Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

riLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JkZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam, 218. szám. iRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. szeptember 1". Mai számunk tartalmából: Á bonnyai párttitkár (3. oldalon) Marietta-pusztai kísérletek (5. oldalon) Harminc ország kiállításán (6. oldalon) Hí EHSZ-közgyülés főbizottsága javasolja, hogy tűzzék napirendre az algériai kérdést New York (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az ENSZ-közgyűlés főbizott­sága (az úgynevezett napirend előkészítő bizottság) szerda délelőtti ülésén megkezdte a közgyűlés 14. ülésszaka napi­rendi javasüatának összeállí­tását. A főbizottság javasolta, hogy a 14. ülésszak december 5-én fejezze be munkáját; A délelőtti ülésen a főbi­zottság 54 napirendi pont elfo­gadását javasolta a közgyűlés­nek, többek között a világűr békés felhasználásának, a Pa­lesztinái arab menekültek to­vábbi ENSZ segélyezésének, valamint az ENSZ-rendőri erők kérdésének megvitatását. A két leglényegesebb nem­zetközi probléma, amellyel a főbizottság a délelőtti ülésen foglalkozott, az algériai kér­dés és a Kínai Népköztársaság ENSZ tagsága volt Bár Franciaország felkérte a főbizottságot, hogy ne java- . Koäja az algériai kérdés napi­rendre tűzését, a szerda dél­előtti ülésein Mehdi Ben Abbud marokkói küldött 25 afrikai és ázsiai ország nevében határo­zati javaslatot nyújtott be az algériai kérdés napirendre tű­zéséről. Rámutatott, hogy az ENSZ feltétlenül illetékes az algériai helyzet megvitatására, mert az a rendeltetése, hogy a béke megőrzésén és a hábo­rú megakadályozásán fáradoz­zék. Armand Berard, Franciaor­szág küldötte úgy igyekezett feltüntetni, mintha az algépjd kérdés napirendre tűzése »-be­avatkozás lenne Franciaország bel ügyeibe és kormánya ne­vében előre »semmisnek és ér­vénytelennek-* nyüvánított minden ilyértelmű határozatot. Mivel a francia küldött nem kért hivatalos szavazást a 25 afrikai—ázsiai ország határo­zati javaslatáról, ezért az el­nöklő Belaunde szavazás nél­kül elfogadottnak nyilvánítot­ta az algériai kérdés napirend­re tűzését javasoló indítványt. A Kínai Népköztársaságot jogosan megillető ENSZ-tagság kérdésében Krisna Menőn kül­ügyminiszter, az indiai ENSZ­küldöttség vezetője határozati javaslatot terjesztett elő, mely­ben kéri a főbizottságot, hogy tűzze a közgyűlés napirendjére Kína ENSZ-tagságának kérdé­sét Az indiai javaslatot támo­gatta Kuznyecov szovjet kül­ügyminiszterhelyettes, aki rá­mutatott: nevetséges és képte­len dolog, hogy mechanikus szavazási módszerrel megaka­dályozzák egy 650 milliós nép jogos kérésének megvitatását. Kuznyecov hangsúlyozta, az ENSZ-nek á Kínai Népköztár­saság ENSZ-tagságának. rende­zésével kellene hozzájárulnia a nemzetközi feszültség enyhülé­sét célzó óhajtáshoz, amely a Hruscsov—Eisenhower tanács­kozásokat áthatja. Támogatta az indiai javasla­tot Csehszlovákia, Románia és Indonézia küldötte is. James Wadswoer, az Egye­sült Államok küldötte felszóla­lásában rágalmakat szórt a Kí­nai Népköztársaságra és Nagy- Britannia, a Fülöp-szigetek, Bolívia és Guatemala támoga­tásával határozati javaslatban indítványozta az indiai javas­lat elutasítását. Sir Pierson Dixon, Nagy- Britannia képviselője kijelen­tette, az angol kormány úgy véli, hogy »továbbra is helyt­állóak azok a meggondolások«, amelyek miatt a múltban a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagsága kérdésének napirendre tűzése ellen szavazott. A főbizottság 12 szavazattal 7 ellenében (egy tartózkodás­sal) az Egyesült Államok kül­döttségének határozati javasla­tát fogadta el, amely az indiai javaslattal ellentétben azt in­dítványozza, hogy a 14. köz­gyűlés ne foglalkozzék a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága kérdésével. * * * New York (MTI). Mint az AFP jelenti gyorshírben, az ENSZ-közgyúlés főbizottsága szerdán vita és hivatalos sza­vazás nélkül javasolta, hogy tűzzék a 14. ülésszak napirend­jére »a Szaharában tervezett francia atomrobbantási kísér­letek kérdését«. A szovjet kormány a leszereléssel kapcsolatbon új javaslatot terjeszt az ENSZ elé Hruscsov beszéde az amerikai országos sajtóklubban Washington (MTI). A nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint Hruscsov szovjet mi­niszterelnök a beltsville-i ame­rikai kísérleti farm megtekin­tése után visszatért Washing­tonba. Megérkezése után. ma­gyar idő szerint 17 óra 35 perckor az amerikai országos sajtóklubba ment. Elkísérte fe­lesége, Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Menysikov nagykövet. Hruscsov a sajtó­klubban beszédet mondott — örömmel találkozom lá­togatásom elején az Egyesült Államok tekintélyes újságírói­val — kezdte beszédét a szov­jet kormányfő. — Nem egyszer volt alkalmam meggyőződni róla, hogy az újságírók igen kíváncsi és élénk képzelő-erő- vel megáldott emberek. Olyan rengeteg kérdés érkezett hoz­zám, hogy ha mindegyikre vá­laszolni akarnék, legalább fél évet kellene itt töltenem. Visz- sza kell azonban te# nem Moszkvába, hogy otthon fogad­hassam az önök tisztelt elnö­két. Hruscsov beszédében emlé­keztetett arra, hogy egy ízben »szputnyikjainak« (szputnyik oroszban eredetileg kísérőtár­sat jelent. Szerk.) nevezte az újságírókat. — Szeretném —• fűzte hozzá —, ha önök ren­des, tevékeny és tárgyilagos szputnyikok lennének. . Kérem önöket, uraim, igyekezzenek helyesen megérteni engem és helyesen tolmácsolni azt, anüt mondok. Ha véletlenül nem a megfelelő szót használom, in­kább kérdezzenek meg — szí­vesen válaszolok, mert nem akarom, hogy egy helytelenül értelmezett szó ellenkezzék az­zal, amit mondtam, amire tö­rekszem. Hruscsov a továbbiakban ki­jelentette, hogy korainak tar­taná jóslatokba bocsátkozni út­jának eredményei felől, hiszen az időjárási prognózisok más­napra való kidolgozása is nem csekély nehézségeket okoz, a politikai prognózis megfogal­mazása pedig nem kevésibbé bonyolult feladat. Amerikai látogatásával kap­csolatban Hruscsov kijelentet­te: Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom — mondotta többi kö­zött —, hogy a legjobb szán­A szovjet tudósok és mérnökök új szakaszt nyitottak meg az űrkutatásban: megalkották az irányítható űrrakétákat Moszkva (MTI). A szovjet sajtó továbbra is részletesen foglalkozik a 'szovjet űrrakéta sikeres repülésének részleteivel és az ebből adódó új lehetősé­gekkel. — Elmondhatjuk, hogy a szovjet tervezők első helyre kerültek a világon, — írja Dobronravov professzor, az ipari és közgazdasági lapban — amikor megalkották az űr­rakéta nagyerejű és tökéletes hajtóművét. A holdrakéta sikere azt bi­zonyítja, hegy a szovjet tudó­sok és mérnökök új komoly szakaszba jutottak a világűr tanulmányozásában: megalkot­ták az irányítható űrrakétát és megtalálták a módját, ho­gyan kell azt pontosan kiszá­mított röppályán eljuttatni a Hold körzetébe. Az a fontos tény, hogy a szovjet technika már irányít­ható űrrakétákat tud előállíta­ni — írja a szovjet tudós —, ipás, fontos eredményekkel is Járhat. Például teljesen lehet­séges a nem is távoli jövőben olyan szputnyikokat készíteni, amelyek irányíthatók és. visz- szatéríthetők a Földre. Az ilyen szputnyikokon már piló­ták és tudományos kutatók is felszállhatnak a világűrbe, hogy előkészületeket tegyenek a további űrrepülésekre. Barabasov ukrán akadémi­kus a Trudban kiféjti, hogy a harkovi csillagvizsgáló csilla­gászai bizonyos fényhatást fi­gyeltek ' meg abban a pillanat­ban, amikor a szovjet űrrakéta a Holdra csapódott. A fényha­tás természetét csak további gondos, optikai és fotografikus megfigyelések alapján lehet majd tisztázni. A cikkíró hangsúlyozza: a szovjet holdrakéta sikere nyo­mán lehetővé válik, hogy az ember hamarabb jusson el a világűrbe. Ez már nem áb­ránd. Olyan fejlemények kü­szöbén állunk, amelyeknek eredményeként az ember el­juthat a Holdra, a Marsra, a Vénuszra és a naprendszer más, hozzánk közel eső boly­góira. A második szovjet űr­rakéta bebizonyította, ha már a Földről is ilyen pontosan lehet irányítani a rakétát, ak­kor ez a pontosság még töké­letesebb lehet, ha majd ember ül a rakétában. Nem telik bele sok idő — írja Bazikin — a moszkvai planetárium igazgatója a Gu- dok című lapban — és önmű­ködő űrállomást küldenek fel a Holdba. Ez az állomás olyan új ismeretekkel gazdagítja majd a tudományt, amelyek lehetővé teszik a következő lépést: az ember felrepülését a Holdba. A Hold felszíne alatt né­hány méter mélységben egyen­letes a hőmérséklet és így bar­langokban, szakadékokban, kráterekben, vagy robbantással előállítható mélyedésekbe ál­landó lakhelyet lehet beren­dezni a Holdba érkező kutatók részére — írja Bazikin. (MTI), dákkal és őszinte szívvel ér­keztünk önökhöz. Elhoztuk magunkkal az amerikai nép iránti barátság érzését és azt az őszinte óhajt, hogy javuljon meg a viszony országaink kö­zött, erősödjék a béke világ­szerte. Ez látogatásunk leg­főbb célja. . Szeretnénk megegyezni az önök kormányával létfontossá­gú kérdésekben. Sok ilyen probléma van, de az elsők kö­zött szeretném említeni a nem­zetközi feszültség enyhítését és a hidegháború megszüntetését, a leszerelést, a német béke- szerződést, a világkereskede­lem kérdését, országaink kap­csolatai megjavításának prob­lémáját. Úgy gondolom, hogy az el­nökkel folytatandó megbeszé­léseink fő témája a hideghábo­rú megszüntetése és a béke megszilárdítása, a nemzetközi feszültség enyhítése lesz. , Hruscsov megjegyezte, hogy a legfőbb cél, amelyre minden nép törekszik, a béke fenntar­tása és a háború kizárása egy­szer s mindenkorra a társada­lom léiéből. A szovjet kor­mányfő ezután így folytatta: A háború lehetetlenné téte­lének legjobb és legmegbízha­tóbb módja az, amikor kivétel nélkül minden állam olyan kö­rülmények közé kerül, hogy nem rendelkezik hadviselési eszközökkel, más szóval, ami­kor megoldódik a leszerelés problémája. A leszerelés ter­mészetesen az államok legér­zékenyebb érdekeit, biztonsá­gát érinti, behatol olyan tit­kos adatok területére, amelye­ket egyetlen állam sem oszt meg szívesen, különösen a nemzetközi feszültség és a kölcsönös gyanakvás légköré­ben. Nem akarok elébe vágni an­nak, amit holnapután szándé­kozom elmondani az ENSZ- közgyűlés ülésén — folytatta Hruscsov —, de annyit kije­lentek, hogy főként a leszere­lés problémájára kívánom rá­irányítani a figyelmet. A szov­jet kormány olyan javaslatot szándékozik megvitatás céljá­ból az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszteni, amelynek — úgy reméljük — fontos szerepe lesz napjaink legégetőbb problémájának megoldásában. De vannak más halasztha­tatlan nemzetközi problémák is. önök számára természete­sen nem újdonság, hogy a Szovjetunió komoly jelentősé­get tulajdonít a német béke- szerződés megkötésének. Rég­óta itt az ideje, hogy végérvé­nyesen rendezzük azokat a kérdéseket, amelyek a máso­dik világháború örökségeként maradtak ránk — ha nem aka­runk megvárni egy harmadik világháborút. A továbbiakban a Szovjet­uniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját jellemez­ve Hruscsov hangsúyozta: Miért sürgetjük annyira, hogy végre megkössék a német békeszerződést? Azért, mert az a tény, hogy nincs békeszerző­dés Németországgal, egy sor■ állam kapcsolatait mérgezi még. Ha nem számoljuk fel az elmúlt háború maradványait, nem tudjuk biztosítani az eu­rópai tartós békéhez szükséges feltételeket, nem lehetünk bi­zonyosak abban, hogy ezek a maradványok nem teszik-e ter­mékennyé a talajt egy új há­ború számára. Önöknek meg kell érteniök — hangoztatta Hruscsov —, hogjr mi korántsem azért be­szélünk a német békeszerző­dés hiányából származó veszé­lyekről, mert félünk a német militarizmustól. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megzabo­lázzuk a revansistákat, hogy észretérítsük őket, ha erre szükség lesz. Önöknek azonban egyet kell érteniök azzal, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a következő tényt: bizonyos nyugatnémet körök azt tervezgetik, hogy összeve­szítik a Szovjetuniót más álla­mokkal, kiélezik a közöttük fennálló viszonyt és a világot a nemzetközi feszültség álla­potában tartják. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelentette, hogy a békeszer­ződés megkötése egyszer s mindenkorra rendezné az olyan kérdéseket is, mint a berlini probléma, amely állan­dó nemzetközi súrlódásokat okoz. A szovjet nép — folytatta Hruscsov — már régen a bé­két választotta. Meggyőződésünk, hogy az amerikai nép is békét akar. Nos, tehát, ha az érdekeink a legfontosabb kérdésben, a bé­ke megőrzésében megegyeznek, eprütt kell haladnunk, egye­sítenünk kell erőfeszítéseinket és el kell érnünk a nemzetközi légkör alapvető megváltoztatá­sát. Ezért gondoskodjunk azon; hogyan lehetne megvalósítani a szovjet—amerikai együttmű­ködést. A Szovjetunió a maga ré­széről kész tanulmányozni minden javaslatot, amely a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok jó szomszédi viszonyá­nak megteremtésére irányul.­Szeretnénk — 'mondotta vé­gül N. Sz. Hruscsov —, ha a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok államférfiadnak találko­zásai hozzájárulnának ahhoz; hogy a Szovjetunió viszonya N agy-Bri tanniához, Franciaor­szághoz és az Egyesült Álla­mok más szövetségeseihez to­vább javulna. Ha ez a véle­ménycsere a Szovjetunió és az Egyesült Államok jobb megértéséhez vezet, ha ezek az államok nagyobb bizalommal lesznek egymás iránt, a vitás kérdések megoldáséiban, ez javára válik Európa és minden kontinens nagy és kis orszá­gainak, de különösen a béke megőrzésének. Beszéde befejezése után a hallgatóság hangos és viharos tetszésnyilvánításba tört ki. A szovjet miniszterelnök éltetése után a sajtóklub elnöke kézfo­gással köszöntötte Hruscsovot? (MTI) Grimiho — Herler megbeszélés Washington (MTI). A nyu­gati hírügynökségek jelentik, hogy Gromiko szovjet külügy­miniszter szerdán magyar idő szerint 15,00 órakor kereste fel hivatalában Herter amerikai külügyminisztert. A szovjet külü pvmini&ztert a megbeszé­lésre elkísérte A. A. Szoldato­va, a Szovjet Külügyminiszté­rium amerikai osztályának ve­zetője. A két külügyminiszter 43 perces megbeszélést folytatott és nagy vonalakban kidolgozta Eisenhower és Hruscsov jövő­heti tanácskozásának tárgykö­rét. Amerikai üzletemberek tülekedése a Hruscsov tiszteletére rendezendő díszebéd meghívóiért New York (TASZSZ). Mint a New York Herald Tribune je­lenti, az amerikai vállalkozók »elkeseredett harcba kezdtek« a New York-i gazdasági klub­ban csütörtökön rendezendő díszebédre szóló meghívókért. Mint ismeretes, a díszebéden Hruscsov beszédet mond. »Több ezer tagunk jelentke­zését utasítottuk vissza, mert nincs elég hely« — mondta a lap munkatársának Eckerman, a gazdasági klub ügyvezető igazgatója. Hozzáfűzte, hogy a jelenlévők száma kétségkívül meghaladja majd a kétezret. »Ez lesz a nagyvállalkozók legnépesebb összejövetele, ami valaha is előfordult egy tető alatt«. (MTI) Hruscsov látogatása a belfsvillei mezőgazdasági kutatóközpontban Washington (MTI). A Reuter jelentése szerint Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdán magyar idő szerint 14 óra 40 perckor feleségével Beltsville- be érkezett. A szovjet minisz­terelnök látogatást tett a vá­ros mezőgazdasági kutatóköz­pontjában. E mintagazdaság 4450 hektáron terül el és lege­lőket, gyümölcs óskértékét, ve­teményeskerteket, kísérleti ga­bonatáblákat foglal magában; A farmon a szovjet vendége­ket Benson amerikai földmű­velésügyi miniszter üdvözölte; Hruscsov megismerkedett a kí­sérleti farm tudósaival és Beltsville tisztviselőivel, majd útnak indult a gazdaság meg­tekintésére. Szovjet igazságügyi küldöttség érkezeti Budapestre V. A. Boldirev, az Oroszor­szági Szovjet Szövetségi Szo­cialista Köztársaság igazság­ügyminiszterének vezetésével szovjet igazságügyi küldöttség érkezett baráti látogatásra Ma­gyarországra. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Nez- vál Ferenc ígazságügyminisz- ter és az igazságügyi szervek más vezetői fogadták. Jelen voltak a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselői. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom