Somogyi Néplap, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

Beszámolóink a járási pártérte kézi etekről ★ ★ * TABI JÁRÁS: A tömegnek támogatásával tovább előre Szombaton tartotta meg pártértekezletét a tabi járás. A pártklubbam összegyűlt kom­munisták meghallgattak Kő­vágó Gyula járasd párttitkár előadásában a pártbizottság beszámolóját Rámutatott ar­ra a lendületre, amely az el­múlt években a tabi járás kommunistáinak munkáját jel­lemezte. — Igen nagy része van a Járás komrounástéinák abban — mondotta —, hogy a földte­rület 70 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik, s hogy 16 falu szövetkezeti községgé fej­lődött Hangsúlyozta, milyen fontos szerepe van a kommu­nistáknak a szövetkezeti köz­ségekben. Ott, ahol a párt­szervezet idejében hozzáfogott a politikai és nevelő-munkához, az eredmény sem maradt el. Nágocson a kommunisták kez­deményezésére foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a három szövetkezetét egyesítik. A kommunisták jól látják, hogy az egyesülés meggyorsí­taná a község gazdasági és politikai előrehaladását. Azok­ban a községekben, ahol a termelőszövetkezetben nincs pártszervezet, létre kell hozni. ' , beszámolóban a többi kö­zött irtait a titkár a helves pértmumka módszereire. Be- degkénen, Nágocson, ahol a titkár támaszkodik a pártszer- 1" ’et kommunistáira, és a munkába bevonják a párton- kívülieket is, jól haladnak előre. A jövőben a pártmunká­nak a pártszervezetek jó tö­megkapcsolata, mozgósító ereje legyen az alapja A járás ipa­rosítása, a kulturális élet, a kádermunka kérdéseinek elem­zése után vázolta Kővágó elv­társ azokat a feladatokat, amelyek a pártszervezetek fo­kozott és állandóan követke­zetes, jó munkáját követelik meg. A revíziós bizottság el­nökének beszámolója után élénk vita következett. Egyed. László azt hangsú­lyozta, hogy a kommunisták­nak az eddigieknél jobban kell a népfront segítségére támasz­kodni. Takács Pé térné, a bá- bonymegyeri szövetkezet köny­velője a szövetkezet munkájá­val foglalkozott. Elmondta, hogy szövetkezetük a megyei pártértekezletre befejezi a ve­tést. Döbrösi Imre, a darány- pusztai gazdaság vezetője a beszámolónak a járás iparosí­táséval foglalkozó részéhez kapcsolta szavait. Javasolta azoknak, akik az iparszegény járás iparosításával foglalkoz- koznak, próbálják meg itt az illóolajgyártás fejlesztését, mert ehhez a mezőgazdasági adottságok megvannak. Tanai Imre úttörőtitkár főként az ifjúság problémájával foglalko­zott. Azokra a bírálatokra vá­laszolva, amelyek a pártérte- kezleten az ifjúsággal kapcso­latban elhangzottak, azt mon­dotta, hogy nemcsak kritizál­ni kell az ifjúságot, hanem se­gíteni is kell neki. A somogy- meggyesi felszólaló a tömegek párt iránti bizalmáról szólt. Tóth István rendőrkapitány a szövetkezetek megerősítéséről szólva hangsúlyozta az alap­szabály megtartásának fontos­ságát. Segítsenek ebben a párttagok. Kiss Károly, a Ka- rádi Gépállomás igazgatója el­mondotta, milyen erőfeszítése­ket tesznek a gépállomás dol­gozói a munkák elvégzéséért. A gépállomás dolgozóinak ne­vében párosversenyre hívta a Tabi Gépállomás dolgozóit. I Tizenöt szövetkezetben a me­gyei pártértekezletig befejezik ! a vetést. November 30-ra pe- ' dig a mélyszántást is elvégzik. Ferencz József, a Tabi Gépál­lomás igazgatója a kihívást el­fogadta. Majd Takács István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője szólalt fel. — A hozzászólásokból kitű­nik — mondotta —, hogy a já­rás szép eredményeket ért el. de kitűnik az is, hogy sokat kell még tenni, javítani Nagy feladat vár a pártszervezetekre a parasztság tudatának átfor­málásában. Az őszí munkákról szólva hangsúlyozta, hogy az idei vetéssel alapozzuk meg szövetkezeteink jövő évi jöve­delmét. Ez a munka tehát rendkívül fontos. Azelőtt a föl­dek nyolcvan-—kilencven szá­zalékát kézzel vetették be, most pedig mindenki a gépál­lomástól vár mindent. Több rugalmasság, találékonyság, akarat kell a munka sikeres el­végzéséhez. A szövetkezetek megszilárdítása fontos felada­tunk. Nagy fontosságot tulaj­donított a burzsoá és kleriká­lis ideológia szétzúzásának. Felhívta a figyelmet a gyak­ran jelentkező önelégültség veszélyére. Meg kell erősíteni a kislétszámú pártszervezeteket — mondotta — aktív kommu­nistákkal. A pártértékezlet a tömegek­kel való szorosabb kapcsolat, a szövetkezetek megszilárdítá­sa és az ifjúság nevelésének jegyében szabta meg a jövő feladatait. Az értekezleten felolvasták a pártértekezletet üdvözlő táv­iratokat, majd újjáválasztották a pártbizottságot, a revíziós bizottságot, és megválasztottak a járás küldötteit a megyei pártértekezletre. FONYÓDI JÁRÁS: A nép bizalmát visszük a kongresszus elé Fonyódon vasárnap rendez­ték meg a járási pártértekezle­tet. Az elnökségben többek kö­zött helyet foglalt Tömpe Ist­ván elvtárs, a Központi Bizott­ság tagja, földművelésügyi mi­niszterhelyettes, Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Homyák Mihály elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A pártbizottság beszámoló­ját Nemes János elvtárs, a pártbizottság titkára tárta az értekezlet elé. A nemzetközi helyzet és az ellenforradalom járási eseményeinek elemzése után — bár mezőgazdasági jel­legű járás a fonyódi — először az ipar fejlődéséről adott szá­mot. A cement- és nádfeldol­gozó üzem egymilliós bérűi á- zást kap — mondotta, így is­mét növekedhet az iparban foglalkoztatottak száma. Örömmel állapította meg a továbbiakban, hogy a járás összterületének 68 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Tizenöt tsz-község van a járás­ban és 3 ts.z, s összesen 39 000 holdon gazdálkodnak. Elemezte a tsz-szervezés tanulságait, s nagyon helyesen, állapította meg: nagyobb gondot kell for­dítani arra, hogy a családtagok is megtalálják helyüket a tsz- ben; hogy állandóan folytas­sunk rétegagitációt, s a tsz pártszervezetek — melyek oda­adó, lelkes munkát végeztek a szervezés idején — jobban kap­csolódjanak be a tsz irányítá­sába, politikai életébe. A párt- munkávjji kapcsolatban szó esett arról, hogy emelni kell a kommunisták műveltségi szán- vonalát, több egyéni paraszt-. hoz kell eljutni a kommunis­táknak, és általában tervsze­rűbbé kell tenni az agitációs, propaganda munkát. A pártértekezlet igen jó munkát végzett. Erről tanús­kodtak a kommunisták meg­fontolt szavad, javaslatai, ki- 1 egészítésed olyan lényeges kér- , désekhez, melyekről elfeled- | kezett megemlékezni a külön­ben tartalmas, sokrétű beszá­moló. Kovács Béla PTO-vezető például arról beszélt, hogy a pártépítést sokszor leszűkítik a tag- és tagjelöltfelvételre. A párt szervezeti, ideológiai, cse­lekvési egységének fokozásáról szólt, s figyelmeztetett a párt tisztaságának megőrzésére. Ke­vés tsz-pártszervezet vitatta meg az őszi munkákkal kap­csolatos tennivalókat — hang­zott Kovács elvtárs bírálata, majd az ideológiai képzés fon­tosságáról beszélt. A kommu­nisták — s ez tanácskozásuk egyik legfőbb értéke — igen határozottan foglaltak állást a tanulás, a szakmai és politikai képzés mellett. Németh Ernő általános iskolai igazgató- helyettes elmondta, hogy a kommunisták 61 százaléka nem végezte ed a 8 általánost, s ennek oka az is, hogy az iskolaigazgatók még nem is­merték fel a dolgozók tanítá­sának fontosságát. A kezdet mégis biztató: Fonyódon az idén 28-an jelentkeztek levele­ző oktatásra, s ebből 25 párt­tag. Szokola Károly né járási tanácstitkár és Petrás Pál a politikai képzést szorgalmazta Balassa Béla elvtárs, a mező­gazdasági osztály vezetője be­számolt arról, hogy a tsz-ek a tervezettnél nagyobb termés­átlagot értek el; több állatot, terményt adtak az államnak, mint tavaly. A sikerrel még­sem szabad megelégedni. Ko­vács István gyugyi tsz-elnök eredményeiről beszélt, a társa­dalmi útépítésről, és jelezte, hogy a terjengő rémhírek mi­ként gátolják munkájukat. Ki­rály József a társadalmi tulaj­don védelméért szállt síkra. Cseri Ferenc a földművesszö­vetkezetek fölad áfát, munká­ját értékeflite, Pommert Gott- fridmé, Balatonboglár csúcstit­kára pedig a beszámolóra rea­gált, s a parasztemberek kö­zötti politizálásról beszélt. A bizottság segítségét kérte Proity Márton buzsálki egyéni gazda ahhoz a munkához, mely az ő falujuk parasztságát is elvezeti a szocializmushoz. Őszinte helyesléssel fogadták a résztvevők Pardi Ferenc lellei párttitkár szavait. Azt mond­ta: a tömegszervezetek meg­erősítéséhez kommunistákat kell küldeni oda, ehhez viszont tervszerű, tartalmas pártéletre van szükség. A továbbiakban elmondotta, hogy a felsőbb pártszervekhez könnyű kádert találni, de nehezebb pártalap- szervezeti titkárt. Figyelmez­tetett: többet kell törődni a káderképzéssel. Pardi elvtárs sokallta az értekezleteket. Túl sok a gyűlés, nem énnek rá a vezetők ismerkedni a falu problémáival. Felszólalt Tömpe István elv­társ is, örömét fejezte ki. — Engedjék meg, hogy mun­kájukat hálásan megköszön­jem. Öröm, hogy Scmogyot ilyen kommunisták képviselik. A továbbiakban a párt- kongresszusról beszélt, és azt mondotta: bizalmat viszünk a kongresszus elé, a nép bizal­mát, melyet nehéz harcok árán lehetett megszerezni. A szavak visszanyerték értelmü­ket, s a helyes .politika alap­ján olyan állapotokát terem­tettünk, hogy nem kell szé­gyenkeznünk a kongresszus előtt. Az értékes, szinte minden területre kiterjedő vita után a járás kommunistái nagy kö­rültekintéssel, fele lősséggej^vá- lasztották meg vezetőiket, köztük Nemes János elvtársa''. a járási pártbizottság titkárát. NAGYATÁDI JÁRÁS: Társadalmi üggyé kell a mezőgazdaság szocialista Szombaton ünnepélyes kere­tek között zajlott le a járási pártértekezlet Nagyatádon. A tanácskozáson megjelent Ró­nai Sándor elvtárs, az ország- gyűlés elnöke, a Politikai Bi­zottság tagja, Hevesi János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Bogó László elvtárs, a KISZ megyei titká­ra, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja és dr. Kassai János elvtárs, a megyei tanács v. b.-titkára. Torma István elvtárs, a párt­bizottság titkára a pártbizott­ság beszámolójában részletes, igen mélyreható elemzéssel tárgyalta három év politikai, gazdasági, kulturális eredmé­nyeit. hibáit, s olyan következ­tetéseket vont le. melyek egyúttal meghatározták a ten­nivalókat is. A járás ipari fej­lődése, a dolgozók életkörül­ményeinek javulása számotte­vő. A továbbiakban még fokoz­ni kell a termelés pártellenőr­zését, a kommunisták tevé­kenységét a munkafegyelem megszilárdításában — mondot­ta, majd az ipar fejlesztéséről beszélt. Kenyérgyár, élelmi- szeripari gépgyár és nagyará­nyú raktárbővítés szerepel a tervekben. A mezőgazdasági munkával kapcsolatban megállapította, hogy a burgonya és a dohány kivételével itt a legalacsonyab­bak a terméshozamok, s hoz­zátette, hogy a tsz-ek 1958-ban jobb eredményt értek el, mint az egyéniek. A kommunisták feladatait körvonalazva elmon­dotta, hogy meg kell értetniük a dolgozókkal a szocialista me­zőgazdaság lényegét, tsz-párt- szervezeteket kell létrehozni, s a régi tapasztalatok hasznosí­tásával társadalmi üggyé kell tenni a mezőgazdaság átszer­vezését. Sok szó esett az őszi mezőgazdasági munkákról, a gépállomások feladatairól, és elismerően nyilatkozott a be­számoló a járás öt állami gaz­daságáról, melyek elsőségét év­tizedes tapasztalat igazolja. A pártélet hiányosságait érintve szóba került, hogy a kommu­nisták nem mernek személyre szólóan bírálni, kevés a nők arányszáma a pártban, s bírál­ta a pártbizottsági tagokat, akik közül sokan részt vesz­nek az üléseken, s ezzel elin- tézettnek vélik feladatukat. A kulturális, egészségügyi és tö­megszervezeti élet értékelése után érthető, hogy élénk vita alakult kd az értekezleten, s a kommunistáik igen nagy fe­lelősséggel szóltak a közeljövő legfontosabb feladatairól. Böhm József elvtárs, a Lá- bodi Állami Gazdaság főagro- nómusa eredményeiléről beszélt, s arról a segítségről, melyet szakmai útmutatás, vetőmag vagy tenyészállat formájában igen szívesen vesznek a tsz-ek. A tapasztalatok azono-m a po­litikai segítség hiányából árul­kodnak. s ezen kell mielőbb változtatni. A hozzászólók néha ismét­lésekbe bocsátkoztak, mégis igen értékes vonása volt az ér­tekezletnek, hogy többen és felelősséggel, segítő szándék­kal, a hibákat bátran feltárva szóltak a termelőszövetkeze­tekről, a mezőgazdaság hely­zetéről. Madasfalvi Ferenc elv­társ az agitációs munka kam­pányszerűségét bírálta, s utalt a tsz-községekre, amelyeket megalakulásuk után ugyancsak magukra hagytak a pártmun­kások. Kasza Márton, a sza- bási Győzelem agronómusa a kis tsz-ek egyesítéséről be­szélt, mely kizárná a gépekért és más lehetőségekért folyó hajsza támasztotta ellentéte­ket. Elmondotta, hogy a jöve­delemelosztás módja nem meg­felelő, de kár lenne ráerőltetni a tsz-ekre más gazdaságok ta­pasztalatait. Az alapszabályza­ton belül mindenütt kísérle­tezzék ki a legigazságosabb módszert — javasolta. Csuma Gyula elvtárs a tsz-ek raktá­rozási problémáiról beszélt, s megjegyezte, hogy sokszor nyilvánvaló a megoldás, csak a megyei szervek akadályokat gördítenek útjába. Többen sa­ját munkaterületük problémái­ról szóltak, így Gerőcz Emil a tenni átalakítását Fonalgyár fejlesztéséről, Má­tyás János a földművesszövet­kezetekről, Kiss József a mű­velődéspolitikai irányelvek végrehajtásának terveiről Gaál József főhadnagy és Csurgó Sándor százados a hon­védség és községi szervezetek kommunistáinak együttműkö­déséről, Sun György a párt po­litikai és cselekvési egységé­nek fokozásáról, Sasvári Fe­renc a járás gondjairól mond­ta el észrevételeit, véleményét. A vitában felszólalt Rónai Sándor elvtárs. Bevezetőben a Politkaj Bizottság üdvözletét tolmácsolta, értékelte a beszá­molót. majd elshondotta, hogy a Központi Bizottság bizalma nyilvánul meg az ország népe iránt abban, hogy lehetőséget nyújt az irányelvek megvita­tására. — Egyetértő összefo­gásra van szükség s ezt a de­mokratizmus erősítésével, a párttagok és pártonkívüliek együttműködésével valósíthat­juk meg. Az összefogás erejé­vel küzdhetjük le a jobb- és baloldali nézeteket. Le kell vonnunk az ellenforradalom tanulságait, s arra kell töre­kednünk, hogy egységes, elvi alapon nyugvó, szilárd párttal valósítsuk meg magasztos cél­kitűzéseinket — mondotta. A továbbiakban a külpolitikai helyzetet elemezte, majd a bé­kéről beszélt, mely éltető ele­me népünknek, nagy küzdel­münknek. Bogó László elvtárs a kom­munisták erőfeszítéseiről be­szélt. a falusi tsz-pártszerveze- tek, üzemi kommunisták oda­adó munkájáról, s a megyei végrehajtóbizottság köszönetét, elismerését fejezte ki. Utalt a hibákra, az őszi munkákban és a felvásárlásban tapasztalható lemaradásra. A nagyatádi járás kommu­nistái ezután megválasztották az új pártbizottság, a revíziós bizottság tagjait és a megyei pártértékezlet küldötteit. To­vábbra is egyhangúlag bizal­mat szavaztak Torma István­nak. a járási pártbizottság tit­kárának. MARCALI JÁRÁS:-J Nagyobb helyszíni segítséget teem elősző ve tb ezeteknek a (Tudósítónktól.) Ünnepélyes külső, hétközna­pi, munkás tartalom. Ez jelle­mezte a marral i járás pártér­tekezletét, amelyet szombaton tartottak meg a marcali hely­őrségi tiszti klubban. Az értekezleten részt vett a Központi Bizottság képvisele­tében dr. Varga András, vala­mint Nagy Lajos és Kisdeák József, a megyei pártbizottság tagjai. Az értekezlet elnökévé a küldöttek Petrekanits Andort, a járási pártbizottság osztály- vezetőjét választották meg. A megnyitó után Szigeti István, az MSZMP Marcali Járási Bi­zottságának titkára tartotta meg a pártbizottság beszámo­lóját. Beszédében részletesen ele­mezte a járás ipari üzemeinek, ktsz-einek fejlődését, jelenlegi szerepét, feladatait, majd át­tért a mezőgazdaság helyzeté­nek ismertetésére. Foglalko­zott a termelőszövetkezetek szervezésével, jelenlegi gaz­dálkodásával. A feladatokról szólva a többi között megálla­pította: a járási pártbizottság munkatársainak, a járási ta­nács vezetőinek a jövőben töb­bet kell a tsz-ekben tartózkod­ni a termelőszövetkezeti ta­gok között. Majd a gépállomá­sok szerepéről, munkájáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a megnövekedett igényeket csak a munka jobb, magasabb szín­vonalú megszervezésével lehet kielégíteni. Közoktatási téren a többi között a bukási arány­szám csökkentését jelölte meg feladatul. Ezután a pártszer­vezetek belső életéről beszélt. Megállapította, hogy nem elég bátor a párttagok agitációs te­vékenysége, és rendszertelen a pártszervezetek tömegmunká- ía. A beszámoló után az érte­kezlet a revíziós bizottság je­lentését hallgatta meg, majd a hozzászólásokra került sor. Kiss László, a Böhönyei Ál­talános Iskola igazgatója köz­ségük párttagjainak a tovább­képzésbe való példamutató be­kapcsolódásáról, a vezetőség­választó taggyűlések határoza­tainak eddigi végrehajtásáról, a járási pedagógus pártcsoport létrehozásának szükségességé­ről beszélt. Büki János, a ne- mesvidi Alkotmány Tsz elnöke a községi pártszervezetnek az ellenforradalom óta megtett fejlődéséről számolt be, majd kérte az újonnan megválasz­tandó pártbizottság tagjait, hogy a jövőben a helyszínen segítsék őket problémáik meg­oldásában. Sidó Antal sző- esénypusztai párttitkár üzemi — erdészeti — pártszervezet megalakításának szükségessé­géről szólt, dr. Göndöcs László mesztegnyői körorvos az ér­telmiség soraiban tapasztalha­tó pártbefolyás erősödéséről beszélt. Böröcz Imréné, a já­rási nőtanécs titkára a nőta­nács téli terveit ismertette. Ezután Takács István vései tanító hozzászólása követke­zett: a vései termelőszövetke­zetben tapasztalható laza mun­kafegyelemről, a nehézségek­ről, valamint a szülők köré­ben végzendő nevelőmunka szükségességéről és formáiról beszélt. Molnár Imre, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetőié a járás mezőgazdaságá­nak helyzetét elemezte. A pusztakovácsi Dimitrov Tsz el­nöke, Puskás József a termelés növelésének lehetséges módjait sorolta fel hozzászólásában^ majd a tsz-ben várható ter­méseredményeket ismertette. Az iskola és a helyi pártszer­vezet kapcsolatát elemezve őszintén megállapította, hogy a pártvezetőség nem nyújtott kellő segítséget a község pe­dagógusainak. Bállá László őrnagy a kato­nák között végzett pártmunka eredményeiről, a polgári la­kossággal való kapcsolatról be­szélt. Gál József sávolyi tsz- elnöknek a mezőgazdaság át­szervezéséről való hozzászólá­sa után dr. Varga András kért szót. Beszédében a termelő­szövetkezeti mozgalom egyes kérdéseiről, a mezőgazdaság átalakításának módszereiről, a törvényesség szigorú megtartá­sáról beszélt. Utána Kiss Jó- zsefné niklai tanácselnök szólt a beszámolóhoz, majd pedig Keresztes József a pártíegye- lemről, a fegyelmi vizsgálatok eredményeiről beszélt, és rész­letesen ismertette a munkás­őrség szerepét, tevékenységét. Végül Nagy Lajos elvtárs, a párton belül helyenként meg­nyilvánuló elbizakodottságról,, a tudatformálás módjairól, va­lamint a párt számszerű fej­lődéséről szólt. Az értekezlet második napi­rendi pontjaként a küldöttek megválasztották a járási párt- bizottság tagjait, valamint a megyei * pártértekezlet küldöt­teit. A járási pártbizottság élére továbbra is Szigeti Ist­ván elvtársat választották.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom