Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

"V VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 255. szám. ÄRA 60 FILLÉR Péntek, 1959. október 30. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Megtűr unt vket (7. oldalon) OTTHONUNK (7. oldalon) fl keresketíe eir do'gn tfn?k bee illettről van sió! (8. oldalon) Felszólalások a megyei pártértekezleten Dfigei Imre, fiüdmííveiésiigyi miniszter, a Központi Bizottság tagja: Somogy megyében aránylag rövid időn belül befejezhetik a mezőgazdaság szocialista átszervezését Kedves Elvtársak! Véleményem szerint a me­gyei pártbizottság beszámoló­ja reálisan értékelte a helyze­tet, és helyesen szabta meg a feladatokat. Somogy megyében a párt- és az állami szervek munkáját a pozitív vonások jellemzik. Komoly eredménye­ket értek , el a gazdasági, poli­tikai és kulturális élet fejlesz­tésében. Ugyanakkor vannak nehézségeik, hiányosságaik, hi­báik, amelyekről szintén vilá­gosan beszélt a beszámoló. örömmel hallgattam a be­számolóból azt a kijelentést, amelynek az a lényege, hogy a megyében . aránylag rövid időn belül befejezik a mező- gazdaság szocialista átszerve­zését. Megítélésem szerint ez a célkitűzés teljesen megala­pozott. A Központi Bizottság határozata értelmében tovább kell haladni a tsz-mozgalom fejlesztésében. Ha nem fej­lesztenénk tovább a termelő­szövetkezeti mozgalmat, kép­telenek lennénk emelni a me­zőgazdasági termelést. Gyakran elhangzott és el­hangzik ma is olyan aggályos­kodás, hogy a mezőgazdaság visszaeshet a termelés. Való­ban visszaeshet, ha rosszul dolgoznak. De ez egyáltalán nem törvényszerű dolog. Most már nemcsak az elmélet, ha­nem a gyakorlat is bebizonyí­totta, hogy a terméshozamok általában ott növekedtek, ahol közös gazdálkodást folytatnak a parasztok. Napjainkban is azt tapasztaljuk, hogy az őszi munka, különösen a vetés el­sősorban az egyéni parasztok kisparceüáján halad a leglas­sabban. Viszont, azt mindenki tudja, hogy az bizony nem nö­veli a búza termésátlagát, ha novemberben kerül a földbe a vetőmag. A párt, a kormány világosan megmondja, hogy nemcsak az iparban, tehát nemcsak a vá­rosban, hanem a mezőgazda­ságban, a falun is szocialista alapra kell helyezni a terme­lést. Ez természetesen az egyé­ni parasztoknál eddig tapasz­talt lendületet bizonyos fokig csökkentheti. Meg kell értetni az egyéni gazdákkal, hogy mi betartottuk és betartjuk a marxizmus-leninizmus tanítá­sait. Sok példa van előttünk, láthatják, hogyan élnek a ter­melőszövetkezeti parasztok, hogyan növelik a termelést. Törekedni kell arra, hogy az egyéni parasztok minél jobban megismerhessék a szövetkeze­tek munkáját, életét, és így mielőbb jussanak el arra az elhatározásra, hogy ők is a kö­zös gazdálkodás útját választ­ják. Tudjuk, hogy gondolkod­nak, vívódnak az egyéni gaz­dák. Ezért már csak emberi szempontból nézve is a dolgot, mielőbb át kell segítenünk a parasztokat a döntő elhatározá­son. Szemük láttára születik az új, a szocialista falu, és ne­künk, kommunistáknak min­denekelőtt kötelességünk úgy dolgozni, hogy ez az átalaku­lás mielőbb teljesen befeje­ződjék. A szövetkezetek létrehozása után nagy gondot kell fordíta­ni a közös termelés és munka megszervezésére is. Ez legalább olyan fontos feladat, mint az előbbi. Csakis így biztosíthat­juk a terméshozamok növeke­dését, az élelembőséget, né­pünk életszínvonalának állan­dó emelését. Meggyőződésem, hogy a me­gye vezetői, a járási, a helyi vezetők most, miután megta­nácskozták a dolgot, levonják az eddigi munkából a megfe­lelő tapasztalatokat. A megyei pártértekezlet segítséget ad a felkészüléshez. Biztosra vehe­tő, hogy ennek alapján So­mogybán úgy hajtják végre a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, hogy annak kap­csán erősödik a munkás-pa­raszt szövetség, növekszik a termelés, és nő pártunk tekin­télye a falun is. Sólyom Gábor rendőrőrnagy, a megyei rendfirfőkapitányság vezetője: Munkánk vezérfonalává tettük pártunk büntetőpolitikai irányelveit vé is tette. Ennek következté- | ségben emberek egész csoport* ben a gazdaságvezetők na- ja nem dolgozik, ez már nem gyobb mértékben foglalkoztak véletlen jelenség, emögött a társadalmi tulajdon védel- \ mindig ott van valamilyen mével, de még sok tennivaló j háttérben mozgó szervező erő. van ezen a téren. Erre azért j Azt sem tulajdoníthatjuk a is szükség van, mert nem tűr- j véletlennek, hogy a termelő- hestjük és nem akarjuk, hogy szövetkezetekben egyre szapo- az ellenőrzés elmulasztásáért j rodnak a gyújtogatások, a tűz- igazgaták, vezetők a A beszámoló képet adott a belügyi szervek munkájáról is. A párt által vezetett politikai és ideológiai harc, a népgaz­daság fejlesztésére tett meg­alapozott intézkedések, a dol­gozó nép életszínvonalának emelésére tett erőfeszítések mellett a belügyi szervek mun­kája is hozzájárult ahhoz, hogy megteremtődött gyónkben az ellenforradalom után a termelőmunka nyugodt légköré. Megértettük és mun­kánk vezérfonalává tettük azo­kat a büntetőpoütikai alapel­veket, amelyeket pártunk ki­dolgozott. Egyik legjelentősebb felada­tunk volt az elmúlt időszak­ban — és az ma is — a társa­dalmi tulajdon fokozottabb vé­delmének biztosítása. Ezt a párt az állami és gazdasági szervek elsőrendű kötelességé­Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának vezetője: Nagyobb felelősséget várunk gazdasági vezetőinktől börtönbe kerüljenek. A beszámoló elemezte, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében történt előreha­ladás új helyzetet teremtett. A szövetkezeti mozgalom gyors előretörése meglepte és kezdet­ben viszonylag passzív állás­pontra kényszerítette a külön­féle ellenséges és bűnöző sze­mélyeket. A múlt esztendőben 48 bűncselekményt követtek el termelőszövetkezetek kárá­ra. Az idén viszont az év első kilenc hónapjában 77 ilyen bűncselekményt derítettünk fel, amelyek nagy része a harma­dik negyedévre esik. Ezek a számok azt mutatják, hogy a volt csendőrök, a kulákok egy része, fokozottabban aktivizáló­dik, 6 különféle formában, mó­don támad a szövetkezetek el­me- len. Feladatunk, hogy kellő­képpen felelősségre vonjuk ezeket az elemeket A szövetkezeti községekben új módszerhez folyamodik az osztályellensóg. Nem mer nyíl­tan színre lépni, inkább a hát­térből mozgat bizonyod befo­lyásolható, ingatag embereket, és ezáltal igyekszik számunk­ra kedvezőtlen légkört terem­teni. Hiba volna az ellenség által végzett zavarkeltést a parasztság passziyxtásának ne­vezni, vagy spontán jelenség­nek tekinteni. Amikor egy köz­tünk Az ellenforrada­lom után a párt helyes politikája, a gyors és hatá­rozott intézkedé­sek nyomán kon­szolidálódott a gazdasági élet, és hozzákezd het- a hároméves terv meg­szocialista átszervezése során valósításához. Óriási eredmé­Bogyin János honvéd alezredes: Alakulataink segítik a párt­ét* az állami szervek munkáját \ Engedjék meg, hogy Somogy -negye és a szomszédos me- I -gyében állomá- • sózó katonai ala­kulatok kommu- | -listáinak neve­sen néhány gon­dolattal hozzájá- | ruljak a mai ta­nácskozáshoz. Alakulataink kommunistái és párton kívüli harcosai igen te­vékenyen segítik a párt- és ál­lami szervek munkáját. A párt országos politikájának magvalósítása a hadsereg kom­munistáinak is feladata. Azon­kívül, hogy állandóan fokozzuk a harci és politikai kiképzés színvonalát, bekapcsolódunk a párt-, a tanács és a tömegszer­vezetek mindennapi munkájá­ba is. A beszámoló elismerően nyilatkozott tevékenységünk­ről, mi azonban úgy gondoljuk, hogy még sok tennivalónk van, különösen a politikai kapcsolat megjavítása tekintetében. Döntő kérdésnek tartjuk, hogy hozzájárulunk a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­hez oly módon, hogy a bevo­nult parasztfiatalokat meg­győzzük a mezőgazdaság át­szervezésének fontosságáról. A mi pártszervezeteinkben lezajlott pártértekezletek, párt- vezetőségválasztások a lelkes, harcos kiállás jegyében zajlot­tak le. Pártunk Központi Bi­zottságának politikája alapján dolgoztunk, és a jövőben is en­nek szellemében fogunk tevé­kenykedni nyeimket senki sem vonhatja kétségbe. Mégis ezúttal a gaz­dasági vezetés több helyen ki­fogásolható munkájáról szeret­nék beszélni. Mint a Népi El­lenőrzési Bizottság tagja sok szabálytalanságról számolhatok be. A társadalmi tulajdon hely­telen kezeléséről, eltulajdonítá­sáról van szó. aminek elkerü­lése érdekében politikai aeve- lőmunkát kell végezni. De nem tudok egyetérteni az olyan ese­tekkel, mint pl. a som-nawbe- rén,rí ahol a földiművesszövetr- kezeti boltvezetővel szemben többszörös leltárhiány miatt még csak felelösségrevonást sem alkalmaztak Szeretnék szólni a termelé­kenység növeléséről, mely a szocialista társadalom szem­pontjából igen fontos. A szocia­lista és a kapitalista tábor kö­zött nagy harc folyik manap­ság. s a termelésben folyó harcból csak az kerülhet iká győztesen, aki jobban, tudja nö­velni a termelékenységet. A termelékenység növelését a gé­pek korszerűsítése nyomán ér­hetjük el — itt jó úton hala­dunk —, másrészt a műszaki intézkedések megtételével. Meg kell erősítenünk a műsza­ki gárdát, és növelni kell dol­gozóink szaktudását. Javaslom, létesítsenek Kavosvárott vas­vagy gépipari technikumot, hogy a meglevő műszaki gárda, va­lamint a fiatalok, és saaikmun­esetek. A párt javaslatára a terme­lőszövetkezetekben a paraszt­ság dönt a belépett kulákok sorsáról. Ez azonban nem jelenti az osztályharc megszű­nését. Az igaz, hogy a kulákok- kal a termelésben együtt kell dolgozni, de vezető tisztségbe egyelőre nem kerülhetnek. Fi­gyelemmel kell kísérni mun­kájukat, és nem szabad eltűr­ni, hogy kárt okozzanak a ter­melőszövetkezetnek, a közös­séginek; Megyénkben az elmúlt egy év alatt 8—10 százalékkal csök­kent az állampolgárok ellen irányuló bűncselekmények szá­ma. Ez a tény. is arra vallj hogy a közbiztonsági szervek mind eredményesebben oldják meg feladataikat. Munkánkat segítette az az intézkedés, hogy bizonyos tisztséget, állást csak erkölcsi bizonyítvánnyal ren­delkező emberek tölthetnek be; Ennek alapján eddig 109 bün­tetett előéletű személyt távolí­tottak el a gazdasági élet kulcspozicióiból. Amint azon­ban az elmondottakból is kitű­nik, sok tennivaló vár ránk. Munkánkban továbbra is ér­vényre juttatjuk a pártveze­tés politikai irányelveit, és mindent elkövetünk azért, hogy feladatainkat hiánytala­nul teljesítsük. késők tudását növelni tudjuk. A szervezeti szabályzat ki­mondja, hogy a pártszervezetek számoltassák be a gazdasági vezetőket az üzem gazdaságos­ságáról, életéről, helyzetéről. A fakorlát az, hogy a főkönyvelő beszámolóját, a különböző mű­szaki mutatókat nemigen értik a párttitkárok. Javaslom ezért, hpgy a párttitkár elvtársak­nak adjunk tájékoztatót, ami megmagyarázza a különböző műszaki és gazdasági mutató­kat. Végül — nem akarok ün­neprontó lenni, hisz komoly eredményeket értünk el a párt- kongresszus tiszteletére —, de Kaposvárott több vállalat 1959 áprilisában olyan felajánlást tett, amit már április 30-ra el is értek. Mikor megkérdeztük, hogy miért ilyen szerények, azt mondták, hogy a nyereségrésze­sedés kérdésében még nem fog­lalt állást a kormány. Tehát az egyéni érdéket helyezték elő­térbe. Ha a kongresszusi fel­ajánlás teljesítése olyan ütem­ben föl vt volna egész évben, mint a mostani időszakban, leg­alább 3—4 millióval nagyobb eredményt értünk volna eh Ha el tudjuk érni, hogy a gazdasági vezetők nagyobb fe­lelősséggel, nagyobb lelkiisme­retességgel foglalkoznak a fér-, melékenvség, az önköltség- csökkentés kérdésével, akkor sokkal nagyobbak lesznek =-'-edményeink. s az ötéves terv célkitűzéseit is meg tudjuk va­lósítani. t Szigeti István, a Marcali Járási Pártbizottság titkára: Erősödőit a munkás-paraszt szövetség Akadnák, akik azt a nézetet vallják, hogy a termelőszövet­kezetek szervezése a munkás­paraszt szövetség lazulását vonja maga után. Ennek a né­zetnek az ellenkezőjét bizonyít­ja a gyakorlat a mi járásunk­ban is. Járásunk egyik felében a tavasz óta termelőszövetke­zetek gazdálkodnak. Akik be­léptek a közös gazdaságba, új, szocialista termelési viszonyok kézé kerültek, új életmódot kezdtek. A termelőszövetkeze­tek tagjai közül mind többen kérdik felvételüket a pártba, s így ebben az évben sokkal több tagjelöltet vettünk fel, mint a múlt esztendőben. A szövetkezeti parasztok lát­ják, hogy a mezőgazdaság át­szervezése helyes dolog, mert számukra biztos megélhetést nyújt Tudják azt is, hogy nemcsak várni kell a munkás- osztály segítségét, hanem ne­kik is vannak kötelezettségeik a munkásosztály iránt. Ezzel magyarázható az a tény, hogy amíg járásunk 15 egyéni közsé­gében ' eddig összesen mintegy 10—12 vagon szabadgabonát vásároltak fel. addig termelő­szövetkezeteink több mint 90 vagon gabonát adtak át szer­ződéses alapon az államnak; További feladatunk, hogy a termelőszövetkezeti tagok köz­ti réteghatárokat eltüntessük, átalakítsuk az emberek tuda­tát, hogy ezzel is mind jobban erősítsük a munkás-paraszt szövetséget, a proletárdiktatú­ra alapját. A munkás-paraszt szövetség keretében —he­tesen a ma még egyéni gazdál­kodást folvtatő parasztoknak is van kötelezettségük. 'Pártmun­kánk fontos részének kell te- km*'”"M. ho'*” e kötelezettsé­geikre. ezek teljesítésére fel­hívjuk az egyéni parasztok fe­gyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom