Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

Péntek, 1959. október 23. SOMOGYI NÉPLAP Péter János beszéde az ENSZ-közgyülés plenáris ülésén New York (MTI). Az ENSZ- közgyülés plenáris ülésén az úgynevezett tibeti kérdés vitá­jában szerda délután a ma­gyar küldöttség nevében fel­szólalt Péter János, a külügy­miniszter első helyettese. Bevezetőben megállapította, hogy a mostani nemzetközi helyzetben a jelen vita erősza- • kolása sok delegátusban nem növeli a bizalmat egyes nyu­gati hatalmak és szövetsége­seik jó szándékai iránt. Vitat­hatatlan tényekkel fejtett^ ki, hogy félrevezették azokat a küldöttségeket, amelyek jó szándékkal szavaztak a kérdés napirendre tűzése mellett, mert nemhogy elősegítették volna a kérdés megoldását, hanem a nemzetközi helyzetnek, első­sorban a délkelet-ázsiai hely­zetnek, és azt lehet mondani: még magának a dalai lémának is ártottak az úgynevezett ti­beti kérdés napirendre tűzésé­vel. — Mit mondanak a tények? — folytatta beszédét. ■— Hadd kezdjem ezzel: néhány nappal ezelőtt'a delegátusok a dalai láma. egy újabb nyilatkozatá­ról értesültek, amelyben kifej­tette, hogy nem kívánja a nemzetközi feszültség fokozá­sát, és kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy senkit se ítéljenek eL Ez a nyilatkozat, ha össze­vetjük gyűlölet diktálta ko­rábbi állításaival, megnyilat­kozásainak lényeges megválto­zását mutatja. A szóban forgó néhány nap folyamán ugyanis — mint az ENSZ-ben működő saj lótudósítók jelentik — delmi utazók és vallási zarán­dokok útján eljutottak a ti­beti lakosság bizonyos réte­geihez. A tibeti társadalmon belü’i ellentmondások olyan éle­sekké váltak, hogy a Kínai Népköztársaság államrend­je és a központi népi kor­mány intő tanácsa nélkül már évekkel ezelőtt nyílt polgárháború tört volna ki Tibetben, és ez a pusztulást jelentette volna azok szá­mára, akik jelenleg a dalai láma környezetét alkotják. a malájföldi és ir delegá­tus megváltoztatta a hatá­rozati javaslat eredeti szö­vegét, és mellőzött minden utalást a Kínai Népköztár­saságra. Eltekintek a két párhuzamos változás különös összetalálko­zásától, csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a kérdés napirendre tűzése már önma­gában is láthatóan ártott a nemzetközi helyzetnek, ezért került sor ilyen változásokra. Azonban a kérdés közgyűlés elé hozásának nyilvánvalóan rossz kihatásait csak minden idevonatkozó határozati javas­lat teljes visszavonása teheti jóvá. Egy másik ténysorozat: A Kínai Népköztársaság meg kívánta őrizni a múlt minden értékes szellemi hagyományát, és meg akarta kímélni a ti­beti társadalmat attól a meg­rázkódtatástól, amelyet az el­avult viszonyokból a modern társadalomba való hirtelen át­menet jelent. A társadalom át­alakító erejének türelmességé- vel visszaéltek Tibetben azok, akik elleneztek minden társa­dalmi változást, és sajátos elő­jogaikat az egész társadalom rovására meg akarták őrizni. Fegyveres csoportok megvesz­tegetése és félrevezetése útján szembefordultak azokkal az erőkkel, amelyek a tibeti tár­sadalom békés megreformálá­sára törekedtek az embertelen viszonyok eltüntetésével s a kulturális és emberi értékek további megvédésével. Meg kellett állítani és vissza kellett verni a reakciós erőknek a tibeti nép érdekei ellen intézett támadását. A valóságban ezt történt Tibetben. aj távolkeleti országoknak és a Kínai Népköztársaság szomszédainak túlnyomó többsége nem kívánja a kérdés megvitatását ebben a szervezetben. Másrészt a napirendi pont fel­vételét megszavazó küldöttsé­gek túlnyomó többsége az Egyesült Államokkal katonai szövetségben lévő kormányo­kat képviseli. Az el nem kö­telezett országok többsége el­lenzi ezt a vitát. A vita szóno­kainak jegyzékén egyetlen olyan el nem kötelezett or­szág sem szerepel, amely fel kívánna lépni a Kínai Népköz­társasággal szemben. Indoné­zia, a délkelet-ázsiai térség egyik legjelentősebb országa a vita ellen foglalt állást. A kö­zeli országok magatartása óva­tosságra kell hogy intse a ke­véssé tájékozott és távoli or­szágokat. Péter János a továbbiakban utalt a tibeti események bo­nyolultságára, Tibet régi tár­sadalmi és kulturális rendsze­rére. Bizonyára van a közgyű­lésben több olyan delegátus, aki már járt Tibetben, és ta­núsíthatja, hogy Péter János ezután megálla­pította, hogy a dalai láma egy változó világ történelmi át­alakulásának hatalmas hullá­maitól sodortatva az esemé­nyek áradatában elvesztette lába alól a talajt. Abban a zűrzavarban, amely a fegyve­res események idején körülöt­te keletkezett, azok kezébe ke­rült, akik ma is befolyással bírnak zavart cselekedeteire. Teljes, komolysággal és joggal él lehet mondani, hogy ez az úgynevezett jóakarói által provokált vita nemcsak a nemzetközi helyzetnek árt, ha­nem a szó különleges értelmi­ben magának a dalai lámának is. Megakadályozhatja abban, hogy felismerje a történelmi és morális valóságot, s idejé­ben elhatározza, hogy mint egy vallási mozgalom egyik vezetője visszatér az őt meg­illető. helyre. A továbbiakban utalt azokra a meggyőző érvekre, amelyek bizonyították, hogy a kérdés előterjesztése és napirendre tüzese az alapokmány és az ügyrend rendelkezései ellenére történt. A felelősség kérdését vizsgálva emlékeztetett rá: A szerdai francia közlemény de Gaulle és Hruscsov személyes találkozását akarja elérni Nyugati hírügynökségek kommentárjai az Egyesüt Államok hiva­talos tényezői jelentették be elsőnek, hogy támogat­ják a kérdés napirendre tüzesét, s az Egyesült Államok külügy­minisztere sajtókonferencián azt mondotta, hogy egyes tag­államok között tárgyalások folynak a kérdés napirendre tűzését célzó javaslatról. Mind­ezek után az lett volna a ter­mészetes és következetes eljá­rás, ha az Egyesült Államok küldöttsége legalább társszer­zőként lép elő a napirendre tűzést kérő javaslatnál. A magyar küldöttség veze­tője befejezésül hangsúlyozta: — A napirendi kérdés kez­deményezői, akik azt remél­ték, hogy e vita nopaganda- hatásai befolyásolják a délke­let-ázsiai országok magatartá­sát a Kínai Népköztársaság irányában, illúziókban ringat­ták magukat. Vitathatatlan, hogy a Kínai Népköztársaság a társadalmi, kulturális és gaz­dasági élet minden területén napról napra erősödik. A szomszédaival kapcsolatban felmerülő esetleges problémák — mint legutóbb India eseté­ben — múló jellegűek, és bé­kés tárgyalások útján, baráti és szomszédi szellemben ren­dezhetők. E vita egyetlen eredménye az lesz, hogy újabb akadályt emel az ENSZ és a Kínai Népköztársaság közé A vita rossz kihatásainak csökkentéséhez a jelenlegi helyzetben. a .közgyűlés íeg- konstruktívabb módon úgy já­rulna hozzá, ha a vitát min­den határozat nélkül lezárná (MTI) A francia kormánynak a Kelet és a Nyugat tervezett csúcstalálkozójához későbbi időpontot javasló szerdai köz­leménye csütörtökön is a kül­politikai hírmagyarázatok kö­zéppontjában áll. WASHINGTON A Reuter washingtoni tu­dósítója szerint a francia kor­mány szerdai közleménye azt a benyomást keltette, hogy de Gaulle véleménye szerint a Nyugat és a Kelet kapcsola­taiban bekövetkezett haladás még nem indokolja a csúcsta­lálkozó megtartását — azaz röviden szólva: a franciák bi­zalmatlanok. Ha ez valóban így van — írja a tudósító, lehetséges, hogy de Gaulle saját maga is előbb személyesen akar talál­kozni Hruscsovval. Nem sza­bad ugyanis elfejejteni, hogy Macmillan angol miniszterel­nök és Eisenhower amerikai elnök az idén már találkozott a szovjet kormányfővel, és e találkozásokat követően vált hajlandóvá a csúcstalálkozón való részvételre. MOSZKVA Az AFP moszkvai tudósítója azt jelenti, hogy moszkvai nyugati megfigyelőknek feltűnt a megélénkült szovjet—francia diplomáciai tevékenység. Külö­nösen nagy jelentőséget tulaj­donítanak r.nn_k, hegy Vinog­radov párizsi szovjet nagykö­vet — csuQán öt nappal de Jean moszkvai francia nagy­követnek Hruscsovnál tett lá­togatása után — felkereste de Gaulle-t, és — értesülések sze­rint — átnyújtotta Hruscsov személyes üzenetét. A tudósító szerint felvetődik a kérdés, vajon a francia kor­mány — a nyugati szövetsége­seivel folytatott tanácskozásai­val párhuzamosan — nem ka- pott-e máshonnan — mégpedig a »legjobb helyről« — bizta­tást a nemzetközi légkör to­vábbi enyhülésére, mielőtt szerdai közleményében ezt az enyhülést a csúcstalálkozó fel­tételeként emlegette. LONDON A BBC párizsi szerdán este azt hogy »most már vehető, de Gaulle Hruscsovot Párizsba, es neu hagyott kétséget afelől, hogy i szovjet kormányfő eleget' tes; ennek a meghívásnak«. tudósítója jelentette bizonyosra meghívta NEW YORK A New York Herald Tribu ne megállapítja, de Gaulle-nal szerdán nyilvánosságra hozot álláspontja »elmélyítette a bi zonytalanságot Nyugaton«. »/. francia köztársasági elnök ál lásfoglalásának kétségtelenü halasztó hatása lesz« mind a nyugati kormányfők Eisenho­wer által javasolt előkészíti találkozójára, mind pedig ma gára a csúcsértekezletre. (MTI Franciaország értesítette szövetségeseit, hogy meghívta Párizsba Hruscsovot Párizs (AP). Mint az AP hírügynökség jelenti, jól tá­jékozott párizsi körökben közölték, hogy Franciaország hi­vatalosan értesítette szövetségeseit, meghívta Párizsba Hrus- cscwot, a Szovjetunió miniszterelnökét. Fenti körök szerin' Hruscsov a meghívást elfogadta. A meghívás hivatalos beje leütését csupán a látogatás időpontjának megállapítása késlelteti. Az angolokat felháborítja de Gaulle húzódozása a csúcstalálkozóiéi Szavazás a „tibeti kérdésben" New York (MTI). Hírügynök­ségi jelentések szerint a köz­gyűlés szerdán este szavazott az úgynevezett tibeti kérdés­ben előterjesztett ír-malájföldi javaslatról, amely — a Kínai Népköztársaság megnevezése nélkül — kifejezte az ENSZ »aggódását« a tibeti események miatt, továbbá »tiszteletét« nyilvánította a tibeti nép em­beri jogai, kulturális és vallási élete iránt. a modern felfogású ember számára elképzelhetetlen lehetett egy több száz és több ezer évvel elmaradott rendszert minden emberte­len intézményével együtt fenntartani. — jelentette ki. A lakosság viszonylag nagy •fBmegei jószág és élettelen szerszám módjára a földesurak tulajdonát alkották. A job­bágyság e szigete körül egy új világ volt kialakulóban. Egy­részt a tibeti nép maga lát­hatta egy új társadalmi rend gyors fejlődését Kínában, más­részt az Indiában és a gyar­mati sorból felemelkedett több más délkelet-ázsiai országban megindult újfajta emberi élet- md szóló hírek, főleg kereske­Az amerikai hidegháborús körök sugallta javaslat mel­lett szavazott 45 ország, név szerint Ausztrália, Ausztria, Kanada, a csangkajsekisták, Dánia, Malájföld, Görögor­szág, Haiti, Izland, Irán, Íror­szág, Izrael, Japán, Jordánia, Laosz, Libéria, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Űj-Zé- land, Norvégia, Pakisztán, Fü- löp-szigetek, Svédország, Thai­föld, Tunézia, Törökország, az Egyesült Államok, továbbá 17 latin-amerikai ország. Ellene szavazott a Szovjet­unió, Ukrajna, Belorusszia és a hat népi demokratikus or­szág, köztük a Magyar Nép- köztársaság küldöttsége. 26 ország tartózkodott a sza­vazástól, ezek: Afganisztán, Belgium, Burma, Kambodzsa, Ceylon, a Dominikai Köztár­saság, Etiópia, Finnország, Franciaország, Ghana, India, Indonézia, Irak, Libanon, Lí­bia, Marokkó, Nepál, Portugá­lia, Szaud-Arábia, Spanyolor­szág, Szudán, Dél-Afrika, az Egyesült Arab Köztársaság, Nagy-Britannia, Jemen és Ju­goszlávia. A szavazás előtt felszólalt Sir Pierson Dixon angol kül­dött is. Kijelentette, Nagy-Bri­tannia küldöttsége tartózkodni fog a szavazástól, mert nem akarja megszegni az alapok­mányt más országok belügyei- be való' beavatkozással. Külön ben is helyesebbnek tartaná a határozat nélküli puszta vitát, mert szerinte ez sokkal többet használ a »tibeti népnek«. Krisna Menőn (India) szin­tén bejelentette, hogy tartóz­kodni fog a szavazástól, bár a malájföldi—ír javaslat indíté­kai véd együttérez. Hangoztat­ta, hogy a dalai láma igen fia­tal ember, aki jelenleg is al- elnöke a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának, s a kérdés élezése csak meg­nehezítené a megbékülést. Palamarcsuk, Ukrajna kül­dötte megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság szigo­rúan tiszteletben tartotta a Tlbetre vonatkozó 1951. évi megállapodásokat, s a lázadás a tibeti nép létérdekei ellen irányult. Ezután a malájföldi küldött elismételte a Kínai Népköz- társaságra szórt régebbi rágal­mait, majd a közgyűlés a sza­vazásra tért. Kuznyecov szovjet kulügy- miniszterhelyettes a szavazás után felszólalt. Hangoztatta: A »tibeti kérdés« kezdeményezői­nek nem sikerült szert tenniük azok szavazataira, akikére a leginkább számítottak, akikre a leginkább szükségük volt. Ez érthető is, mivel mind a kér­dés felvetése, mind a szavazás törvénytelen akció. Az ehhez hasonló lépések csak a nem­zetközi feszültség éleződését eredményezhetik, ' s a felelős­ség teljesen azokra a körökre hárul, amelyek az ENSZ lo­bogója mögé bújva igyeksze­nek a béke és a biztonság el­len tevékenykedni. London (MTI). A párizsi hi­vatalos közlemény, amely a tavasszal tartandó csúcstalál­kozó mellett foglal állást, az első pillanatban nagyon ked­vezőtlen benyomást keltett Londonban. Az Evening News diplomá­ciai tudósítója írja: — De Gaulle szétzúzta azt a reményt, hogy nemsokára lét­rejön a csúcstalálkozó. A pá­rizsi közlemény megerősíti azt a londoni felfogást, hogy de Gaulle még mindig húzódozik. A Star diplomáciai tudósító­ja jelenti: x — Anglia a mielőbbi csúcs- találkozó mellett van, mivel Macmillan fenn akarja tartani a jóindulat felé irányuló len­dületét, amelynek újabb erőt adott Hruscsov amerikai láto­gatása. Az angol külügymi­nisztériumot meglepetésként érte a párizsi hír. De Gaulle magatartása fel­boríthatja a hamarosan tar­tandó csúcstalálkozón alapuló összes terveket. A Newsweek londoni tudó­sítója ezeket írja: — Macmillan szeretnie olyan csúcstalálkozót, amelyre a Kí­nai Népköztársaságot is meg­hívnák. Ügy érzi azonban, hogy előbb a négy nagyhata­lomnak körülbelül a legköze­lebbi 18 hónap folyamán tar­tandó csúcstalálkozó-sorozatán haladást kell elérnie Berlin, a leszerelés és a Közép-Kelet ügyeiben. Ezután Macmillan javasolná, hogy a négy nagy­hatalom fordítsa figyelmét a Távol-Keletre, s hívják meg Mao Ce-tungot a Kínai Nép- köztársaságot közvetlenül érintő ügyek megvitatására. A francia közalkalmazottak tüntetése Párizsban Párizs (MTI). Szerdán est« Párizsban 40 000 közalkalma­zott gyűlt össze a városiház« előtti hatalmas téren. A nagj tüntetés a közalkalmazottai országos követelési napjánai betetőzése volt. Szerdán szerte az országiba! mindenütt gyűléseken, tünte­téseken követelték a közalkal­mazottak béreik rendezését. A párizsi tüntetésben részt véve nagy tömeg a pénzügyimiinisz- térium épülete elé vonult, és Pinay miniszter ablaka alatt ilyen kiáltások hangzottak el: »Adják meg söu-jairikat«. A felvonulók éltették a szakszer­vezetek akcióegységét. Több helyütt sztrájkokra és munkabeszüntetésekre is sor került. Párizs utcáin szerdán telt szemetesládák álltak a járdák szélén, mert a szemét- szállítók erre a napra abba-* hagyták a munkát fl francia szélsőséges elemek felforgaté tevékenységének újabb részletei Párizs (MTI). A szélsőséges elemek kormányellenes felfor­gató tervéről egyre több rész­let válik ismeretessé az UNR vezetőinek jóvoltából. Louis Terrenoire, az Unió az új köz­társaságért nevű párt parla­menti csoportjának elnöke az UNR-képviselők előtt részlete­sen kifejtette, miből áll a »fel­forgató terv«. Tömeges kilé­péseket akartak előidézni az UNR-ből. A nemzetgyűlés al­gériai vitáját lezáró szavazás során pedig a jobboldali füg­getlenek egy részének és az al­gériai képviselőknek a segítsé­gével minimálisra akarták csökkenteni a Debré-kormány többségét. A parlamenti manő­vert utcai tüntetések támogat­ták volna. Ezek megszervezé­sére Algírból Párizsba érkezett Guy Ribeaud, az algíri május 13 1 puccs szakavatott irányí­tója. A kettős akciónak a Deb- né-kormány lemondását kellett volna kierőszakolni. Az új mi­niszterelnököt Georges Bidault személyében találták volna meg Az UNR-ból kilépett Pascal Arrighi, a korzikai puccs hőse pedig pénzügymi­niszter lett volna. A francia kormány is meg­tárgyalta — Débré előterjeszté­se alapján — a belpolitikai helyzetet. A dolog természeté­nél fogva á minisztertanács ál­lásfoglalásáról neim nyilatkoz­nak. A különböző politikai pár­tok és szervezetek annál több közleményben foglalkoznak az »összeesküvéssel«. Az Emberi Jogok Ligája nyugtalanságá­nak ad hangot a franciaorszá­gi »prefasiszta« légkör miatt, és felhívással fordul a közvéle­ményhez: követelje a kor­mánytól a bűnösök felkutatá­sát és példás megbüntetését. A Föld leghidegebb része kapja a legtöbb meleget a naptól — állapították meg a szovjet tudósok Leningrad (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, három szovjet antarktiszi expedíció eredmé­nyei alapján megállapították, hogy az An­tarktisz, a leghidegebb földrész kapja a Nap­tól a legtöbb meleget. Nyáron másodpercen­ként egy négyzetméterre több mint 30 000 ka­lória meleg érkezik a Napból. Ez 15—20 szá­zalékkal több, mint az Egyenlítőn, és másfél­szer annyi, mint az északi sarkvidéken. Az Antarktisz térségei fölött felhőtlen az ég, és így a napenergia szakadatlanul éri a földrészt az egész sarki nap idején. A szovjet tudomány fejlődésének távlatairól Moszkva (TASZSZ). A szovjet csillagászok jelenleg a Hold láthatatlan oldalát tanulmá­nyozzák. A Hold térképén hamarosan új ten­gerek és kráterok jelennek meg — mondotta Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudor mányos Akadémia elnöke a Komszomöl Köz­ponti Bizottságának moszkvai plénumán. . A Szovjet Tudományos Akadém-ia elnöke beszédében részletesen foglalkozott a szovjet tudomány fejlődésének távlataival. Most — mondotta — a tudománynak meg kell oldania a rakétákkal váló rádióösszeköt­tetés feladatát már nemcsak a Eöld és a Hold közötti távolságon, hanem az olyan rakéták esetében is, amelyek talán a Marsra és a Vénuszra mennek. Ezek nehéz, de teljes mér­tékben megoldható feladatok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom