Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

'Vasárnap. 1959. október 11.

2

SOMOGYI NÍPLAP

liaixiivecov beszéde az politikai bizottságában

New York (MTI). V. Kuz-1 ság katonai oktatását, minden

nyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese, az ENSZ-közgyűlésen részt vevő szovjet küldöttség vezetője nagy beszédet mondott az ENSZ politikai bizottságának pénteki ülésén.

Kuznyecov megállapította, helyes a politikai bizottság határozata, amely szerint az általános és teljes leszerelést elsőként kell megvitatni. A szovjet küldöttség vezetője ezután részletesen elemezte a szovjet kormány négy évre tervezett általános és teljes leszerelési programját. A leszerelés három szakaszát a következőkben jelölte meg:

I. szakasz: A Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság fegyveres erőit megfelelő ellenőrzés mellett 1 700 000 főre, Nagy-Britannia és Franciaország • hadseregét 650 000 főre csökkentik, a többi állam fegyveres erőit olyan létszámra szállítják le, amelyet az ENSZ rendkívüli közgyűlése, vagy a leszerelési világkonferencia szab meg, az államok birtokában lévő fegyverzetet és haditechnikát a csökkentett létszámnak megfelelően mérséklik.

II. szakasz: Befejeződik a fegyveres erők teljes felszámolása, megszüntetnek minden idegen katonai támaszpontot, a csapatokat hazaszállítják és leszerelik.

III. szakasz: Minden nukleáris és rakétafegyvért megsemmisítenek, felszámolják a légierők felszerelését, életbe léptetik a vegyi és bakteriológiai harci eszközök előállításának, tárolásának és birtokolásának tilalmi'., minden vegyi és biológiai hadianyagot nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítenek, megtiltják a katonai célú tudományos kutatómunkát és a fegyverek előállítását, megszüntetik a hadügyminisztériumokat, a vezérkarokat és a többi katonái vagy katonai jellegű intézményeket és szervezeteket, megszüntetnek mindennemű katonai kiképzést és behívást, az áll" k törvényhozási úton megtiltják az ifjúállam a saját alkotmányos be rendezkedése szerint törvényt hoz a katonai szolgálat valamennyi formájának megszüntetéséről és mindenféle leple-j zett katonai szervezet megtiltásáról, megszüntetik a katonai célokra szánt összegek előirányzatát költségvetési és társadalmi forrásból, ami lehetővé tenné a lakosság adóterheinek csökkentését vagy megszüntetését. Az így felszabadult összegeket a népgazdaság fejlesztésére, az elmaradott országok gazdasági és műszaki megsegítésére lehetne fordítani. '

Kuznyecov hangoztatta, hogy ezt á programot a legszigorúbb átfogó nemzetközi ellenőrzéssel kell megvalósítani. Miután kijelentette, hogy a múltban egyes államok az ellenőrzést használták fel a leszerelés megakadályozására, megállapította, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósulása után minden állam megnyithatná területét a legszélesebb körű nemzetközi

ellenőrzés előtt anélkül, hogy biztonságáért aggódnia kellene.

Természetes, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítását nem szabad a ma még megoldatlan nemzetközi kérdések megoldásétól függővé tenni. Az ilyen eljárás csak azoknak használna, akik fenn kívánják tartani a mai feszült helyzetet, és folytatni akarják a fegyverkezési hajszát. A leszerelés magától értetődővé tenné a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, és kimeríthetetlen gazdasági előnyökkel ajándékozná meg az államokat, a népeket.

Befejezésül Kuznyecov megelégedéssel állapította meg, hogy a közgyűlés általános vitájában a küldöttségek nagy többsége az általános és teljes leszerelés mellett foglalt állást. A szovjet kormány fehívja valamennyi ország, különösen pedig a nagyhatalmak kormányait, haladéktalanul és együttes erővel kezdjék meg az általános és teljes leszerelésről szóló megegyezés kidolgozását — fejezte be beszédét a szovjet küldöttség vezetője.

Az ENSZ-közgyűlés főbizottságának döntése a tibeti kérdés napirendre tűzéséről

New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés 21 tagú bizottsága pénteken javasolta, hogy a közgyűlés tűzze az úgynevezett tibeti kérdést jelenlegi ülésszakának napirendjére. A szavazást megelőzően Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes beszédet mondott. Támadta azokat a köröket, amelyek a nemzetközi légkört meg akarják mérgezni, és folytatni kívánják a hidegháborút.

A szovjet külügyminiszterhelyettes beszéde után Barco amerikai és Dixon angol küldött szólalt fel, mindkettő a tibeti kérdés napirendre tűzése mellett kardoskodott.

A főbizottság tagjai a felszólalások után 11 szavazattal

Két angliai mandátum még függőben

London (MTI). Londonban pénteken az esti órákban további négy szavazó körzet választási eredménye vált ismeretessé. A négy mandátumból kettő a Konzervatív Pártnak, egy a Munkáspártnak jutott, egyet pedig a független jelölt szerzett meg.

Pénteken este tehát a 630 mandátum közül 628 a következőképpen oszlott meg a pártok között:

Konzervatív Párt 364

Munkáspárt 258

Liberális Párt 5

Független 1

Pénteken este a televízióban beszélt a választások kimeneteléről Hugh Gaitskell, az Angol Munkáspárt vezetője. Kijelen- dével.

tette: -Mély meggyőződésem,

hogy politikánk helyes. Semmiféle indokát nem látom, hogy kételkednünk kellene az általunk vallott alapelvekben — ezek nem időlegesek, hanem örökkévalóik. Elveink vonzóak, bár ez alkalommal nem sikerült érvényre juttatni őket« — mondotta.

Mint a Reuter jelenti, Macmillan angol miniszterelnök a hét végét vidéki otthonában tölti, és hétfőn kezdi meg tárgyalásait új - kormányának megalakítására. Értesülések szerint az új Alsóház október

5 ellenében és 4 tartózkodással úgy döntöttek, hogy a tibeti ügyet napirendre tűzik. Ezután a főbizottság indítványozta, hogy a tibeti kérdéssel maga a közgyűlés foglalkozzék, ne pedig egyik bizottsága. A közgyűlés valószínűleg hétfőn szavaz arról, hogy napirendjére tűzze-e az úgynevezett tibeti kérdést.

Kuznyecov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ilyen provokációs kérdéssel

kell foglalkoznia ahelyett,

hogy az ülésszak napirendjén szereplő fontos és halasztást nem tűrő kérdésekre irányítaná a bizottság és a közgyűlés figyelmét. ,

Az úgynevezett tibeti kérdés napirendre tűzése — mondotta — törvénytelen eljárás, amely összeegyeztethetetlen az ENSZ-alapokmány előirásai- val, és teljesen indokolatlan beavatkozást jelent a Kínai Népköztársaság belügyeibe. A javaslat minden jogi alapot nélkülöz.

Nyilvánvaló, hogy a Maláj- főid és Írország javaslatához csatolt magyarázó függelékben felsorolt érveket olyan állam külügyminisztériumában agyal- ták ki, amelynek képviselője éppen az imént támogatta a kérdésnek az ülésszak napirendjére tűzését.

A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy az említett okmány puszta gyűjteménye a meghamisított és koholt té20-án ül össze, hogy tagjai le- nveknek és hoBV eeves crszá_ tegyék az esküt. Ürmepélves nye , ek\ °gy egyes C “a megnyitására október 27-én gok kuldottei az egesz embe- kerül sor a királynő trónbeszéA Pravda londoni tudósítója az angol választások eredményéről

Moszkva (TASZSZ). A Pravda londoni tudósítóia írja: Az utóbbi idők angol politikai történetében még nem fordult elő, hogy valamelyik párt háromszor egymásután megnyerte volna az általános választásokat, és nem vesztette volna el a választók jelentős köreinek támogatását.

A konzervatív kormányzás eredményei, különösen belpolitikai területen, egyáltalán nem olyan ragyogóak, hogy azokkal meg lehetne magyarázni a történteket. Felvetődik a kérdés: Mi biztosította a Konzervatív Párt újabb győzelmét?

A dolog formális magyarázatát nem nehéz megtalálni: a választási eredményekre fokozott hatással volt az angol liberális párt. A liberálisok 217 jelöltet indítottak, és energikusan vettek részt a választási harcban. Erőfeszitéseik, mint ezt maguk is kijelentették, elsősorban arra irányultak, hogy

megszerezzék azoknak a kispolgári rétegeknek a támogatását, amelyek a legutóbbi időkig a munkáspártiakkal rokonszenveztek. A választási eredmények elemzése azt mutatja, hogy ez sikerült.

A Pravda tudósítóia rámutat, hogy a munkáSípártiak saját hibájukból jutottak a győzőitek helyzetébe.

A konzervatívok külpolitikai ígérgetései igen ködösek voltak, és nem elégítették ki azokat a választókat, akik egyértelmű kötelezettségvállalást követeltek a párttól a békepolitika irányában. A munkáspártiak azonban nem használták ki ezt a lehetőséget.

A Munkáspárt lemondott az angol jpar nagyobb arányú államosításának programjáról, nem foglalt állást a dolgozók béremelési és munkaidőrövidí- tési követeléseiben, és ez nyilvánvalóan nem erősítette zíciódt, IMT»

riség szemeláttára képmutató komédiát űznek.

Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy az úgynevezett tibeti kérdés körül folytatott provokációs hajsza éppúgy, mint a Tajvannal, Laosszal, Dél-Vietnammal és Kambodzsával kapcsolatos mesterkedés tulajdonképpen a délkeletázsiai feszültség fokozására és a hírhedt hidegháborús politika folytatására irányul.

(MTI)

NEMZETKÖZI Szemle

Mozgalmas hét a világpolitikában

Francia gsórivő le- a c»úc»érteke*letről

Párizs (Reuter). A francia külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: Véget értek az angol választások, és a nyugati hatalmak valószínűleg már a közeli hetekben tanácskozásokat kezdenek a csúcsértekezlet előkészítéséről A francia kormány csak ezután határozza el, hogy a csúcsértekezlethez szükséges-e a külügyminiszterek találkozója, vagy pedig elegendő a nagyha- po- I talmak szakértőinek rövid tanácskozása. (MTI)

A MA KRÓNIKÁSA mindig időzavarban van. Hiába állnak rendelkezésére a legkorszerűbb eszközök, sohasem lehet elég gyors. Á rohanó események sodrában egy kicsit mindig lemarad, és mindig ki van téve annak, hogy mire magyarázó sorai megjelennek, már régen múlttá vált, amit ő jövőnek gondolt. Elkoptak a jelzők is, »a mindent elhomályosító« eseményeket szinte egyik óráról a másikra, feledésbe borítják az újabb törekvések, amelyek méltatására már nem lehet ugyanazokat a szavakat használni. A most zárult hét különösen példa mindezekre. Az olvasó alig kapta meg a vasárnapi lapokat, máris újabb híreket szeretett volna olvasni, hiszen a rádiók szűkszavú jelentései valóban szenzációt jeleztek: »Kitárul a világűr kapuja. Felbocsátották a harmadik kozmikusr rakétát. Az űrrakéta automata bolygóközi állomást vitt magával«.

Aki felmagy a dombra — messzebb ellát, mint a síkságon álló. Aki felhág a hegycsúcsra, még távolabb lat.

Milyen messzire lát az, aki felért a csillagokig? Lényegében ezt a kérdést vetette fel a sajtó keleten és nyugaton egyaránt, és a szovjet nép nevében számtalan beszédben egy- értAmű felelétet adott rá N. Sz. Hrus'bsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, és a felelet így hangzik: »A béke oázisa nem délibáb, elérhető — megvalósítható!«

A Szovjetunió már a múltban is a javaslatok egész sorát tette a leszerelésre. Legtöbbször azonban a Szovjetunió képviselője még be sem fejezte beszédét, már amerikai részről legyintettek azt mondván: “propaganda«. Ma más a helyzet. C. Lodge, az USA állandó ENSZ-képviselője nem sokkal Hruscsov szavainak elhangzása után nagy beszédben hangsúlyozta, hogy a szovjrj javaslatot “komolyan tanulmányozzák«, és a legutóbbi események következtében a leszerelés kérdését “új szempontból vizsgálják«.

AZ ITT A FEGYVERRAKTÄK AK BAN felhalmozott készletektől a nagyolvasztókig természetesen még hosszú és nehéz. A nyugati hatalmak táborában és magában az Egyesült Államokban is jelentős erők vannak, amelyek a feszültség enyhítése ellen mesterkednek. A nyugati sajtóhangok azonban ma már arról is beszámolnak, hogy még a legreakciósabb körök is tudják: a szovjet nép békejobbja — erős kéz! A szovjet nép békevágya nem a gyöngék, hanem az erősek békevágyát tükrözi. Olyan népnek a békeakarata ez, amely ereje tudatában jelenti ki: itt az ideje, hogy búcsút mondjunk a fegyvereknek. Évszázadok óta puskaporos a levegő. De most már nemcsak puskapor, hanem hamu is úszik a levegőben, gyilkos, rádióaktív por és hamu. S az emberi felelősség nevében, a történelem, a jövendő előtti felelősség nevében: véget kell vetni ennek.

És a szovjet nép békeakarata itt kapcsolódik a világűrkutatásban elért úttörő eredményekhez. Nem véletlen, hogy a legfejlettebb komplex-tudományt és technikát igénylő világűrkutatás legnagyobb eredményei a legfejlettebb társadalomban, a szocialista társadalomban születtek meg. A Szovjetunió sorozatos sikerei a háború legelvakultabb híveit is arra figyelmeztetik, hogy mind katonai, mind pedig külpolitikai stratégiai területen felül kell vizsgálniuk néhány megcsontosodott, de már elavult, idejétmúlt fogalmat. A hidegháborús eröpolitika mindeddig arra az ábrándra támaszkodott, hogy .a nyugati kapitalista világ ipari és tu- j dcmányos fölényben van a I Szovjetnntóval s A VÍLlágtörténelemben először

azonban a Szovjetunióból lőttek fel mesterséges holdakat, holdrakétát, vllágűrkutató laboratóriumot, pedig ezek elkészítéséhez és világűrbe juttatásához a fizika, a kémia, a matematika, az elméleti és gyakorlati mechanika, az elektronika, a csillagászat és más tudományok legfejlettebb vívmányainak bonyolult és hajszálpontos .együttműködésére van szükség.

HOL VAN HÁT a kapitalista országok annyit reklámozott technikai és tudományos fölénye? Régen a múlté ez már, és a Szovjetunió éppen ereje tudatában javasolta elsőként az atom- és hidrogénbomba eltiltását, és ugyanakkor példát' is mutatott az újonnan felfedezett erőforrások békés alkalmazására is. Minden józanul gondolkodó ember számára világos tehát, hogy a stratégiai fölény a Szovjetunió, a béke nagyhatalmának a kezében van. Ebből a szemszögből nézve/ különösen nagy jelentőségű az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának döntése, amelynek értelmében a hét végén megkezdték a szovjet leszerelési javaslat vitáját. Természetesen ez még csak a kezdet. A béke oázisa még messze van. Sokan vannak még, akik le akarják szakítani a virágokat ígérő bimbókat, de romboló tevékenységüket egyre inkább korlátozniuk kell, mert a szovjet nép béke-erőfeszítéseinek varázsa mindig újabb és újabb tömegeket toboroz magának, ami természetes, hiszen ezek az erőfeszítések egybeesnek a világ bármelyik országában élő, bármilyen világnézetet valló józan és becsületes emberek érdekeivel. Éppen ezért bármi lesz is az ENSZ- közgyűlés leszerelési vitájának eredménye, csak megerősíti azok véleményét, akik figyelmeztetik az emberiséget, hogy az atomerővel nem lehet tréfálni. Ez ,a

z erő nagy segítséget ry új that. az embernek a természettel vívott harcban. De a legnagyobb veszélyt zúdíthatja az emberiségre, ha oktalanul használják fel. Manapság, amikor az ember már nem a tűz, hanem az új csillagok előállításának titkát is elleste, s arra készül, hogy feltárja a “világteremtés« technikáját — ezt a titok feletti hatalmat nem lehet a háború tudatlan és elvakult híveire bízni. Az atomerőt korunk értelmes és becsületes embereinek, azoknak az optimista embereknek az ellenőrzése aló kell helyezni, akik hisznek az emberiségben, és szeretik az embereket.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SAJTÓJA még most, két héttel Hruscsov .látogatása után is nagy teret ad a szovjet kormányfő ottani (árgyalásainak. Különösen a Camp David-ben, Hruscsov és Eisenhower között lefolyt megbeszélések eredményeit kommentálják, magyarázzák. Az általános véleményre legjellemzőbb talán a Business Week című folyóirat egyik cikke, amely többi között kifejti: “Berlin kérdésében történjék bármi, nem lehet kétséges, hogy Eisenhower és Hruscsov kétnapos megbeszélésük során többet tettek a megmerevedett hidegháborús pozíciók megolvasztására, mint alárendeltjeik hosszú évek alatt«. Arra

azonban, hogy mennyire k haladtak abban a bizonyos »megolvasztásban« a sajtó természetesen nem ad és nem is adhat egyértelmű választ. Azt azonban hangsúlyozzák a nyugati lapok, hogy “a nemzetközi légkör sokat javult. Valamivel szabadabb az út a nagy problémák megoldása felé. Most már a csúcsértekezlet fogja megmutatni, hogy e légkör a komoly tárgyalásokat is kibirja-e?«

Azonnali eredményeket természetesen nem lehet és nem szabad várni a csúcsértekezlettől sem, hiszen — mint Hruscsov glvtárs mondotta hazatérése után a luzsniki sportstadionban — »még sok találkozóra lesz szükség a békés együttélésre vonatkozó megállapodásig«. Ám megtörtént az első döntő lépés az enyhülés felé, és ez bizalommal tölthet el bennünket a csúcstalálkozót illetően is. Gondoljunk csak arra, milyen megnyugtatóan hangzanak Hruscsov elvtárs szavai: »Mindent el fogunk követni, hogy a nemzetközi kapcsolatok barométerének mutatója ne hajoljon a ,vihar’ vagy még a változékony’ felé sem, hanem a ,szép’ felé irányuljon«. Egyébként ami a csúcstalálkozót illeti, a hét elején több nyugati politikus hangsúlyozta: »A csúcs- találkozó ügyében minden kérdés rendben van, csupán a helye ér ideje és az nincs tisztázva, ki képviseli az angolokat ...«

Nos, a hét végére az utóbbi is eldőlt.

A VÁLASZTÁSOKON a

konzervatívok diadalmaskodtak, és minden jel arra mutat: győzelmük elsősorban annak köszönhető, hogy Macmillan pozitívan támogatta a tárgyalások gondolatát, és így része van a beállott nemzetközi enyhülésben. Választási propagandájukban jól kihasználták ezt a tényt is, így győzelmük egyes vonatkozásaiban az angol nép békevágyának megnyilvánulását jelenti. Hozzájárult ehhez természetesen a Munkáspárt következetlen bélés külpolitikai vonalvezetése. Tudjuk, hogy Hruscsov elvtárs 1956. évi angliai látogatása alkalmával éppen a Munkáspárt jobboldali vezérei voltak azok, akik a vendégként ott tartózkodó szovjet vezető államférfiakat minősíthetetlen módon megtámadták. A Munkáspárt azóta is számos más esetben, például a magyarországi ellenforradalom kérdésében és hasonlókban reakciós álláspontokat is támogatott. Nem volt kellő hitele a Munkáspárt belpolitikai választási ígéreteinek sem, hiszen az angol dolgozók még emlékeznek arra, hogy amikor a Munkáspárt hatálmon volt, szociális intézkedéseit éppen a nagy tömegeket sújtó adónemek emelésével fedezte. Ilyen körülmények között a Konzervatív Pártnak a nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatos, sokszor már a demagógiát súroló kijelentései nem tévesztették el hatásukat.

CSAK A JÖVŐ MUTATJA MEG, hogy Macmállanék mennyire veszik komolyan a tárgyalásokkal kapcsolatos választási ígérgetéseiket, annyi azonban bizonyos, hogy erre a politikára a leszerelést és békét óhajtó angol dolgozók tömegei kényszeritették őket.

„A bolsevik propaganda kiagyalt ötletei“

Egy nyugatnémet lap felháborító cikkéről

írja a nyugat.

Varsó (MTI). A Glos Pracy i kintenünk...« című lengyel lap felháborító német lap. részleteket közöl a Nyugat-Né- j Ez az utolsó mondat — jegy- metországban megjelenő zi meg a Glas Pracy — egyútDeutsche Zeitung egyik cikké- tál leplezni akarja Oberländer bői. | nemrég nyilvánosságra került

»Auschwitz nem létezett.

A ma.jdaneki koncentrációs tá. bor csupán kommunista propagandisták elképzelésében született meg... A hitleri meg- szállá-sal szembeni lengyel vádakat propagandának kell tebűncselekmsnvét. Mi nem vitatkozunk a cikk szerzőjével — írja a lengyel lap —, hiszen ez a vita hatmillió lengyel és sok más hősi halott sírja fölött folvna, s az ő emlékük még mindig eleven.