Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. szeptember L Figyelmeztető éifordnlo O úsz esztendeje — 1939. szeptember 1-én — a fasiszta Németország mellőzve minden tárgyalást, orvul megtámadta Len­gyelországot- A fasiszta háborús gyújtogatok — és nyugati támogatóik— elérték első célju­kat: belekényszerítették az emberiséget a má­sodik világháborúba. A német vezetők azt hitték őrült elbizako­dottságukban, hogy nincs többé gát korlátlan terjeszkedésük előtt. 1939. szeptember 1-én Hitler a Birodalmi Gyűlés előtt elmondott be­szédében bevallotta, hogy »az esztelen fegy­verkezés kilencvenmilliárd márkát emésztett fel. Gazdasági helyzetünk úgy alakult, hogy csak néhány évig tarthatunk ki. Nem marad más hátra számunkra, cselekednünk kell. Meg kell oldanunk a gazdasági problémákat. Ez pedig lehetetlen anélkül, hogy be ne törjünk idegen államokba, és hozzá ne nyúljunk ide­gen tulajdonhoz.-"' Mikor e szavak elhangzot­tak, már lengyel területen pattogtak a náci indulók, tapostak a német csizmák, majd nem­sokára egész Európában folytatódott az a vad­állati terror, amelyet eddig csak Németország­ban ismertek: a munkások millióinak elhurco­lása, megkínzása, letiprása. Az a sok vér, szenvedés, amely a hitleri banditák több éves háborús garázdálkodásá­hoz fűződik, kötelez bennünket, hogy ma új­ból emlékezetünkbe idézzük, ki a felelős a második világháború alatti temérdek bűntet­tért. S egy pillanatig sem szabad elfelednünk, hogy Hitler kezébe az amerikai, az angol, a francia imperializmus nyomta a tűzszerszá- mot, s biztatta, éljen vele. A biztatásért, az engedékenységért igen nagy árat fizettünk. Y7 ajon szükséges-e a háború ldrobbantá- * sának huszadik évfordulóján felidézni a fájó emléket? Igen- De nem azért, hogy könny szökjön a szemekbe, hanem azért, mert nagyon is időszerű ma a számvetés, a vissza­emlékezés, hisz a hitierek — 1939 szervezői — még nem tűntek el a történelem színpadáról, sót éppen napjainkban minden eddiginél ag­resszívebben jelentkeznek, és ezerszeres düh­vei acsarkodnak a szocialista tábor ellen. Az elmúlt húsz év alatt az emberiség a világim­perializmus acsarkodása ellenére is hatalma­sat lépett előre. De azok, akik ezt a lépést minden erejükkel igyekeznek elgáncsolni, semmit sem okultak a történelemből, és 1939- nél akarják folytatni politikájukat. Pedig a mostani körülmények sokkalta kedvezőtleneb­bek számukra. Ma már nem uralkodnak egész Németország felett, Kelet-Európa, Kína és egy sor más állam kiszakadt uralmuk alól. Nyu- gat-Németországban mégis ugyanazokat a szel­lemeket ébresztgetik, amelyekkel egyszer már rosszul jártak. Tudjuk, hogy indítékaik a ré­giek, hogy a nyugati tőkés uraknak — akik esküdt ellenségei a szocialista tábornak — német csizmák, német katonák és fegyverek kellenek terveik végrehajtásához. Próbálkoz­nak. Ha mostanában 1939. szeptember 1-e gya­lázatára emlékezünk, figyelmünket Adenauer ugyanazok a Ruhr-bárók és porosz tábornokok mozgolódnak, akik annak idején Európát Hit­ler gyarmatává tették. Abban a gyárban, amely több millió ember elpusztításához szál­lította a mérges gázt, most is vegyi fegyvere­ket gyártanak. JYT em nézhetjük harag és felháborodás nélkül, hogy helyén ül Krupp, akit nemcsak a börtönből engedtek ki amerikai üz­lettársai, hanem vagyonát is visszaadták. Ez­zel a Kruppal együtt sorakozik' fel a német militarizmus mellett a többi Ruhr-báró is- Hitler felett ítélt a történelem és a szovjet nép fegyvere, de Adenauerék a hitleri utat pró­bálgatják. A weimari Németország politikusai — Hitler gyászos emlékű szálláscsinálói — el­tűntek a történelem süllyesztőjében. De van­nak heussok és egyebek, akik nem kevesebb szolgalelkűséggel egyengetik az utat a német nép újabb katasztrófájához. Ebben segíti őket Speidel tábornok, »a fölégetett föld szakértő­je«, aki kitervezte a mi hazánk fővárosának gyalázatos lerombolását is és Halder tábor­nok, aki aktívan tevékenykedett Magyarország megszállásának előkészítésében. Szabadlábon sétál Wesenmayer volt magyarországi náci követ is, aki százezrek gyilkosa, értékeink megsemmisítője. De nemcsak a régi személyek tűnnek elő a homályból, hanem mind hangosabban je­lentkezik a hitleri politika is. Az ország ketté- szakításával akarják Németországot Európa löporos hordójává tenni. Ismét fegyvert csör­getnek, vezényszavak pattognak, és rosszem­lékű jelszavak röppennek fel Nyugat-Német- országban. Menetelnek a volt SS-legények, vadászegyesületi találkozókra gyűlnek egybe a volt SA-tagok, a Wehrmacht-tisztek és -legé­nyek. Adenauer és náci tábornokai, miniszte­rei a nyugati tőkések biztatásával ismét be­jelentik igényeiket a régi »német Keletre«, és távolabbi területekre is vágynak. Mindez nemcsak a tűzzel való játék! Ez igen tudatos merénylet, elszánt támadás Kelet- és egész Európa népei ellen! Bűnszövetkezett^ teljes. Terveik készen vannak. D e az fmberek milliói hangosan kiáltják: 1959 nem 1939! Ma Európa népei kemény har­cot vívnak a német militarizmus ellen- Ez az erő sokkal nagyobb, mint a hitleri agresszió idején volt. A Szovjetunió vezetésével a népi demokráciák a német proletárokkal és a szom­szédos államok munkásosztályával, valamint a világ békét akaró millióival olyan erőt kép­visel, amilyen nem volt húsz évvel ezelőtt. Az a tengernyi vér, amelyet a népek a hitleri fa­sizmus elleni harcban hullattak, nem omlott hiába. Az új náci kalandok szervezői eddif-ii bűnös tevékenységükkel csak azt érték el, hogy az a gyűlölet, amelyet Hitler emléke a népekben ébreszt, most feléjük árad. A népek nem engedik megismétlődni a hitleri kalan­dot. Eltökélt szándékuk, hogy kicsavarják a hidegháborút szító nyugati tőkések és náci szolgáik kezéből a fegyvert, és megakadályoz­zák az újabb világháborút. Sütünk, áldozta életit tembar 1-én Iharosberényben banditái követték efl a gyilkos« »Mártírjait a munkásosz­hcrjauaEa történelemmár a Prómayak meggyilkolták Far- saget! odakötözte ahhoz az örök kas János csurgói járási párt- A Horthy-rendszer képvise« pellengérhez, amelyről pap- titkárral és Ádám Jánossal, az lői azzal a hazug váddal illet- jai minden imaja sem old- - - ­hatja le őket«.* (Marx) iharosberényi munkástanács el­nökével együtt. A MUNKÁSOSZTÁLY, a A reakciós uralkodó osztá- dolgozó nép legjobbjai álltak lyck képviselői mindent elkö- a Magyar Tanácsiköztársaság, a vettek azért, hogy meghatni ~ munkásosztály hatalma mellé, sátsála a gyilkosság körülmé- A haladás hívei hadat üzentek nyeit. Nagyon jól tudták, hogy az igazságtalanságnak, a jog- dr. Dohány Jenőt és társait fosztottságmak, a kizsákmányo- törvényes ítélet nélkül végez- lásmak, a tőkések és a íöldbir- lék ki (felakasztották), ennek tokosok hatalmának. Hozzáfog- ellenére az iharosberényi ha­ték dr. Dohány Jenőt, hogy lopott és sikkasztott. Ennek a ténynek ellent mond dr. Do­hány Jenő becsületessége, igazságszeretete, népszeretete és a történelmi tények. Dr. Do­hány Jenő a korabeli megy« sajtóban több esetben hirde­tést tett közzé. E hirdetés közül idézünk néhányat. »Az április 25-én Csurgó község­tak egy igazságos társadalmi lotti könyvben úgy regisztrál- ben talált 100 korona készpénzt rend, a szocializmus megterem­téséhez. Ennek a szép és nemes küzdelemnek volt egyik bátor és következetes harcosa dr- Dohány Jenő csurgói járás­ták a helyzetet, hogy a hálái oka »ismeretlen«. Szigethy Antal, a kaposvári törvényszék helyettes elnöke 1919. szeptember 20-án a tőr­bíró, aki a Tanácsköztársaság vényszék fepvelmi bíróságának létrejöttekor a nép bizalmából a csurgói járás politikai meg­bízottja lett Dr. Dohány Jenő a kizsák­mányolok harcos ellensége volt. Mint vezető sokoldalú munkát végzett. Aktívan részt- vett a régi -rend lerombolásá­ban, az új társadalmi rend ki­építésében. Fáradhatatlanul a következő szövegű levelet küldte: »Múlt hó 25-én kelt 1919. Fegy. 4/1. sz. végzésére hivat­kozva értesítem a fegyelmi bí­róságot, hogy dr. Dohány Je­nő csurgói járásbírósági jegy­ző folyó hó 1-én meghalt: a fegyelmi ügy iratai irattárba tehetők.« igazolt tulajdonosa felveheti nálam ...«, »Csurgó községben, a Vajda-féle fűszerüzletben talált 201 korona 32 fillért iga­zolt tulajdonosa nálam felve« heti...« A kapitalizmus és szocializ­mus erőinek harcában mindig voltak és lesznek áldozatok; De a forradalmárok a népért, igaz ügyért halnak meg, a nép érdekeire, a nép óriási többsé­gének szenvedéseire gondolva: méltó halállal halnak meg; így halt meg dr. Dohány Je­nő is. AZ EMBERT MEGÖLNI LEHET, DE AZ ESZMÉT SOHA — hirdeti a csurgói ta­A DOKUMENTUMON VI- járta a falviakat, irányította és LÁGOSAN LÁTHATÓ, hogy szervezte az új államhatalom az eredeti szöveg így hangzott: helyi szerveinek létrehozását, »... dr. Dohány Jenő csurgói az új társadalmi rend gazda- járásbirósági jegyzőt folyó hó nácsháza falán elhelyezett em- sági alapjának megteremtését. 1-én kivégezték.« Szigethy An- 1‘&któ*w* m®1v Hl’" nrf'4"'’ -T<*- Sökat tett a -nép szociális és tál úr éppen csak annyit mó- kulturális helyzetének megja- dosított rajta, hogy törölte a »t« ragot, és a »kivégezték« szót a »meghalt« szóval helyet­tesítette. így hamisította meg vitásáért. A NÉP ELLENSÉGEI nem jó szemmel nézték a régi rend felszámolását, a munikáshata- lom megteremtését és megszi­lárdítását. A magyar reakciós erők összefogtak e reakciós elemekkel, tötték a Magyar Tanácsköz­társaságot, s visszaállították a tőkések és földbirtokosok ha­talmát. 1919. augusztus 1-én megyénkben is megkezdődött a fehérterror. A reakció erői kegyetlenül üldözték a Tanács- köztársaság híveit, annak ve­zetőit. Dr. Dohány Jenő 1919. augusztus 6-án illegalitásba akart visszavonulni. Terve azonban nem sikerült. A reak­ció erői augusztus 15-én a csurgói járásbíróság végzése alapján letartóztatták. Dr. Dohány Jenő sohasem került bíróság elé. 1919. szep­léktábla, mely dr. Dohány Je­nőnek és társainak állít méltó emléket. Dr. Dohány Jenőt és társait a gyilkosok megölhették, de az eszmét, melyért küzdöttek, a történelmet a burzsoá társa- nem* Magyarországon a forra­dalmi rend hű képviselője. A munkásosztály, a dolgozó külföldi nép azonban tudta, hogy kik megdön- voltak dr. Dohány Jenő és tár­sainak gyilkosai. Tudták és lyozhatna a szocializmus tudják azt. hogy a földbirtoko- építését hazánkban, sok, az ipari tőkések és azok dakni erők a Szovjetunió tá­mogatásával megteremtették a munkásihatalmait, s nincs olyan erő, amely megakadá­fel­Suri Károly ZSÁKOLÁS - GÉPPEL Nyugat-Németországára irányítjuk, ahol most hogy angol kém vagyok, miért bennünket. Jankowska türel- nem tartóztatnak lel Hiszen metlenül hajolt ki a kocsiból, Anglia most hadban áU Né- és a rendőr — a német rend- metországgal?! őrök Riga megszállása után — Ne legyen olyan naiv! — már a második napon megje- mondta fölényesen Jankowska. lentek az utcákon — szinte — Messzemenő terveik vannak félreállitotta az útból az összes magával. Csak nem képzeli, jármüvet, és nyájasan bálin­FORDÍTOTTA:BÁRÁNDI KOMOR VILMA hogy ilyen gondosan gyógyítot- 18- ták volna egy közönséges lett polgárt?! a— No de még egyet nem — Ellenkező esetben aligha — Hát ezért idézett nekem magyarázott meg nekem, és- lennék ennyire beavatva Blake a professzor Shakespeare-böl? pedig azt a bizonyos csókot ügyeibe! .— mondtam. — Ki ült akikor Fel-alá kezdett járkálni éjjel abban az autóban, és ho- szobában. tett Jankowska felé, utat gedett neki. Még a rendőröket is megba­bonázta! — És hogyan került a kór­házba? — kérdezősködtem to- \ vább. — És mit csinált ott? Ápoltam magát — világo- 1 sított fel Jankowska. — Meg- \ — Természetesen, mivél a németek meg vannak arról győződve, hogy ön a szovjet gyan került maga a lépcsőház- — Mondok valamit, August felderítő szolgálat áldozata. , ha? — jegyezte meg gydkorlatia- — És ez a maga Grönerje engedték, hogy ápoljam. A né- j, — Ö, ezek csak részletkérdé- san. — Bemegyek a fürdőszo- tulajdonképpen kit képvisel? meték tudatúk, hogy kicsoda és sak — vetette oda. — Majd ezt bába, rendbehozom magam, — Ó, Gröner! Feltétlenül megértették aggodalmamat. \ is megtudja, de ez egyáltalán maga pedig öltözzön át. Ki- össze kell vele barátkoznia! Sok mindent összefecseghetett ^ a barcsi Vörös Csillag Tsz tagjai nem fáradnak bele a zsáko­nem lényeges. próbáljuk, hogy valóban any- Nemcsak elismert orvosi szak- rttAtniiiatshan v.ró-rt ■in ■ ~ — —-:i — ■'••• -­----------*--------------------­— Hát mi a lényeges? nyira hasonlít-e Berzinyre, tekintély Rigában, hanem be­— A holnapi nap. Cseleked- mint ahogy azt én látom. folyásos személyiség a hitleri ni kell, nem szabad visszanéz- Engedelmeskedtem, mert közigazgatásban is. Jónevű ni. nem tehettem mást. professzor, és még Hitler ha­— Mit kell tennem? Lementünk, az ismerős autó talomrajutása előtt belépett a — Már mondtam. Legyen ott állt a bejárat előtt. náci pártba. Személyes isrne­Davis Blake. Ez kezdetnek ép- — Ez kinek az autója? — retségben áll Göbbelsszel, szé­pen elegendő. érdeklődtem. — A magáé, leSkörű nemzetközi kapcsóla­— És nem gondolja, hogy vagy az enyém? tokkal rendelkezik, sőt már ezt a Davis Blake-et, akit én — A magáé — felelte Jan- végrehajtott a hitleristáknak »alakítok«, leleplezik? kowska. — De egyelőre nem külföldön is különleges meg­— Ó, nem. Ezzel én már szá- szeretném, ha maga rendel- moltam — tiltakozott Jan- kezne vele. Megértettem. Újra ö ült a volán mellé, igen jól vezetett. kowska. — Berzinynek volt ugyan baráti köre. de azok, akik jobboldali beállítottsá­gúak voltak, már a szovjetha­talom első napjaiban elmene­kültek Rigából, a baloldaliak pedig evakuláltak a szovjet hivatalokkal egyidőben. így azután, ha nem kelt személyazonosságát bízatásokat... — Köszönöm. Ennyi elég jellemzésére — mondtam. — Csak azt nem hiszem el, hogy valóban jó orvos. Egy igazán — Hová megyünk? — kíván- jó orvos nem állhat ezeknek a csiskodtam tovább. — Vagy ez sátánfajzatoknak a szolgálatá­ig titok? — Nem — válaszolta. — Grö­ner professzorhoz megyünk, gyanút akinek igen sokat köszönhet a illetően felgyógyulásával kapcsolatban. Ahhoz a gémhez, akit a ban! volna önkívületében. Ezért jó. ha ilyen esetben tapasztalt em­ber van a beteg mellett. Megálltunk a ház előtt, amelyben Gröner professzor lakott. Abból ítélve, hogy a né­met hatóságok egy kétemeletes nagy ház egész emeletét bocsá­tották Gröner orvos-tábornok rendelkezésére, valóban nem lehetett csak olyan akármilyen tábornokocska. A ház előtt néhány autó állt, a a kapuban pedig természetesen _ SS-őrszem silbakolt. Nem állított meg bennünket, amikor az ajtóhoz értünk. Vagy ismerte Jankowskát, vagy pedig jó szeme volt. t Felmentünk a szőnyeggel bo- !> lásba: beleöntik a gabonát az új gép gara-tába, ahonnan hi­vatással pillanatok alatt feljut egy-egy zsáknyi búza a pad­lásra. Vakáció után — ój feladatok előtt a nagyatádi járás úttörőmozgalma (Tudósítónktól.) A napokban ülést tartott a nagyatádi járási úttörőelnök­ség. Az ülésen részt vett Czák Jánosné megyei titkár is. Ta­más Lajos járási titkár beszá­molt arról, hogyan töltötték a nyarat az úttörők. Elmondotta, hogy a járásnak szinte minden — Már megint gyerekesen ritott lépcsőn, és a professzor tcsapata szervezett kirándulást S+Alx ~~ __ lak.ásáha. éviünk. _■ n -v L-íi 1 rvnKp•7/v t*p«7PÍHp s em a szakácsnőjében, sem a szeretőjében, akkor senki sem mer majd kételkedni abban, eszembe azonnal. — És milyen hogy maga valóban August néven mutat be neki? ítéli meg a helyzetet — csóvál ta a fejét Jankowska. — Miért, maga talán azt hiszi, hogy a hitleristák között nincsenek lakásába értünk. Minden olyan volt, mintha |az ors7 Sokan különböző táboroztak a részeibe. Balaton Gröner már évtizedek óta itt ímellett. A lábodi és rinyabe­kórházban láttam? — jutott tehetséges emberek? Akkor Berziny. — Hogy ki a szakácsnőm és mit gondol, azzal már tisztá­ban vagyak. Ami azonban a szeretőmet illeti, kissé homá­lyosak a dolgok. Nem tudom ugyanis, hegy ki az. — Még nem találta volna — August Berziny néven ismeri magát, de tudja, hogy maga Davis Blake. — Maga világosította fel persze? — Nem — felelte. — A né­metek nélkülem is nagyon jól tot. tudták, hogy August Berziny Az lakott volna. Mindenen az iga- [ zi német alaposság érződött. A ■ bútorok a pontos helyükön áll­tak, a szőnyegek ragyogó tisz- \ aranyosan 1 H? — mgerhedett Jankowska, neve alatt Davis Blake rejlik, egymásra torlódott járművek tíxsibbadt kezét tornáztatva* = De ha egyszer tudják, és gyalogosok tartóztattak föl senyői pajtások két hetet töl­töttek a kivadári sátortábor­ban. Több szomszédos község csapata találkozót rendezett egymással. Az úttörők a ter­melőmunkában is részt vettek. Beléptünk a szalonba. Grö- -.Szabáson a tsz-eknek segédkez­emé! kisebbfajta fogadás ítek a kévehordásban és a sze­lőit. Nehezen képzelte volna eV.nagyujtesben Több helyen az ember, hogy ezek a gmdta- lanul társalgó vendégek idegen, egyik útkereszteződésnél ellenséges városban vannak. egy hónapig sem tarthatnák fenn uralmukat. Ami pedig Grönert illeti, saját elvbarátai ták, a képkeretek is gyakran szemére vetik túl- csillogták, zott humanizmusát. Minden­esetre, az ilyen Gröner-típusú emberek képviselik a náci pártban a mérsékelt irányza­— Folytatjuk' — {dókat. Bekapcsolódtak a bur- ígonyabogár elleni '•-'"■ •delenpbe jis. Ebben a henézi pajtásod 1 jártak az élen. A kultúrmunkából is kivet­ték részüket a pajtások. Épp oly szorgalommal készültek az augusztus 20-i ünnepségekre, mint most az új tanév meg­nyitására. A beszámoló után megbe­szélték a legfontosabb felada­tokat. Az elnökség tagjai hangsúlyozták, igen lényeges, hogy a csapatok élén az úttö­rőmunkát szerető, politikailag képzett vezetők legyenek. El­határozták, hogy az eddiginél nagyobb segítséget adnak a gyengébb csapatoknak. Ezután az új nyomolvasó mozgalom feladatait vitat­ták meg. A jövő esztendőben ünnepeljük hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulóját, ennek jegyében kell folytatni az út­törők forradalmi nyomolvasó munkáját. Az elnökség elhatározta, hogy 1960-ban járási úttörőta- < 7.ót rendez, erre meghív­ják a megye többi járását is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom