Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Kedd, 1959. »September t Megvalósulnak a kaposhomoki Lendület Tss tervei A kaposhomoki Lendület Tsz a fiatal termelőszövetkeze­tek közé tartozik. 142 taggal, 586 hold területen ez év már­ciusában alakult, A gondok, bajok és kételyek kezdetben itt is felütötték fejüket. »Tu­dunk-e boldogulni, meglesz-e megélhetésünk?« — kérdezget­ték egymástól a kisebb hitű gazdák. Nem rosszindulattal vagy becsmérlésképpen, ha­nem mert újjal, ismeretlennel álltak szemben. A tervezéskor, a várható terméseredmények latolgatásakor is akadtak ké­telkedők. »Könnyű kijelenteni, hogy 39 forint lesz egy mun­kaegység értéke, de biztosít­ják-e ezt a földek, az -állat­állomány« — morfondíroztak. A szép idő és a paraszti lel- kiismeret kicsalta őket a me­zőkre. Szántottak, vetettek, tették, ami sorra jött. S ahogy egyre szebb lett a ha­tár, zöldebbek, bokrosabbak a vetések, mind kevesebbszer gondoltak a múltra. Szorgal­mas, igyekvő emberek lakják a falut, s megkötözve sem le­hetett volna otthon tartani őket a nagy munkák idején. Kezdtek gyomosodni a kuko­ricák, krumplik? »Nem várha­tunk vele, kapálni kell!« És kapáltak reggeltől késő estig. »Nem igaz — gondolták már esténként hazatérőben —, hogy fáradozásunk hiábavaló lesz.« S ha lehetett, még na­gyobb szorgalommal dolgoztak tovább. A 150 hold rétiszénát és mezei takarmányt idejében betakarították. Szénájukból egyetlen petrencére valót sem ért renden az eső. Eljött az aratás ideje. A feladat ^ nagy volt. 210 hold kalászos várta a kaszákat. Dőltek, kuszóltak voltak a gabonák, gépi aratás­ról szó sem lehetett. A gyakori eső is nehezítette munkájukat. Naponta, amikor az időjárás engedte, 14—15 órát is dolgoz­tak. A csáplés időszakában meg már hajnali négykor fel­búgott a «ép, s csak este 8-—9 órakor állt le. A csépléssel is végeztek. ,:r • . jr i) L L?<1: '.M A beled Petőfi utca. Építkeznek a csurgói járás tsz-ei (Tudósítónktól.) A tavasszal huszonháromra szaporodott a csurgói járás termelőszövetkezeteinek a szá­ma. Ezzel egyidejűleg megsok­szorozódott a közös épületek iránti igény. E célra több mint hatmillió forint hitelt kaptak dohánypajta és magtár építése is szerepel a jövő évi költség­vetésben. Lényeges, hogy a járás ter­melőszövetkezetei csak na­gyobb szabású mupkák kivite­lezésekor fordulnak vállala­tokhoz. Terveik egymásután válnak valóra. Scherer Ádám elnök, és Kö­nig József agronómus a ter­méseredményekről készített kimutatás fölé hajolva sorol­ják: — Rozsból 7 mázsa volt a terv, 7 és fél mázsa termett holdanként. Búzából a terve­zett 10 mázsával szemben 10 mázsa 68 kilogrammos ered­ményt értünk el. Az őszi árpa a tervezett 10 mázsán felül még 310 kilogrammot adott hol da n kén t. Kenyérgabonából 178, árpából és zabból pedig 200 mázsával termett több, mint amennyire számítottak. De nemcsak a gabonafélékben mutatkoztak szép eredmények. 106 hold rétjük kétszeri kaszá­lásiból 1575 mázsa szénára gon­doltak, s csupán az eleji kaszá­lásából 1000 mázsát takarítot­tak be. A sarjával együtt mintegy 7—800 mázsás, ter­méstöbblet várható. A 22 hold burgonyájuknál ugyan elszá­mították magukat; a Növény­védő Állomás késlekedése miatt ugyanis nagy kárt tett a kolorádóbogár, s így a terve­zett holdankénti 100 mázsa he­lyett csak 60—70 mázsás ter­més lesz. De a kukorica és a cukorrépa ugyancsak jobban fog fizetni a tervezettnél. Az állattenyészt ísben is — bár itt még nincsenek meg 'a végleges számok — szépek az eredmények. A tavasszal mindössze 67 szarvasmarhá­juk, 34 lovuk és 7 csikójuk volt. A szaporulatból év vé­gére 79-re gyarapítják a szarvasmarha-állományt. Már 74-nél tartanak. Sertésből 10 hízó beállítását és leadását ter­vezték. Huszonnyolc van ed­dig, amire szerződést is kötöt­tek. Hamarosan újabb húsz anyakocát vásárolnak. Szorgalom és törekvés — ahol ez van, ott valóra vál­nak a tervek. De sok vár még megvalósulásra is. A jövő év­ben építkezésre és gépvásár­lásra fordítanak nagyobb ösz- szeget. Építenek egy 52 férő­helyes szarvasmarha-istállót, házilag egy 50 és egy 100 fé­rőhelyes sertésfiaztató készül. Ezenkívül, hogy munkájukat könnyebbé tegyék, és lóállo­mányukat is csökkenthessék, 1 Zetort vásárolnak a hozzávaló pótkocsival. Szentai Sándor Tiszta cukorrépát kér a gyár A cukorrépa szennyezői anyaga nemcsak a rátapadói föld, hanem a különféle gyom' is. A földtől a termelő rész­ben megtisztítja a répát, hogy] az átvételi állomáson kisebb legyen a levonás. A föld ma­radékát a gyárban mosással távolitják el. Sokkal veszedelmesebb szennyező anyag a gyom. Ai fás és a laza rostú gyomnövé-j nyék a répával együtt bejut-i nak a gyárba, és a szeletelő' kések közé" kerülnek. A fás' rostúak gyorsan koptatják, míg a laza rostúak el-kenődve eltömik a késeket. Mindkét' esetből kár származik, mert az, idő előtt eltompult és eltömő-i dött kések a répából nem a! megkívánt hosszúságú szelete­ket vágják, hanem szinte da-| rálják. A rosszul vágott szelet­ből nehezebb a cukrot kivonni a termelő pedig nem szálas! szeletet, hanem morzsalókosat' kap. Száraz állapotban az| ilyen szeletnek nincs meg ai lcellő vízfelvevő képessége. A gázosán szállított répa fel« dolgozása tehát káros a nép-] gazdaságnak, de külön-külön, káros a termelőnek és a cü-| korgyárnak is. Hiszen nemcsak, a földszennyeződés, hanem a' gyom miatt is szükséges a| súlylevonás. A Kaposvári Cukorgyár dol­gozói azt kérik a termelőktől, hogy szállítsanak tiszta, gyom- és földmentes répát. Mielőtt fejelni kezdenek, előzőleg ta­karítsák el a gazt arról a te­rületről, ahová a fejelt répát Nincs helye a tétovázásnak falun Egyes falvakban tapasztal­hatjuk, hogy bizony talu'ko­dás miatt halogatják a ma­gángazdák az időszerű mező- gazdasági tennivalók végzé­sét. Azt latolgatják-, hogy megalakul-e rövidesen a tsz vagy nem, s ezért úgy mond­ják: »Ráérünk majd a közös­ben elkezdeni a gabonave­tést«. Szólnunk kell tehát er­ről a dologról, amely számos egyéni gazdát foglalkoztat. Kádár elvtárs győri beszé­dében hangsúlyozta: »Most az a feladat, hogy a termelőszö­vetkezeteket megerősítsük, de .., a mostani erősítéssel az újabb fejlődés feltételeit is megteremtjük az egész or­szágban .« Eddig sem mondott mást a párt, mint azt, hogy a szocializmust felépítjük a me­zőgazdaságban is. Célkitűzé­sünk, hogy a ma egyéni pa­rasztjait beszervezzük a ter­melőszövetkezetekbe. A této­vázó egyéni gazdáknak meg kell magyarázni — Kádár elv­társ szavaival élve —, »hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése nem a párt, az állam valamiféle rögeszméje, hanem az emberi felszabadu­lás, a dolgozó parasztság bol­dogulásának, az egész nép elő­rehaladásának útja«. A párt politikája világos és félreérthet etlen: most az újabb tsz-fejlesztés előfelté­teleinek megteremtésén dol­Az egyéni parasztok azzal szolgálják saját hasznukat, és azzal teljesítik az ország éle- lemmel való ellátásából rá» juk háruló kötelezettségeket ha most nerp a kiskapukban vagy a borospincékben üldö» gélve latolgatják a jövőt, ha­li késedelem nélkül szánt­ják a földet, és vetik az őszi kalászosak magját. A parasztember jól tudja, hogy dolgozni mindkét gazda­sági formában kell: az egyé­ni birtokon is, a szövetkezet­ben is. A gabonát, amit 1960 nyarán akarunk — akár egyé­nileg, akár közösen — learat­ni, azt most kell elvetni. Idén alakult szövetkezeteink pél­dáig igazolja, hogy a múlt ősszel idejében egyénileg el­vetett búza és rozs — ame­lyet együttesen takarítottak be — áz egész tagság javára hozott magasabb termést. Aki hallgat a zavartkeltőkre és késlekedik a munkával, az rr indenképpen megkérosodik, akár egyéni marad, akár be­lép a tsz-be. Ezekben a napokban nem a halogatásé, hanem a munkáé legyen a szó az egyéni gazdák falvaiban. Kommunistáink te­kintsék feladatuknak az el­lenséges hírverés megcáfolá­sát, a párt agrárpolitikájának v megmagyarázását. Győzzék meg az egyéni parasztokat ar­ról, hogy nincs helye a této­vázásnak a szántás-vetésre rendelt időben. gozunk a meglévő, főleg a ta­vasszal alakult szövetkezetek ruieiror, anova a rejeix í megerősítésével egyidejűleg, rendelt időben, dobják. Ha szalljjaskor mégis a villájukra akad a gaz, dob­ják félre, ne küldjék a gyár­ba. Gondosságukkal segítsék elő, hogy a gyár dolgozói is jó munkát végezhessenek mind a falu, mind a város lakóinak érdekében. Varasd! Albert mezőgazdasági mérnök Orosz nyelvtanfolyamokat indít Kaposváron és a megyében a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság. \ tanfolyamokon kezdő, haladó és szakosított szinten sajátíthatják rl az érdeklődők az orosz nyelvet a legjobb nyelvtanárok irányításá­val. A tanfolyamok szeptember 15-én kezdődnek, s heti két órai foglalkozással nyolc hónapon át tartanak. Egész évi tandíj (leg­alább 13 fő részvétele esetén), 100 forint, ennek fele a beiratkozáskor fizetendő. Jelentkezni lehet az MSZBT megyei, járási, városi tit­kárainál és a baráti körök vezetői- nél. Csillagászati Hét Kaposváron szeptember 8-15-ig legújabb A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat ebben az év­ben is megrendezi a már or­szágosan hagyományossá vált Csillagászati Hetet. A tudomány és technika ro­hamléptekben halad előre. Eél évszázaddal ezelőtt még csak az első kísérletek folytak a levegő meghódítására, ma a műholdak és mesterséges boly­gók világát éljük. Közel van az az idő, amikor emberi szem kutathatja a távoli égitestek tájait, bepillantva a világmin­denség ember nem látta titkai­ba. A Csillagászati Hét alkalmá­ból Kaposváron neves helyi amatőrök és országos hírű ku­tatók számolnak be a csillagá­szat és a technika vívmányairól. A hét részletes programja: Szeptember 8-án, kedden es­te 7 órakor a KISZ megyei szervezetének székhazában (Bajcsy-Zs. u. 1.): Atom és vi­lágegyetem. Előadó: dr. Máthé Albert, a csillagászati szakosz­tály tagja. Előadás után táv­csöves bemutató. Szeptember 10-én, csütörtö­kön este 7 órakor a KISZ- székházban: Van-e élet a Föl­dön kívül? Előadó: Szentes Imre, a csillagászati szakosz­tály titkára. Előadás után táv­csöves bemutató. Szeptember 15-én, kedden este 7 órakor a KlOSZ-szék- házban (Beloiannisz u. 18.): Rakéták, műholdak, műboly­gók. Előadó: dr. Almár Iván, házimunkáit Magyar Tudományos Akadé­Uj Esztendőben és a szántáig Aranykalászban voltak, itt/ Késő este van. Már csak né­egy-egy 52 férőhelyes, magtár-^ padlásos istálló építése vár be-v fejezésre. Még ebben az esz-/ tendőben megkezdik Iharas-t hány siető embert látunk az ban egy 100-as, Pcrrogszentki-í utcán, amikor a megyei népi rályon és a berzencei Jobb' ellenőrzési bizottság és a rend- Életben egy-egy 52 férőhelyes, őrség munkatársaival gépko- tehénistálló, valamint a csűr- csinkkal útnak incVlunk. Az gói Zrínyi Tsz-ben egy 23 fé-' éjszakai »kirándulás« célja: rőhelyes sertésfiaztató építé-’ néhány üzemben és építkezé­sét. Berzencén a Jobb Élet sen meggyőződni arról, hogyan Tsz-ben már elkészült az 1000 őrzik a társadalmi tulajdont, férőhelyes baromfiól. $ Azt keressük: hol vannak nyi­A kukorica megéréaéig a já- ahol az ártani rás hét termelőszövetkezetében 1%^°*$** építenek 1—1 tízvagonos, vas- nu,l besurranhat. íme, a m_g vázas kukoricagórét A darva->szivlelend° tapasztalatok: si Szorgalom és a gyékényeiig c , , . Március 15 Tsz-ben még ez év-/ özai)8Cl az út ben elkészül egy 30 férőhelyes * szabadszállás és egv no vein- * A Hűtőház portásfülkéje ki- dékmarha-iStálló. Három tsz- világítva, az éjszakai portás, ben épül 20 férőhelyes té- Horváth János benn tartózko- liesíthető sertésfiaztató, a óik. A BARNEVÁL felőli két sztikséees anyag mái- a hely- kapu azonban nyitva, még a színen "van. ‘ £ környéken sem ég a lámpa, Szentén bőséges hozamot úgyhogy szabad az út előt- ígér a dohány. Tárolása németünk... okoz gondot, ugyanis csakha-/ A gépteremben ketten van­mar elkészül q tíz hold termé-j nak, s nem veszik észre, hogy sének befogadására alkalmasr bemegyünk. Egyikük szundi­pajta. Jkál,"másikuk olvas. Körbejár- nyunkkal a Hutoház udvarán Az ú.i építkezéseken kívül, juk a hatalmas géptermet, keresztül észrevétlenül távo- majd minden közös gazdaság- majd hozzájuk megyünk. Nem zunk. A Húsüzem Vöröshadse- ban végeznek kisebb naeyobb / h-dlk, kik vagyunk, milyen felújításokat. A többi között jogon tartózkodunk éjszaka a 800 szarvasmarhának. 230 16- Hűtőházban. Elbeszélgetünk. A nak istá’iót alakítottak vagy raktárt is bejárjuk, nyitva van „LOPJÁK AS ÜZEMET...“ A Hűtőház vezetői sürgősen javíttassák meg a hátsó kapu­kat, addig is világítsák ki a BARNEVÁL felőli udvarrészt. Az éjszakai portás pedig ket­tőzött gondossággal ügyeljen, ne úgy, mint látogatásunkkor. „Hátha csenték vaahol!“ A Hűtőiház és a Húsüzem közötti, drótkerítésen jókora rés van, így akadálytalanul átjutunk a Húsüzem (Vágóhíd) területére. Nézelődünk. Levá­gásra szánt állatok, marháik, bikák, sertések. Hátul, a leg­sötétebb udvarrészben nyitva hagyott öltöző. Bent nagy ren­detlenségben ruhák, gumicsiz­mák, kések. (A tanulók öltö­zője ez, s ők felejtették nyit­va.) összeszedjük a késeket, ma­gunkhoz veszünk egy pár új gumicsizmát, egy gazdátlanul heverő kerékpárt, és hogy a Húsüzem vezetői a legiprgősebben csináltassák meg a letaposott kerítést, s oktassák ki az éjjeli őrt fel­adatára: ha eltávozik a kapu­tól, ne hagyja nyitva, s ami­kor megkezdi munkáját, ellen írnia Csillagvizsgáló Intézeté­inek munkatársa. Előadás .után {bemutatják az »így jutunk a icsillagokba« c. tudományos fű­imet. A közbeeső napokon minden iderült este csillagásza a táv­csöves bemutatót tartanak a {KlÜZ-SZékház tetőteraszán. A {bemutatásokat Szentes (mre és i Leidecker Jenő dr. vezeti. gondolva, hogy így jobban ész­reveheti a telep felé kőzeledő-j két. Érdekes, bennünket nem vett észre, s már csak akkor] jött ki — áV>mittasan —, ami­kor hosszas zörgés után kinyi tottuk a nagykaput. Az éjjeli őrizze, hogy minden helyiseget őr gépkocsira váró, »tálcákat bezártak-e. válogató« dolgozókkal beszél­. getett az egyik raktárban. Jó Akinek kell, viheti... ideig figyeltük Őket: inkább beszélgettek, mint dolgoztak. Sötét, elhagyott a RÖVI- Amikor észrevett . MML-BL- Wttk ___ I K ÖT Vállalat Jutái úton épü- ennyit kérdezett: »Maguk,/fek helyiségproblémája meg­lő hatalmas raktára. Mind- ugye. kecskemétiek?« (Kecs- /oldódott. Ezen a héten vagy a Már bontják / a háxakat 5a Május 1 és a Kossuth Lajos bennünket, Sutca sarkán. Az itt levő üzle­reg úti főbejárata felé kerü­lünk. A kapu nyitva, a portás raktára. Mind- ugye. kecskemétiek?* össze egyetlen villanylámpa kernéti szerelők dolgoznak átjövő hét elején elköltözhetnek, őrködik a valahol biztonságos BARNEVÁL-nál. de — véle-/39 munkás vesz részt a bontás helyen levő éjjeli őr helyett, menyünk szerint — nekik sem^munkálataiban. Wágner Ká- Az épületben — néhány mé- szabadna éjszaka a telep terü-J,1.0iyi a városi tanács ipari osz- terre az országúitól — nyitott létén zavartalanul mászkálni bolyának vezető.ie szerint kb. helyiségben nagy mennyiségű A Patyolat előtt álló egyik/három hét múlva az itt épülő----«—•■» -■>----- gépkocsit nyitva találtuk. (FB/[ak6ház helyét szabaddá te­30­29.) Elhoztunk belőle meg-/szik> felvonulhat az építő vál- őrzésre egy Zorkij gyártmá-Jlalat_ A bontást az késleltette nyú fényképezőgépet. De s ez gondot okoz még jelen­vihettük volna az egész gép-/jeg is _ hogy a jelentkezők kocsit is. Azt sem helyeselhet-/ közül sokan nem jöttek el dől­jük, hogy némelyik — bizo-/gozni nyára vidékről érkező — ko-/ ■ 1 a tisztí-5 . Nőj, S az/ is megtörtént Siófokon, hogy/ deszka, cement, parkett, üveg, gitt, zománcozott kályhák stb. Akinek kell, nyugodtan viheti, ebbén senki sem akadályozza meg. Világosságot látunk kiszivá- zsákmá- rogni az egyik helyiségből. i»», ssa ssraars.. tettek hantba j£anyt.Vegre=az tásra hozott fehérneműt, és. ha a kocsit feltörik? éjjeli őr. Földest József hosz- szas zörgésünkre előkerül a szomszédos sö'tét helyiségből íunk. a kapu nyitva, a portás szomszédos sonet neiyiseguoi. e_ gépkocsijuk rövidzárlat/ — egy személyben éjjeli őr — Vacsorázott, utána olvasott, el- kavetkeztében elégett, s kár-/ alakítprek át rr-'g ebben nzt (állítólag rossz a lakat). évben saját erocoi a J“1«’/ Gépkocsi áll be a telepre, /szállítmányt hoztak Pécsről. A jövő évi beruházási tér-/ Megkeressük a portást, ha már veket jóváhagyták. 11 250 000^ a nem Vett észre bennünket... forintot kapott a járás. Ebból/f^egnqorKjjui^ hol jutottunk 1960 ban szer»? -marháknak'be. 300 férőhelyet 3 722 000, nővén-/ — Már hónapok óta rossz a dékállatoknak 700-at 1 237 000,£ hétsó nagykapu, a MÁV elto- baromfiaknak pedig 5000 férő-,* Jatta, s nem csináltatják meg — helyet biztosítanak 825 000 fo-/ válaszol. (Ez elhihptő, de a má. rintos lröi'ce-fa-u, F-»'é«.hizlal-/sik, a kisebbik kaput nem ' da, süldőszállás, juhhodály,MÁV tolatta el!) a nincs ott. Egy kocsira rakod­nak. Senki sem kérdi, kik va­gyunk, mit keresünk. Jön az éjjeli őr, Kiss József, igazoltat. Megelégszik a vasúti igazol­vánnyal. Eladásra kínáljuk a késeket, a csizmát és a kerék­párt. — Nem kell — mondja az éjjeli őr —, hátha csenték va­lahol. Valóban »csentük«, de va­lamennyi elvitt tárgyat ott hagytuk tanulságul. Azért, álmosodott, hát szundított egyet. Ha mi nem ébresztjük fel. akkor talán egész éjjel al­szik. Az esetleges kárt majd csak elviseli a Somogy megyei Építőipari Vállalat. , Alvó portá*, nyitva hagyott gépkocsi A BARNEVÁL portása sötét fűikében »őrködik«. Állítólag így utasították felettesei arra ba veszett a benne hagyott fe-£ hérnemű is. * * * Ven mit tenni a meglátoga-/ tott üzemekben, vállalatoknál/ e^z éberség fokozására, a tár-/ sadalmi tulajdon gondosabb/- megóvására. De ne csak itt,5 hanem másutt is ellenőrizzék/ rendszeresen az éjjeli őröket,/ éjszakai portásokat, hogyj- munkájukat megfelelően lát ják-e el II mákgubó értékes cikk, gyógyszer lesz belliié, adják át a» FMSZ-nek sok pínxt kapnak érte* , £ I kg 90 fillér. Szalui László/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom