Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. október «* ! ff ezt mondtak róla mintegy jellemzésképpen. Meg egyebet is. Azt, hogy józan éle­tű, egyszerű, kevés iskolát végzett, de rendkívül értelmes, okos parasztember. Nem híve a sok beszédnek, ahelyett tettei­vel, szorgalmas munkájával ’ tűk őket, egy darabig békes- mutat példát. Egyénileg gaz- ségben együtt éltek, majd újra dálkodik tíz hold földjén. De különváltak. Akikor arra kér- ha a falu a közös utat választ- j tek, segítsek holmijuk, a közös ja, ő sem fog elzárkózni. Ilyen szerzemény szétosztásában. TANÁCSTAG* Személyes ügyeikkel is nem-' den apróságért a faluba fárad- egyszer felkeresik választói, ni. Még családi békéltetésre is fel- j DE NEMCSAK A BESLIA- kérik. — A múltkor az történt j HEGGYEL TÖRŐDIK, hanem meséli —, hogy az egyik a faluval is. — Többet kell gazda összeveszett a feleségé­vel, s különmentek. Kibékítet­em bér Rigli János, a Somogy- vári Községi Tanács egyik tag­ja. A tanácsok megalakulása óta minden választáskor kör­zetének összes választója egy­hangúlag szavazott rá. Es nemcsak »örökös tanácstag Megtettem, most ismét össze­álltak. A pásztorválasztásban az ő szava a döntő, s neki kell ösz- szeszedni a pásztor járandósá­gát is. Most pedig azt kérik tő­tenni a faluépítés, a fásítás, a portalanítás érdekében mondja. S ha kinn lakik is, tá­volt a községtől, bizonyára szí­vesen ragadna ásót, lapátot, hogy társadalmi munkában se­gítsen a falu építésében, szépí­tésében. Rövid beszélgetésünkkor megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy nála talán senki sem képviselné jobban a Beslia-hegyen lakók érdekeit. haneml 950 óte tagja a közsé- ^ - hegyben lakók, intézze el, i Ezért érdemelte ki az -örökös hanem 1950 óta tagja a kozse- hogy a Besüán ietesitsenek j tanácstag- elnevezést. gi tanács végrehajtó bizottsá­gának, 1954-től pedig a Fonyó- szatócsboltot, ne kelljen min- di Járási Tanácsnak, s a járási Pénzügyi Állandó Bizottság­nak is. Kinn a falu szélén, távol a vasúttól, három kilométernyi­re a tanácsháztól, a Beslia-he­gyen lakik Rigli János és csa­ládja. Rajtuk kívül még 30—35 család él itt. Megizzad az em­ber, mire ide ér. ha gyalog vállalkozik az útra. Ö azonban már megszokta. Hiszen itt szü­elnevezést. Szalai László Ankétot tartottak Kaposvárott fiatal értelmiségieknek Túlnyomórészt pedagógusok gyűltek össze a kaposvári Ki­lián György Ifjúsági Házban tartott ankétra, melyet a já­rási szervek — a KISZ, a Ha­zafias Népfront és a tanács — letett a hegyen, innen járt is- közösen rendeztek meg. Nagy kólába, s innen jár most a | Károly, a járási tanács műve- hegyen lakó választóinak dől- lődésügyi felügyelője mondott gát intézni a v. b.- és tanács- vitaindító beszámolót. Beszélt ülésekre. Szép szál, nyugodt az értelmiség — különösen a természetű, megfontolt beszé- fiatal korosztály, a pedagógu- dű ember. Csak akkor szapo- sok, orvosok, agronómusak — rázza a szót, amikor közös ősz- nagy feladatoméi, arról, hogy szefogásuk eredményeiről szól. — Negyvenöt esztendő óta lakom itt a hegyen, apám pe­dig hétéves kora óta, 1891-től itteni lakosnak számit. Nya­ranta nagyon szép itt minden, annál rosszabb volt télen, ami­kor beállott a sötétség, és sá­rossá, jóformán járhatatlanná vált az út A sötétség most eltűnt.;. Villamosítottuk a Beslia-hegyet. Szívesen végez­tük a szükséges társadalmi munkát hordtuk a betonosz­lopokat, húztuk a drótot Ma- ruszky János tanácstag, Nagy István tejcsamokos és Kiss Imre kivált közülünk jó mun­kájával. Kút készült a legelőn. Mindenki segített. A kismére­tű betonhidat is rendben le­rakták. (Mástól tudtam meg, hogy ő ment érte kocsival Kis- berénybe, s egyedül rakta le.) RIGLI JANOSÉK HAZÁ­BAN gyakori vendégek a hegy lakói. Náluk jönnék össze egy kis beszélgetésre, kéréseik megvitatására. De ő is gyakran bekopog gazdatársaihoz. Ha valamelyik elmaradt az adóval vagy egyéb kötelezettségének teljesítésével, csak neki szól­nak a falu vezetői. Ilyen azon­ban kevés van a hegyen lakók között, tudják a gazdák, mivel tartoznak az államnak. mindenki igyekezzék elsajátíta­ni a marxizmus—len inizmus tanításait, mert csak így tölt­heti be teljességgel hivatását. Fokozni kéÚ az eszmei harcot a dialektikus materializmus vi­lágnézetének kialakításáért az értelmiség körében, a szocia­lista közösségi gondolkodásért, életszemléletért Csak a közös­séggel együtt lehet megtalálni az igazi egyéni boldogságot. A mindig csak önmagát látó, mindent az >*én«-nek alárende­lő ember előbb-utóbb magára marad. Az értelmiség nagy többsége helyes erkölcsi magatartást ta­núsít. Egyre többen teszik ma­gukévá a lenini tanítást a kommunista erkölcsről — hangsúlyozta befejezésül Nagy Károly. A beszámolóhoz elsőként Stornier Imre somogyjádi is­kolaigazgató szólt hozzá. — Az embereket meg kell tanítani, hogy keressék az igazságot. — Majd arról szólt, hogy annak, aki az új világ, a szocialista társadalom embere, kell, hogy legyen célja, nem állhat této­vázva, mihez is fogjon. A ma emberének nagyon sok a lehe­tősége. Ki lehet és ki kell hasz­nálni ezeket a lehetőségeket. Az értelmiségnek tisztában kell lenni azzal, hogy mit vár tőle a nép, a párt, a jövő. Nem választhatja senki sem a ké­nyelmes megoldást, a semmitte­vést, mert tíz-tizenöt év múl­va bizonyára megbánja kénye­lemszeretetét — mondotta nagy helyeslés mellett. Bíró Gyula, a megyei KISZ- bizottság szervező titkára a fiatal értelmiség és a KISZ kapcsolatának szükségességét ecsetelte, majd megemlítette, hogy nem szabad a fiatal ér­telmiségnek szégyellni a ha­sonló korú munkás- és paraszt- fiatalok barátságát. Csima András, a mezőcso- konyai iskola igazgatója hozzá­szólásában azt emelte ki, hogy az értelmiségnek kötelezettsé­gei vannak a párt, a munkás­osztály iránt. Laczó Elemér kadarkúti pe­dagógus hangsúlyozta: régen az volt a vélemény, hogy fa­lun élni szégyen. Ezt ma már csak igen kevesen állítják, s ők is inkább előítéletek hatására, mint meggyőződésből. Sajnos, egyes fiatal pedagógusok nem tudják, mivel tartoznak a de­mokratikus rendszernek, mert pl. társadalmi munkát nem hajlandók végezni, s ha elvég­zik is, ellenszolgáltatást (!) kö­vetelnek érte. Van már egy mag, amely igyekszik hatni az ilyenekre, s bizonyos, hogy rö­videsen eredményt is ér el. Merényi Károly agronómus, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának főker­tésze a szocialista mezőgazda­ság megteremtésének szüksé­gességéről beszélt. Az ankéton részt vevő fiata­lok örömmel üdvözölték a kez­deményezést, és megállapodtak, hogy gyakrabban tartanak ilyen találkozót. P. Gy. APRÓSÁGOK KÖZÖTT Aranyéletük, van Korádon a bölcsödéséknek. Hét »ma/má- juk« is van, aki főz, mos, ta­karít és vigyáz rájuk, óvja a széltől, s tanítja szépre, jóra. És micsoda előny ez a szülő­nek, aki — különösen a nagy munkaidőben — bizony alig ér­ne rá foglalkozni gyermekéiül. Ragyogó tisztaság van min­denütt, a két teremben, az át- vevöhelyen, az ebédlő- és für­dőszobában. S a konyhán fino­mabbnál finomabb ételeket főz a kitűnő szakácsnő, néha még csirkét is, persze ledarálva a húst tarhonya közéi Séta az őszi napsütésben.u ;;;• Puskás Irén, a bölcsőde veze­tője türelmetlenül várja már az intézkedést: ugyan sikerül-e »-véglegesíteni« az idénybölcső­dét. A szülök közül sokan kér­ték, és a tanács is felterjesztet­te a kérést. Bár másfelől olyan hangok is hallatszanak, hogy télen nem tudnék kihasználni a gyermekek második otthonát* Mi természetesen az első ál­láspont mellett kardoskodnánk, hisz a bölcsőde őszi munkájá­val is igencsak bizonyítja a szükségességét. séta után kitűnő ebéd* idig csak lehet, az udvaron* Még magasabbra emelik a termelés, a gazdálkodás színvonalát Összevont taggyűlést tartot­tak a Balatonboglári Szőlőolt- ványtermeiő Állami Gazdaság kommunistái, miután mind a négy alapszervezetben újjává­lasztották a pártvezetőséget. Most azzal a céllal jött össze a bogiáin, lengyeltóti, péntek­helyi és viszi üzemegységben dolgozó 82 párttag és tagjelölt, hogy megválassza azt a vezető­séget, amely összehangolja az alapszervezetek tevékenységét. A beszámoló — amelyet S. Nagy Zoltán terjesztett a tag­gyűlés elé — átfogó tájékozta­tást adott a gazdaság egészének működéséről. Nem áll rosszul a gazdaság a tervek teljesíté­sének dolgában. A múlt évet nyereséggel zárták, s most már biztos, hogy az idei esztendő mvalót nem találok benne — •mondta elégedetlenül. — Miért »sajnos«? — kér­deztem csodálkozva. — Mert mindig jobb, ha az iratokban valami hiba van — <— Csarusin — felelte Zse-j leznov nyugodtan. — Honnan került ide? — Tallinból — hangzott ugyancsak higgadt válasz. gazdálkodásának mérlege is a tiszta jövedelem oldalára billen. Ebben része van a ked vező időjárásnak is, meg a dolgozók szorgalmának is. Kaj­sziból például a tervezett 36 vagonnal szemben 87 vagonnyi termett. Az őszi barack a terv szerinti 960 mázsa helyett 1450 mázsa termést adott. Dicséreté­re válik a taggyűlésnek, hogy sem a beszámoló, sem egyetlen felszólalás nem ütött meg ön­elégült hangot. Ellenkezőleg: azt kutatták, hogyan lehet a jó eredményeket túlszárnyal­ni, a termelés, a gazdálkodás színvonalát még magasabbra emelni. Az elhangzott javaslatok nem milliós értékűek, hanem a mindennapi munka forintokat szükségtelenül emésztő rendel­lenességeinek megszüntetését célozzák. A lengyeltóti üzem­egység gondosan takarítsa be a termést. Ne forduljon elő többé olyan eset másutt, hogy a munkaidő lejárta előtt fél felelte, és összeszorította a szá- valami kis idegenség érzett.i Értett a színjátszáshoz! — Nem tetszenek nekem a: iratai — mondta Jankowska. Zseleznov csak egy vállrán- ditássaSl válaszolt a meg jegy-' zésre. ját. — Azoknak az emberek­nek, akik másnak adják ki magukat, mint akik valójában, •mündig kifogástalan irataik Mártát rgen jól ismerik báty- nyos mértékben engem érintő vannak, ja elvtársm Ók tanácsolták, dologról van szó. Mindketten elhallgattunk, hogy nála érdeklődjünk az ön — Egy újdonsággal én is — Lehet, hogy a nemetek magatartásáről. Jó véleménye szolgálhatok magának — je- küldtek? — töprengett. — Bar vanönről. Azt mondotta, hogy lentettem be. - Sofőrt vettem ugyanezzel az erővel orosz mi ioen derék ember föl. partizán is lehet. Az sincs ki- Zseleznov távozott. — A kep-{ mám ^ neJci * hogy JL Hát az meg mmek? — zárva, hogy éppen maga kínált mutató emberek is lehetnek ro­ön nem került bizalrrías kap- csattant fel. - Igazán fölösle- neki menedéket - összehúz- konszenvesek. falatba sent Jankowskával, ges volt. * ravaszul csillogó szemet. - - Nekem más észrevételem­semi a többi hölgylátogatójá- — Nem éthetek vissza fdy- Nagyon kerem, Avgust, ne van vele kapcsolatban. Észre órával elfogy a kötözdszer, s Oroszul beszélt, de kiejtésért^ a dolgozók állami pénz ellené­ben tétlenkednek. — Gondos­kodjunk a fiatal gépkezelők szakmai képzéséről, hogy percek alatt megjavítható hiba miatt ne álljanak órák hosszat Nyi. a traktorok — javasolta rádi Sándor gépész. Ahol a nagy hibák már is­meretlenek, nincs keresni va­lójuk a munka eredményeit rontó kisebb mulasztásoknak sem. A taggyűlés résztvevői kötelességükhöz híven feltár-« ták az általuk tapasztalt ap­róbb hiányosságokat is. A ki­lenc tagot számláló új párt­vezetőség — amelyben helyet kapott a gazdaság igazgatója; Széli András is — arra szólí­totta fel a gazdaság összes kommunistáit, hogy a jövőben is a termelésre fordítsák leg­főbb figyelmüket, s a párton- kívülieket is mozgósítsák még jobb gazdasági eredmények el­érésére. Ehhez a most megvá­lasztott pártvezetőség azzal is segítséget ad, hogy tagjai rend­szeresen támogatják az alap- szervezeteket a termelés párt- ellenőrzése megvalósításában. Az összevont taggyűlés tanú­sága szerint a bogiári elvtár­sak figyelmesen tanulmányoz­ták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, ame­lyekben a többek között ez sze­repei: »... minden pártszervezet jobban hangolja össze politi­kai és gazdasági irányító mun­káját.« — Elmehet — szőtt az asz-K szony. — ö maga sem tetszik/ nekem — folytatta, amikori Szép eredmények a kaposvári földművesszövetkezet üzemeiben megállapodtunk torn a maga szívességével — a város kömyé- mondtam. — De különben már itt is van. — És ki az illető? — érdek­lődött Jankowska. — Egy tállini orosz emig- Viktor ■ml. Amikor abban, hogy kére utazunk, Mártát bíztuk meg, hogy egy esetleges ke­lepcéről értesítsen. Zseleznov szavai felnyitották próbáljon kettős játékot űzni vette, hogyan beszél oroszul? (Tudósitónktól.) A kaposvári földművesszö­vetkezet ipari tevékenységet is — figyelmeztetett. — Másod- Az angol kiejtése sokkal }obb;\ folytat. 16 üzemeben három más oldalról ismertem meg, mint amilyennek eddig láttam. És én már arra gyanakod­tam, hogy a németek helyez­ték mellém! Még kíváncsibb voltam hibázom él a semmi idegenszerű nem érző­dik rajta. Jankowska makacsul ingatta; a fejét. ' — Hogyha az Intelligence] Service szükségesnek látná, Ej, August, August! _"ső- igazán mindenben követem ta- hogy orosz legyen, akkor nem s zór mar nem lövést. — Úgy látszik, ez a foglalko­zásával jár, de maga jóval bi­zalmatlanabb a kelleténél — a szememet, és Mártát egészen ráns — feleltem - ----- . Petrovics Csarustnnak hívják, mondtam könnyedén. — Ért hajtott szemrehányóan Jan­kowska. — De könnyű magot félrevezetni. Természetesen nem. értettem nácsait, de ami a sofőrt illeti, lenne idegenszerű a kiejtése —j véleményem szerint semmi mondott ellent meggyőződéssel.J azonban arra, hogy mit szól egyet vele. •majd Zseleznovhoz Jankows- — Maga ka. Estefelé jött el, az ebédlő­naivabbnak hisz engem, mint amilyen vagyok. — Látta legalább az iratait? asztal mellé telepedett és rá- — érdeklődött az asszony. — gyújtott. — Gratulálok — mondotta. —4 Edinger nagyon meg van elégedve magával. más, csak sofőr. — Itthon van most? — kér­dezte Jankowska. Csöngettem Mártának. — Ha Csarusin itthon van, küldje be, legyen szíves — mondtam. Zseleznov nyomban megje­lent az ebédlőben. Igen udva- sturmführer keresett fél. rias, nyugodt és fesztelen volt. Volna olyan kedves megmutat­ni? — Készséggél ■—- mondtam, és bementem az iratokért a — Hát maga értesült erről? dolgozószobába, i— csodálkoztam. Jankowska figyelmesen vizs- nakvó tekintetet. — Én mindenről azonnal ér- gálgatta a papírokat. — Mi a maga valódi neve? tesülök, különösen, ha bizo- =* Sajnos, semmi kifogásol- — csapott le rá Jankowska, — Különben maga is eges: jól beszél angolul. Jankowska elment, és kéü napig nem mutatkozott; hara-J gudott rám az önállóságomért,! és ezt így akarta tudomásomra't hozni. Tizenhatodikén egy haupt­— Az Obergruppenführer Jankowska sokáig, feltűnően ^ emlékeztessem, hogy' tie« r a rí m n o'.r vonni rr/irrsi r\ ° 1 I hosszú ideig vizsgálgatta, ő pe­dig türelmesen állta a gya­ma este várja otthonában figyelmeztetett keresett udva-', riassággal a küldött. s- Folytatjuk szeszfőzde, három daráló, egy szikvíz- és cukrászüzem, ezen­kívül kötélgyártó, tartósító, asz. talos, autószerelő. kőműves, címfestő. kirakatrendező és szobafestő részleg működik. Ez év első felében 1 millió 800 ezer forint értéket termeltek, 30 szá_ zalékkal többet az előző év ha­sonló időszakához képest. Több mint 100 ezer forint tiszta nye­reséget biztosítottak a földmű­vesszövetkezetnek. Csupán a kőműves, asztalos, kirakatren­dező, szobafestő és tartósító részleg 207 ezer forint értékű munkát végzett. Az fmsz üzemei a saját rezsi­ben végzett karbantartási és egyéb munkákkal az első fél évben 30—40 ezer forintot, az utazási és termelési költségek csökkentésével pedig 13 600 fo­rintot takarítottak meg. Néhány ipari üzem munkájá­val külön is érdemes foglalkoz­ni. A kötélgyártó üzem dolgo­zói 3 gépen, két . műszakban végzik feladatukat. Negyed, évenként mintegy 80 mázsa — 300—400 ezer forint értéltű kö­telet gyártanak. A textilipar hulladékanyagait használják fel. A szikvízüzem nyáron 40—50 ezer, télen 20—25 ezer liter szó­davizet állít elő. S bár a szál­lítási költségek is az üzemet terhelik, mégis negyedévenként 10—15 ezer forint nyereséggel dolgozik. A címfestő részleg üvegcím- tábláit és portáljait megyeszer. te ismerik. Sok földművesszö­vetkezeti épület homlokzatát díszítik ezek a táblák. Dolgozik állami vállalatoknak is. Ne­gyedévenkénti nyeresége eléri a 10 ezer forintot. Jól szervezett üzemág a ki­rakatrendező részleg. Negyed­évenként 30—35 ezer forint ér­tékű munkát végez, és mint­egy 3000 forint nyereséget biz­tosít a szövetkezetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom