Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

EGYESÜLJETEK! VILÁG FROLETARJAI. OSVÁP' Somogyi Néplap A megyei tanács lapja. XVI. évfoIyai^V 208. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1959. szeptember 5. Mai számunk tartalmából: DÖNTÖTTEK... (3. oldalon) Gyorslsla a Solté térgtnymiríiFY scrstslesról (4. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) Díjazták a 63. Ors’áps Mezőgazdasági Sflál.ltásra felvitt tenyészá'latokat Öt első díj Somogyba került ot első díjat nyertek a 83. Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon a Somogyból felvitt te­nyészállatok. Figyelembe véve az igen erős mezőnyt, büszkék lehetünk eredményeinkre. A kiállítás bizonyítja, hogy jó úton halad megyénk állatte­nyésztése. Külemre. minőségre egyaránt szép állatokat vittek fel termelődivetkezeteink és állami gazdaságaink. A díja­zás nemcsak elismerés a jó munkáért, hanem kötelez is a további jó munkára. A kiállításról az alábbi dí­jak kerültek Somogyba: No­vember 7 Tsz, Somogydöröcs- ke: Facér nevű bika 1 díj. Győzelem Tsz. Kisberki: Pom­pás nevű bika II. .díj. Kossuth Tsz, Magyaregres: Csongor ne­vű bika II. díj. A büssűi Éj Tavasz és a Porrogi Napsugár Tsz Rubin és Gombos nevű bi­kája harmadik díjat kapott. Ugyancsak harmadik díjat nyert a somogydöröcskei No­vember 7 Tsz Szegfű nevű üszője is. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságnak a Pille nevű tehén szerzett első díjat, A kisgyaláni Petőfi Tsz, a magyar egresi Kossuth, a topo- nári Haladás, a göllei Béke Tsz és Szendrei Antal zselic­kislaki gazda bikája elismerő oklevelet kapott. A fehér hússertések verse­nyében első díjjal jutalmazták a ráksi Uj Élet Tsz és a barcsi Vörös Csillag Tsz 8—8 tenyész­kanját. A göllei Béke Tsz 7 kanja II., a szentpáli Béke Tsz négy kanja III. díjat kapott. Fónai Tibor ráksi. Jádi Ferenc töröcskei egyéni gazda kocája és kanja II.. illetve III. díjat nyert. A Kaposvári Célgazda­ság tátompusztai kanokért II. díjat, a Bőszénfai Kísérleti Gazdaság a kiállított juhakért szintén második díjai kapott. A felsőmocsoládi Uj Élet Ter­melőszövetkezet Pici nevű hi­degvérű lova első díjat nyert. A múlt héten 800 ragon kenyérgabonát vásárolt fel a Tér meny forgalmi Vallalat Az utóbbi két hét időjárása kedvező volt a cséplés folyta­tására. A szorgalmas munka eredményeképpen gyűlik a ga­bona, a cséplőgépektől pedig szállítják a terményfelvásárló helyekre. Az elmúlt héten a Somogy megyei Terményfor­galmi Vállalat 800 vagon gabo­nát vásárolt fel. A vállalat a pártkongresszus tiszteletére fel­ajánlotta, hogy terven felül 400 vagon kenyérgabonát vásárol fel. A terv valóraváltásában biz­tató eredményt ért el a bala- tonboglári, a göllei, a nagyba­Fejlődik Nagyatád ipara kiválóan alkalmas a tervezett üzem céljaira. S hamarosan megszületett a határozat: Nagyatádon létrehozzák az üzemet, mely részben belföl­di, részben külföldi igényeket hivatott kielégíteni. A határo­zat szerint már 1960-ban ter­melni kell az üzeminek. Ez volt az első lépés Nagy­atád iparának fejlesztése út­ján. Második lépésként a ne­hézségeket kell legyőzni, hi­szen az épület egyelőre fog­lalt. Hogyan lehetne leküzde­ni az akadályokat? Az épület volt lovarda ré­szében van a Terményforgalmi Vállalat egyik raktára. Először ezt fogják kiüríteni, hogy megkezdhessék a munkát. A nagyobb gondot a lakók elhe­lyezése okozza. — Nehéz feladat ez, de ko­rántsem megoldhatatlan — így vélekedett a megyei tanács, és meghozta döntését: megyei költségen biztosít lakást. Foko­zatosan elköltöztetik a többi raktárt is, hogy legalább az épület egy része váljon sza­baddá, s a kitűzött határ­időre megindulhasson az üzem. WWWVWWVWWWWWWBWWWWWWWA KACSAŰSZTATÖ Igen hosszú és bonyodolmak- tój teli út vezet odáig, hogy hírt adhatunk arról: Nagyatádon megmozdult, fejlő­dik az ipar, s egy új létesít­mény születiki Egy laktanyaépületről van szó, amely valamikor, még a felszabadulás előtt az egyház kebelében működő árvaegyleté volt Az épületet 1945 után nem államosították, bár mint egyházi árvaház megszűnt. Az évek folyamán különféle válla­latok oda helyezték raktárai­kat, 10—12 család te beköltö­zött Az épületet az idén államosí­tották, és elhatározták, hogy oda valamilyen ipari létesít­ményt helyeznek. Sokféle gon­dolat vetődött fed — villamos- sági üzem, kesztyűgyár, stb. — és sok tervet vetettek el, míg úgy döntöttek, hogy Nagy­atádon egy malomipari szerszá­mokat és berendezéseket gyár­tó üzemet állítanak fel. A Könnyűipari Minisztérium ille­tékesei a megyei tanács ipar­és tervosztályának vezetőivel közösen megvizsgálták az épü­letet, és megállapították, hogy ■ iá - , .­SÍI m > ■ jorni, a siófoki és a marcali telep. Az eredmények elérésé­hez hozzájárult tsz-eink kész­sége: a cséplés után géptől közvetlenül szállítják fölösle­geiket a felvásárló helyekre. A gyugyi Április 4 Tsz az adón és a cséplőrészen kívül 7 va­gon kenyérgabonával járult hozzá az ország kenyérellátásá­nak biztosításához. A memyei Március 15 Tsz 5 vagon kenyérgabona szállítá­sára szerződött. Eddig 9 vagon­nal szállított le. Az alsóheté- nyi Búzakalász Tsz is leszállí­totta a szerződésben vállalt 3 vagon kenyérgabonát. A kazso- ki Aranykalász Tsz 22, a kis- gyaüáni Petőfi Tsz 11, a ho- mokszentgyörgyi Zöldmező 14, a csömendi Március 1 Tsz 10, a ndklai Zalka Máté Tsz 8, a balatonszentgyörgyi Csillag­vár Tsz 14 vagon kenyérgabo­nát szállított be. Minden tsz tudja, hogy államunk mit vár tőle, s a csépléssel egyidejűleg fölöslegeiket át te adják az ál­lamnak. Az egyénileg dolgozó parasz­tok közül Nagybajomban Mi­kei Lajos 10, Simon István 6, Kovács János 5, Somogysárdon Sági Józsefeié 5, Mezőcsoko- nyán Tóth Sándor 10 mázsa kenyérgabonát értékesített, Rózsa György; a TV felvásárlási osztály vezetője. Falusi konyvterjesztési hét (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV és a KISZ So­mogy megyei Bizottsága közös rendezésében szeptember 21— 28 között falusi könyvterjesz­tési hetet tartanák. A megye 25 községében foglalkoznak majd a szövetkezetek dolgozói és a KISZ-szervezetek a könyvterjesztéssel• A könyv­terjesztési hét célja, hogy a fa­lusi lakosság széles rétegei mindjobban megismerjék és megszeressék a könyvet. A MÉSZÖV járási felelősök be­állításával segíti a könyvter­jesztési hét jó megszervezését és sikerét. Gondoskodtak ar­ról, hogy megfelelő szám.ú • és a falvakon szükséges könyvek idejében a KISZ-szervezetek rendelkezésére álljanak. A KISZ-szervezetek mint a járási könyvesboltok bizomá­nyosai végzik majd a kjjnyv- terjesztést. A MÉSZÖV és a KISZ-bizottság versenyt hir­detett a falusi KlSZ-szerveze- tek között, és a legjobb, leg­eredményesebb munkát végző négy KISZ-szervezet kapja a kitűzött jutalmakat. A verseny értékelése október 10-ig törté­nik meg, s ünnepélyesen ad­ják át majd a jutalmakat. A falusi könyvterjesztési hé­ten könyvismertetéseket is tar­tanak, több községben — pl. Babócsán, Kadarkúton, Mar- -n.uhan és Tabon — könyvbál iesz. Ünnepély, e&en megnyitott ék a 63, Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt ★ ★ ★ Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. A megnyi­tón részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, dr Münnich Ferenc, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kál­lai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai —, Nigy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Ott volt a Mi­nisztertanácsnak, az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai és gazda­sági élet sok vezető személyisége. A megnyitáson jelen voltak a mezőgazdasági kiállí­tás alkalmából hazánkba érkezett kínai, lengyel, cseh­szlovák, bolgár, román, albán és mongol kormánykül­döttség tagjai. Jelen volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A kiállítást Dögéi Imre földművelésügyi miniszter nyitotta meg. ★ ★ ★ Dögéi Imre elvtárs beszéde Bevezetőben beszélt arról, hogy a felszabadulás óta mi­lyen fontos szerepet tölt be az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár mezőgazdasá­gi termelésünk eredményeinek és feladatainak ismertetésé­ben. Hangsúlyozta: % a jelenlegi kiállítás a ter­melési eredmények tényei- vel bizonyítja, hogy a szo­cialista üzemek többet, jobbat és olcsóbban tud­nak termelni, mint a kis­paraszti gazdaságok. Az idei termésátlagok — folytatta — nagyobbak, mint a felszabadulás óta bármikor. Az elmúlt évhez viszonyítva — az előzetes jelentések szerint — kalászos gabonafélékből 25 —40 százalékkal nagyobb ter­mést értünk el. Hasonló ará­nyú termésátlag-növekedés várható a kapásnövényekből és más takarmányfélékből is. Jelentős a fejlődés — foly­tatta — az állattenyésztésben te. Növekedett a szarvasmar­ha -, sertés-, juh- és baromfi- állományunk, emelkedett a tenyésztői munka színvonala, így emelkedtek a terméshoza­mok is. Külön örvendetes a termelő- szövetkezetek közös állatállo­mányának kialakításában be­következett növekedés, nem­csak a régi. hanem az újonnan alakult közös gazdaságokban te. Állattenyésztésünk né­mely területen elérte, sőt túlhaladta az egyes fejlett kapitalista országokat, köz­tük például az Amerikai Egyesült Államokat. A hivatalos statisztikai adat szerint az Amerikai Egyesült Államokban 1957-ben a 100 hektár mezőgazdasági terület­1 re jutó tejtermelés 12 900 kiló volt, nálunk pedig 24 700 kiló. Hasonló a helyzet a baromfi­hústermelésben: az USA-ban 100 hektár szántó- és kert-te- rületen 17.2 mázsa baromfihúst termelnek, mi pedig 21 má­zsát. Ugyanerre az eredmény­re jutunk, ha a 100 hektár mezőgazdasági területre vonat­koztatott összes hústermelést vizsgáljuk. Nálunk ez 94 má­zsa, az Egyesült Államokban pedig 34,8 mázsa. — Az állattenyésztésben el­ért eredményeket — mondottá ezután — híven tükrözik a ki­állításon bemutatott állatok, az elért termékhozamok. a gyakorlatban bevezetett újsze­rű tenyésztési módszerek. Idén a bemutatott tehenek évi átla­gos tejtermelése 6953 kiló a múlt évben kiállított tehenek 6720 kilós termelésével szem­ben. A mezőgazdasági termelés idei sikereihez nagymértékben hozzájárultak a szocialista nagyüzemek, az állami gazda­ságok és a termelőszövetkeze­tek. Az állami gazdaságok ter­melési eredményei 25—40 százalékkal, régi termelő- szövetkezeteké 20—25 szá­zalékkal, az új termelőszö­vetkezeteké pedig legtöbb helyen már most is 10—15 százalékkal haladják túl az egyéni termelők gazda­sági eredményeit. Ezek tények, amelyek a gya­korlatban megcáfolják azokat, akik úgy vélték: a mezőgazda­ság szocialista átalakítása tör­vényszerűen, elkerülhetetlenül a termelés csökkentésével jár. Éppen ezért a mezőgazdaság szocialista átszervezésében nem állhatunk meg félúton. Szocialista nagyüzemeink élenjáró eredményeit nagy­mértékben elősegítette, hogy a I kormány hathatós támogaiása nyomán ebben az évben sok­kal több gép dolgozott a mező- gazdaságban, mint tavaly. Ez a kiállítás híven tükrö­zi gépesítésünk fejlődését. A mezőgazdasági termelés« ben elért eredményeket még csak kezdeti lépésnek tekint­hetjük. A termelés fejlesztésé­ben még nem használunk ki minden lehetőséget, mezőgaz­dasági termelésünk még nem tart megfelelő lépést a növek­vő igényekkel. A kiállítás rámutat azokra a feladatokra, amelyek mezőgaz­dasági dolgozóink előtt állanak a következő években. Ahhoz, hogy hazánkban minél előbb megteremtsük a mezőgazdasági termékek bőségét, megvannak a ter­mészeti adottságok. A legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével egyidejűleg, ki­használva a szocialista nagy­üzemek által nyújtott le­hetőségeket, tovább növel­jük a termelés mennyisé­gét, javítsuk a termékek mi­nőségét, és csökkentsük a ter­melési költségeket. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben minél előbb el kell érnünk, hogy a helyileg legnagyobb termést biztosító fajtákat termeljük, illetve tenyésszük, és mezőgaz­dasági termelésünk általáno­san alkalmazza a tudományo­san kidolgozóit s a gyakorlat­ban bevált növénytermesztési és állattenyésztési módszere­ket. Ennek feltételeit is meg­teremtjük a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével. Befejezésül köszönetét mon­dott a testvéri szocialista or­szágoknak, hogy kiállításukkal hathatósan hozzájárultak a ki­állítás sikeréhez: üdvözölte a kiállításon részt vevő tőkés or­szágok képviselőit te, majd így folytatta: — A megnyitás alkalmából köszönetét mondok mindazok­nak, akik tudásukkal, szorgal­mas munkájukkal hozzájárul­tak a mezőgazdasági termelés­ben elért jelentős eredmények­hez és a kiállítás megrendezé­séhez. Szakembereink, a dolgozó parasztok igen sokat tanulhat­nak a kiállításon. Jöjjenek el minél többen, tanuljanak, s otthon alkalmazzák, haszno­sítsák az itt látottakat terme­lőmunkájukban — fejezte be megnyitó beszédét Dögéi Imre. A megnyitó beszéd után az ünnepség résztvevői megtekin­tették a kiállítás látnivalóit, (MTI) Közlemény Hruscsov, Szuszlov, Galtskeil ás Heran pénteki megbeszéléseiről Moszíkva (TASZSZ). Moszk­vában hivatalos közleményt ad­tait ki arról a megbeszélésről, amelyet Nyikita Hruscsov és Mihail Szuszlov pénteken a Kremlben Gaitskell és Bevan brit munkáspárti vezetőikkel folytatott. A közlemény sze­rint a megbeszélésen résztve­vők egyöntetű véleménye az volt, hogy az angol—szovjet vi­szony javulása és fejlődése megfelel mindkét ország érde­keinek, előmozdítja az egye­temes béke és nemzetközi biz­tonság megszilárdítását. E cél elérésében számottevő szerepet játszhatna az angol—szovjet kereskedelem fejlesztése, a kulturális csere, val—;nt a társadalmi szervezetek képvi selőinek kölcsönös látogatása és az idegenforgalom. Mint a közlemény rámutat, a tárgyaló felek őszinte és ba­ráti eszmecserét folytattak több nemzetközi kérdésről, egyebek között a leszerelésről, az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó három­hatalmi megállapodás fontossá­gáról, arról a veszélyről, hogy a nukleáris fegyverek az eddi­gieken kívül más országok birtokába jutnak, végül arról, hogy Európában ellenőrzött fegyverzetű övezetet kellene j teremteni. Megvitatták még a berlini' kérdést, a német békeszerző­dés megkötésének problémá ját és 4'"v'b. Neme' '-ág e” sítésére vonatkozó kérdést, i A tárgyalásról kiadott közle­mény rámutat, hogy több fon­tos kérdésben — például az atomfegyver-kísérletek mi­előbbi és végleges megszünte­tésének, a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányuló továb­bi lépéseknek égető szükséges­sége —, valamint más kérdé­sekben is jelentős fokú egvet- értés mutatkozott a tárgyalói felek között. A tárgyaló felek véleménye megegyezett abban, hogy ha­talmas jelentőségű lennie a kormányfői értekezlet mielőb­bi összehívása és ezen az érte« kezleten olyan határozatok eS» fogadása, amelyek valamennyi "ép számára biztosítanák a tartós békét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom