Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

KÁLMÁNCSA VÁROS NÉGYSZÁZ ÉVVEL EZELŐTTI FŐISKOLÁJA Kálmáncsa, a középkori mezőváros Megyénk művelődéstörténeté* nek egyik legérdekesebb feje­zetével Kálmáncsa község tör­ténetében találkozunk. A község cseh eredetű, első lakói még Kálmán király ide­jében települtek be hazánkba, s idővel beolvadtak a magyar­ságba. A község neve a későb­bi oklevelekben folytonosan nyomon követhető. 1281-ben: villa Kalaman Chehy; 1289- ben: possessio Kalman kirly- chey; egy 1359-ben kelt okirat­ban pedig ebben az alakban: oppidum Kalmanchehy — ta­lálkozunk a község nevével. Egy fél évszázaddal ezelőtt is még Kálmáncse néven emle­gették. Kálmáncsa 1193-tól fogva gyakran fordul elő a régi köz­ségek között tekintélyes hely gyanánt. 1395-ben már városi kiváltságokat élvezett; a török hódoltság idejében pedig a megyének legnagyobb és leg­tekintélyesebb városa volt. 1554-ben hat városrészből ál­lott. E tény jelentőségének hang- súlyozása céljából szükséges megemlíteni, hogy az 1495. év­re országosan kivetett subsi- dium-lajstrom szerint az or­szág legnépesebb megyéi ezek voltak: Zala 8979. Mo- sony 9023. Tolna 10 031 és 1/3. Somogy 11 085 és Baranya 15 018 és 1/2 portával. Ebben az időben Somogybán 938 helység, 16 vár és erősség és az alábbi 25 város létezett: Atád. Babócsa. Bélavár. Bony- nya, Csurgó, Hedrehely, Hetes, Igái. Kálmán-Csehi, Komár, Kőröshegy, Lábad, Marcali, Mesztegnyő. Nagy-Szakácsi, Pata, Segesd, Somogyvár, Szent-Pál (Iharosbérény és Fo­gányszentpéter szomszédságá­ban létezett). Szer.yér, Sziget­vár, Túr, Valkó (Tarnóca, Barcs és Babócsa vidékén fe­küdt), Alsó-Zákány és Felső- Zákány. A középkori Kálmáncsa me­zőváros sajátos fejlődésének okai között jelentős szerepe volt annak a körülménynek, hogy fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. Dunán­túl középkori úthálózatának két fontos útja: a pécs—rad- kersburgi és a somogyvár— verőcei út Kálmáncsán haladt át. A fontos kereskedelmi útvo­nalak nyújtotta lehetőségeket kihasználva a város vagyonos lakosai jelentős kereskedelmet, főleg marhakereskedelmet folytattak. Vásáraik híresek és látogatottak voltak. Ennélfog­va a török is jó ideig védel­mezte azokat. Élelmes keres­kedői nemcsak a vidék szarvasmarháit hajtották ki a nyugati országok — főként Styria — piacaira, hanem az ország keleti részében, Debre­cen vidékén is összevásárolták az eladó jószágot Ennek az eleven, lüktető életnek és gazdaságnak az 1566-os esztendő végével, Szi­getvár elestével egyszeriben vége szakadt. A győzelemit­tas török sereg fékevesztetten sorra dúlta-pusztította a fal­vakat és városokat. Valószínű­leg ekkor pusztult el Kálmán­csa is, mely mint gazdag és sok zsákmányt ígérő hely von­hatta magára a rabló törökök figyelmét. Az ez időben So- mogyból. Tolnából és Baranyá­ból rabságra hurcolt 80 000 szerencsétlen magyar között bizonyosan sok kálmáncsai is volt..: A megye legrégebbi városi iskolája A középkor végi Kálmáncsa nem csupán mint gazdasági tényező emelkedett az ország határain is túlható jelentőség­re. hanem a hazai művelődés- történetben is kiváló szerepet töltött be. Mielőtt e kérdés részlete­sebb elemzéséhez fognánk, megemlítjük, hogy hazánkban a plébániai, kolostori és szé­kesegyházi iskolák voltak a középkor iskolatípusai; ezek­hez az ipar és kereskedelem nagyobb kifejlődésének idejé­ben járultak az ún. városi is­kolák a maguk különleges jel­legével s — a többiekkel ellen­tétben — jobbára világi taní­tóikkal. Az oktatás ugyan ezekben az iskolákban is egy­házi szellemben folyt, még ha világi tanítók kezében volt is. Imi-olvasni ezekben is csak latinul tanítottak. De azok a szükségletek, melyek a városi iskolákat életrehívták, világi iiimumiiiimitmitiiiiAi népi reformáció, melynek az t egyik Dráva melletti horvat . »1 i ... .... ,. t községből. Sztáréból szárma­I „csend VilSQánSk felfedezője ► zott Sztáray Mihály volt a har­egy amerikai kongresszusén fcos zászlóvivője, itt gyorsan £ gyökeret vert. szeptember 3-i számában -korunk £ Azt, hogy a jómódú város egyik kiváló úttörőjének-“ nevezi ► jelentős áldozatot hozott la- cousteau kapitányt, az aqualung E icóssága művelésének érdeké­készülék íeltalálóját. Tudvalévő, ►, - - , tA_v hoev Uogy Cousteau és munkatársai- £ ben, tanúsítja az a tény, nogy nak találmánya lehetővé tette, J Kálmáncsán a kor színvonalán hogy az ember hosszú ideig sza- ► álló iskolát talált a reformáció, badon mozoghasson a tenger is- , Az } kol élén Enderik Máté, meretlen mé.ységeiben í a páduai egyetem volt hallga­Cousteau a múlt héteiVJCalypso J ... , rí ,, ___ . nevű hajóján érkezett \#ég az »toia állt. Minthogy a reformá- •merikai nemzetközi óceánográ- * dónak sarkalatos elve völt a fiai kongresszusra. A New York ► népoktatás fejlesztése és az Herald Tribune -egyfajta világ- , .. . .. vop ürkutatónak“ nevezi Cousteau-t ► Ú1 hit mrdetese. szükség és társait, akik a halak birodal- £ minél több képzett predikator- mát fedezték fel az ember szá- J tanítóra. Ez időben hazai fő- ™£ra Ju'^ f iskolák hiányában a tanulni iyek eddig teljesen ismeretlenek vaovó ifjak külföldi egyet ­i. mekre kénys2eiúlnek. Az új érdekből, az árutermelés ér­dekeiből fakadtak. A városi is­kolák mindenképpen az egyre izmosodó polgárság erődítmé­nyeivé váltak a feudalizmus elleni harcaikban. Ilyen, jelentős városi isko­lája volt Kálmáncsának már a XV. században. Hasonló típu­sú iskola abban az időben csu­pán Marcaliban és Somogyvá- rott létezett még. A reformáció első. népi jel­legű hullámai igen terméke­nyítő hatással voltak a vilá­got járt, a haladás eszméi iránt erősen fogékony kálmán- csaiakra. Bizonyos, hogy itt nem hunytak ki a huszitizmus titokban ápolt tüzei sem. A Zsigmond. majd Mátyás kirá­lyok által szétvert, száműzött c.seh husziták közül többen menekültek ide és a szomszé­dos két Dobszába. S minthogy egy régi krónika szerint ; a csehek igen serények voltak huszita hitelveik terjesztésé­ben-“, joggal feltehető, hogy a eszmék forrása ekkor a wit­tenbergi egyetem volt. 1550— 1562 között 13 somogyi és ba­ranyai ifjú tanult Wittenberg- ben. Ez a szám azonban sem­miképpen sem tudta a tényle­ges igényeket kielégíteni. És itt jut történelmi szerep­hez a kálmáncsai iskola, mely­nek, mint láttuk, már a refor­máció előtt is egyetemet vég­zett rektor volt a vezetője. Szegedi Kis István főiskolája Kálmáncsa az elsők között fogadta be az új hitet. 1545- ben már protestáns prédikáto­ra volt a városnak, mely or­szágos jelentőségű hellyé ak­kor emelkedett, amikor Sztá­ray Mihály és a szigetvári ka­pitány. Horváth Márk unszo­lására Szegedi Kis István töl­ti be a prédikátori állást. Szegedi Kis Istvánt a legmű­veltebb s külföldön is legis­mertebb magyar reformátor­ként tartja számon a művelő­déstörténet. 1505-ben született Szegeden. Itt. továbbá Lippán és Gyulán, maid 1535—37-ben a bécsi. 1537 és 1542 között a krakkói egyetemeken tanult. 1543-ban a wittenbergi egyete­men találjuk. Innét hazajőve csaknem évenként, más-más helyre kerül tanítónak (Csa- nád, Gyula, Cegléd, Makó, Te­mesvár. Mezőtúr, Békés), Frá­ter György üldözése, bántal­mazása élői (ki fogságra is vettette) menekülve. Végre Tolnán nyugodott meg. Az it­teni jóhírű iskolában tanított, országos megbecsüléstől övez­ve. Egész reformátort működése főleg az ifjúság nevelésére irányult. Noha kiváló egyházi szónok hírében állott, csak ritkán volt rábírható, hogy legalább a főbb ünnepeken templomi beszédeket tartson. Tanítani szeretett leginkább. Amikor 1554-ben az agg Sztá­ray ismételt sürgetésére a las- kói (Baranya m.) lelkészi ál­lást elfoglalta, nagy nehezen egyezet bele abba. hogy lel­késszé avassák. Mint Horváth János írja kitűnő könyvében (A reformáció jegyében. Bp., 1957.): -letette a „mester” (ta­nító) szép nevet s most doctor- nak neveztetett.“ S mivel a reformáció hosszabb időre megszüntette a katolikus püs­pökségeket, a volt pécsi püs­pökség protestánssá lett papjai püspökké választották. Laskó- ról került Kálmáncsára 1558- ban, s ezzel Kálmáncsa püs­pöki székhely és a hazai refor­máció egyik legfontosabb bá­zisa lett. Kálmáncsai működése alatt érte élete egyik legsúlyosabb csapása: 1561-ben meghal nagy pártfogója, a szigetvári kapitány, Horváth Márk, s ugyanabban az évben az új pécsi bég, minthogy nem siet­tek kaposvári vajdája meg­ajándékozásával, elfogatta több más hívével együtt. A börtönben Perviz vajda ke- gyetlenkedett vele. aztán Szol­nokra hurcolta. Ott hiába járt közben érte János Zsigmond fejedelem. Végül is egy Mező Ferenc nevű ráckevei kereske­dő 1200 forint váltságdíj élle­nében szabadította ki azzal a feltétellel, hogy elfogadja a ráckevei papságot. Kiszabadu­lása után visszatért Kálmán­csára, onnan 1563-ban Rácke­véié távozott. Ott is halt meg 1572-be* cÁ kaldrakéta tudűmány&i felentúslg,ípaL Interjú dr. Almár Ivánnal, a Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársával A Csillagászati Hét alkalmából Kapos­várra érkezett Almár Iván elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Inté­zetének tudományos munkatársa, az Űrhajó­zási Bizottság titkára. Megragadtuk az alkal­mat, és megkértük, hogy a szeptember 12-én fellőtt szovjet holdrakéta jelentőségét néhány szóban ismertesse. — A csillagásznak, alki az égitestek távoli és elérhetetlennek hitt világát vizsgálja, alig- lia lehet nagyobb élménye, mint látni, amint az ember első ízben avatkozik be egy idegen világ életébe, elsőnek éri el egy másik égi­test felszínét. Ebben az élményben volt ré­szünk vasárnap este a Csillagvizsgáló Intézet egyik távcsöve mellett a holdrakéta becsapó­dásakor. Ennek a nagy eseménynek a hatása alatt megpróbálom összefoglalni, hogy mit je­lent ez a becsapódás az emberiség, különösen a tudományos világ számára. Az űrhajózási kísérletek legnagyobb prob­lémája napjainkban az indításkor megköve­telt hihetetlenül nagy pontosság megvalósítása. Ügy hiszem, mindenféle hasonlatnál többet mond az a tény, hogy a rakéta kezdősebessé­gét — nem is a Föld felszínén, hanem az utolsó fokozat kiégésekor, vagyis több száz kilométer magasságban — egy méter/másod- percnél pontosabban kellett beállítami. Ez a második kozmikus sebességhez viszonyítva egy század százaléknyi pontosságot jelent. A szputnyikok esetében egy ekkora sebességhiba még nem okozza a kísérlet kudarcát, legfel­jebb a mesterséges hold a tervezettől kissé eltérő pályán kezdi meg keringését. Hasonló pontosságot kell elérni az indítás időpontjának és a kezdősebesség irányának megválasztásá­ban és megvalósításában is. Ellenkező esetben ugyanis a rakétának a fizika törvényei által megszabott pályája elkerüli a mindössze 3470 km átmérőjű célpontot. Ha a rakéta és a Hold nem találkozik pontosan a két pálya metszéspontjában, akkor az űrrakéta elhalad a Hold mellett, és a naprendszer mesterséges bolygójává válik. Az űrhajó ugyanis ilyenkor gyorsabban halad annál, semmint hogy a Hold gyenge vonzóereje teljesen magához tudná rántani. — Mi a tudományos jelentősége a raké­tának? — A második szovjet holdrakéta tudomá­nyos programjában szereplő mérések közül a legnagyobb jelentőségűnek a kozmikus su­gárzás nemrégen felfedezett »veszélyes öveze­teinek“ vizsgálatát tartom. . Mint az eddigi mesterséges holdak és űrrakéták kimutatták, a Földet gyűrűalakban olyan övezetek veszik körül, ahol a kozmikus sugárzás erőssége több ezerszer nagyobb a normálisnál. A 20—25 000 kilométer távolságban elterü­lő kü3:ő övezet vizsgálata elsősorban holdna- kétákkal hajtható végre. Az ebben az övezet­ben keringő elemi részecskék tanulmányozása a második szovjet holdrakéta fontos feladata volt. Hozzá lehet még tenni, hogy az ered­mény nagyjelentőségű lesz abból a szempont­ból, hogy a világűrbe hatoló élőlények milyen sugárveszélynek lesznek kitéve. Röviden szólni kell még a rakéta prog­ramján szereplő mágneses mérésekről. Keve­set tudunk még a Földtől nagy távolságban uralkodó mágneses viszonyokról, noha ezek jc'entős hatással lehetnek bizonyos geofizikai jelenségekre itt a Földön. A Hold mágneses teréről eddig semmi biztosat nem tudtunk. Az űrrakéta programján végül szerepelt még a világ legnagyobb természetes »égitest­jeinek*', a meteoroknak vizsgálata is. Földünk­re naponta több mint kétezer tonna anyag érkezik — főként porszemek alakjában — a világűrből. Ezek mennyisége és minősége egyes elméletek szerint még az időjárás ala­kulására is befolyással lehet. A meteorok nagvságára és sebességére vonatkozó ismere­tek rendkívül fontosak lehetnek a jövendő űr­hajósok számára is, mert ez szabja meg, hogy milyen vastag páncélzattal kell az űrhajót védeni. — És mit hoz a jövő? — A szeptember 13-i siker bebizonyította, hogy már az irányítástechnika mai fejlettsége mellett is lehetséges műszerek juttatása leg­közelebbi égitest-szomszédunkra, a Holdra. Következő lépésként önként kínálkozik olyan holdrakéta konstruálása, melyek becsapódás előtt hajtóművekkel sebességüket csökkenteni tudják, és a műszereket épségben juttatják a Hold felszínére. Hasonló feladat ehhez a Föld körül keringő valamennyi mesterséges hold műszereinek visszanyerése, az úgyneve­zett visszatérési probléma. Véleményem sze­rint csak ezek megoldása után kerülhet sor az emberrel közlekedő űrhajó útnak indításá­ra, vagy bolygószomszédaink, a Vénusz és a Mars felkeresésére — fejezte be tájékoztató­ját dr. Almár Iván. J. A. Szegedi Kis István szuper- intendensi (püspöki) minősé­gében is tanító maradt. A ta­nítás annyira lételemévé vált, hogy még betegágyában is ta­nított »-mert — mint mondot­ta — a munka, a tanulás nél­küli életet eleven koporsónak tartottam“. A kálmáncsai nép áldozatkészségével fenntar­tott, addig középiskolai jellegű iskolát, amelynek egykori tol­nai tanítványa, Béllyei Tamás, majd egy Imre nevű, köze­lebbről meg nem nevezett egyén és Kamnasi János vol­tak a tanárai, illetve rektorai, lényegében főiskolai rangra emelte (a katolikus szerzők értékelése szerint is!), mivel az az ő működése ideiében (1558 —1563) képzett lelkészeket, il­letve tanítókat bocsátott ki a vidék számára. A komiósdi ref. egyház regi iratai között fennmaradt feljegyzés szerint oda a kálmáncsai iskolából vittek lelkészt. Mivel ez idő­ben még a protestáns lelkészek tanítók is voltak, a kálmán­csai iskola a főiskolai rangú tanítóképzés előfutárának is tekinthető. Érdemes erre a tényre emlékeznünk, amikor népelnyomó századok után, az 1945-ben szabaddá lett magyar nép akaratából pártunk és kormányunk alapos előkészítés után éppen ezekben a napok­ban indította el hazánkban a felsőfokú tanító- és óvónő­képzést, s Kaposvárott is meg­kezdte működését a felsőfokú tanítóképző-intézet. Szegedi Kis István, mint re­formátor öiiálló utakon járt. Luther nem volt rá döntő ha­tással és Kálvin sem. Inkább a Lutherrel szemben álló, ra­dikális felfogású zürichi lel­késznek és szabadsághősnek, Zwingli Ulrichnok a nálunk is üldözött irányzatával tartott. 1 Hol állott és milyen tanrend- 5 szerrel működött a kálmáncsai } főiskolai jellegű tanintézet, ma 5 már nem tudjuk. A törökvilág J pusztításai során az idevonat-3 kozó emlékek is megsemmisül- 3 tek. Arról sincsen tudomásunk, 3 hogy Szegedi Kis Istvánnak j Kálmáncsáról történt távozását után meddig működött még ez j az iskola. Legfeljebb még 1—2« évig létezhetett, mivel a szőr-3 nyű mérvű törökdúlás után« tönkrement lakosság aligha 3 tudta ezt a nagy jelentőségű in- 3 tézményt tovább is fenntarta- ! ni. 3 Szegedi Kis István igen je- 3 lentős irodalmi munkásságot J fejtett ki. Számos teológiai jel- 3 legű munkát írt, azokat az ok- * tatásban is felhasználta, s J módszeresen feldolgozva adta 1 tanítványai kezébe. Könyveit I latin nyelven írta. így azok < külföldön is elterjedtek. Je- 3 lentőségükre mi sem jellem-^ zőbb, mint az a tény, hogy a 3 pápa Szegedi Kis István ősz- J szes műveit — a pápaságot" erősen támadó szellemük miatt J — indexre tétette. Legjelesebb 3 kortársai és a későbbi nemze- j dékek haladó tudósai — köz- J tűk Apáczai Csere János is —* egyaránt a magyar szellem 3 legelsői között említik a ki- J váló magyar tanító-reformá- 3 tort, aki a legsúlyosabb törté- 3 nelmi adottságok közepette 3 igyekezett utat törni a kor ha-3 ladó eszmeáramlatai és a ma- 3 gas színvonalú iskolai oktatás 3 számára. - 3 4 Szabó Gyula i Szovjet „űrutasok“ készülődnek... A Szovjetunióban tíz állatot választottak ki, s azokat mester­séges bolygóval lövik majd fel. Az állatokat most különleges program szerint gyakorlatöztat- ják. A laboratóriumokban ugyanazokat a feltételeket te­remtik meg, amelyek földkörüli repülés közben állnak elő. A tervek szerint az állatok visel­kedéséről út közben televíziós adást sugároznak a Földre. Angol tudós a darwini „hiányzó láncszeméről Dr. Louis Leakey,, a kenyai Coryndon Múzeum kurátora harminckét évig tartó tanganyi- kai régészeti kutatások után megtalálta az első preehumán koponyát, vagyis azt a hiányzó láncszemet, amely a darwini el­mélet igazolására megteremti a kapcsolatot az ember és a ma­jom között. Dr. Leakey ezt a rendkívül értékes leletet, amely­nek korát több mint hatszázezer évre becsülik, egy 18 év körüli fiatal lány csontjának tartja. A koponya szerint ez az élőlény még nem volt a mai értelemben vett ember, de nem volt majom sem, hanem átmenet a majom­ember és az ember között. A Csendes-óceán titkainak felderítése Szovjet tudósok az egész Csen­des-óceánon — az Északi Jeges- tengertől az Antarktiszig - ku­tatásokat végeznek. Lev Zemko- vics, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja szerint a nemzetközi geofizikai év keretében a Csendes-óceánon több mint 20 expedíció működött. Az expedíciók összesen több mint 270 ezer mérföldet tettek meg. A szovjet oceánográfusok a nemzetközi geofizikai év alatt majdnem kétszer annyi kutatást végeztek, mint az amerikai tu­dósok. Most — mondotta Zemkft* vies - megkezdjük a Csendes­óceán titkainak újabb ostromát. Nagyszabású kutatásokat vég­zünk az Indiai-Óceánon. Ezekben a kutatásokban részt vesznek a Szovjetunió, az Egyesült AUamofc és más országok tudósai i*»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom