Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Kedd, 1939. október 8, Tessék parancsolni — Anyu, vegyül ilyent! Anyu, na, vegyél! — kérlelte mamáját egy kisfiú a cseme­geüzlet szép, ízléses kirakata előtt. Az anyu bement kisfiá­val, és megvette a kívánt cso­koládé szeletet. De vásárolt még egy csomag teát, pörkölt kávét, sőt még egy szép, ezüst papírba csomagolt 100 gram­mos kakaót is. Pedig nem állt szándékában. ,Tát akikor miért vett? Ta- *ok pénze volt? Nem. A r-iebolt dolgozói a "luda- Ügyanis jó eladók. A csemegepultnál — Tessék parancsaim! Pap­rikát? Van, kérem ... hogyne volna. Ez a. bádogdaboz kalo­csai csemegepaprika, 10 d :- kás ... Adhatom? Vagy talán édes-nemeset tetszik? 5 dekás csomagolásban tudok adni. Esetleg 2 dekás csomagban?... Hogy?... Ja! Az 5 dekásat.. Tessék kérem, 4,80. Adhatok még valamit?.,. Sütőport? Esetleg trafikfélét? Van zsem­lemorzsánk fél- és negyedkilós csomagolásban ... Két csomag mentát...? Tetszik gyufát is?... Egy csomaggal vagy egy do­bozzal? Jó, kérem, legyen egy csomag. — S már számol is az ügyes kiszolgáló, Kőrös János. Még tanuló, de a boltvezető szerint igen jó eladó lesz. Jön egy másik vásárló. Lisz­tet kér. Két kilót. De mikor a pénztárhoz megy, majd 40 fo­rintot fizet. Pedig két kiló liszt sokkal kevesebbe kerül. Viszont cukor és néhány jég- krémtorta is bekerül a szatyor­ba. A rosszmájnak erre at mondhatják, hogy mindent rá­sóznak az emberre. Pedig nem így van. Mert szükség van cu­korra, kávéra, teára a háztar­tásban. A kiszolgáló csak fi­gyelmezteti ti vásárlót olyan cikkekre, amiket esetleg elfe­lejtett. Hiszen nagyrészt mun­kából jövet »ugornak« be a dolgozók az üzletbe. Munka után kissé fáradtak, s könnyen megfeledkeznek arról, hogy otthon már kifogyott a tea, vagy hogy estére jó lenne egy jégkrémlorta. „Melbáf, sajnos, nem tudok adni*, de lessék helyette talán Ope­rát, Figarót, vagy pralinét vin­ni. Igen finom. Mennyit pa­rancsol? ... Igen ... — S már mérik is az ügyes kezek. A következő vásárló likőrt kér, s látszik arcán, hogy örül. mikor selyempapírba csoma­golt üveget adnak át. Van egy érdekes Vásárlótí­pus, ezt nem nagyon szeretik az eladók. Aki mindenhez hoz­záteszi, »de«... — Kérek két kiló kenyeret, de frisset... Jaj, azt a szőkét. Különben mégse. Jó sültet ad­jon . .. Az nagyon sötét.. . Nézze csak! Azt ott, ni... Nem, nem eggyel jobbra, azt. azt... Juj, de égett! Nem kell! Adja inkább azt a szőkét, amit először mutatott. Kérek még... de szép legyen, de jó legyen... — s az eladó türelmesen vé­gigmutatja az árut, míg vala­melyik megfelel a kedves ve­vőnek. A férfiak általiban csendesen intézik el az élelmiszerek bevásárlását. Ök rendszerint mindent elfo­gadnak, amit eléjük tesznek. Igyekeznek minél előbb szaba­dulni a boltból. Még ha szalá­mivéget tennének a felvágott­hoz. azt is csendben néznék véaig. Pedig otthon a felesé­gük ... De itt minek alcadékoskod­janak? A végén esetleg észre­veszi a szomszédasszony, aki a másik pultnál vásárol, hogy itt van, s mit gondolna. Inkább hamar hóna alá kapja az árut (mert szatyrot a világ minden kincséért sem vinne magával), s igyekszik a legrövidebb úton hazaérni. Az utcán lesüti a szemét, nehogy észrevegyen valakit. Ha aztán becsukódik mögötte a lakás ajtaja, akkor kiegyenesedik. Mert ő minta­férj. Még be is vásárol, s mi­lyen ügyesen. Hogy fog örül­ni a felesége. — Mjnek hoztá-l sót? Hol a paprika? Na, tessék, már me­gint elfelejtetted. Még egy be­vásárlást sem tudsz elintézni? lám, lám. Mit tesz az, ha az eladó elfelejti megemlíteni, hogy van paprika. Akik sokat vásárolnak, azoknak a bolt házhoz szállít­ja az árut. 10 kiló liszt, 5 kiló cukor, 3 kiló zsír... és így to­vább. Hő elején megtzeszik a havi élelrrviszeradagot, s azt egyszerre házhoz szállítják. így elkerülik a napi felesleges be­vásárlást. Sokkal könnyebb a dolgozóknak. Akadnak, akik 400—500 forintos élelmiszer­számlát fizetnek ki ilyenkor. De nagyon megéri — mondják vala menny ien. A Május 1 utcai csemegéből), ízléses kirakata előtt gyakran állnak meg a járókelők. Szíve­sen mennek be vásárolni is. Udvarias a kiszolgálás, mégfe­lelő az árukészlet. Nagyon rit­kán mondják valakinek, hogy ez vagy az kifogyott. Az a fia­tal mama, aki egy szelet cso­koládéért ment be, és még ká­vét, kakaót is vásárolt, most mosolyogva jön ki, egy hétig elég a kávé meg a kakaó is. A jövő héten ismét itt fog vá­sárolni. Roland Ferenc Érdeklődő elismerés A magyaróvölffyi vasúti átjá­rón túlhaladva nem lép rá a gázpedálra a gépkocsivezető. Lassan engedi a War szavát, p > dig nincs nagy forgalom. Kő­műves László a volán mögül eÍo>»b jobbra, majd balra te­kint. A KRESZ követelményei szerint az úttest jobb oldalán vezeti az alig haladó jármüvet. Érdeklődőén szemlélődik, ra> önkéntelenül kicsúszik száján az elismerő mondat: »Gyönyö­rűen kimunkálták ezt a földet-«. A somoff.vJádi Augusztus 20 Tsz-nck az országút melletti, frissen szántóit és fogasolt táb­lája cukorrépát termett az idén. A termés eltakarítása után őszi kalászosnak készíthették itt a vagy talán már el is vetették a magot. Ennek a ta- laj munkának szól az elismeri megjegyzés, amelyet nem me­zőgazdász, hanem az Allatfor- galmi Vállalat gépkocsivezetője tett. Lám. a szántás-vetés munká­ja nemcsak a parasztembereket, hanem a városi dolgozókat is érdekli. Ilfii;:! A csornai földművesszövetkezet új hentesboltot nyitott. Hor­váth Ferenc hentes egy vevőt szolgál ki. m m. a* m. a* -m. m. m. m -m. m. ■*. %<i A VERÉB MEG A GYEREKEK Kis borzas toUú veréb ver­gődött az attalai tanácsház előtt a leaves út közepén. Időn­ként fel-felröppent, szállt, re­pült volna el, messze, de törött szárnyaival mindig visszahullt. Nem volt hova bújjon, ahol csendesen elpusztulhatott vol­Növekszik a vitorlázók tábora (Tudósítónktól.) Régen a vitorlázás nagyrészt a kiváltságosok szórakozása volt A felszabadulás után azonban egyre inkább a töme­gek sportjává vált. Néhány Ba­laton menti sportegyesületnek igen számottevő, jól karbantar­tott hajóparkja van. A balato­ni vitorlásversenyek iránt ál­landóan növekszik az érdeklő­dés. A sportolók számának emel­kedésével párhuzamosan meg­szaporodott a vitorlás kirándu­lók tábora. A Balatoni Hajózá­si Vállalat bérelhető vitorlás hajóin kívül a szakszervezeti üdülőknek a SZOT Üdülési Fő- igazgatóság gyarapodó hajó­parkja igen kellemes szórako­zást biztosít. A biztonságos, 12—50 szemé­lyes, nagyrészt motorokkal is felszerelt vitorlás halók egész nyáron ott láthatók Siófokon, Balatonföldváron. Balatonlellén és Balatonbogláron. Tihanyba, Badacsonyba terv szerinti jára­tok viszik az érdeklődőket. Népszerűvé váltak mind a nap­pali, mind az esti sétavitorlá­zások is. Igen közkedveltek let­tek az ún. SZOT-flotta hajói. 1957-ben mintegy 3000 órát vol­tak üzemben e hajók, 1959-ben pedig már több mint 5000 órát. A vitorlázók száma majd két­szeresére emelkedett ez idő alatt. Átlagban minden harma­dik beutalt élt e színes, válto­zatos szórakozási lehetőséggel. Ezek a hajók is téli szállá­sukra, pihenőjükre térnek las­san, hogy felújítva, felfrissítve várhassák a következő nyarat. na. Kétségbeesetten csipogott* Az út mellől vidám gyerekcsa­pat dobálta. Nagy örömük, teli a kis ártatlan madárka vergó-t désében. Csak egyetlen kis­lány, a hatéves Kovács Margit­ka nem örült neki. Könyörgött társainak, ne bántsák a kis szerencsétlent. De hiába volt minden, annál inkább is do­bálták. A madár körül apró porpamaesaklcá fröccsentek szét a hantok, néha el is talál­ták. örömük ilyenkor még ha­tártalanabb lett. Margitka pe­dig egyre szomorúbb. — Mit pityeregsz, miért vágsz olyan savanyú képet? —• gúnyolták pajtásai. De ő nem törődött velük, sajnálta a kis piciny vergődő madarat. Az álvég felől gépkocsi ro­bogott feléjük. — No, ez majd eltiporja —• nevettek a gyerekek kárörven- dőn, s a kislányra hunyorítot­tak. így történt. A gépkocsi el­suhant, s a madár széttárt szárnyakkal mozdulatlanul maradt a kövezeten. Margitka szótlanul állt, * szeméből sűrűn hulltak a könnyek. Pajtásai meg szinte gurultak a nevetés­től. Gyerekek! Gyerekek! A kis Margitkának jobb szíve volt, mint nektek. gz^ MILYEN A „LENIN“ ATOMJÉGTÖRŐ A közönséges jégtöröhajók, midőn elindulnak útjukra, kénytelenek óriási mennyiségű tüzelőanyagot és vizet tartalé­kolni, ez a körülmény pedig a kikötőkhöz Láncolja őket. Kis kapacitásuknál fogva nem tudják elérni a sarkvidék egészen magas szélességi fokait. Ezzel szemben a »Lenin« atomjégtörőnek nincs' szüksége sok ezer tonna tüzelőanyagra, s gyakorlatilag egy egész éven ál a tengeren tartózkodhat anélkül, hogy a kikötőket, igénybe venné. 44 ezer lóerős teljesítő képessége folytán 2,5 méter vastag jégrétegben óránként kéimérföldes (körülbelül 4 kilo­méteres) sebességgel képes előrehaladni. Ebből két következ­tetés adódik: először, a jégtörő atomhajó a sarkvidék bármely szélességi fokán alkalmazható, s lehetővé teszi, hogy a Mur- manszkból Vlagyivosztokba vezető utat lényegesen megrövi­dítsék, másodszor, alkalmazása számottevően meghosszabbítja a navigációs időszakot, ami természetesen tudományos célok­ra is felhasználható. A hajón három reaktort helyeztek el, közülük kettő ál­landóan működik, egy pedig tartalékban van. A magreakció folyamán keletkező energia gőzgenerátorok és turbo gene rátö­rök közvetítésével kerül az elektromos hajtóművekbe, majd a hajócsavarokhoz. A középső, legnagyobb hajócsavart. 19 600 lóerős villanymotor hajtja. A hajótest 11 elszigetelt rekeszre oszlik és még akkor sem merülne el, ha valamilyen sérülés folytán két rekeszt elöntene a víz. A hajót úgy építették, hogy radioaktív sugár­zás nem tehet kárt a személyzet egészségében. A hajón kizárólag egy- és kétágyas ka jutok vannak-, köz­ponti fűtéssel, meleg és hideg vízzel, beépített szekrényekkel felszerelve. A legénység szabad idejét a klubban vagy a ze­neteremben töltheti, és gazdagon felszerelt könyvtár is áll rendelkezésére. Röntgennel, fogászattal, műtövei, laborató­riummal felszerelt teljes pcliklinika gondoskodik a ho.jó sze­mélyzetének egészségvédelméről. Terjed a Szahara Az érdekeltek évek óta nö­vekvő aggodalommal figyelik, ' hogy a Szahara déli részénél lassan, de áLlan-dóan terjed a sivatag. Számítások szerint évenként körülbelül 1 küomé- terrel nő a sivatagi terület. A tudomány jelenleg nem tudja még teljesen megállítani ezt a folyamatot. Fák ültetésével és öntözési berendezések létesíté­sével nem lehet gátat vetni a sivatag terjedésének. Ugyan­akkor szinte teljesen lehetet­len a már sivataggá vált föl­deket termékennyé tenni. Egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, mi a Szahara terjedésének fő oka. Az eróziós folyamatok mellett valószínű­leg az is közrejátszik, hogy a bennszülöttek gyakran fel­gyújtják a bozótot, hogy újabb termőföldhöz jussanak. Ezeken a területeken a tüzek nemcsak felületesen pusztítják el a nö­vényzetet, mint például a sztyeppéken, hanem gyökeréig kiirtják. Ilyen körülmények között az előretörő sivatagi ho­mok könnyűszerrel hódít újabb területeket a Szahara számára. Fából fehérje Bjelgorodban befejezték egy kí­sérleti üzem építését, amely mes­terséges takarmányfehérjét ké­szít. A szovjet tudósok nagy munkát fejtenek ki, hogy új ér­tékes takarmányfehérje-fajtákat hozzanak létre az állattenyésztés számára. Erőfeszítéseik nemrég eredményre vezettek. Sikerült ki­dolgozniuk egy eredeti és olcsó eljárást, amelynek során a kö­zönséges fából takarmányfehérje készíthető. A kísérletek bebizo­nyították, hogy ez a mesterséges f.ihérje kedvezőleg hat az állatok­ra, csaknem megkétszerezi súly- gyarapodásukat. Ugyanekkor növekszik a tehenek tejhozama és a tej zsírtartalma, a juhok pe­dig több gyapjút adnak. A leg­közelebb» esztendőkben a Szov­jetunió számos vidékén üzemeket építenek mesterséges fehérjék előállítására. A televízió az angol iskolák tanrendjén A BBC kísérletképpen isko­lai televíziós adásokat közve­tített. A kísérlet oly sikeres­nek bizonyult, hogy a televí­ziós közvetítéseket most mér a rendes ta.ntervbe is beiktat­ták. Az angol gyermekek hét­főtől péntekig naponta 80 per­cig ülnek majd a televízió képernyője előtt. A televízió lehetőséget nyújt arra, hogy számos érdekes szemléltető anyagot matassanak be a diá­koknak — segítségével követ­ni tudják az aktuális esemé­nyeket, továbbá világosan és érdekesen látják a kísérlete­ket. A tanerők ezen a réven új érdeklődési köröket fedeznek fel a diákoknál, és fejlődik a gyermekek kritikai érzéke, megfigyelő képessége is. A BBC eddig 11—12 éves tanu­lóknak sugárzott iskolai tan­anyagot. Az adásokat most más korosztályokra tó kibőví­■m» Somogy megyei múzeumok és képtárak (1.) Művelődéspolitikánk egyik fontos szempontja, hogy a tö­megek történeti és művészeti kérdések iránti érdeklődését fejlessze. A múzeumok, képtá­rak helyének kiválasztásánál általában az egyes kiválóságok helyi kapcsolatai döntőek, akiknek művei kiállításra ke­rülnek. így jött létre például Balatonfüreden Jókai Mór egy­kori villájában a »Jókai Mú­zeum«, Vörösmarty Mihály ká- poln.ásnyéki szülőházában a ró­la elnevezett múzeum, Marton- vásáron — az 1806-ban ott idő­zött Beethoven tiszteletére — a nagy zeneköltő emlékszobá­ja, Badacsonyban a »Kisfaludy Múzeum« és így tovább. De alapjául szolgálhat a hely ki­választásának egy-egy vidék kulturális centruma is, ahol tájtörténeti, helytörténeti, nép- művészeti gyűjteményeket le­het bemutatni. Ilyen Keszthe­lyen a »Balatőni Múzeum« vagy Veszprémben a »Bakonyi Múzeum«, és ilyen lehetne pél­dául a Nagy berek vidékének fürdőhelyi központjában, Fo­nyódon a Nagyberek környéki népművészet állandó kiállítása (hímzés, faragás, bútor stb.). Somogy megye közismert volt arról, hogy a török hódolt­ság után kulturális tekintetben igen nehezen tudott csak lábra állni. Területét hatalmas ura­dalmak kötötték iobbágvgúzs- ba, így az ország ez egyik leg­nagyobb megyéjében a XVIII. század folyamán, de a XIX. század első felében sem tudott még a paraszti szántó-vető sorból kiemelkedő, fejlettebb teleoülés: város kialakulni. So­mogy megye nagybirtokos-pa­raszt megye maradt, a polgári és munkásréteg jóformán tel­jesen hiányzott itt. Csak a nagy francia forradalom eszméiből táplálkozó, tizenkilencedik szá­zadba forduló évek és reform­korszak adott néhány oly szel­lemi kiválóságot, akinek hire- neve országossá vált azután, mint Berzsenyié, Zichy Mihá­lyé, Xántus Jánosé. A dicsőséges múlt haladó ha­gyományait ápoló mai Somogy megye ezeknek a szellemi nagyságoknak állít egymásután muzeális emlékeket, felismerve a képtárak, múzeumok maga­sabb színtű látványossá Érában rejlő népművelési lehetőséget. Ennek a felfogásnak mérhető eredménye, hogy az 1945 előtti egyetlen megyei múzeum — a kaposvári táj történeti múzeum — mellett ma már két irodal­mi múzeumunk, két képtárunk és egy történeti vonatkozású kiállításunk is van a megyében. A lelkesedés és a fáradozás, amely az elmúlt pár év alatt ezt az országos nívójú ered­ményt lehetővé tette, megér­demli a szét. és kötelességünk­ké teszi, hogy hírüket az újság­olvasó közönség révén széle­sebb körbe is eljuttassuk. A következő cikksorozatban tehát a Somogy megyei újonnan lé­tesített kis múzeumokat és képtárakat ismertetjük rövi­den, a névadók helyi vonatko­zásait kiemelve. 1. A KAPOSVÁRI MÚZEUM közismert a megyében. A vá­ros centrumában fekszik a me- gyei tanácsháznak abban a hát­só épületrészében, amelyet 1829—32 közt építettek levél­tár. illetve börtönök céljára. Alapítása évéül 1877-et tekint­hetjük, midőn a megyei Régé­szeti és Történeti Társaság megalakulásával a megye terü­letén található muzeális anyag gyűjtése megkezdődött. Az ösz- szegyűlt anyagot a társulat 1909-ben az akkor alakult »So­mogy megyei Múzeum Egyesü­letinek adta át. s ez a múzeu­mot jelenlegi nívójára fejlesz­tette a tudós Gönczy Ferenc igazgatásával. 1951-ben a Ka­posváron 1860-ban született és itt 1927-ben meghalt híres fes­tőnk után Rippl-Rónai József­ről nevezték el. A múzeum régészeti és hely- történeti jellegű, szép néprajzi gyűjteménnyel és képtárral, s neves festőművészek alkotásait mutatják be időnként vándor- kiállításokon. Kis lapidáriuma (kőtára) a megye török korszak előtti székhelyének, Somogy- várnak épületköveiből mutat be különösen értékes faragott példányokat. Várostörténeti ki­állítása érdekes sorozata a régi Kaposvár életének és történeti fejlődésének. Halászati terme az egyik legősibb emberi fog­lalkozás e vidéki eszközeit tár­ja elénk, míg a Baláta-tó kör­nyékéről származó gyűjtemény a Somogyszob melletti ősláp különleges állat- és növényvi­lágát ismerteti. A kaposvári múzeum látoga­tottságát városi, megyeszékhe­lyi elhelyezése minden különö­sebb propaganda nélkül is biz­tosítja. Nem így áll azonban a helyzet a vidéki úi kiállítások­kal, ezek létezéséről ugyanis csak szűk körben tudnak, s megközelítésük körülménye­sebb. noha a véletlen úgy hozta magával, hegy általában a Ba­laton vidékén, tehát keresett idegenforgalmi terület közelé­ben fekszenek: Szárszón, Nik- lán, Zalán, Somogytúrban és Balatons zentgyörgyön. — Folytatjuk — Móricz Béla, a TIT tagja; Robotember ad felviláoosítást a párizsi autókiállításon Az idei párizsi autókiállítá­son a látogatókat egy kereke­ken gördülő, elektronikus ro­botember fogja kalauzolni. A 2 méter 20 centiméter magas, távirányítással működő gép körbejár az egész kiállításon, és különféle kérdésekre ad felvilágosítást. Aranylemezzel jégmentesített üveglapok A repülőgépek ablakait a í üveg közé helyeznek el. Aa legnagyobb magasságokban is üvegre rávitt, teljesen átlátszó jégmentesen tartja egy rendkL| elektromosan fűthe­vul vékony aranylemez, ame-, f lyet két tízre :’iomod hüvelyk- j tő, és autók szélvédőinél is ayí vastagságban, két réteg j igen jó szolgálatokat test

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom