Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

Vasárnap, 1959. szeptember £7. 4 fSOMOGVI NÉPLAP AZ ORVOSETIKA VÉDELMÉBEN SZEPTEMBER 17-ÉN este | FELLEBBEZÉSÉBEN ELIS­fél nyolckor Tabra érkezett t MERI ugyan, hogy túlrnun- Makóról egy fiatal szülésznő,1 kája fejében fogadott el hono­Tályai Magdolna. Az egészség- ügyi minisztérium irányította a tabi szülőotthonba másfél­éves kötelező szakmai gyakor­latra. A vonaton megismerke­dett néhány tabi lakossal. Kö­zülük az egyik elkísérte a szü­lőotthonhoz. Jelentkezett a ve­zető főorvosnál, dr. Fekete La­josnál. Kopogtatására Feketéné nyitott ajtót, áld amikor meg­tudta, hogy a szülésznő mi já­ratban van, közölte vele: — Veiidégek vannak nálunk, férjem nem ér rá. — Dr. Fe­kete később így nyilatkozott: — Feleségem mondta, hogy ki keres, de a televízióban éppen Jó műsor volt, nem akartam otthagyni^!). A szülésznő ekkor megkérdezte Feketénét, meg- alhat-e a szülőotthonban, ö közölte véle, hogy szó sem le­het róla, ott csak az inspekciós nővér tartózkodhat. Tályai Magdolnát ezután kísérője el­kalauzolta egy családhoz, s a szülésznő ott töltötte az éj­szakát. Másnap jelentkezett a járása főorvosnál, s elmondta fogadtatása körülményeit. Dr. Takács Imre főorvos azt vá­laszolta, hogy majd jön a me­gyei tisztiorvos, s elintézi az ügyet. Ez azonban nem történt meg. A járási főorvos akkor meg­ígérte, hogy szombaton — 19- én - délelőtt elmegy vele a szülőotthonba, s ott mindent tisztáznak. Azonban ez is csak ígéret maradt, mert dr. Ta­kács vidékre utazott, s amikor visszaérkezett, a szülőotthon vezető főorvosa már Budapest­re távozott. Elutazása előtt a járási főorvosi hivatalhoz el­juttatott egy szerződést, amely szerint ő megállapodást kötött a balalonkiliti szülésznővel al­kalmaztatása ügyében, tehát szó sem lehet Tályai Magdolna felvételérőlí?!). Kedden — 22- én — dr. Fekete közölte Tályai Magdolnával, hogy nem szíve­sen alkalmazza. A szülésznő szeptember 23-án reggel ismét felkereste Fekete doktort. Az orvos a következőket mondta neki: »Hű öt napot lógott, ak­kor még lóghat kettőt. Péntek reggel jelentkezzék■*(!). Dr. Fe­kete még aznap szabadságot kért és kapott a tisztiorvostól, és Budapestre utazott..: Dr. FEKETE LAJOSSAL nem ez az első probléma. A megyei orvosetikai bizottság­hoz több bejelentés, panasz ér­kezett amiatt, hogy dr. Feke­te orvoshoz méltatlan maga­tartást tanúsít, anyagi jutta­tást követel és fogad el, lejá­ratja a szülőotthon tekintélyét. A panaszok igaznak bizonyul­ták. Ez év májusában az or­vosetikai bizottság és a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak javasltára a tabi járási főorvos fegyelmi vizsgálatot indított ellene és írásbeli meg­rovásban részesítette. A fiatal szülésznővel tanúsí­tott embertelen magatartása azonban azt mutatja, hogy ke­vés volt az írásbeli megrovás. Fekete doktor semmibe véve az egészségügyi minisztérium utasítását, a megyei tanács ha­tározatát, fölöttesieinak intéz­kedését, meg akarta akadá­lyozni Tályai Magdolna mun­kába állásét. Ez újabb fegyel­mi eljárást vonna maga után, nem beszélve arról, hogy neki mint a szülőotthon vezetőjének nincs joga szülésznőt felvenni, következésképpen senkivel sem köthet alkalmaztatási szerző­désit. Az sem válik becsületére, hogy eljárásával talán egy fiatal lány törekvését fojtotta el csírájában. Dr. Fekete Lajos sérelmes­nek találta az írásbeli megro­vást és fellebbezett a megyei tanács egészségügyi osztályá­hoz. Beadványában visszauta­sította a — szerinte alaptalan — vádakat és a panasztevőket, a törvénysértések fejfedőit rosszindulatú rágalmazóknak állította be, köztük az Andocsi Községi Tanács titkárát és a megyei tanács egészségügyi osztályának egyik munkatár­sát is, ráriumot, de csak azért, mart »a beteg kijelentette, rossz né­ven venné, ha nem fogadom el." Utóbb pedig ezt írja: »Amit a beteg jószántából ad, az etikai törvényeink szerint elfogadható.« N. Antalné an­docsi lakos azonban az orvos­etikai bizottsághoz eli’ittatölit beadványában ezt írja: »Dr. Fekete megkérdezte, mennyi pénzt hoztam, mert hogy 300 forint nem elég, 500 forintnál kevesebbet nem fogadhat el....« N.-né előzőleg is már 480 fo­rintot fizetett égy művi be­avatkozásért. — Ez az asszony bőkezűségén múlott — mondta cinikusan dr. Fekete a fegyel­mi vizsgálat során. Úgy gondoljuk, dr. Feketé­nek nincs arra szüksége, hogy bárkitől is pénzt követeljen, hiszen havi 4068 forint kerese­te tisztességes életmódot bizto­síthat neki. Fekete doktor mosit azzal molesztálja a szülőotthonban levő betegeket és azokat is, akik mór eltávoztak onnan, hogy adjanak olyan nyilatko­zatot, mely az otthonban való kifogástalan ellátást dicséri, s amely igazolja, hogy semmifé­le anyagi juttatást nem adtak neki. Miért van erre szükség, ha a korábbi panaszok nem voltak helytállóak? FELHÁBORÍTÓ AZ IS, hogy Fekete doktor szakképzetlen felesége részt vesz a vizsgála­tokon, különböző megjegyzése­ket tesz a betegekre, és segéd­kezik a szülések levezetésében. — Dr. Hosszú József megyei főorvos szóbeli engedélye alap­ján történik ez — mondja dr. Fekete. — Az altatást felesé­gem végzi nagy gyakorlattal, ugyanis egy szülésznő segédle­téivel a vajúdó anyákat elaltat­ni nem lehet..; Azt Is állítja, felesége azért tartózkodik benn a vizsgálatok során, nehogy ót bárkivel is meggyanúsíthassák;:: Szerintünk mindez nagyón alkalmas arta, hogy lejárassák a tabi járasd szülőotthon te­kintélyét, s a betegeket el­riasszák onnan. Ezt mutatja az a tény is, hogy 1959 első felé­ben a szülőotthon kihasznált­sága csak 63 százalékos volt. Szívesebben mentek az anyák máshova szülni, mint a tabi szülőotthonba. Hogy olvasóink tisztán lát­hassák dr. Fekete jellemét, idézünk a megyei egészségügyi osztály vezetőjéhez írt beadvá­nyából: »Fellebbezésemet be­nyújtom abban a tudatban, hogy felterjesztett indokaim a főorvos elvtárs előtt meghall­gatásra találnak. Mert tudom, hogy aki ezt a küzdelmes, ideg feszítő, szervező és szak­mai munkát részletes alapos­sággal ismeri, és aki őszintén foglalkozik az üggyel, nem tesz különbséget orvos és or­vos között. Úgy érzem, a fe­gyelmi eljárás és a határozat is igazságtalan. Megkülönböz­tetést tesz orvos és orvos kö­zött. A megyében, de a járás­ban is számos kolléga van, aki nagyobb hibával, bűnnel bün­tetlenül dolgozik.« Az elmondottakhoz úgy vél­jük — nem kell kommentár. Dr. Fekete cselekedetei és sza­vai kiállították a bizonyítványt jelleméről. INTÉZKEDJÉK SÜRGŐSEN a megyei tanács vagy az egész­ségügyi minisztérium, hogy a tabi szülőotthon élére olyan vezető kerüljön, aki nem el­riasztja, hanem vonzza a be­tegeket. Sz.—P. ÚJ UTAK A z emberek hosszú időn ** át — a régi választások grófi, bárói, főispánt stb. ren­dű, rangú ígéretei ellenére is — járták kátyú®, sáros útjai­kat. Képletesen és valóságban Is. Az úr htntója elé nevelt frisserejű csikót a paraszt, és felesége kilométerekre cipelte utána ebédjét aratás idején. Nem mindenkinek? Igaz, de a cselédek többen voltak, akik nyáron húzták a kaszát, mint az uras ágok, akik a külföldi nyaralókat járták, vagy éppen ha otthon méltóztatták tölteni a nyarat, borospincék, szobáik hűvösében henyéltek, míg a kétkezi munkás görnyedt a mezőn. még —, hogy a földmunkát el- ködését kell visszaadniuk a végzik maguk. Egy augusztus szavaknak, a napfényt, amint közepi napon csúszott a földbe először az ásó. Ambrus István, a 64 éves öreg kezdte még. — Itt jártam iskolába — mu­tat a falu felé. Végignéz a nyíl­egyenes, készülő úton, így mondja: — Szeretném befejez­a kalapos, sapkás fejekre süt; amint előre csúszik egy fej­kendő; amint a közös szorga­lom eredményeként út, igazi út lesz az őszi kerékmarasztaló sár helyén. November 1-re elkészül az ez, \A elyik minisztérium adja a pénzt? Ej, mindegy biztosan az, amelyiknek az ni is. — Ahogy fogyott a mun- alapozás, s a hónap végiére két ka a tsz-ben, jött másik brigád. És a Közúti Igazgatóság mun­kásai. űk patronálják a tsz-t, szombaton, vasárnap értek rá. Október elseje körül a va­gonok hozzák már a követ. Né­hány szaktanács még: így, vagy úgy csinálják (felülről lefelé töltsék a völgyet). És a széles, nagyszerűen vágott árak mesze csillogtatja sárga agya­gát. Ellátszik innen a faluig, bizonyára sokat néznek erre az emberek: Hát tényleg elkészül! henger döngöli simára az ösz­szeviásza hegyesedé köveket. * * * C egítség, segítség .;: Nem ^ kiabálták kétségbeeset­tem, inkább várakozássá1 gon­dolhatták, várhatták valakinek a segítségét Soimogysimonyi- ban. A tanács* elnöke határo­zatlan kod ott: — Majd jönnek a katonák, ők segítenek. Ha a tsz végez minden munkával, altkor ők is nekilátnak. — Ügy mondja,-r m Tótújfalu látképe, a dolga, hogy ilyesmikkel fog­lalkozzék. Az emberek talán még ennyit sem gondolnak a dologgal. Az állam adja — így mondják. A Somogy megyei Útfenntartó és Parképítő Vál­lalat autója járja a községeket, ők a kivitelezők, a régii ígére­tek megvalósítói. Visnye. Több mint két kilo­méter hosszú lesz az új út. A Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére vállalta a falu — a többiek is, melyeikről szó esik •— Ha cukorrépát visznek az állomásra, visszafelé hozhatná­nak követ. — Azt lehet — javakorabeli férfi válaszol lassan, és hajol az cidaldeszkát leemelni, hogy ki­fordítsa kocsijából a földet. Készül az új cnkop Szakadatlanul érkeznek a te­hergépkocsik, a vagonok a Ka­posvári Cukorgyárba. A répát útjára indító Vati- és Domján- brigád elégedett a szállítás ütemével. Ügy látszik, a gyár idejében és kellő mennyiségű répára kötött szerződést a ter­melőkkel. Hanem az már az el­ső óiákban kitűnt, hogy nem minden termelő tartja köteles­ségének, hogy a répát a gyöke­rektől és a szeméttől megtisz­títva küldje a -gyárba. Pedig sok fölösleges munkától kímél­nék meg a gyáriakat, ha gon­dosabbak volnának. A répa mosása különösen most — hogy a hosszú szárazságtól megcsappant a malomárok vi­ze — igen nehéz, még úgy is, hogy a környező halastavak ví­zével némileg pótolják. Minden rendben megy Az indulás óta nem kellett műszaki vagy egyéb , hiba miatt leállítani a gyárat. Fél­napos kiesés is — ahogy mond­ják — igen nagy hátrányt je­lentene. A cukorgyáriak azt vállalták, hogy az idén annyi répát dolgoznak fel, amennyit 1960-ban kellene. Ezért korsze­rűsítettek a nyáron. Ezért ma­gasították a főépület másik fe­lét is. Ezért építettek szelet- csigaházat, modernizálták a lé­tisztítási eljárást, szereltek be új szivattyúberendezéseket. A több mint 5 millió forint ér­tékű korszerűsítés és karban­tartás miatt az idei indulás bo­nyolultabb volt, és félő, hogy valahol hiba csúszott be a nagy vigyázat mellett is. Az új létisztítási eljárással dolgozó munkások nem panaszkodnak. Minden a legnagyobb rendben megy — mondják. Sőt, most jó­val egészségesebb körülmények között dolgoznak, és a mosás is gyorsabb. Császár István szerelő éppen azon töri fejét, hogyan lehetne még ezen is ja­vítani úgy, hogy a motor me­legedését megszüntetnék. Kovács István, Kecskés Jó­zsef, Nun Ferenc szállítómun­kások az udvaron a nyersszál­lító miatt zsörtölődnek, ugyan­is tegnap nem valami pompá­san működött. A lakatosokat emlegetik. Csakhogy a lakato­soknak is igazuk van, amikor azt állítják, a próbaüzemelés­kor nem vehették észre a hi­bát, mert akkor répát még nem dolgoztak fel. Hogy akadnak apróbb zökkenők, az várható volt. Kelemen Ár­pád és Zóka ‘Sándor erőtelepi szakmunkások azt mondják, nem számítottak bizony arra, hogy a tápvízbe cukor kerül valahonnét, és emiatt a meg­felelő hőfokú meleg vizet el kell engedniük, az új víz fel- melegítése pedig egy kicsit visszalöki az üzemet. Igaz, nem végzetes hiba ez — az előző években is megtörtént már. Csak gyorsan meg kell keresni a hibaforrást — No, meg is találták — mondja Ecsi László főmérnök, aki hol itt hol ott bukkan fel verej- tékes homlokával. Vigyáz arra, hogy minden rendben menjen. Most éppen azon gondolkozik, töri fejét a szerelőkkel együtt, mi okozza az erőtelepen a csapágyak túlmelegedését. In­tézkedésének első jelei azt mu­tatják, hogy sikerül megszün­tetniük ezt a jelenséget. A nemrég épült több emeletnyi, hatalmas kazánok — amelyek­ben Kádár János elvtárs gyúj­totta meg itt jártakor először a tüzet — jól működnek. Annyi' szenet fogyasztanak naponként, mint az egész város. Az indulás minden esztendő­ben nagy erőpróba lé állítja a gyárat. S nemcsak műszaki térem Czink József már nem mai munkás. A rábí­zott szivattyút jól irányítja, és gyorsan megszüntette az ész­lelt túlmelegedést. Orsós Já­nosáé segédmunkás is jól is­meri és teljesíti feladatát. Az új dolgozók közül azonban né- hányan gondot okoznak. Noha kint vannak a balesetvédelmi plakátok, s kioktatás nélkül senki se állhat munkába, sőt — új színfoltként — több fel­tűnő színű sorompót is látni a veszélyesebb helyeken, mégis mar történt baleset. No, nem nagy, csak a sarkát horzsolta le egy vigyázatlan munkásnak a vagon. De könnyen súlyo­sabb kimenetelű is lehetett vol­na a baleset. Ez az új munkás, úgy látszik, még nem tanulta meg, hogy a szabályokat szigo­rúan meg kell tartani. A ré­giek segítsék az újakat ebben is. Igen jó alkalom lesz erre az október 1-én induló bal­esetvédelmi hónap. Tízmillió tonna szénkészlet­ből szállítják a kazánokba a szenet. Izzadságcseppek fény­lenek a nagy hőségben dolgozó munkások hátán. Megindult tehát a nagy gépezet a cukor­gyárban, hogy ebben az évben is teljesítse nagy feladatát, amely nemcsak azért nagy, mert több cukrot akarnak gyártani az eddigieknél, hanem mert külföldre is szállítanak. Mindez több felelősséget há­rít a gyárra. A legutóbbi párt­taggyűlés részletesen megszab­ta a feladatokat. Az erőfeszíté­seknek már meg is van az első eredményük: egy tized száza­lékkal kevesebb a répa gyártá­si vesztesége. Ez 23 vagonnal több cukrot jelent. A szép cé­lok, a karbantartók jó munká­ja, az egyre szebb korszerűsí­tési perspektíva és az első na­pok eredményei ösztönözzék a cukorgyáriakat további sike­rek elérésére. Szegedi Nándor mintha ő, a falu egy kicsit kí­vül volna mindezen, mintha nem is az 6 ügyük volna. A megye megkapta a pénzt. A vállalat már terven felül vállalta az útépítést. Ha nem készül el, — odaveszik az ösz- szeg. Erre is gondolhattak voL U ol járnak a potonyiak? na már korábban a falu veze- u Majd a ’ tótújfalusiak tői és a csurgói Zrínyi Tsz el­építenek jó utat. ők igen, de a aiöke (ennek üzemegysége a so- 3,5 kilométeres út majdnem mogycsdcsóá). fele (1150 méter) potonyba Is vezet. Mégsem segítenek, hi­szen Tótújfalunak meg kell csinálnia ezt a szakaszt is. A »Határőr-« tavasszal alakult: 130 család, 161 tag. Az elnök büszkén sorolja: 600 köbméter siló készült a télre, 24 hold cu­korrépát kétszer kapálták, ugyanennyiszer sarabolták. Az emberek követelték, hogy Ú jítás. a k-ö Szinte kínálkoznak a következők, hogy leír. jam. Az új utak nevezetessége még az is, hogy olcsóbbak lesz­nek, mint a régiek. Nagy Tibor a vállalat fiatal főmérnöke Sztálinvárosból hozza a »követ«, termeli a ko­hó. Régen a Dunába öntözték, tavaly a csehek meg akarták mm dolgozhassanak az útépítésnél. Cséplés idején jöttek is a me­vásárolni, ma alapozásra hasz­nálják a kohósalakot. Ugyan­gyétől: Ez most a legfontosabb, olyan vagy jobb, mint a bazalt* az út ráér. A tanács elnöke is megmondta a magáét. 400 ezer forint értékű társa­dalmi munka. így szám csak. A valóság: Más munkáik gon­dos elvégzése mellett 7 ezer köbméter földet mozgatnak meg az emberek. Asszonyok elegyengetik, ezt ők is bírják, de sok megmarkolja az ásó nyelét is. A falu felnőtt lakói 8—10 napot dolgoznak az útért. Ez’ is csak szám. öregek eről­Ez utóbbi köbmétere másfél­száz, azé negyvenegynéhány forint. Nagy főmérnök érdeme, hogy az országban elsőnek al­kalmazta. ;.. Üj utak. Elvezetnek a napközi fáradságon át az éjsza­kai pihenőhöz. És amit legjobb érezni: fri&serejű csikók a föld szorgalmas művelőinek szeke­rét röpítik előre. Virányi Pál Szeptember az ALUMÍNIUM Most vásároljon alumínium edényt • EDÉNYVASAR A vásárlási blokkal nyeremény­sorsolásban vehet részt HÓNAPJA Kaphatók u állami kisSereskrdelmi vállalatok és a faidmüvesszüvetke^etek 22244 szakboltjaiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom