosítók korszakában, és az itteni nép­dalok olyan helyként énekelték meg, »ahonnan nincs visz- szalérés.« Cho Dien ma nagy bányafeltárási övezet lett, amely gaz­dag ásványlelőhelyekkel rendelkezik. Száz számra épülnek ez új házak. Nap nap után érkeznek az új felszerelések. A múlt évi kutatási tervet túlteljesítették. A geológusok hada, amely elindult az új talajkincsek meghódítására, állandóan uj egységekkel bővül. A geológusok újak még szakmájuk­ban, de fiatalok, és el vannak szánva arra, hogy végrehajt­ják nehéz feladatukat Miért feketék a négerek? S&íft&qq, múzeumok A NIKLAI MÜZEUM Az ember azt gondolná, hogy a trópusok forró napsugara okozza a négerek bőrének fekete színét. Ez az elgondolás, noha alapjában véve helyes, semmi esetre sem annyira ‘»logikus«, mint ahogy első pillanalban tűnik. Mert hi­szen a fekete szín tudvalevőleg leg­könnyebben nyeli el a Nap hősu­garait, mig a fehér legerősebben veri vissza azokat. Nem ok nél­kül viselnek az emberek forró ég­öv alatt fehér színű vagy világos ruházatot és fehér kalapot. Ebből a meggondolásból kiindul­va cppen a trópusi népeknek kel­lene a hőség ellen különösen vi­lágos bőrűnek lenniük. Tudjuk azonban, hogy a Nao nem csupán tény- és hősugarakat, hanem ibolyántúli sugarakat is bocsát ki. amelyeket nem láthatunk, es tes­tünk hőközpontja sem érzékeli őket. Ezek a sugarak azonban tes­tünkben egész sor elváltozást idéz­nek elő. Kis adagokban az ibo­lyántúli sugarak »egészségesek-«, mivel fokozzák testünk D-vitamin termelését. Ezért rendel az orvos időnként kvarc kezelést, vagyis ibolyántúli sugarakkal történő be­sugárzást. A túl erős ibolyántúli sugárzás viszont »napégést« okoz. Az erős Ibolyántúli sugárzás el­leni védekezésül az ember bőre ún. pigment anyagokat termel, amelyek ezeket a sugarakat visz- szaverik. Ez az oka a nyári lesü­lésnek, de egyúttal annak Is, hogy a négerek, indiaiak, malájok és más trópusi égövben élő népek bőre sötét, tehát magas pigment tartalmú. Rádióval irányított meteorológia Szovjet tudósok a Karakum- sivatagban az atmoszféra álsó rétegeinek vizsgálatára most alkalmaznak először rádióval irányított repülőgép-modelle- ket. A 4—500 méter magasság­ba emelkedő repülógép-modell- re egy kis műszert, meteorolog- ráfot szerelnek. A műszer re­gisztrálja a levegő hőmérsék­letét, nyomását és nedvesség­tartalmát. A repülőgép-mo- dell a rádiószondától eltéröleg rádióval irányítható, és felbo­csátási pontjára visszahozható. Üjdonság a vízépítészetben Az Ukrajnában épülő kre­mencsugi vízmű zsilipjén át­haladt az első hajó. A vízépíté­szetben eddig még nem fordult elő, hogy a zsilipet a folyó medrének elrekesztése előtt üzembe helyezték volna. A kremencsugi vízierőntű a dnye- peri erőműlépcső egyik foka. Teljesítménye 625 ezer kilo­watt. A gát felett terül el a Dnyeper legnagyobb, 252 ezer hektár felületű víztárolója. A kremencsugi erőműnek nem lesz gépterme. Az összes turboagregátorakat szabad ég alatt helyezik el különleges búrák védelme alatt. Acél — hösveilenül vasércből Ukrán tudósok megszerkesz­tették a világ első olyan kohá­szati berendezését, amely köz­vetlenül vasércből, a kohókat és martinkemencéket kikap­csolva, állít elő acélt. A beren­dezést földgáz és oxigén keve­rékével működtetik. Az új el­járás megrövidíti és olcsóbbá teszi az acélgyártó»t. A legnagyobb magyar óda­költő niklaá hajlékában 1954- ben rendezte be a Népművelé­si Minisztérium a »Berzsenyi Dániel emlékmúzeumot«. A »magyar Horatius« — ahogy kortársai is nevezték, már — nem itt született ugyan, ha­nem Egyházashetyén (Vas me­gyében), de Niklán lakott örök­lött anyai birtokán 1804-től 1836-ban bekövetkezett halá­láig, s itt is van eltemetve. La­kóházát ő építtette 1811-ben a régi helyébe. Egyszerű, 4 szo­bás, konyhás kuriális épület ez a falu közepén, egykor árká­dos, ma csukott folyosóval. Az utódok bejárati verandát épí­tettek eléje. A marcali—bogi ári autóbusz- vonal mellett fekvő félreeső kis falu múzeumának kevés a látogatója. Pedig az anyaga igen tanulságos. Régi leveleket látunk itt, régi könyveket, ké­peket. Berzsenyitől, Berzsenyi­ről, kortársaitól, és kortársai­ról. Emléktárgyakat, kortörté­neti dokumentumokat, könyve­ket tőle, Kazinczytól, Kölcsey- től, Bajzától. Kisíaludytól, Döbrenteitől. A múzeumhoz nagy kert is tartozik. A rozzant épülettel oly megkapó hangulatot áraszt, amelyért magáért Is érdemes ide eljönni. Egy darab törté­nelem ez. A reformkorszak egyik haladó gondolkodású szellemi nagyságának ma is hamisítatlan eredetiségében álló ódon lakhelye. Berzsenyi földesúr volt, majd ezer holdat bírt Niklán a »Thulmon-örökségből«, s a magyar nemes szemével nézte a világot. De elméie felvilágo­sodott, konzervativizmusa ne­mes, érzései mélyén humánu­sak voltak, s költészetével az osztályikorlátok fölé emelke­dett. Irótársai elismerték, bár parlagias megjelenése, falus; egyszerűsége miatt titokban le­nézték. Gondos és jó gazda volt. Nemcsak, hogy örömét találta ebben, de kereste a megoldást is a haladás felé. A »Magyarországi mezei szorga­lom némely akadályairul« írt munkájában oly szavakat írt le, amelyekkel egy évszázaddal megelőzte korát. A falu közös munkájának megszervezését ajánlotta ugyanis ebben a »vé­nek« vezetésével oly módon, hogy a közös gazdálkodás jö­vedelméből »minden ember a maga közreadott pénze vagy munkája szerint venné ki ré­szét«. »A legjobb egyesület pe­dig — írta — az lenne, midőn a nép nemcsak az egész gazdasá­József Attila nevét viseli. Az ő emlékére létesült abban a házban, ahol utoljára lakott. Falán emléktábla van: »E ház­ban élte utolsó napjait József Attila 1937. nov. 15—dec. 3-ig«. A kis emlékmúzeumban ott függnek fényképei. Ott vannak családtagjainak képei is. Ap­jáé, anyjáé és nővéréé. Bemutat­ja a kis múzeum írótársai és né­hány költő elődjének képét is. írásokat, dokumentumokat a »város pereméről«, ahol élt, s amelyet oly szépen megénekelt, mint előtte még senki. Látha­tók összes műveinek, verseskor teteinek egykorú kiadósai is, s az egyik esti pesti lapnak el­ső oldalon közölt riportja a költő szárszói haláláról. József Attilát 1937. novem­ber 4-én hosszas szanatóriumi kezelés után nincstelenül és súlyos betegen Szárszóra hoz­ta le nővére magához. A pen­zió épülete — ma a Táncsics Bőrgyár üdülője a vasútállo­más közelében — téli fűtésre nem volt berendezve, s miután egy éjjeli vihar tetőzetének is leszakította egy darabját, be­ázott. A kis család költözni volt kénytelen. Választásuk a és képtárak (2 got közerővel űzné. de még konyhát és asztalt is közösen tartana, és ezáltal magábul egy nagy háznépet formálna«. A ház, amelyben a XIX. szá­zad elején ily gondolatok szü­lettek. romlandóban van, s gondnoka — Berzsenyi déduno­kája — a megye áldozatkész­ségéhez folyamodik. vasútvonal másik oldalán levő »Keleti villasor« egyik penzió­jára esett, amelyet télen csak a háziak laktak. »Horváth- kertneik« nevezték, mert Hor­váth József nevű nyugdíjas pénzügyőr volt a tulajdonosa. Földszintes, három lakásos. 1908-ban épült, sárga falú, zöld ablakos nyaraló volt, telkén egy hátsó épülettel. József At­tiláik két kis egymásba nyí­ló szobát béreltek itt. amely­nek egyike az utcára nézett. Ezeket rendezték be 1957-ben irodalmi emlékmúzeummá. Azóta gyakran látogatják. Többnyire diákok és nyaralók. Parkjában a költő bronzszob­ra áll, s a község kulturális és szociális intézményei, kultúr- háza, könyvtára, iskolája, ter­melőcsoportja az ő nevét vise­lik. József Attilát annak idején Szárszón temették el. de 1942- ben a »József Attila Emlékbi- zottság« Budapestre vitette te­temét, és a Kerepesi temető­ben helyeztette örök nyuga­lomra. — Folytatjuk — Móricz Béla, a TIT tagja. „Palack-posta" a tudomány szolgálatában Az Atlanti-óceán áramlatainak vizsgálatára Boston és a New York melletti Long Island sziget között kétezer üres palackot dobtak a tengerbe. A palackok mindegyikébe csu­pán egy kívülről is jól látható cédulát helyeztek el. Felszó­lították a lakosságot, hogy aki megtalálja valamelyik pa­lackot, az törje össze és vezesse rá a cédulára a po<ntos he­lyet és időt, amikor meglelte. Amerikai tudományos körök érdeklődéssel várják a palackposla akció kimenetelét. A BALATONSZÁRSZÓI MÜZEUM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom