Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. szeptember % EGY NAGYSZERŰ KEZDEMÉNYEZÉS Gondolatok a MÉSZÖV és KISZ közös könyvterjesztési tervének KÖNYVSZERETŐ EMBER­NEK nem kell különösebb agi­táció, hogy egyik-másik jó könyvet megvegye vagy elol­vassa. Lesi a könyvesbolt kira­katát, a könyvtár katalógusát: mikor talál magának .valami frisset, újdonságot. Falusi bol­tok polcain azonban gyakran látni — talán az eladó sem tudja, mióta — porosodó köny­veket. S a kérdésre (olvas­nak-e a faluban, vesznek-e könyvet?) gyakorta hallani a vállrándítással kísért választ: -néhányan vásárolnak. Ez a »néhányan« hol többet, hol ke­vesebbet jelent, de sohasem annyit, amennyit jelentenie kellene. Kevés ez a néhány, és nem fedi a valót az az érvelés, hogy falun nem érnek rá .az emberek olvasni. Igaz, vannak időszakok, amikor a földben dolgozó ember csaknem min­den idejét lefoglalja a gazda­ság, de éppen a paraszti mun­ka enged a* téli hónapokban pihenőt is. A falut járva esténként lát­hatjuk . a kispadon vagy a kályhazug mellett beszélgető­ket. ök inkább idősebb kor­osztálybeliek. Ám a kocsmák asztalai, pultja, szórakozási le­hetőségei (mert akad még, ahol jobb híján ez adja a szó­rakozást) már a legénysorba cseperedett fiatalokat is ma­gukhoz vonzzák. CÉLUNK — és elmondhat­juk, hogy a falu lakóinak ér­dekét szolgáljuk vele —, hogy megismertessük ezeket az em­bereket — mind többet — a könyvvel, megízleltessük ve­lük az olvasás szépségét és örömeit. Hogy gazdagabbak legyenek a bennük található kincsekkel. Hogy szebben mo­solyogjanak a kiskapuban a szerelmesek; magasabbra nő­jön munkájuk által a búza, és több szem teremjen; hogy töb­bet járjanak színházba; hogy Csokonai jövendölését valóra váltó, új Helikont építő em­berek legyenek. Nem tudom a MESZÖV-nél és a KISZ-bizottságon így fo­galmazták-e meg ezeket, közös kezdeményezésük mindeneset­re hasonló gondolatokból szü­lethetett. A megye 25 közsé­gében szerveznek szeptember 21-től 28-ig könyvterjesztési hetet. olvasásakor Előttem stencilezett nyom­tatvány fekszik, útmutatást ad a könyvterjesztési hét lebo­nyolításának módszereire. A helyi adottságoknak és lehető­ségeknek megfelelően árusíta­nak könyvet utcán és iskolá­ban, esetleg bekopogtatnak a házakhoz; könyvismertetése­ket, előadásokat, némely he­lyen még könyvbált is rendez­nek. Az FJK könyvesboltjai a szükséges mennyiségű és faj­tájú könyvekről, a KlSZ-szer- vezetek pedig megfelelő lét­számú aktivistáról gondoskod­nak, legfőképpen az ifjú gár­disták soraiból. A 25 község­ben hamarosan értesíti ez ese­ményről is a lakosságot a ta" nács hivatalsegéde pergő dob­szó útján és egyéb tudnivalók mellett, vagy napjában több­ször elismétli a hangos be­mondó, talán egy-két ügyesebb szervező plakátot is rajzol majdi A KISZ-SZERVEZETEK mint könyvbizoí%ányosok az eladott könyvek érteikének 10 százalékát jutalom címén megkapják. Ezenfelül a MÉ­SZÖV külön is jutalmazza azt a négy KISZ-szervezetet, ame­lyik a könyvterjesztési -héten a megszabott 1500 forint értékű könyv eladásán kívül még a legnagyobb értéket árusította. 400, 300, 200 és 100 forint lesz a díj, elnyeréséért bizonyára megindul majd a versengés. De nem is a pénz jelenti a győztesek számára az igazi nyereményt. Inkább az a tó­dat, hogy még több lesz az az ember, aki este. ma már a leg­több helyen villannyal világí­tott falusi házakban könyvvel a kezében ismerkedik a világ dolgaival Mind több lesz. aki olvas és tanul, mind több. aki okosabb, pallérozottabb elmével indul a holnap éléi Virányi Pál (Tudósítónktól.) Megtartották alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlésü­ket a Nagyatádi Fonalgyár kommunistád. E rendezvényen meghívottként megjelentek a nagyatádi alapszervezetek tit­kárai és Hosszú elvtárs, a fo­nalgyáriak által patronált Ta- rany község pártszervezetének titkára. Részt vett és felszó­lalt a taggyűlésen Nagy Lajos, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Torma István, a járási pártbizottság titkára. Győri Vendelné, a pártszer­vezet titkára mondta el a ve­zetőség beszámolóját. A há­roméves munkáról szóló érté­kelés igen gondos és alapos tájékoztatást adott az üzem, a pártszervezet és az egyes kom­munisták munkájáról. Nem volt sima a gyár kom­munistáinak útja az ellenfor­radalomtól napjainkig. A párt- szervezetet az ellenforradalom leverése után 9 fizikai dolgozó és egy műszaki vezető alakította újjá. Konszolidálni a helyze­tet, termelni, megnyerni a megtévedteket, és eltávolítani az ellenséges elemeket — ezek a feladatok álltak az alapszer­vezet előtt. És a kommunisták megoldották ezeket a felada­tokat — ha mai szemmel néz­ve követtek is el hibákat. Az átigazolás lezárásakor már 52-en voltak, és a szimpa­tizánsok széles gyűrűje vette körül a pártot. A pártszervezet segítette a gazdasági vezetést, és felvilágosító munkával, a kommunisták példamutatásá­val elérték, hogy a teljesít­ménybérezés visszaállítása után hamarosan jó eredmé­nyek születtek. Ma számot ad­hatott a pártvezetőség arról, hogy a sok nehézség ellenére is túlszárnyalták a termelési terveket. Az 1957-ben végzett munka alapján 40 000 forintot, dolgozónként 22 napi átlagke­resetnek megfelelő összeget osztottak ki nyereségrészese­désként, az 1958-as termelési eredmény pedig 198 ezer fo­rint kiosztását tette lehetővé ugyancsak nyereségrészesedés címén. Azt is elmondta a be­számoló, hogy az üzem ter- melvényeinek mintegy 30 szá­zaléka exportra megy, s ebben az évben egyetlen kifogás sem merült fel a minőség ellen. Ezek az eredmények nem ma­VjW'WVWUWVWWV^W^UVffJSff^WWWWW^JWW^WJWWWWV^WWW WliWWWVWÄWMrtWWWVWI Nagy sikere volt a Nagyatádi Járási Művelődési Ház foto- klubja II. nyilvános fénykép kiállításának. A kiállítást több mint ezer érdeklődő tekintette meg. Újjáválasztották a pártvezetőséget i Nagyatádi Fonalgyár kommunistái guktól születtek. A párttagok közül 19-en kaptak kiváló dol­gozó kitüntetést, de egyetlen párttagnak sem kell szégyen­kezni a pártonkívüliek előtt a termelésben elért eredménye miatt. A beszámoló név szerint em­lítette meg a mulasztások el­követőit, ezért az érdekeltek szinte kivétel nélkül elfogad­ták a bírálatot, de azt is el­mondták, mit kívánnak tenni a hibák megszüntetéséért. Ge- rőcz elvtárs megfogadta a tag­gyűlésen, hogy ezentúl a kom­munista művezetők és munká­sok véleményére jobban tá­maszkodva végzi irányító mun­káját. Hamarosan feldolgozzák az összegyűlt elfekvő nyers­anyagot és a festékraktárban fellelhető kevésbé használt festéket. Balogh Albin a Cse­peli Posztógyárban látottak alapján a kongresszusi ver­senykiértékelés és népszerűsí­tés jobb megszervezését ígérte meg. Az egész taggyűlést a higgadt mérlegelés, az üzem eredmé­nyeiért és a dolgozók jobblé­téért érzett felelősség jellemez­te. A vitában 15 elvtárs szólaft fel, és tett építő javaslatokat, másrészt szóltak a pártvezető­ség és a gyárvezetés munkájá­ról is. A kommunisták és a pártonkívüliek kívánságát tol­mácsolták, hogy a párttitkár és a gyártelep vezetője többéi tartózkodjék a dolgozók kö­zött. Adjanak nekik több se­gítséget, s hallgassák meg ész­revételeiket is, mert nem Imii­dig az a jó elgondolás, ami a vezetők irodájában születik. Bírálták a járási pártbizottság munkáját az előző évek párt- oktatásának rossz megszervez zése miatt, és több útmutatást, hatékonyabb segítséget kértek. Ezután került sor a válasz­tásra. Vezetőségi tagok lettek: Végh István fizikai munkás, kiváló dolgozó, Raff aisz György kiváló műszaki dolgozó, Kis- deák Erzsébet fizikai munkás, kiváló dolgozó, Sebestyén Jó­zsef né szállítási ügyintéző, Káplár Imréné fizikai munkás, Kulcsár József fizikai munkás és Győri Vendelné konyhave­zető. A vezetőség első ülésén ismét Györkié elvtársat válasz­tották meg titkárnak. FORDÍTOTTA:BÁRÁNfil KOMOR. WLMA ­—- És mit kíván ezért ön tő­lem? Edinger komoly pillantást vetett rám. — Legyen a mi megbízot­tunk. Természetesen fel voltam ké­szülve Edinger ajánlatára. Mit minden nagyszerű lehetőség egyelőre kiaknázha t a dán!... Nem maradt más hátra, mint ideig-óráig Berziny, Blake,‘ vagy ha kell, egy harmadik szerepében fellépnem, azt a hitet kelteni környezetemben, hogy kétségek gyötörnek, ki-' várni az alkalmas pillanatot,\ — Ó, Blake úr! — kiáltotta. — A német felderítő szolgálat előtt nincs titok. Úgy tettem, mintha szavai megdöbbentettek, volna; egy Edingernél kevésbé önlelt em­ber azonnal észrevette volna a is kívánhatott volna mást? A 24- leleplezett hírszerző vagy átáll és bármilyen szemfényvesztés vagy meghal... Ezt ő is éppen árán átjutni az arcvonalon... \ — Egy tiszt szerencsétlensé- olyan jól tudta, mint én, és — Blake úr, várom a vála-] ge még nem a nemzet vere­sége — vetettem ellen fagyos udvariassággal. — Ne felejtse el, hogy én hírszerző vágyóik, és egy hírszerző mindig készen áll a halálra. Győzni, de min­színlelést, hiszen némileg túl is dig készen állni arra, hogy sa­játszottam szerepemet. — No, azért nem kell elke­serednie — mondta Edinger jóindulattól áthatva, és meg­veregette vállamat. — Hiszen mi még a földbe is belelá­tunk. Udvariasan mosolyogtam. — Ez becsületére válik a német felderítésnek. — Bizony, kedves Blake — folytatta önelégülten az ober­ját magunk is áldozatul eshe­tünk — ez a mi sorsunk. Tisztában voltam azzal, hogy azért tárgyalt egyáltalán ve- szét — figyelmeztetett Edin­iem, mert előre is biztos ger úr fensőbbségesen. — Ne volt a válaszban. A kérdéses kívánja, hogy még egyszer meg- már csak az ár volt. Edinger ismételjem azt a rendkívül saját mértékével mérte Bla- csábító ajánlatot, amelyről ke-et, ő pedig — azt hiszem — magának Himmler birodalmi hasonló helyzetben habozás vezetőnek is tudomása van. nélkül az árulást választotta volna a halál helyett. Sajnos, nekem is fel kellett — Olyan váratlanul ért —j mondtam bizonytalanul. —i Meg kell gondolnom... amit mondtam, annak a legna- áldoznom mister Blake becsű- . megyei Tanácsi Bánya- és Épí­'f/Ó 0 O'O í/VbC Ű-V'/í fi t rT O SI-&+ É/í* n Jiooe'07/l/lfóp /lT/VÍÓ«l I* UrOr/viilAf Keton­gruppenführer, — Mi már ak- ről. gyobb része üres frázis, de azt is tudtam, hogy a frázisok nemcsak a színpadon hatáso­sak. — Nagyon örülök, hogy mindezt megérti — bólintott Edinger elégedetten. — Akkor beszéljünk talán a váltságdíj­nem nehéz választani — szaki-, kor tudtunk önről, amikor Lettországban Ulmanis volt kormányon, figyeltük akkor, amikor Lettország szovjet uralom alá került, és amint látja, megtaláltuk most is, amikor Lettországot a tarto­mányunkká tettük. Még sen­kinek sem sikerült mielölünk elrejtőznie. Ez alkalommal már nem ■mosolyogtam, ellenkezölegt igyekeztem minél hűvösebben végigmémi Edingert. letét, bár a beszélgetés elején felvett pózomat igyekeztem megőrizni! — Meg kell értenie, Edinger úr, nem cselekedhetem hazám ellenére... — Ezt nem követeli senki öntől — nyugtatott Ed.nger. — könnyen megvásárolhat egy' Csak éppen szükségünk van angol tisztet/« olyan öntudatos angol tisztek­Én nem vagyok sem elad- r.f' Fle.gÍrJ’i^’ hogyJlng- j fürkészve nézett rám. ha nem haladhat egy utón a ‘ zsidókkal és n bölsevikokkal. mindezek ellenére mit Kiegyenesedtem a karosszék­ben. megvásárolható, rer. — Mégis meg kell gondol-j nőm — mákacskodtam. — »Ne képzelje azt Edinger — gondol-] tam ironikusan —, hogy ilyen Edinger olajos fényű szemé-, Könyvsorozat pártmunkásoknak A Kossuth Kiadó eddig is azon tevékenykedett, hogy a pártmunkások kezébe eljuttassa a munkájukhoz szükséges irodalmat. Most újabb kezdeményezéssel kívánja még jobban betölteni hivatását: sorozatot indít Pártmunkások Könyvtára címnjel. A politikai gazdaságtan tankönyve — ez a sorozat első kötete, amely a napokban jelent meg, az utolsót pedig 5 év múlva adják ki. öt esztendő alatt 120 könyvet kapnak kézhez az előfize­tők. A pártmunkásoknak bizonyára nagy segítséget ad majd a napi politikai, ideológiai munkájukhoz és önképzésükhöz az a 35 kötetnyi kézikönyv jellegű politikai mű, amelyet köz­rebocsát a Kossuth Kiadó. A világirodalom klasszikus alko­tásaiból 40, a magyar irodalom klasszikus műveiből 35 kötet jelenik meg a sorozatban. Ez utóbbi művek az Európa Könyv­kiadó, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában je­lennek meg. A Gondolat Könyvkiadó pedig 10 kötet termé­szettudományos mű megjelentetéséhez adandó segítséggel te­szi lehetővé, hogy teljes legyen a sorozat. Amint e szűkszavú ismertetésből is kitűnik, az előfizetők olyan könyvekhez jutnak, amelyeknek ismerete feltétlenül szükséges hivatásuk betöltéséhez — ahhoz, hogy a párt mű­velődéspolitikai irányelveinek végrehajtását hathatósan se­gíthessék, és hozzáértőbben irányíthassák a területükön folyó ideológiai és művelődési munkát. Az ízléses kivitelű művek egyben díszére válnak a pártmunkások magánkönyvtárának. Érdemes felsorolni néhány idén megjelenő könyvet: A marxista—leninista filozófia alapjai, Az SZKP története, Jó­kai Mór Az aranyember című műve. Jövőre kapják meg az előfizetők az MSZMP hetedik kongresszusának jegyzőköny­vét, Plehanov A vallásról című kötetét, a Népszerű stilisztika és retorika című könyvet, amelyet neves nyelvészek és irodal­márok írnak. Ugyancsak 1960-ban jelenik meg Petőfi és Vö­rösmarty összes verseinek kötete, stb. A továbbiakban lát napvilágot a Pártmunkások Könyvtára sorozatban példtíul a magyar nép történetét összefoglaló könyv, a Filozófiai Lexi­kon, a Nemzetközi Almanach, J. Hasek: Svejk, E. Zola: Ger­minal, Fagyejev: Tizenkilencen és Braunbeck: Mindenki fi­zikája című műve. A program korántsem teljes ismertetése után is bízvást elmondhatjuk: hasznos vállalkozásba kezdett a Kossuth Kiadó. Látogatás a zákányi betonüzemi: en (Tudósítónktól.) A vasút és a Baráka-tó kö­zött helyezkedik el a zákányi állomás közelében a Somogy tőanyagipari Egyesülés beton­tott félbe az obérgruppenfüh-i üzeme. Az üzemet 1957-ben lé­, tesítették — mondja majdnem ható, sem Eainger úr. — Ön tehát valóban nem fél a haláltól? — kérdezte be­hízelgő hangon az Obergrup­penführer. — Pedig higgye el, a halál nem tartozik a legkel­lemesebb dolgok közé. Mi hozzásegítjük önt, hogy remélhet az önök engedelmes] egyszerre Bözenbach Mihály telepvezető és Horváth József brigádvezető. (Ö alapító tagja is a telepnek.) — Betongyűrűket gyártunk — mutat a szállításra váró ele­mekre a vezető. — Itt készül a négy keresletnek örvendő 100x50 cm-es kútgyűrű, a 80x75 cm-es és a 30x60 cm-es híd- gyűrű. A telepen mindössze tizenné­gyen dolgoznak. Az anyagot saját vontatójukkal szállítják. A kitermelést még kézi erővel végzik. Naponta 15—16 tonna Londonba utazzék, ahol azt szolgája? érdeklődtem tár-1 fogják gondolni, hogy ön telje- gytlagosan. — Az élethez szűk-5 sen önállóan és bennünket ki- seü van meg egyre-másra. Mi játszva hősiesen legyőzött nyújt nekem ez... az átállás?, minden akadályt. Folytatja — Fukarsággal még senkii 1—Egu angoriiszt~csak az is- munkáját, és értesüléseket sze- sem vádolhatott bennünket —i betonárut készítenek el. Egy tentől és királyától fél — fe- rez a mi vészünkre is. mondta büszkén Edinger. —J beíonkeverőgép keveri össze a leltem méltóságteljesen. — ön- Ilyen módon igazán nagyon Hírszerző munkája során fel­— Mit akar ezzel mondani? nel pedig, Edinger úr csak kol- kedvezően alakult a helyzetem, merülő valamennyi kiadása — kérdeztem. — Megengedem, légák vagyunk. Szovjet tiszt létemre az angol rendszeresen megtérítjük, hogy ön tudja, ki vagyok. De — Éppen ezért — kiáltotta, titkos szolgálat ügynökéként — És milyen valutában? —, mit jelent ez a továbbiakban?! — Éppen ezért, mert koVégám- kezeltek, és a német hírszerző kérdeztem cinikusan. — Csak annyit, hogy ön a nak tartom önt, azért akarom szervezet kötelékébe akartak — Birodalmi márkában, tér­közünkben van — mondta nemcsak az életét megmenteni, bevonni. Milyen hasznos szol- mészetesen — jelentette ki] Edinger már kissé bizonytála- hanem tevékenysége folytaid- gálátokat tehettem volna a mi Edinger. — A márka nem rosszi nabbul. — Ha egy katona fog- sót is biztosítani! parancsnokságunknak, ha ősz- -pénz! Ságba került, az a világ min- Figyelmesen húztam össze a szeköttet*st tudok velük terei­den nyelvén vereséget jelent, szememet, tétü, és így nem maradt volna — Folytatjuk. **• cementtel a sódert, ez azután formákba kerül. Az üzem szép eredményekről adhat számot. Harmadik negyedévi tervük 700 tonna betonáru készítését írja elő, de már meghaladták a 600 tonnát. A pártkon gresz- szus tiszteletére a terv 20 szá­zalékos túlteljesítését ajánlot­ták fel. A kavicstermelőknek a mos­tani időszakban nehéz a dol­guk, mivel a bánya vízszintje éppúgy emelkedik, mint a Drá­váé. A magas vízállás miatt úgy kell megvenniük a sódert a Gyékényesi Kavicsbányától. Ez pedig tetemesen megnöveli az önköltséget. Ezért azt ter­vezik, hogy a jövőben előre deponálják a kitermelt anya­got. így egy esetleges áradás nem érné váratlanul a telepet, s folyamatosan üzemelhetné­nek. A telep meglehetősen ki­csi. Szeretnék egy-kétszáz mé­terrel odább helyezni, így kö­zelebb kerülnének a bányához, területük pedig háromszoro­sára nőne. A fejlődésre minden lehető­ségük megvan. Rengeteg a nyersanyaguk, feldolgozása a helyszínen a leggazdaságosabb. Hamarosan kapnak egy szállító szalagot az anyagmozgatás megkönnyítésére. Szükségük van egy kotrógépre ■ is és egy hosszabb keskeny nyomtávú vasútra. Eddig télen, a fagyos idők beálltával megszűnt itt a mun­ka, s csak az anyagtermelés nem állt meg. Ezért olyan fe­dett csarnok építését tervezik, amelyben télen is dolgozhat­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom