Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-29 / 254. szám
flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK,t Somogy/ Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 251. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. október 29. MAI SZAMUNK TART ALM ÁBÓL: Á nagyatádi sport „műhelyeiben'4 (4. oldalon) Úttörő Hír dó (5 oldalon) « A színjátszás műsorpolitiká ónak alakulása Nagyszakácsiban (6. oldalon) Felszólalások a megyei pártértekezleíen A kétnapos megyei pártértekezlet tegnap folytatta tanácskozását. Számos felszólalás hangzott él, s a vita összefoglalása után határozatot hgzott a pártértekezlet. A megyei pártbizottság és a megyei revíziós bizottság újjáválasztása, valamint a kongresszusi küldöttek megválasztása után tegnap véget ért a ta/nácskozás, Lapunk mai számában megkezdjük a vita ismertetését. Holnapi számunkban közöljük a pártértekezleten elhangzott többi felszólalást, a határozatot és a megválasztott megyei pártbizottság és a megyei revíziós bizottság tagjai névsorát. Növeljük dolgozóink műtzaki képzettséget ★ ★ Nagy Lajos, a megyei pártbizottság párt- ás tömegszervezetek osztályának vezetője: Fontos feladatunk a falusi pártsxervexetek erősítése Az eternit években jelentős eredményeket értünk el a párt erősítésében, az ipar. a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztésében. Az eredmények elismerése mellett felszólalásomban néhány olyan fogyatékos- sátgról kívánok beszélni, amely gátja annak, hogy még nagyobb sikereket érhessünk eL Pártunk, bár kevesebb tagot számlál, de ütőképesség, egység. fegyelem és tömegbefolyás szempontjából erősebb, mint a Magyar Dolgozók Pártja volt. Ennek ellenére néhány községben még gyengék vagyunk, s ezekhez tartozik több olyan termelőszövetkezeti községünk is, ahol a párttagok száma a 10 főt sem éri e-L Kell-e bizonygatni, hogy az ilven helyeken nehézségetek vannak, ' mélyekfiek Oka" * a számszerűleg is erős kommunista pártszervezet hiánya* Meg béli tehát keresnünk és el kell távolítammk azokat az akadályokat, melyek az erős falusi párt- szervezet létrehozásának útjában állnak, öt olyan körülményt látok, mely elsősorban falun gátolja a nárt számszerű, de különösen befolyásának gyorsabb ütemű fejlődését. Az egyik ilyen körülmény a kommunista párt- szervezet elzárkózottsága, befelé fordulása. A kislétszámú pártszervezet tagjai élik a maguk szervezeti életét, taggyűléseket tartanak, tanácskoznak egymással, beleszólnak abba, hogy ki legyen a boltos, az italboltvezető, a felvásárló stb. A tanács vezetőivel tartják a kapcsolatot, de a falu politikai hangulatának irányítására nem futja erejükből. A falu politikai hangulatát befolyásolja a párt és a kormány általános politikája, mely találkozik a dolgozók érdekeivel. Egyébként a helyi lakosság nemigen érzi vagy tapasztalja, hogy létezik pártszervezet is a faluban, amelyhez tanácsért lehetne menni, ahol választ adnának kérdéseikre, ahol igyekeznének megmagyarázni, hogy mi miért és kiért történik ebben az országban. Igaz, nehéz ezeknek az elvtársaknak a helyzete, de még jobban nehezíti munkájukat, ho~-- nem is törekednek a falu legaktívabb, legalkalmasabb dolgozóinak pártba való felvételére. Az elmondottakból következik a második gátló körülmény. Számos helyen hjányzik a párttagok és a párt önki vüliek közötti kölcsönös bizalom. Nemegyszer tapasztaljuk, hogy egyes községekben párttagjaink általánosítanak, és így nyilatkoznak a község lakóiról: »•ezek a reakció szekértolói", vaav »»az amerikaiakat várják", vagy »-ezeket egyáltalán nem érdekli a politika" stb. Ismerős hang ez sokunk számára. és nem azt mutatja, hcffv túlzaUa» búnÁnefc ezeken a helyeken - a dolgozókban. Ha viszont ezekben a községekben a pártcmkívüliekkel beszélünk, akkor nem valami dicsérő szavakat hallunk egyes párttagokról. Fel kell tenni a kérdést, hogy kinek kedvez az ilyen vagy hasonló légkör? Kinek van belőle haszna? Pártunknak semmi esetre sem. Éppen ezért fel kell lépni ellene. Arra kell törekednünk, hogy bízzanak a helyi kommunistákban; i Elvtársaink munkájukkal olyan elismerést vívjanak ki, olyan kölcsönös bizalmat alakítsanak ki a párttagok és pártonkivüliek között, amelyre minden időben, minden munkában építeni lehet. Csak így válhs& képessé egy alapszervezet hivatása betöltésére. A harmadik gátló körülmény az itt-ott megmutatkozó elbizakodottság. Sajnos, szaporodnak az olyan jelenségek, hogy egves elvtársak elért eredményeink láttán úgy gondolják, minden rendben van. jól megy minden, a kommunistáknak kisebb erőfeszítésekre van csak szükségük, és mindent el tudnak érni. Igaz, nagyok az eredményeink. De ebből nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy most már nem kell az embereket meggyőznünk üdvünk igazáról, politikánk helyességéről. Fel kell lépni az elbizakodottság, önteltség, parancsolgatás minden megnyilvánulása ellen. Dolgozzunk szerényen, fáradhatatlanul. és akkor növekszik majd az a szimpátia, mely körülveszi a pártot, és amely nélkül a párt nem tud eredményes munkát végezni, A negyedik akadály a tö- mégszervezetek. tömegmozgalmak szerepének meg nem értése, lebecsülése. Feladataink nemcsak nem csökkente^ hanem nőttek is. Meg tudjuk-e oldani ezeket csak a kommunistákkal, meg tudjuk-e nyerni megyénk dolgozóit pártunk politikájának csak a kommunisták erejére támaszkodva? Világos, hogy nem. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak segítségével az emberek tízezreit hozhatjuk közelebb a párthoz, taníthatjuk, nevelhetjük, szervezhetjük őket. De ehhez arra van szükség, hogy ne idegenként kezeljük a tömegszervezeteket, hogy munkát és szerepet adjunk számukra. Egyes párttagok, amikor olyan megbízatásokat kapnak, hogy egyik vagy másik tömegszervezetbe menjenek dolgozni, büntetésnek, 'képességeik lebecsülésének vélik, pedig kor ántsem így van. Igaz, hogy nagyon hullámzó az a tevékenység, amelyet a tömegszervezetek végeznek. Nekünk is jobban kellene segíteni őket. De az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy a tömegszervezeteknek bátrabban. határozottabban kell kezdeményezni, és arra törekedni, hogy ne csak segítséget kérjenek a párttól, hanem minél nagyobb, minél több seS^S£toftSSSfc.,Já®er Ww. 3 T™zmL Vál!a,al mmir. ban, hogy a tömegszervezetek a politikailag legaktívabb embereket akarják mindannyian szervezetükhöz csatolni. így előfordul, hogy egy-egy embernek négy-öt funkciója is van, ebesek túl vannak terhelve, ezzel szemben több száz értelmes. becsületes ember nincs foglalkoztatva. Ezen változtatni kell ahhoz, hogy javuljon a munka. Az ötödik gátló körülmény j az. amit a beszámoló is szóvá tett, éppen ezért csak megemlítem. Az ugyanis, hogy nem végez minden párttag pártmunkát. Felszólalásomban főképpen a hibákról szóltam. De. ismétlem, ezt nem azért tettem, mert nincsenek igen számottevő eredményetek, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy nagyobb erőfeszítések útján eredményeinket jelentősen növelni tudjuk. Ehhez az erőfeszítéshez megyénkben rendelkezésre áll a megfelelő erő. Rajtunk, a megye kommunistáin .áll az, hogy ezt az erőt a Központi Bizottság útmutatása alapján úgy használjuk fel, hogy abból még nagyobb haszna legven pártunknak, egész népünknek, szocializmust építő hazánknak. A beszá- noíó részle- esen elemezte a megye iparának helyzetét, az iparfejlesztés ddigi eredményeit, és elvázolta a ovábbi feladatokat. Egyetértünk azzal, hogy iparunkat fejleszteni kell, és megfelelő színvonalra kell emelnünk. Erre azért is szükség, van, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében felszabaduló falusi munkaerőt az iparban foglalkoztathassuk. Törekedni kell azonban arra, hogy ennek a munkaerőnek jelentős része a mezőgazdaság belterjesebbé tételével a falun maradjon. Az ipar fejlesztésében három tennivaló van. Meglévő, elavult üzemeinket korszerűsíteni kell, ezáltal növekszik a termelés volumene. Másrészt üzemeink bővítésével újabb munkások felvétele válik lehetővé. A feladat harmadik része: új üzemek létesítése. A továbbiakban a termelékenység növelésének néhány módszeréről kívánok szólni. A szalagrendszerű termelés megvalósítására megyénkben nagyobb gondot kell fordítani. A munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő nyolc órájának teljes kihasználása olyan feladat, amelyet minden üzemben biztosítani kell. A termelés szervezettségének javítását elősegíti a műszaki színvonal növelése. Elmondhatom, hogy üzemünkben történt előrehaladás ezen a téren. 1958-ban a Vas- és Fémipari Kombinátban 2 mérnök és 4 technikus irányította a termelést. Ma nálunk 11 mérnök és 7 technikus végzi ezt a munkát. Ugyanakkor dolgozóink 10 százaléka, 41 fő tanul különböző technikumokban főiskolán, egyetemen. A szaktudás növelése is hozzájárul ahhoz, hogy üzemünk feladatait minél sikeresebbén oldjuk meg. Boross Gyula, a kaposvári 1-es területi pártszervezet titkára: Rendszeresen adunk pártmegbizatást alapszervezetünk tagjainak Szeretném tájékoztatni a pártértekezletet, elsősorban a vidéki elvtársakat párt- szervezetünk munkájáról. 1956. november 10-én 56 fővel alakítottuk meg alapszervezetünket. Ide léptek be azok az elvtársak is, akik akkor még munkahelyükön nem tudtak bekapcsolódni a pártmunkába, mivel ott nem jött létre alapszervezet. Később taglétszámunk 300-ra nőtt, majd a tagok egy része át jelen tette Huszár József, a somogyszili Petőfi Tsz elnöke: A legnagyobb gondot az állattenyésztésre fordítjuk Termelő- szövetkezetünk november 1-én ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Eredetileg 18 családdal indultunk, majd felfejlődött szövetkezetünk. 1953- ban is és az eilenforradalom idején is azok a családok tartottak ki a közös gazdálkodás mellett, akik kezdetben megalakították a termelőszövetkezetet. Az alapító tagok 90 százaléka kommunista. A párttagok munkájára minden körülmények között lehet számítani. A 24 tagot számláló termelőszövetkezet az ellenforradalom után használatába vett 415 hold földet, hogy a táblákat megmentsük. • Most 544 családdal, 835 taggal dolgozik termelőszövetkezetünk. Földterületünk 6500 hold, ebből 5315 hold a szántó. A termelőszövetkezet fejlődésével párhuzamosan szükséges volt az is, hogy párttagjaink fgyre szorgalmasabb munkát végezzenek. Ebben mindinkább az alapító . tagokra számíthattunk. De számíthattunk olyan középparasztok- ra is, akik azelőtt már tagjai voltak a termelőszövetkezetnek. Ők is látják már, boamilyen eredményeket tűd akár egy év alatt is elérni egy község parasztsága, ha összefog. A mi termelőszövetkezetünk a párt és az állam segítségével sok épületet létesített és jószágot szedett össze. A tsz- tagok 400 szarvasmarhát adtak be. Volt olyan dolgozó paraszt, aki 14 tinót hozott a termelő- szövetkezetbe. Ma 780 szarvas- marhánk, 825 sertésünk, 237 lovunk van. Ezek nagy részét a tsz-tagok hozták be. Hogyan ment végbe a nagy átalakulás községünkben a tavasszal? Hosszú, kitartó munka volt a gazdák meggyőzése. Most már tsz-ünk új tagjai is látják, hogy a termelőszövetkezetben szépen fejlődik az állatállomány, és látják, hogy a barázdák eltűnnek, s a gépek sokasága jó munkát végez. Kezdetben nehéz volt megértetni azt,, hogy nem úgy van, ha akarok, megyek, ha nem akarok, nem megyek dolgozni a közösben. Mindenkinek meg kellett érteni, hogy dolgozni kell, hisz egyéni korában is dolgozott, és most is a so- mogyszilr parasztoknak kell a földet megmunkálni. így elértük, hogy minden család dolgozott a termelőszövetkezetben. A kapálás pl. — igaz, hogy a kyfcottca egy részénél csak egyszer — megtörtént, kapálat- lan területünk nem volt. Az aratási és cséplési munkát az idei időjáráshoz viszonyítva idejében befejeztük. Az őszi búza vetés.ével is végeztünk. A határozati javaslatban szó van arról, hogy az állattenyésztésre fordítsuk a legnagyobb gondot. Ez helyes. Ha azt akarjuk, hogy több húst adhassunk az országnak, és fokozzuk földjeink termőképességét istállótrágyával, akkor mind több és több állatot kell tenyészteni, hizlalni. Távlati tervünk, hogy még 50 százalékkal emeljük az állatállomány létszámát. Csak így biztosíthatjuk a megfelelő részesedést és a terméshozamok fokozását is. Szükséges ehhez az is, hogy megfelelő épületekkel rendelkezzünk. Az idén 600 szarvasmarha-férőhelyet létesítettünk. Az elért eredményeket nagyban köszönhetjük a járási pártbizottság, a megyei párt- bizottság, a járási és megyei tanács segítségének, a termelőszövetkezet és a gépállomás közötti jó viszonynak. Ezenfelül köszönhetjük az Autóközlekedési Vállalatnak, amely tsz-ünket patronálja. Mindent megtesznek azért, hogy a termelőszövetkezetben a könyvelés rendben legyen, és egyéb területeken se legyen hiányosság. Sokat segítettek bennünket gépkocsival is a betakar? tások idején. magát munkahelye pártszervezetébe, melynek létrehozásában tevékenyen részt' vettek a mi elvtársaink. Nagy gondot okozott nekünk is párttagjaink pártmunkával való ellátása. Arra törekedtünk, hogy mindenki képességének, érdeklődési körének megfelelő pártmegbízatást kapjon. Kiépítettük a pártcsoportokat. Létrehoztuk a népnevelő gárdát. Ennek tagjai rendszeresen dolgoznak. Hetenként vagy kéthetenként összehívjuk őket. .Ilyen alkalmakkor beszámolnak végzett munkájukról, a .munkájuk közben szerzett tapasztalataikról. Ezek megvitatása és az újabb párthatározatok ismertetése lehetővé teszi, hogy az agitációs csoport az előtte álló újabb feladatokat sikeresebben oldja meg. E megbeszéléseken mindig szó esik a város dolgozóit foglalkoztató problémákról. Elvtársaink megelégedésére pártklubot hoztunk létre. Rendszei'esen tartunk klubnapokat. Természettudományos előadások hangzanak itt el, amelyekre pártcnkívülieket is meghívunk. Klubrendezvényeink iránt #iagy érdeklődést tanúsítanak elvtársaink. Feladatunknak tekintjük, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk a párton kívüliekkel. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy igyekszünk jobban együttműködni a különféle társadalmi szervekkel, töroegszervezetek- kel. Reméljük, hogy ezáltal pártmunkánk eredményesebbé válik. /> Van javítani való a ma pártszervezetünkben is. Bírálni megtanultak elvtársaink, az önbírálat gyakorlására viszont alig akad példa. Az is előfordul, hogy alapszervezetünk egyik-másik tagja nem veszi meg havonta a pértbélyeget. Ezeket az elvtársakat figyelmeztetjük arra, hogy a tagdíj fizetése a párttagok szervezeti abalyzatban előírt kötelessége.
