Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

Kedd, 1959. szeptember 22. s SOMOGY! NÉPLAP Hruscsov válaszai a New York-i gazdasági klubban elhangzott kérdésekre TASZSZ jelentés a holdrakéta által közölt adatokról New York (TASZSZ). Csü­törtökön a New York-i giizda- ségi klubban, miután Hruscsov befejezte beszédét, az elnökiu Woodman Indítványozta, hogy térjenek át a kérdésekre és fo­teletekre. Elsőnek a Look című folyó­irat szerkesztője szólalt fel. Kérdése nyilvánvalóan provo­kációs jellegű volt, s arra irá­nyult, hogy elvonja az egybe­gyűltek figyelmét a Hruscsov beszédében foglalt fő kérdések­ről, amelyekét a Waldorf Asto­ria Szálló legnagyobb termé­ben összegyűlt nagyszámú ven­dég feszült figyelemmel hall­gatott végig. A kérdező úgy tett, mintha nem tudná, ho­gyan lehet összeegyeztetni a tőkés és a szocialista államok békés együttélését a tudomá­nyos kommunizmus ama téte­lével, amely a kommunista eszmék elkerülhetetlen világ­méretű győzelmét mondja ki. Hruscsov így válaszolt: Az, hogy ön ilyen kérdése­ket tesz fel, s az, hogy bizo­nyos urak már élőre nevetnek, mielőtt meghallgatnák vála­szomat, csak azt mutatja, mi­lyen rosszul ismerik a kérdés 'lényegét. Aki jól ismeri a tör­ténelmet, az tudja, hogy ami­kor az emberi társadalom a feudalizmusból a kapitalizmus­ba való átmenetnél tartott, szintén harc folyt a régi és az új között. Az amerikai nép, más népekkel együtt, szintén harcolt az akkori idők tökéle­tesebb társadalmi formájáért. Önök a rabszolgaság és a feu­dalizmus ellen harcoltak, ha­ladásért küzdöttek a régi rend­szer ellen, amely gátolta a ter­melőerők fejlődését, s végül is kivívták a győzelmet. Amikor az amerikai nép megteremtet­te a köztársaságot, a cári Oroszország félfeudális ország volt, jobbágyrendszerrel. Ame­rikában ■ gyorsan fejlődött a gazdaság, a cári Oroszország viszont jelentősen elmaradt ■gazdasági fejlődésében 'Ameri-, ka mögött. ’ S- ez 'érthető is, hl-' szén önöknél egy haladóbb tár­sadalmi rendszer győzedelmes­kedett, de á köztársasági Ame­rika akkor is békésen együtt élt a monarchikus Oroszország­gal. Nem vívtak háborút egy­más ellen. Akkor hát ma. az emberiség új fejlődési szakaszán miért nem akarnak egyetérteni a ka­pitalista és a szocialista álla­mok békés együttélésének esz­méjével? (Közbekiáltás a karzatról: Nem konkrét válasz!) HRUSCSOV: Lehetséges, hogy önöknek nem tetszik a dolog lényege, de ilyen az emy béri társadalom fejlődéstörté­nete. Csak azt tehetem hozzá, amit az egyszerű nép szokott ilyenkor mondani: ha egy ha­jadon gyermeket szül, de még­is lánynak akarja tartani ma­gát, és a bírósághoz fordul, hogy elismerjék szüzességét, ez mit sem változtat a dolog lé­nyegén. S ha a bíróság elismer­né is a szüzességét, az már úgysem térhet vissza többé (de­rültség, taps). . Azt hallom, hogy ön egy nagy folyóirat szerkesztője. Ez igaz is, ugye? Hát mondja meg, mit akar! Azt akarja, hogy én ga­rantáljam, hogy az ameri­kai nép örök időkre tőkés társadalomban fog élni? Tőlem akar receptet kapni arra, hogy lehet a kapita­lizmust megmenteni a pusztulástól? Nem vagyok orvos, és nem is adhatok recepteket. Az, hogy milyen rendszer lesz az ön or­szágában, nem tőlem és nem is öntől függ. Ez az amerikai munkáson, az amerikai népen múlik, ök döntik majd el, mi­lyen rendszert választanak, így hát ne is számítson, szer­kesztő úr, idegcsillapítóra, ilyesmit úgysem adhatok. Senki sem állíthatja meg a történelem kérlelhetet­len menetét! Csali azt szeretném hangsú­lyozni^ hogy mi elvből nem avatkozunk más országok bel- ügyeibe, s viseljék önök a fe­lelősséget saját hazájuk hely- sstéért! (Hosszan tartó taps.) M. KELLY (tudományos ta­nácsadó iparigazgatási kérdé­sekben): Szeretném tudni, mi­lyen a szovjet kormány állás­pontja az amerikai—szovjet kulturális és tudományos cse­rével kapcsolatban. Mit tudna mondani nekünk erről? HRUSCSOV: Elmondhatom, hogy tegnap már a külügyi bi­zottságban beszélgettem erről a szenátorokkal, A Szovjetunió állhatatosan szorgalmazza, hogy minden országgal, így ter­mészetesen az Egyesült Álla­mokkal is bővüljön a kulturá­lis és tudományos csere. Meg­mondtam a szenátor uraknak, meglep minket, miért nem se­gít nekünk az amerikai kül­ügyminisztérium, és miért ja­vasolja, hogy csökkentsük a csereakciót minden területen, különösen a kulturális, tudo­mányos, diák- és egyéb kül­döttségek cseréjét. Tehát ezt a kérdést az amerikai külügymi­nisztériumnak tessék feltenni. Kérdezzék csak meg, miért akarja, szűkíteni kulturális kapcsolatainkat ahelyett, hogy bővítené. (Élénkség, taps.) WOODMAN: Hruscsov úr, megköszönöm válaszát. A kül­ügyminisztérium szóvivője itt van a teremben, és reméljük, nyilatkozik majd erről a kér­désről. (Derültség, taps.) KELLY: Engedjen meg még egy kérdést. Van-e olyan szán­dék, hogy a Szovjetunió rész­letesen ismertesse a szovjet tu­dósok kutatási eredményeit? Az utóbbi időben gyakran ta­lálkoztunk szovjet tudósokkal, és el vagyunk ragadtatva ered­ményeiktől. Nos, foglalkoz­nak-e azzal a gondolattal, hogy bővebben publikálják munká­jukat? Ez elősegítené a tudó­sok nemzetközi együttműködé­sének kiszélesítését. HRUSCSOV: Tetszik nekem ez a kérdés. Érezni, hogy ügy­szeretet sugallta. Nehéz lenne most megmondanom, hogy konkréten milyen munkákról van szó, hiszen ön is általános formában veti fel a kérdést. Mi a Szovjetunióban minden tudományos munkát közölni igyekszünk, ha valóban nagy jelentőségű. Csak a honvédel­mi jellegű, titkos kutatásokkal teszünk kivételt. Más országok­ban is ez a helyzet, beleértve az Egyesült Államokat. Jól tudjuk, hogy ha egy állam minden tudományos kutatást titkosan kezel, saját tudomá­nyos fejlődését fékezi. Mi pe­dig nem akarunk ártani ma­gunknak. Szocialista társadal­munkban nincs konkurrencia, s nincs félnivalónk attól, hogy egy kutató intézet közlemé­nyei egy másik intézetet meg­károsíthatnak, ahogy ez a tő­kés kutató cégekkel előfordul. E tekintetben előnyösebb hely­zetben vagyunk, mint a tőkés rendszer. KELLY: Kérdésem valóban túlságosan általános volt. Ezért hadd kérjem meg önt, hogy a lehetőséghez képest gyorsítsa meg a nemzetközi geofizikai év szovjet kutatásainak nyilvános­ságra hozatalát. HRUSCSOV: Köszönöm e pontosabb megfogalmazást. Ha hazaérek, utánanézek a dolog­nak, és igyekszem meggyorsí­tani a szóban forgó anyagok közzétételét. Ebben ugyanis semmiféle titkot nem látok. (Viharos taps.) WOODMAN: Átadom a szót az egyik legnagyobb dohány­ipari cég vezetőjének. Kérdés: Miért van az, hogy a Szovjetuniónak szánt rádió­adásaink nem jutnak el a hall­gatókhoz? (A dohányipari cég vezetője a kérdés további ré­szében amellett kardoskodott, hogy a Szovjetunióban ter­jesszenek mindenféle burzsoá kiadványt, hogy minél széle­sebb körben megszervezzék az Amerika Hangja és a hozzá ha­sonló rádióadások vételét.) HRUSCSOV: Kérem, uraim, értelmezzék helyesen, amit mondok. Az elnök meghívásá­ra érkeztem ide. Eisenhower úrral már legelső beszélgeté­seinkben is megegyeztünk, hogy nem érintünk olyan kér­déseket, amelyek a két ország belügyei. (A karzatról provokációs közbekiáltások hallatszanak. Egyesek a teremben ülők kö­zül is csatlakoznak a karzati hangokhoz.) HRUSCSOV: Uraim, ha már meghívtak, hallgassanak meg figyelemmel. Ha erre nem tar­tanak igényt, akár abba is hagyhatom. Nem kérelmező­ként jöttem az Egyesült Álla­mokba. A nagy szovjet államot képviselem, azt a nagy népet, amely a Nagy Októberi Forra­dalmat vitte véghez. És semmiféle közbekiáltások­kal nem sikerül elhomá­lyosítaniuk azt, amit a mi nagy népünk elért, tett, és tenni akar. (A teremben zajosan elítélik a közbekiáltókat.) Egyébként minden kérdésükre hajlandó vagyok válaszolni, ha lemon­danak arról, hogy közbekiáltá­saikkal megzavarjanak. A mi népünk, a szovjet em­berek dolga eldönteni, mit és hogyan hallgasson a nép. Az ilyen kérdéseket maga a szov­jet nép és kormánya dönti el, minden külső beavatkozás nél­kül. S ez így lesz a jövőben is. Önöknek nem tetszik, hogy a szovjet emberek nem hall­gatják Amerika Hangja szov­jetellenes adásait, de hiszen önök maguk is elhallgattatnak bizonyos jó amerikai hangokat. Mi, szovjet emberek, mint so­kan mások, szeretjük Amerikának azt a nagyszerű hangját, ame­lyen Paul Robeson énekel. Önök pedig tudják, hogy kormányuk hosszú éveken át nem engedte Robesont külföldre vendégszerepel­ni. Hát miért hallgattatták el ezt a hangot? Hiszen Paul Robeson hangja cso­daszép, és mi is örömmel hallgatjuk. Azt a hamis hangot pedig, amelyet önök a rádióban használ­nak, nem kívánjuk hall­gatni. Más lesz a helyzet, ha az önök hangja egészséges és barátsá­gos lesz. Az ilyen hangot nem fogjuk zavarni, és örömmel meghallgatjuk. (Helyeslő köz­bekiáltások.) WOODMAN: Köszönöm, mi­niszterelnök úr, hogy felszólalt, s hogy fáradsága ellenére is türelmesen meghallgatta vala­mennyi kérdésünket, és rész­letesen válaszolt rájuk. Most pedig mondja meg: Ha mi be­bizonyítjuk, hogy nálunk jobb, mint a Szovjetunióban, akkor is harcolni fog a kapitalizmus San Francisco (MTI). Hrus­csov szovjet miniszterelnök különvonaton Los Angelesből San Franciscóba érkezett. Útközben San Luis Obispó- ban megállt a szovjet minisz­terelnök vonata, és Hruscsov kis sétát tett az állomás pe­ronján. Mint a Reuter és az AP je­lenti, az állomáson összegyűlt hétezer főnyi tömeg han­gos üdvrivalgásban tört ki, amikor Hruscsov megje­lent a peronon. Többen plakátokat hordoztak, ezeken a következő feliratok voltak: »Leszerelést a békéért!-« »Leszerelést ellenőrzéssel vagy anélkül!« »A leszerelés a leg­fontosabb dolog a világon!« A fellelkesült tömeg áttör­te a rendőri kordont, kö­rülvette Hruscsovot és kí­séretét. A nagy tolongásban majdnem agyontapostak egy ötéves fiút. Hruscsov a síró fiúcskát kar­jába vette, megsimogatta fejét és megcsókolta. Az állomáson a vonatban Hruscsov nyilatkozott az új­ságíróknak. Tréfásan megje­gyezte, hogy »házi őrizete« vé­get ért, és szemtől szembe ke­rülhetett az amerikaiakkal. ellen ? Biztosítani szeretném önt, hogy a gazdasági klub tagjai készek békésen versen­geni a szovjet emberekkel. (Hruscsov általános helyeslés közepette keményen kezet szo­rít Woodmannel, majd vissza­tér a szónoki emelvényre.) HRUSCSOV: Uraim! A bé­kés versengésben, amelyet önöknek javasolunk, mindenki jól jár. Ha az önök rendszere többet nyújt az embereknek, és jobb életfeltételeket teremt, tá- gabb teret nyit a társadalom, a termelőerők fejlődésének, mint a szocializmus, akkor majd átjövök, és itt kérek munkát. (Általános derültség, taps.) De most, uraim, önök nem tehetnek ne­kem ilyen ajánlatot, mert a kommunizmus nagy ügye, amelynek szolgála­tában állok, a legjobb és legnemesebb ügy! Hát ak­kor miért cseréljem fel va­lami másra? (Derültség.) Ha már most ko­molyra fordítjuk a szót, hát azért jöttem ide, hogy barát­ságot kössek az amerikai nép­pel. A szovjet emberek akar­ják ezt a barátságot, és erősí­teni kívánják együttműködésü­ket az amerikai néppel. Azt akarják, hogy megszilárduljon a világbéke. Köszönöm figyelmüket. (Hosz- szan tartó taps.) * * * Másnap, pénteken Woodman levelet intézett Hruscsov mi­niszterelnökhöz. A levélben el­ismerését és köszönetét tolmá­csolta azért, hogy Hruscsov el­ment és felszólalt a klubban. — Őszintén remélem, hogy nem keletkezett semmiféle fél­reértés amiatt, hogy egyesek a teremben udvariatlanul visel­kedtek az ön válaszai közben. Gondolom, ön is látta, milyen kevesen voltak ezek. * * * Hruscsov válaszlevelében a többi között kijelentette: — Csakúgy, mint ön, én is jól tudom, hogy azok, akik ba­rátságtalan közbekiáltásaikkal rontani akarták találkozónk légkörét, nem fejezik ki sem a gazdasági klubban képviselt üzleti körök, sem az amerikai nép véleményét, s ezért nem részesültek támogatásban sem ezen a tekintélyes és komoly fórumon, önnel együtt én sem méltatom ezeket figyelemre. Találkozónk jó volt, termé­keny volt, s nagyban elősegí­tette az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kölcsö­nös megértését, baráti kapcso­latainak megszilárdulását. (MTI) Utalva a Lón Angeles-i polgár- mester hidegháborús, barátság­talan kijelentéseire, Hruscsov hozzátette, hogy az »üdvözlő beszéd« már azt a gondolatot keltette benne, hogy megterhe­lést okoz vendéglátóinak. Meg­jegyezte: »Jobb öt perccel ko­rábban távozni, mint addig várni, amíg a házigazda nem szól«. A Hruscsovot kísérő Cabot Lodge sietett megjegyezni, hogy a szovjet miniszterelnök jelenléte egyáltalán »nem te­her, nagyon elégedettek va­gyunk azzal, hogy körünkben van«. Újságírók kérdéseire Hrus­csov kijelentette, Amerikában tett utazása megerősítette azt a meg­győződését, hogy az ameri­kai nép nem akar háborút. Vannak ugyan olyan egyének, akik »éles kérdéseket« akarnak feltenni neki, de e kérdésekre megfelelően lehet válaszolni. A vonaton a néger vasúti al­kalmazottak körülvették Hrus­csovot, egyikük lelkesen rázo- gatta a szovjet miniszterelnök kezét, és háromszor is öröm­mel kiáltotta: »Üdvözöljük mi- nálunk«. San Franciscóba érkezve. a "iszterelnökőt az állom-'- n a polgármester üdvözölte. A Moszkva (TASZSZ). Az 1959. szeptember 12-én fellőtt szov­jet kozmikus rakéta szigorúan az előre megjelölt röppályán haladva érte el a Holdat. A ra­kéta összes berendezései és al­katelemei repülés közben kifo­gástalanul működtek. A rakétán elhelyezett rádió- technikai eszközök lehetővé tették, hogy a Földről figye­lemmel kísérjék a rakéta út­ját fellövésétől kezdve egészen addig a pillanatig, amikor a műszereket szállító tartály el­érte a Hold felszínét. A földi automatikus mérő- rendszer sikeres munkája le­hetővé tette, hogy állandóan ellenőrizzék: megegyezik-e a valódi röppálya az előre kiszá­mított adatokkal és lehetővé tette, hogy biztosan megjósol­ják a holdraérést és meghatá­rozzák a becsapódik; helyét. A műszertartálynak a Hold felszínével való találkozása, a szerzett értesülések szerint, a 30. szelenográfiai szélességi fo­kon és a nulla szelenográfiai hosszúsági fokon történt. A műszertartály a Hold látható korongjának középpontjától mintegy 800 kilométerre érte el a Hold felszínét. A műszer­tartály sebessége a Holdhoz képest a találkozáskor 3,3 kilo- méter/mp volt. A nyert értesü­lések megerősítik azt a tényt, hogy a kozmikus rakéta utolsó lépcsője szintén elérte a Hold felszínét. A második szovjet kozmikus rakéta útja során a következő megfigyeléseket kellett, hogy végrehajtsa: a Föld és a Hold mágneses terének vizsgálata, a Föld körüli sugárzási öveze­tek vizsgálata, a kozmikus su­gárzás intenzitásának vizsgá­lata, a kozmikus sugárzásban levő nehéz atommagok vizsgá­lata, a bolygóközi anyag gáz- összetevőjének vizsgálata, a meteorrészecskék tanulmányo­zása. Az eddigi adatok alapján megállapítható: — A mágneses mérőműszer — érzékenységének határai között, amely 60 gammával egyenlő — mágneses teret a Hold közelében nem észlelt. — A sugárzás intenzitásának vizsgálata a Hold közelében nem mutatott ki radioaktív övezetet. Ez a tény megegye­Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és a Szakszerveze­tek Központi Tanácsa határozatot hozott, hogy 1959 negyedik negyed­évétől I960 negyedik negyedévéig be kell fejezni a munkások és al­polgármester hangoztatta, örömmel fogadják Hruscsovot San Franciscóban. Hruscsov a Mark Hopkins Hotelben szállt meg. Mikor a szovjet miniszterelnök a szál­lodához érkezett, nagy tömegek fogadták, s ujjongva éltették. Hruscsov kiszállt kocsijából, és visszaintegetett az őt ün­neplő lakosoknak. A tömegben volt egy ma­gyar disszidens is, aki uszító hangú plakátot hordozott. Hruscsov megkérdezte tolmá­csát, mi van a táblán. Majd megjegyezte, hogy »ilyen sok okos ember között akadhat egy bolond is«. Ezután a szállodába indult, a tömegek pedig lelkes fel­kiáltásokkal üdvözölték. Magyar idő szerint 4 óra 5 perckor a szállodában több szakszervezeti vezető vacsorát adott Hruscsov tiszteletére. A vacsorán megjelent Walter Reuther, az Egyesült Gépkocsi­ipari Munkások Szakszerveze­tének vezetője és James rey, a Villamosipari Dolgozók Szak.«-/ ep veretének el nőké. (MTI) zik a mágneses mérések ered­ményeivel. — A műszerek a. holdrakéta útján általános méréseket vé­geztek a kozmikus sugárzás áramlásának vizsgálatára^ Vizsgálták a kozmikus sugár­zást összetevő hélium-atom­magok (alfa-részecskék), to­vábbá a szén, nitrogén, oxigén, atommagok és más, nehéz atommagok áramlását. A műszerek további adato­kat szolgáltattak a röntgen- sugarakról, a gamma-sugárzás­ról, a kis és nagy energiájú elektronokról és a nagy ener­giájú részecskékről. A műsze­rek méréseket végeztek a Föld sugárzási övezetén belül. A műszerek vizsgálták az ionizált gázrészecskék által létrehozott áramlásokat, ame­lyeket a műszertartályon léte­sített négy pozitív töltésű csap­da segítségével fogtak fel. Az észlelt áramlások nagysága a holdrakéta útja során válto­zott. Az eddig szerzett adatok azt mutatják, hogy a Föld és a Hold között vannak olyan te­rületek. ahol az ionizált ré­szecskék sűrűsége kisebb száz részecskénél köbcentiméteren­ként. A Holdhoz való közele­déskor mintegy tízezer kilo­méterre a Holdtól az áramlá­sok növekszenek. Ez vagy az­zal magyarázható, hogy a Holdnak ionizált gázokból ál­ló burkolata — sajátságos hol- di ionoszféráia — van, vagy pedig a Hold körül olyan tér­ségek vannak, ahol a 10—100 voltos energiájú részecskék koncentrációja igen nagy. A műszerek ú.i adatokat szol­gáltattak a mikro- és meteo­rokról. Az adatok további feldolgo­zása folyik. A munka befeje­zése után a kutatások ered­ményeit közzéteszik. A szovjet tudomány és tech­nika nagy sikert ért el az által, hogy létrehozta a több lépcsős kozmikus rakétát, a rakéta ve­zérlő berendezését, és azokat a földi berendezéseket, amelyek biztosították a pontos indítást és a rakéta tervszerű repülé­sét a Hold irányába, úgyszin­tén az által, hogy biztosította a rakéta útvonalának ellenőr­zését egészen a Hold eléréséig; (MTI) kahnazottak átállítását a hétórás munkanapra. Egyidejűleg életbe lép az új bérbesorolási rendszer az emelt alapbérekkel. A határozat szerint az összes munkásoknál és alkalmazottaknál hét óra, a fontosabb iparágak munkásainál, valamint a föld alat­ti munkakörökben dolgozóknál pedig napi hat óra lesz a munka­idő. A határozat megállapítja, hogy a hétórás munkanap bevezetése, és ezzel egyidejűleg a munkabérek rendezése, amely elsősorban a ne­hézipar ágazatait érinti, a szocia­lista népgazdaság további fellendü­lésének fontos forrása, és hozzá­járul a dolgozók anyagi és kultu­rális jólétének növeléséhez. (MTI) il Szovjetunió hivatalosan kérte, hogy tűzzék az ENSZ-közgyülés napirendjére Hruscsov leszereiési javaslatait New York (Reuter). Mint a Reuter jelenti, Gromiko szov­jet külügyminiszter hétfőn hi­vatalosan kérte, hogy az ENSZ- közgyülés »Általános és teljes leszerelés« címmel tűzze napi­rendre Hruscsov pénteken nyil­vánosságra hozott leszerelési javaslatait. (MTI) troliban árulókat végeztek ki Bagdad (TASZSZ). Végre­hajtották a múlt rendszer több elítélt politikusának ha­lálos ítéletét. Közöttük volt Szaid Kazza volt belügyminisz­ter, Bahzsat At-Tizsa, az ál­lamrendőrség politikai osztá­lyának volt főnöke. Abdul , Dzsabbaf Fahni. a bagdadi ! tartomány volt kormányzója, 1 Abdul Dzsabbar Ajub, a bag­1 dadi börtön volt parancsnoka, 1 továbbá a moszuli lázadás résztvevőinek egy csoportja, j élén Tabac«alj dandár-tábor­Hruscsov San Franciscóban Á Szovjetunióban határozatot hoztak a hétórás munkanap bevezetéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom