Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

Vasárnap, 1959. szeptember 217. 2 SOMOGYI NÉPLAP Versenyezzünk abban, hogy a vitás kérdéseket ne az erő, hanem a józan ész segítségével oldjuk meg Hruscsov pittsburghi besxéde „! légkör barátságos“ Camp Davldben Megkezdődött Hruscsov és Eisenhower ' tanácskozása Camp David (MTI). Eisen­hower elnök és Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke Washingtonból megérkezett Camp Davidbe. A két államférfi a fotóriporterek tömegén keresztül mosolyogva érte el a Camp David-i nyara­ló kapuiát. Hírügynökségi jelentések szerint a megérkezés után tíz perccel Hruscsov és Eisenho­wer már beszélgetéssel töltöt­te az időt, és ez a beszélgetés a fehér asztalnál is folytató­dott. »A légkör barátságos« — hangoztatták a megfigyelők. Vacsora után Hruscsov kí­vánságára levetítették a Nauti­lus amerikai atom-tengeralatt­járónak az Észak-sark jégpán­célja alatt tett útjáról készült filmet. A film kísérő szövegét Hruscsov tiszteletére oroszra szinkronizálták. Később Hruscsov és Eisen­hower folytatta tanácskozásait, a két államférfi még két órán át folytatta eszmecseréjét. James Hagerty, a Fehér Ház sajtószóvivője sajtóértekezletet tairtott, amelyen megjeleni Andrew Berding, az amerikai külügyminisztérium államtit­kára is. »Az elnök és a szovjet mi­niszterelnök csak olyan kér­désekről szándékozik tárgyal­ni, amelyek kizárólag a két országot érdeklik« — mondot­ta Berding az értekezlet részt­I vevőinek, majd egy kérdésre válaszolva hozzátette: »Olyan témákról lesz szó, és olyan kérdésekben juthatnak el a megegyezésig, amelyek nem érintenek harmadik országot.« Haeerty azonban megjegyez­te, feltételezi, hogy a #asámap ! délben befejeződő megbeszélé- ! seken szóba kerülnek más or­szágok problémái is. I A pénteki megbeszéléseken I Hruscsovon és Eisenhoweren : kívül részt vett még Gronúko ' szovjet külügyminiszter, Meny- sikov washingtoni szovjet nagykövet és Szoldatov, a szovjet külügyminisztérium 6meri kai osztályának vezetője, továbbá Herter amerikai külügyminiszter, Thompson moszkvai amerikai nagykövet és Cabot Dodge, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője. Az Egyesült Államok elnö­kének üdülője Camp Davidben több épületből áll. A sűrű lomberdőtől körülvett épületek közül csupán a főépület előtt van egy gyepes tisztás, ahon­nan szép kilátás nyílik a Camp David alatti völgybe. A főépület, amely a megbe­szélések idején közös hajléka Eisenhowemek és Hruscsov- nak, három nappali szobán kí­vül négy hálószobából áll. Eisenhower és Hruscsovon kí­vül még Gromiko és Herter la­kik ebben az épületben. Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülése Pittsburgh (TAS7SZ). Hrus­csov szeptember 24-én Pitts- burghban találkozott az üzleti és társadalmi körök képviselői­vel. E találkozón Hruscsov be­szédet mondott. Beszédében többek között a következőket mondotta: .— örömmel találkoztam önökkel. Talán azért, mert vá­rosuk, ez a nagy iparváros élénken emlékeztet engem a múltra, gyermekkoromra és ifj lóságomra,, arra az időszak­ra, amikor még a Donyec-me- dencében dolgoztam. Lehet, hogy azért, mert általában sze­retek találkozni üzletemberek­kel. Azt hiszem azonban, hogy ezért is, azért is szívesen talál­kozom önökkel; Engedjék meg, hogy hálás köszönetét mondjak a szívélyes fogadtatásért is, és sok sikert kívánjak önöknek. Városukban különböző em­berekkel találkoztam, ügy ér- • zem, hogy már kialakult közöt­tünk némi kapcsolat. Nekünk, szovjet embereknek régóta tetszik a pezsgő ameri­kai üzleti élet, a vállalkozó szellem s az, hogy az időt ér­tékelni tudják. Természetesen csak néhány amerikai tulaj­donságot soroltam fel; ' Bennünk, szovjet emberek­ben szintén vannak sajátos vo­nások: forradalmi lendület, bá­torság, kezdeményezés, Ha egyesítenők a két nép . erőfeszítéseit valamilyen közös alapon, például a békéért és az emberi ha­ladásért folytatott harc ta­laján, ez jó eredménnyel járna. (Taps.) Az önök országa magas szín­vonalait ért el az ipari fejlő­désben. Az egész világot meg­lepte az Amerikai Egyesült Ál­lamok iparának gyors ütemű fejlődése, lelkesedést, sőt irigy­kedést keltett más országok­ban. Azelőtt a fejlődés ütemét "éltetőén önöknek nem volt mél­tó partnerük. Ma már van: a Szovjetuniói Forradalmi körülmények kö­zött, új, szocialista alapom mi felhasználtuk mindazt, ami önöknél létrejött, és hasznos volt, 6 megmutattuk, hogy a* önök eredményeit nemcsak megismételni, hanem túl­szárnyalni is lehet. Ma már egyban-másban utolértük az önök országát. Ha képletesen akarunk beszélni, azt mondhatjuk, hogy már hal­ló távolságba kerültünk egy­mással. A mi hangunkat önök egyre erősebben és közelebbről hallják. E hang évről évre erő­sebben lesz hallható, és nincs messze a nap, amikor egy vo­nalba kerülünk önökkel, üd­vözöljük önöket, és tovább ha­ladunk. Akkor azonban már mi le­szünk elől, nem pedig önök. Ne legyenek nagyon szigo­rúak, és ne ítéljenek el azért a szilárd meggyőződésemért, hogy az események fejlődésé­nek ez lesz a menete. I Mi hajlandók vagyunk ver­senyezni olyan nemes ala­pon. mint a népek anyagi és kulturális igényeinek biztosítása. Önök hizonyára tudják, hogy a Szovjetunió már ma a világ ■második ipari hatalma. Melles­leg szólva, valamikor az önök országa is második volt. Az­után első lett, és önök ezt egé­szen természetesnek tartották. Hát akkor miért tartják egyes honfitársaik lehetetlennek, sőt megengedhetetlennek, hogy mi azt. a feladatot tűztük magunk elé, hogy a második helyről az első helyre akarunk kerülni? Mi komoly versenyt szeret­nénk az önök országával. Hruscsov ezután a hétéves terv főbb célkitűzéseit ismer­tette, majd hangsúlyozta: Nagy. léptekkel szándéko­zunk haladni Ehhez meg is van a képességünk. Országunk értékes tapasztalatokkal ren­delkezik az ipari, a tudomá­nyos és a műszaki fejlesztés* ben. Elmondhatjuk, hogy ná­lunk jobban használják ki a kohók hasznos terét, mint az önök országában — mondotta Hruscsov, majd így folytatta: — Népeink különbözőképpen élnek, különféle életformát vallanak a magukénak, szoká­saik is eltérőek. Mégis egy ég­bolt alatt kell élnünk. Az önök országában az éghajlat lénye­gesen enyhébb és melegebb, mint a mienk, mégis önök fe­lől , és nem felőlünk árad a1 politikai hideg. Igaz, mi észa­kabbra élünk, és nem félünk a hidegtől, mégis azt szeret­nénk, ha a világon kedvezőbb, melegebb szelek fújdogálná- nak. Sem a mi népünk, sem az önök népe nem akar hábo­rút. Éljünk tehát jó szom­szédokként, tegyük kapcso­lataink alapjává a békés együttélés elvét. Ez az elv nem részesít senkit egyol­dalú előnyben, senkinek sem okoz károkat, és sen­kitől sem igényel áldozato­kat. Viszont ennek alapján mindenki csak nyerhet, és ami a fő, a béke ügye nyer. Magtörtént a jó kezdet, s mindkét részről látogatáscseré­re kerül sor a legmagasabb szin­ten. Meggyőződésünk szerint az én látogatásom az Egyesült Államokban és az amerikai el­nök közelgő látogatása a Szov­jetunióban lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük és meg­értsük egymást, megtaláljuk az együttműködés útját. Ha mind­két részről meg van rá az óhaj, akkor meg is találjuk ezt az utat Országunkban most Igen népszerűvé vált ez a jelszó: »Érjük utol és előzzük meg az Egyesült Államokat.« Az önök honfitársai közül egye­sek megijednek ettől a jelszó­tól. Fenyegetést látnak benne Amerikára. De höl itt a veszély, amely önöket, amerikaiakat fenyege­ti? Gazdasági érdekeink sehol sem ütköznek. Talán a mi or­szágunk, amely ilyen hatalmas és békés építőmunkával foglal­kozik, nem tartja érdekének a tartós és a szilárd békét, a sokoldalú gazdasági, technikai és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését? De igen, érdeké­nek tartja. Vajon az iparilag erősen fej­lett országok nem tudnának lényeges és növekvő segítséget nyújtani gazdaságilag elmara­dott országoknak? Biztosíthatom önöket, hogy hétéves tervünk békés irány­zatú. Célja az emberek életkö­rülményeinek megjavítása. Sajnos, olyan időket élünk, amikor nem minden kioJvasz- tott acél megy békés célokra. Milyen boldogok lennének or­szágaink népei, a világ min­den népe, ha az összes acélt, amelyet Amerikában — pél­dául itt Pittsburghban —, a Szovjetunióban és más orszá­gokban olvasztanak, csupán békés célokra használnák, (Taps.) Nem titok, hogy a béke fenn­tartásában különösen nagy fe­lelőssége van a mi országaink­nak. Gondolják el, milyen len­ne a nemzetközi helyzet, ha az Egyesült Államok — a kapi­talista világ legerősebb orszá­ga — és a Szovjetunió — a szocializmus országai között a legnagyobb és legerősebb or­szág — jó kapcsolatokat te­remtene egymással, sőt megte­remtené az együttműködést, mely — s ml úgy szeretnők — fejlődne és barátsággá válnék. Egyetértek Eisenhowemek egykor leírt szavaival: »Ho megvan a kölcsönös bizalom Amerika és a Szovjetunió kö­zött, akkor semmiféle állam­közi nézeteltérés nem fenye­getheti az egyetemes összefo­gást és a békét*!. Ezek a szavak nem sokkal a második világháború után hangzottak el. Abbaft a hábo­rúban Eisenhowemek kiemel­kedő szerepe volt. Most Eisen­hower az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Vajon miért ne lehetne megvalósítani a fenti szép gondolatot? Ml a magunk részéről hajlandók vagyunk min­dent elkövetni, hogy bizto­sítsuk a kölcsönös bizalmat Amerika és a Szovjetunió között, és ezzel elősegítsük a béke biztosítását minden nép számára. Nincs semmi komoly akadá­lya annak; hogy országaink békében és barátságban élje­nek. Természetesen vannak ideológiai különbségek orszá­gaink között. Ez azonban nem akadály. A második világhábo­rú idején is megvoltak e kü­lönbségek, mégsem akadályoz­ták meg, hogy jó barátok . le­gyünk. Most sem szabad hogy megakadályozzák erőink egye­sítését a tartós békéért vívott harcban. örömmel tölt el az a tény, hpgy itt, az Egyesült Államok­ban is a reálisan gondolkodó emberek hajlanak e vélemény­re. Minél több lesz az ilyen ember, annál jobb. Értsük meg egymást. Mi nem békét kérünk, ha­nem egyszerűen az a véle­ményünk, hogy nem a há­ború. hanem a béke az emberiség természetes ál­lapota. Amerikai látogatásommal kapcsolatban egyes országok­ban különféle magyarázatok születtek arra, mi a célja az országainkat képviselő állam­férfiak kölcsönös látogatásá­nak. Akadtak, akik azt mond­ták: Lám, Hruscsov »osztoz­kodni akar Eisenhowerrel a világ felett«. Ki kell jelentenem, hogy az ilyen magyarázatok teljesen alaptalanok. Ez badarság. Azok, akik így vélekednek, ha­ramiaként ítélnek meg min­den eseményt, a maguk száj­íze szerint gondolkodnak: ha erős vagy, kaparints meg min­dent, amit csak tudsz! Nekünk azonban egészen más az er­kölcsi felfogásunk. A mi erőnk csak népünk és a többi nép ja­vát szolgálja. Erőnket a béke és az egyetemes biztonság megszilárdítására használjuk fel. Csupán arra és semmi más­ra. Most mai benyomásaimról szeretnék beszélni — mondot­ta a továbbiakban. Pittsburghről és lakóiról nagyszerű benyomást szerez­tünk. Nagyon elégedettek va­gyunk azzal, ahogyan kiváló városuk lakosai bennünket, szovjet embereket fogadtak. Megelégedést kelt bennünk szívélyességük és örömük és ami a legfontosabb: az,, hogy megértették amerikai látogatá­som jelentőségét, meg kell ja­vítani országaink viszonyát. Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak John Wright püspöknek, aki — erről Lodge úrtól értesültem — fel­hívással fordult a hívőkhöz, hogy jó gazda módjára fogad­janak engem és kíséretemet, és teremtsék meg a feltételeket országaink viszonyának megja- vulására. Hálásan köszönöm azt az imát is, amelyet a lelkész mon­dott itt ebédünk elején. Mi­ként a fordításból megtudtam, azért fohászkodott, hogy kap­csolataink javuljanak, béke le­gyen az emberek között, orszá­gaink és minden nép között. Meg kell mondanom önök­nek, uraim, hogy a mi orszá­gunkban minden ember — az ateisták és a hívők egyaránt — a különféle vallások lelkészei (országunkban pedig sok nép és sokféle vallás van) egy gon­dolatnak élnek. Minden szovjet ember — függetlenül vallási meg­győződésétől és bőrének színétől — békét akar, és mindent elkövet, hogy biz­tosítva legyen a népek és az egész világ békéje. A lelkészek, a mullahok, a rabbik ugyanúgy, mint az önök lelkészei, püspökei Istenhez fo­hászkodnak, hogy béke legyen a földön és barátság a népek között. (Taps.) Könnyű dolgom van itt önök­kel, mert a jelenlévők közül sokan jártak a Szovjetunióban, és van valami fogalmuk álla­munkról, népünkről, és ven­dégszeretetünkről. Biztosítha­tom önöket, hegy mi ugyanúgy szeretjük hazánkat államun­kat, mint ahogyan önök sze­retik hazájukat és államrend­jüket. A mi dolgozóink ugyan­úgy szeretik családjukat, gyermekeiket, mint önök. Az önök hazája gazdag. Önök magas életszínvonalat ér­tek el. Amikor önöknél kiad­ták a felhívást, hogy imádkoz­zanak »a kommunizmus rab­jainak« felszabadításáért, tré­fásan megjegyeztem a Moszk­vában vendégeskedő Nixon al- elnöknek: — Nézze csak, hogyan élnek »a kommunizmus rabjai«. Be­szélgessen velük. Kérdezze meg, nem panaszkodnak-e élet- körülményeik miatt. Most itt, az önök vendége­ként szeretném megismételni ezt a tréfát. Ne ítéljenek meg szigorúan. Idejöttem, hogy megnézzem, hogyan élnek a kapitalizmus rabjai.. Meg kell mondanom, hogy önök nem él­nek rosszul. De mi sem mara­dunk el önök mögött. Jól élünk, és még jobban akarunk élni. Helytállunk magunkért, hazánkért, és meggyőződésünk, hogy utolérjük és megelőzzük önöket. Hazánk gazdaságát megsokszorozni és önöket utol­érni nem kalóz módszerekkel akarjuk, miként ez a múltban szokás volt. Az a célunk, hogy az anyagi javakból többet ál­lítsunk elő, mint önök. Ismét­lem: meggyőződésünk, hogy utolérjük és megelőzzük önö­ket. Mint becsületes vetélytár- sak figyelmeztetjük önöket, szedjék össze magukat, kü­lönben mögénk kerülhet­nek. Mi azt mondjuk, hogy javainkat sohasem fogjuk valamely nép kárára fel­használni A béke javáért vállvetve kell haladnunk önökkel és minden néppel. (Viharos taps.) Önöknek, uraim,, tetszik a kapitalista rendszer. Mi na­gyon szeretjük szocialista rend­szerünket, amelyet népünk te­remtett. Önök azt mondják, hogy az önök rendszere jobb. Nos, éljenek ebben a véle­ményben, amíg meg nem győ­ződnek az ellenkezőjéről. Mi őszintén mondjuk önöknek, hogy a szocialista rendszer jobb. kedvezőbb feltételeket te­remt a termelőerők fejlő­déséhez, és jobban elősegíti a gazdasági és kulturális fellendülést. önök egyelőre nem ismerik el ezt, jóllehet a Szovjetunió és más országok példája világo­san mutatja a szocializmus előnyeit. A társadalmi rend­szerre vonatkozó nézetek kü­lönbözősége azonban nem aka­dályozhatja együttműködésün­ket. Önöknek a kapitalizmus tetszik. Nos hát. Isten önökkel, éljenek kapitaliz­musban, folytassák útjukat kivénhedt lovukon. Mi pe­dig a fiatal, erőteljes szo­cialista paripán ülünk. S könnyen utolérjük és el­hagyjuk önöket. Ez azonban a két rendszer gazdasági versengésének kér­dése. Ha mi a békés versengés útjára lépünk, ezen minden nép nyer, mivel nem lesz há­ború az államok között, és nem fog embervér folyni. (Taps.) Hruscsbv beszéde befejező részében Eisenhowerrel folyta­tandó tanácskozásairól beszélt. Hangsúlyozta: Ha a tanácskozásokon túl merev álláspontot foglalunk el — én a magamét, az Egyesült Államok elnöke a magáét —, akkor nem lesz eredményes a beszélgetésünk. Akkor nem olyan beszélgetésekre kerülne sor,' amelyeknek célja megke­resni az ésszerű megoldásokat, hanem olyan huzakodásokra, amely például emlékeztetne két bika összeakaszkodására: me­lyiknek erősebb a lába, me­lyiknek erősebb a homloka, melyiknek hosszabb a szarva, melyik ökleli fel előbb ar má­sikat? Vajon ezt várják tőlünk a Szovjetunió népei, Amerika, New York (MTI). Az ENSZ- közgyülés általános vitájában péntek délután Kreisky oszt­rák külügyminiszter ismét fel­szólalt a déltiroli kérdésiben. Pella . e felszólalásra válaszolva azt mondotta,. hogy Ausztria mesterséges feszültséget akar támasztani a hét ország kö­zött. Megismételte azt az olasz álláspontot, hoev a dél-tiroli kérdés nem tartozik az ENSZ illetékességi körébe. Krag dán külügyminiszter ja­vasolta, állítsanak fel állandó ENSZ rendőri erőket. Krag megismételte országa állásfog­lalását a Kínai Népköztársaság ENSZ-felvétele mellett. A belga külügyminiszter han­goztatta, hogy Belgium de­mokratikus államformát akar megvalósítani Belga-Kongóban, amely így »fokozatosan füg­getlenné válhat«. Pazhwak, Afganisztán állandó ENSZ-küldötte az állandó ENSZ fegyveres erők megte­remtéséről azt mondotta, hogy erre még nem érett meg az idő. Algériáról azt mondotta, meg­lepőnek találja, hogy mialatt békés szavak hangzanak el a hidegháború befejezésére vo­natkozó kívánságról, senki sem fejezi ki aggodalmát az algériai nép és az Algériában pusztító »melegháború« miatt. Colombo (MTI). Amint már jelentettük. Bandaranaike, cey­loni miniszterelnök ellen pén­teken reggel merényletet kö­vettek el. Nyugati hírügynöksé­gek jelentik, hogy a buddhista szerzetesnek öltözött merénylőt a miniszterelnök reggeli látoga­tói a helyszínen elfogták, és Zorlü török külügyminiszter felszólalásában kifejezte azt a reményét, hogy hamarosan a Ciprusi Köztársaságot is az ENSZ tagjai sorában üdvözöl­hetik. Miífco Tarábanov bolgár kül- ügymimiszrtarhelyettes hangoz­tatta, hogy kormánya minden tőle telhetőt elkövet a leszere­lési probléma megoldásáért. Ortiz Martin, Costa Rica kül­dötte volt a péntek délutáni ülés utolsó szónoka. Hangsú­lyozta, hogy segítséget keil nyújtani a gazdaságilag elma­radott országoknak, hogy emelhessék életszínvonalukat. A közgyűlés Martin felszó­lalása után a vita folytatását hétfőre halasztotta. * * • Illetékes diplomáciai forrás­ból származó hír szerint Íror­szág & Malájföld hétfőn ter­jeszti elő azt az indítványt, hogy a közgyűlés tűzze napi­rendjére az úgynevezett tibeti kérdést. Az indítvány megvita­tása először a közgyűlés főbi­zottsága elé kerül. Az AP-hír- úgynökség úgy tudja, hogy Ír­ország javaslatát nemcsak a szocialista országok, hanem több semleges és volt gyarma­ti ország is ellenzi. félholtra verték. A kormány­főt súlyos gyomorsérüléssel kórházba szállították. Csaknem ötórás műtét után állapota — némi átmeneti javulás után — válságosra fordult, és szom­baton reggel háromnegyed 8 órakor meghalt népei s az egész világ népei? Önök erős lábakon állnak, de a mi lábunk sem reszket. Ver­senyezzünk hát abban, hogy a vitás kérdéseket ne az erő, ha­nem a józan ész segítségével oldjuk meg. Ezt várja tőlünk minden nép! (Taps.) Örömmel tárgyalok az olyan államfővel, aki élvezi a népek­nek támogatását, tiszteletét és szeretetét. (Taps.) Én a szovjet népet képviselem. Hálás va­gyok azért a bizalomért és megbecsülésért, amelyben a szovjet nép részesíti kormá­nyát és részesít engem, mint a szovjet kormány fejét, aki önöknél a Szovjetuniót, a nagy szovjet népet képviseli. Ilyen körülmények között könnyebb lesz megkeresni a kölcsönösen elfogadható meg­oldásokat, vagyis az. olyan megoldásokat, amelye!"' Mind­két nép elfogadhat. Ha pedig a nép nem egységes, nem tá­mogatja a kormányfőt, az ilyen kormányfő nem tud ésszerű megoldást találni. Népem és kormányom teljes bizalmával jöttem az Egyesült Államokba. Ez fog vezérelni azokon a találkozókon és meg­beszéléseken, melyeket Dwight Eisenhower úrral, az önök tisztelt elnökével fogok foly­tatni. Ha a mi két országunk a bi­zalmatlanság helyett megte­remti az egymás közötti biza­lom légkörét, és közös erővel küzd a béke megszilárdításáért a maga és mindenki más ér­dekében, akkor az egész világ népei támogatni fognak ben­nünket. Köszönöm szíves figyelmü­ket! (Hosszan tartó taps, minders» ki feláll.) (MTI) A ceyloni minisztereinek belehalt sérüléseibe

Next

/
Oldalképek
Tartalom