Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat. 1959. szeptember & A VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ PÁRTTAGGYŰLÉSEK HÍREI A balatonlellei területi alap- szervzet kommunistái bizalmat szavaztak a régi vezetőség minden tagjának. Elhatározták, hogy két fiatal párttagot kül­denek a KISZ-szervezetbe az ifjúság körében végzendő po­litikai munka megjavítása cél­jából. * * * Bizén a vezetőség beszámo­lója részletesen elemezte a köz­ség kulturális életét is. A tag­gyűlés javasolta, hogy minél több kommunista végezze el az általános iskola VII—VIII. osztályát esti tanfolyam kere­tében. • * * A kapolyi Szabadság Terme­lőszövetkezet pártvezetőség- választó taggyűlésén megjelent a szövetkezetét patronáló bu­dapesti üzem párttitkára. A szívesen látott vendég felszó­lalásában tanácsot adott az új vezetőségnek a pártmunka jobb megszervezéséhez. * * * A marcali fölűművesszövetkezct taggyűlése a párttagság ideológiai képzésének feladatait is megvitat­ta. Az újjáválasztott pártvezetőség — a taggyűlési határozat értelmé­ben — rendszeresen összehívja a párttagok felnőtt hozzátartozóit, és ismerteti velük a bel- és kül­politika időszerű eseményeit. * * * A nagybaj omi területi alap­szervezet taggyűlésén részt vett a kaposfői párttitkár, hogy ta­pasztalatot gyűjtsön vezetőség­választó taggyűlésük megtar­tásához. * * * A gyékényesi Március 15 Tsz párttagjai taggyűlésükön a gabona- behordás és cséplés meggyorsítá­sának tennivalóiról, a gazdasági munkákban a kommunisták pél­damutatásának érvényre juttatásá­ról hoztak határozatot. * * * » A Kaposvári Bőripari Ktsz kommunistái háromtagú veze­tőséget választottak■ A titkári teendők elvégzésével továbbra is Csapó Józsefet bízta meg a vezetőség. • * * Andocson a területi alap­szervezet taggyűlését felkö- szöntötte az úttörőcsapat és KISZ-szervezet küldöttsége. A fiatalok kultúrműsort adtak. * * * A taszári Uj Barázda Tsz tag­gyűlése elemezte a szövetkezet mű­ködését. Szóvá tették a munka­egységek nyilvántartásában ta­pasztalható fogyatékosságokat. * * * Kodó Kálmánt, a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökét választották meg küldöttnek a tabi járási párt­értekezletre a kányái kommu­nisták. Szeptember 3-án a nagyatádi já­rás 6 alapszervezete tartott vezető­ségválasztó taggyűlést. A Felsőbo- gáti Állami Gazdaság kommunistái a tsz-patronálásból adódó felada­taik jobb elvégzését vállalták. Döntöttek • • • Mikor less telek? A városi tanács válasza »Miért késik?« címmel nemrég amiatt bíráltuk a városi tanácsot, hogy a Kossuth Lajos és a Május 1 utca találkozási pontján felépítendő sarokház számára nem biztosította a tel­ket, noha az építkezésnek már szeptember 1-én meg kellett volna kezdődnie. A tanács illetékesei ezt válaszolták: »A városi tanács valóban kilátásba helyezte: mindent el­követ azért, hogy az év nyarának végére a Május 1 utca és a Kossuth Lajos utca találkozási pontjára tervezett sarok­épület részére a telket biztosítsa• Ezt az ígéretét tette pedig annak ellenére, hogy az ígéret teljesítésének reális lehetősé­gei a városban fennálló lakás- és üzlethelyiség-hiány miatt alig álltak rendelkezésre. Az építkezés helyének biztosítása céljából lebontásra kerülő épületekből 17 közületi, illetve szövetkezeti szervet, kisiparost kell elhelyezni máshova. Ed­dig kilencet átköltöztettek, hat költöztetése folyamatban van, kettőé pedig a közeljövőben kerül megoldásra. Tekintettel minderre, remény van rá, hogy amennyiben a bontási munkák megkezdéséhez megfelelő számú munka­erő is biztosítható lesz, úgy az év őszének elejére a szüksé­ges munkaterületet a kivitelező vállalat részére a tanács biz­tosítja. Somogy vári József osztályvezető * A Szerkesztőség megjegyzése: A városi tanács illetékesei válaszukban arra hivatkoznak, hogy nehéz megoldani a lakók és üzlethelyiségek áttelepítését éppen a szűkös lakásviszonyok miatt. Ez igaz! De ebben az esetben ez úgy hangzik, mint­ha augusztus 20-i cikkünkben arra ösztökéltük volna a taná­csot, hogy lehetetlen dolgot vállaljon, s oüfcyan feladatokat oldjon meg, amelyekre az adott körülmények között esetleg nem képes. Szó sincs erről! Mi azért bíráltuk a tanácsot, mert ígéretét nem teljesítette. Miért ígérte meg a telket, ha saját levele szerint is »... az ígéret teljesítésének reális lehetőségei a városban a lakás- és üzlethe­lyiség-hiány miatt alig álltak rendelkezésre?-« Ha a tanács eleve tudta, hogy a telek biz­tosításának a feltételei nincse­nek meg, nem lett volna sza­bad megígérnie. Ebben az eset­Szekér László városfejlesztési mérnök.-« * * ben ugyanis másutt használták volna fel az idén lakásépítke­zésre fordítandó pénzt. Bizony­talan ígérgetésekre nem lebet alapozni, lakást tervezni. Az ►►ahogy esik, úgy puffan« el­méletet végérvényesen szám­űzni kell tervgazdálkodásunk­ból. Ezért kifogásoljuk azt is, hogy a válaszlevél írói szerint — ismét csak ►►remény van ar­ra«, hogy sikerül a telket biz­tosítani. Az eddigi késedelem után még attól is függővé te­szik az eredményt, hogy sike­rül-e megfelelő számú mun­kást találni a bontáshoz. A vá­ros lakói szívesebben olvastak volna a tanács leveléből arról a szilárd elhatározásról, hogy most már mindenképpen gon- doskodnak a bontáshoz szük­séges munkaerőről is. Mert lehet! Ez még a szűkös lakás- helyzettől sem függ. Csak az illetékesek nagyobb felelőssé­gére, határozottságára van szükség! Amikor nemcsak recepíel ír az orvos Betegen fekszik a fiatal traktoros, Herczeg István. A mesztegnyői körorvos, dr. Göndöcs László mégsem csak gyógyszert írt fel neki, hanem feljegyezte panaszát is. Ezt ugyan nem a trakto­ros mondta el, hanem édes­anyja. Most az ugyancsak fiatal doktoré a szó: — Herczeg István a múlt hónapban csé­pelt. A cséplőcsapat tagjai nem fizették be az összes biztosítási díjat. Emiatt a Tapsonyi Gépállomás fő­könyvelője, Rajkó József nem utalványozta a trakto­ros augusztus havi illetmé­nyét. Nem ismerem a törvé­nyes rendelkezéseket, ezért kérdezem, hogy van-e joga ehhez a főkönyvelőnek. Her- czegéknek ugyanis mo+t es­te megígértem, hogy holnap utánajárok a dolognak. Ha kell, beutazom Marcaliba a járási pártbizottsághoz vagy a tanácshoz, csakhogy tisz­tán láthassam az ügyet. Ha helytelenül járt el a gépállo­más főkönyvelője, akkor ké­rem a felettes szerveket, se­gítsenek, hadd jusson hozzá megérdemelt béréhez a trak­toros. A panasz további sorsáról még nem tudunk, mert a minap, késő este a meszteg­nyői vezetőségválasztó tag­gyűlésen tolmácsolta a be­teg traktoros sérelmét a já­rási párttitkámák Göndöcs László. M unkásokkal beszélgetek. Az esztergapad érchan­gon visít. Szó esik a munká­ról, az esztergapadról, a bri­gádokról. Sem a környezet, sem a beszélgetés nem tér el a szokásostól, s mégis, mintha más volna. —... Hallgattam Kádár elv­társ beszédjét: »Azok a becsü­letes, de kissé bizonytalan em­berek, akik aggodalmaskod­nak, vessék el aggodalmukat. A tétovázó nekünk nem ellen­ségünk, testvérünk. Vele nem lehetünk se gorombák, se erő­szakosak. bátorítani kell a té­továzókat« — így mondta Ká­dár elvtárs. Elszorult a tor­kom, felerősítettem a rádiót. Úgy éreztem, hogy nekem, Ambrus Rezső esztergályos- nák is szólnak e szavak. Hallgatunk. Képzeletben lá­tom Ambnls üzemvezetőjét, amint ezt mondja: »Ambrus derék munkás...« — Majd a műszaki vezető hangja jön va- lahonnét. »Mintaszerű munkát végez!« — Aztán a párttitkár: »Ja. az Ambrus? Remek le­gény, jó brigádtag. Igen, igen, nálunk van a felvételi kérel­me másik öt munkáséval együtt«. — Szóval döntött? — Döntöttem. Nem kérdem, de rövid hall­gatás után megint tisztán hal­lom a hangját: — Párttag voltam 1956 előtt is. — Lesöpri a vashulladékot az esztergapad fényes aszta­láról. — Párttagságom meg­szakadt .; . Vívódás? Bizonytalankodás? Lehet De most már nem! Nem ugrik vissza a múltba, nem magyarázkodik, csak eny- nyit mond: — Ma a párt poli­tikája olyan tiszta, mint a kristály. Egyenes. Nyomon le­het követni. Hogy miből? A tettekből, kérem, a tettekből... Nem tőle hallok először a megelégedést keltő bérekről, a soha nem látott nagyarányú lakásépítkezésekről, a nyugdíj­ról, a kapkodást felváltó terv­szerű gazdaságpolitikáról, az emberejc közé költözött biza­lomról. De azt csak tőle hal­lottam így megfogalmazva: — Ez a gyár, ahol dolgozom, kéz­zel fogható példa a párt gon­doskodására, tervszerű gazda­ságpolitikájára. Nagyon szép volt az út a Gépjavítótól a Kábelgyárig..: * * • V örös László, a csendes, izmos munkás, aki ugyancsak a párt soraiba kéri most felvételét, nemcsak a nagy, világos termeket, az új építkezést említi. ' — A múltkor az egyik mun­káscsaládot vittük új otthoná­ba — mondja. Hát szívbemar- koló, ha ezeket az új otthono­kat összehasonlítjuk, mondjuk azokkal a kaposfüredi házak­kal, ahol én a gyermekkoro­mat éltem. Négy család kott egyetlen szobában, vagyunk már ettől?! Szerényen elmosolyodik, amikor valamelyik munkás azt mondja: — Neked is nagy ré­szed van benne, hogy az üzemben ilyen szépen sikerül­tek a dolgok. Mindig azok kö­zött voltál, akik aggódtak az üzemért, és ha felszólaltak, szavukból a féltés, törődés, a felelősségérzet áradt... la-! ahogy egyesek eleinte híresz- Hol j telték, hanem emberségből. És minél többet segít, annál job­ban erősödik ő maga is. Ezért m.ondta nemrég — s ezt jól megjegyezték az üzemben: — Hogy politikailag teljesen érett vagyok-e, nem tudnám meg­mondani. Ha nem, hát min­denképpen sokat fejlődöm a pártszervezetben, ha felvesz­nek. Abban azonban biztos va­gyok: a munkaversenyben el­ért eredményeim révén élju- kongresszus tiszteletére tottam addig, hogy az alap- ■FA. indított munkaverseny j szervezetben még többet tehe- agyat, szívet, kart megmozgató tek a pártért és az üzemért, vetélkedéssé vált a Kábelgyár-! * * * me, hárman azok közül, akik úgy érzik, a párt­ján a helyük. Döntöttek. Ahogy kifelé tartok az üzemből, tekintetem megint a kiváló dolgozók, köztük Bö- röcz nevére esik, s úgy érzem, hogy munkájukkal becsületet kivívó emberekkel erősödik a Kábelgyárban a párt. A pla­kátra felírt nevek különböző színűkkel viliódznak a nap­fényben. A betűk mintha jel­zőlámpák volnának azon a he­lyes úton, amelyen a párt ve­zetésével haladunk. ban. Nemcsak gazdasági ered­mények születnek ebből, ön­bizalmat ad. és' nagy nevelő is egyúttal. Erre talán Böröcz Sándor esete a legszembetű­nőbb példa. Az ő nevével ak­kor találkoztam először, ami­kor beléptem az üzembe. Ott volt az egyik plakáton a most kitüntetett kiváló dolgozók nevei között. Azt hallani róla, hogy a munkaverseny egyik motorja, és a segítőkészség példaképe. Szerecz Laci, Bö­röcz egyik gyakran megsegí­tett ifjúmunkása tudja a leg­jobban, hogy Böröcz nem fél liter borokért segíti őt, mint P Szegedi Nándor Amíg embere egy kis cigarettaszünetet tart, addig Komáromi *Jo- zsefné igyekszik a 400 négyszögöl felülvetett lucernából egy-két ren­det lekaszálni. Á föld mű vessző vetkezeti rendszer méhészetfejlesztési programjából Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ tájékoztatót adott ki, amely megállapítja: a magyar méhészet napjainkig igen szép fejlődést mutat, no­ha több tényező olykor ezt gá­WWyWWWWWWVWWVWWVWtfWWWWWWWWWWWVWWWWWWWVWyWJWWWWWWWW^WVWW^^WWWLWVWVVW LEV OVALÓV A tam hivatásos felderítő, j ól[ láttam, hogy az efféle kontár-1 munkával csak egészen naiv', embereket lehet félrevezetni. A valódi, jóval komolyabb és' tényleges ügynökhálózatna':: i FORDÍTOTTA:BARANDI KOMOR VILMA 22. Elegáns barna kosztüm volt mon őket?! Ó, 5 nagyon pa­rajt«, fején fekete bársonysap- dáns ember volt. Hol a telefon- toa, és ugyanolyan sál a nya- könyvecskéje? kán. Hanyagul játszadozott fe- Már meg is találta, egy ha- kete selyemkesztyűjével, és lom régi újság között. A szo- egyetlen szóval sem tett célzást kásos vászonkötésű füzet volt, tegnapi beszélgetésünkre. Azt címek és telefonszámok fel- azonban nyomát sem lelten is meg kell mondanom, hogy jegyzésére. Igen sok név sze- — ámbár bizonyosak voltunk\ többé sohasem próbálta áthág- repelt benne, valószínűleg benne, hogy van ilyen — és ni a köztünk kialakult korrekt, Blake barátai és ismerősei. mint később megtudtam, Bla-i sőt látszólag baráti viszony ha- Jankowska rámutatott a ke legközelebbi munkatársa.' tárait. jegyzékre: Jankowska sem tudott meg ró­All right? — kérdezte. — No, itt vannak'a leány- la semmit. — Minden rendiben? — Ha maga az én semmitte­vésemet rendben levőnek tart- ni, mert mindegyik mellé volt írva zárójelben az á zci. Könnyű volt őket meg*' ve vagy csúfneve: Méhecske, Liza, Rózát lEma, Alimácska, utána a cím és munkahely. Jelenleg azonban Jankowska maga. tevékenységébe akart', avatni. — Melyik lány jár magáhozj a leggyakrabban? — kérdezte. Gondolkoztam. — Azt hiszem... úgy rémlik A konspiráció törvényeivel hogy az a molett szőke szöges ellentétben állót, hogy mondtam bizonytalanul. Természetesen ez várható remtésére. Tájékozódnom kell volt. Nehéz lett volna elkép- az itteni helyzetet illetőleg, zelni, hogy a megszállók bé- minél több titok birtokába kell kén hagyják Cepliséket, annál jutnom, és főként Jankowskát is inkább, mert a Gestapo úgy- kell felhasználnom olyan cé­nökei, akiket még jóval a há- lók elérésére, amelyek egyálta- ja, úgy minden rendben. ború megkezdése előtt küldtek ián nem egyeznek az ő célkitű- — Éppen ennek a semmit- a balti államokba, a német zéseivel. tevésnek szeretnék véget vet­csapatok bevonulásáig összeál- Újra elérkezett egy megszo- ni. — Jankowska közelebb lították a feketelistát azokról kott, de mégis különös reggel, húzta székét íróasztalomhoz, a személyekről, akiket ártal- Felkeltem, megborotválkoz- és kutató tekintetet vetett matlanná kell tenni. tam, megmosakodtam, egyked- rám. — Dolgozunk hát egy Ű, kedves, szerény, hallga- vűen fogyasztottam el a kását keveset? tag Martin Karlovics Ceplis— és tojást, amelyet a gondos — Nem tudom, hogy maga Csak találgatni lehetett, Márta készített el számomra, mit ért munka alatt — felel- hogy mi lett a sorsa. azután bementem a dolgozó- tem mogorván. Az a remény, hogy ő segít- szobámba, és az első kezembe — Azt, amit mindenki más ségemre lesz, végleg összeom- akadó könyvet, Mommsen —mondta békítőén, azután ér- volna a bájos kis ügynököket, lőtt... könyvét kezdtem lapozgatni... deklődni kezdett. — A leányok Am éppen azért, mert Blake Egyetlen lehetőségem ma- De nem... a római történelem közül soros ma valamelyik? csakis fiatal és elsősorban csi­radt: magányos megtorlóként édeskeveset érdekelt engem — Lehetséges. Én nem sza- nos nőkből toborozta hírszer­minél több megszállót eltenni ebben a helyzetben! bőm meg nekik a látogatások zőit, ezt a listát inkább Bér- kétszer, és reggel. Ha jól tu-\ láb alól, és minél drágábban Ültem és az én többismeret- idejét, akkor jönnek, amikor ziny festőművész szerelmi nyíl- úom, -Ernának hívják... adni életemet. Több, mint va- lenes egyenletem megoldásán nekik éppen jólesik. vántartásának gondolták vol- — Figyelmesebbnek kell\ lószínü, hogy ezt az utat vá- töprengtem, várva valamelyik ___ Téved __ vetette ellen na> mint Blake ügyvivő titkos lennie — jegyezte meg Jan­l asztottam volna, ha... »örökölt« leányom látogatását. Jankowska. _ Mindegyiknek munkatársai lajtsromának. kowska szemrehányóan. — A rra rájöttem, hogy egyedül Mert, mi tagadás, csak a Bla- -megvan a maga megszabott Mindamellett Blake-et nem Nyilván kell tartania a látcga-'^ csak a végső esetben érdemes ke-féle leányok látogatása ho- napja, sőt órája is. — Gúnyo- jellemezte az eredetiség. Az, iásokat és a lányoknak kifize cselekednem, csak ha már zott^ valami változatosságot san nézett rám. — Hol a név- aki egyszer tisztába jött Ber­minden más út bezárult élőt- az életembe. iqnuos ziny igazi foglalkozásával, tem. Ezért még egy darabig Egy pincémé vagy masszőr- — Névsoruk? — esodálkoz- könnyen kitalálta volna azt várni kellett, és ki kellett nő helyett azonban Jankowska tam. is, hogy a névsor és a benne használni minden adandó le- jelent meg frissen, élénken és — Igen. Csak nem gondolja, szereplő nők csak megtéveszté­hetőséget a kapcsolat megte- jókedvűen, hogy Blake nem tartotta szá- sül szolgálnak. Soha nem vol­valaki efféle jegyzéket vezes­sen. Bármely kevéssé is mű­velt ember, ha érdeklődik August Berziny tevékenysége iránt, minden különösebb ne­hézség nélkül leleplezhette tolta, fékezte. így a növényvé­delem okozta mérgezések el­szaporodása, a pnéhlegelőben néha bekövetkező ingadozások. Mindezeket a nehézségeket le­győzte a földművesszövetkeze­ti rendszerbe tömörült méhé­szek tábora, s megvan a bizto­síték arra is, hogy az elkövet­kező időben méhészetünk to­vábbfejlődik a családok szá­mát illetően, s a korszerű ter­melési módszerek élterjeszté­sével a termésátlag is növek­szik. ! A termelés és a termelvény értékesítésének biztosítását szolgálja az is, hogy már most tisztázott az 1980-ban érvényes mézár. Ez az ideivel megegyezik. Azok­nak a méhészeknek a számára, akik szerződési kötelezettségü­ket eddig teljesítették, lehető­ség nyílik arra, hogy a méh­családoknál lévő telelésre szánt mézkészletet kipörgessék és cukorral pótolják. Etetésre minden kiló máz után 1,5 kg cukrot kap a méhész. Az ország néhány helyén a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt a méhészek méh- családaskkal ínséges helyzetbe jutottak: nincs meg a telelés­hez szükséges mézkészletüik; Ezeknek a méhészeknek méh­családjaik téli f • ’ mének biz­tosítására a földművesszövet- kezeti rendszer 12 kg cukrot ad. A méhésznek kötelességet kell vállalnia arra. hogy a jö­vő évben családonként 15 kg mézet átad szerződé vs alapom A cukrot kamatmentesen, hi­telbe kapja a méhész. Ez az akció nemcsak az egyénnek , ... „nyújt előnyt, hanem a csoport­tett: munkadijakat. 1 nak is. mert a csoporttagok ál­Ártatlan-gúnyosan néztem? tál eladott szabadméz a szer- mentoromra. V ződéses keret javára írandó. — Könyvelőt ne fogadjak?! í a csoport még mennyiségi \ prémium elérésére is számot ■ ‘ Fodrászüzletben dolgozik, hp[ nem tévedek. — No, most arra próbáljon[ visszaemlékezni, hogy mikori jött eddig magához? Újra összeráncoltam a hom-\ lakomat. kogy\ Igen, i — Úgy emlékszem, kétszer jön hetenként. (Folytatjuk.) tarthat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom