Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-24 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! íj Somogyi Néplap L AZ MSZMP „N HEGYE! E JíZOTTSÁGA ÉS A MEGY EJ TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 224. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. szeptember 21. r--------------------------------M ai számunk tartalmából: Harcban .születő paraszti egység (3. oldal.) Új célkitűzések a gyümölcstermesztésben (5. oldalon) Igény és igénytelenség (6. oldalon) Ne várjunk a vetéssel A Földművelésügyi Minisztérium felhívása Ebben az évben a párt és a kormány fokozott anyagi segítsége a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gép- állomási dolgozók, valamint az egyéni parasztok szorgalmas munkája nyomán az utóbbi évek legjobb termését takarítjuk be. A mezőgazdaság 1959- re előirányzott tervét teljesíti, sőt túlteljesíti. Ehhez azonban az szükséges, hogy a zömében még előttünk álló őszi termésbetakarítást időben, jó minőségben, minél kisebb veszteséggel fejezzük be. A betakarítással egyidőben kell megalapozni a jövő évi jó termést is. A földművelésügyi minisztérium felhívással fordul a szántóföldek művelőihez: gyorsítsák meg a betakarítást, a talaj előkészítést és a vetést. Ehhez szervezettebb munka szükséges. A megyei, járási és községi tanácsok mezőgazdaságot irányító szervei elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek adjanak segítséget, ahol elmaradás mutatkozik, nehézségek jelentkeznek a munkaszervezésnél és kevés a munkaerő. A gazdaságokban az a döntő, hogy a több gépet, a jobb anyagi ellátottságot megfelelően kihasználjuk. A gépállomásokon általánossá kell tenni a nyújtott és kettős műszakot. A gépek kihasználása jelentős mértékben a termelőszövetkezetek tagjain is múlik. A közös gazdaságokban lehetőleg minden tag vegye ki részét a közös munkából, vonják be az őszi feladatokba a munkaképes családtagokat is és erősítsék meg a munkaszervezetet. A száraz időjárás miatt a kapásnövények gyorsabban érnek, a betakarítás még sürgetőbb. A terményeket elsősorban azokon a területeken kell felszedni, ahová őszi kalászosok kerülnek. Elérkezett az őszi vetés, elsősorban az ősziárpa és a rozs vetésének időszaka, a talajelőkészítést és a vetést tovább nem szabad halogatni. Mindezek mellett már most gondot kell fordítani az istállótrágyázásra, valamint az őszi mélyszántásra, hogy e munkákat még a tél beállta előtt befejezzék. (MTI) Kis cipő, nagy cipő — sok cipő A Cipőnagykereskedelmi Vállalat készül a télre Bar az utcán még nem látjuk, a kíváncsiskodó azonban a Cipőnagyker raktárában megtalálhatja a tél közeledtét jósoló bundacipoket. Öt színben ezer párat tárol már a vállalat, a negyedik negyedévre pedig még ezerötszáz párról , gondoskodik a fázósabb lábúak számára. Fekete, fehér, drapp, szürke, bordó és csau színű körömcipőkben válogathatnak a parányi női lábak gazdái. Férficsizma és bakancs már sok üzletben várja vásárlóit, és újdonság lesz — néhány év óta nem volt kapható — télre a férfi vadászbakancs. Ötszáz párat vár ebből az áruból a nagyker. Bőséges választék van raktáron 19—40-es méretig a zárt száras gyermekcipőkből. A nők még különböző színű balerina és már kevesebb, magasabb sarkú szandálok között válogathatnak az üzletedben. Ez utóbbi hiánya bizonnyal nem jelent különösebb bajt számunkra, hiszen messze még a tavasz. A Cipőnagykereskedel- mj VáMalat azonban már eme is készül: a negyedik negyedévben megérkező és kiszállított téli lábbeliféleségek után megkezdik a tavaszi áruk beszerzését. Még csak annyit, hogy nagyon sok új típusú, új szabású cipő található az ipar őszre gyártott tenmelvényei között A Gyógyszertári Központ anyagraktárában Új gyógyszerek — A perspektíva: 12 Annak idején — 1951-ben —< Somogy kapott legelőször gyógyszertárakat ellátó megyei raktárhelyiséget. A mezőgazdaság szocialista átalakulása a Gyógyszertári Központ munkájában is érezteti hatását. Forgalma — az elmúlt évekkel eh lentétben — a télihez viszonyítva semmit sem csökkent a nyári hónapokban. Az új gyógyszerféleségeket nyomban beszerzi és eljuttatja megyénk valamennyi (65, ebből kettő idényjellegű) patikájába. Néhány új gyógyszer a sok közül: az andraral tablettát legalább tízféle betegség gyógyítására használják; a py- rochol oldattal nehezen gyógyuló sebeket kezelnek; fu- runkulusok, karbunkulusok kezelésére használják a septochol nevű sebhintőport. Most, hogy feladatuk megjiö- vekedett, bővíteni kellett a raktár befogadóképességét. Ideiglenesen félemeletet építettek a régihez, (a munkálatok Ideiglenes bővítés milliós beruházás tegnap befejeződtek), hogy a kötelező törzskészlet (mindig raktáron kell állnia) helyet kapjon. Ezenkívül itt tárolják a folyókészlet bizonyos meny- nyiségét is. Az Egészségügyi Minisztérium 1962 nyarára szándékozik Kaposvárra 12 milliós költséggel felépíteni egy hipermodern gyógyszertári raktárai Jövőre elkészül a tervdokumentáció, az épület helye azonban még kérdéses: vagy a Virág és a Beloiannisz utca sarkán, vagy a Kanizsai' út végén építik fel. A gyógyszerellátást tökéletesen biztosító új anyagraktár mellett lesznek majd az épületben a galenusi és szakfelügyelői laboratóriumok, irodák, a szakiparosok műhelyei és az autógarázs is. A mostani raktár helyére pedig — tanácsi határozat van már rá — a fogtechnikai laboratórium költözik az SZTK épületéből. „Legyen minél több kukorica és hús és egyáltalán ne legyen hidrogénbomba N. Sz. Hruscsov beszéde Des Moines város kereskedelmi kamarájában Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov szeptember 22-én beszédet mondott Des Moines város kereskedelmi kamarájában. Beszédében köszönetét mondott azért, hogy meghívták Iowa államba és annak fővárosába. Ezután Iowa egész lakosságának a szovjet nép szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait tolmácsolta. Nagyon örülünk, hogy eljöhettünk Iowa államba, amely mint nagy mezőgazdasági központ messze az Egyesült Államok határain túl is ismert — mondotta Hruscsov. Nálunk, a Szovjetunióban jól tudják, hogy Iowa fontos helyet foglal el a világ kukoricatermelésében, és hogy önök nagy sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztésében. Gondolom, önöknek nem közömbös megtudni azt, hogy országunk egyik legnagyobb mezőgazdasági központja, a krasz- nodari terület, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy versenyezni fog Iowa állammal a mezőgazdasági termékek előállításában. A Kubány-vidék sok kozák falujában nagyon jól ismerik azokat az eredményeket, amelyeket az önök farmjai a kukoricatermelésben, továbbá a hús, tej és más mezőgazdasági termékek előállításában elértek. Az Egyesült Államok és különösen Iowa mezőgazdaságát nagy érdeklődéssel figyeljük elsősorban azért, mert itt a mezőgazdaságot kitűnően gépesítették. Az önök farmjainak némelyikén a mezei munkák, valamint a különféle háziállatok és szárnyasok hizlalásának gépesítésével igen nagy termelékenységet értek el. A mező- gazdaságban jelenleg az egy munkásra eső termelés önöknél jóval magasabb, mint a mi kolhozainkban. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy az önök közgazdászai közül többen hibát követnek el, amikor gépiesen hasonlítják ösz- sze az egy főre eső mezőgazdasági terméket az önök farmjain és a mi kolhozainkban. Ezek a közgazdászok nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban teljesen ellentétes alapokra épül a mezőgazdaság. Ugyanakkor, amikor az önök farmjai nem egyebek, mint az egyes tulajdonosok magánkapitalista vállalkozásai, a Szovjetunióban a kolhozok a paraszt közösségek tulajdonát képező társadalmi tulajdonban lévő szövetkezeti gazdaságok. Az önök gazdaságaiban mindaz, ami gazdaságilag nem kifizetődő, elveszti a létjogosultságát és megsemmisül. A gyenge farmok, amelyek nem elég jövedelmeznek, és nincs elég forgóeszközük, nem tarthatnak lépést az élettel. Ezek a farmok nem tudnak olyan magas gépesítést bevezetni, amilyen a nagy farmokon van. Elmaradnak az utóbbiaktól, tönkremennek, helyüket elfoglalják az erősebbek, önöknél a kapitalizmusra jellemző kon- kurrencia törvénye érvényesül. Nálunk a mezőgazdaság más elveken, mégpedig szocialista elveken épül. A kolhozok nagy szövetkezeti gazdaságok, amelyek a paraszti porták önkéntes egyesüléséből jöttek létre. Ezért nálunk egy-egy gazdaságban nem annyi embert foglalkoztatnak, amennyi minimálisan szükséges ahhoz, hogy el tudják végezni a föld megművelését, a vetés gondozását és az állatok ellátását, i hanem annyit, amennyi ebben a szövetkezetben rendelkezésre áll. Hiszen nem lehet tűrni azt, hogy a szövetkezeti tagok egy része dolgozzék, más részét pedig megfosszák a munkához való jogától. Mi látjuk azokat a hiányosságokat, amelyek a kolhozokban a mezőgazdásági munka szervezésében és a munkaerő felhasználásában mutatkozik és megszüntetjük ezeket a hiányosságokat. Természetesen mezőgazdaságunk elmaradása az önökétől gépesítésben és a munka termelékenységében csak ideiglenes jelenség. A mezőgazdaság szocialista rendszere lehetővé teszi, hogy rövid időn belül felszámoljuk ezt a lemaradást és magasabb termelékenységet érjünk el, mint amilyen az önök farmjain van. A szovjet kormányfő ezzel összefüggésben szólt arról,- hogy a Szovjetunióban a földművelés kulturáltsága elég magas, s az ország rendelkezésére állnak mind a szakképzett káderek, mind pedig a gépgyártó ipar, amely elő tudja állítani a mezőgazdaság számára a szükséges gépeket. Jelenleg gyorsított ütemben fejlesztjük a vegyipart —folytatta Hruscsov —, és ez. lehetővé teszi, hogy több műtrágyát és gyomirtó vegyszert gyártsunk. Ezeknek a kémiai anyagoknak a széleskörű fel- használása lehetővé teszi, hogy jelentősen növeljük a mező- gazdaság terméshozamát, növeljük a mezőgazdaságban az egy főre eső termelést. A mezőgazdaság fejlesztésében most igen sikeresen haladunk előre. Rövid idő, mindössze öt év alatt — a szemes termények össztermelése az 1953. évi 82 millió tonnáról 1958-ban 141 millió tonnára növekedett. Ezzel egyidejűleg az állanü felvásárlás az öt év alatt 31 millió tormáról 57 millió tonnára növekedett. Alig három év alatt az ország keleti részén 90 millió acre szűzföldet törtünk fel. Ez négyszer annyi, mint Iowa állam egész vetés- területe. Jóval több takarmányt termelünk, mint korábban. A silótermelés az öt év alatt 32 millió tonnáról 148 millió tonnára növekedett és kukoricából —, amelyet korábban erre a célra alig használtak fel — 1958-ban 106 millió tonnát silóztak be. Az elmúlt öt évben az ország szarvasmarha állománya 15 millióval, sertésállománya több mint 15 millióval, juhállománya pedig 30 millióval nőtt. Ez lehetővé tette, hogy a nem földműveléssel foglalkozó lakosság szükségleteinek fedezésére növeljük a hús állami felvásárlását. Az 1959-es év első nyolc hónapjában háromszor több húst, 2,3-szer több tejet, 2.2-szer több tojást és kétszer annyi gyapjút vásárolt fel az állam, mint az 1953. év hasonló időszakában. Meggyőződésem, hogy az önök farmerei és szakemberei sok mindent tudnának használni azokból az eredményekből, amelyekkel a Szovjetunió rendelkezik mind a mezőgazdaság irányítása, mind a mezőgazda- sági tudomány területén. Önöknél szintén sok értékes és tanulságos dolgot lehet látni. Szakembereink, akik jártak az Egyesült Államokban, elismeréssel beszélnek az önök nagy sikereiről, a kukoricatermesztésben és a baromfitenyésztésben. Önöknél a legnagyobb az egységnyi takarmánymennyiség által eredményezett súlygyarapodás: egy kilogramm súlygyarapodáshoz körülbelül 2,5 kg. takarmányt használnak fel. Nekünk át kell vennünk az önök tapasztalatait. Mi tiszteljük az amerikai szakemberek tudását, munkáját és tapasztalatait. Az önök sikerei méltóak a dicséretre, tapasztalataik pedig méltóak a tanulmányozásra és az átvételre. Sok hasznosat tanulhatunk egymástól. Úgy vélem, nincs szükség arra, hogy a mezőgazdasági tapasztalatok tanulmányozásának e tapasztalato«: kicserélésének nagy jelentősegéről beszéljek. Jól tudom, hogy vannak, akik ellenzik az ilyen kapcsolatokat, akik úgy., vélik, hogy ezek a kapcsolatok, az országaink közötti gazdasági kapcsolatok javulása hozzájárul a Szovjetunió gyorsabb gazdasági fejlődéséhez, terveink sikeres megvalósításához. Az önök országában egyes lapokban olyan cikkek jelennek meg, amelyek úgy igyekeznek beállítani a mi hétéves tervünket, mint a »szovjet gazdasági támadás veszélyét«. Felteszem a kérdést: kinek és milyen veszélyt jelent a mi törekvésünk, amely például arra irányul, hogy növeljük a mezőgazdasági termelés méreteit? Mi rossz van abban, ha mi versenyezni akarunk önökkel, például a kukorica, a hús és a tej termelésében? Hiszen aligha iog- ja valaki azt állítani, hogy a nagyobb tej, vaj és húsfogyasztástól a szovjet emberek »agresszívak« lesznek. Igen, népünk a következő jelszót'tűzte maga elé: »El kell érnünk és le kell hagynunk az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben.« De hát lehet-e ebben valamiféle, az amerikaiakat fenyegető »veszély«-! látni? Mi például egyáltalán nem hajiunk afelé, hogy agresszív embereknek tekintsük az iowai farmereket, csak azért, mert ők több kukoricát és húst termelnek, mint a mi kubényi kolhozistáink. Versenyre hívjuk önöket a hús, a tej, a vaj, a közszükségleti cikkek, a gépek, acél, szén és az olaj termelésében, azért, hogy jobban élhessenek az emberek. Mennyivel hasznosabb ez a verseny, mint a hidrogénbom- bék és mindenfajta fegyver felhalmozásában való versenyzés! Legyen minél több kukorica, és hús és egyáltalán ne legyen hidrogénbomba'. A szovjet nép minden erejét a békés építkezésre fordítja — mondotta a továbbiakban a szovjet kormányfő. Hétéves tervünk előirányozza az ipari és mezőgazdasági termelés csaknem kétszeres, egyes fontos területeken pedig még. annál is nagyobb növekedését. A mezőgazdaságban évente 164— 180 millió tonna gabonát, 76— 84 millió tonna cukorrépát, legalább 16 millió tonna húst, 100—105 millió tonna tejet akarunk előállítani. A szovjet emberek meg vannak győződve róla, hogy ezeket a terv- feladatokat nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik majd. A tej és főképp a vaj össztermelésében már 1958-ban a Szovjetunió elhagyta az Egyesült Államokat és reméli, hogy a közeli években utoléri és elhagyja ezeknek a termékeknek az egy főre eső termelésében is. Hazánkban több búzát, cukorrépát és gyapjút termelnek, mint az Egyesült Államokban. Nem gondolom azonban, hogy ebből az Egyesült Államok, vagy Iowa állam farmereinek valamiféle káruk is származnék. Az utóbbi években sok amerikai megfordult a Szovjetunióban. Jártak nálunk neves államférfiak és közéleti személyiségek, szenátorok és képviselők, üzleti körök képviselői, vállalkozók és farmerek. A szovjet emberek mindannyiu- kat vendégszeretettel fogadták, vendégeink meggyőződhettek, hogy a szovjet nép szereti a békét, és baráti érzelmeket táplál az amerikai nép iránt. Eisenhower elnök meghívására történő amerikai látogatásunk célja, hogy hozzájáruljunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának megjavulásához, a béke megszilárdításához. A történelem tanúsága szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között nem volt és ma sincs semmiféle területi követelésekből származó vita, amely megakadályozná* hogy kapcsolataink jók, barátságosak legyenek. Az is ismeretes, hogy az amerikaiak között nem kevesen óhajtják a jóviszonyt a mi országunkkal. A Szovjetunió népei őszintén óhajtják a baráti kapcsolatok megerősítését és fejlesztését. Önök tudják, hogy a múltban az országaink közötti kapcsolatok a baráti együttműködés számos jó példáját szolgáltatták. A második világháború éveiben a Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt, kéz a kézben harcolt a közös, az egész emberiséget fenyegető ellenség ellen. Ez meggyorsította a győzelmet és meghozta a békét, amelynek áldásait a népek élvezik. Amerikai tartózkodásunk alatt sok érdekes találkozásban és beszélgetésben volt részünk. Ezek a találkozások és beszélgetések arra vallanak, hogy az amerikai nép nem akar háborút, hogy a béke tartósítására törekszik. Sok meleg szót hallottunk, amelyet a szovjet néphez intéztek és úgyszintén egy sereg baráti jókívánságot. Mély elismeréssel és hálával adózunk ezekért az érzelmekért és a magunk részéről biztosítjuk önöket, hogy a szovjet emberek várják Eisenhower elnököt országunkban és méltó fogadtatásban részesítik majd. Beszédének befejező részében N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az összes népek közti együttműködést szolgálják a szovjet kormánynak az ENSZ-ben előterjesztett javaslatai az általános és teljes leszerelésre. Ugyanezt a célt szolgálja a Szovjetuniónak az a javaslata, hogy kössenek békeszerződést Németországgal. Véleményünk szerint ezek a problémák nem megoldhatat- lanok, természetesen ha rendezésükre megvan a szándék. Ennek a célnak az elérésére az összes országoknak latba kell vetniük minden erejüket. Minden országnak együtt kell működnie és elsősorban együtt kell működnie a mi országainknak, hogy bekövetkezzék a felmelegedés, és hogy végképp megolvadjon a hidegháború jege. Lengjen földjeink felett a béke és barátság szellője és az égen csak akkor jelenjenek meg felhők, ha a gazdag termés számára bőséges esőre van szükség. A szovjet kormányfő végezetül sok szerencsét kívánt Iowa állam lakóinak államuk további fejlesztéséhez. N. Sz. Hruscsov beszédét többször szakította félbe taps, (MTI)
