Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1959. szeptember I*-OGYÄNTOVÁBB? Új vezetőséget választott a Nagyatádi KISZ-szervezet Ez év februári a óta nem tar­tott taggyűlés a nagyatádi te­rületi KISZ alapszervezet. A minap lezajlott taggyűlésen vajmi kevés munkáról számol­hatott be Tóth József, az alap­szervezet titkára. Érdemes boncolgatni, elemezni ennek okát, mert csak így várhatjuk a munka megjavulását. A régi vezetőség egy-két esetben ülésezett ugyan, de azután a vezetőségi ülések is elmaradtak. Megpróbálták pár alkalommal összehívni a tag­ságot, de ez sem sikerült. A tagok többsége közömbös ma­radt, Nem érdekelte a szerve­zeti élet. És erre éppen a ve­zetőség szolgáltatta a legtöbb okot. Nem úgy bánt a tagok­kal, ahogy kellett volna. Nem beszélgetett el velük, inkább egy szűkebb, nyolc-tíz fős kör alakult ki a titkárral az élen, s ez az egyik leglényegesebb oka a tagság zárkózottságának, közömbösségének. Az egy helyben topogás má­sik okának azt említhetnénk, hogy a titkár nem tudta töké­letesein elvégezni a tisztségével járó feladatokat. A télen ugyanis létrehozták az ifjúsági szövetkezetei, és az elnöki te­endőket is Tóth József vállal­ta magára. A két funkció ellá­tásához — sőt, ehhez még más társadalmi munka is hozzá­jött —- sem ereje, sem pedig ideje nem maradt így a FISZ munkája mellett elmaradt a KISZ-munka. Harmadik, de neon utolsó okként említem a következőt. A .tavasszal a kiszisták közül nyolcán a Szovjetunióba utaz­tak az Express Ifjúsági Utazá­si Vállalat szervezésében. Az akkori téves hírek szerint a KISZ-szervezet pénzén uta­zott a »-baráti társaság-« kül­földre Ez azonban nem volt igaz, ma már minden kiszista tudja, hogy ki-ki a saját pén­zén jutott el külföldre. Tehát sértődésre nem lehet ok, ha- Oük az nem, hogy egy-két olyan személy is részt vett az utazásban, aki KlSZ-munkát egyáltalán nem végzett, s he­lyettük arra érdemesebbek mehettek volna. Ennyit elöljáróban az alap­szervezet problémáiról. Szól­junk most a vezetőségválasztó taggyűlésről. Sajnálatos, hogy a gyűlésen a tagoknak csupán alig kétharmada vett részt, pe­dig mindenki kapott meghívót. A beszámoló bizony nem ele­mezte alaposan a helyzetet. Pedig kinek kellett volna nyíl­tan, őszintén feltárni a hibák okát, ha nem a titkárnak? így nenn lehet csodálkozni azon, hogy nem bontakozott ki vita, hisz nem volt mihez hozzászól­ni. Aztán rrfegválasztották az új vezetőséget. A tagság arra köte­lezte, hogy készítse el a szer­vezet részletes munkatervét, és azt még e hónap végén megvitatás céljából tárja a tagság elé. A hozzászólók — Tamás La­jos és Vidék Mihály, a járási KISZ-bizottság munkatársai — hangsúlyozták, hogy megbíza­tásokat kell adni a tagoknak, és végrehajtásukról be kell számoltatni őket. Őszintén, elvtársiasan meg kell bírálni azokat, akik kötelezettségük­nek nem tesznek eleget. Fejes József a sport- és kultúlmun­kával, Szűcs Júlia pedig a tag­ság aktivizálásának lehetősé­gével, módjaival foglalkozott. Végezetül a taggyűlés elha­tározta, hogy az Ifjúsági Aka­démia előadásait fogják hall­gatni a télen azok, akik más politikai oktatásban nem vesz­nek részt. Találkozót szervez­nek a községben levő KISZ- szervezetekkel. Ha az új vezetőség szívügyé­nek tekintii a KISZ-munkát, jól felépített, részletes munka- tervvel áll a tagság elé, akkor rövid időn belül fellendülhet a szervezeti élet a nagyatádi te­rületi KlSZ-nél. A tagság pe­dig, ha már önként vállalta a kötelezettségeket, akkor te­gyen is azoknak eleget. Fiatalos lendülettel Lehet-e a Tejüzemben úgy készíteni az exportvajat, hogy 98 százaléka elfogadható legyen, hogy az ötszázalékos letiltás kettőre csökkenjen, vagy hogy 100 mázsa vaj gyártásánál 2 mázsát megtakarítsanak? A kérdésre Nagy Gizi művezető, Ács Vilma, Horváti János KISZ-titkár, Ober Pálné, Kis- kaposi Pálné, Steibacker An­na és Cseke József határozot­tan így válaszolt: igen, lehet! Úgy végzik munkájukat, hogy ez sikerüljön. Azt is vállalták, hogy a belföldre szánt vajké­szítményekből másod- és har­madosztályú helyett csak első osztályút gyártanak; hogy tö­kéletesen csomagolnak; hogy colibacilus-mentes lesz az ex­portvaj. Úgy látjuk, mintha sokat vállaltak volna. A brigád tagjai fehérköpe­nyesen, a munka megkezdésére készen állnak fél nytolckor. Ezek a reggeli órák már a ver­seny kezdetét és a Tejüzem el­ső szocialista versenybrigád­jának megalakulását is jelen­tik. A brigád összetétele ve­gyes. Ács Vilma 35 év óta dol­gozik az üzemben. Nagy Gizi csak néhány hét óta művezető itt, s alig húszéves. A verseny elindításakor tartott néhány perces bensőséges ünnepség alkalmával a brigádhoz inté­zett szavakra ó válaszol. A feladat nagyságával tisztában vannak. Megbeszélek, milyen módon tudnak a vállalásnak eleget tenni. A fiatal lány sza­vaiból határozottság csendül ki, céltudat, s ez jellemzi a brigád többi tagját is. •— Úgy érezzük — mondja —, hogy ha a több éves tapasztalat egyesül a fiatalos lendülettel, akkor eredményes lesz mun­kánk. Az a virágcsokor, amelyet a KISZ-szervezet képviselője nyújtott át az üzem első szo­cialista brigádjának, a KISZ, a vezetők, a pártszervezet bi­zalmát jelképezte. Az eredmé­nyek mutatják majd meg, hogy e bizalom nem volt hiá­bavaló. Egy rendelet A napokban jelent meg a Népköztársaság Elnöki Taná­csa «.k az ipari termékek mi­nőségének büntetőjogi védel­méről szóló törvényerejű ren­deleté. Igen fontos rendelet ez, igazságos, s a vállalatve­zetők — főleg pedig a minő­ségi ellenőrök — felelősségé­nek fokozására és a vásárló- közönség érdekében már ko­rábban szükség lett volna rá. Ezután már büntethetők azok a vállalati, illetve szövetkeze­ti vezetők, minőségi ellen­őrök, akik rossz minőségű terméket jó minőségű áru­ként hoznak forgalomba. Vagyis a jövőben nemcsak azért a selejtért kell felelni, amely az üzemben keletkezik, hanem azért is. amit sokszor lelkiismeretlenül. nemegy­szer a vállalat anyagi helyze­tének .javítása (!) céljából ad­nak át a kereskedelemnek egyes vállalatok vezetői és minőségi ellenőrei. Többször találkoztunk már selejtes áruval az üzletekben. A boltvezetők Ilyenkor — te­m argójára ségre vonni, ahogy megérd©^ melte volna. Nos, az új ren­delet módot ad erre. Sőt, bün­tetőjogi felelősség terheli azt is, aki az ipari termékek mi­nőségének megállapítására vonatkozó szabályokat szán­dékosan vagy gondatlanság« bői megszegi, így a termék magasabb minőségű osztály« ba sorolva kerül forgalomba, mint ahogyan azt az országos szabvány vagy más előírás elrendelt A teendő tehát világos: iparvállalataink fokozottab­ban ügyeljenek arra, hogy a rendelet szellemében járja­nak el, selejtet ne hozzanak forgalomba. Hogy a szabályo­kat meg ne sértsék, ismertes­sék a dolgozókkal Is az új rendeletet. Ugyanis minél ke­vesebb selejtet gyártanak az üzemben, annál kisebb a va­lószínűsége a rendelet meg­szegésének. Dorcsi Sándor 3000 KÖBMÉTER SILÓT KÉSZÍT A SOMOGYSZENTPÁLI BÉKE TSZ Hadálláshoz hasonló a somogyszéntpáli Béke Tsz központi majorja. A 9 harminc méter hosszú ároksiló partjain földhá­nyások. A mezőről gépkocsik hordják a télire való takar­mányt. A csépléssel végeztek, kazalba hordtak 37 vagon szénát. A tagok egy része most azon fáradozik, hogy mielőbb megteljenek a 3009 köbméter silclakarmány befogadására alkalmas gödrök és árkok. gyük hozzá, nem alaptalanul — az üzemekre hivatkoztak mondván: tőlük kapták a se­lejtes árut. A felelőst azon­ban nem lehetett úgy felelős­Jó minőségű árut adni a vásárlóknak — becsületbeli kötelessége volt s ezután még inkább az lesz minden gyártó vállalatnak. Ha vala­hol ezt netalántán elfelejte­nék, az új rendelet figyelmez­tessen rá. Megtartotta vezetőségválasztó taggyűlését a marcali területi alapszervezet A marcali rendőrklub ízlé­sesen feldíszített nagytermé­ben tartotta meg vezetőségvá­lasztó taggyűlését a marcali területi pártszervezet. Az ün­nepélyes taggyűlést a gimná­zium KISZ-szervezetének kül­döttsége köszöntötte, majd Tombor László, az alapszerve­zet titkára mondta el a veze­tőség beszámolóját. A beszá­moló a község gazdasági, fő­képp azonban kulturális és po­litikai életének részletes elem­zését tartalmazta a pártszer­vezet munkájának tükrében. A beszámolót és a beterjesz­tett határozati javaslatot hosz­szú vita követte. Aradi Gyula a vezetőség munkáját bírálta, Petrekanits Andor, a járási pártbizottság osztályvezetője a párt tömegkapcsolatának szükségességéről és ennek he­lyi módjairól, Horváth Vendéi az őszi mezőgazdasági munkálj elmaradásának okairól és a párttagság ezzel kapcsolatos tennivalóiról beszélt hozzá­szólásában. A taggyűlés második részé­ben megválasztották az új vezetőséget. Élére Aradi Gyula, a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjának vezetője került a mezőgazdasági munkák és a községfejlesztés a Balatonőszödi Községi Tanács ülésén LEV OVALOV A REZGOMB FORDÍTOTTA:BÁRÁNDI KOMOR VILMA 31. Csengetését megelőzve ma­gam mentem neki ajtót nyitni, nem akarván, hogy Márta meg­lássa. De mintha szántszándék­kal történt volna, házvezető­nőm éppen az előszobában a szőnyeget tisztogatta. Csöngettek, és ő nyitott aj­tót. — Fáradjon be, kérem — mondta udvariasan, és utat engedett a vendégnek. Köszöntöttük egymást. — Minden rendben van? — kérdezte az ismeretlen vidá­man. —i Azt hiszem —> feleltem bizonytalanul. — Indulhatunk? Bólintottam és Mártához for­dultam: — Ha holnap feljönne Jan- kowska asszony, mondja meg neki, csak későn érek haza. — Kérem — felelte Márta kissé idegenül. Majd levette kabátomat a fogasról, felsegí­tette rám, és most már egészen más, barátságosabb hangon bú­csúzott: — Szerencsés utat kí­vánok ... Jó utat. ^. Berziny úr. Mártával kiegyensúlyozott, mondhatnám igen nyugodt vi­szonyban voltam, ö végezte a maga dolgát, én éltem a ma­gam életét — nem zavartuk egymást semmiben. Igen kelle­mes hatást tett rám, mindig sürgölődött, és semmi különö­sebb érdeklődést nem árult el dolgaim iránt, és mégis ... Ki kezeskedett azért, hogy Mártát nem az én megfigyelé­semre helyezték mellém^ ki kezeskedhetett azért, hogy a németektől nem kap-e pénzt, vagy az angolok nem fizet- %zk-e neki azért, hogy mister Bláke-et állandóan szemmel tartsa? — Ha azonban mégis vala­milyen okiból sürgősen szükség lenne rám, az »Esplanade« ét­teremben leszünk — mondtam neki, minden eshetőségre szá­mítva. — Bár Jankowska asz- szonynak erről jobb, ha nem szól. Az egyik zsebemben ott la­pult Blake pisztolya, a másik­ban pedig a boxer, amelyet Jankowska tanácsára hordtam magammái. — Mehetünk — mondtam,. Lementünk. Az ismeretlen az autó felé mtett. — Vezessek én? Kinyitottam az ajtót. — Üljön be, majd én veze­tek. Beültünk, elindultunk, és ebben a pillanatban, amikor tulajdonképpen kiszolgáltat­tam magam útitársamnak, hir­telen az az érzésem támadt, hogy nem provokátor, nem el­lenség és nem kém, hanem va­lóban Zseleznov kapitány ... Az igaz, hogy az életben nem lehet mindig csak ösztö­nös megérzésünkre bízni ma­gunkat, ez könnyen (de még milyen könnyen!) félrevezethet a döntő pillanatban, de alábe­csülni sem szabad: nemegyszer mégiscsak a rokonszenv vagy az ellenszenv vezérli lépésein­ket a helyes irányba. Mivel elfogadtam, hogy úti­társam valóban szovjet tiszt, úgy-ahogy megnyugodtam. El­hessegettem az aggodalmas gondolatokat és kételyeket, s inkább arra összpontosítottam figyelmemet. «mit magam kö­rül láttam. Ez különösen fon­tos annál, aki autót vezet egy népes nagyvárosban. Beesteledett, az utcákon mind kevesebben jártak, min­denki sietett, az emberek szét­széledtek a házak között, csak a német tisztek sétáltak most is ráérősen. Az egyik sarkon ör igazoltatta a járókelőket, a ká­véház ablakain át muzsika és valami kiabálás hangjai szű­rődtek ki... Egyszóval: a megszállt Riga élte a maga mindennapi életét. Lassan vezettem az autót. Rigában csak a megszállók jár­tak ilyen lassan, és minél las­sabban hajtottunk, annál ke­vésbé kelthettünk gyanút. Utitársammal alig váltottunk szót; angolul nemigen akaród- zott, oroszul viszont veszélyes volt. — Merre menjek? — kérdez­tem röviden. •— A Mezsa-park oldalán. Ez az óriási park, amely a rigaiak büszkesége, közkedvelt sétahely, sporttalálkozók, ki­rándulások színhelye volt. Sok­sok fájával gondosan ápolt er­dőre emlékeztetett. Ezen a há­borús estén azonban egészen üres volt, csak valahol a leg­mélyén, benn a sűrűben állt egy légelhárító ágyú — ameny- nyiben a hölgy látogatóim tu­dósításának hinni lehetett. Elhagytuk a parkot. — És most? — kérdeztem. — Most helyet cserélünk — mondta útitársam oroszul. — Innen már én vezetem az autót. Hiába próbált rajtakapni; el­határoztam, hogy mindvégig óvatos maradok. — Nem értem, amit mond — ismételgettem makacsul ango­lul. — Hiába képzeli, hogy orosz vagyok. — Micsoda akaratereje van! — mormogta a fiatalember elé­gedetten oroszul, és újra az angolra tért át. — Adja át a kormányt nekem, itt sok a ka­nyarodó, én hamarabb célhoz érek. — És ha nem adom? — Sokra nem megy vele — (Tudósítónktól.) E hó 10-én ülést tartott a felelte nyugodtan. — Nem tud 5Balatonőszödi Községi Tanács. itt eligazodni. — Mosolygott, és fAz ülésen a községfejlesztés- újra oroszul mondta: — Bízza ísel és az időszerű mezőgazda' csak rám magát. Vállat vontam, és helyet cse­réltem vele. fsági feladatokkal foglalkoztak. ÍA községfejlesztéssel kapcso­latban elhatározták, hogy az — No, most fogózkodjék meg jidei és az 1960-as bevételekből — szólalt meg útitársam —, ' ’ ' - *■ ­bújócskázzunk egy keveset. Kanyarogni kezdett a külön­a lakosság készpénzben és tár­sadalmi munkában adott hoz­zájárulásával napközi otthont ű- böző utakon, hol az egyik, hol repítenek. Itt elhelyezhetik a másik irányba fordult az autónk, egyes tanyák mellett elsuhantunk, mások mellett lassan mentünk el, végül egy éles kanyarral letértünk az útról, és egy ház előtt megáll­tunk. Csend volt, útitársam kiné­zett az útra — sehol egy lélek. Mentünk tovább. Ezt a cselfogást még megis­mételte néhányszor, le-leka- nyarodott az útról, megállítot­ta a kocsit és várt. De egyszer sem vettük észre, hogy követ­nének. Azután újra keringem kez­dett, végigszáguldottunk az egyik úton, bekanyarodtunk a másikra, valami tanyához kö­zeledtünk, azután egy major­sághoz értünk, majd vántlanul befordultunk egy széles, tárt kapun. — Szálljon ki — mondta tár­sam gyorsan. Kiszálltam. Egy nyitott fé­szerbe vitte a kocsit, visszajött az udvarra, és becsukta a ki­tárt kaput. Az udvar üres volt. — Megérkeztünk? — kérdez­tem. — Nem, még nem. Várnunk kell. De nem keilesoká várni. Hamarosan egy teherautó i| jött az udvar elé. A sofőr ki­nézett a fülkéjéből, észrevett minket. Mellette egy asszony ült, mindketten lettül köszön­tötték társamat. majd a szövetkezeti tagok gyermekeiket. Társadalmi munkában elkészítik az apa­állat-istálló kerítését, és két hidat létesítenek a község ha­tárában. Dr. Tóth Sándor, a járási ta­nács v. b.-titkára hangsúlyoz­ta, hogy a községfejlesztési tervek megvalósításával a fa­lu érdekeit képviseli a tanács. Az 1960-as tervek összeállítá­sába a lakosságot is be kell vonni. A tanácsülés kielégítőnek találta a mezőgazdasági mun­kák ütemét. Elhatározták, hogy a tanácstagok felkeresik a körzetükben élő termelőszö­vetkezeti tagokat és hozzátar­tozóikat, s megbeszélik velük, hogy minél nagyobb mérték­ben vegyenek részt a tsz őszi munkáiban. Egy ellenőrzés tapasztalataiból (Tudósítónktól.) A Fonyódi FJK vezetői a balatonmáriai földművesszö­vetkezetnél vagyonvédelmi vizsgálatot rendelt eL A vizs­gálatot végző Szabó Ottó FJK- revizor megállapította, hogy a Szövetkezetnél sok a javítani­való. A legnagyobb hibákat a ce- mentáru-üzemben találta. Nincsenek kellően megszervez­ve a termelési és készletnyil­vántartások. A meglevőket |csak utólag vezetik, nem na­ponta készülnek. A nagy ösz- szegű készletek legnagyobb ré­sze a szabad ég alatt tárolt. A raktáros más feladatai miatt sokszor napokig távol van, ilyenkor sok a gazdája, vagy éppen nincs gazdája az anyag­nak. Meg kell szervezni a fél­kész és kész mozaiklap nyil­vántartását, ez könnyítené a Selejt elszámolását. Az értéke­sítéssel foglalkozó előadó munkaideje kihasználatlan. Több feladattal is megbízhat­nák. 146 négyzetméter nádpad­lót teljes értékűnek tartottak nyilván, pedig csak 40—50 szá zalékos értékű. A legtöbb gép- Gyorsan, gyorsan! — süt- jhiba és állásidő az éjszakai műszakban van. Ez is indo- j getett a sofőr. — Szálljon csak fel szapo- íkolttá teszi egy éjszakai üzem­ről*/ — mutatott útitársam a S vezető munkába állítását. A teherautóra. — Ne tartsuk fö1 ícementüzemben a földműves- az embereket. Sszövetkezet vezetői csak bará­(ti látogatásokra m°nr>»v •>’ lenőrzés céljából nem. — Folytatjuk — | A földművesszövetkezet más I munkaterületén is vannak hi­bák. Egy-kettő közülük: A szö­vetkezet tangőharmonikáját két évig a balatonújlaki KISZ- szervezet használta. Nem vi­gyáztak rá kellően, és most ja­víttatására 1000 forintot kell fordítani. 110 darab szikvíz- üveget és 4 szikvízballont be­tét nélkül adott ki a szövet­kezet. A szeszfőzde vezetője 6233 forint értékű használ­hatatlan, a vendéglátóiparban nem értékesíthető pálinkát fő­zött, emiatt azonban. senki fe­lelősségre nem vonta. A kár­tevő azóta már megvált a szö­vetkezettől. Az úti elszámolá­sok körül sincs minden rend­ben. Az pedig enyhén szólva furcsa, hogy az fmsz vezetői havi 70 forintért írógépet bé­relnek, és eddig már 2520 fo­rintot fizettek ki erre a célra; Ezért a pénzért új írógépet is vásárolhattak volna. A he­gesztő-felszerelést is ú gy bér­lik: havonta 350 forintot fizet­nek érte. A szövetkezet igazgatósága ülésein a vagyonvédelemmel a vizsgálat időpontjáig nem fog­lalkozott, jóllehet a felügyelő bizottság több fogyatékosságra felhívta a figyelmet. Az ellen­őri megállapításokat javasla­tok követték, és az fmsz ve­zetői megígérték, hogy a hibá­kat záros határidőn belül ki­javítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom