Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

Szombat, 1959. október 10. f SOMOGYI NÉPLAP A Konzervatív Párt megszerezte az abszolút többséget London (Reuter): Az angol általános választásokról ki­adott legújabb jelentés szerint 630 választókörzet közül 845 adatai ismeretesek. . Pillanat- nyiiag a választás eredménye a következő: Konzervatív Párt 320 21 nyereség Munkáspárt Liberális Párt 220 22 veszteség 5 1 nyereség A Konzervatív Párt ilyenfor­mán az Alsóházban már bizto­sította az abszolút töbséget. B.% can választásokról London (MTI). Az angol vá­lasztások eredményének a haj­nali órákban kibontakozó kör­vonalai konzervatív győzelmet mutattak immár az egymást követő harmadik válaszlápon is. Ez a fejlemény nyílván a Munkáspárt politikája állandó ingadozásáinak logikus követ­kezménye. Egy eredetileg bal­oldali párt, amely állandóan jobbra tart, és polgári közép­utas irányt igyekszik követni, miiközben még mindig szocia­listának vallja magát, menthe­tetlenül két szék között a P°d alá esik. A Munkáspárt jobboldali ve­zetősége arról álmodozott, hogy átveszi a régi liberális párt örökét. Mialatt ezt a délibábot kergette, szem elől tévesztette eredeti szocialista rendeltetés sét. Választási programja nem ígérte az ipar további államosí­tását; a fontosabb, vagy az elhanyagolt iparok felett a nyilvános ellenőrzést a rész­vények tőzsdei felvásárlásával, tehát jellegzetesen kapitalista módszerrel akarta elérni. Világnézeti téren fő jellem­vonása a tüntetőén heves, szin­te hisztérikus kommundsta- , ellenesség volt. Ennek összes előítéleteivel és csaknem a mccarthyzmusra emlékeztető politikai boszorkányüldözései­vel minden érintkezést meg­tagadtak a baloldali irányú szakszervezeti mozgalmakkal (Szakszervezeti Világszövet­ség); kicsinyes kákán csomót kereső, zsörtölődő módon bí- rálgatták a népi demokratikus országokat. Külpolitikai téren: rendíthe­tetlen hűséget tanúsítottak a NATO iránit, ragaszkodtak az amerikai szövetséghez, meg­tűrték az Egyesült Államok angliai 'támaszpontjait, gyen­ge, habozó volt magatartásuk az atomfegyverek kérdésében, ami lényegében az »-atom el­rettentés« megtartását jelen­tette, és semmibe vette az atomleszerelést sürgető irány­zatot. És talán nem utolsó sorban jellemző volt a Munkáspártra az oktalan, tapintatlan ma­gatartás a Szovjetunióval szemben. Ezt drámai módon domborította ki az a gyászos emlékű ebéd, amelyet a Mun­káspárt 1956 áprilisában adott Hruscsov londoni látogatása alkalmával. A kínos incidens tervszerű kirobbantója: George I Brown, a Munkáspárt »ár- I nyék kabinetjének« egyik ve­zető alakja és hadügyminisz­terjelöltje volt. Nem lehet meglep» ezek után, hogy a választások során meg­nyilvánult eltolódást nem annyira a konzervatívok tér­hódítása okozta, mint inkább az a tény, hogy a potenciális munkáspárti választók ismét nagyobb számban tartózkodtak' a szavazástól. Bizonyos mértékben eredmé­nyes lehetett a konzervatívak utalása Macmillan moszkvai látogatására, mint a hideghá­ború jegének megolvasztásá­hoz vezető első lépésre és ennek a munkának a befejezéséhez kérték a toryk a nemzeti megbízatás megújítását. Bármi legyen is a beállítás jogosult­sága: összhangban állt az. an­gol közvélemény irányzatával. Az angol közvélemény ugyanis szenvedélyesen kívánja a ke­let-nyugati ellentétek megszün­tetését, és feltétlenül helyesli és támogatja az erre irányuló összes erőfeszítéseket. Végül bizonyos része lehe­tett az eredmény kialakulásá­ban a konzervatív választási propaganda által falra festett ördögnek. A konzervatívok ugyanis azt hirdették, hogy munkáspárti győzelem a font ellen irányuló rohamot vonna maga után. Az angol közvéle­mény jó része tudta, hogy mit vár Washington és a Wall Street az angol választásoktól, és azt is tudta, hogy e hatal­masságok, ha csalódnak, képe­sek és hajlandók is — bosszú­jukat a fonton kitölteni. Hruscsov távirata Kasszemhez Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke táv­iratot küldött Kasszem tábor­noknak, az Iraki Köztársaság miniszterelnökének. Hruscsov megelégedését fejezi ki azért, mert meghiúsult az Iraki Köz­társaság ellenségeinek össze­esküvése. A szovjet kormány­fő mielőbbi gyógyulást és ered­ményes munkát kíván Kasz- szem miniszterelnöknek. (MTI) Részletek Kasszem megmeneküléséről Dr. Kulin György csillagász, a Magyar Űrhajózási Bizottság elnökének számításai a Föld-Hold szputnyik útjáról A teljes keringési idő 14 8 nap — Mit üzen a Hold az embereknek ? — A3, szputnyik visszaérkezésének ideje: október 18, délután A TASZSZ által kiadott hi­vatalos jelentések után* dr. Kulin György csillagász:, a Ma­gyar- Űrhajózási Bizottság el­nöke számításokat végzett, s ezek eredményeiről közöltük, hogy égy magára hagyott hold­rakéta, ha üzemanyagot nem visz magával, semmiképpen sem kerülheti meg a holdat 9—10 napnál rövidebb idő alatt. A Föld—Hold szputnyik -2,5 nap alatt, a számításoknak megfelelően elérte a Holdat és ebből sokan azt a téves kö­vetkeztetést vonták le, hogy a rakéta még aznap visszafordult és így öt nap alatt megjárta a teljes utat. Ez pedig égime- chanikai lehetetlenség. A leg­utóbb kiadott hivatalos közle­mény alapján olyan adatok­nak vagyunk a birtokában, hogy kiszámíthattuk a ponto­sabb pályát. Eszerint a rakéta 470 000 kilométerre távolodik el a Földtől, azaz a Holddal történő találkozás után a ta­lálkozási helytől még mintegy százezer kilométernyi távolsá­got tesz meg. Csak e találko­zás körülményeiből lehetett megállapítani a rakéta to­vábbi sorsát is. A Hold és a Nap együttes zavaróhatása kö­vetkeztében felvette azt a se­bességet, ami az útja további restet már eleve meghatározza. — Egyes kommentárok ezt a tényt is tévesen értelmezték. A tény ugyanis az. hogy ok­tóber 6-án délután 15 óra 16 perckor a rakéta 7000 kilomé­terre haladt el a Hold mellett, annak a jobboldalán. A rakéta folytatta útját a Földtől távo­lodó irányiban, a Hold pedig a Föld körül. Útjuk iránya tehát egymásra szinte merőleges volt. Mire azonban a rakéta eléri távolpontját és visszafordul. — a Föld nehézségi erejének ha­tására, ami ugyanolyan alap­elven képzelhető el, mint a feldobott kő visszazuhanása — addigra a Hold már kijut eb­ből ’ a hurokból. A rakéta te­hát a valóságban nem a Hol­dat kerüli meg, hanem azt a helyet, ahol a Holddal talál­kozott. Hiszen ebben a távol­ságban a rakéta sebessége már csak tört része a Hold pálya­beli sebességének. Amikor a holdrakéta eléri a legnagyobb távolságát a Földtől — azaz a é70 000 kilométert, kilométer­sebessége 0,364 kilométer lesz Biáscdpércenként. A Hold vi­szont egykilaniéteres, azaz mintegy háromszoros sebesség­gel halad pályáján. Mire te­hát a teljes hurok bezárul a Föld—Hold szputnyik pályája mentén, a Hold már pályájá­nak ellentétes pontján tartóz­kodik. Mire pedig visszatér a Föld közelébe a Hodd-töltén is túl leszünk már két nappal. Az energiamegmaradás té­tele értelmében, ha a Földről fellőtt rakéta eltávozik, moz­gási energiájának egy része helyzeti energiává alakul, ami sebességcsökkenésben nyilvá­nul meg. A mintegy 11,1 kilo­méter másodpercenként 364 méterre csökken. Visszatérve a Föld felé, helyzeti energiája egyre csökken és mozgási ener­giává nő, ami mozgássebessé­gének növekedésében nyilvá­nul meg. Ha a rakéta ponto­san visszatérne kilövési helyé­re, ebben a pontban Ismét fel­venné a másodpercenként 11,1 kilométer sebességet. Mivel azonban a Hold közelében ka­pott hatások miatt ez a pálya nem jöhet létre, visszatérés­kor egy módosult pálya érvé­nyesül. Ha ugyanis a Hold csak egész kevéssel felgyorsít­ja a rakétát, ez a körülmény magával vonja azt is, hogy a visszatérő rakéta tízezer kilo­méterekkel kerüli el a Földet. A legutóbbi jelentés alapján a rakéta 40 000 kilométer távol­ságban kerüli meg a Földet és 18-án ér földközelbe. Ek­kor a sebessége másodpercen­ként 4290 méter lesz. (Ez a se­besség 40 000 kilométer távol­ságban egyenértékű a Föld fel­színére érvényes 11;1 kilomé­teres sebességgel.) Föld tömegének és a leírt pá­lya átmérőjének a függvénye. Kiszámítható, hogy ennek a rakétának a pályája olyan ellipszis, amelynek egész nagy­tengelye 510 000 kilométer. Ebből pedig szükségszerűen következik, hogy a teljes ke­ringési idő 14,8 nap. Mivel az indulás október 4-én hajnal­ban volt, a visszaérkezés ok­tóber 18-án délután követke­zik be. Ez a keringési idő ke­vesebb csak akkor lehetett volna, ha a pálya szorosabban zárul a Hold és a Föld köré. Amikor a rakéta 7000 kilomé­ternyire haladt a Hold mellett, az általunk látható rész felét és az ismeretlen oldal felét látta. A rakéta innen tovább távolodott a Holdtól, egyre jobban rálátással az ismeret­len féloldalra. De mivel a Hold nagy sebességgel távolodott, a rakéta látószöge legfeljebb az ismeretlen oldalnak csak mintegy háromnegyed részét foghatta be. A rakéta műszerei értékes adatokat gyűjtenek a Hold fel­színéről és a kozmikus térség­ről. Ezeket az adatokat a tá­rolóberendezések megőrzik. Egy részüket lesugározzák a napi adásokban, más részét akkor fogják rádiójel alapján lehívni, amikor a rakéta föld­közelbe jut. Amennyiben te­levíziós felvételeket készített a rakéta a Hold túlsó feléről, ezeknek a képeknek október 18-án juthatunk birtokába. Természetes tehát, hogy az egész világ feszült figyelemmel várja azokat a közleményeket, amelyeket a rakéta tároló- eszközei őriznek számunkra. A rakéták keringési ideje a (MTI) Bagdad (MTI). Péntek reggel érkezett jelentések szerint Kasszem tábornok, iraki mi­niszterelnök állapota gyorsan javul. Mint az AFP és a Reuter je­lenti, a bagdadi rádió csütör­tökön este részletesen ismer­tette a merényletet, és kiemel­te egy járókelő és egy taxiso­főr hősies közbelépését. A me­rénylet pillanatában egy fia­talember a golyózáporban utat tört magának a járókelők kö­zött, és a miniszterelnök elé ugrott, hogy testével védje meg Kasszem tábornokot. Ugyanakkor egy taxisofőr le­fékezte kocsiját, kiugrott autó­jából és a miniszterelnök ko­csijában elfoglalta az agyonlőtt gépkocsivezető helyét, majd teljes sebességgel a közeli Dar AI Szalam kórházba vezette Kasszem tábornok autóját. A bagdadi rádió szerint az iraki miniszterelnök gépkocsi­ját 43 golyó érte, és Kasszem tábornok megmenekülése szin­te csodával határos. Az Izvesztyija kommentárja Thaiföld és Dél-Vietnam agresszív szerepérő Moszkva (TASZSZ). Az Iz­vesztyija pénteki számában a laoszi helyzetet elemezve rá­mutat, hogy a laoszi polgárhá­ború oka nem más, mint az Egyesült Államok imperialista köreinek beavatkozása. És mi­nél nehezebb lesz ezt leplezni, annál lázasabban kutatják az óceánon túl, mily módon le­hetne a »szövetségeseket« elő­térbe hozni.. A? Izvesztyija emlékeztet rá, a SEATO bangkoki és wa­shingtoni értekezletén nyílt beavatkozási tervek kidolgozá­sáról volt szó. Az Egyesült Ál­lamok már a háttérben marad, de ugyanakkor egész sor ázsiai állam került előtérbe. A legaktívabb szerep Thaiföld vezető körei vállalté Ezek a nemrég tartott SEATC értekezleteken »azonnali cs lekvést« követelték. Kvttik csőm tábornok, thaiföldi re niszterelnökhelyettes és . ki ügyminiszter követelte SEATO tevékenységének káté jesztését Laoszra.« Sajtó jelentések foglalkozni dél-vietnami haderők laps beavatkozásának terveivel A Daily Telegraph szaigoni t dósítója például azt írja, ho; a 150 000 katonát számláló de vietnami hadsereg »sokk jobb harci erő, mint a kamboi zsai vagy a laoszi hadsereg«. Duclos interpellációja a francia szenátusban Ütközet Algériában Párizs (MTI). Lapjelentések alapján ismeretessé vált, hogy Kabilföldön szombaton Mailló­tól északra véres ütközet zaj­lott le. A harcban 14 francia katona esett el és 32 sebesült meg A felkelők vesztesége francia közlés szerint 19 ha­lott. * » * A francia szenátusban Jde­ques Duclos szenátor, a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára interpel­lációt jegyeztetett be. Felveti a kérdést: milyen gyakorlati in­tézkedéseket kíván tenni francia kormány a köztársas; elnökének az algériai nép « rendelkezési jogát elisme: nyilatkozata és az algéri ideiglenes kormány válás: után, tekintettel arra, hogy . algériai kormány késznek mi tatkozik tárgyalásokat kezde a francia kormánnyal a feg; versizünet és az önrendelkezé jog gyakorlati alkalmazásán! kérdésében. Hasonló kérdéssel fordult kormányhoz Gaston Deffen szocialista szenátor is. Vita a nyugatnémet parlament külügyi bizottságában Bonn (MTI). Mint az AP je­lenti. csütörtökön ötórás vitát folytattak a nyugatnémet par­lament külügyi bizottságában. A vita tárgya az volt, milyen legyen Nyugal-Németor&zág politikája a kelet-európai szó- szágokkal. Adenauer keres ténydemofcratái hangoztatta Dialista országokkal szembe Nem tudták azonban eldönti ni, vajon felvegye-e Nyuga Németország a diplomáciai kaj csőlátót Lengyelországgal < esetleg más kelet-európai a A Scotsman szaigoni tudósítója lerántja a leplet a Satu Neua ostromának meséjéről Nelson Rockefeller a békés együttélés ellen New York (MTI). Mint az AFP jelenti, Nelson Rockefel­ler, New York állam kormány­zója csütörtökön a New York-i kereskedelmi kamarában be­szédet mondott. Élesen támad­ta a békés együttélés politiká­ját, és azzal ijesztgette hallga­tóit, hogy »az amerikaiak az oroszok játékszerévé válnak, ha növelik kereskedelmüket a kommunista tömbbel«. Rockefeller, akit egyébként gyakran emlegetnek a Köztár­sasági Párt esetleges jelöltje­ként az 1960-as elnökválasztá- arról igyekezett meggyőz­ni közönségét, hogy Hruscsov kijelentései a békés együtt­élésről csupán »kommunista csapdát« jelentenek. Felszólí­totta az amerikaiakat, »ne hagyják, hogy befolyásolja őket a békés együttélés jel­London (MTI). A Scotsman szaigoni tudósítója lerántja a leplet a Sam Neua ostromá­nak meséjéről, amelyre a lao­szi kormány ENSZ-hez intézett segélykérését alapította. Két hónappal ezelőtt — írja a tudósító — a laoszi királyi hadsereg amerikai egyenruhát viselő negyven katonája érke­zett egy hadnagy vezetésével Sam Neuába, hogy »védőmű­veket« építsen az állítólag északról fenyegető elözönlés ellen. A helybeliek akkor hal­lották először, hogy Laoszt el­lenség fenyegeti. A katonák csakhamar felépítettek két bambuszkunyhót, és ástak né­hány sekély árkot. Ez volt az »erőd«, amely Sam Neuát »a szabad világ« előretolt bástyá­jává varázsolta a kommuniz­mus ellen. Később egy ameri­kai repülőgép ládákat ejtett le az erőd mellett, a ládákban vadonatúj amerikai fegyverek voltak: puskák, kézi és közép­nehéz fegyverek. Ezekkel sze­relték fel a vállalkozó szelle­mű helyi suhancokat, akik kö­zül hatvanan jelentkeztek az »őserdő harcosainak önkéntes csapatába«. Ezek után kétszáz mérföld távolságból, Vdentiane- ból a laoszi hadsereg parancs­noka. Rathikoune dandártábor­nok azt jelentette, hogy Sam Neua erődjét mozsarakkal és önműködő fegyverekkel felsze­relt nagy kommunista hadse­reg ostromolja, a királyi had­sereg hős védői visszavonultak, és gerillaharcot folytatnak. Percek múlva hírügynökségek röpítették világgá a csata hí­rét. New Yorkban. Londonban és Tokióban a lapok hatalmas betűkkel hirdették, hogy »Sam Neua erődje elesett«. Mi történt a valóságban? Három nappal a jelentés előtt láthatatlan »ellenség« 81 mil­liméteres mozsarakkal lőtte a terepet a kunyhók körül. A »pergőtűz« összesen 25 lövés­ből állt, és négy óra hosszat tartott. Mire a hadnagy csapa­tával együtt visszavonult az őserdőbe. Másnap kerülőúton ellentámadásba indult, de el­lenségnek nyomát sem találta, így egyetlen lövés nélkül vo­nult ismét be az úgynevezett erődbe. Erre Vientiane-ban Rathikoune tábornok jelentet­te, hogy »visszafoglaltuk Sam Neuát«. íme, a laoszi »harcok« hiteles története. ha Lengyelországgal felveszi a diplomáciai kapcsolatot, « azt jelen!éné, hogy a nyuga német kormány elismeri N< metország keleti határaként £ Odera—Neisse-vonalat. A k< reszténydemokraták ragaszko< nak ahhoz a bonni elvhe hogy nem lehet diplomáéi; kapcsolatot létesíteni olyan a szagokkal, amelyek elismeri a Német Demokratikus Kö: társaságot. A szociáldemokral és a szabad demokraták szí rint »a határ elismeréséne kérdése majd csak az Egyesü Németország és a második v lághábarúbam részt vett hate mák békekötésénél dől el«. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK: az ion-, termikus és foton atomrakéták felépítése Az űrhajózási kutatás jelen­legi fázisában is azt lehet mondani, hogy a következő néhány évben a tudósok olyan programokat hajtanak végre, amelyekhez a szokásos, kémiai hajtóanyaggal dolgozó rakéták megfelelnek. A későbbi, na- gyobbszabású tervek csak ak­kor válthatók válóra, ha kiala­kulnak a különböző atomraké­ták. Itt három alapvető típus­ról lehet szó: a termikus atom­rakétáról. az ionraíkétáról és a fotonrakétáróL Nagy István György gépész- mérnök, az Űrhajózási Intéző Bizottság tagja az MTI mun­katársának elmondotta, hogy az atomrakéta a hajtásra szol­gáló gázokat atomreaktor se­gítségével hevíti fel. Mivel, az atomreaktorban nagyobb hő­mérséklet érhető el. mint egy kémiai rakéta égési terében, ezért a gázok nagyobb sebes­séggel távoznak a rakétából, és ezzel a rakéta sebessége is lé­nyegesen megnövekszik. Egy sereg technikai kérdés azonban még megoldásra vár. Többek között meg kellett ta­lálni azokat a magas olvadás­pontú anyagokat, amelyekkel a szerkezet üzembiztosán meg­építhető. Meg kell oldani a su­gárvédelem problémáit is. Nyugati tudományos folyó­iratok közlése szerint a termi- kusrakétá kísérletei már most is előrehaladt állapotban van­nak, és az első mintapéldán egy-két éven belül várhat Egyáltalán nem csodálkoznál!] sőt valószínű, hogy a szovjf technika ezen a területen megelőzi a nyugatiakat, és r< vid időn belül már siker« atomrakéta-kisérletekről hal hatunk. Az' atomrakétá egy továbi változata az ionrakéte. Itt a elképzelés szerint az atomreal tor egy turbógenerátort mi ködtetne. A termelt elektromc áram nagyfeszültségű, mim egy százezer voltos berendező; tartana üzemben, amely a ra, ta keresztül vezetett gázt előb ionizálja, majd az ionok« mintegy ezer kilométeres m£ sodpercenkénti sebességi gyorsítja fel. A tudományc világban leginkább alkalma gáznak a nitrogént tartjál mert az elfogyasztott menny! séget útközben esetleg má bolygók légköréből lehet pótol ni. Ä számítások szerint mini egy tíz tonna nitrogén felhas2 palásával Mars-utazás is m©| valósítható. Még távolabbi vá tozat a fotonrakétá. Ennek ha; tóművében egészen kis tömeg hajtóanyagot gyorsítanána fel hatalmas sebességre. A fc tonrakétára valójában akkc lesz szükség, ha az ember űi hajóján a naprendszert akarj elhagyni, és más csillagó bolygórendszereit szándékoz!! felkeresni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom