Somogyi Néplap, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-02 / 205. szám
A világegyetem írta: Pósa László ilEllllL. men taneve se liiiiiiiiiíi üiUiiUisiüSiüliiHigiliir !!!!!3!S||Hi:Ír volt, emögött■ helyezkedett el az »első mozgató«, amely mintegy mozgásba hozta a szférákat, melyek szilárd, átlátszó anyagból állnak, ö is babilóniaiak élesen megkülönbözteti a »tökéletes:« égi dolgokat a tökéletlen földiektől. Arisztotelész bonyolult rendszerének egyszerűsítése végett Apoloniusz (i. e. kb. 200 körül) a szférákat körökkel váltotta fel. A bolyul első elképzelések a világról Százezer évek teltek el azóta, det, melyet minden oldalról hogy az első emberek megje- hegyek vesznek körül, s e Jelentek a Földön. Ásatások al- gyekre, támaszkodik a szilárd halmával 100—200 ezer éves égboltozat, eszközök kerülnek elő, melyek gömbölyűnek képzelték a Fölmind az ősember keze mun- det, melyet minden oldalról kái. víz vesz körül. A vizet a sziAz ősember élete félelem- lárd. égbolt határolja, s ezen mel teli élet volt, hiszen a vil- vannak az odaerősített csillag- lámlás és mennydörgés, a föld- szerű égitestek, melyek abban rengés vagy a vulkáni kitörés különböznek az állócsillagok- gók mozgásának rendszere így mind olyan titokzatos jelensé- tói, hogy állandóan változtat- alakult: minden bolygó kör- gek voltak, melyek babonás jók helyüket a csillagok között, pályáján mozog, és e pálya kőfalaimét keltettek benne. Mi- tehát vándorolnak. A régi gö- zéppontja a Föld körül kering, vei nem tudta megmagyarázni rögök el is nevezték őket pia- A nagy görög csillagász, a természeti jelenségeket, már nótáknak (planaó — vándor- Hipparchosz továbbfejlesztette történetének hajnalán isten- lók, bolyongók). E bolygók né- a megfigyelések pontosságát, ségként imádta a Napot, mely ha hurkokat írnak le az égen, és olyan táblázatokat állított meleget, fényt és táplálékot melyeket régen nyílván nem össze, melyek segítségével az adott neki. Az emberek, látták, tudtak magyarázni. év bármely napiára előre ki hogy a Nap felkel, eléri a leg- Különösen nagy félelmet lehetett számítani a Nap és a nagyobb magasságát az égen, váltottak ki az emberekben a Hold helyzetét, aztán egyre alacsonyabbra nap- és holdfogyatkozások és a geocentrikus rendszer legereszkedve eltűnik a hegyek az üstökösök. Fokozódott az fejlettebb alakjának' képviselő- mögött, lenyugszik. Napié- égitestek megfigyelése, mikor je Klaudiusz Ptolemaios volt mente után egyre sötétebb lesz, az emberek áttértek az állat- ({. e, 2. sz. első fele). A boly- s megjelennek az égen a csilla- tenyésztésre és a földművelés- gók mozgásának új, igen bogok. A csillagos égen kirajzó- re. Észrevették, hogy egyes égi nyolult rendszerét építette ki. lódó csillagalakzatokban kép- jelenségek szabályosan ismét- Olyan táblázatokat szerkesz- zelt lények körvonalait látták, lödnek. E jelenségek idején tett, melyekkel bármely idő- “,J j. 1 7 7./ zajlottak le például az egyes pontra meg lehetett határozni tevékenységek (aratás, betaka- a bolygók helyzetét. Saját rítás stb.). Megkezdődött tehát rendszerének bonyolultságát az égitestek rendszeres megfi- azzal igazolta, hogy az »égie- gyelése, hiszen éppen a sza- feet nemlehet összehasonlítani bályszerű ismétlődések miatt a földiekkel< Nem tekintve a előre meg lehetett határozni geocentrikus rendszer hibáit, Különös figyelemmel kísérték a régi emberek a Holdat. Megfigyelték, hogy néhány holdtalan éjszaka után ismét megjelenik az égen mint keskeny fényes sarló, s egyre nagyobb és fényesebb lesz. Napról napra később nyugszik. Bizonyos idő múltán teljesen kerek és legfényesebb lesz. Telihold után az eddigiek fordított sorrendben követik egyAZ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉSE AZ IDŐJÁRÁS EGYES FO- a levegőnek is — közös jellem- lakatlan szigetein szervezted LYAMATAI igen nagymére- ző tulajdonságuk, hogy közön- néhány meteorológiai megfi- tűek, óriási térfogutú légtöme- séges körülmények között lát- gyelőállomást. A sivatagi oázi- gekben egyidejűleg játszódnak hatatlanok (tehát közvetlen sokon szintén magfigyelőhe- le. így például egy közönséges szemléléssel nem vizsgálhatók lyek létesültek, a magashegy- csendes esőzés (az úgynevezett meg úgy, mint a Földnek a ségekben meteorológiai obszer- felsi'kló eső) több százezer vizei, az ásványai stb.); és vatóriumok épültek. A világ- négyzetkilométer fölött egy- hogy rendkívül mértékben tengerek forgalmas részein az szerre lép fel, vagyis egész or- mozgékonyak (tehát kis erőha- összes nagyobb hajók és repu- szágok fölött egyszerre mehet tásoknak is nagy könnyűséggel lók meteorológiai észleléseket végbe. A csendes, egyenletes engedelmeskednek). ^ végeznek, és adataikat rádió jellegű havazások (felsikló ha- A levegő nagy mozgékonysá- útján közük a szárazföldi or- vazás) még jóval nagyobb te- ga azt vonja maga után, hogy szágokkal. Az Atlanti-óceán- rületek felett szokott egyidejű- a légkörben igen nagy anyag- nak azokon a részein, ahol a leg fellépni. Közepes fejlettsé- tömegek, végeznek mozgásokat: forgalom csekély, bizonyos szá. gű északi áttörés pedig, amely nagy levegőmennyiségak kevés mú obszervatóriumhajó van éli a sarkvidékről kiáradó hideg idő alatt eljuthatnak a Föld- helyezve. Ezek állandóan egy légtömegéket zúdít a déli me- nek igen távol eső vidékei fö- helyben maradva végzik az legebb tájakra, annyit jelent, lé. Például az imént említett összes szükséges meteorológiai hogy néhány millió négyzetki- sarkvidéki hideg légkitörések észleléseket. Végül a nagyon lométernyi terület fölött — te- alkalmával több bülió tonna nehezen megközelíthető helyekét egyszerre sók ország fölött levegő nemegyszer olyan se- ken. amelyek állandó emberi — van heves mozgásban a le- bességgel száguld északról dél tartózkodásra egészen alkalfelé, hogy néhány nap leforgá- inatlanok, két további megol- sa alatt Skandináviából Egyip- dás áll rendelkezésre a meteo- tomba juthat el. rológiai adatok biztosítására; Állandó jellegű hatalmas Az egyik a szabályos időközök- légmozgások uralkodnak 5—10 ben való (naponkénti vagy két- km közötti magasságban, a naponkénti) átrepültetés nagy troposzféra felső felében. Ezek hatássugarú észlelő _ repülőgé- csaknem megszakítás nélkül pekkel. A másik úgynevezett nyugat-keleti irányban szállít- öiímüködő észlelőállomások ják nagy sebességgel a levegőt, felépítése a földön vagy sark- Ebben az áramlásban egy bi- vidéki jégtáblákon. Ezek az ál- zonyos levegőmé «nyiség két- lomások saját áramforrással és három nap alatt végighaladhat anyagtartalékkal vannak ellát- egész Európa felett, a nagy va. Előírt időközökben önmű- szél vihar ok idején egy vagy ködőleg mérik a szélsebességet, másfél nap alatt is megteszi szélirányt, hőmérsékletet, légi ezt az utat. Egy-két hét lefor- nedvességet, légnyomást, és a gása alatt egy légtömeg az kapott eredményt ugyancsak hogy az idő.iárás jelenségei egész Földet körüljárhatja önműködőleg, kis rádióadóál- olyan térbeli arányokban ját- nyugat-keleti irányban. lomások útján közlik a távoli szódnak le, amelyek messze Ezenkívül azokon a vidéke- meteorológiai központtal A meghaladják a mindennapi ken_ ahol egy vándorló légtö- Szovjetunióban és más orszá- életben és a mindennapi tech- megnek hegység áll az útjában, gokban már olyan önműködő nikai feladatok körében meg- yj jelenségek is képződnek, és- állomások készülnek, amelyek szokott nagyságbeli kereteket, pedig nagy felszálló mozgások, egy-két hónapig minden embevego. Ezenkívül az időjárás legfontosabb folyamatai nem a talajmenti alsó légrétegekre szorítkoznak, hanem sok kilométer vastagságú légrétegekben mennek végbe. Például az esőt adó felhők függőleges mérete általában több kilométer, a zivatarfelhők vastagsága pedig sokszor 4—8 kilométer, sőt a Föld meleg éghajlatú vidékein még ennél is jóval több. Tehát az időjárás folyamatainak magassági kiterjedése is nagyon jelentékeny. MINDEZ AZT MUTATJA, ZS »rliLf ?"« mindenesetre Jó volt, Óriási méreteik miatt már ta- felhőképződések és csapadék- ri segítség nélkül látják el felegyiptomi napisten templomában például a papok külön e célra készült táblázatokban rögzítették a Nap és a boly 1 világegye- feté vezető 1 mást. E jelenségek láttán kér- gók megfigyelési adatait. Meg- dés, mi a Nap, a Hold, a csil- tanulták a naptárkészítést is, lógók, s mi maga a Föld, me- előre meghatározták az évsza- lyen él az ember. Elképzelései kok kezdetét vagy a hold- és szerint — no meg a látszat sze- a napfogyatkozások idejét, rint is — a Nap meg a többi A.z ég állandó megfigyelése, égitest vándorol az égert, le- az első csillagászati táblázatok nyugvásuk után körülússzák a összeállítása, valamint az az Földet, hogy másnap — fel- igyekezet, hogy az égi jelensé- kelésük után ismét folytas- gefcef. megmagyarázzák, voltak sák égi vándorlásukat. Hason- ... ló naiv elképzelései voltak a az el ° lepeseK Föld. alakjáról is. A régi equip- ^em bnegismerése tomiak laposnak hitték a Föl-úton. , A világegyetem szerkezetének első magyarázatai! A régi Kína, Egyiptom és kába. A Holdon látható ár-' Babilónia lakossága földműve- nyék széle viszont- éppen azért j léssel foglalkozott, így az égi- körív-alakú, mert Földünk' testek megfigyelése azt a célt gömb. A.lapul véve, hogy a, szolgálta, hogy előre meg le- Föld gömbalakú, Eratoszthe-' hessen határozni az évszakok nész (i. $. 276—196.) megható-, kezdetének, a folyók áradásé- rozta kerületének és átmérőié- \ nak, a vetésnek vagy az ara- nek hosszát, tásnak az idejét. Nagyon elterjedt volt a régi\ A görög gondolkodók már görögöknél az 1in. geocentri- j beszéltek a világ végtelenségé- kus világnézet. Eszerint a Föld i hogy a Nap, a Hold és a bolygók helyzetét ki lehessen számítani. Nem állott ellentétben az egyházi tanításokkal, ezért igen sokáig fennmaradhatott. Aki esetleg mást merészelt hirdetni, azt az egyházi körök könyörtelenül elhallgattatták, de legalábbis »jobb belátásra bírták«. nulmányozásuk és áttekinté- hullások, ezek viszont nem adatukat, sük is olyan nehévégekbe üt- vándorolnak tovább a széllel A földfelszínen végzett észle- közik, amelyeket hosszú ideig együtt, hanem helyhezkötött lésekkel azonban még koránt- nem is tudunk legyőzni. jellegűek. sincs megoldva az időelőrejelÁz idő előrejelzés nehézsé- ‘ , r »rv nmzrí zésekhez szükséges adatanyag geinek másik csoportja abból A^LEVEGŐ NAGY összegyúitése. A légkör nagy származik, hogy ezek a jelen- KONYSAGA es gyors y f0iyamatai különböző magassa- ségek mind a légkörnek, tehát z^esei következtében ** " gokban játszódnak le, és beve- a is gyors vállasok- tüneteik is legtöbbször a van alávetve. A gy magasban mutatkoznak legkoegyj nagy gáztömegnek a jelen- járás maga is gyors ségei. A gázoknak — közöttük nal*s vándorló légtömegek megérke- ... hirtelen változásokat okoz raDDanSzáz óra alatt épül a ház Tapétafűtés A moszkvai vegyi technológiai intézet tudományos Moszkvában megkezdődött dolgozói új fűtési módszert az első olyan ház építése, javasoltak. Különleges szin- amelyet nem előregyártott tetikus anyagokból olyan faelemekből, hanem előregyár- pétákat szerkesztettek, ame- tott szobákból szerelnek ősz- lyek segítségével a helyisé- sze. A szobák falait vasbe- gekben a hőmérséklet kellő ton-elemek alkotják. Egy-egy fokon tartható. A tapéták szoba összeszerelése 20 per- háromrétegű gumilapokból cig tart. Kiszámították, hogy állnak. Az egyik rétéig áraméi kész szobákból álló há- vezető, és közben 40 fokra romemeletes ház -építése- melegszik. Az ilyen tapéták mindössze száz órát vesz nemcsak a lakások, hanem a 1 az időjárásban. Ezeknek a vál- A FELSŐBB LÉGRÉTEGEK I tozásoknak az előrejelzése HŐMÉRSÉKLETÉT. nedves- i szükségessé teszi. hogy az ségtartalmát és légnyomását a [egyes légtömegek vándorlásé- múlt században még úgy álla- 1 nak egész útvonaláról részletes pították meg, hogy fémhuzalfa [és állandó adatszolgáltatást kötött sárkányokat bocsátottak 1 biztosítsunk adagunknak. Ezért fel, amelyekre különleges mű- " az időjárás előrejelzésének szerek voltak erősítve (meteo- [ megoldásához kiterjedt ‘meteo- rográfok). Később a kötött sár- 1 rológiai megfigyelőhálózatra kányok helyébe szabadon úszó [ van szükség. Nem elegendő az, léggömbök kerülték, amelyek 1 hogy az egyes államok a saját már a sztratoszférába is fel- [ területükön létesítenek egy-egy vitték a műszereket, de a mű- 1 megfigyelőhálózatot, hanem az szerek feljegyzései csak a lég- [ összes országok szoros együtt- gömb lezuhanása után, néha 1 működésére és adatcseréjére több hetes késéssel kerültek igénybe. vasúti kocsik, repülőgépek és autók fűtésére is felhasználhatók. ről, anyagi egységéről, mozgásáról, a Földhöz a Főid a világ mozdulatlan közepe, s hason- körülötte szférákon, vagyis ló, lakott világok sokaságáról gömbhéjakon keringenek egy-J forma, sebességgel az égitestek. Ebben az időben csak a hörstb. Eféziusi Heraklitosz pl. már az hirdette: »A világ egységes, sem istenek, sem embe- mozgást tekintették »tökéle- rek nem alkották, hanem volt, les« mozgásnak. Mivel szá- \ van, és örökké élteti az a tűz, mukra minden égi dolog -tő- amely törvényszerűen fellángol kéletes« volt, az égitestek pál Milliárdokat takarítanak meg az izotópok Fenyőlisxt 1 van szükség. Még azzal sem [ elégedhetünk meg, hogy egy 1 földrésznek az összes államai [ együttműködjenek, hanem vi- 1 lágrészek közti együttműködést vissza a meteorológiai intézetekbe. A repülőgép sokkal jobban használható kutatóeszköznek bizonyult, de a sztratoszfékell biztosítani. Kivált a több ra belső részeibe nem tudott napra szóló előrejelzések meg- behatolni, és a repülőfelszálláes kialszik, filozófus, a torchosz (i. e. 4. sz. vége — 3. Egy másik görög lyáját csakis köralakúnak hi-1 számoszi Arisz- hették. A pontosabb megfigye- * lések azonban azt igazolták, 1 sz. első fele) — 18 évszázaddal hogy a bolygók bonyolult húr-* megelőzve Kopernikuszt — azt kokat írnak le. Az égitestek! hirdette, hogy a Föld mozog, bonyolult mozgásának magya- mégpedig: forog saját tengelye rázására khidoszi Eudóxus (i. [ körül, és kering a Nap körül... e. 408—355.) azt bizonygatta,' Felismerte a csillagok óriási hogy a Nap egy egvenietesen\ távolságát is. E merész tanító- forgó szférára van erősítve. El sai miatt persze istenkáromló- szféra összefügg egy másikkal, í nak, ostobáúak nyilvánították, mely éppen olyan egyenlete- *1 s száműzték az országból. sen, de már kissé más sebes- j Demokritosz (i. e. 460—370.) seggel mozog. Ez ismét kap- azt tanította, hogy minden test csölatban áll a harmadikkal és parányi részekből — atomok- így tovább. E szférák egymás- í hói nil tehát «* osoSo*. hoz súrlódása adja az ún. szfé- 5 A fenyőtű vegyi vizsgálatánál kiderült, hogy összetétele rendkívül gazdag fehérjében, szénhidrátokban, vita- .... minokban, továbbá hangya- kereteben negy-ötmilliard savat, karotint, mikroelememből megtakarítást jelent a két, kobaltot, mangánt és ún. radioaktív izotópok felhasz- fítoncid anyagokat tartalmaz. nálása az ipar, a mezőgazda- “'„*ud6a°k a. JenV?tűt , állati takarmány es gyógysag és az orvostudomány szer készítésére ajánlják. A legkülönfélébb területein. Az fenyőtűből őrölt liszt bárEgyesült Államokban évente mely háziállat takarmányánégy-ötszázmillió dollárt hozzákeverhető Külö. , ,, , . nősen hasznosnak bizonyult nyernek izotopok alkalmaza- borjúk, malacok és szárnyasával. sok takarmányozásánál. / -------------------------------------------J emiilianov szovjet atom- kutató megállapításai szerint a szovjet hétéves terv bál áll, tehát az egész végtelen világ atomi felépítésű. Szerinte az égitestek is meg Földünk is az űrben összevissza kavargó anyagi parányok őszrak zenejet. A bolygók mozgá- í sát: magyarázva Eudóxus 4 [■ egymással kapcsolatos szférát' tételezett fel. Világrendszere [ ■! Novemberre elkészül a „repülő autó" Angliában Roy Hurley, a Curtiss-Wright Corporation elnöke a válalapozása azt követeli meg, hogy a Földünk északi félgömbjének mindegyik földrészéről, valamint a közbeeső óceánokról is szabályosan működő adatszolgáltatás álljon rendelkezésre. Valamivel köny- nyebben lehet nélkülözni a déli félgömb és az egyenlítői tájak adatait, mert ezek a területek, úgy látszik, közvetlenül nem szoktak beleavatkozni a mi időjárásunk alakulásába. A VILÁGRÉSZEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ma a meteorológia területén biztosítva van. Egy nagy államközi testület, a Meteorológiai Világ- szervezet gondolkodik arról, hogy a meteorológiai észlelések a Föld minden országában egységes elvek alapján, hason- 5;ó műszerekkel, sőt, közösen- megállapított ' irtokban szeütközéséből, összeállásdból 26 szférából állt, nem számit-« keletkezett. Helyesen látta meg, hogy a tengeren közeledő hajónak először vitorláját látjuk, csak azután a testét. *állócsillagok« szfé- [ va ide az raját. Arisztotelész (384—322. i. e, szintén a geocentrikus világ■ ................................. E gyéb görög csillagászok azt rendszer híve volt, hogy Föl- [1 + ----- U 1,7 í----------a i. . JJ• T > 1- /1 - . , . . *. f ejtegették, hogy zás akkor jön lóri", m-ifeor a Hold bemerül a Föld árnyédünket 56 egymásba kapcsoló- ? dó szféra r---' i-k-m a-y állócsillagoknak külön szférája bérré elkészítik .a légpárnán haladó első »repülő autót-. A kocsinak nem lesznek kerekei, sem sebességváltója vagy kuplungja, óránként 60 mérföldes maximális sebességgel halad, és két 300 lóerős motorral szerelik fel. A New York-i lapokban megjelent az autó prototípusának fényképe is. A kocsi, amely külső alakjában a rendes autóhoz hasonlít, a vállalat szerint úton, vízen és mocsáron egyaránt tud haladni, éspedig a földtől 15—30 cm magasságban. Bárki, aki tud autót vezetni, kezelheti, ára pedig csak valamivel lesz magasabb a rendes autóénál. történjenek. Minthogy az adatszolgálta- i tásnak nemcsak a Föld lakott, 'vidékeire kell kiterjednie, ha. 1 nem fel kell ölelnie a sarkvi- 1 dékeket, a sivatagokat, a ma- [ gashegyeket és az óceánok víz- 1 területeit is. azért meg kellett [szervezni ezekről a tér"’1 ■’lekről iis az adatszolgáltatá-’ 'Tindev.w,wwwiA«WiVwvvvwvwtvw/jvwvvvwwv,'.nekelőtt a sarkvidéki tenger sok, ha mindennap sok helyen akarjuk végezni őket, igen költségesek is. A légkör felsőbb rétegeinek kutatására a legalkalmasabb és leghatékonyabb eszköz az úgynevezett rádiószonda (rádiós léggömb). Itt a műszerek egy kis leadóállomással vannak összeépítve, és a műszerek adatai még a léggömb felszállása közben azonnal felvehetők s felhasználhatók. Ma már több száz olyan meteorológiai állomás van a Földön, amely mindennap Ugyanabban az időben (legalább naponta egyszer, de legtöbbjük naponta 2—4 ízben is) elvégzi a rádiószondás felszállást, és az eredményeket az összes többi ország rendelkezésére bocsátja. Ilyen nagyarányú és az egész Földet felölelő szervezet szükséges ahhoz, hogy a légkör bonyolult folyamatait kejlő pontossággal nyilvántarthassuk. Au.feszky László (Részlet ■! TIT -A7 időjárás szeszélyei« c. előadói útmutatójából.) /
