Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-06 / 234. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. október «* ! ff ezt mondtak róla mintegy jellemzésképpen. Meg egyebet is. Azt, hogy józan életű, egyszerű, kevés iskolát végzett, de rendkívül értelmes, okos parasztember. Nem híve a sok beszédnek, ahelyett tetteivel, szorgalmas munkájával ’ tűk őket, egy darabig békes- mutat példát. Egyénileg gaz- ségben együtt éltek, majd újra dálkodik tíz hold földjén. De különváltak. Akikor arra kér- ha a falu a közös utat választ- j tek, segítsek holmijuk, a közös ja, ő sem fog elzárkózni. Ilyen szerzemény szétosztásában. TANÁCSTAG* Személyes ügyeikkel is nem-' den apróságért a faluba fárad- egyszer felkeresik választói, ni. Még családi békéltetésre is fel- j DE NEMCSAK A BESLIA- kérik. — A múltkor az történt j HEGGYEL TÖRŐDIK, hanem meséli —, hogy az egyik a faluval is. — Többet kell gazda összeveszett a feleségével, s különmentek. Kibékítetem bér Rigli János, a Somogy- vári Községi Tanács egyik tagja. A tanácsok megalakulása óta minden választáskor körzetének összes választója egyhangúlag szavazott rá. Es nemcsak »örökös tanácstag Megtettem, most ismét összeálltak. A pásztorválasztásban az ő szava a döntő, s neki kell ösz- szeszedni a pásztor járandóságát is. Most pedig azt kérik tőtenni a faluépítés, a fásítás, a portalanítás érdekében mondja. S ha kinn lakik is, távolt a községtől, bizonyára szívesen ragadna ásót, lapátot, hogy társadalmi munkában segítsen a falu építésében, szépítésében. Rövid beszélgetésünkkor megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy nála talán senki sem képviselné jobban a Beslia-hegyen lakók érdekeit. haneml 950 óte tagja a közsé- ^ - hegyben lakók, intézze el, i Ezért érdemelte ki az -örökös hanem 1950 óta tagja a kozse- hogy a Besüán ietesitsenek j tanácstag- elnevezést. gi tanács végrehajtó bizottságának, 1954-től pedig a Fonyó- szatócsboltot, ne kelljen min- di Járási Tanácsnak, s a járási Pénzügyi Állandó Bizottságnak is. Kinn a falu szélén, távol a vasúttól, három kilométernyire a tanácsháztól, a Beslia-hegyen lakik Rigli János és családja. Rajtuk kívül még 30—35 család él itt. Megizzad az ember, mire ide ér. ha gyalog vállalkozik az útra. Ö azonban már megszokta. Hiszen itt szüelnevezést. Szalai László Ankétot tartottak Kaposvárott fiatal értelmiségieknek Túlnyomórészt pedagógusok gyűltek össze a kaposvári Kilián György Ifjúsági Házban tartott ankétra, melyet a járási szervek — a KISZ, a Hazafias Népfront és a tanács — letett a hegyen, innen járt is- közösen rendeztek meg. Nagy kólába, s innen jár most a | Károly, a járási tanács műve- hegyen lakó választóinak dől- lődésügyi felügyelője mondott gát intézni a v. b.- és tanács- vitaindító beszámolót. Beszélt ülésekre. Szép szál, nyugodt az értelmiség — különösen a természetű, megfontolt beszé- fiatal korosztály, a pedagógu- dű ember. Csak akkor szapo- sok, orvosok, agronómusak — rázza a szót, amikor közös ősz- nagy feladatoméi, arról, hogy szefogásuk eredményeiről szól. — Negyvenöt esztendő óta lakom itt a hegyen, apám pedig hétéves kora óta, 1891-től itteni lakosnak számit. Nyaranta nagyon szép itt minden, annál rosszabb volt télen, amikor beállott a sötétség, és sárossá, jóformán járhatatlanná vált az út A sötétség most eltűnt.;. Villamosítottuk a Beslia-hegyet. Szívesen végeztük a szükséges társadalmi munkát hordtuk a betonoszlopokat, húztuk a drótot Ma- ruszky János tanácstag, Nagy István tejcsamokos és Kiss Imre kivált közülünk jó munkájával. Kút készült a legelőn. Mindenki segített. A kisméretű betonhidat is rendben lerakták. (Mástól tudtam meg, hogy ő ment érte kocsival Kis- berénybe, s egyedül rakta le.) RIGLI JANOSÉK HAZÁBAN gyakori vendégek a hegy lakói. Náluk jönnék össze egy kis beszélgetésre, kéréseik megvitatására. De ő is gyakran bekopog gazdatársaihoz. Ha valamelyik elmaradt az adóval vagy egyéb kötelezettségének teljesítésével, csak neki szólnak a falu vezetői. Ilyen azonban kevés van a hegyen lakók között, tudják a gazdák, mivel tartoznak az államnak. mindenki igyekezzék elsajátítani a marxizmus—len inizmus tanításait, mert csak így töltheti be teljességgel hivatását. Fokozni kéÚ az eszmei harcot a dialektikus materializmus világnézetének kialakításáért az értelmiség körében, a szocialista közösségi gondolkodásért, életszemléletért Csak a közösséggel együtt lehet megtalálni az igazi egyéni boldogságot. A mindig csak önmagát látó, mindent az >*én«-nek alárendelő ember előbb-utóbb magára marad. Az értelmiség nagy többsége helyes erkölcsi magatartást tanúsít. Egyre többen teszik magukévá a lenini tanítást a kommunista erkölcsről — hangsúlyozta befejezésül Nagy Károly. A beszámolóhoz elsőként Stornier Imre somogyjádi iskolaigazgató szólt hozzá. — Az embereket meg kell tanítani, hogy keressék az igazságot. — Majd arról szólt, hogy annak, aki az új világ, a szocialista társadalom embere, kell, hogy legyen célja, nem állhat tétovázva, mihez is fogjon. A ma emberének nagyon sok a lehetősége. Ki lehet és ki kell használni ezeket a lehetőségeket. Az értelmiségnek tisztában kell lenni azzal, hogy mit vár tőle a nép, a párt, a jövő. Nem választhatja senki sem a kényelmes megoldást, a semmittevést, mert tíz-tizenöt év múlva bizonyára megbánja kényelemszeretetét — mondotta nagy helyeslés mellett. Bíró Gyula, a megyei KISZ- bizottság szervező titkára a fiatal értelmiség és a KISZ kapcsolatának szükségességét ecsetelte, majd megemlítette, hogy nem szabad a fiatal értelmiségnek szégyellni a hasonló korú munkás- és paraszt- fiatalok barátságát. Csima András, a mezőcso- konyai iskola igazgatója hozzászólásában azt emelte ki, hogy az értelmiségnek kötelezettségei vannak a párt, a munkásosztály iránt. Laczó Elemér kadarkúti pedagógus hangsúlyozta: régen az volt a vélemény, hogy falun élni szégyen. Ezt ma már csak igen kevesen állítják, s ők is inkább előítéletek hatására, mint meggyőződésből. Sajnos, egyes fiatal pedagógusok nem tudják, mivel tartoznak a demokratikus rendszernek, mert pl. társadalmi munkát nem hajlandók végezni, s ha elvégzik is, ellenszolgáltatást (!) követelnek érte. Van már egy mag, amely igyekszik hatni az ilyenekre, s bizonyos, hogy rövidesen eredményt is ér el. Merényi Károly agronómus, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának főkertésze a szocialista mezőgazdaság megteremtésének szükségességéről beszélt. Az ankéton részt vevő fiatalok örömmel üdvözölték a kezdeményezést, és megállapodtak, hogy gyakrabban tartanak ilyen találkozót. P. Gy. APRÓSÁGOK KÖZÖTT Aranyéletük, van Korádon a bölcsödéséknek. Hét »ma/má- juk« is van, aki főz, mos, takarít és vigyáz rájuk, óvja a széltől, s tanítja szépre, jóra. És micsoda előny ez a szülőnek, aki — különösen a nagy munkaidőben — bizony alig érne rá foglalkozni gyermekéiül. Ragyogó tisztaság van mindenütt, a két teremben, az át- vevöhelyen, az ebédlő- és fürdőszobában. S a konyhán finomabbnál finomabb ételeket főz a kitűnő szakácsnő, néha még csirkét is, persze ledarálva a húst tarhonya közéi Séta az őszi napsütésben.u ;;;• Puskás Irén, a bölcsőde vezetője türelmetlenül várja már az intézkedést: ugyan sikerül-e »-véglegesíteni« az idénybölcsődét. A szülök közül sokan kérték, és a tanács is felterjesztette a kérést. Bár másfelől olyan hangok is hallatszanak, hogy télen nem tudnék kihasználni a gyermekek második otthonát* Mi természetesen az első álláspont mellett kardoskodnánk, hisz a bölcsőde őszi munkájával is igencsak bizonyítja a szükségességét. séta után kitűnő ebéd* idig csak lehet, az udvaron* Még magasabbra emelik a termelés, a gazdálkodás színvonalát Összevont taggyűlést tartottak a Balatonboglári Szőlőolt- ványtermeiő Állami Gazdaság kommunistái, miután mind a négy alapszervezetben újjáválasztották a pártvezetőséget. Most azzal a céllal jött össze a bogiáin, lengyeltóti, péntekhelyi és viszi üzemegységben dolgozó 82 párttag és tagjelölt, hogy megválassza azt a vezetőséget, amely összehangolja az alapszervezetek tevékenységét. A beszámoló — amelyet S. Nagy Zoltán terjesztett a taggyűlés elé — átfogó tájékoztatást adott a gazdaság egészének működéséről. Nem áll rosszul a gazdaság a tervek teljesítésének dolgában. A múlt évet nyereséggel zárták, s most már biztos, hogy az idei esztendő mvalót nem találok benne — •mondta elégedetlenül. — Miért »sajnos«? — kérdeztem csodálkozva. — Mert mindig jobb, ha az iratokban valami hiba van — <— Csarusin — felelte Zse-j leznov nyugodtan. — Honnan került ide? — Tallinból — hangzott ugyancsak higgadt válasz. gazdálkodásának mérlege is a tiszta jövedelem oldalára billen. Ebben része van a ked vező időjárásnak is, meg a dolgozók szorgalmának is. Kajsziból például a tervezett 36 vagonnal szemben 87 vagonnyi termett. Az őszi barack a terv szerinti 960 mázsa helyett 1450 mázsa termést adott. Dicséretére válik a taggyűlésnek, hogy sem a beszámoló, sem egyetlen felszólalás nem ütött meg önelégült hangot. Ellenkezőleg: azt kutatták, hogyan lehet a jó eredményeket túlszárnyalni, a termelés, a gazdálkodás színvonalát még magasabbra emelni. Az elhangzott javaslatok nem milliós értékűek, hanem a mindennapi munka forintokat szükségtelenül emésztő rendellenességeinek megszüntetését célozzák. A lengyeltóti üzemegység gondosan takarítsa be a termést. Ne forduljon elő többé olyan eset másutt, hogy a munkaidő lejárta előtt fél felelte, és összeszorította a szá- valami kis idegenség érzett.i Értett a színjátszáshoz! — Nem tetszenek nekem a: iratai — mondta Jankowska. Zseleznov csak egy vállrán- ditássaSl válaszolt a meg jegy-' zésre. ját. — Azoknak az embereknek, akik másnak adják ki magukat, mint akik valójában, •mündig kifogástalan irataik Mártát rgen jól ismerik báty- nyos mértékben engem érintő vannak, ja elvtársm Ók tanácsolták, dologról van szó. Mindketten elhallgattunk, hogy nála érdeklődjünk az ön — Egy újdonsággal én is — Lehet, hogy a nemetek magatartásáről. Jó véleménye szolgálhatok magának — je- küldtek? — töprengett. — Bar vanönről. Azt mondotta, hogy lentettem be. - Sofőrt vettem ugyanezzel az erővel orosz mi ioen derék ember föl. partizán is lehet. Az sincs ki- Zseleznov távozott. — A kep-{ mám ^ neJci * hogy JL Hát az meg mmek? — zárva, hogy éppen maga kínált mutató emberek is lehetnek roön nem került bizalrrías kap- csattant fel. - Igazán fölösle- neki menedéket - összehúz- konszenvesek. falatba sent Jankowskával, ges volt. * ravaszul csillogó szemet. - - Nekem más észrevételemsemi a többi hölgylátogatójá- — Nem éthetek vissza fdy- Nagyon kerem, Avgust, ne van vele kapcsolatban. Észre órával elfogy a kötözdszer, s Oroszul beszélt, de kiejtésért^ a dolgozók állami pénz ellenében tétlenkednek. — Gondoskodjunk a fiatal gépkezelők szakmai képzéséről, hogy percek alatt megjavítható hiba miatt ne álljanak órák hosszat Nyi. a traktorok — javasolta rádi Sándor gépész. Ahol a nagy hibák már ismeretlenek, nincs keresni valójuk a munka eredményeit rontó kisebb mulasztásoknak sem. A taggyűlés résztvevői kötelességükhöz híven feltár-« ták az általuk tapasztalt apróbb hiányosságokat is. A kilenc tagot számláló új pártvezetőség — amelyben helyet kapott a gazdaság igazgatója; Széli András is — arra szólította fel a gazdaság összes kommunistáit, hogy a jövőben is a termelésre fordítsák legfőbb figyelmüket, s a párton- kívülieket is mozgósítsák még jobb gazdasági eredmények elérésére. Ehhez a most megválasztott pártvezetőség azzal is segítséget ad, hogy tagjai rendszeresen támogatják az alap- szervezeteket a termelés párt- ellenőrzése megvalósításában. Az összevont taggyűlés tanúsága szerint a bogiári elvtársak figyelmesen tanulmányozták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, amelyekben a többek között ez szerepei: »... minden pártszervezet jobban hangolja össze politikai és gazdasági irányító munkáját.« — Elmehet — szőtt az asz-K szony. — ö maga sem tetszik/ nekem — folytatta, amikori Szép eredmények a kaposvári földművesszövetkezet üzemeiben megállapodtunk torn a maga szívességével — a város kömyé- mondtam. — De különben már itt is van. — És ki az illető? — érdeklődött Jankowska. — Egy tállini orosz emig- Viktor ■ml. Amikor abban, hogy kére utazunk, Mártát bíztuk meg, hogy egy esetleges kelepcéről értesítsen. Zseleznov szavai felnyitották próbáljon kettős játékot űzni vette, hogyan beszél oroszul? (Tudósitónktól.) A kaposvári földművesszövetkezet ipari tevékenységet is — figyelmeztetett. — Másod- Az angol kiejtése sokkal }obb;\ folytat. 16 üzemeben három más oldalról ismertem meg, mint amilyennek eddig láttam. És én már arra gyanakodtam, hogy a németek helyezték mellém! Még kíváncsibb voltam hibázom él a semmi idegenszerű nem érződik rajta. Jankowska makacsul ingatta; a fejét. ' — Hogyha az Intelligence] Service szükségesnek látná, Ej, August, August! _"ső- igazán mindenben követem ta- hogy orosz legyen, akkor nem s zór mar nem lövést. — Úgy látszik, ez a foglalkozásával jár, de maga jóval bizalmatlanabb a kelleténél — a szememet, és Mártát egészen ráns — feleltem - ----- . Petrovics Csarustnnak hívják, mondtam könnyedén. — Ért hajtott szemrehányóan Jankowska. — De könnyű magot félrevezetni. Természetesen nem. értettem nácsait, de ami a sofőrt illeti, lenne idegenszerű a kiejtése —j véleményem szerint semmi mondott ellent meggyőződéssel.J azonban arra, hogy mit szól egyet vele. •majd Zseleznovhoz Jankows- — Maga ka. Estefelé jött el, az ebédlőnaivabbnak hisz engem, mint amilyen vagyok. — Látta legalább az iratait? asztal mellé telepedett és rá- — érdeklődött az asszony. — gyújtott. — Gratulálok — mondotta. —4 Edinger nagyon meg van elégedve magával. más, csak sofőr. — Itthon van most? — kérdezte Jankowska. Csöngettem Mártának. — Ha Csarusin itthon van, küldje be, legyen szíves — mondtam. Zseleznov nyomban megjelent az ebédlőben. Igen udva- sturmführer keresett fél. rias, nyugodt és fesztelen volt. Volna olyan kedves megmutatni? — Készséggél ■—- mondtam, és bementem az iratokért a — Hát maga értesült erről? dolgozószobába, i— csodálkoztam. Jankowska figyelmesen vizs- nakvó tekintetet. — Én mindenről azonnal ér- gálgatta a papírokat. — Mi a maga valódi neve? tesülök, különösen, ha bizo- =* Sajnos, semmi kifogásol- — csapott le rá Jankowska, — Különben maga is eges: jól beszél angolul. Jankowska elment, és kéü napig nem mutatkozott; hara-J gudott rám az önállóságomért,! és ezt így akarta tudomásomra't hozni. Tizenhatodikén egy haupt— Az Obergruppenführer Jankowska sokáig, feltűnően ^ emlékeztessem, hogy' tie« r a rí m n o'.r vonni rr/irrsi r\ ° 1 I hosszú ideig vizsgálgatta, ő pedig türelmesen állta a gyama este várja otthonában figyelmeztetett keresett udva-', riassággal a küldött. s- Folytatjuk szeszfőzde, három daráló, egy szikvíz- és cukrászüzem, ezenkívül kötélgyártó, tartósító, asz. talos, autószerelő. kőműves, címfestő. kirakatrendező és szobafestő részleg működik. Ez év első felében 1 millió 800 ezer forint értéket termeltek, 30 szá_ zalékkal többet az előző év hasonló időszakához képest. Több mint 100 ezer forint tiszta nyereséget biztosítottak a földművesszövetkezetnek. Csupán a kőműves, asztalos, kirakatrendező, szobafestő és tartósító részleg 207 ezer forint értékű munkát végzett. Az fmsz üzemei a saját rezsiben végzett karbantartási és egyéb munkákkal az első fél évben 30—40 ezer forintot, az utazási és termelési költségek csökkentésével pedig 13 600 forintot takarítottak meg. Néhány ipari üzem munkájával külön is érdemes foglalkozni. A kötélgyártó üzem dolgozói 3 gépen, két . műszakban végzik feladatukat. Negyed, évenként mintegy 80 mázsa — 300—400 ezer forint értéltű kötelet gyártanak. A textilipar hulladékanyagait használják fel. A szikvízüzem nyáron 40—50 ezer, télen 20—25 ezer liter szódavizet állít elő. S bár a szállítási költségek is az üzemet terhelik, mégis negyedévenként 10—15 ezer forint nyereséggel dolgozik. A címfestő részleg üvegcím- tábláit és portáljait megyeszer. te ismerik. Sok földművesszövetkezeti épület homlokzatát díszítik ezek a táblák. Dolgozik állami vállalatoknak is. Negyedévenkénti nyeresége eléri a 10 ezer forintot. Jól szervezett üzemág a kirakatrendező részleg. Negyedévenként 30—35 ezer forint értékű munkát végez, és mintegy 3000 forint nyereséget biztosít a szövetkezetnek.
