Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. szeptember 4 Használjunk ki minden lehetőséget a jövő évi gazdag termés megalapozására Az első tavaszi szántás-veté­si munikák megkezdése óta hosszú idő telt el. S ez az idő­szak nem volt könnyű. A sok eső, a kedvezőtlen időjárás a növényápolástól egészen nap­jainkig gyakorta megálljt pa­rancsolt, s a munikák nagy­mérvű eltolódását idézte elő. Nehézséget jelentett az is, hogy az év elején alakult vagy fel­fejlődött tsz-eknek még az egyéni gazdaságokra jellemző kisparcellákon ke'lett dolgoz- ‘niuk. Munkájukat ezért csak résziben segíthették a gépek. Az idő rövidsége miatt a he­lyes munkaszervezés és irányí­tás sem valósulhatott meg kel­lően a közös gazdaságokban. A kései vetés, növényápolás, aratás pedig a behordási és cséplési munkákat késleltette számottevően. A nehézségek ellenére most már előbbre jutottunk. Az aratással megyeszerte végez­tünk, a gabonabehordás is rö­videsen befejeződik. A kapás- növények érésben vannak, s már csak a betaikarodásra vár­nak. Szeptember eleje van Köze­ledik az ősz, a vetések meg­kezdésének időszaka. A csép- lés és a gaibonaszállítás azon­ban csaknem ezer traktort von el a talajelőkészítési munkák­tól. Tehát minden erőt latba kell vetni a cséplés mi­előbbi befejezése végett. De a vetések előkészítésével addig sem késlekedhetünk. Hi­szen jövő évi kenyerünkről van szó! Nem lehet közömbös számunkra, hogyan, milyen elővetemény alá, mekkora te­rületeken és idejében vetjük-e meg az ágyát. A tavaszi kezdéshez képest .most lényegesen jpbbak a le­hetőségek, csak okosan, szak­szerűen kell kihasználni azo­kat. Tíz falu kivételével me­gyénk termelőszövetkezeti köz­Sorra zárják be kapuikat az üzemi üdülők A Balatonra beköszöntött már az ősz. Az iskolaév kezde­téiül egyidejűleg elnéptelene­dik a magyar tenger, kiürül­nek az üdülök. Ezek közül az üzemi kezelésben lévők sorra zárják be kapuikat. Fonyódon például már csak az Újpesti Izzó üdülője tart nyitva. Ter­mészetesen a szakszervezeti üdülők továbbra is működnek, hisz egyre több a télen-nyáron át nyitva tartó üdülő. ségeiben befejeződött a föld- rendezés. Szeptember 15-én a hátralevő tíz faluban is össze­vonják a földeket. A kialakí­tott 40—50 holdas táblákon már nagyobb hatásfokkal, eredményesebben dolgozhat­nak a gépek. Azonban figye­lembe kell venni, hogy e táb­lákon különböző fajta, kedve­ző és kedvezőtlen eiővetemé- nyek voltak, a talajelőkészítő munkálatoknál is. Több helyütt például gabona után ismét ga­bona jön. Ezéken a területeken a tarlóhántás már lényegében befejeződött. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg. A kedvezőtlen pentogán hatás kiküszöbölése végett nagyon fontos, hogy a ke­verő és vetőszántásokkal egyidejűleg holdanként legalább 30—40 kilogramm nitrogéntartalmú műtrá­gyát adagoljunk. S mivel a gabona foszforigé­nyes növény, a vetőszántások alkalmával 150—200 kilogramm szuperfoszfátot is adjunk hol­danként. Ezenkívül — főleg a lazább talajokon — a 80 —100 kilogramm mennyiségű kálium-műtrágya is többszörö­sen kifizeti a ráfordított költ­séget. Elérkezett a lucernavetések ideje. Ezt a magot jó apróra megmunkált és legalább 200 kilogramm szuperfoszfáttal meghintett talajba vessük. Vet­ni kell a bíborherét, a repcét és az őszi árpát is, ha azt akar­juk, hogy még a tél beállta előtt kellőképpen megerősöd­hessenek a vetések. A jövő évi gazdag gabonater­més elérése céljából elengedhetetlenül fontos a megfelelő fajta, jó csíra­képességű és tiszta vető­mag megválasztása. E célra a vetőmagcsere-akció révén 120 vagon őszi árpa, 100 vagon rozs és 400 vagon búza áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére, s ez bőségesen elegendő. Éppen ezért ne mu lesszák el az új, de a felfejlő­dött tsz-ek sem megragadni az alkalmat, s ahol még nincs fajtatiszta vetőmag, használják ki a csereakció nyújtotta le­hetőségeket. Mindenütt gondosan végez­zék el a csávázási A legutóbbi kísérletek eredményeképpen a rézgálicos oldat helyett — mi­vel ez nagymértékben csök­kenti a vetőmag csíraképessé­gét, s üszögspóraölő hatása is gyenge — inkább a bigosán és germisán szereket javasoljuk. Megyénkben a tanácsi terü­leteken burgonyából még 32 ezer hold, kukoricából 125 ezer hold, cukorrépából 7600, takar­mányrépából 8000, silókukori­cából 8000, napraforgóból mintegy 6000 hold vár betaka­rításra. E termények 35—40 százaléka az őszi vetésekre be­állított táblákba esik. Az érés mértékét figyelembe véve ép­pen ezért lehetőleg a területe­ken kezdjék meg elsőként a behordást. A rendkívüli időjárás és egyéb tényezők miatt sok ne­hézség hátráltatta a mezőgaz­dasági munkákat. Most azon­ban a cséplés mielőbbi befeje­zésére és arra törekedjünk, hogy az őszi talajelő'készítési és vetési munkáikkal idejében végezhessünk; A* üzem gazdáinak felelősségével Taggyűlés a Csurgói Faipari Vállalatnál A Barcsi Fűrészüzem látképe. AMIKOK SZÜNETET REN­DEL EL a taggyűlés korelnö­ke, a hatvan esztendős Boór István igazgató, már ég a vil­lany az utcán. Elvtársaink — kilépve a teremből — meghök- kenve látják, hogy tárva-nyit­va az üzem kapuja. De nem­csak méltatlankodnak a por­tás mulasztásán, hanem azon­nal cselekszenek is: bezárják a főbejáratot, nehogy egy óvat­lan pillanatban lába keijen akárcsak egyetlen szál deszká­nak is. íme, a Csurgói Faipari Vállalatnál a népvagyon gon­dos őrzésének elmélete így válik gyakorlati valósággá..; Harminchat kommunista készít számvetést ezen az es­tébe hajló tanácskozáson. A vezetőség beszámolóját előadó Galambos Lajos párttitkár szóról szóra leírt szöveget ol­vas fel, de néha-néha leteszi a papírt: egy-egy részkérdést bővebben, részletesebben fej­teget. Mert hogyan is lehetne papírra vetni három esztendő mindet főbb üzemi eseményét? Különösen az az ember küzd a rendelkezésre álló idő rövid­ségével, aki — mint ő is — ringatta a fiatal vállalat böl­csőjét 1954 őszén. Bognárként került ide, ma főművezető. Tudásban és fele­lősségben együtt nőtt az üzem­mel. Csoda-e. ha olyan nagy szeretettel és ragaszkodással csüng a vállalat rövid élettör­ténetének minden epizódján. Az emlékek villanásai mégsem veszik el szeme elől az utób­bi három év küzdelmeinek összképét. Tizennyolc eszten­deje állt először a gyalupad mellé, de harcainak legdön­tőbb szakaszát az ellenforrada­lom kitörése óta vívta meg. — Emlékezzünk azokra a nehéz időkre — mondja. — ötvenhat decemberének elején alakítpt- tuk meg MSZMP-^lapszerve-! zetünket. öten voltunk akkor! párttagok. Egy év múltán 27> piros könyvet osztottunk ki. Az üzem kis mázsaháza so-! kát mondhatna, ha tudna be- szelni: ott gyűltek össze a bá-' tor elvtársak, s <.man nappal és éjszaka egyaránt szemmel tarthajtákí a telepet. Sztrájk helyett munkára, pazarlás he­lyett takarékosságra buzdítot­ták a dolgozókat. Mind hatá­rozottabban lépteik fel az üzemben ■ meglapuló, de ártó szándékukról le nem mondó ellenséges elemek ellen. És a gatter pallóvá vágta a rönköt, a deszkából konyhabútort ké szítettek az asztaloskezek - ment, egy pillanatra sem állt meg a termelés. A fejlődő vál­lalat az idén kétszer annyi ér­téket ad a népgazdaságnak, mint működése első évében, 1955-ben. »A MI KIS tlZEMÜNK..,« — ezzel a kifejezéssel illeti így vallja magáénak a válla­latot a pártszervezet 36 tagja, de a munkások döntő többsége is. Elvtársaink most arról ad­hatnak számot, hogy a szak- szervezet 1957 júniusában fel­élesztette a szocialista munka­versenyt. Az idei év első felé­ben a pártkongresszus tiszte­letére indított verseny 224 ezer forintos többletbevételt hozott, s december 31-ig 450 ezer forintra növelik az ered­ményjavulást. A vállalat kom­munistáinak figyelme a ter­melés jövőjére is kiterjed. He­lyes szemléletüket mutatja, hogy taggyűlési határozatként első helyen ezt említik: foko­zottabb gondot a szakmunká­sok képzésére. Kétszázhatvan dolgozója van az üzemnek. Olyan kevés a régi szakmunkás, hogy két kezének ujjam megszámolhat­ja őket az ember. A főműveze­tőn kívül Tepkor Károly, Kep­ler Géza, Kepler Ferenc és Csontos László a vállalat ala­kulásakor szakképzett aszta­losként jöttek ide. Még öt kis­iparos követte őket — és le­zárult a sor. A faipar helybeli mesteremberei beléptek a ktsz-be. \A vállalatnak saját szakember utánpótlásról kell gondoskodnia. S az idén már felszabadult hét tanuló — köz­tük Horváth Rezső és Angyal András —. ők mindnyájan f" sajátították él a szakmát, és egytől-egyig itt is maradtak. Néhány nap óta 16 fiatalt ok­tat az asztalos szakmában Csontos elvtárs. a bútorrészleg vezetője. Szóvá is teszi a tag­gyűlésen, hogy kevesell! azt a fél-fél órát. amelyet egy műszakban egy tanulónak szentelhet. (De ez az idő csak elméletben 30 perc, hiszen 20 munkást is kell irányítania.) A taggyűlés megérti a részleg- vezető ki nem mondott aggo­dalmát: ha nem foglalkozhat egész emberként a tanulókkal, akkor bizony hézagos marad­hat a fiatalok szaktudása. ... S megszületik az első ha­tározat: a pártvezetőség a gaz­dasági vezetéssel együtt te­remtse meg annak feltételét, hogy három év után biztos tu­dás birtokában állhassanak a vizsgabizottság elé a tanulók. AZT MONDJA A PÄRT- TITKÄR: — Mandátumunk lejárt. Mi, a pártvezetőség, le­mondunk. — Tudja a taggyű­lés, tudja az üzem minden dolgozója, hogy megfelelt a 'bi­zalomnak a pártszervezet öt­tagú vezetősége. Példamuta­tásra serkentette a párttago­kat; nyilvános pártnapokon tájékoztató rendszeresen a pártonkívülieket a bel- és kül­politika időszerű kérdéseiről; kérlelhetetlenül verekedett az ellenséggel; szép szóval és nem a munkakönyv azfsmali kiada­tásával nevelte a megtévedt munkásokat; elvi és gyakorla­ti segítséget adott a KISZ- szervezetnék — és soha nem szűnt meg harcolni az üzem fejlesztéséért, .á minél jobb munkakörülményeik megte­remtéséért. Nem oldottak meg minden gondot nem csupán siker fakadt nehéz útjukon, de győzelmeik, nem pedig mu­lasztásaik jellemzik őket Ezért van az, hogy a koréinak a taggyűlés végén köszönetét mondhat a tagságnak a párt- vezetőség nevében — a man­dátum megújításáért. Kutas József Az „Ifjúság a szocializmuséri-11 mozgalomról A KISZ Intéző Bizottsága határozatot hozott az »Ifjúság a szocializmusért« próba meg­indításáról. A határozat hang­súlyozza: » .. í a pártkongresz- szusra és a hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulójára való felkészülést a legszélesebb if­júsági tömegek ügyévé kell tenni. Fokozni kell a fiatalok­ban a párt iránti ragaszkodást WWVWWWWWWIMWVWWVWWVmnMWWWAnMAMAMI^^MMnMMMnAWMMMMMM W lev up, OVALOV ÉZGOl M B FORDÍTOTTA:BÁRÁNDI KOMOR VILMA Megtorlás? Kinek és miért? Jankowska túl elvtelen volt ahhoz, hogy valamely elv ne­vében büntessen, és túl cini­kus, hogy nemezist csináljon magából. Számítás? De hát miféle számítás az, hogy megöli Blake-t, utána pedig segítsé­gért menekül hozzám, hogy fenntarthassa azt az illúziót, hogy Blake él?..-. Feltevést feltevésre halmoz­tam, és ugyanolyan határozot­tan el is vetettem■ azokat.. i Megvirradt. Megint egy gyötrelmes reggel, kényszerű tétlenség, nyomasztó várako­zás következett.., Képzeljenek el egy embert az én helyemben, hogy meg­érthessék helyzetem bonyolult­ságát. Az ellenségnél tértem ma­gamhoz, súlyos sebesülés után, egy angol hírszerző szerepét kellett játszanom egy olyan nőhöz láncolva, aki gyilkosom és megmentőm is volt egy személyben. Ez a nőszemély az Intelligence Service ügyvivő­iéként mutatkozott be, és a németek ezért nyugton hagy­tak. Nekem pedig játszanom kellett ezt a szerepet, mert a 21. németek menten megsemmisí­tettek volna, ha rájönnek, hogy valójában Ilivel állnak szem­ben. Ugyanakkor pedig nem az életemet tartottam a legfonto­sabbnak, hanem azt, hogy részt vegyek a most folyó harcban, és hasznára lehessek hazám­nak. Egyrészt nagyon előnyös helyzetben voltam annyiból, hogy az ellenség közvetlen kö­zelébe kerülhettem, anélkül, hogy tudták volna, valójában ki vagyok. Másrészt viszont egyedül voltam, és egyedül harcolni — mint az köztudo­mású — összehasonlíthatatla­nul nehezebb. Mit lehet ebben a helyzetben csinálni? A leg­célravezetőbbnek az látszott, ha kapcsolatot teremtek a mi felderítő szolgálatunkkal, de hát ez majdnem lehetetlen volt. Jó lett volna kapcsolatot teremteni az illegális kommu­nista párttal, hiszen bizonyo­san Rigá.ban is tevékenyked­tek láthatatlan népi erők, de er­re sem nyílt lehetőség. A legegy­szerűbb lett volna átszökni a mieinkhez, átjutni az arcvona­lon, de ehhez is hallatlan elő­relátásra és óvatosságra volt szükség. Mert az kétségtelen, hogyha békén is hagynak, szem elől azonban sohasem tévesz­tenek. Erőfeszítésemben, hogy va­lamilyen kapcsolatot teremt­sek, és elfoglaljam helyemet a most folyó harcban, még egy elhamarkodott» lépést is tet­tem: felkerestem hajdani la­kásomat, mert szinte valószí­nűtlennek tartottam, hogy Ceplis ne működjék együtt az antifasiszta szervezettel. Az olyan emberek mint ő, min­dig tudták, mi a kötelességük. Tettem azért volt meggondo­latlan, mert mindkettőnket gyanúba keverhettem volna. Annyira vágytam azonban egy igaz ember után itt Rigában, hogy még ezt a kockázatot is vállaltam. A konspirációban semmiféle tapasztalattal sem rendelkez­tem. Hogy hogyan játsszák ki a nyomozók éberségét, csak az illegális forradalmi munkáról szóló könyvekből ismertem; ezeknek szellemében cseleked­tem: sokáig bolyongtam az ut­cákon, figyeltem a járókelő­ket, majd hirtelen befordul­tam egy mellékutcába, és fe­szülten vártam, nem tűnik-e fel egy kíváncsi személy. Csak ilyen előkészületek után ugrottam be annak a ház­nak a kapuján, amelyben még nem is olyan régen laktam. Az udvaron megálltam, této­váztam néhány percig. Senki sem követett. A hátsó bejára­ton surrantam be, azon keresz­tül át a főlépcsőre, ahol ismét vártam. Semmi gyanúsat nem észleltem. Ekkor felmemtéM • legfelső emeletig. Csend volt.. Lassan megindultam lefelé, és megálltam a régi lakásom aj-i taja előtt. Azt nem mertem' megkockáztatni, hogy saját kulcsomat használjam, hanem elszoruló szívvel csengettem. Ha ezek hitleristák, akkoi menthetetlenül csapdába esem. Eléggé jól öltözött, ismeret­len nő nyitott ajtót, összeszo- ritott, vékony szája volt. — Elnézést kérek — mon­dottam —, úgy tudtam, hogy\ Ceplisék laknak itt... — Ceplisék? — kérdezte, és, megrázta a fejét. — Nem tu­dom ... Nem ismerek semmi­lyen Cepliséket — ismételtei hűvösen, és gyanakvóan vé­gigmért. Aztán hirtelen meg­enyhült. — Igaz, nemrég la­kom itt. Ha azokról van szó,i akik a német megszállás előtt laktak itt, akkor a legjobb, ha, a rendőrségen tudakozódik fe­lőlük — tanácsolta határozot­tan, majd némi habozás után\ még hozzátette: — Úgy tudom,, bevitték őket a rendőrségre.. J Az volt az érzésem, hogy mi-' ilél kevesebbet akar velem be-, szélni, mert még egyszer meg-' rázta fejét, és sietve becsapta\ az orrom előtt az ajtót. Mégis mindent megtudtam!, tőle, amit akartam. Körülnéztem. A lépcsőházi üres volt, és én ugyanazon az, úton, amelyen jöttem, lemen-J tem az utcára. , Egyetlen reményem is szer-J tefoszlott! j — Folytatjuk — * és szeretetet, a szocializmus ügye iránti odaadás érzését és az áldozatkészséget. Érjük el, hogy a széles ifjúsági tömegek megismerjék a pártkongresz- szus határozatait, és tevéke­nyebben vegyenek részt azok megvalósításában, a szocializ­mus gyorsabb ütemű felépíté­séért vívott harcban«. Mi is ennek a próbának a lé­nyege, milyen próbákat kell a fiataloknak tenni, hogy elvég­zésükkor megkaphassák a dí­szes jelvényt? A próba lehetőséget ad a KISZ-szervezeteknek ahhoz, hogy a magyar fiatalok legszé­lesebb tömegeit bevonják a párt VII. kongresszusára és a felszabadulás 15. évfordulójára való felkészülésre, és megér­tessék velük a két esemény történelmi jelentőségét, eszmei tartalmát. A követelmények három részre oszlanak. Az első köve­telményt például az a fiatal teljesíti, aki rendes tanulmá­nyi vagy termelői munkája mellett eredményesen vesz részt a KISZ termelési moz­galmainak valamelyikében, aki jó eredményt ér el a ta­karékossági mozgalomban; vagy például már teljesítette az a fiatal, aki 1959 nyarán legalább tíz napot dolgozott a KISZ építőtáborainak valame­lyikében. A próba második — tanulá­si — követelményének az a fiatal tesz eleget, aki rendsze­resen részt vesz a politikai oktatásban. A szervezett párt- és KISZ-oktatásban nem ta­nuló fiatalok részére kong­resszusi olvasóköröket szer­veznek. Ezeken az olvasókörö­kön a pártról, a példaképek­ről, a kommunista mártírok­ról, szabadságunk születésnap­járól, a szocialista fejlődésről, az SZKP XXI. és az MSZMP VII. kongresszusáról lesz szó. Ezenkívül valamennyi foglal­kozáson munkásmozgalmi da­lokat tanulnak majd a fiata­lok. A körök október 15-én kezdik működésüket, és két­háromhetenként tartanak ösz- szejövetelt. A harmadik követelmény kulturális vagy sportfeladat el­végzése, ki-ki választhatja az egyiket vagy a másikat kedve, képessége szerint. A kulturá­lis próbákon részt vevők nem­csak nyilvános szereplés után teljesítik a követelményt. Az ősszel megindul a József Atti­la olvasómozgalom. A próba követelménye, hogy a fiatalok 1960. április 4-ig legalább az olvasómozgalom bronzfokoza­tát elérjék. Aki inkább sportban akarja teljesíteni az »Ifjúság a szo­cializmusért« próba harmadik, követelményét, az asztalite­nisz-, atlétika-, torna-, kézi­labda-, vagy röplabda-verse­nyen indulhat. Arra kell törekedni, hogy az »Ifjúság a szocializmusért« próba nagy tömegeket átfogó ifjúsági mozgalom legyen, s egyesítse magában mindazo­kat a tetteket, kezdeményezé­seket, amelyek az ifjúság kö­zött a párt VII. kongresszusa és a felszabadulás 15. évfordu­lója tiszteletére bontakoznak ki. A próba szervezése adjon újabb lendületet a KISZ ter­melési mozgalmainak. KISZ- szervezeteink érjék el, hogy számszerűleg is növekedjék a mozgalmakban részt vevők száma és azok eredménye. A termelési agitáció fő jelszava legyen: »Mi, fiatalok tovább fogunk élni a szocializmusban, tovább fogjuk élvezni áldásait, mint az idősek, ezért dolgoz­zunk is érte többet/« Az »Ifjúság a szocializmu­sért« próbák októberben meg­kezdődnek. Bizonyosra vehető, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját, sok tíz-, sőt százezer fiatal veszi át ünnepé­lyes keretek között a próba jelvényét

Next

/
Oldalképek
Tartalom